Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

1984. AUGUSZTUS 19., VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP 3 limmk kivívott tekintélye Helyünk a világban Avulások, megemlékezések Megszegték az új kenyeret I Kis ország vagyunk ­----------------vélekedik a legtöbb mag yar, ha hazánk­nak a világban elfoglalt he­lyéről elmélkedik. Valójá­ban a népesség számát te­kintve a világ országainak csak egyharmada nagyobb hazánknál, a '34 európáí or­szág közül pedig csupán 13. Eddig nem alakult ki az egy főre jutó nemzeti jövedelem és az életszínvonal nemzetkö­zi összehasonlításának meg­bízható módszere, de legsze­rényebb becslések alapján is kétségtelen, hogy e téren ha­zánk egyike azoknak az ipari országoknak, amelyek aránya a világ összes országához ké­pest mintegy 15 százalék. Ugyanakkor ebben a csoport­ban is igen nagy különbségek mutatkoznak, s a magyar nép­gazdaság itt a közepesen fej­lettek közé tartozik. Az elmúlt negyedszázad fo­lyamán Magyarország bizo­nyos nemzetközi tekintélyre tett szert, olyanra, amivel sem az osztrák—magyar mo- narcha időszakában, sem a két vi1 ágháború között nem rendelkezett. Az utóbbi két évben különösen gyakori, hogy szocialista, nyugati és fejlődő országok államfői, mi­niszterelnökei és egyéb veze­tő személyiségei látogatnak el hozzánk, vagy vendégül látják a mi állami, pártvezetőinket. I A kefst^nyugati politikai .------------------------feszült­ségek és a világgazdasági válságjelenségek megnöveke­dése idején miképpen tudta a Magyar Népköztársaság poli­tikai és gazdasági-diplomáciai mozgáskórét növelni? Ennek egyik alapvető oka, hogy Magyarország őszinte, korrékt, /megbízható és ami a nemzetközi' kapfeólatck- ban igen jelentős — köyetké- zetes, tehát kiszámíthat^ po­litikai partner. Egységes a Varsói' Szerződés, a KGST többi országával, s kész az együttműködésre minden ál­lammal, párttal és mozgalom­mal, amely a békéért tevé­kenykedik. Bár a magyar népgazdaság a hetvenes évek közepe óta — a kelet—nyugati politikai fe­szültségek növekedése, a vi­lággazdasági válság és az in­tenzív gazdaságnövekedési szakaszra való áttérés köve­telményének egyidejű jelent­kezése miatt — nehéz hely­zetbe‘került, maradéktalanul eleget tesz. nemzetközi fizetési kötelezettségeinek. Bebizonyo­sodott az is, hogy képesek va­gyunk a gazdaságpolitikai hi­bákat korrigálni. Az energia- és nyersanyagár-robbanás, to­vábbá a nyugati keresletvál­ság annak idején, 1974-ben dollárelszámolású kereskedel­mi mérlegünkben 600 millió dolláros passzívumot okozott: Ezt tetézte, hogy a következő években az életszínvonal és a vállalati beruházások volume­ne tovább növekedett, anélkül, hogy nem rubel elszámolású kivitelünk követni tudta vol­na behozatalunkat. Ezt az irányzatot sikerült megfordí­tani 1980-ban, és 1931-ben nem rubel elszámolású keres­kedelmi mérlegünk már nagy­jából kiegyenlített volt, 1982- ben pedig 17, 1983-ban 23 mil­liárd forint többlettel zárult. S az elmúlt évben konvertibi­lis devizákban mutatkozó adósságállományunk is csök­kent. Magyarország eleget tett — az időközben igen magasra emelkedett kamatlábak elle­nére is — mindenkori kül­földi fizetési kötelezettségei­nek és nem kérte hiteleinek átütemezését, amint azt szá­mos más eladósodott ország megtette. Ez viszont azzal a következménnyel járt, hogy a nemzeti jövedelem néhány százalékkal csökkentett értékét iehet csak belföldi felhaszná­lásra fordítani, továbbá, hogy a bruttó hazai termék éven­ként .csupán 1—2 százalékkal