Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

Pexr , mm 1984. JÜLIUS 4., SZERDA 3 Befőzés — nagyban Kelendő a nagykőrösi konzerv Népfront - MÉH-kezdeményezés Hulladékgyűjtési akciók településfejlesztésre Tavasztájt még a konzerv­gyárak leginkább egy súly­emelőre emlékeztetnek. A feldolgozó üzemek, miként a roppant súllyal birkózó spor­toló, minden erejüket az előt­tük álló feladatra koncent­rálják. Ebben az évben, az időjárás szeszélye folytán, jó két héttel elhúzódott a vá­rakozás, de június végén már hamisítatlan volt a szezon a Nagykőrösi Konzervgyárban. Ez időszakban a zöldborsó- és meggysorokon zajlik leg­inkább az élet, de nem tét­lenkednek a cseresznyefeldol­gozó gépek sem. Ez utóbbi gyümölcs, azonban nem szá­mottevő mennyiségű, össze­sen 1000 tonnányi hagyja el a gyárat. — Termelésünk közül 15 százalékát teszi ki a zöldbor­só konzerválása — közli Gör­be Ferenc igazgató, majd így folytatja: — Rendesen június elején indul a szezonja, de idén még június harmadik hetében is csak 40 százalékos kapacitással dolgoztunk. Most már azonban bejön az a napi 500 tonna kicsépelt borsó­szem, amire felkészültünk. Három műszakban folyik a termelés, hisz a borsónak két óra múlva dobozban vagy üvegben kell lenni. Legnagyobb szállítóinkkal, a tápiószentmártoni Arany- szarvas, a nagykőrösi Mészá­ros János, a farmosi Tápió- mente és a dunavecsei Béke tsz-ekkel igyekszünk össze­hangolni munkánkat. A te­rületi meteorológiai adatok figyelembevételével, határoz­zuk meg közösen a 3—4 veté­si szakaszt, és hogy milyen fajtákat termesszenek. Idén a hideg kifogott rajtunk, és hiába volt az igyekezet, a borsóidény vége egybeesik az aratás kezdetével. A mostani időszakban tehát még az ed­diginél is összehangoltabban kell tevékenykednünk — szál­lítóknak és feldolgozóknak. Aranyszabály — Elején vagyunk még a meggyszezonnak, az ipari faj­ták még csak ezután érkez­nek. összességében 300—350 vagonra számítunk, azaz na­ponta 150 tonnás feldolgozás­ra készültünk fel. Ma mind­össze 30—40 tonnás az ütem. Meggyből elsődleges szállí­tóink ugyancsak nagyüzemek, csupán húszszázaléknyi az a mennyiség, amely kisterme­lőktől származik. Így ezekkel nincs is gondunk. De szamó­cából, vagyis földieperből há­romszor annyit is képesek lettünk volna feldolgozni, mint amennyi bejött. Ezzel szemben a ribizlinél azt kell keresni, hogy hogyan tud­nánk többet eladni. Mert a dolog úgy áll, hogy évente, kétévente mást szeret a piac. Meggybefőttjeink 60 százalé­ka tőkés vásárlókhoz vándo­rol ugyan, mégsem olyan sztár, mint volt pár éve. A paradicsomsűrítmény ára is 20—30 százalékos ingadozást mutatott egyik évről a má­sikra. Ha tehát nem akarunk kiszorulni a tőkés piac közel 90 országából — köztük Ausztráliából —, ahol ott van a nagykőrösi konzerv, akkor azt .és úgy kell gyártanunk, ami és ahogyan kelendő. Ezt a nagykőrösiek számá­ra aranyszabályt erősíti meg Farkas Béla gyártmányfej­lesztő, aki miután felöltöt­tem a kötelező fehér köpenyt és sapkát, kísérőmül szegő­dik. , Először a zöldborsó­frontot szemléljük meg. Már a gyárkapu felé közeledve ér­zem a párolódó borsó illatát. Nem csoda, hisz kívül a te­tőn futnak azok a csővezeté­kek, amelyekben az előfőzött zöldféle utazik a töltőgépek felé. Ezekből a masinákból kerül a dobozokba vagy üve­gekbe, amelyekről azt érde­mes tudni, hogy bajonettzáras fedelük egy éve házon belül készül. Ezek az ún. lapkák, nemcsak a körösi konzerve- ket zárják légmentesen, de eladásra is jut belőlük. A gőzös borsóbetőző vidé­ket elhagyva, számomra ér­dekesebb helyre indulunk. Itt a meggybefőttek készülnek és noha nem maximális az ütem, azért a mostani mennyiség is tisztes tempót diktál. — A száraz, magozó gépbe történő beöntéstől számítva, egy órán belül készen kell lenni a befőttnek — világo­sít fel Balogh Ferencné cso­portvezető. Minden gépünk megy, de beindul a pándi meggy, akkor nem elég a há­rom műszak, szombaton is dolgozunk. Szabadságra csak az megy ilyenkor, akinek beutalója van. Sok fiatal A gépek körül sok fiatal lányt látni, egy részük a kö­telező szakmai gyakorlat ide­jét tölti, de van, aki gimna­zista és idénymunkásként dolgozik itt. Például S. Hege­dűs Gabriella, aki most vé­gezte az elsőt, és már tavaly is itt kereste meg a nyári zsebpénzt. — Hat hétre vállaltam a nyolcórai munkát, körülbe­lül 5000 forintra jön ki a ke­resetem a végén — mondja kissé emelt hangon, hogy értsek is valamit belőle. Hiá­ba, ez a hely nem fecsegésre' való, a gépek hangosak és la­zításra sem igen engednek időt. — Most éppen cseresznyét válogatok — mutat a szalag felé Gabriella —, látszólag igazán nem kemény munka, de az biztos, mire letelik az időm, már csak ahhoz van kedvem, hogy elnyújtózzam a tévé előtt... Baloghné, a csoportvezető, mosolyog, ö jobban bírja, Nemzetközi kooperáció Ez a házasság meghatároz­ta a maglódi gyáregység pro­filját. Az Ikarus autóbuszok­hoz kormányzott, mellső és utánfutó tengelyeket készíte­nek. Az alaptengely szovjet, a kormányzáshoz szükséges ru­dak az NDK-ból származnak, a többi alkatrész és pótalkat­rész Maglódon készül, ök sze­relik össze a kész tengelyeket, s a Csepel Autógyárban épí­tik be a fsnékvázakba. (Egy részük saját keréken gurul az Ikarusba.) A maglódi termékek iránt az igényeket az Ikarus piaci lehetőségei, gazdaságpolitikája határozza meg. Tavaly 16 ezer tengelyt szereltek össze Mag­lódon, az idén 17 ezer darabot terveznek. Pillanatnyilag ugyan az Ikarus ennél több tengelyt is tudna fogadni, csakhogy a Szovjetunióból ér­kező alaptengelyek mennyisé­ge korlátozza a termelést. — A Szovjetunió érdekelt abban, hogy pontosan szállít­sa az alkatrészeket — mond­ja Dombi Lajos gyáregység­igazgató —, hiszen az Ikarus egyik legnagyobb megrendelő­je, s a kész autóbuszok jelen­megszokta a hajtást. No meg kikapcsolódni a munkából is nehezebben tud. Este, elal- vás előtt, piros golyók ugrál­nak, vibrálnak szeme előtt. Ugyancsak hasonlítanak a meggyre. Értékes szár S hogy szavamat ne felejt­sem! Fentebb azt írtam, job­ban érdekel a meggy. Nos, nem azért, mert szebbnek ta­lálom a színét, vagy éppen ízletesebbnek, mint a zöld­borsót. A meggy ugyanis az a gyümölcs, amelynek kon­zervgyári hulladékát, a szárát gyógynövényként hasznosít­ják. Ezért veszi meg a helyi Áfész a meggy- és cseresz­nyeszárat a gyártól. — Nem jókor érkezett — kezdi beszélgetésünket Ma­darász Lászlóné, az áfész felvásárlóirodájának munka­társa. — Tavaly ilyenkor napon­ta jött a szállítmány, az ud­varon vagy húsz centi maga­san állt a meggyszár, de ju­tott belőle egy másik telep­helyünkre is. Elég kényes jó­szág, többször is át kell for­gatni, hogy ne fülledjen be, és jól kiszáradjon. De túlszá­rítani sem szabad, ügyelni kell, hogy megőrizze az ere­deti zöld színét. Nálunk egy főiskolás fiatalember a meggy­szár gondozója, szállítja, vas­villával meg-megforgatja, majd a padlásra viszi, amíg kellő mennyiség összegyűlik. Azért a fél szemünk nekünk is rajta van, és ha eső jön, gyorsan letakarjuk fóliával. tős része kerül hozzájuk. Biztató jelek utalnak arra, hogy a jövőben ütemesebbé válik és felgyorsul az alap- tengelyek szállítása. Mivel azonban az alapíengelyek ér­kezése, illetve meg nem ér­kezése a Csepel Autógyár és így az Ikarus termelésében is zavarokat idézhet elő, foglal­kozunk a hazai tengelygyár­tás megszervezésével. A Rá­ba Vagon- és Gépgyár tervei között szerepel. S ha már az ISG beszer­zési gondjainál tartunk, bi­zony idetartozik, hogy a bel­földi anyagellátás sem felhőt­len. Elsősorban a kohászati alapanyagok, korábban a kö­tőelemek beérkezése okozott bizonytalanságot. Nem volt minőségi gond A maglódi gyáregység tér. mékeived szemben komolyabb minőségi, mennyiségi kifogása sem a Csepel Autógyárnak, sem az Ikarusnak nem volt. Szervezetten, eredményesen dolgoznak, bizonyítja ezt töb­bek között, hogy a gyáregy­ség háromszor nyerte el az ISG-ben a kiváló címet. A ne­hézségek ellenére rugalmasan Az érdi meggy első útja a hűtőkamrába vezet Erdős! Agnes felvétele! Az áfész egy forintot fizet a konzrevgyárnak egy kiló meggyszárért, mindössze any- nyi a kívánsága, hogy friss legyen. A HERBARIA ugyan­akkor 20 forintot ad kiló­jáért. Tavaly 79 mázsa nyers szárból 12 mázsa szárított lett, de ebből csak 10 mázsa volt olyan minőségű, amilyet a HERBARIA igényel. Idén 100 mázsa beérkezésére szer­ződött a nagykőrösi áfész, és ebből hozzávetőleg 15 má- zsányi lesz értékesíthető. — Hallottunk azonban egy akcióról — meséli Madarász­ná — amely szerint a kon­zervgyár kétforintos felárat fizet a szár nélküli meggyért. Létezik egy permetezőszer, aminek hatására a gyümölcs — persze a kézzel szedett —, könnyen lejön a száráról. Az itteni Arany János Tsz-ben kipróbálták, de nem túl nagy sikerrel — puha a korai meggy. A kemény húsú pán­di fajtánál, már nem kísér­leteznek — így mondja isko­lás fiam, aki ott szüretel. Így hát minden bizonnyal meg­lesz a szerződött mennyiség. Aminek örülnünk kell, tel­jesen megértve ugyanakkor, hogy a feldolgozóknál min­den egyes kiiktatott művelet nyereségnek számít. Nem is az a fontos, hogy honnan kapja meg a HERBARIA a cseresznye-, illetve meggy­szárat, csak legyen. Kár vol­na lemondani egy természet­kínálta anyagról, amelyből hatásos nyálkaoldó, vizelet­hajtó és szívműködést ser­kentő gyógytea készül — ex­portra is. alkalmazkodnak a két nagy partnervállalat igényeihez, ha­vi ütemességgel szállítanak, de ha szükség van rá, ezt is fölgyorsítják. Mit jelent ná­luk a rugalmasság? Adott ese. tekben akár az érvényes szál­lítási szerződéstől is eltérnek, s annak a típusnak a gyártá­sára állnak át, amelyikre a Csepel Autógyárban a legége­tőbb szükség van. A maglódi gyáregység a vál­lalaton belül önálló a termelés szervezésében, tervezésében, s hogy a munkához az ösztön­ző is saját kézben legyen, egy bizonyos kereten belül önál­lóak a bér- és létszámgazdál­kodásban. Termelés. Egyetlen termék- féleségre építeni, bizony túl­zott merészség lenne. Ezért, bár a tengelygyártás marad továbbra is a legfontosabb Maglódon, az ISG fő profilját képező szerelvények gyártását is tervezik. Pillanatnyilag gyártják le a nagynyomású műszerszelepek nullszériáját, és 1985-től kezdik meg a so­rozatgyártást. Ezeket a mű­szerszelepeket ma még im­portból hozzuk be. ✓ Megfelelő érdeklődés ese­tén a gyáregység