Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-05 / 156. szám
1984. JŰLIUS 5., CSÜTÖRTÖK fr«r > .Mttit;] 3 Fuvar, fizetve Akik lovak elé fogják a kocsit Csatlakozott a Buda-flax keüekfiirófci Mindenütt vannak tartalékok Nagyok és kiszósníthatatinsiok az ingadozások Napjainkban ott tartunk, hogy az importáló külkereskedelmi vállalatok bizonyos déligyümölcsökért kevesebbet fizetnek, mint amennyiért a termelőtől hazánkba fuvarozzák az árut. A szállítási költségek emelkedése törvényszerű következménye az energia drágulásának, az itthoni gyakorlat azonban még nem tükrözi kellő mértékben ezt a fölismerést. Átija a számlát Idén az első negyedévben — árutonnakilométer alapján számítva —• másfél százalékkal bővült az áruszállítás teljesítménye, mennyiség alapján nézve viszont kisebb volt, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. Köznapibban fogalmazva: a valamivel kevesebb áru valamivel nagyobb utat tett meg. Az ösz- szefüggés gyanúkkal terhes, ugyanis most sem, a korábbi években sem lehetett kimutatni a szoros kapcsolatokat az ipar, az építőipar termelése, a mezőgazdasági termékek felvásárlása és a szállítás alakulása között, hiszen voltak olygn időszakok, amikor előbbiek csökkenése ellenére az utóbbi bővült. Ami akkor is elgondolkoztató, ha tudjuk, nem ugyanazt az árut fuvarozzák adott hónapokban, negyedévekben, amelyeket akkor előállítottak, felvásároltak. Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy vannak törvényszerű — szezonális — ingadozásai a szállításnak, elég itt a mezőgazdaságra, a növénytermesztés kibocsátotta terméktömeg mozgatására utálni. Nincs olyan fuvar, ami ingyen lenne, a szállítás minden mozzanata költség, pé^nz, s igaz, látszatra az fizet, aki megrendelte az árut, annak továbbítását valójában a fogyasztó, a felhasználó állja á számlát. Aminek összege, egyre borsosabb. Két esztendeje 11.2. tavaly 9,7 milliárd forint mínuszt rputatott a népgazdaság külkereskedelmi fuvardíjainak mérlege. Idén, az első negyedévben lényegében megegyezett a tavalyival a hiány összege, azaz nem sok jele van annak, mintha lényegesen számítana a szállítások díja a termelési költségeken belül. Tisztelet a kivételnek. A ritkának, a nem jellemzőnek. Sajnálatosan ugyanis azt tarthatjuk általánosnak, hogy sokféle intézkedés — adminisztratív megkötöttség, köz- gazdasági befolyásolás — ellenére sincs lényeges javulás a fuvarozó vállalatok tevékenységében. sem a szállíttatok munkájában, ami a szervezést, az összehangolást, a fuvareszközök és az útvonalak megválasztását illeti. Folytathatjuk: a nem közcélú fuvarozóvállalatok tulajdonában levő tehergépkocsik — ne feledjük, a megyében kilencezer felett van a teherszállító járművek állománya, s ennek kevesebb mint tíz százaléka lelhető a profi fuvarozóknál — amúgy is alacsony kihasználtsága semmit nem javult, változatlanul kevés az egyséerako- mány, lassan terjed a rakodólapos, a konténeres továbbítás. a szállítandó áruknál nagyok és kiszámíthatatlanok a mennyiségi ingadozások. ElSzarvason plenáris üléssel kezdte meg munkáját szerdán az V. országos hidrológiai vándorgyűlés. A háromnapos eszmecsere keretében kerül sor a tizedik, vagyis a jubileumi vízminőségi szeminárium megrendezésére is. A megnyitót követően Takács Lajos Vásárhelyi-díjas mérnök, a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei elnöke ismertette a Körösök völgyének folyamszabályozási munkáit. gondolkoztató, sőt meghökkentő ez akkor, ha a tények másik csoportját társítjuk az előbbiekhez. Egyebek mellett azt, hogy a megye termelőszövetkezeteiben a hetvenes évek közepéhez képest nyolcvan százalékkal nagyobb a tehergépkocsik állománya, hogy a megyében háromezer darabbal több jármű szolgálja a szállítást ma, mint tette ezt 1975-ben. Hihetnénk, a gyarapodó technikai tár, az abban sűrűsödő hatalmas forintösz- szég mind célszerűbben kamatozik. Ami nagyon hasznos lenne, de még nem több jámbor óhajnál. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy — tapasztalataink szerint — a pénzszűke és a rendkívül nehéz beszerzési lehetőségek miatt a megye közös gazdaságaiban használt tehergépkocsiknak a húsz, huszonjkét százaléka — üzemenként persze nagyok az eltérések — nullára leirt, azaz teljesen amortizálódott, üzemben tartásuk drága, mert a helyi szóhasználat szerint zabálják az üzemanyagot és az alkatrészt, de újak vásárlására minimális az esély. Hií tükör ez Napjainkban 800 millió tonna felett van a népgazdaságban szállított áruk összsúlya, míg 1960-ban 240 millió tonnát tett ki. Indokolt a kérdés, valóban tényleges szükségleteknek a kielégítése-e az áruknak ez a nagy sodrú hömpöly- gése, vagy inkább a szükséges és fölösleges, már-már alig szétválasztható keveredése? Kétségeinket olyan tények táplálják, mint a gyakori panasz a rakodógépek csekély száma. miatt,, s vele szemben a meglevő eszközök alacsony kihasználtsága, a párhuzamos és a keresztbe szállítások makacsul rendíthetetlennek bizonyuló gyakorlata, s kétségeinket.erősíti az a tapasztalatunk is, hogy a nem közcélú fuvarozóvállalatoknál a szállítással foglalkozók többségének minimális a szakképzettsége vagy semmiféle szakképzettsége nincsen. Ami hű tükre annak, hogy a vállalati szervezetben nincsen rangja a fuvaroztatásnak, szinte szükséges rosszként kez'elik, s ezért érthető — de el nem fogadható! —, a szállítási költségek sem látszanak fontosnak, holott ma már — árufajtától függően — a termák két —negyven százalékát érhetik el. de bizonyos esetekben ennél is nagyobbak...! Előbbiek ismeretében ítélhetjük meg reálisan azt a mindennapos benyomást — ami csak az újságírónak benyomás, a gazdálkodásban tényleges veszteség! —hogy sok hetven az elemi törődés is hiányzik a szállítással, cégek soránál még a menetleveleket sem vezetik az előírásoknak megfelelően ... így már nem mesleoő. hogy a rakodó- és szállítógépek gazdaságos kihasználásának az alapjáról, fuvaroztató és fuvarozó partner! együttműködéséről csak szabályt erősítő kivételként szólhatunk, hogy ma a teherkocsik átlagos fordulóideje a vasútnál hosszabb, mint volt 1960-ban. s az üres°n futó kocsik aránya i.s kedvezőtlenebb, mint 1970-ben. Az előadást követően a résztvevők három szekcióban vitatták meg a gazdaságok, üzemek vízellátását, a szennyvíz- és hígtrágyakezelés, -hasznosítás, az öntözés és halastógazdálkodás, az üzemi vízrendezés és a vízkárelhárítás kérdéseit. Tanácskoztak a vízgazdálkodási adatbázisok fejlesztésének lehetőségeiről, a vízrajzi adatgyűjtésben megoldandó feladatokról, a felszíni és felszín alatti vizek tisztításáról. Folytathatjuk a veszni hagyott lehetőségek, az észre nem vett tartalékok felvillantását a következőkkel: száz tehergépkocsiból a legutóbbi években — a közcélú fuvarozóvállalatoknál — tíz, tizenegy állt üzemképtelenül, átlagosan. A közületi járművek esetében — tehát a vállalati, szövetkezeti stb. kocsik esetében — ez a szám már egyenesen megdöbbentő: huszonhárom és huszonhét között van. Azaz szervezettebb karbantartás, javítás — és persze, legelőször, folyamatos alkatrészellátás — mellett beruházás nélkül lényegesen növelhető lenne a működő gépkocsik mennyisége. Ügy azonban nehéz ezt elérni, ha a cég huszonhárom darabos járműparkja tizenegy autógyár gyártmányából állt össze, s ez — sajnos — nem kivételes eset. Haszon nélkül Volt olyan' esztendő, amikor csupán a bútorok szállítása közben ötvenmillió forintos kár keletkezett, s ez csak példa — ráadásul nem a kirivóak közül való! — a veszteségek súlyának, elkerülésük fontosságának érzékeltetésére. Igaz, vannak példák a megyében a jóra is, mint a közös tehervállalás — a rakodógépesítés fejlesztésében, a konténeres továbbítás bővítésében, ám még mindig csak esetek és ngm általános jellemzők. Fuvar: fizetve, ez áll a szállító- leveleken, bélyegzővel ráütve. Végre azonban azzal is tisztában kell lennünk, ki fizeti a fuvart, s amit kiad, az a szükséges-e, vagy annyival több, mintha forintjait kát kézzel haji.gáiná az utcára? Ez utóbbi még mindig jobb lenne, hiszen valaki fölkapná az égj áldást, ám a fölös fuvar .díja csak költség, de nem haszon senkinek. ^ Kilenc órára hívták ösz- í sze az első csoportot. Az ^ üzemvezető érthetően nem ^ lelkesedett az ötletért, ^ hogy akár tíz percre is le- ^ állíttassa a gépeket, s a számára teljesen közömbös ^ tájékoztatóra elkiildje az í embereket. Alig titkolt el- lenérzése úgy látszik, a dolgozókra is átragadt, a ^ gyülekezők tartózkodó kö- ^ zönnycl lődörögtek a Uöz- í művelődési teremben. Időt takarít meg Köő Katalin kísérőjével társalog. Nincs lámpaláza, nem zavarja a nyilvános szereplés. Évek óta járja a gyárakat, üzemeket, hogy az OTP különböző szolgáltatásai iránt felkeltse az érdeklődést, s tájékozottságával, személyes varázsával győzze meg hallgatóit ezek előnyeiről. Gyakorlott pillantással méri föl most is a teremben kóválygó hatvan- hetven várakozót. Többen már nem jönnek, hozzáláthat a munkához. — A magyar családokban általában az asszonyok a pénzügyminiszterek — elnézést kérek a jelen levő kivételektől —. így elsősorban ők tudják, mennyi időt, energiát és bosszúságot jelent minden hónapban a család rendszeres fizetnivalóinak, a rezsinek pontos eljuttatása rendeltetési helyére. Szívességet kel! kérni a szomszédtól, ha nincs otthon senki, mikor jön az újságos. a villanyszámlás. Műszak után szaladni sorbaálini, mert korán zár a posta, gyorsan kitölteni a csekkeket, számolgatni a kölcsön részleteit. A munkabéres átutalási betétszámla mindettől megkíméli önöket. y Amikor a vezérigazgató ^zárszavával befejeződött a | munkásgyűlés, s mindenki ^elindult munkahelyére, a ^szövődében egy kis csoportéban még beszélgettek az é asszonyok. Amint elhaladjam mellettük, egy félmon- ^dot ütötte meg a fülemet: j,... húsz százalékkal túl- íteljesíteni?! Ez szinte lehetetlen!” Lehetetlen? Ez a kollektíva már számtalanszor bizonyította, hogy ha szükséges, csodákra is képes. Bizonyára így lesz ezúttal is, habár nem könnyű feladatra vállalkoztak. Akik tegnap reggel felemelték a kezüket és igennel szavaztak, valószínűleg felkészültek arra is, hogy nem sétagalopp lesz az elkövetkező másfél esztendő. Gyors hibajelzés Fülöp Pálné, a budakalászi gyár kétszeres vállalati kiváló címet nyert Tyereskova brigádjának vezetője: — Közösségünk a nyersáru minőségi átvételével foglalkozik, tehát elsősorban ezen a területen kell megkeresnünk, hol vannak még tartalékaink. Ügy gondolom, hogy a gyors hibajelzés megszervezésével jelentősen javíthatjuk munkánk hatékonyságát. De persze vannak más területek is. Tavaly ősszel a győri szövőgyárban jártunk tapasztalat- cserén, s egy jó módszert ellesve az elmúlt évben néhány hónap alatt már mintegy 400 méternyi alapanyagot takarítottunk meg. Az idén ennek többszörösét vállaltuk. Ugyancsak lényegesnek tartjuk, hogy tagjaink lehetőleg több munkafogáshoz is ; értsenek a képzés tehát központi helyet kapott felajánlásunkban. Szeret- nénk Sikerrel szerepelni a ; ftfünkáversé övben, ntert nem I titok, hogy ismét a kiváló címéit indulunk. Sebők Györgyné, a csillag- hegyi szövőgyár Lendület brigádjának vezetője. Ez a kolVilágosan, tömören fogalmaz. Pontosan tudja, mivel érheti el a legnagyobb hatást. Betegség esetén két hónapig, ötezer forintos értékhatárig hitelez az OTP a