Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
4 1981. ATTfJTISZTÍTS 2., CSÜTÖRTÖK PEST .wu Ykr] Képzőművészeti szabadiskola Zebegényben Karakterhez mérik a feladatot Immár 17. alkalommal nyitotta meg kapuit! a Szőnyi István képzőművészeti szabadiskola Zebegényben, a művész egykori kertjében. A meredek domboldalba kapaszkodó ösvény mentén Szőnyi bronzba öntött, szíjas arca fogadja a vendégeket. Sokan ellátogatnak ide. Jönnek tanulni Angliából, Észak-Irországból, az NSZK-ból, de akad tengerentúli növendék is. Itthon és külföldön egyaránt jó híre van a szabadiskolának. „Az iskola szervezői meg vannak győződve arról — olvasom a prospektusban —, hogy minden emberben ott szunnyad az alkotókészség. Ennek felismerése, tudatosítása és kifejlesztése fontos eszköz a személyiség harmonikus és sokoldalú kiteljesedéséhez. Éppen ezért az iskola elsőrendű célja nem a művészek nevelése vagy a művészi pályára való előkészítés, hanem a vizuális kultúra világába való bevezetés.” Sikerélmény Új operafclvételek Händel: Atalnnta A világon eüőször a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat veszi fel hanglemezre Händel egyik kevéssé ismert operáját, az Atalantát. Georg Friedrich Händel, a zenetörténet egyik legkima- magaslóbb alkotója a walesi herceg esküvőjére írta e művét, amelyet ez ünnepi alkalomból 1736-ban mutattak be a londoni Covent Gardenben. A mitológiai keretbe helyezett barokk pásztortörténet — amely Valeriani szövegkönyve nyomán készült — tele félreértésekkel, álruhás királyfiakkal, királykisasszonyokkal, akik a végén, a mese hagyom mányai szerint, egymáséi lesznek. Ám zenéje — mint Händel több mint 40 operájáé — rendkívüli drámai erőről tanúskodik. Händel a zenetörténészek szerint olyan érzékkel alkalmazta a drámai ellentéteket, olyan élesen körvonalazott, eleven jellemzését adta hőseinek, amelyhez foghatóval csak nagy olasz kortársainak, a késői velencei iskola korszakos jelentőségű operaszerzőinek műveiben találkozhatni. Bárki, aki fest, rajzol vagy ír, újrastrukturálja a látványt, önmagát is hozzágyúrja és amikor ezzel kész, akkor derül ki igazán, mi is az, amit látott, amit felfogott a jelenségek végtelen áramából. Az alkotás nem menekülés az élet dolgai elől. Ellenkezőleg, az élet kihívásának elfogadása, megmér- kőzés a valódi birtokbavételért. A művészet ezért nem unaloműző malmozás. Az életet, ha céltalanul magunkra szabadítjuk, felfal, mint egy fenevad. Amit ad, magunkban újjá kell gyúrnunk, egyébként kicsorog a kezünkből, mint a száraz homok. Látni, a dolgokat strukturálni valamilyen szinten mindenki megtanulhat. Közel kétszázötvenen jelentkeztek a festő-, rajz-, sokszorosító grafika-, szobrász-, kerámia- és tűzzománcszekciókba: A kerámia- és festőcsoport a legnépesebb. Vannak abszolút kezdők, de olyanok is, akik már négy-öt évé visszajárnak. Gémes rintalné tanárnő idén először van itt. Sándorfalváról érkezett. A kerámiakészítés mesterfogásaival ismerkedik. — Most, a vége felé kezd sikerélményünk lenni. Már az is valami, ha a korongon nem imbolyog vagy roskad össze az edény, mondja nevetve. Ha minden igaz, lesz az iskolának égetőkemencéje, és ha sikerül beindítani a szakkört, később talán fakultatív tárgyként is taníthatjuk a kprámiakészítést. — A gyerekek nagyon szeretnek agyaggal dolgozni — teszi hozzá Katona Mária, ö is pedagógus. Salgótarjánban. — Szívesen jöttünk — folytatja Gómesné —, bár jól meg kellett gondolnunk., hiszen 4090—8000 forint elmeev a két hét alatt. Zsebből fizetjük ki. az iskolától nem kapunk az „önképzéshez” támogatást. Önismeret A rádióban latin-amerikai zene szól, kellemes a hangulat. A beszédzsongás hirtelen megelevenedik. Mindenki az apró kemence köré tömörül. Most szedik ki a próbaként kiégetett első rakut. Ez egy japán ivóedény, a teaszertartás elengedhetetlen kelléke. A domboldalt festőállványok tarkítják. Korga György növendékei aktot rajzolnak. — Számos modern képzőművészeti irányzat zsákutcába jutott — mondja. — Ennek oka hogy a művészcsoportok nem önállóan jutottak el az eredményekhez, hanem egy eleve adott stílusból indultak ki Minden alkotó kibontakozásának van egy begyűjtési szakasza. amikor nyitott szemmel szétnéz á világban és önismeretre tesz szert,. Az önismeret azt is jelentheti, hogy rájön, nincs önálló meglátása, művész nem lesz de művelt tárlatlátogató igen. És ez sem kevés. Poór Imre tanítványai modellről csendéletet rajzolnak. — Itt zömmel kezdők vannak a csoportban. Legfontosabb a görcsöt feloldani bennük. Sokan ügyetlennek érzik magukat, mert mondjuk egy Rajz a szabadban (Hancsovszkl fotó) arcot nem tudnak élethűefi megrajzolni. Meg kell értetni velük, hogy a fotografikus hűségnél sokkal lényegesebb, miként kell egy adott felületet esztétikusán megkomponálni. A két hét alatt, azt hiszem, eddig eljutottunk — mondja és rajzokat tesz elém bizonyságul. A fejlődés nyilvánvaló. Az arcot körbedrótozó vonaltól eljutottak a növendékek addig, hogy felületekkel dolgozzanak. Szemlélet Kórusz József a rézkarc és litográfia, mesterfogásait tanítja. — Igyekszem — mondja — egyéni karakterükhöz mérni a feladatot; sőt azt is kideríteni, melyik képzőművészeti ágban tudják legtermészetesebben kifejezni önmagukat. Szívesen járok ide vissza, magam is Szőnyi-tanítvány voltam. Nem lehet más célunk, mint szemléletet adni az alkotáshoz. Itt, ezen a ponton kapcsolódunk, azt hiszem, legközvetlenebbül Szőnyihez. A tűzzománcműheiyben Lő- rincz Vitus körül csupa szorgos nő munkálkodik. Romvári Etelka rajztanár Békéscsabán. Ö is azzal a szándékkal érkezett, hogy tudását majd a tanítványainak otthon továbbadja. — Nem könnyű ezzel az anyaggal birkózni — sóhajt. — Legnehezebb a térből síkba áttenni a gondolatainkat — egészíti ki Szabó Julianna képzőművész. Azért vagyok itt, hogy erre a mester megtanítson. A szobrászműhelyben Ma- gyar Tamással beszélgetünk. — A tanárok nem arra törekszenek, hogy görcsösen művészt faragjanak belőlünk, t de azzal, amit csinálunk, komolyan foglalkoznak és ez így jó. Sokat lehet tanulni, mindenféle művészkedő pózolás nélkül. Ezért járnak vissza szívesen az emberek. Nagy Emőke Händel operái közül kettő, a Julius Caesar és a Xerxes a legismertebb, többször előadták operaszínpadon, s hanglemezre is felvették ezeket. A többi — közöttük az Atalanta is — ritkán látható-hallható műve. Ezért is esett a Hunga roton választása erre az operára. A hanglemezt a zene szerző születésének 300. évfordulója alkalmából a jövő évi Hungaroton hanglemezheteken jelentetik meg. ' A felvétel „főpróbáját augusztus 13-án a szombathelyi Bartók-teremben rendezik meg a Savaria