növekedhet. Ez a tudatos gaz- daságpcfWttka fetífe " ‘ldltéfőv'é,; hogy ysatiakozzunk a Nemzet­közi Valutaalaphoz és a Vi­lágbankhoz, ami kedvezően hat vissza a hitelfelvételi le­hetőségekre, továbbá azt, hogy hazánk megbízható adós ma­radjon. A lelassult gazdaság- növekedés kétségtelenül ne­hezíti termelési és kiviteli szerkezetünk szükséges, átala­kítását, de ennél sokkal na­gyobb kárt okozott volna, ha fizetésképtelenséget jelentünk be. Ilyen esetben ugyanis romlanak a hitelfelvételi le­hetőségek, szigorodnak a fel­tételek és a gazdaság kény­szerpályára kerülhet. | Igen előnyösen befoiyá­----------------------- solta nép­gazdaságunk--------megítélését, ho gy mezőgazdaságunk nem csupán a lakosság ellátását és a kivitelt fedezi, hanem a hústermelésben és a növény- termesztés egyes szektoraiban Dánia és Hollandia után Európában a leghatékonyabb­nak számít. A gazdaságirányítási rend­szer korszerűsítése, politikai rendszerünk demokratikus irányú továbbfejlesztése, pá­rosulva azzal a világszerte el­ismert ténnyel, hogy hazánk­ban szilárd a belpolitikai helyzet, ugyancsak egyik for­rása a bizalomnak. Elismert tény, hogy Magyar- ország maradéktalanul meg­valósítja a helsinki záróok­mány ajánlásait, sőt sok te­kintetben kezdeményezően lép fel, így például az utazások kölcsönös megkönnyítése, a fiatalok turizmusa és hasonlók érdekében. Nemzetiségi politi­kánkat a lenini elvek vezérlik, feszültségek nincsenek. Bebi­zonyosodott, hogy a szocialis­ta állam az egyházakkal igen jó kapcsolatot tud kialakítani. 1 A világban elfoglafot he­- lyünket to­vább kell javítanunk, és erre képeséit is vagyunk. Nagy erőfeszítéseket igé­nyel a nemzetik ozi fizető- képesség és az életszínvonal megőrzése, illetőleg a későbbi életszínvonal-emelkedés meg­alapozása, ami csak a népgaz­daság hatékonyságának foko­zásával érhető el. Ez nem­csak gazdasági faladat. El kell--érnünk, hogy az oktatás, a képzés, a szervezés fejlesz­tésével olyan mobilitás jöjjön létre társadalmunkban, amely kellően rugalmas reagálásra ad módot, másfelől megsok­szorozza a kreativitást, az. in­novációs készséget. Ilyen mó­don jobb egyensúly alakul ki a között, amit a külvilágtól igényiünk és amit oda adni tudunk. ! G Y OVAI GYULA, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója Hasznos együttműködés ©rnsik megyévé! Közvetlen kapcsolatok szálai Aki járt már Omszkban, lát­hatta, hogy Ligeti Károly ma­gyar internacionalista szobra ott áll a város főterén. A kommunista, a költő, a publi­cista, aki a magyar és az orosz nép fiának vallotta magát, 1919-ben fehérgárdisták kínzó- kamráiban vesztette életét. A szibériaiak a szobor pontos mását elküldték ajándékba Ligeti Károly szülőföldjére. A szovjet—magyar kapcso­latoknak immár sokéves ha­gyományai vannak nálunk. A Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság omszki tagozatához 53 kollektív tagcsoport tartozik: a terület ipari üzeméi, vállalatai, gazdaságai, iskolái, kulturális intézményei, alkotói közössé­gek. Kezdetben a pártszerve­zetek, az ifjúsági szervezetek építették ki a kapcsolatokat Pest megyével. Aztán ezek a kapcsolatok új formát öltöttek,, különösen az utóbbi években. Közvetlen kontaktus alakult ki például ipari üzemek, gaz­daságok között. A SZMBT omszki székházé­ban gondosan összegyűjtenek minden újságcikket, ami az omszki terület és Pest megyei kapcsolatáról szól. őriznek a dossziéban egy cikk-kivágatot, ami a Magyar Len című lap­ban jelenít meg. Szerzője Beck Tamás, a Budaflax