Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

1984. JÜLITS 21., SZOMBAT Fókusz Lánc külügyminiszter nemzetközi kérdésekről Lapvélemények a francia kormányalakításról A DOKKMUNKÁSOK SIKERES AKCIÓJA « Miután a brit dokkmunká­st sok, a munkáltatók képviselői ^ és a kormány által kinevezett d békéltető bizottság megegyezést 6 ért ei, a szakszervezet a mun- z kabeszüntetés által érintett 78 g kikötőben a dolgozókat a mun- g ka felvételére szólította fel. A g doveri kikötőben ennek nyo- g mán pénteken reggel helyre­gi állt a rend: elindultak a komp- ^ hajók a La Manche-csatorna g francia oldalára és megkezdő­je dött a szállítóhajók berakása 4 u. Ami történt, az annyit je­lent, hogy a brit konzervatív kormányzat a sztrájkoló mun­kások elleni offenzívájában, kénytelen volt egy ponton meghátrálni. Mint emlékeze­tes, Thatcher asszony eddig hajthatatlanságot tanúsított. A kormányfő 19 héttel ezelőtti kihívása a szakszervezeti jo­gok megnyirbálására, szén­bányász-sztrájkot robbantott ki Angliában. A Thatcher- kormányzat számos államosí­tott szénbánya bezárását és mintegy 27 ezer dolgozó elbo­csátását jelentette be az első menetben anélkül, hogy a szakszervezetekkel egyáltalán konzultált volna. S amikor a dolgozók emiatt sztrájkba lép­tek, megpróbálta a megmoz­dulást törvénytelennek nyilvá­nítani, sztrájktörőkkel áttörni a szakszervezetek által felállí­tott sztrájkőrök vonalát, és brutálisan, rendőri erőkkel támadt a bányászok gyűléseire és tüntetéseire. A miniszterelnök-asszonyt hetente két ízben a parlament ülésein munkáspárti interpel­lációk össztüzébe fogták a rendőri fellépések miatt, s Thatcher kormányfő mind in­gerültebb hangnemben utasí­totta vissza a bírálatokat. Konzervatív párti kormányhoz közel álló körökben sűrű fi­gyelmeztetéseket intéztek a sztrájkolókhoz: nem ismétlő­dik meg az, ami annak idején Heath miniszterelnöksége ide­jén történt, amikor is a Kon­zervatív Párt akkori kabinetjé­nek vezetőjét egy, a mostani­hoz hasonló sztrájk lemondás­ra kényszerítette. A miniszterelnök-asszony akkor is kitartott álláspontja mellett, amikor acélipari mun­kások emelték fel szavukat amiatt, hogy szakszervezeti jogaikat megnyirbálják, és sok angliai kohóban leállt a mun­ka. Amikor azonban Thatcher kormánya megpróbálta figyel­men kívül hagyni azt az 1947- es munkarendet is, hogy a kikötőkben csak szervezett munkások dolgozhatnak és ti­losak az elbocsátások, a dokk­munkások sztrájkba léptek jo­gaik védelmére. A kabinet megkísérelt „erőpróbát” kicsi­karni és azzal fenyegetőzött, hogy katonasággal rakatja ki és be a hajókat és biztosítja bevetésükkel a normális ten­geri forgalmat az érintett 78 kikötőben. A legfelsőbb bíró­ság egyik bírójának egy szak- szervezeti ügyben hozott kor­mányellenes elítélő lépése azonban meghökkentette a ka­binet vezetőit. Ez a döntés már tükrözte, kommentárok szerint, hogy a tory-vezetés elszigetelődik, s a katonaság tervezett bevetését széles kör­ben élesen bírálták. Közben a dokkmunkás­sztrájk káoszszerű helyzetet idézett elő a brit kikötőben. Nemcsak a kilométer hosszú veszteglő teherautósorok rom­landó áruja került veszélybe, s nemcsak a ki- és berakás el­maradása fenyegetett azzal, hogy az egész angol ipar ex­port—importjában fennakadás, a gyárak nyersanyag-ellátásá­ban hiány lesz, hanem, mivel a komphajók közlekedése is szünetelt, a turistaforgalom érzékeny csökkenésére is szá­mítani lehetett. Ezért volt kénytelen a Thatcher-kormány meghátrálni, persze nyilván azzal a hátsó gondolattal, hogy a dokkmunkásoknál tett engedménnyel és a bányá­szokkal fenntartott „szigor” politikájával megosztja majd a szakszervezeti mozgalmat. A vészcsengők azonban megszó­laltak Thatcher kormánya számára: a Gallup-intézet adatai szerint jelenleg a Mun­káspárt vette át a vezetést a közvélemény ítéletében 39 szá­zalékkal, és a kormányzó kon­zervatívok csupán 34 százalé­kos támogatást mondhatnak masukénak... Jó kapcsolatok hazánkkal Az FKP ragaszkodik alegységhez Ausztria és Magyarország együttműködése kitűnő. Ebben jelentős része van — mindkét részről — a politikai szándék­nak, a jószomszédi viszonyból, a gazdasági kapcsolatokból származó előnyök felismerésé­nek, mondotta Erwin Lánc osztrák külügyminiszter. Lánc pénteki bécsi sajtóértekezletén az MTI tudósítójának kérdésé­re válaszolva rámutatott: Ausztria és Magyarország kor­mánya, a szakminisztériumok között immár olyan jó állan­dó munkakapcsolat alakúit ki, hogy bármely felmerülő prob­léma azonnal megoldható. Az osztrák diplomácia veze­tője bejelentette: a ciprust görög és török népcsoport képviselői — az ENSZ véd­nöksége alatt — augusztus 6—7-én Bécsben tanácskoznak. A régóta tervezett tanácskozá­son jelen lesz Pérez de Cuel­lar, az ENSZ főtitkára is, aki az UNIDO, az ENSZ iparfej­lesztési szervezete világkonfe­renciájára érkezik az osztrák fővárosba. Sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem kérte még fel hivatalosan az osztrák kormányt, hogy adjon helyet az űrfegyverkezés korlátozá­sáról folytatandó tárgyalások­nak, mondotta Lánc, bár Bécs természetesen készséggel rendelkezésre áll, tette hozzá. A külügyminiszer igen kívá­natosnak minősítette, hogy mielőbb megkezdődjenek — és érdemi eredményre is vezes­David Lange, Üj-Zéland né­hány napja megválasztott munkáspárti miniszterelnöke megerősítette, hogy kormánya az amerikai tiltakozások elle­nére is kitart az Űj-Zélandi Munkáspárt álláspontja mel­lett, amely szerint az Egyesült Államok atomfegyvereket hor­dozó vagy atommeghajtású ha­dihajói ne köthessenek ki a szi­getország kikötőiben. Kormá­nya emellett újra tárgyalni kí­ván arról, hogy Oj-Zéland tagja maradjon-e az ANZUS- nak, vagyis az országát az Egyesült Államokkal és Auszt­ráliával összefűző katonai szerződésnek. Pártja változat­lan céljának minősítette, hogy fegyverzetkorlátozási tárgyalá­sok. Véleménye szerint egyéb­ként ipen hasznos volna, ha az űrfegyverkezés megfékezé­séről — amint Franciaország javasolta — több oldalú tár­gyalások is kezdődnének a nukleáris hatalmak között. A stockholmi konferencia további kimenetele is nagy­mértékben attól függ, hogyan alakul a két nagyhatalom vi­szonya. Az űrfegyverkezés korlátozásáról folytatandó tár­gyalások — bizalomépítő jel­legük miatt — lendületet ad­hatnának a stockholmi tanács­kozásnak is, mondotta. Erwin Lánc kijelentette: nem osztja Reagan amerikai elnök véleményét Nicaraguá­ról. Érthető, mondotta Lánc, hogy egy országban, ahol har­colnak, kénytelenek korlátozni a demokratikus választásokat. Laosz a határviszály békés rendezésére és jószomszédi kapcsolatok kiépítésére törek­szik Thaifölddel — állapítja meg Phoune Sipraseuth laoszi külügyminiszter üzenete, ame­lyet a közelmúltban adtak át a thaiföldi nagykövetség kép­viselőjének. A KPL laoszi hírügynökség jelentése szerint a laoszi fél kifejezte készségét, hogy hiva­talos delegációt küld Bang­kokba, és tárgyalásokat kezd a először a Csendes-óceán déli részét, majd az egész világten­gert változtassák atomfegyver­mentes övezetté. A múlt szombati új-zélandi választásokon győztes Munkás­párt vezetőjének nyilatkozata alig három nappal azután hangzott el, hogy Shultz ame­rikai külügyminiszter a wel- lingtoni ANZUS-tárgyalások befejezése után kijelentette: a katonai szerződés szempontjá­ból kiemelkedő fontosságú, hogy atomfegyverekkel felsze­relt amerikai hadihajók hasz­nálhassák Üj-Zéland kikötőit. Enélkül ugyanis a három or­szág szövetsége — Shultz sze­rint — nem lehet hatékony. Pénteken a francia sajtó fő témája természetesen az új kormány, valamint az a tény, hogy-abban nem vesznek részt a kommunisták. A lapok a kormány összetételével kap­csolatban általában kiemelik, hogy abban ugyan a Szocia­lista Párt valamennyi irány­zata képviselve van, de a kulcspozíciókat azok tartják kezükben, akik a Szocialista Párton belül Mitterrand leg­Letartóztatási parancsot ad­tak ki csütörtökön a chilei ha­tóságok két kommunista veze­tő, Leopoldo Ortega és Jaime Insunza ellen. Ismét száműz­határkérdés rendezéséről. A KPL egy másik jelentése sze­rint a thaiföldi hadsereg foly­tatja a határ menti laoszi kör­zetek ágyúzását. „Űj realizmust” ígért az amerikaiaknak a bel- és kül­politikában Walter Mondale, a Demokrata Pórt elnökjelöltje csütörtökön San Franciscóban, a Demokrata Párt konvenció­ján. A konvenció Geraldine Ferraro alelnökjelölt bemutat­kozó beszédével, illetve Mon- dale-nak a jelölést elfogadó beszédével csütörtökön a késő esti órákban fejeződött be. Az „új realizmus" politiká­ja mind a kül-, mind a belpo­litikában ismerős tételekből indul ki. „Amerikának erős védelemmel kell rendelkeznie, s józanul kell megítélnie a szovjeteket”. A gazdaságban „az egészséges,- növekvő ma­gángazdaság a jövő kulcsa”. Mondale állást foglalt a Reagan-féle kozmikus védelmi rendszer kiépítése, a nyugdí­jak és az orvosi biztosítás csökkentése ellen. Óriási. ál­lamadósság felhalmozásával vádolta a republikánusokat, és kiielentette, hogy e gazda­ságpolitika következményeként,' szilárdabb hívei, élükön Fa-' bius miniszerelnökkel. A Les Echos szerint Mitterrand elnök most „pretoriánus gárdával vette körül magát”. A szocialista párthoz közel­álló Le Matin szerint fordulat következett be s új szakasz nyílt Mitterrand elnökségének történetében. Ezt a szakaszt a .,mitterrandizmus korának’’ le­hetne nevezni. De ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szocialis­ni akarják őket az országból. Lakásukat a politikai rendőr­ség átkutatta. A vizsgálatot kiterjesztették közeli hozzá­tartozóikra is. A chilei legfelsőbb bíróság az ellenük indított hajsza je­gyében kedden jóváhagyta és alkotmányosnak minősítette Pinochet elnök rendeletét a két politikus száműzetéséről. Insunza a Demokratikus Népi Mozgalom (MDP) főtitkára, Ortega pedig az emberi jogok chilei bizottságának tagja. bárki kerüljön a Fehér Házba januárban, mindenképp