fczám- latul-ajdonosnak. Nem kell a táppénzből fizetni a kölcsönt, a lakbért, fűtési díjat, elég a betegség után, a teljes keresetből törleszteni. — A részletek számát, lejártát az OTP-fiók tartja nyilván. A számlán maradó összeg négy százalékkal kamatozik, s természetesen bármikor igénybe vehető, ha hónap végén megszorul a háziasszony, s nem futja már a vendégek fogadására. A havi elszámoláskor minden tételt pontosan feltüntetünk, s- azt is, mekkora összeg maradt még a kifizetések után a betétszámlán. Köszönöm a figyelmüket, ha valakinek kérdése lenne, szívesen válaszolok. A pénifsnjaíojn Az üzemvezető már bizonyára idegesen pislant az órájára, de a dolgozók nem akarnak még indulni. Felnyúlik egy-egy bátortalan kéz, a számlát kezelő OTP-fiók helyéről, más technikai apróságokról érdeklődnek. A gyors, pontos válaszok után csöndesen, elgondolkodva oszlik a tömeg. — Sokakban él még némi ellenérzés a munkabéres átutalással szemben — mondja Köő Katalin, amíg a következő előadás színhelyére, a szomszéd üzemcsarnokba ballagunk. — Szeretik az emberek legalább néhány pillanatra a kezükben látni teljes keresetüket, mielőtt jó t;észét az elkerülhetetlen havi kiadásokra fordíHidrológiai vándorgyűlés Mészáros Ottó lektíva elnyerte már a vállalat kiváló brigádja címet is. — A mi közösségünk ösze- tétele vegyes: vannak köztünk adminisztratív területeken és műszaki munkakörben tevékenykedők is. E sajátosságból fakadóan meglehetősen sok lehetőségünk van újabb vállalások megtételére. Mivel gyárunkban a legszűkebb kereszt- metszet a szövődében van, elsősorban az ottaniak munkájának segítésére koncentráljuk erőnket. Ügy gondolom, hogy a munkaidő jobb kihasználására bekapcsolódhatunk a ki- sebb-nagyobb gondok megoldásába, ezzel tehermentesítve az ottani vezetőket, kollegákat. Emellett nagyon fontosnak tartjuk a munkahelyi környezet tisztábbá tételét, hiszen hibátlan és szép árut csak akkor lehet készíteni, ha mindenütt rend van. Szintén kihasználatlan lehetőség még a brigádtagok együttműködésének szorosabbá tétele, mert — mint már említettem — csapatunk meglehetősen vegyes összetételű, akad köztük gépmester és szövőnő is. S még valami: nálunk eddig is kiemelkedően jó eredménnyel működött a dolgozz hibátlanul munkarendszer, a jövőben ennek segítségével hozzájárulhatunk a vállalati célok eléréséhez. A mérce a szövődé Bognár Mihály né, aki azt a Béke brigádot vezeti, amely a budakalászi gyár meójában tevékenykedik, s eddig a kiváló címig jutott: — Mi a készárut minősítjük, s ez felelősségteljes feladat. Rendkívül fontos, hogy csak kifogástalan termék hagyja el a gyárkaput, ettől függ végeredményben vállalatunk hírneve is. Ezért gazdasági vállalásunk lényege, hogy szoros kapcsolatot tartunk a kikészítő üzemrészekkel. Ha hibát találunk, azonnal jelezzük, s így gyorsan kijavíthatják. Munkánkat szervezettebbé kell tennünk, hiszen napi 30-40 tanák. Nem örülnek neki, ha nincs egy összegben egész havi munkájuk eredménye. Pedig a népgazdaság számára nem kis megterhelés a fölösleges, nehezen adminisztrálható pénzforgalom. Hiszen a Nemzeti Bankból érkező fizetések készpénzben jutnak a dolgozókhoz, majd szintén így a Díjbeszedő Vállalathoz, az OTP-hez, a postának sok munkát, megterhelést okozva. Majd ezek a cégek ismét visz- szafizetik a pénzt az államkasszába. Ez a körforgás egyszerűbben. készpénzforgalom nélkül is elintézhető, ha a munkabérek szükséges hányadát rögtön az OTP-hez utalják, s nekünk már csak a számlák jóváírása a feladatunk. Köő Katalin azonban nem traktálja a népgazdaság pénzügyi érdekeinek fejtegetéseivel az üzemcsarnok dolgozóit. Itt is a tények ismertetésére, a szolgáltatás előnyeire szorítkozik. S bár munkaadójának, az OTP-nck nem fűződik anyagi érdeke az átutalási