az atomerő­művek másodlagos köreibe (a minőségi követelmény Itt is magas, de kevésbé szigorú, mint az elsődleges körnél) be­építhető szerelvények gyártá­sára is vállalkoznék. f Az utóból években világ- ^ szerte nagy becsülete lett a | nálunk csak hulladéknak < nevezett, újra hasznosítható f anyagoknak: a fémeknek, a ^ papírnak, az üvegnek és a } guminak. Feldolgozásuk ^ népgazdasági célokat szol- ^ gál, összegyűjtésükkel érce- f két, fát, energiát lehet $ megtakarítani. , Ezért határozta el két évvel ezelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, javasolja a területi népfrontbizottságok­nak, szervezzenek hulladék- gyűjtési akciókat, s az így be­folyt pénz segítségével támo­gassák településük fejlődését, szépülését. Az akció Pest megyei ered­ményeiről Forrai Sándor Pál, a HNF Pest megyei Bizottsá­ga gazdaságpolitikai főelőadó­ja és dr. Kapocsi Sándor, a Budapest és Vidéke MÉH Vál­lalat igazgatóhelyettese tájé­koztatott. Elmondták, Pest megyében tavaly négy város és kilenc község népfrontbizottsága és lakói határozták el, hogy rés# vesznek a hulladékgyűjtésben^ és az ezért kapott pénzt vala­melyik helyi közösségi beru­házásra fordítják. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy az ilyen megmozdulások cél­ja csupán a pénzszerzés. A rozsdásodó vasak összegyűjté­se például szebbé teszi a falu­képet és környezetvédelmi célokat is szolgál, s. az sím utolsó szempont, hogy az ilyen közösen végzett munka köze­lebb hozza egymáshoz az em­bereket. Tavaly Vác, Cegléd, Kiskun- lacháza és Ráckeve jeleske­dett a gyűjtésben, s két utóbbi Az NDK-beli Suhlból, test­vérmegyénkből érkezett hétfőn szakszervezeti küldöttség Pest megyébe. Anita Thess, a Suhl megyei Szakszervezeti Tanács szociálpolitikai titkára és Manfred Knapp osztályvezető tegnap a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsán tett látoga­tást. A delegátusokat fogadta Jámbor Miklós, az SZMT ve­Bér. és létszámgazdálkodás. A gyáregységben körülbelül kétszázan dolgoznak, de annál jóval többen mondhatják el, hogy ők is hozzájárultak az eredményekhez.- Az ISG mag­lódi gyáregysége számtalan iparvállalattal, ipari szövet­kezettel. mezőgazdasági ter­melőszövetkezet melléküzem- ágával kooperál. Elsősorban a kovácsolást és forgácsolást ad­ják ki bérmunkába. Kevés a szakember Annak ellenére — vagy ép­pen ezért —, hogy naponta 2500-an ingáznak be Maglód­ról Budapestre, az ISG-nek 5-10 új ember felvétele is gondot jelent. Kevés a szak­emberük. Az idei bérfejlesz­tésük az ipari átlagnak meg­felelően, 3 százalékos volt. de ha teljesítik részfeladataikat, ez év végére elérheti a 4,5 szá­zalékot is. Igaz ennél ma in­kább vonzó, hogy itt is meg­kezdték a vállalati gazdasági munkaközösségek megszerve­zését, három már működik, a negyedik hamarosan megala­kul. A tervezett mennyiségi növekedést (a 17 ezer ten­gely gyártását) ugyanis csak így teljesíthetik. Utánpótlás? — Egyes hiány­szakmákban — esztergályos, szerszámkészítő —, kialakítot­tuk az ipari tanuló képzés feltételeit a gyáregységben. Saját, felnőtt dolgozóink to­vábbképzését is szorgalmazzuk — sorolja törekvéseiket Dom­bi Lajos. Munkaerő-gondok­kal szinte minden hazai nagy iparvállalat küzd. S ki így, ki úgy próbál magán segíteni. El. E. nagyközség például 132 szer forint bevételre tett szert. Idén már nagy számú telepü­lés lakói határozták el, hogy maguk is részt vesznek a hul­ladékgyűjtésben. A kampány­nak