Múzeummal közösen. Az élő bemutatóan — csakúgy, mint a lemezfelvételen — Farkas Katalin, Bártfai Éva, Lax Éva, Bandi János, Gregor József, Polgár László operaénekesek, valamint a ..szombathelyi énekegyüttes és á Capella Savaria előadásában hallható a mű. Az előadást Nicholas McGegan fiatal angol karmester vezényli. Az Atalantát augusztus 14- től rögzítik a hanglemezgyártó vállalat stúdiójában. Pest megyében is összegyűjtik A Vadállóbérctől az Őzjátékig A legenda szerint a Kemence határában lévő Nyúzóvölgy onnan kapta volna a nevét, hogy valamikor a XVIII. században cigányokat nyúztak meg ezen a helyen. A népemlékezettel szemben írásos dokumentumok bizonyítják, hogy a Nyúzóvölgy elnevezés már élt az 1300-as években is. Többek között ilyen kérdések tisztázásának lehet forrása a földrajzi nevek gyűjtése és feldolgozása. Hazánkban húsz esztendővel ezelőtt Zala megyében indult meg a gyűjtés. Azóta a megyék többsége bekapcsolódott a munkába, a legtöbb helyen már végeztek is vele. Több kötet is napvilágot látott már a gyűjtések eredményével. Az utolsó pillanatban Most — az utolsók között — Pest megyében is megindul e nagyszabású munka Horváth Lajosnak, a Pest megyei Levéltár munkatársának irányításával. — Terveink szerint évente két járásban — mi itt a levéltárban továbbra is járásokban gondolkodunk — gyűjtjük össze a földrajzi neveket. Elkészültek már a segédletek és a gyűjtőívek, hamarosan az érdemi munka is megindul elsőként a gödöllői és a nagykátai járásban. Ha az elképzelt ütemet tartani tudjuk, öt év alatt a teljes anyagnak birtokában leszünk, ez hozzávetőlegesen egymillió nevet jelent. A neheze csak ezután következik; a feldolgozás, a publikálás még legalább másfél évtizedes munkát igényel. A gyűjtők többnyire azok közül kerülnek ki, akik már eddig is foglalkoztak településük múltjával. A helytörténeti pályázatokon rendszeresen indulókra számítanak elsősorban. Szinte minden településen van két-három ilyen lelkes ember, s ma már nemcsak a pedagógusok között. A városokat ketten-hárman járják majd végig, a falvakban egy ember is megbirkózhat a feladattal. Alapvetően az érdeklődés, az elhivatottság vezérli őket, a gyűjtés fáradságos, aprólékos munkájáért csak eszmeinek nevezhető tiszteletdijat kapnak. — Az utolsó pillanatokban látunk hozzá a gyűjtéshez, ezek a nevek előbb-utóbb elvésznek az emlékezet homályában. Ma már 60—70 évesek azok az emberek, akik még fel tudják idézni a régi neveket. Alapvetően az élő elnevezések összegyűjtésére törekszünk. Mintegy száz esztendőre nyúlunk vissza. Ennek oka kettős. A tapasztalatok szerint a nép emlékezete ennyi időt képes átfogni, másrészt 1853-ban volt már egy országos gyűjtés és ennek anyagára tudunk támaszkodni. Költői csengés Sokan haszontalannak tarthatják ezt a rendkívül hosz- szadalmas és aprólékos munkát. Ha laikusként kézbe veszünk egy földrajzi neveket közreadó kötetet, bizony nem sok mindent tudunk kiolvasni belőle. A szakembereknek, a múlt faggatóinak azonban megszólalnak ezek az elnevezések, s közölnek számtalan ismeretet letűnt korokról, egykor élt emberekről. — A földrajzi nevek éppen olyan alkotásai a népnek, mint például a népdalok, népballadák. S nemegyszer egyenesen költői csengésű névvel illették eleink a különböző helyeket, ilyen például a Vaddllóbérc vagy az Űzjáték. Másrészt valóban hasznos információkhoz juthat a kutató a földrajzi, az etnikai és nemzetiségi, a gazdasági, vagy a birtokviszonyokról. Sőt, még a politikai helyzetről is. Bag határában például van egy kommunista nevű kút. A Tanácsköztársaság idején született jegyzőkönyv szerint, ebben az időben intézkedtek a kút helyreállításáról. A nép emlékezetében viszont az él, hogy ebben a kútban kommunisták rejtőzködtek, s innen származik az elnevezés. Egymillió név Természetesen önmagukban a földrajzi nevek nem meg bízható források. A történeti, néprajzi kutatások más módszereivel együtt azonban közelebb viszik a szakembe reket múltunk feltérképezé séhez. Jelentős vállalkozásba fogott a megyei levéltár a gyűjtés megindításával. Sok száz ember hosszú éveken keresztül járja majd a tele püléseket, hogy földerítse a még élő és a már-már a fe ledés homályába merük" földrajzi neveket, s hogv azokat a terület részletes tér képére rávezesse. A várha tóan egvmillió név feldolgozói majdani publikáló! az utókor asztalára tesznek le felbe csüLhetetlen értékű adatokat. M. Nagy Péter 8iHeti filmtegyzetb Tekintetek és Jelenet a filmből Valahonnan a színházi és a filmes angol új hultám tájékáról jött ez a film, a Dühöngő ifjúság, az Egy csepp méz, A csábítás trükkje, a Szombat este és qasár'nap reggel, a Hely a tetőn meg A hosszútávfutó magányossága vidékéről. Rendezője, Kenneth Loach, nagyjából egyidős is e darabok és filmek hőseivel: a háború után volt kamasz, lett fiatal férfi, s maga is hasonló utat járt be, mint filmbeli vagy színpadi társai. Azaz arról van szó ebben az új filmben is, hogy milyen keserves, mennyire gyötrelmes a felnövő fiatal nemzedékek beilleszkedése az ezer bajtól szaggatott angol társadalomba. Különbségek persze mutatkoznak. Loachnak és nemzedékének még legalább valamelyes lázadás vagy annak az illúziója megadatott, ök egy nagy nemzeti kiábrándulás és egy iszonyatos történelmi sokk szélárnyékában keresték a maguk útjait, lehetőségeit, vagy legalább kiútjait. A dü- ‘höngő fiatalok generációjára egyszerre szakadt rá a brit világbirodalom elvesztése és széthullása miatti döbbenet, mely szinte letaglózta atyáik nemzedékét, valamint az a felismerés, hogy az atyák nemzedékével meg kell küzdeni, mert másképpen a fiatal generáció nem teremtheti meg a maga életét. Többfrontos es nagyon kíméletlen küzdelem volt ez, melyet át- meg áthatott a nemzedéki harctól elválaszthatatlan szociális harc is, a feitörekvő plain people, az egyszerű emberek tömegeinek erőfeszítései a jobb társadalmi igazságosság megteremtéséért. A háború ugyanis nemcsak a brit impériumot Toppantotta össze, hanem azt a merev társadalmi szerkezetet is, amely a háború előtt még oly megingathatatlannak, oly megrendíthetetlennek tűnt Britanniában. Nos, Loach nemzedéke az 1950-es évek közepe, vége óta felnőtt, s maga is apává lett. Most nekik kell szembenézni a fiák megoldatlan kérdéseivel, s ezek már másmilyen kérdések — vagy sok mindenben mások —, mint a Loach nemzedékének korábbi nagy kérdései voltak. Nincs már szó a birodalmi álmok és nosztalgiák meg a mai Anglia helyzete közötti konfliktusokról; ez a mostani tizen- és huszonéves nemzedék már egy elfogadott helyzetbe nőtt bele. Inkább arról van szó, hogy a mai Angliát rettenetes és egyre súlyosabb