betétszámla tulajdonosok szaporításához. töretlen lelkesedéssel győzködi ügyfeleit. — Ez az egyetlen üzletágunk, amely ráfizetéses — mondja a következő tájékoztató megtartása előtti rövid szünetben. — A számlák kezelése díjtalan, ráadásul minden bér- számfejtőnek, aki a munkabérek átutalását intézi, számlánként két forintot fizetünk. A mi költségünk az az ötezer forint is, amelyet célprémiumként tűzünk ki a gyár azon dolgozóinak, akik segítettek a szervezésben, megteremtették a propagandaanyag szétosztásának. a tájékoztatók megtartásának feltételeit. ezer négyzetméternyi szövet, megy át a kezünkön, s az átvizsgáláshoz nem csak jó szem, de nagy szaktudás is kell. Ravadics József, a budakalászi szövőgyár kétszeres aranykoszorús Egyetértés brigádjának vezetője: — Mi a szövőeiőkészítésben tevékenykedünk, ezért munkánk mércéjének azt tartjuk, hogyan, milyen eredménnyel dolgozik a szövődé. Ahhoz, hogy a kongresszusi munkaversenyben helytálljunk, két területen kell előrelépnünk. Az egyik és talán legfontosabb a keresztcsévélés a lánchenger- xonal- és vetülékfonalkészités szervezettebbé tétele folyamatosságának biztosítása. A másik az anypgtakarékosság. En ez utóbbiban látok nagy lehetőségeket, a részleteket rövidesen meg is beszélem a brigádtagokkal. Emellett a szakképzést sem hanyagolhatjuk el, mert a legjobb gépek is csak felkészült emberek irányításával termelhetnek sokat. Hadd emeljem ki példaként két brigádtagunkat, Kristóf Ferencnél, aki legutóbb 137, és Hajós Tibornét, aki 112,5 százalékra teljesítette tervét, s ez a lendület náluk nemcsak egy-két hónapra szól. Jó lenne, ha több követőjük akadna, akkor nem lenne gond ismét elnyerni az aranykoszorús címet! Sokoldalú közösségek A brigádvezetőkkel beszélgetve ezúttal természetesen a gazdasági vállalásokra voltunk elsősorban kíváncsiak. Mert persze nem ennyire egyoldalú a Buda-flaxnál a közösségek tevékenysége: a tanulás és a művelődés mellett az összefogás számos bizonyítékát hatnánk. Most csak azt említjük meg, hogy valamennyi brigád kisebb-nagyobb összegekkel járult hozzá az új Nemzeti Színház építéséhez. i F. Z. Ötezer forint azonban a mai időkben úgy látszik nem eléggé vonzó összeg. Előfordult már ugyanis, hogy a bérosztály dolgozói kerek perec megtagadták a bérek átutalásával járó külön munka elvégzését, s a gyár dolgozóinak beszervezése ezen bukott meg. De jelenlegi kirándulásunk színhelye, a Pestvidéki Gépgyár sem jeleskedett a szervezésben. A múlt havi fizetésekkel egy időben nem került a borítékokba a tájékoztató szórólap, s most is készület- lenül érte az üzemeket látogatásunk. A választás lehetősége — A gyárnak végül is teljesen mindegy, hogy milyen úton-módon intézik a dolgozók magánügyeiket. Bár. ha jól meggondoljuk, nem egy panaszt hallottam már a félórás, órás távollétekre, melyekre éppen a postai, az OTP-ügyek intézése miatt kényszerülnek a dolgozók. Mégis jó, ha egy nagyüzemben száz-százötven vállalkozó akad a munkabéres átutalási betétszámla nyitására. Köő Katalinnak azonban nem szegi kedvét a várhatóan gyér siker. Előadása nem kevésbé szuggesztív a következő félórában sem. amikor ösz- szesen tizenkét adminisztrátor gyűlik össze, hogy meghallgassa őt. Itt ugyanis már eleve csak azokat értesítették, akiket „érdekel” a dolog. Jó lenne tudni, vajon a távoilé- tével tüntető többi százötven adminisztrátor mindenféle tájékoztatás híján tisztában van-e azzal, hogy mi az, ami nem érdekelte őket? Valamint azt is, hogy ha az OTP-n kívül szinte mindenkinek érdeke, hogy minél többen igénybe vegyék ezt a korszerű és kényelmes szolgáltatást, miért éppen a ráfizetéses cég képviselője marad segítség, támogatás nélkül? Márványi Agnes igy propagandista hétkfanpfai k jövendőbeli ügyfelek előtt