Lenfon ó- és Szövőipari Vállalat vezér- igazgatója. Beszámol omszki utazásáról, amelynek során megismerkedett a Vosztok (Kelet) nevű pamutipari ter­melési egyesülés üzemeivel. A magyar vezérigazgatót érde­kelték a „Csefer” márkájú szö­vetek gyártásának szibériai ta­pasztalatai. Az omszki mér­nökök és konstruktőrök töké­letesítették a szocialista or­szágok textiliparában is üze­melő SZTB-szövőgépeket, és ezzel jelentősen növelték a gépek termelékenységét. Az omszki textilgyárak jól oldják meg a szociális problé­mákat. A Vosztok egyesü­lésnek ugyanis vannak saját gyermekintézményei, középis­kolája, sportkomplexuma, fe­dett uszodája, képzőművészeti iskolája, tucatnyi műszaki klubja a gyermekeknek, van saját gyermekvasútja, ipari ta­nuló-iskolája stb. Mindez együtt van a textilgyáriak la­kótelepén, nem messze az egyesülés gyáraitól. A Dunai Kőolajfeldolgozó Vállalat szakemberei néhány éven át tanulmányozták az Omszk Nyefteorgszinlez egye­sülésben dolgozó kollégáik ta­pasztalatait. S ennek eredmé­nyeként több technológiai fo­lyamatot és műszaki újítást bevezettek a'magyar vállalat üzemeiben is. Az omszki területen van a Kommunizmus hajnala nevű kolhoz. Ők már nyolc éve tart­Ligetl Károly szobra Omszk főterén Birtokba vették az iskolát, üzletet Nagykáta havaskerti lakónegyedének élelmiszerboltja enyhít a település többi üzletének zsúfoltságán, s közelebb viszi az ellátást a vásárlókhoz Alkotmányunk 35. születés­napja alkalmából tegnap szer­te az országban s Pest megyé­ben is folytatódott az ünnep eseménysorozata. Munkahe­lyeken, falvakban emlékeztek meg alaptörvényünkről, az államalapító István királyról, s szegték meg az új búzából sült, kenyeret. Ilyen ünnepsé­get tartottak Gödön, a Duna- menti Termelőszövetkezet parkjában, ahol egyben a ki­váló társadalmi munkásokat is kitüntették, majd birka va­csorára, vidám sportrendez­vényekre invitálták a résztve­vőket, estére pedig tűzijáték­ra készülték. Folytatódott « szobi napok rendezvénysoro­zata is: az Ipolyréten kalan­dos Robi.nson-napi játékra várják a gyermekeket, festő­művészeti kiállítás nyílt Szo- bon, irodalmi est volt Mária- nosztrán, cséplőbál Ipolyda- másdon. S természetesen, a hagyományok szellemében újabb létesítményeket adtak át rendeltetésüknek. Késő estig A fótiak több évtizedes vá­gya valósult meg tegnap, ami­kor az alkotmánynapi ünnep­ség keretében felavatták a te­lepülés új nyolc tantermes is­koláját, melyhez természettu­dományi előadó, tornaterem is készült Ünneplőbe öltöztek a kis­diákok, nevelőik. Őket s a szülőket, az építőket, a vendé-' geket köszöntötte Barna Éva igazgatónő, hangsúlyozva: nagy az érdeme azoknak, akik hozzájárultak, hogy vég­re ne elavult épületben s ké­ső estig két műszakban kell­jen oktatni itt a gyermekeket. Avató beszédében Rónai Árpád, az MSZMP Dunakeszi városi Bizottságának első tit­kára is az előbbrelépést mél­tatta, majd az évforduló kap­csán arról szólt: szocialista építésünk eddigi eredményeit a nehezedő körülmények kö­zepette is meg kell őriznünk, s ehhez nagyobb erőfeszítések szükségesek, hatékonyabb, jobb munka. Ezt követően az építők, a társadalmi munkában részt vevők kaptak «kitüntetéseket, emléklapokat, majd az új is­kola jövendő növendéket nyújtottak át idei búzából sült nemzetiszínű szalaggal ékesí­tett kenyeret a vendégeknek, s az ünnepség résztvevői együtt tekintették meg a tan­termeket. Szerény, de jó ' Gyorsan fejlődik Nagykátd űj lakónegyede, a Havaskert, ahol ma már több mint há­romezer ember lakik. Ám az ott élők számára gondot oko- zótt, hogy mind ez ideig nem volt élelmiszerbolt a környé­ken, és a mindennapos cikkek beszerzéséért is két-három kilométert kellett megtenni, így hát a tegnap megnyitott új élelmiszerbolt jelentősen javítja az új negyed ellátását, és egyúttal tehermentesíti a mindig zsúfolt központi üzle­teket. A faelemekből felépí­tett, hatvanhárom négyzetmé­ter alapterületű helyiségeket felszerelték mélyhűtő beren­dezésekkel, így a háziasszo­nyok munkáját megkönnyítő mirelitárukat is tudják forgal­mazni. A helyi tanács társa­dalmi munkát igénybe véve soron kívül utat és járdát épí­tett az üzlet előtt. Az ú.i léte­sítményt tegnap délelőtt ki­lenc órakor Akantisz Marcell, a városi jogú nagyközségi ta­nács elnöke adta át Ulviczki Józsefnek, a Nagykáta és Vi­déke ÁFÉSZ elnökének. Tudósítottak: Gál Judit, Mír- váayi Ágnes. Fotó: Erdösí Ag­nes. ják a közvetlen kapcsolatot Pest megyéből a Lenin Tsz­szel. Az omszkiak ettől a ma­gyar termelőszövetkezettől át­vették a lucerna osztagba ra­kásának módszeiét, amivel jobban meg tudják őrizni a takarmány tápértékét és — végső soron — növelik a tej­hozamot. A Lenin Tsz-ben viszont fel­használják a szibériaiak ta­pasztalatait a mezőgazdasági munkák komplex gépesítésé­ben, a géppark munkájának szervezésében, egyes bérezési kérdésekben. Vendégeinknek nagyon tetszett a serdülő ko- rúaknak épített nyári sporttá­bor, amit a kolhoz a saját költ­ségén létesített. Egy-egy tur­nusban 550 felső osztályos üdül itt. A hét öt napján négy órát dolgoznak a kolhoz földjein, aztán sportolnak, kirándulá­sokra mennek, játszanak, pi­hennek. Évek során közelebbről meg­ismertük egymás kultúráját is. A területi Puskin-könyvtár, az omszki városi úttörőpalota, a műkedvelő együttesek területi székháza, a Metyelica, a Nyeftjanyik, a Raduga mű* vészegyüttes, a képzőművésze­ti múzeum rendszeres kapcso­latot tart Pest megye hasonló jellegű intézményeivel. A múlt év decemberében Pest megyei képzőművészek delegációját fogadtuk Omszk­ban. Ellátogattak Taruba, az egyik legrégibb szibériai vá­rasba, ami területünk északi részén fekszik. Témát gyűjtöt­tek, vázlatokat készítettek, amelyekből Szibéria és a szi­bériaiak, a szibériai karakter címmel sorozat készül Magyar­os zágon. Alekszej Buhtyijarov, az SZMBT omszki tagozatá­nak elnöke Fóton új, nyolc tantermes Iskolában kezdhetik a tanévet a gyerekek a nevelőik. Itt már megszűnhet a fárasztó kétműszakos oktatás Medern nyelvek és irodalmak Kongresszus A modern nyelvek és iro­dalmak nemzetközi szövetsé­ge XVI. kongresszusát augusz­tus 22—27. között rendezik meg Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia szék­házában. A szervezők — az előzetes jelentkezések alapján — negyven országból mintegy 240 résztvevőre számítanak. A magyar irodalomtudományt csaknem ötven egyetemi okta­tó és kutató képviseli. A tanácskozáson a szakem­berek foglalkoznak a nyelv és irodalom fejlődésével, ala­laifapssten ■ ■ ; fr kulásával, e változások kultu­rális vonatkozásaival. Vizs­gálják az irodalom és a nyelv funkciójának és formáinak állandóságát, illetve változá­sait. Előadások elemzik az irodalom és a társművészetek, a literatúra és a gondolkodás- mód, a tömegpszichológia köl­csönhatását. A nemzetközi kongresszus nyitóülésén Szabolcsi Miklós akadémikus, a modern nyel­vek és irodalmak nemzetköz! szövetségének elnöke tart elő­adást „Tudományunk a válto­zó világban" címmel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents