Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

mr Mm. YE 1984. JÚLIUS 25., SZERDA Ha magukat ismerik, az sem kevés Gyurmahalakat görget a víz Aki még nem járt olva­sótáborban, azt gondolhat­ja, hogy napkeltétől—száll­táig a könyvek forgatásával telik az idő, ezzel szemben gyöngyfűzésen kaptuk a budakeszi gimnázium kollé­giumának nyári lakóit. A hevenyészett, fűre állított asztalok mellett karkötők, hajpántok rendeződnek az elképzelt formára, a rongy- darabokat összeö]tve pedig olyan bumfordi madarak születnek, mintha Sajdik Ferenc karikatúrái ele­venednének meg. Megszállták az utcákat — Találóbb volna közműve­lődési tábornak nevezni, ahol a művészetek, az irodalom se­gítségével a gyerekek jobban megismerhetik magukat, egy­mást — mondja Csonka Má­ria táborvezető. — Ez nem ke­vés, bár többet szerettünk volna. Eredetileg Zsámbékra hívtuk össze a szakmát tanu­ló fiatalokat, s a programok azt célozták, hogy megpróbál­juk a röpke tíz nap alatt va­lamennyire beavatni őket ab­ba: hogyan járul hozzá a tör­ténelem, a tudomány, az iro­dalom együttes ismerete saját sőrénk alakításához. A zsám- béki szombatok miatt azonban nem jutott szállás a főiskola kollégiumában, aztán a Duna- tours mégiscsak szorított he­lyét, de nem tudtuk megfizet­ni. Ezért költöztünk inkább Budakeszire, ami együtt járt a programok módosításával is. — Elmentünk Zsámbékra, előadást hallgattunk a kör­nyék nevezetességeiről, fotók sokasága őrzi az élményeket, folytatja a táborvezető. — Le­vetítettük a Beszélgetések a szerelemről című filmet, utá­na nagy vita kerekedett a partnerkapcsolatokróL A kö­zépkor irodalmáról, a lovagi költészetről szóló program na­gyon népszerű volt, annál is inkább, mert pályakezdő szí­nészekkel együtt jeleneteket is előadtak a mondavilágból. Megszállták a környező utcá­kat, tíznél több helyszínen ké­szítettek riportokat, amelyek­ről aztán Budakeszi tanácsel­nökével és párttitkárával kon­zultáltak. Nagyjából ez történt eddig, de a java csak ezután következik: budapesti mú­zeumlátogatás, megnézik a Rockszínház egyik produkció­ját, újabb filmvetítés, beszél­getés újságírókkal, bepillantás a művészettörténetbe, a tábo­ri Ki mit tud?, a vers- és no­vellapályázat értékelése. Szin­te valamennyi programhoz ta­lálnak irodalmat a kézikönyv­tárban, készülnek, forgatják a könyveket. Szigetcsépi a szigetcsépi E kies hazában mutass ne­kem egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William — búgja Cseh Tamás a táborve­zetői szoba nyitott ablakába állított hangszórókon át, a gyöngy- és madáirkészítők fe­lé. Sárközi Zsuzsa fodrászta­nuló egy piros csőröcskével bajlódik. Azt mondják: job­ban ment neki a minapi szín­játékban a lovagkori hölgy és a tündér megformálása. — A tanárom ajánlotta, hogy jöjjek el, mert itt sokat lehet tanulni — néz fel mun­kájából. — Többet szeretnék megtudni a művészetekről, fő­leg az irodalomról. Magam is verselek, az évzárón Jevtusen­ko egyik költeményét szaval­tam. Almási Mária Szabadszál­lásról jár Nagykőrösre, az élelmiszeripari szakmunkás- képző intézetbe. Ki gondolná: a péklapátot emelgeti. — Magyarszakkörbe iratkoz­tam, s megvallom, az is hoz­zásegített a jeleshez, hogy el­jöttem ide. Ha nem ettől füg­gött volna az osztályzatom, akkor sem hagytam volna ki, mert érdekel az irodalom. Fő­leg Szilvási- és Berkesi-köny- veket olvasok. A szomszéd­asszonyom vezetett rá, nagy gyűjteménye van. Eddig a ri­portkészítés volt talán a leg­izgalmasabb. A kocsmákat bújtam a magnóval, de hiába kérdeztem az egyikben a csa­post: mi a bor jellegzetessé­ge? Csak annyit mondott: szi­getcsépi. De mégis — próbál­koztam újra. Megint csak azt felelte: hát szigetcsépi. El­mondta vagy háromszor. A kollégium egyik szobájá­ban hárman szoronganak az ágyon: két fiú és egy lány, mindannyian gyöngyöt fűz­nek. Nem tudni biztosan, hogy Roatis László és Puhánszky Zoltán érdeklődése a készülő nyakláncnak, vagy a csinos Rádiófigyelő A SZABÓ CSALÁD. Igazán nem szeretnék most azon töp­rengeni, vajon ez a folytatá­sos rádiójáték-sorozat iroda­lom-e vagy csak szellemi rá­gógumi, giccs, vagy művészi mércével kell mérni, műfaja szerint dráma, vagy párbeszé­dekbe öltöztetett publicisztika. Nem akarom óvni tőle a ta­pasztalatlan hallgatót, s rábe­szélni se azokat, akik eddig elmulasztották a folytatásokat. Mindennek nem lenne semmi értelme. Aki akarta, mindezt már rég megtehette. A Szabó család ugyanis huszonöt éves. Erre emlékeztetett a valami­kori, 500. adást ünneplő össze-, állítás ismétlése, a szokásos időben most is jelentkező ked­di folytatás, s az egyik szer­ző, Daróti Géza visszaemléke­zése a műsorújságban. A Szabó család történetei — ez mindenképpen tény —, nagyszámú hallgatóhoz szól­nak. Közülük sok olyanhoz is, aikik a bonyolultabb nyelvezetű megfogalmazású informá­ciók iránt kevésbé fogéko­nyak, még nehezebben szűrik ki közülük a legfontosab­bakat, hogy azután megláthas­sák az összefüggéseket, önál­ló és helyes véleményt alkot­hassanak a nagyvilág, s a ha­zai társadalom dolgairól. Többek között ebben is se­gít a Szabó család s mindezt úgy teszi, hogy közben gondol­kodni tanít, a közösségért ér­zett felelősségre nevel. VESSZŐPARIPÁINK. Haj­dú Tibor történész mutatko­zott be a portrésorozat hét­fői adásában. A tudós hitval­lása számomra három okból is emlékezetes marad. Egyrészt, mert bizonyította, hogy a tu­dományok művelői nem vala­miféle elefántcsonttoronyban lakoznak, hanem éppen ellen­kezőleg nagyon is a földön kell járjanak, mert munkájuk sem misztikus, hanem nagyon is a való világban fogantatik. A másik fontos megjegyzés,, hogy a tudatformálásnak hibás módszere, ha féltve a téves véleményalkotástól* óvjuk az embereket bizonyos informá­cióktól. Így — elsősorban az ifjúságot — csalódásnak tehet­jük ki, annak lehetőségétől fosztjuk meg eszménk elköte­lezettjeit, hogy az életet a ma­ga bonyolultságában, ellent­mondásosságában értsék meg. 'Nem kevésbé fontos az a gondolatsor, amely a kutatás módszertanába engedett bepil­lantást. Úgy hiszem, a mai kö­zépiskolák, egyetemek, fő­iskolák oktatásából ez a szín hiányzik a legjobban, s így a tények, adatok sokasága mö­gött gyakran éppen a lényeg és a tudományok izgalmai sik­kadnak el. örülök, hogy Mihancsik Zsó­fia Hajdú Tibor történészt is megkérdezte vesszőparipáiról. CSALÁDI LEGENDÁ­RIUM. Ha Szél Júlia riportjait hallgatom, azért csodálom és azért bosszankodom, hogy az ő történeteiben az élet min­dig olyan szép, az emberek szinte hibátlanok, s minden éppen úgy van elrendezve a világban, amilyennek szeret­nénk. Kár, hogy a történelem nem mindig fogad szót Szél Júliá­nak. Még ezt a most bemuta­tott tipp-topp családot is megviselték az elmúlt évtize dek. Csulák András kislánynak szól-e. Mindeneset­re a géplakatos szakma, amit Szigetszentmiklóson igyekez­nek megtanulni, távol esik mostani elfoglaltságuktól. — Nekünk is a suliban szóltak, hogy jöjjünk, mert ez jó és olcsó lesz — mondja egyikük. — Nem tudtuk, mi vár majd ránk, de meglepett ez a nyílt hang, ahogyan itt bármiről beszélni lehet. Az igazsághoz tartozik az is, hogy ezzel letudtuk a nyári gyakor­latot. Közben-az udvaron izgalmas játék kerekedik: mindenkinek be kell mutatnia egy olyan tárgyat, ami jellemző rá. Az asztalon ott sorakoznak a csú­fosan bájos madarak, egy lány a naplóját állítja ki, amelybe ezúttal sem szabad belepillan­tani, egy ifjú a nadrágtartó­ját teszi közszemlére, amely­nek csak egyetlen istrángja van. Egy bokorra absztrakt képeket erősítettek, láttunk már jobbat, rosszabbat is né­hány tárlaton. A legszelleme­sebb az a szabadtéri kiállítás, amely a kerti csap kinyitásá­val kezdődik. A kibuggyanó víz áramlata gyurmából for­mázott apró halakat görget, a föléje hajló fa ágain csiga, pondró, káticabogár, félszemű kuvik strázsál és egy keresz­tespók áll lesben félig meg­szőtt hálója közepén. Testmozgás közben Az este a diszkóé, a táncé volt. A közeli művelődési ház­ba rándultak át a tábor lakói egy kis testmozgásra. A zene­számok közötti beszélgetés to­vább erősítette a hitet, hogy a Budakeszin töltött napok min­denki számára hasznosak, nem hiábavalók. Nem volt az az újságíró számára sem, mert az ifjú kereskedelmi tanulók kioktatták, hogy miért vize­sebb időnként a kelleténél a szatyrába kerülő párizsi, ho­gyan alakul át az egyszerű szalonna paprikásszálonnává, s mennyire meg kell vizsgál­nia a juhtúrót, mielőtt a pénz­tárhoz megy valaki. K. L. K IALLITOTERMEKBOL A fogalmazás egyéni szigora Impozáns, felújított, épület a Szlovák Nemzeti Galéria Po­zsonyban. Kívül-belül az. A kubizált homlokzat piros szín- dinamikája már messziről vonzza a szemet, s a szobrok, képek belső kincstára fokozza az ígért hatást. Főszerephez jutnak a gótikus szobrok és szárnyasoltárok, az elmúlt két évszázad festészete. Maradandó életművek A biedermeier korszak­ból Czauczik József és Rom- bauer János képei emelkednek ki. Komoly érték id. Markó Károly több tája és Med- nyánszki László idős asszony­ról készült remek arcképe. A századforduló kiváló magyar mesterének több tátrai tája is látható itt. Hasonlóan Cse- miczky Lászlóhoz, aki 1909- ben festette a Tátra szimfóniá­ja című képét, mely érzékeny­ségével kimagaslik az itt lát­ható szecessziós művek cso­portjából. Éppen e teljesítmény lát­tán egyszer sor kerülhetne a Tátra teljes festői láttamozá- sának bemutatására, annál is inkább, mivel e témában, e látványforrás fokozásaként több múzeumi érték született, melyet Pozsonyban és Buda­pesten, Pécsett őriznek, s lénye­gében azonos időben a XX. század első évtizedében kelet­keztek Csontváry, Mednyánsz- ky és Csemiczky László alko­tásai. Mérleg több égtájról Brnóban több kiállítóte­remben elosztva látható a nemzetközi alkalmazott gra­fikai biennálé. Természetsze­rűen kiemelt szerephez jut a csehszlovák rajzművészet, könyvillusztrációk bemuta­tása, melynek derűs alapka­raktere mellett fő értéké a népművészet színvilágának bá­tor alkalmazása. A több égtájról érkezett mű­vek pontos mérleget jelente­Diáksegítséggel , Régészeti szenzációk Űjabb érdekes leletek kerül­tek elő a Mórágy határában levő tűzkődombon, ahol a KISZ Központi Bizottságának támogatásával ifjúsági régész- táborozást szerveztek. A Tol­na megyei diákok Zalai-Gaál István szekszárdi régész veze­tésével négy turnusban, nyolc héten át dolgoztak. Húsz neo­lit-kori, mintegy hatezer éves sírt tártak fel; zsugorított csontvázak kerültek napvilág­ra, s mellőlük ékszerek és ke­rámiaedények. összesen hu­szonöt fekete alapszínű, fes­tett vörös geometriai minták­kal díszített, csőtalpas tálat ta­láltak. A tölcsér formájú edé­nyek közül három is csecse­mőcsontvázat rejtett. Föltéte­lezhető. hogy az időszámítá­sunk előtti negyedik évezred­ben élt újkőkori emberek kul­tikus termékenységi szertartá­son áldozták föl a kisgyereke­ket. A nagy tálak a föld nyo­másától és a nedvességtől szétrepedtek, az edényeket a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban újítják fel a res­taurátorok. A tűzkődombi ásatás négy esztendeje kezdődött, s eddig hetven sírt tártak fel. A jö­vő nyáron országos és nemzet­közi diákrégész-tábort szervez­nek itt, annak emlékére, hogy ezen a vidéken fedezte fel a világhírűvé vált longyeli kul­túra első emlékeit Wosinsky Mór, a szekszárdi múzeum tu­dós alapítója. A Bács-Kiskun megyei Kun- peszér határában néhány éve már nagy régészeti szenzáció volt az az avar fejedelmi sír, amelyből több tucat arany­tárgy is előkerült. Az idén májusban megkezdett ásatási munkálatok során ismét nem mindennapi leletre bukkant H. Tóth Elvira régészcsoportja. Háborítatlan állapotban sike­rült feltárni egy avar női A képen: Horváth Attila régész (baloldalt) munka közben. sirt, amelynek gazdag lelete — aranygömbös fülbevalók, ezüst karperecek és csatok, gyöngyök — előkelő szárma­zást sejtetnek. Az igazi meglepetést azon­ban a közelében talált másik, ugyancsak avar sír jelentette. Ebben, az eltemetett férfi har­cos felett egy zsugorított for­mában fekvő — feltehetően fiatal — nő csontvázát talál­ták, aki esetleg ember áldozat­ként kerülhetett a sírba. En­nek kiderítése azonban rend­kívül gondos, aprólékos mun­kát igényel a régészektől, de ha beigazolódik a feltevés, egyedülálló lelet lesz a Kár­pát-medencében. A régészetileg több korsza­kot is magábafoglaló dombon ez ideig több mint száz feltárt sír lelctanyagából az év őszén kiállítást rendeznek Kecske­méten. Mednyánszky László: Fasor (1919., Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony) nek számunkra is, igazolják a magyar könyvművészet és ti­pográfia árnyaltságát, eredmé­nyeit. Egy biztos: ebben a műfajban is a világ élvonalá­hoz tartozunk. Csupán váro­saink nagy méretű grafikájá­ban van még zavar, akad té- tovaság. Korszerű törekvések Itt a mérce a skandináv, el­sősorban a finn teljesítmény, melyhez kellő fegyelemmel és összpontosítással már a közel­jövőben fel kell zárkóznunk, hiszen ez is hozzátartozik a Kármán József igényelte „nemzeti csinosodás”-hoz, egy­re jobb társadalmi közérze­tünkhöz. A drezdai Albertinum a Zwinger után a város második legfontosabb gyűjteménye, ahol Paál László és Munkácsy Mihály képei is láthatók. .Az állandó kiállításon szerepel Vecsésí Sándor 1965-ben fes­tett érzékeny arcmása, a Kis­lány nagy szemekkel, ö és nemzedéktársa, Surcsik János reprezentálják a mai magyar képzőművészet törekvéseit Koszta József, Czóbel Béla, Frank Frigyes, Domanovszky Endre, Patay László és a Mexikóba szakadt hazánkfia, Salgó András művei mellett. Ugyanitt időszakos tárlat is vonzza a közönséget. Sokan