teherként nyomja a munkanélküliség, az infláció, az ipari termelőeszközök viszonylagos elörege- dettsége, az ipar termékszerkezet ének bizonyos korszerűtlensége, a tőkehiány, a vallási és a faji előítéletek, küzdelmek, s még egy sor más probléma, melyen belátható időn belül nem is igen lehet segíteni A Tekintetek és mosolyok fiatal hősei, Mick és Karen, ennek a kilátástalan, nehéz helyzetben levő nemzedéknek a képviselői. Százezerszám élnek hasonló, a hiányzó mun- j kalehetőségek« miatt csavargásra, huligánkodásra, enyhébb vagy súlyosabb bűncselekmények elkövetésére szinte rákényszerülő fiatalok Angliában. Kenneth Loach egy pillanatig sem ringat bennünket illúziókban: Mick és társai, meg Karen a film végén sem kerülnek jobb helyzetbe, sorsuk nem oldódik meg,, de ha e néhány fiatal sorsa meg is oldódna, mi sem történne a többi sok száz ezerrel. A film — Szándékosan — fekete-fehér nyersanyagra készült. Ehhez a témához ez illik,- s ez illik a környezethez is, melyben a film játszódik: az észak-angliai iparvidékhez, a füstös, elhanyagolt sheffiel- di munkáskolóniákhoz, a sivár nagyvárosok kietlen külvárosaihoz. És ez illik a sivár tá- gabb horizonthoz is, melyen feltűnik az angol társadalom egy súlyos gyulladásos góca, az északír kérdés is. Szomszéd szeretők Nemrégiben, a Szeretők című filmje bemutatásakor, a kritika majdnem egyöntetűen a szemére vetette Kovács András rendezőnek, hogy feladta korábbi igényességét, s egy meglehetősen sablonos, sokszor látott szerelmi háromszögtörténetet filmesített meg (bar igen profi módon). Nos, most ugyanilyen szemrehányásokkal illethetnénk a híres francia rendezőt, Francois Truffau-t is. új filmje láttán. Truffau-t legutóbbi munkája sem váltott ki egyöntetű lelkesedést: Az utolsó metró is inkább közelített az érzelmes és megható szerelmi históriákhoz, a kommersz regényekhez, semmint a keményebben fogalmazó filmjeihez Most pedig a legújabb, az 1981-ben készült Szomszéd szeretők még ennél is tovább megy. Szerelmi melodrámát tálal fel, melyben az évekkel korábban szenvedélyes, de se vele, se nélküle szerelemben élt pár. Mathilde és Bemard véletlenül újra összetalálko zik, s noha mindkettőjükne' új családja van már, mégi- fel újul közlük a szenvedély mely végül is oda vezet hogy egy utolsó vad szerelmi együttlétkor Mathilde előbb Bernard-t lövi le, majd öngyilkos lesz. A füzetes regények sztorijait és figuráit idéző történetért hát okunk Lenne megróni Truffaut-t — de a filmet nem intézhetjük el ilyen rövid úton. Ugyanis bármennyire berzenkedünk is e lila sztori ellen, bármennyire bosszant is a könnyfacsaró befejezés. valamit nem vitathatunk el a filmtől, mégpedig azt, hogy rendkívül gondosan, minden ízében igényesen és fölényes mesterségbeli biztonsággal van megcsinálva. Truffaut- nak a keze nyoma van rajta, a finoman megoldott jelenetekben, az intim színészi játékstílusban, az elbeszélés légkörének megteremtésében, s e légkör mindvégig erős megtartásában. Az elszabaduló szenvedélyeket is kordában tudja tartani, és remekül vezeti színészeit is, akik közül elsősorban a Bernard-t játszó Gérard Depardieu és a Ma- thilde-t alakító új név, Fanny Ardant említendő. Nem kétséges: Kovács András is, Truffaut is egy divatnak hódoltak — de ezt ízléssel tették. Ez is valami. Takács István
