Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-22 / 171. szám
Várják a jelentkezőket Pasztavacsra autóbusszal A Képes’ Újság augusztus 4-én és 5-én zajló nagy, pusz- tavacsi fesztiváljára, „az ország közepére” Ceglédről a 20-as Volán különjáratokat indít. A Pusztavacsra vivő buszok a Szabadság téri végállomásról indulnak mind a két napon reggel 8 órakor, Pusz- iavacsról vissza pedig délután 17 órakor. Csoportok utaztatására is indulhat járat, a csoportos igényt a 11-672-es telefonszámon lehet bejelenteni, és bővebb felvilágosítást is ott kaphatnak az érdeklődők. , Úszás Bajnokságon győztes Ä Fáklya-világversenye Az Egyesült Államokban, New Yorkban lezajlott a mozgássérültek 1984. évi Fáklya sport világversenye, amelyen hazai sportolók is resztvettek. A magyar válogatott tagjainak sorában szerepelt, nagy sikert aratva Pálinkás László, a Ceglédi Vasutas SE vízilabdázója. Két számban is indult, az úszók 4-szer 50 méteres vegyes váltójában és a 4-szer 50 méteres gyorsváltóban is. Mindkét számban bajnokságot nyert. A szerény, de rendkívül tehetséges ceglédi sportolónak gratulálni lehet pompás eredményéért! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIIII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1984. JÚLIUS 22., VASÄRNAP Kíoiólni is tudni kell / Jó üzlethez jó csomagolást Beklúrnszakemfasir a kisgépnyárban llkei Hajós Gábor nem ismeretlenül került az ÉVIG Kisgépgyárába. Édesapja egyik alapító tagja volt a gyárnak, onnan ment nyugdíjba, 1974- ben, mint termelési osztály- vezető. ö maga 1978 óta dolgozik a gyárban, melyet éppen édesapja által szeretett meg. Korábban a GELKA-nál volt rádió-tévéműszerész. Katonaság után került az ÉVIG Kisgépgyárba anyagbeszerzőnek, gazdálkodónak. Három évig végezte ezt a könnyűnek nem mondható munkát. Harmadik éve a reklámmal foglalkozik. Az áruk bemu látóinak szervezője, a csomagolástechnika — mely rendkívül Házasság, földön köttetve Nemzedékek egy asztalnál Az unoka is frigyre lépett A NAGYSZÜLŐK: — Kezdetben, akkor volt a legnehezebb — mondja idősb Nagy Imre. 1934-ben kötöttünk házasságot, bizony nagyon rossz idők jártak a magunkfajta nincstelenekre. Hogy szigorúan fogtam-e a gyerekeket? Csak éppen annyira, hogy emberré legyenek. Ma már jóval engedékenyebbek a szülők. De akkoriban, kemény körülmények között, nem is lehetett másként, csak szigorral. Imre bácsi 1948-ban alapító tagja volt a gyomaendrődi Petőfi Tsz-nek, 1973-ban ment nyugdíjba. Feleségével, Margit nénivel való aranylakodalmuk 1984. július 14-re esett. A KÖZÉPNEMZEDÉK: 35 éve annak, hogy Nagy Imre, öccsével együtt, elhagyta a szülői házat. Endrődtől száz kilométernyire állapodott meg. Itt, Cegléden. Most a Dél-Pest megyei Áfész elnök-/ helyettese. A távolságról így beszél: — Nem hogy elszakadtak, de szorosabbá váltak a szálak. Ma már csak vendégként járok haza a szülőkhöz, de épp ezért ünnepibbek, fontosabbak és maradandóbbak a találkozások. — Apám rendkívül keményen nevelt, s ezzel irányt is szabott a sorsomnak. Ma is hálás vagyok, mert néha épp idejében legyintett meg. Én már apaként közel sem tudtam ilyen szigorú lenni. Nagyék 1959-ben kötöttek házasságot. Ezüstlakodalmuk 1984. július 14-re esett. AZ UNOKÁK: Andrea fél év múlva fejezi^ be az iskolát. Szegeden, a jo-' gi karon. — Apu könnyen haragra lobban, de aztán ugyanolyan gyorsan meg is enyhül — mondja. — Segítőkész, lelki- ismeretes, és amit kitervel, azt tűzön-vízen keresztülviszi. Anyu nagyon rendszerető, ő óvja meg a ház körül a tisztaságot. Itthon liberális a légkör. Hárman vagyunk lánytestvérek, s tőlem mint legidősebbtől követelték meg apuék a legtöbbet. — Nehéz lenne most megmondani, hogy mi az, amit a szüleim házasságából példaként meg fogunk tartani mi is. Még jóformán el sem indultunk itthonról. Nagy Andreát jogtanácsosi állás várja a jászkarajenői Árpád Tsz-ben, Mester Gyula pedig a nádudvari Vörös Csillag Tsz budapesti ipari szolgál-, tató gt-jében dolgozik. 1984. július 14-én léptek frigyre. V. S. Vízkorlátozás Vízkorlátozást rendelt el Cegléden is a városi tanács. A rendelkezés szerint július 21-től a rendelkezés visszavonásáig, reggel 6 órától este 22 óráig tilos locsolni közhálózatról vett vízzel a kertekben, parkokban, utakon. jelentős szerepet játszik a piacon — egyik irányítója. Új munkakörében a pécsi vásáron debütált 1931-ben.‘ Azóta nagy rutinra, tapasztalatra tett szert. Vallja, kevés és nem eléggé átütő a propaganda, sokkal célratörőbb hírverésre lenne szükség. Azt is vallja, hogy termékeik, bár formatervezettek — iparművészek működnek közre a célszerűbb és tetszetősebb külső kialakításában —, mégis, a tekintetben is állandó megújhodásra lenne szükség. Újabb fogások llkei Hajós Gábor nem elégedett azzal, amit idáig megtanult a szakmából. Az idén végzi a kereskedelmi reklám- propaganda piackutató tanfolyamot. A megnehezült piaci körülmények között különösen nagy szerepe van a jó propagandának, a jó reklámnak, így annak a személynek is, aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Képzettnek, napra késznek kell lennie a propagandistának, hogy minden terméknek, minden helyzetben, a lehető legelőnyösebb reklámmal tudjon szolgálni. Újakkal, a hagyományos fogásokon kívül. Látni nem elég Ma már nem elég, ha egy árut kiteszünk közszemlére. A Kaísoriüathn úszó udvsron vevőt részletesen tájékoztatni kell arról, mit tud a gép, a motor. Az sem utolsó szempont, milyen köntösben, csomagolásban jelenik meg a gyártmány. A jó propagandistának ismernie kell a világpiaci „csomagolástechnikát”, az eljárásokat, az újabb és újabb ötleteket, hogy — amennyiben erre mód és alkalom kínálkozik — még újabbal rukkolhasson ki. Ezért is kell a propagandistának állandó készenlétben, szolgálatban lennie. Elég égy-két hónapos lemaradás, és a termék észrevétlenül devalválódik a szüntelen változó külsőt-belsőt illetően. Ma már a jó csomagolás — amint szakemberek fogalmazzák — segít eladni az árut, a rossz viszont megnehezíti azt. Adottsága van / Az sem mindegy, milyen termékkel, hol jelenik meg az eladó. Ehhez ismerni kell a piacok befogadóképességét, igényét. Egyszóval nem köny- nyű ma jó propagandistának, reklámszakembernek lenni. Legalábbis nagy felelősség. E felelősségnek tudatában van llkei Hajós Gábor is, akinek elve, hogy fokozni kell a reklámot, mégpedig a jó reklámot. Az is munkamódszeréhez tartozik, miszerint jó kapcsolatot kell tartani a partnerekkel. Ám ehhez a jó személyi adottságok elengedhetetlenek. A nagykereskedelmi vállalatokkal kiváló kapcsolata van a kisgépgyárnak. Ebből következik, hogy llkei Hajós Gábor rendelkezik azokkal a személyi adottságokkal, amelyek nélkülözhetetlenek a szakmában. Tervei hosszú távúak. Öröme az, ha „jól megy a bolt”. Következésképpen terveit eszerint szövi. A viszonylag nehezebb időszakokban is. W. T. Ösztönzött a mozgóbér Szabadság forgatókönyvre A PEVDl ceglédi konfekció gyáregységénél az éves terv teljesítésének menetrendje szerint a szabadságolásnak is forgatókönyve van. Tavaly is így volt, az idén is július közepétől augusztus 10-ig állnak le sorra az üzemrészek. Mivel a ceglédi szabászat munkájára mindenképp szükség van, ők „felesben” szabadságolnak, hogy a dolgozó részlegeknél miattuk fennakadás ne legyen. A konfekciósoknál az éves terv szerint 130 millió forint árbevételt jegyeztek elő, ők pedig vállalták, hogy ezt öthét millióval megtoldják. A vállalásnak mindenképp szeretnének eleget tenni. Eleinte úgy látszott, hogy meglehetősen nehéz lesz. Nem számítottak arra, hogy régi, bérmunkát adó külföldi partnereik egyikét-másikát is válaszút elé állítja a világgazdaság alakulása. A tőkés exportot 23 millió forintra tervezték: valamivel kevesebb lett, régi partnerük visszalépése miatt. A kieső szabad kapacitást, ami nem kevés, több módon igyekeznek feltölteni. Előre hozzák a lekötött tőkés tételek szállítási határidejét azoknál a cégeknél, akik ezt a lehetőséget elfogadják. Újabb külföldi partnereket szereznek, vállalnak többletgyártást és a második félévben a belkereskedelemnek szánt tételeket is előbbre hozzák. A téli kabátok, öltözékek — részükről — akár szeptember közepétől már a boltokba kerülhetnek. így oldották meg, hogy ne legyen termeléskiesés, mindenkit foglalkoztathassanak kellően. Az esztendőre tervezett prémium felét annak rendje s módja szerint kifizették a gyáregységben július végéig. Az időarányos mozgóbér mellett a második félévre a gyáregység újabb jelentős prémiumlehetőséget kapott, a javát a harmadik negyedévi programok végrehajtásáért akarják majd lelkiismeretesen, érdem szerint felosztani. Oka, hogy a belföldi piac tényleg a harmadik negyedév végéig várja a szállításokat. Tavaly ősszel brigádvezetői nagy tanácskozást tartott a PEVDl ceglédi gyáregysége Cegléden, a technika házában. A brigádvezetők már akkor előre jelezték: számítanak az újabb munkaverseny- alkalomra, 1985-re a felszabadulás évfordulójára és a pártkongresszus tiszteletére. Ezekben a hetekben újra fogalmazódnak, konkrétumokká válnak a vállalások. A megszokottak mellett újak is napirendre kerülnek, olyanok, amelyek, ha kell, gördülékenyen beilleszthetők a termelést segítő akcióba. Még jobban összefogják a kollektívákat, még jobban segítik a PEVDl egészének boldogulását. Didergő sárgabarackok Jmm ott érik, ahol várnák Talán csak a kökény, a be- tyárkóró és a tarackbúza fejlődése tartja a szokásos ciklusát 1984-ben. Szinte minden kultúrnövény lustán fejlődik és rosszul érik be a termés. Főként az olyan fajoké, melyeknek fogyasztott része a biológiai értelemben vett termés: mert a vegetatív szervek, így a szár, a levél vagy a gyökér alig sínyli meg a rríóstani időt is. De hát a paradicsom, paprika helyett nem lehet enni mindig sárgarépát vagy éppen sóskát. Különösen nagy gond ez a melegigényes növények esetében, még a jónak talált Rol-fruct vagy Ethfel sem képes csodákra, alig fokozza az érés ütemét a paradicsom, a paprika növényekben. Ä belső első A mimóza érzékenységű kajszifák szintén furcsán reagáltak a hűvös nyárra, nem mintha április vége barátságosan járt volna a gyümölcsösökben. Az elmaradott gyümölcskezdeményeket mind elvitte a fagy, pedig a kajszis gazdák hogy reménykedtek! Jött a pusztító hideg és bánta gok-sóik kajszibarack- és dióA kapor a savanyúságok nélkülözhetetlen, kellemes aromájú ízesítője. A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárában — a képen — Gergelyfi György és Rapi Lajos szecskázza a frissen érkezett kaporhegyeket. A kaprot további feldolgozásra majd Nagykőrösre szállítják. Lombsátcr rejtekén A játszótér, itt, a Kossuth Ferenc utcában alig néhány évet ért meg, de amíg volt, nagy szolgálatot tett. Munkahelyek és a közeli emeletes ház lakói közül többen segítették elkészülését társadalmi összefogással, alakítgatták, bekerítették, javították ha kellett. Mindenki tudta, hogy a városrendezési távlati terv szerint egyszer majd mind ennek a. munkának hűlt helye lesz. Hűlt helye lett. A háttérben ott magasodik a három, tízemeletes lakóház, eltűntek mellőle a kidőlt- bedőlt hátsó kerí- tésű kis családi házak. Elvándorol- tatták ezután a mászókákat, a hintákat, szél hordta a homokozó homokját, néhai a pad, amelyen apró srácok mászkáltak és a gyerekeket vigyázó, tereferélő szülők, csoportjukat idehozó napközis pedagógusok megpihentek. Csak a nagy fa áll a sarkon, az alacsony vaskerítésen belül. Lombkoronája árnyat ad, levélsátra rejtekén madarak csivitel- nek. Az ám, a lombkorona! Néhány napja, hogy a nagy nyári vakáció ideje beköszöntött, s néhány napja, hogy a lombkorona „fészket” rejt. De nem ám akármilyen fészket! Vadászles volna? Vagy az ifjúsági regényen cseperedő ceglédi kis Tom Sawyerek, Timurok valamelyike, netán Bőrharisnya épített magának tanyát? Deszkapalló az ágak találkozásánál ügyesen elhelyezve: jól lehet kuksolni rajta. Fölötte az ágra dobva, sátorlapként fólia. Karnyújtásnyira mindenféle „fontos kellék” raktára, úgymint spárga, textilmaradék, zsákdarab, drót, ez-az, kupacban. Az ágról — városi lián — hintázáshoz jó erős textilcsíkot lenget a szél. Utóéletét éli a játszóhely, sztori szövődik a lombsátor alatt, ágbo- gak közt, levélsátor rejtekén csuda világ. Aki kialakította magának, aszfalton, házrengetegben cseperedő emberke. biztosan nagyon boldogan tölti a nyári szünidőt. (e.) fa termése. A múlt évi nagy szárazság miatt eltikkadt fák a tavaszi nagy esők hatására üdévé váltak, de a szeles idő az örömöt hamar le is lopta a termesztők arcáról. A forró napok pedig még a gutaütés gyanús fák pusztulását is siettették. Ahol nagy termés mutatkozott, a fák megsínylették a túlterhelést. A barack első hajtásnövekedési szakasz:? kielégítő. A sok csapadék dacára, igen sok gyümölcs hullott le júniusban, részben a közepes-gyenge terméskilátásokat is tovább mér- sékélte. Szegény kajszira mindenféle rossz környezeti tényező hatott, így nem csoda, hogy tisztességes árra lehet számítani. Általában jellemző a fákra, hogy a külső részeken érik be először a gyümölcsük. Fordult a kép. Mint ahogy egyes ismertebb fajták érési sorrendje sem követi a sok éves tendenciát — a később érők előbbre rukkoltak és a fák belső részén jelentek meg az első érett gyümölcsök... Gutaütöttek Változatlanul nagy gond a kajszifák korai pusztulása, s lassan ugyanaz lesz jellemző a sárgabarackra, mint az emberre: csökken a kritikus kor alsó határa; nevezetesen egyre fiatalabb fák esnek a gutaütésnek áldozatul. A metszés szokásos időpontja erőteljes fertőzési tényező, mert minden régi tapasztalattól eltérően, csak virágzás végén szabad a kajszifákat metszeni. Amelyik fát elkerülte a gutaütés és jól terem, sokfelé széthasad a gyümölcs terhe alatt; amíg lehet, fel kell támogatni a fákat, nehogy ösz- szetörjenek. Ha nyílt seb található a fán, érdemes aprólékosan kinyesni a beteg és roncsolt részeket, majd fémmentes festékkel lekenni. Magához tér és 2—3 év alatt mézgamen- tesen bezárul a sebfelület. Megéri, hisz az oltványok ára egyre magasabb, a pótlók sem olcsó mulatság. Vizet neki A kajszi finom íze miatt is megérdemli a gondos ápolást, ezért a felsorolt néhány tanácsot jó megfogadni; valamint azt, hogy a gyümölcsérés derekán, ha kívánja a föld, kapjon vizet: mert bőséges meny- nyiségű virágot hoz majd létre. S minden szeszélye ellenére — hálás gyümölcs azért a kajszi! S. D. ISSN 0133—2M0 (Ceglédi Hfrlep
