Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-06 / 157. szám
Fogy a cement, a gerenda Messze még a lél, azért most is mozgalmas a Tiizép-tclepeli élete. A Budapest környéki Tüzép Vállalat aszódi kirendeltsé gében az építőanyag-forgalom is növekedett, három hónap alatt csaknem ezerháromszáz tonna cement fogyott. Vasbeton gerendákból hat és fél ezer métert adtak el. Jó volt a téglaellátásuk is, cserépből azonban ez a telep is keveset kapott. Képünkön: egy helybeli fuvaros ölfát méret le a telep hídmérlegén, hogy házhoz vigye Hancsovszki János felvétele L.LOI ívfa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1984. JŰLIUS 6., PÉNTEK Két esztendeje kerültek az autóf elügy eletek tanácsi hatáskörbe. Azóta működik Gödöllőn a Pest megyei Autófelügyelet műszaki csoportja, melynek vezetőjétől, Sáfrány Istvántól kaptunk tájékoztatást tevékenységükről. Városunkon kívül Cegléden van hasonló csoport a megyében. Szerveztek egyet a budai oldalnak is, az területileg a fővárosban van. Gödöllőn a váci. monori és persze a mi vonzáskörzetünkből fogadnak járműveket vizsgáztatásra. A területi csoportok létrehozásával szeretnék elérni, hogy minél ljisebb legyen a mozgás, ne kelljen sok kilométert kerekezni a vizsgázónak. A gödöllői csoport négy helyen vizsgáztat. Minden hétfőn a városban, az autójavító területén, személyautókat, kis teherkocsikat, utánfutókat és lakókocsit. Kedden Dunakeszin dolgozik a vizsgabizottság. Szerdán ismét Gödöllőn, a Volán Dózsa Györny úti telepén teherautót, motorkerékpárt. autódarut vizsgáztatnak. Csütörtökön Monoira mennek. Pénteken pedig Váchar- tv*nba. Havonta ezer-ezerkétszáz járművet vizsgának s dönt’k el. alkalmas-e a közúti forgalomban való részvételre. Közbülső eset is lehetséges, ami- ko’- két hónap türelmi időt adnak, s addig helyre kell hozni a kisebb hiányosságokat. A lassú iárművek vizsgáztatása szintén az ő feladatuk, de ezek ö.sszeéo't%é~e nem adba+nnk engedélyt. A típuson belül’ változtatásokra azonban igen. Például alváz- vagy motorcserére. Ha mondjuk 1200-as Ladába 1500-as motort akarnak szerelni. A felügyelet azzal nem törődik, ki hol készíti, készítteti fel autóját a vizsgára. Ök arra kíváncsiak, megfelel-e a követelményeknek. Tapasztalatuk szerint a vizsgára jövők több nyire alaposan felkészültek. Sáfrány István találomra kiválasztott a paksamétából egy hétfői köteget. Hetvenkét járművet vizsgáztattak azon a napon. Egy volt alkalmatlan, hatra adtak két hónap türelmi időt. Arról nem vezetnek statisztikát, hogy milyen aránvban hozzák kocsijukat maguk a tulajdonosok. Azt viszont érzékelik, hogy sokan izgulnak. Mint az iskolai vizsgán. Idegességében még azt is elfelejti némelyikük, hol kell felnvitni a motortetőt, s amikor a fékpad mélyedésébe huppannak, ugyancsak megijednek. Pedig nincs ok az izga’omra, állítja Sáfrány István. Nekik nem az a céljuk, hogy megbuktassanak valak’t. Partneri kapcsolatra törekednek. Igyekeznek bevonni az ügyfelet a vizsgába. s elmondani, -magyarázni, min kell javítani, ha egyáltalán kell. Ügy látszik, az idegesség ellenére eddig nem volt különösebb zökkenő a gödöllői csoport tevékenységében. Két év alatt egyetlen reklamáció nem érkezett az ügyfelektől. A csooort a Csehszlovák— Mavvar Barátság útig 2. szám a’att fogadja ügyfeleit, telefonjuk 460. I El® szellőzik a magágy / festi! a foisb földművelésért Számos gépújdensággtsl is sze!gáfaesk Az elmúlt években sokat töprengtek azon a mezőgazdászok, a kutatók: hogyan lehetne a talajművelésben el- a hagyományos módszerektől. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a legjobb kutatókat ez már több évtizede foglalkoztatta. A lényeg: a növényközpontú talajművelés. Ez akkor is igaz, ha hagyományos, de akkor is, ha takarékos talajművelést célzunk meg, hogy erőt, energiát takarítsunk meg. Ebből a szempontból is értékes volt annak a tanácskozásnak és gépbemutatónak a tapasztalata, amelyet ismert termelési rendszerek, egyetemi és kutatóintézeti szakemberek részvételével a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen és a Gödöllői Tangazdaságban tartottak. Tömörebb talaj Azt már régen tudjuk, hogy számos külföldi és neves hazai kutató kidolgozott olyan talajművelési eljárást, amely a szántásnál jóval kevesebb energiát igényel. Ök azonban elsősorban azért törekedtek ilyenekre, mert a szántás hibáinak kiküszöbölését akarták, s ezt sok tekintetben meg is oldották. így például az eketalpbetegség néven emlegetett hátrányt — a szántott réteg alján tömörebb lesz a talaj, s ez a vízgazdálkodását, a talaj szellőzését is gátolja némileg — sikerült megszüntetni. Inspirálta a kutatókat az is a forgatás nélküli talajművelésre, hogy a szárazabb viszonyok esetében a szántással nehezen elmunkálható rögös. hantos, túlságosan is szellőző magágyat kapnak. Hátránya a költség növekedésén túl az is, hogy a talaj meglévő, kevés vizét is előbb elveszti. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kutatói régóta szorgalmazzák az energiatakarékos művelés terjesztését. A téma gazdája, dr. Vajdai Imre egyetemi adjunktus; akinek a szakmai, társadalmi szervezetekkel s a társintézmények képviselőivel sikerült ezt az országos jellegű tanácskozást életre hívni. A rendezvényen szinte minden jelentős termelési rendszer szakemberei elmondták véleményüket, tapasztalataikat az energiatakarékos módszerekről. Azonos cél Ügy tűnik: az egyetemi kutatásokat is visszaigazolták a gyakorlatban dolgozó szakemberek — akik közül mellesleg sokan itt szereztek diplomát —, mert a maga tájegységén, termelési rendszere területén megvalósított energiatakarékos talajművelésében azonos célt követ, ha más módszerekkel is. Az IKR képviselője, Cuczor Ferenc termelésszervező is azt hangsúlyozta, hogy szerintük is csak kedvező körülmények között mellőzhető a szántás, majd bebizonyította, hogy amint az energiatakarékosabb művelést alkalmazni lehet, miként csökkennek költségek. Időszerűsége miatt fogalmazott úgy Tóth Lajos, szolnoki GITR igazgatóhelyettese is a gödöllői tanácskozáson: Fontos, hogy minden talajművelési beavatkozás segítse a víz befogadását, nedvesség megőrzését; ahol tehát arra van szükség, alkalmazzuk a forgatás nélküli, energiakímélő talajművelést. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez utóbbi módszer alkalmazásával is tekintettel kell lenni arra, hogy az ilyen művelés se pusztítsa a mikroorganizmusokat. Hektárok ezrein Van-e elég gép mindehhez? Kiderült: a gödöllői egyetem, a MÉM Műszaki Intézet, valamint a gyártók, például a Kaposgép számos újdonságot produkál. Az egyetemen találmány is született új, energiatakarékos gép előállítására. A tanácskozáson, majd a bemutatón Takács Zoltán, a kaposvári mezőgépgyártó, cég irányító tervezője adott számot munkájukról, arról, hogy a Latar-gépek már a gyakorlatban is jól szolgálják a takarékos talajművelést, amelyet szerinte manapság 300— 400 ezer hektáron valósítanak meg. F. I. Kedvez® időben PáfycBfelúfífós Az időjárás most nagyon kedvez a HÉV fenntartóinak. Cinkota és Gödöllő között tart a pálya felújítása a MÁV-tól érkezett nagy teljesítményű Plasser gépsorral. Ugyanakkor a HÉV cinkotai üzemegységének szakemberei is Szorgosan végzik a kisebb-nagyobb javító. karbantartó munkákat. Négy megállóépületet tataroznak, a nagyiccéi állomás térségében pedig a vízelvezető csatornákat újítják fel, ugyanitt egy kisebb szakaszon támfalat is építenek a harmincas főközlekedési út felől. Itaisstterefí okadémSa Július 9. és 13. között Szárvason rendezik meg a tizenkettedik országos honismereti akadémiát, amelyen a város ás a vonzáskörzet képviseletében négyen vesznek részt. Kerényi Katalin, Fercsik Mihály és Polónyi Péter népművelők, Solti Alpár tanár. Az idei honismereti akadémiának a témája a nemzeti tudat, neAizeti önismeret, a közigazgatás