most a harmadánál tar­tunk, s máris szép eredmé­nyek születtek. Erden például egy hét alatt 145 ezer forint értékű anyag került a MEH- hez, s a bevételt játszóterek építésére fordítják. Ecseren a tanács, mint minden pénzt, ezt is az iskolabővítésére fordít­ja, Gödöllőn a szociális foglal­koztató számára vásárolt a Népfront gépeket. Maglód lel­kes lakói az idei hulladék­gyűjtésből származó forinto­kat környezetvédelmi célokra és patakszabályozásra hasz­nálják fel. Dicsérendő, hogy Budake­szin a kertbarátkor tagjai áll­tak az akció élére, s a hulla­dékgyűjtés során a Vadaspark környékéről szállítják el a rozsdásodó vasakat, a tájat csúfító szemetet. A Népfront megyei vezetői szerint a MÉH és a helyi népfrontbizottságok között na­gyon jó az együttműködés, így például, ha a vállalat nem tud elegendő szállító járművet küldeni, tisztességesen megfi­zeti a helyi tehergépkocsikat is. Az akció szervezői arra szá­mítanak, hogy a Népfront— MÉH együttműködése révén körülbelül 1 millió forint be­vételre tesznek szert a helyi népfrontbizottságok, a népgaz­daság jelentős mennyiségű új­ra hasznosítható nyersanyag­hoz jut, s tovább szépülnek a Pest megyei települések is. Cs. A. zető titkára és Fodor László titkár. A kedves vendégeket Jám­bor Miklós ismertette meg Pest megye gazdasági és tár­sadalmi életével, szólt a 230 ezer itteni szakszervezeti tag érdekeinek képviseletéről, ter­melést segítő tevékenységük­ről, a szakszervezet növekvő szerepéről, a társadalombizto­sítás irányításának változásá­ról. Ez alkalommal kértük test* vérmegvénk küldötteit tájé­koztassák olvasóinkat orszá­guk. szűkebb pátriájuk idő­szerű szakszervezeti feladatai­ról, s arról, hogyan látják az együttműködés jövőjét. Anita Thess: Az NDK megalakításának 35. és felsza­badulásunk 40. évfordulójára készülünk, s erőnk javát a gazdasági helyzet jobbítására fordítjuk. Mindenkitől a leg­jobbat mindenkinek! — ezzel a jelmondattal hirdettünk munkaversenyt, s elmondha­tom, hogy az első félévi fel­adatokat a dolgozóik túlteljesí­tett ék. Természetesen mi is a termékek minőségének javítá­sát, az export növelését, a tu­domány és a technika ered­ményeinek a termelésbe való minél gyorsabb átvitelét tart­juk szem előtt. Másik nagy eseményünk, a választás is a küszöbön áll: megyénkben 310 ezer szakszervezeti tag választ ismét tisztségviselőket, a töb­bi között 930 alapszervezet­ben, s ötezer szakszervezeti csoportban, de felsőbb szinte­ken is. A választások elő­készítése már megkezdődött. Manfred Knapp: ötéves eevüttműködési szerződés sza­bályozza a szakszervezetek kapcsolattartását. Kölcsönö­sek a mostanihoz hasonló de­legációk útjai, de ezen túl is állandó az információcsere, hi. szén egymástól sokat tanul­hatunk. Nagy örömmel hallot­tuk, hogy itt a szocialista bri. gádoknak vetélkedőt szervez­tek a mi megyénkből. Az üzemek is gazdagítják a jó vi­szonyt, — üdülő és turistacso­portok látogatnak egymáshoz, — s tervezzük a termelőszö­vetkezetek bevonását. Iionzervkígyó — zöldborsóból Szigethi Teréz Mit nyűit a mnglédi gyár? Jé! sikerült házasság Termelési, értékesítési gondokkal küzdött a maglódi válla­lat, amikor 1976-ban az Ipari Szerelvény és Gépgyárhoz került. Az ISG ugyanis éppen abban az időben kapcsolódott be a ha­zai járműgyártási programba, és kapacitása bővítésére kere­sett megoldást­NDK-beli vendégek a szakszervezetnél Egymástól tanulhatunk

Next

/
Thumbnails
Contents