keresik fel az Albertinum láto­gatói közül most júliusban a magyar éremművészet repre­zentáns anyagát, s gyönyör­ködnek Beck ö. Fülöp, Fe- renczy Béni, Borsos Miklós, és a mai szentendreiek: Asszonyt Tamás, Csíkszentmihályi Ró­bert, Ligeti Erika és a kezde­ményezéseivel kitűnő Holdas György műveiben, melyek kö­zösen tárják fel századunk szellemi égboltját. Losonci Miklós MOZIMŰSOR JÜLIUS 26-TÖL AUGUSZTUS 1-1G ABONY 26—27: Gyónás, gyilkosság után** 28—29: Házasság szabadnappal* 30—31: A szalamandra* BUDAÖRS 26— 29: A kies! kocsi újra száguld 30: Délibábok országa 31: Csillagom, halálom 1: Meztelenek és bolondok CEGLÉD, Kamaraterem 26: A férfi egészen más** 27— 29: Az alvilág professzora 28— 29: Alim és szamara (du.) 30— l: Az utolsó előtti ember CEGLÉD, Szabadság 26— 1: King Kong 27— 28: A macska rejtélye* halála* (éjjel) DABAS 26—27: Napló gyermekeimnek* 28— 30: 101 kiskutya DABAS, Autós kertmozi 26— 1: Szép lány ajándékba DUNAHARASZTI 26—27: Hölgyem, isten áldja! 28—29: A kiest kocsi újra száguld 30—31: Roncspalota** DUNAKESZI, Vörös Csillém 26—31: A piszkos tizenkettő I—II.* 28—29: Robinson Crusoe (du.) DUNAKESZI. József Attila 26: A holdlakók titka 29: Fegyvercsempészek 30: Kóma** l: Gallipoli ÉRD 26—27 és 29: Balfácán 30—31: Kéjnő Kaliforniába készül** 1: Koncert FŐT 26—31: Kincs, ami nincs 29: A kétéltű ember (du.) GÖDÖLLŐ 26—29: A beszélő köntös (du.) Rve. bye, Brasil (este) 30— l: Hófehér* (du.) Kicsi és Pici* (este) GYAL 26—31: Kelly hősei I—n. KEREPESTAffCSA 26—27: Luxusbordély Párizsban** 28—29: Kéinő Kaliforniába készül** 30—31: A kiesi kocsi újra száguld IFÁNVFAiU K*rtm«7i 26—*9: Kincs ami nincs 30—31: rsinagok háborúja r—II. MONOR 26—27: SzeMd motorosok** 28—29: Halál a felszálló ágban ídu.l Gyónás, gyilkosság után** (este) 30—31: Házasság szabadnappal* 1: Honda-lovag MONOR. Kortmozi 26—27: Az álarcos lovag legendája 28—29 í Gvflkns bolygó** 30—31: Oia«To!< hihetetlen kalandjai Leningrádban NAGYKATA 26—31: István, a király NAGYKÖRÖS, Arany János 26—29: A szalamndra* 30— 1: Halál felszálló ágban NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 26—29: Eltűntnek nyilvánítva* 28—29: Hugó, a víziló (du.) 30—31: Konvoj* PILISVÖROSVAR 26—27: Ezcrmilliárd dollár* 29: Boszorkányszombat 30: Futásod véget ér* 31: Ez igen!* POMÁZ 26—27: Kéjnő Kaliforniába készül** 28—29: 101 kiskutya 30: Csak semmi pánik..» RÁCKEVE 26—27: A kicsi kocsi újra száguld 28—29: Roncspalota** 30—31: Sok pénznél jobb a több** SZENTENDRE 26—29: Hófehér* (du.) Kicsi és Pici* (este) 30— 1: Bátorság, fussunk! SZENTENDRE, Autós kertmozi 26— 1: Halálcsapda SZIGETSZENTMIKLÓS 26—27: Roncspalota** 28—29: Elveszett egy kékszemű (du.) Sok pénznél jobb a több** (este) 30—31: A kicsi kocsi újra száguld TAPIÓSZELE 26—27: Bizonyítási eljárás* 28—29: Ez igen !* 30: A csoda vége* VÁC, Kertmozi 26—29: Jézus Krisztus* szupersztár 30— 1: Az álarcos lovas legendája VÁC, Kultúr 26—29: Telitalálat (du.) Gyónás, gyilkosság után** (este) 30— 1: Bye, bye, Brasil VAC, Madách Imre 27: Koncert 1: Fegyvercsempészek VECSÉS 26—27: Jób lázadása* 28— 29: 2001. űrodüsszeia I—II. 29— 30: Robin Hood nyila 30— 31: Az óriás VECSÉS, Kertmozi 26—27 és 29: Dutyi-dili 30— 1: Szelíd motorosok** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott *• Csak 16 éven felülieknek i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents