Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
1984. AUGUSZTUS 2.. CSÜTÖRTÖK SreJÉ^/ mm miután Sárgán villog a fény »« - i ' < rí--:: ' ■■■■>■:■ ■ I :’1 I1: ‘ ; "áviteM A |;sr" A Ligniter Isz. taksonyl elektronikai részlegében készül a fflútvonala- kon használatos terelőoszlopok villogó lámpája, amely két részből ált Alul-felül villogó sárga fény figyelmezteti az autósokat, hogy az úttesten dolgoznak. Külön érdekessége, hogy sötétedéskor automatikusan bekapcsol, Trencsényi Zoltán felvétele Svájc nemzeti ünnepén Fogadás a nagykövetségen Robert Beaujon, Svájc budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Ka- polyi László ipari miniszter, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális életünk több képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A reklám feladatai változnak A jó bornak is kell a cégér Közhellyé kopott a mondás: a jó bornak nem kell cégér. Ma inkább az ellenkezőjét hangoztatjuk (már-már azt is elcsépelve), vagyis hogy bizony a jó árunak is kell a hírverés. A reklám létjogosultságát, sőt szükségességét illetően meglehetősen egybehangzanak a vélemények, ám annál több a vita arról, hogy milyen az a hirdetés, ami ötletes, ami célba talál, ami úgy igazíl el, hogy termelő és vevő is hasznát látja. Tájékoztató füzet f A hazai reklámélet kulturáltságának, színvonalának emelését tűzte zászlajára az 1975-ben alakult Magyar Reklámszövetség, amely a reklám- tevékenység etikájára is felügyel. Az MRSZ társadalmiszakmai érdekképviseleti szervezet, tevékenysége tehát a magas szintű szakemberképzésre éppúgy kiterjed, mint a legfrissebb szakmai tapasztalatok, ismeretek közreadására, egyáltalán segítség a tagság számára minden olyan kérdésben, amely állásfoglalást igényel. E célokat szolgálják a reklámszövetség társadalmi szervezeti egységei, szekciói, szakosztályai, bizottságai valamint budapesti és megyei szervezetei. S itt álljunk meg egy pillanatra! A szövetség hónapról hónapra kis füzetecskét jelentet meg, Tájékoztató címmel. Ebben tükröződik a szövetség élete, képet kapunk a különféle rendezvényekről. Átlapoztam jó néhány ilyen tájékoztatót, de sehol sem bukkantam Pest megyei hírre. Nem véletlenül, mint N. Er- nőfy Éva szervező titkártól megtudtam. Pest megyei szervezet ugyanis nincs. — Ez év márciusában alakult meg a tizenhatodik megyei szervezetünk, a szolnoki — mondja Ernőfy Éva. Ezek a szervezetek elsősorban a fővárostól távolabbi körzetekben vannak, úgy gondoltuk, hogy Pest megyéből a budapesti rendezvényekre is eljöhetnek az érdeklődők. A programról értesülhetnek mind az egyéni tagok, mind a tagvállalatok. Az érdeklődés hiánya Való igaz, aki tagja a szövetségnek, értesülhet arról, mikor milyen esemény várható. Mégis, úgy vélem, sokkal nagyobb lenne az érdeklődés, vagy hogy az igazsághoz hűségesebben fogalmazzunk: lenne érdeklődés, ha valaki, valakik kézbe vennék a szervezést, reklámot csinálnának a reklámszövetségnek. Osztja-e ezt a vélekedést Bíró Adám, a Vác és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat propagandistája, aki amennyire lehetősége engedi, részt vállal a szövetség munkájában. — Sajnos, az időm nagyon kevés — kezdi beszélgetőpartnerem. — Roppant szerteágazó a munkám, a dekorációs részleget is magam vezetem. Azt hiszem, nem egyedülálló tapasztalat, hogy a reklámcélokra fordított pénzt nem mérik bőségesen, ennélfogva „magad uram, ha szolgád nincsen”- alapon, még a szlogeneket is én ötlöm ki. Nyilván sok kolléga van hasonló helyzetben, ami csak aláhúzza, milyen jól hasznosíthatnánk a reklám- szövetség előadásait, továbbképző tanfolyamait. De hiába érdekel engem is sok minden, ritkán szánom rá magam, hogy bemenjek Pestre egy-egy színvonalasnak ígérkező rendezvényre. Pedig itt lakom Vácon, hát aki mondjuk ceglédi... — Pedig igaz, ami igaz, körTermékek - kíslakásépítőknek Takarékos tetőfedőlemez Már sorozatban állítják elő a nyergesújfalui eternitgyár egyik új termékét, a sziper- nitlemezt. A Szilikátipari Kutató és Tervező Intézet és a gyár szakemberei közösen kísérletezték ki a cementből, azbesztből és duzzasztott perlit- ből készülő új építőanyagot. A könnyű, jó hő- és hangszigetelő és tűzgáüó lemez alkalmas belső burkolatok és álmennyezetek készítésére, válaszfalak építésére, acélszerkezetek hővédelmére és állattartó ketrecek készítésére is. Hagyományos faipari szerszámokkal jól alakítható, fúrható és fűrészelhető. A nyergesújfalui eternitgvár selypi üzemében az Idén 200 000 négyzetmétert készítenek a perlites lemezből és felkészültek a szükség szerinti mennyiség előállítására. A nyérgesúifalui vállalat másik új terméke az úgynevezett takarékos tetőfedőlemez: a fél négyzetméteres palának az alkalmazása azért előnyös, mert fölrakásához kevesebb tetőlécre, deszkára és szögre van szükség, tehát csökkenthető a kivitelezés költsége. A mintapéldányokat elsőként a székesfehérvári Alba Regia Vállalat próbálta ki családi házak építésénél, majd 30 000 négyzetmétert rendelt a nyergesújfalui gyártól. Az új tetőfedő sorozatgyártását saját erőből, meglevő gépsor felszer- számozásával oldja meg a nyergesújfalui üzem. Az idén több mint 20 millió négyzetméter különböző méretű tetőfedő palát készítenek Nyergesújfalun, s ebből 7,2 milliót adnak át a kereskedelemnek. a magánépítkezők ellátására. A jelenleg legkeresettebb színes tetőfedő anyagból a tavalyi 2 millióval szemben az idén 3 millió négyzet- méternyit szállítanak. A termelés növelését önerőből, a tartalékok feltárásával oldják meg. Maximálisan kihasználják a berendezéseket, s az év eleje óta elért teljesítményekből arra következtetnek, hogy termelési rekorddal zárják az idei esítendőt, ám a rendkívüli erőfeszítések ellenére sem tudják minden termékfajtából az összes igényt kielégíteni. benézve a megye kirakatait, elkelne némi szakmai segítség — folytatja —, hisz jól tudjuk, az üzlet arculata a vásárlókat nem csupán informálja, de jó esetben az ízlését is alakítja. És ha végignézzük a MRSZ programját, akt is látjuk, hogy a megyei szervezetekkel közösen a helyi vállalatvezetőknek igen értékes előadásokat tartanak, például a piackutatásról. Minden bizonynyal itt is szívesen fogadnák ezt a gazdasági vezetők. Mindent összevetve, jónak találnám, ha megyénkben is megalakulna a reklámszövetség tagozata, már csak azért is, mert sok itt a szakképzetlen kirakatrendező. akik csak nyerhetnének azzal, ha élénk élet, szervezett tapasztalatcsere lenne közöttük. Színesedne a megye társadalmi élete, de a városok, települések külső képe is. Hírverés nélkül nehéz Agilis, társadalmi munkára Rész ember kerestetik tehát, hogy a 16 mellé Pest megye is felsorakozzon. Legyinthet most valaki — periférikus téma! Ám — exportáló vállalatok a tudói — jelentős üzleti sikert reklámráfordítások nélkül elérni szinte lehetetlen. S minthogy a reklámra fordítható összegek megközelít- tően sem nőhetnek olyan ütemben, mint a propagálás költségei, a reklám csak minőségi jegyeinek jelentős javításával felelhet meg feladatainak. Ezt hivatott elősegíteni a Magyar Reklámszövetség. Szigetül Teréz Ha rossz kibicként gáncsoskodnak Sikerüknek nem marad nyoma A nők javaslatait külön értékelik — Aki nem ismeri az újítások útvesztőit, könnyen belegabalyodik. Én is hamar felfedeztem, hogy könnyebb másokkal együtt, mint egyedül. Így egyrészt kisebb azoknak a tábora, akik a taccsvonalon kívül állva, rossz kibicként gáncsoskodnak, másrészt egymagám egyébként is képtelen lennék mindent megoldani. A legtöbbször, ha eszembe jut egy jó ötlet, megkeresem itt a gyárban a legjobb szakembereket, s társként beveszem őket is — mondja Laczonyi László, a Hazai Fésűsíonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárának főmérnöke. Ö már csak tudja: két évtizede dolgozik a vállalatnál, hét esztendeje jelenlegi beosztásában. Amióta munka mellett elvégezte az egyetemet, gyakran pattannak ki a legjobb ötletek a fejéből. Sokszor kérdezték Néha isteni szikrák. Tavaly például a váci gyár néhány dolgozójával együttműködve kidolgoztak egy eljárást a hulladékok hasznosítására. Az utókalkulációs számítások szerint ez a módszer évente mintegy 2,5 millió forint hasznot hoz a vállalatnak. A HFSZ tehát jól járt. — És az újítók? — Hát... — gondolkodik el a válaszon. — Általában mi nem nagyon. Az a tapasztalatom, hogy amikor nagyobb összegek kifizetéséről van szó, óvatosak az illetékesek, s a legtöbbször az alsó, kétszázalékos határt tartják mérvadónak. Holott a jogszabályok szerint ez lehetne öt százalék is. Legutóbb is a? egyik, 2 milliós hasznot hozó újításért a csapatból az én részem húszezer forint volt. r —Ha nem a pénzért, akkor vajon miért újít az ember? — Na, látja, ezt már sokszor kérdezték tőlem. Csak egy kicsit más összefüggésben. Nálunk ugyanis a dolgozók legtöbbje asszony, lány. Vajon miért nagyon alacsony közöttük az újítók száma? A férfiak talán rátermettebbek? Nem, nem erről van szó. Meggyőződésem, hogy a jó ötletekhez először is megfelelő szakmai felkészültség kell, másrészt valaki minél magasabban áll a ranglétrán, annál nagyobb a rálátása. S emellett a legfontosabb: a problémaérzékenység. Nem igaz, hogy az újító csak a gyárkapun belül az. ha kilép, már el is felejti a dolgokat. Én magam — de beszélhetek itt a többiek nevében is — naponta több ilyen megoldásra váró feladatot forgatok a fejemben. A megoldás egyszer- csak beugrik... így volt az a már említett hulladékhasznosítási újításnál is: éjszaka álmatlanul forgolódtam, s egyszerre eszembe Jutott a megoldás. A régi szakik elmentek — ön nemcsak aranyjelvényes újító, hanem itt a gyárban az újítások egyszemélyi elbírálója is. Mint újítónak, mi a véleménye az újítómozgalomról? — Az én ötleteimet a vállalat fejlesztési főmérnöke bírálja el. Eddig minden javaslatomat elfogadták, tehát nem panaszkodhatom. Az a tapasztalatom, ahol a gazdasági vezetés valóban szívügyének tekinti a mozgalom támogatását, ott lehet eredményeket elérni. Ahol nem, ott erősen döcög a szekér. — S, mint elbírálónak? — Természetesen, mielőtt döntenék, szakértői véleményeket kérek. A legnehezebb az elutasítás. Sokszor vannak olyan ötletek, amelyek határesetek, s nagyon nehéz eldönteni, valóban van-e újdonságértékük. Nálunk tavaly alig több mint félszáz újítás volt, holott három esztendeje még majdnem a kétszerese. Ä csökkenés okát abban látom, hogy a hozzáértő, öreg szakembereink sajnos elmentek, kiléptek. Üjabban a műszakiaknál is nagy á fluktuáció. S még valami: a javaslatok nagy többségében szakszerűtlen a leírás, sokszor csak hosz- szas utánjárásra lehet kimondani a döntést. Jó szándék nélkül ez sem lehetséges. Bizonyságul egy brigád újítását teszi elém. Egyszerű ötlet: a Lippai 1 stvánné vezette Béke kollektíva felismerte, hogy tűforrasztás közben nagyon sok forrasztóón megy veszendőbe. Kidolgozták, hogyan lehetne ezt újra felhasználni. Megoldásukkal egy esztendő alatt 35 ezer forintot lehet megtakarítani. Az üzemvezető 1200 forintnyi újítási díjat javasolt, a főmérnök döntése: 1800 forint. — Minden lehetséges módon igyekszem bátorítani a munkásokat — jegyzi meg. — Mert az a véleményem, hogy elsősorban mindenki a maga Öntött nyél - ollókhoz. himzőollókhoz, Kosik Láazlóné segítségével. A lóinak körében, mert kellemesebb fogás esik Közepes méretű ollókat gyártanak a MERO- FÉM Isz. veresegyházi telepén. A képen látható fröccsöntő gép a műanyag nyelet készíti a műanyag nyél azért is kedvelt az ollók haszná- rajta, mint a fémen. Trencsényi Zoltán felvétele területén a legokosabb. Sokszor, ha beszélgetés közben valakitől egy jó ötletet hallok, mondom is neki, írja le, adja be újításnak. így, egy kis segítséggel azért boldogulnak az emberek. 3 ebből a szempontból szerencsések vagyunk: itt a gyárban a különböző szintű vezetők többsége hozzám hasonlóan gondolkodik. Papp Józsefné újítási előadó egyetértőén bólogat: — Minden esztendőben megrendezzük az ötletnapot is, ahol azonnal egy-két száz forinttal díjazzuk a továbbgondolkodásra érdemes javaslatokat — mondja. — Külön értékeljük évenként a legjobb női újítókat és a legjobb munkavédelmi ötletek beadóit. — Régebben a gyárak tmk- műhelyeiben voltak úgynevezett újításokat kivitelező csapátok, amelyekben a legjobb szakemberek tömörültek. Itt a gyárban mi a helyzet? — Hol vannak már a régi szép idők... — legyint Papp- né. — A legjobb szakik máshol keresik a kenyerüket, a tmk-soknak meg annyi a munkájuk, hogy jelenleg csak túlórában tudjuk fizetni az újítások kivitelezésében való közreműködésüket. — A kifizetett díjak miatt nincs vita? — A pénz miatt nem, az elutasítások miatt annál inkább. Az utóbbi időben két javaslat szerzői fordultak panasszal a szakszervezeti bizottsághoz, tje mindkét esetben elutasították a szakértői vélemény alapján a fellebbezésüket. — Vállalni kell ezt is —• veti közbe a főmérnök, — Nem szabad engedni a huszonegyből valamiféle rosszul értelmezett liberalizmus miatt. Ha komolytalan lenne az elbírálás. az emberek is komolyta«'; lanul vennék az egészet. Laczonyi László legfrissebb ötletét éppen most próbálják ki az üzemben. Régi gépeket alakítottak át, s a vékonyabb fonalak helyett a most jól eladható vastagabbakat gyártják ezeken. A berendezések így kétszer annyi jó minőségű árut készítenek, mint régeb- . ben. Csak ha a vállalat is Petrik Lászlóval, a fonoda és a cérnázó üzemvezetőjével a gépek mellett találkozunk, — ő az egyik társam ebben az újításban — mutatja be a főmérnök. Csendesebb helyre vonulunk, hogy nyugodtan beszélgethessünk. — Én vállaltam a koordinálást a műszaki osztállyal — mondja Petrik László. — Egy iyen nagy horderejű újításnál menet közben rengeteg ki- sebb-nagyobb műszaki gond merül fel, s ezeket a legjobb azonnal megoldani. — Rendszeresen újít? — Itt a gyárban ez a második csapat, amelyben részt vészek. De előző munkahelyemen, a budapesti gyárban voltak újításaim. Ott is együtt dolgoztam egy időben a főmérnökkel, azt is mondhatom, jó környezetben nőttem fel A gyapjúipar újítási versenyében tavalyi eredménye alapján a Hazai Fésűsfonó- ée Szövőgyár a harmadik lett, míg a vállalat hat gyáregysége közül a kerepes tárcsái az első. A vezérigazgató nemrég vette át a vándorzászlót és az ezzel járó húszezer forintot. Ebből a kerepestar- csai főmérnöknek és az újítási előadónak jutott ezer-egy- néhány száz forint fejenként. Ezt is csak azért, mert a HFSZ most dobogós lett. Ha nincs a jó vállalati helyezés, a kerepestarcsaiak — mint már többször előfordult — nem kapnak semmit, még egy, a sikerüket maradandóan megőrző oklevelet sem. Igaz, nem is azért csinálják. Furucz Zoltán *
