Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-02 / 180. szám

4 1981. ATTfJTISZTÍTS 2., CSÜTÖRTÖK PEST .wu Ykr] Képzőművészeti szabadiskola Zebegényben Karakterhez mérik a feladatot Immár 17. alkalommal nyitotta meg kapuit! a Szőnyi István képzőművészeti szabad­iskola Zebegényben, a művész egykori kertjében. A meredek domboldalba kapaszkodó ös­vény mentén Szőnyi bronzba öntött, szíjas arca fogadja a vendégeket. Sokan ellátogat­nak ide. Jönnek tanulni Ang­liából, Észak-Irországból, az NSZK-ból, de akad tengeren­túli növendék is. Itthon és külföldön egyaránt jó híre van a szabadiskolának. „Az iskola szervezői meg vannak győződve arról — ol­vasom a prospektusban —, hogy minden emberben ott szunnyad az alkotókészség. Ennek felismerése, tudatosítá­sa és kifejlesztése fontos esz­köz a személyiség harmonikus és sokoldalú kiteljesedéséhez. Éppen ezért az iskola első­rendű célja nem a művészek nevelése vagy a művészi pá­lyára való előkészítés, hanem a vizuális kultúra világába va­ló bevezetés.” Sikerélmény Új operafclvételek Händel: Atalnnta A világon eüőször a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ve­szi fel hanglemezre Händel egyik kevéssé ismert operáját, az Atalantát. Georg Friedrich Händel, a zenetörténet egyik legkima- magaslóbb alkotója a walesi herceg esküvőjére írta e mű­vét, amelyet ez ünnepi alka­lomból 1736-ban mutattak be a londoni Covent Gardenben. A mitológiai keretbe helyezett barokk pásztortörténet — amely Valeriani szövegkönyve nyomán készült — tele félre­értésekkel, álruhás királyfiak­kal, királykisasszonyokkal, akik a végén, a mese hagyom mányai szerint, egymáséi lesz­nek. Ám zenéje — mint Händel több mint 40 operájáé — rendkívüli drámai erőről tanúskodik. Händel a zenetör­ténészek szerint olyan érzék­kel alkalmazta a drámai el­lentéteket, olyan élesen kör­vonalazott, eleven jellemzését adta hőseinek, amelyhez fog­hatóval csak nagy olasz kor­társainak, a késői velencei is­kola korszakos jelentőségű operaszerzőinek műveiben ta­lálkozhatni. Bárki, aki fest, rajzol vagy ír, újrastrukturálja a látványt, önmagát is hozzágyúrja és ami­kor ezzel kész, akkor derül ki igazán, mi is az, amit látott, amit felfogott a jelenségek végtelen áramából. Az alkotás nem menekülés az élet dolgai elől. Ellenkezőleg, az élet ki­hívásának elfogadása, megmér- kőzés a valódi birtokbavéte­lért. A művészet ezért nem unaloműző malmozás. Az éle­tet, ha céltalanul magunkra szabadítjuk, felfal, mint egy fenevad. Amit ad, magunkban újjá kell gyúrnunk, egyébként kicsorog a kezünkből, mint a száraz homok. Látni, a dol­gokat strukturálni valamilyen szinten mindenki megtanulhat. Közel kétszázötvenen jelent­keztek a festő-, rajz-, sokszo­rosító grafika-, szobrász-, ke­rámia- és tűzzománcszekciók­ba: A kerámia- és festőcsoport a legnépesebb. Vannak abszolút kezdők, de olyanok is, akik már négy-öt évé visszajárnak. Gémes rintalné tanárnő idén először van itt. Sándorfalváról érkezett. A kerámiakészítés mesterfogásaival ismerkedik. — Most, a vége felé kezd si­kerélményünk lenni. Már az is valami, ha a korongon nem imbolyog vagy roskad össze az edény, mondja nevetve. Ha minden igaz, lesz az iskolának égetőkemencéje, és ha sikerül beindítani a szakkört, később talán fakultatív tárgyként is taníthatjuk a kprámiakészítést. — A gyerekek nagyon sze­retnek agyaggal dolgozni — teszi hozzá Katona Mária, ö is pedagógus. Salgótarjánban. — Szívesen jöttünk — foly­tatja Gómesné —, bár jól meg kellett gondolnunk., hiszen 4090—8000 forint elmeev a két hét alatt. Zsebből fizetjük ki. az iskolától nem kapunk az „önképzéshez” támogatást. Önismeret A rádióban latin-amerikai zene szól, kellemes a hangulat. A beszédzsongás hirtelen meg­elevenedik. Mindenki az apró kemence köré tömörül. Most szedik ki a próbaként kiége­tett első rakut. Ez egy japán ivóedény, a teaszertartás elen­gedhetetlen kelléke. A domboldalt festőállványok tarkítják. Korga György nö­vendékei aktot rajzolnak. — Számos modern képzőmű­vészeti irányzat zsákutcába ju­tott — mondja. — Ennek oka hogy a művészcsoportok nem önállóan jutottak el az ered­ményekhez, hanem egy eleve adott stílusból indultak ki Minden alkotó kibontakozásá­nak van egy begyűjtési szaka­sza. amikor nyitott szemmel szétnéz á világban és önisme­retre tesz szert,. Az önismeret azt is jelentheti, hogy rájön, nincs önálló meglátása, mű­vész nem lesz de művelt tár­latlátogató igen. És ez sem ke­vés. Poór Imre tanítványai mo­dellről csendéletet rajzolnak. — Itt zömmel kezdők van­nak a csoportban. Legfonto­sabb a görcsöt feloldani ben­nük. Sokan ügyetlennek érzik magukat, mert mondjuk egy Rajz a szabadban (Hancsovszkl fotó) arcot nem tudnak élethűefi megrajzolni. Meg kell értetni velük, hogy a fotografikus hű­ségnél sokkal lényegesebb, mi­ként kell egy adott felületet esztétikusán megkomponálni. A két hét alatt, azt hiszem, eddig eljutottunk — mondja és rajzokat tesz elém bizony­ságul. A fejlődés nyilvánvaló. Az arcot körbedrótozó vonaltól eljutottak a növendékek ad­dig, hogy felületekkel dolgoz­zanak. Szemlélet Kórusz József a rézkarc és litográfia, mesterfogásait tanít­ja. — Igyekszem — mondja — egyéni karakterükhöz mérni a feladatot; sőt azt is kideríte­ni, melyik képzőművészeti ág­ban tudják legtermészeteseb­ben kifejezni önmagukat. Szí­vesen járok ide vissza, magam is Szőnyi-tanítvány voltam. Nem lehet más célunk, mint szemléletet adni az alkotás­hoz. Itt, ezen a ponton kap­csolódunk, azt hiszem, legköz­vetlenebbül Szőnyihez. A tűzzománcműheiyben Lő- rincz Vitus körül csupa szorgos nő munkálkodik. Romvári Etelka rajztanár Békéscsabán. Ö is azzal a szándékkal érke­zett, hogy tudását majd a ta­nítványainak otthon tovább­adja. — Nem könnyű ezzel az anyaggal birkózni — sóhajt. — Legnehezebb a térből sík­ba áttenni a gondolatainkat — egészíti ki Szabó Julianna képzőművész. Azért vagyok itt, hogy erre a mester megta­nítson. A szobrászműhelyben Ma- gyar Tamással beszélgetünk. — A tanárok nem arra tö­rekszenek, hogy görcsösen mű­vészt faragjanak belőlünk, t de azzal, amit csinálunk, komo­lyan foglalkoznak és ez így jó. Sokat lehet tanulni, minden­féle művészkedő pózolás nél­kül. Ezért járnak vissza szí­vesen az emberek. Nagy Emőke Händel operái közül kettő, a Julius Caesar és a Xerxes a legismertebb, többször elő­adták operaszínpadon, s hang­lemezre is felvették ezeket. A többi — közöttük az Atalanta is — ritkán látható-hallható műve. Ezért is esett a Hunga roton választása erre az ope­rára. A hanglemezt a zene szerző születésének 300. évfor­dulója alkalmából a jövő évi Hungaroton hanglemezheteken jelentetik meg. ' A felvétel „főpróbáját augusztus 13-án a szombathe­lyi Bartók-teremben rendezik meg a Savaria