Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

PEST MEGYEt 1984. JtLIUS 4., SZERDA Küzdeni helytálló célokért érdemes Monológ az uszodaépítésről IALLITOTERMEKBOL Halvánkét évesen, mikor más igazgatók nyugdíjba men­nek, fogtam ebbe az uszoda­építésbe. Gondoljon rólam amit akar, de amikor megvan­nak a partnerek, akkor nem lehet leállni. A péceli gimnázium igazga­tója voltam 1976-ig. Ott is volt mit tennem. Volt például egy vert falú vályogépületünk. So­kat töprengtem azon, hogyan lehetne átalakítani, kibővíteni. Aztán a terveket elkészítette egyik építész barátom és két nyár alatt megépült az új szárny. Csináltunk sportpályát, csa­tornáztuk az utcát, utat épí­tettünk. A közös munkával nemcsak pénzt lehet megtaka­rítani: az emberek megtanul­ják, milyen erő van az össze­fogásban. És az sem árt, ha a gyerekek szert tesznek némi kétkezi munkatapasztalatra, és amikor évek múltán visszajön­nek az iskolába, szétnézhetnek: ezt mi építettük. Már amikor ide. Aszódra ke­rültem, nyolc évvel ezelőtt, fog­lalkoztatott a gondolat, hogy kellene uszodát építeni. Kevés lehetősége van a gyerekeknek arra, hogy jól megtanuljanak úszni, és ebből már többször tragédia lett. Ha ez az uszoda elkészül, az összes aszódi álta­lános iskolásnak szervezünk úszótanfolyamot, de ettől füg­getlenül is, bármikor eljöhet­nek úszni. Az ÖiiCt tehát régi, de mindig közbejöttek egyéb ten­nivalók. Átépítettük a könyv­tárat, a tanárit. Hozzáfogtunk a tornacsarnokhoz is. Ez is nagyléptékű munka: méretes kézilabdapálya lesz benne. Tavaly szántam rá magam az uszodaügyre. Az iskolák­ban 250 Ft-os téglajegyeket árusítunk. Ez a hozzájárulás egyben belépő az uszodába. Arra számítunk, hogv egymil­lió forint összejön közadako­zásból. (Ehhez négyezer tégla, jegyet kell eladni — és meg­venni!) Az uszodaügyet pénzzel tá­mogatja az Ipari Műszergyár, a Galgavidéke ÁFÉSZ is. a Finommechanika. Nagy segít­ség nekünk az is, hogy a szál­Vancouverben a 69. Eszperantó világkongresszus A Csendes-óceán part­ján, a kanadai Vancouver­ben rendezi meg az idei — sorrendben a 69-ik — kongresszusát az Eszperan­tó Világszövetség (UEA). A találkozón ötven országból mintegy 800 eszperantista vesz részt. Az eseményso­rozatra július 21. és 28. kö­zött kerül sor, tanácskozá­sainak központi témája a kisebbségi nyelvek helyze­te lesz. Brit-Kolumbiában, amelynek Vancouver a székhelye nagy számban élnek indiánok, ezért a kongresszus tanulmányoz­ni fogja az észak-amerikai í indián kultúrát is. A világszövetség munkáját 1980 óta magyar főtitkár irá­nyítja: a Pécsett élő Felsőné dr. Szabó Flóra ügyvéd. A háromnegyed évszázada fenn­álló nemzetközi szervezet é!én először áll nő, és először tölti be ezt a magas funkciót szo­cialista, országbeli eszperan­tista. Dr. Szabó Flórát család­ja és hivatása Pécshez köti, ennélfogva a mecsekaljai vá­rosból intézi az UEA hivata­los ügyeit, köztük a vancou- veri találkozó előkészítését., A kongresszusról nyilatkozva, a főtitkár elmondta az MTI munkatársának, hogy mint íminden évben, most is gyara­podott az Universala Esperan­to Asocio tagországainak szá­ma: a szocialista Kuba kül­döttsége Vancouverben foglal­ja el helyét a világszövetség tagjai sorában. Vancouverben osztják ki először az eszparantó kultúra támogatására alapított Gra- bowsky-díjat. Grabowsky ne­ves lengyel eszperantista volt. az emlékét őrző nagy összegű alapítvány kamataiból jutal­mazzák a világ különböző ré­szein munkálkodó eszperan­tista pedagógusokat, írókat, művészeket, tudósokat. Ennek a nemzetközi kultú­rának egyik érdekes terméke az Amerikában alkotott kom­puter is, amelyik eszperantóul beszél, s oktatásra és fordí­tásra egyaránt alkalmas, s amelyet Vancouverben mutat­nak be. A főtitkár végül elmondta, hogy kialakult a világkong­resszusok helyszínének továb­bi sorrendje: 1985-ben Augs­burg. 1986-ban Pelting és 1987- ben Varsó. A lengyel főváros­ban tartják a világnyelv és a mozgalom centenáriumi ün­nepségét, annak emlékére, hogy Ludwig Zamenhof len­gyel szemorvos száz esztendő­vel ezelőtt adta ki az első könyvét az eszperantóról. lításhoz autókat, a munkához embereket kapunk a helyi honvédségi alakulatoktól. A terveket Bagyin József mérnök készítette. Hasznosí­totta Pozsonyi Ottó viszonylag új szabadalmát, így a meden­cét könnyített anyagból rak­juk össze. Ennek a megoldás­nak számos előnye van. Egyébként a terv alapötlete az, hogy a tornateremmel kell egybeépíteni az uszodát. Így az öltözőket, zuhanyozókat lehet közösen használni, nincs szük­ség járulékos beruházásokra. Nem mellékes szempont, hogy a medence is kevesebbe kerül, hiszen egyik oldala eleve adott, fgy jobb a helykihasználás, és a két építmény egymást mele­gíti is. Az építkezés idén tavasz, szál kezdődött, a föld kiterme­lésével. 1200 m3 földet kellett elszállítani. Segítettek a kato­nák. A munkából, amit csak lehet, mi magunk végzünk el. A csatornát áthelyeztük, utat, hidat építettünk. A vasbeton­szerelést szakközepeseink csi­nálták meg, teljes egészében. Kemény munka volt. A torna­terem alá is vasbeton alapot ke'llett húzni. A tervet a kollégákkal együtt gondoltuk ki. A munkában is sokan segítenek. Tudja, hány esetet láttam, hogy tanár kol­légák napi problémákon elvé. reznek? Én úgy gondolom, hogy küzdeni csak távlatban is helytálló célokért érdemes. Hogy kis ügyeken naponta elvérzünk? Kellemetlen, de nem számít. Szelektálni kell. Nekem könnyű, mondják, én már ott látom az uszodában a pálmafákat is. Az uszoda egyik oldalán lelátó lesz a közön­ségnek, ha majd elkezdődnek a házi úszóversenyek. A közelmúltban megérkezett a csarnok anyaga — magasí-; tott, univázas lesz. Megrendel­tük a vízforgatót a Debreceni Vízügyi Hivataltól. Igyekszünk olyan vállalatokkal partner- kapcsolatot kiépíteni, amelyek­ről tudjuk, hogy precízek. Még kétévi munka van hát­ra, a nagyját magunk végez­zük. Kivételt képeznek az olyan munkafázisok, melyek­hez speciális gépek kellenek. Ma egy uszoda negyvenmillió­ba kerül, mi megcsináljuk nyolcmillióból. MíÜ Cser Lászlónak, az aszódi gimnázium igaz­gatójának szavait jegyezget- tem, Németh László példaem­berei jutottak eszembe. Milyen egyszerű megérteni így, mi a minőség forradalma, kikre gondolt az akkoriak közül és a jövőbe pillantva, amikor — ha fenntartásokkal is, de — re­ménykedett. Nagy Emőke Kor jelző minőségek bemutatói £ Orbán Dezső, Ausztráliá- £ ban élő festőművész kiállí. | tása a Magyar Nemzeti ^ Galériában július ■ végéig | látható. A nyolcadik nem- « zetközi textilbiennálé Szom- á bathelyen, a Savaria Mú­lj zeumban tekinthető meg j szeptember végéig. Tamá- 'j si János festőművész tár- 4, lata Vácott várja vendégeit ^ a Cement- és Mészművek á székházában. Orbán Dezső nemcsak a Nyolcak, hanem a század- forduló magyar és külföldi festészetének utolsó mohikán­ja, aki immár száz évet meg­élt festőmatuzsálemként alkot Ausztráliában. Ebből az al­kalomból érkezett kollekció­ja a távoli földrészről, me­lyet kiegészítettek itthon őr­zött műveivel. Aszkétikus szorgalom Az első figyelemre méltó tény az, hogy milyen friss és maradandó, amit az 1910-es években alkotott öntörvények, kel, de Matisse színintenzitá­sára is figyelve. Orbán Dezső ízig-vérig nemzetközi alkat, függetlenül attól, hogy ma­gyarnak született, horizontja a nagyvilág. Ez nemcsak ab­ban mutatkozik meg, hogy nyolc évtized festői mun­kássága révén megörökített nagybányai, passaui, párizsi, velencei, arlesi, hongkongi, margitszigeti tájakat, a Du­nát, és Sydney-t, windsori kastélyt, japán vidéket, Peru- giát, Salzburgot, három konti­nens vedutáit, hanem abban is, hogy töretlen belső izga­lommal keres és talál új fes­tőtechnikai eljárásokat, me­lyek bővítik a műfaj kifejező eszközeit. Orbán Dezső külön alakja volt a Nyolcak csoportjának. Ö is maradandó értéket al­kotott Berényi Róbert, Czó- bel Béla, Czigány Dezső, Ti­hanyi Lajos és Kernstok Ká­roly mellett. Kernstok külön­ben — Hincz Gyula szerint — egyik modellje volt Orbán 1910-ben festett Asztalnál ülő munkások című művének. Életműve azért vonzó példa, mert minden értékét festői te­hetsége, aszkétikus szorgalma és szigorú gondolkodása hoz­ta létre. Ezen együtthatók a minőségben ta’álkoztak, egy­más lehetőségeit erősítve. Megújuló seregszemle Nyolcadszor rendezik meg Szombathelyen a nemzetközi textilbiennálét, amely nem­csak új viiágműhely, hanem hazai gobelin, faliszőnyeg, Gazdaság a rács mögött. Sajnos, a mi társadalmunk­ban is vannak bűnözők. Ezért a közösség érdekében, elköve­tett cselekményeik arányában ezreket kell börtönbe zárni. Keveset tudunk viszont arról, hogy mivel foglalkoznak ezek az emberek a rács mögött. Vi­ccek Ferenc vasárnap délután hallott riportja a szokásostól eltérő módon, nem valamifé­le börtönromantika talaján adott választ a kérdésre. Az ő megközelítésében a börtön munkahely — s nemcsak a büntetésvégrehajtás alkalma­zottjai számára * az. Valóban, az elítéltek növényt termesz­tenek, bútort faragnak, vas­traverzeket szerelnek, vagy —, hogy Pest megyei példával él­jünk —, dolgoznak lakatos­ként, bőrdíszművesként, kötél­gyártóként. Az intézetekben található üzemek nem csupán kényszermunkahelyek, ha­nem hasonlóan a „civil” gyá­rakhoz, nyereségérdekeit gaz­dasági egységek. De vajon érdekelt-e a mun­kában az az elítélt, akinek sú­lyos éveket kell még a zárt in­tézetben tölteni, keresményé­nek túlnyomó része gyerek­tartásra és saját élelmezésére megy el? A gyakorlat azt bi­zonyítja, hogy többnyire igen. A korábban annyira utált munka itt segít gyorsítani az idő múlását — s mert a bör­tönfalak mögött sem csak ve­lejéig romlott emberek van­nak —, örömet okozhat az is, hogy segíteni tudják családju­kat. Számunkra, tisztes adófize­tők számára is megnyugtatóan hangozhatik, hogy éppen, mert gazdaságos munka folyik a börtönökben, a megtermelt nemzeti jövedelem nagyobb része fordítható közösségi cé­lokra. Földközelben — aratókkal. Jóllehet néhány évtizede még az aratás volt a legfőbb me­zőgazdasági munka, gyakorta ezalatt a három hét alatt dőlt el, hogy nyugodt tél vagy éhínség vár néhány millió magyarra, ma ez a pár nap csak múló epizód a szövetke­zetek gazdálkodásában. A ga­bona termesztését és betaka­rítását tökéletesen sikerült gé­pesíteni. A vetést, a gyomta­lanítást, a cséplést. a szállítást kiforrott géprendszerek végzik el. S mégis őseink öröksége, az élet, a betevő tisztelete, minden nosztalgia, ami a fa­luhoz fűz, elsősorban az ara­táshoz kapcsolódik. Ezt érez­tem Lakatos Pál aratókról ké­szített összeállításában. Téved az olvasó, ha azt hi­szi, az előbbi megjegyzéseket kritikának szántam. Egyre tá­volabb kerülünk a természet­től, s lassan már nem csak az árpát nem tudjuk meg külön­böztetni a búzától, de mert viszonylag kevesen termelik meg kenyerüket, teljesen is-? meretlenségbe vész, milyen is valójában a mezőgazdasági munka. Nagyon is helyes, ha mindenkiben tudatosul, hogy parasztnak lenni ma már nem csak a föld szeretőiét, de egy­szersmind kvalifikált techni­kai ismereteket is követel. S mint ebben a riportban is tet­ték, jó feleleveníteni, hogy a természethez közelebb élő pol­gártársainknak — legyenek apró emberkék, mint a kis vízhordó fiú, vagy meglett szakemberek, akár az ugyan­csak e riportban szereplő kombójnos — talán a mienké- nél teljesebb élet jutott osz­tályrészül. Csulák András ..... . $***>> . . :„x_. Tamási Jánosi Badacsony minitextil gyűjteményünket gyarapítja. A megújuló nem­zetközi seregszemle a műfaj fejlődését biztosítja korunk­ban, amelynek jellemzője, hogy a színes textil révén dúsabb környezethez jussunk. A textilművészet napjaink nélkülözhetetlen természetpót­lója. Ezt érezte meg a döm- södi születésű Nagy Judit, aki életünk veszélyeit és mara­dék szépségeit társította kü­lönös technikájú gobelinjén. Bódy Irén, Nánay Szilamér, Balázs Irén, Pápai Lívia mel­lett különösen kiemelkedik Szuppán Irén, aki ezúttal is magas színvonalú, mélyen át­gondolt faliszőnyeget muta­tott be, a rá jellemző színta­karékossággal. Ez a tudatos­ság érződik a Dunakeszin szü­letett és ott alkotó iparmű­vész gödöllői faliszőnyeg-soro­zatán és a most Szombathe­lyen bemutatott alkotásán is. Szépségek és kétségek Több évtizede él Vácott az a Tamási János, aki egyaránt vonzódik a Dunakanyarhoz, a Balaton tájaihoz és korunk problémáinak festői elemzé­seihez. Dominál a helyi jel­leg és az általános emberi érzelemvilág. A szépségek és a kétségek, melyek láthatóvá válnak képi fogalmazásaiban, az atompusztítás lehetőségé, nek riadalma és a sirályok röptéje, a természet pompá­ja és a festészettel is harmo­nizált világ. Képei őszinték és eszmevilágukat tekintve pontosak is, mert tiszta áram­lásukkal nemcsak a jelent áb­rázolják, hanem a jövőért küzdenek. Losonci Miklós MOZIMŰSOR JÜLIUS 5-TÖL 11-IG A30NY 5— €: Eszkimó asszony fázik** 7— 8: Konvoj* 9: A csoda vége* 10: Viadukt BUDAÖRS 5— 6: Mackenna aranya 7— 8: Kaliforniai lakosztály* 9—10: A matróz, a kozák és a hamiskártyás CEGLÉD, Kamaraterem 5—11: Nyomorultak I-II. 7— 8: A kis teve és a csacsi (du.) CEGLÉD, Szabadság 5— 8: A kis Muck története (du.) Kéjnö Kaliforniába készül** (este) G— 7: Kaszkadőrök (éjjel) 9—11: Osccola (du.) Eszkimó asszony fázik** (este) DABAS 5— 6: Meztelenek és bolondok* 7— 8: A pogány Madonna 9: Telitalálat DA3AS, Autós kertmozi 5—11: A szenzáció áldozata DUMAHARASZTI 5: Adj, király, katonát** 6: Csillaghullás 7— 8: Mackenna aranya 9—10: 2001. Ürodüsszeia I-II. DUNAKESZI, Vörös Csillag 5— 8: Sok pénznél jobb a több** 7— 8: Elveszett egy kékszemű (du.) 9—10: Nőrablás** DUNAKESZI, József Attila 5: .Tohohoho 8: Tamás bátya kunyhója I-II. 9: Sok pénznél jobb a több** 11: Konvoj* ÉRD 5: Jézus Krisztus szupersztár 5— 6. és 8: A kicsi kocsi újra száguld 9—10: Házasság szabadnappal* 11: Szexis hétvége** FŐT 5— 6: Kispapák és nagypapák 7— 8: Nőrablás** 9—10: Konvoj* GÖDÖLLŐ 6— 8: Házasság szabadnappal* 9—11: Hugó, a víziló (du.) Volt egyszer egy vadnyugat I-II.* (este) GYAL 5—10: István, a király KEREPESTARCSA 5— 6: Magánélet 7— 8: Kóma** 8: Patakfia és a nap (du.) 9—10: 101 kiskutya LEAr YFALU. Kertmozi 5— 6: Szupermodell** 7— 8: Akit Bulldózernek hívtak 9—10: Dühöngő bika* MONOR 5— 6: 2001. Ürodüsszeia I-II. 7— 8: A kétéltű ember (du.) Csillagok háborúja I-II. (este) 9—10: Kiesi kocsi újra száguld 11: Kaszkadőrök MONOR, Kertmozi 5— 6: Nevem: Senki 7— 8: A nyolcadik utas: a halál*» 9—10: Egy szoknya, egy nadrág NAGYKÁTA 5— 8: Ezermilliárd dollár* 9—10: Gyertek el a névnapomra* NAGYKŐRÖS. Arany János 5— 6: Ez igen!* 7— 8: Hét merész kaszkadőr 9—11: Kéinő Kaliforniába készül** NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 5— 8: Klute** 7— 8: Szarvacska­manócska (du.) 9—10: Nimfa a lápvilágban** PILISVÖP.ÖSVAR 5— 6: Bizonyítási eljárás* 8: A hét mesterlövész 9: A holdlakók titka 10: A karatéző Cobra visszatér POMÁ2 5— 6: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** 7— 8: Boszorkányszombat 9: Fekete herceg RÁCKEVE 5—10: Kincs, ami nincs SZENTENDRE 5— 8: Koncert (du.) Volt cgys-er egy vadnyugat I-II.* (este) 9—11: Tecumsech (du.) Meztelenek és bolondok* (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 5—ti: Szalamandra SZIGETSZENTMIKI.ÓS 5— fi: A tacrifti csata* 7— 8: A barátod akarok lenni (du.) Jézus Krisztus szupersztár (este) 9—M: Markenna aranya TÁPIÓF7FLE 5— 6: Nimfa a lápvilágban** 7— 8: Gvertek el a névnapomra* 9: Ezermilliárd dollár* VÁC, Kertmozi 5— 8: Várlak nálad vacsorára* 9—11: tlifiö^ők** VÁC, Kultúr 5—11: Kcllv bősei I-II. VÁC, Mrdnrb Imre 6: A kuíva éji dala** 11: Az ifjúság édes madara VEC5ÉS 5— R: int kiskutya 9—10: Az álarcos lovag legendája VECW Kertmoz? 5— G: és 8: Rendőrök háborúja** 9—11: Koncert • li éven aluliaknak nem ajánlott *• Csak 16 éven felülieknek

Next

/
Thumbnails
Contents