és az állampolgárok viszonya. Szeszélyes nyár EIihotiI Elmarad a július 23-ra tervezett Szeszélyes nyár című színházi előadás a gödöllői művelődési központban. A megváltott jegyek átcserélhe- tők a július 22-i előadásra vagy visszaválthatók a pénztárban. Ki mit szók meg A lapátolás szépségei Szociológiai felmérés ír / A kistermelők helye, jövedelme Ma már csak nosztalgiázni lehet azon a vonaton, amely valaha a mai Magyar—Csehszlovák Barátság útjáji vitte az utasokat Gödöllőről Szada, Veresegyház irányába. Amikor utoljára indult el a Mukinak becézett masina, gőzösének fűtője Papp István volt, aki ma Gödöllőn a Csillag utcában Lakik. — Harminc évet szolgáltam a vasútnál, ebből az utoisó ötpt éppen a Gödöllő—Veresegyház vonalon — emlékszik vissza. — Társam, a masiniszta névrokonom, Papp Béla volt. A 375-ös típusú géppel tettük meg az utolsó utat itt. Mivel Rákospalota és Vác között maradt a gőzvontatás, még két évig maga is autóbusszal járt át Veresegyházra munkáiba. A harminc év alatt Papp Istvánnak egyszer sem volt fegyelmije. Idős társaitól szívesen tanult, s ezt a tudást átadta a fiataloknak. A régi megálló nincs messze lakásuktól. ö sokat kerékpározik mostanában, így nincs időhöz kötve. Régen a Keleti pályaudvaron is szolgált, 424-es mozdony fűtője volt. Nem lehetett könnyű, hiszen egy menetben, a fővárostól Miskolcig száz- hatvan-százhetven mázsa szenet kellett a kazánba lapátolni, s közben figyelni a pályát és az utat Is. Huszonöt év szolgálat után küldték iskolára, mivel jött a villamosítás,' s az új mozdonyok vezetésére tett vizsgát. Az az újdonság azonban nem ízlett neki, visszakérte magát gőzösre. Így került a Mukira, ami huszonnégy órában már csak negyvan-ötven mázsa szenet fogyasztott. — Ha elölről kezdené? — Annak a munkának is megvoltak a szépségei — válaszolja. s gondolkodóba esik. — Ha a helyzet más lett volna, s nem gőzmozdonyon, hanem villanyoson tanulok, talán megszokom, megszeretem. E találkozás után a Volán 20-as Vállalat gödöllői főnökségére igyekeztem. Ott találkoztam a Hegy utcai járat autóbuszának egyik vezetőié vei. Jámbor Lajossal. Tőle kérdeztem: — Tudja-e, miről nevezetes az a vonal, amelyiken autózik? Tudom — válaszolta — a kis vonat helyett mi szállítjuk az utasokat ezen a vonalon. Én tizenegy éve vagyok itt. Ebben a viszonylatban tíz autóbuszunk közlekedik, húszán látjuk el a szolgálatot. Igyekszünk kulturált utazást nyújtani, de ezt sajnos nem minden utasunk segíti elő. Solt kárt, bosszúságot okoznak né- hányan. Hát, ilyen a Muki nélkül nekünk, gödöllőieknek. Csiba József ÜGYELET Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Péce- len, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen július 7-én, szombaton reggel 8 órától július 9- én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 16. Telefon: 81-57. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon. Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen. Zsámbokon július 7-én szombaton reggel 8 órától július 9-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Márton János, Galgamácsa, tsz-tanya. Az ügyeleti napokon végzendő exportszállításoknál dr. Szőke Ferenc vehető igénybe. A Pest megyei vendéglátóipari Vállalat szerződéses jövedelemérdekeltségi rendszerű vállalkozásba adja ea 3€!D sz. Wcadász vendéglő? Címe: Gödöllő, Dózsa György u. 30. Érdeklődni ’ehet a váci igazgatóság üzemgazdasági csoportjánál: Vác, Széchenyi u. 19. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap» Vizsgáztató felügyelők Az elmúlt napokban több hévizgyörki család kapott levelet Jamrik Lászlótól. a nagyközségi közös tanács elnökétől. A levél arról értesíti az érintetteket, hogy a budapesti Agrárgazdasági Kutató Intézet június 25. és július 10. között kérdőíves szociológiai felmérést végez Hévizgyörkön a kistermelők helyzetére, gondjaira, tevékenységére vonatkozóan. A felmérés névtelen. kizárólag kutatásra szolgál. és az a célja, hogy a kistermelők nagyobb társadalmi és gazdasági megbecsülésben részesüljenek. Halász Péter. az intézet munkatársa és a Honismeret című folyóirat szerkesztője jó ismerője a kérdésnek. Miért fontos — Az ország számos helyén végeztem hasonló kutatást — mondta találkozásunk alkalmával. — Válaszoltak kérdéseimre makói hagymások, kalocsai panrikatermelők, gyöngyösi szőlősgazdák, Szegedkörnyéki fóliások. Most a Galga menti embereken a sor. akiket a hévizgvörkiek képviselnek — A már lezajlott beszélgetéseken őszinte válaszokat kantam, s éreztem az itt élő gazdálkodók segítő szándékát, azt az akaratot, hogy tevékenységük rugójának feltárásával, munkájuk megismertetésével járuljanak hozzá a kutatás sikeréhez. Hogy a tájékozódás, majd a felmérések alapján % készülő tájékoztatás miért fontos, azt néhány ténnyel ismertette Halász Péter. Tisztább kép — Köztudomású, hogy az ország lakosságának több mint fele foglalkozik kistermeléssel, ök állítják elő a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 33 százalékát. Tőlük kerül ki az országban előállított vágómarha, sertéshús, baromfi, tej, tojás, nyúl, méz, továbbá a zöldség és a gyümölcs jelentős része — Ezek a sokszor idézett adatok inkább csak a mező- gazdasági kistermelés nép gazdasápi helyét jelölik ki. kevésbé igazítanak el a kistermelés társadalmi helyzetének megítélésében. A mezőgazda- sági kistermelést ma még sokan nem tudiák elhelyezni a szocia’ista gazdaság egészében. Fontos — ezért folyik a hévizgyörki vizsgálódás is —. hogy az ország közvéleményének minél tisztább képe legyen a mezőgazdasági kistermelésről, mert az előítéletek, tévhitek esetenként kedvezőtlenül befolyásolhatják a helyes gazdaságpolitikai elképzelések érvényesülését, de rossz hatással lehetnek társadalmunk közérzetére is. — A közelmúltban vizsgálódtam fővárosi» dolgozók különböző rétegei között, arra kerestem a választ — mondja Halász Péter —, hogyan ítélik meg ők a mezőgazdasági kistermelést. Volt ilyen vélemény is: könnyű nekik, ott a háztáji! Ott a sertés, a tehén, a baromfi, a nyúl, a zöldség, a gyümölcs, csak el kell adni és dől a pénz. Munkaórák A felületes szemlélők a legfontosabbról feledkeznek meg: a mezőgazdasági kistermeléssel szerezhető jövedelem • mögött rengeteg munka van, s a házakban, autókban, esetleg nyaralóban megtestesülő forintok hatatlanul kemény, embert próbáló erőfeszítéseket rejtenek magukban. Halász Péter vizsgálódásaiból írt tanulmányának egyik lényeges következtetése, hogy a városi dolgozók túlnyomó többségének vajmi kevés fogalma van arról, hogy a mezőgazdasági kistermelésben mekkora jövedelmeket lehet elérni és a reálisan számítható bevételnek mekkora ára van. Aki gazdálkodik, sokkal kevesebbet pihenhet. Már a hévizgyörki ismeretek is igazolják, hogy egy-egy kistermeléssel foglalkozó családtag a háztájiban átlagosan 5,1 órát, a kisegítő gazdaságban pedig 3,7 órát dolgozik naponta, a főfoglalkozású munkaidején túl. Támogatott fiatal Természetes jelenség a Galga menti falvakban is, hogy egyre több fiatal költözik be a közeli városba. Hatvani Dániel író is látta ezt a folyamatot, de látta azt is, hogy az új városlakók jelentős hányadának a háztartásában fontos szerepet tölt be az elhagyott szülőktől kapott támogatás. így fr erről a folyamatról- ... az ezerszer lenézett, agyoncsepült, lefokozott magyar falu tápláló ereje még nem látszik sorvadni ... élelmiszerrel tömött kosarait szatyrait küldi a lakótelepi szinteket elfoglaló fiai, lányai után. — Legyünk azért őszinték — figyelmeztet Halász Péter. — Az esetek átlagában az a helyzet, hogy azok, akik rendszeresen segítenek elhagyott szüleik kistermelésének munkálataiban. kétszer olyan valószínűséggel számíthatnak jelentős mértékű támogatásra mint azok. akik távolmaradnak a kapától, horolótól, s nem vállalják a permetező- géppel végzett munkát sem. F. M. i