Múzeummal közösen. Az élő bemutatóan — csakúgy, mint a lemezfelvéte­len — Farkas Katalin, Bártfai Éva, Lax Éva, Bandi János, Gregor József, Polgár László operaénekesek, valamint a ..szombathelyi énekegyüttes és á Capella Savaria előadásá­ban hallható a mű. Az elő­adást Nicholas McGegan fiatal angol karmester vezényli. Az Atalantát augusztus 14- től rögzítik a hanglemezgyár­tó vállalat stúdiójában. Pest megyében is összegyűjtik A Vadállóbérctől az Őzjátékig A legenda szerint a Ke­mence határában lévő Nyúzó­völgy onnan kapta volna a nevét, hogy valamikor a XVIII. században cigányokat nyúztak meg ezen a helyen. A népemlékezettel szemben írásos dokumentumok bizo­nyítják, hogy a Nyúzóvölgy elnevezés már élt az 1300-as években is. Többek között ilyen kérdé­sek tisztázásának lehet for­rása a földrajzi nevek gyűj­tése és feldolgozása. Hazánk­ban húsz esztendővel ezelőtt Zala megyében indult meg a gyűjtés. Azóta a megyék többsége bekapcsolódott a munkába, a legtöbb helyen már végeztek is vele. Több kö­tet is napvilágot látott már a gyűjtések eredményé­vel. Az utolsó pillanatban Most — az utolsók között — Pest megyében is megindul e nagyszabású munka Hor­váth Lajosnak, a Pest me­gyei Levéltár munkatársának irányításával. — Terveink szerint évente két járásban — mi itt a le­véltárban továbbra is járá­sokban gondolkodunk — gyűjtjük össze a földrajzi ne­veket. Elkészültek már a se­gédletek és a gyűjtőívek, ha­marosan az érdemi munka is megindul elsőként a gödöllői és a nagykátai járásban. Ha az elképzelt ütemet tartani tudjuk, öt év alatt a teljes anyagnak birtokában le­szünk, ez hozzávetőlegesen egymillió nevet jelent. A ne­heze csak ezután következik; a feldolgozás, a publikálás még legalább másfél évtize­des munkát igényel. A gyűjtők többnyire azok közül kerülnek ki, akik már eddig is foglalkoztak telepü­lésük múltjával. A helytör­téneti pályázatokon rendsze­resen indulókra számítanak elsősorban. Szinte minden te­lepülésen van két-három ilyen lelkes ember, s ma már nem­csak a pedagógusok között. A városokat ketten-hárman járják majd végig, a falvak­ban egy ember is megbirkóz­hat a feladattal. Alapvetően az érdeklődés, az elhivatott­ság vezérli őket, a gyűjtés fáradságos, aprólékos mun­kájáért csak eszmeinek nevez­hető tiszteletdijat kapnak. — Az utolsó pillanatokban látunk hozzá a gyűjtéshez, ezek a nevek előbb-utóbb el­vésznek az emlékezet homá­lyában. Ma már 60—70 éve­sek azok az emberek, akik még fel tudják idézni a ré­gi neveket. Alapvetően az élő elnevezések összegyűjtésére törekszünk. Mintegy száz esz­tendőre nyúlunk vissza. En­nek oka kettős. A tapasztala­tok szerint a nép emlékezete ennyi időt képes átfogni, másrészt 1853-ban volt már egy országos gyűjtés és en­nek anyagára tudunk támasz­kodni. Költői csengés Sokan haszontalannak tart­hatják ezt a rendkívül hosz- szadalmas és aprólékos mun­kát. Ha laikusként kézbe ve­szünk egy földrajzi neveket közreadó kötetet, bizony nem sok mindent tudunk kiolvas­ni belőle. A szakembereknek, a múlt faggatóinak azonban megszólalnak ezek az elne­vezések, s közölnek számtalan ismeretet letűnt korokról, egykor élt emberekről. — A földrajzi nevek éppen olyan alkotásai a népnek, mint például a népdalok, népballadák. S nemegyszer egyenesen költői csengésű névvel illették eleink a kü­lönböző helyeket, ilyen pél­dául a Vaddllóbérc vagy az Űzjáték. Másrészt valóban hasznos információkhoz jut­hat a kutató a földrajzi, az etnikai és nemzetiségi, a gazdasági, vagy a birtokviszo­nyokról. Sőt, még a politikai helyzetről is. Bag határában például van egy kommunista nevű kút. A Tanácsköztársa­ság idején született jegyző­könyv szerint, ebben az idő­ben intézkedtek a kút hely­reállításáról. A nép emléke­zetében viszont az él, hogy ebben a kútban kommunis­ták rejtőzködtek, s innen származik az elnevezés. Egymillió név Természetesen önmagukban a földrajzi nevek nem meg bízható források. A történe­ti, néprajzi kutatások más módszereivel együtt azonban közelebb viszik a szakembe reket múltunk feltérképezé séhez. Jelentős vállalkozásba fo­gott a megyei levéltár a gyűjtés megindításával. Sok száz ember hosszú éveken keresztül járja majd a tele püléseket, hogy földerítse a még élő és a már-már a fe ledés homályába merük" földrajzi neveket, s hogv azokat a terület részletes tér képére rávezesse. A várha tóan egvmillió név feldolgozói majdani publikáló! az utókor asztalára tesznek le felbe csüLhetetlen értékű adatokat. M. Nagy Péter 8iHeti filmtegyzetb Tekintetek és Jelenet a filmből Valahonnan a színházi és a filmes angol új hultám tájé­káról jött ez a film, a Dühön­gő ifjúság, az Egy csepp méz, A csábítás trükkje, a Szombat este és qasár'nap reggel, a Hely a tetőn meg A hosszú­távfutó magányossága vidéké­ről. Rendezője, Kenneth Loach, nagyjából egyidős is e darabok és filmek hőseivel: a háború után volt kamasz, lett fiatal férfi, s maga is hasonló utat járt be, mint filmbeli vagy színpadi társai. Azaz ar­ról van szó ebben az új film­ben is, hogy milyen keserves, mennyire gyötrelmes a felnö­vő fiatal nemzedékek beillesz­kedése az ezer bajtól szagga­tott angol társadalomba. Különbségek persze mutat­koznak. Loachnak és nemze­dékének még legalább vala­melyes lázadás vagy annak az illúziója megadatott, ök egy nagy nemzeti kiábrándulás és egy iszonyatos történelmi sokk szélárnyékában keresték a maguk útjait, lehetőségeit, vagy legalább kiútjait. A dü- ‘höngő fiatalok generációjára egyszerre szakadt rá a brit vi­lágbirodalom elvesztése és széthullása miatti döbbenet, mely szinte letaglózta atyáik nemzedékét, valamint az a felismerés, hogy az atyák nemzedékével meg kell küzde­ni, mert másképpen a fiatal generáció nem teremtheti meg a maga életét. Többfrontos es nagyon kíméletlen küzdelem volt ez, melyet át- meg átha­tott a nemzedéki harctól elvá­laszthatatlan szociális harc is, a feitörekvő plain people, az egyszerű emberek tömegei­nek erőfeszítései a jobb tár­sadalmi igazságosság megte­remtéséért. A háború ugyanis nemcsak a brit impériumot Toppantotta össze, hanem azt a merev társadalmi szerkeze­tet is, amely a háború előtt még oly megingathatatlannak, oly megrendíthetetlennek tűnt Britanniában. Nos, Loach nemzedéke az 1950-es évek közepe, vége óta felnőtt, s maga is apává lett. Most nekik kell szembenézni a fiák megoldatlan kérdései­vel, s ezek már másmilyen kérdések — vagy sok minden­ben mások —, mint a Loach nemzedékének korábbi nagy kérdései voltak. Nincs már szó a birodalmi álmok és nosztalgiák meg a mai Anglia helyzete közötti konfliktusok­ról; ez a mostani tizen- és huszonéves nemzedék már egy elfogadott helyzetbe nőtt bele. Inkább arról van szó, hogy a mai Angliát rettenetes és egyre súlyosabb teherként nyomja a munkanélküliség, az infláció, az ipari termelőesz­közök viszonylagos elörege- dettsége, az ipar termékszer­kezet ének bizonyos korszerűt­lensége, a tőkehiány, a vallási és a faji előítéletek, küzdel­mek, s még egy sor más prob­léma, melyen belátható időn belül nem is igen lehet segíte­ni A Tekintetek és mosolyok fiatal hősei, Mick és Karen, ennek a kilátástalan, nehéz helyzetben levő nemzedéknek a képviselői. Százezerszám él­nek hasonló, a hiányzó mun- j kalehetőségek« miatt csavar­gásra, huligánkodásra, eny­hébb vagy súlyosabb bűncse­lekmények elkövetésére szinte rákényszerülő fiatalok Ang­liában. Kenneth Loach egy pillanatig sem ringat ben­nünket illúziókban: Mick és társai, meg Karen a film vé­gén sem kerülnek jobb hely­zetbe, sorsuk nem oldódik meg,, de ha e néhány fiatal sorsa meg is oldódna, mi sem történne a többi sok száz ezer­rel. A film — Szándékosan — fekete-fehér nyersanyagra ké­szült. Ehhez a témához ez il­lik,- s ez illik a környezethez is, melyben a film játszódik: az észak-angliai iparvidékhez, a füstös, elhanyagolt sheffiel- di munkáskolóniákhoz, a sivár nagyvárosok kietlen külváro­saihoz. És ez illik a sivár tá- gabb horizonthoz is, melyen feltűnik az angol társadalom egy súlyos gyulladásos góca, az északír kérdés is. Szomszéd szeretők Nemrégiben, a Szeretők cí­mű filmje bemutatásakor, a kritika majdnem egyöntetűen a szemére vetette Kovács András rendezőnek, hogy fel­adta korábbi igényességét, s egy meglehetősen sablonos, sokszor látott szerelmi három­szögtörténetet filmesített meg (bar igen profi módon). Nos, most ugyanilyen szem­rehányásokkal illethetnénk a híres francia rendezőt, Fran­cois Truffau-t is. új filmje láttán. Truffau-t legutóbbi munkája sem váltott ki egy­öntetű lelkesedést: Az utolsó metró is inkább közelített az érzelmes és megható szerelmi históriákhoz, a kommersz re­gényekhez, semmint a kemé­nyebben fogalmazó filmjeihez Most pedig a legújabb, az 1981-ben készült Szomszéd sze­retők még ennél is tovább megy. Szerelmi melodrámát tálal fel, melyben az évekkel korábban szenvedélyes, de se vele, se nélküle szerelemben élt pár. Mathilde és Bemard véletlenül újra összetalálko zik, s noha mindkettőjükne' új családja van már, mégi- fel újul közlük a szenvedély mely végül is oda vezet hogy egy utolsó vad szerelmi együttlétkor Mathilde előbb Bernard-t lövi le, majd ön­gyilkos lesz. A füzetes regények sztorijait és figuráit idéző történetért hát okunk Lenne megróni Truffaut-t — de a filmet nem intézhetjük el ilyen rövid úton. Ugyanis bármennyire berzenkedünk is e lila sztori ellen, bármennyire bosszant is a könnyfacsaró befejezés. valamit nem vitathatunk el a filmtől, mégpedig azt, hogy rendkívül gondosan, minden ízében igényesen és fölényes mesterségbeli biztonsággal van megcsinálva. Truffaut- nak a keze nyoma van rajta, a finoman megoldott jelene­tekben, az intim színészi já­tékstílusban, az elbeszélés légkörének megteremtésében, s e légkör mindvégig erős megtartásában. Az elszaba­duló szenvedélyeket is kordá­ban tudja tartani, és remekül vezeti színészeit is, akik közül elsősorban a Bernard-t játszó Gérard Depardieu és a Ma- thilde-t alakító új név, Fan­ny Ardant említendő. Nem kétséges: Kovács András is, Truffaut is egy divatnak hó­doltak — de ezt ízléssel tették. Ez is valami. Takács István

Next

/
Thumbnails
Contents