adó­emeléssel és költségvetés­csökkentéssel kell kezdenie te­vékenységét. A külpolitikában Mondale „az amerikai értékek megerő­sítését’’ helyezte kilátásba. Kijelentette, harcolni fog az emberi jogok érvényesüléséért Közép-Amerikában, és véget vet a Nicaragua elleni „illegá­lis háborúnak’’. A Szovjetunióval kapcsola­tos véleménye kifejtését Mon­dale „a mély nézeteltérések” hangsúlyozásával kezdte, ám megismételte ajánlatát szov­jet—amerikai csúcstalálkozók megtartására és fegyverzetkor­látozási megállapodások meg­kötését ígérte. Mondale beszédét a párt­konvenció több mint három­ezer delegátusa az új elnökje­löltnek kijáró lelkesedéssel fo­gadta, ám a politikai megfi­gyelőkben a beszéd nem egy tekintetben hiányérzetet kel­tett. ták „most már egyedül van­nak és egyedül kell megkísé­relniük a közvélemény vissza- hódítását”. A lap szerint a kommunisták várhatólag fo­kozzák majd bírálataikat az­zal a gazdaságpolitikával szemben, amelyet a párt köz­ponti bizottsága egyertelmuen elítélt es amellyel a kormány­ból való kiválásukat indokol­ták. A L’Humanité, az FKP köz­ponti lapja, vezércikkében hangsúlyozza: az FKP Köz­ponti Bizottsága nem könnyű szívvel hozta mag döntését, de meg kellett állapítania: nin­csenek meg a feltételek ahhoz, hogy a kommunisták továbbra is részt vegyenek a kormány­ban. A központi bizottság ezt a döntést harag és keserűség nélkül hozta meg, és „nyitva hagyta a reménység kapuit”. A lap rámutat: a kommu­nisták azért nem vesznek reszt a kormányban, mert többszö­ri tárgyalás után sem kaptak kielégítő választ arra a javas­latukra, hogy világosan körvo­nalazzanak egy olyan új po­litikát, amely megfelelő esz­közöket fordít a munkanél­küliség elleni hatékony harcra. A lap ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a „több­ség és az ellenzék határai nem változtak", a kommunisták erőteljesen harcolni fognak a jobboldal ellen. „A többségben foglalunk helyet és ott is ma­radunk. Ragaszkodunk a bal­oldali egységhez. Azt akarjuk, hogy az ország előrehaladjon és készek vagyunk hozzájárul­ni ehhez. Támogatni fogunk minden intézkedést, amely eb­be az irányba mutat” — hang­súlyozza a lap. A Libération azt írja, hogy a kormány váratlan lemondá­sát tulajdonképpen az elnök­nek az a lépése idézte elő, hogy visszavonta az iskolatör- yényt és népszavazást jelen­tett be. A lap szerint Mitter­rand elnök eredetileg nem ter­vezett még a nyár folyamán személycserét a kormány élén, azt óhajtotta, hogy Mauroy miniszterelnök maradjon, amíg el nem fogadják a jövő évi költségvetést s nem rende­zik az iskolakérdést. Savary közoktatási; miniszter, akit mélyen sértett az iskolatör­vény hirtelen visszavonása, azonban benyújtotta lemondá­sát és Mauroy miniszterelnök szolidaritást vállalt vele. Így az elnöknek változtatnia kellett eredeti tervein, és már most csatasorba kellett állíta­nia Laurent Fabiust, akinek miniszterelnöki kinevezését későbbre tervezte. A lap sze­rint Mitterrand elnök lépés­kényszerbe került, s bár e nyárra az ő váratlan sakkhú­zásai nyomják rá bélyegüket,, az ősz bizonytalannak ígérke­zik. A jobboldali ellenzék veze­tői nyilatkozataikban a nem­zetgyűlés feloszlatását és új választások tartását követelik. Ezt a követelést hangoztatja vezércikkében a jobboldali Le Figaro is, amely azt írja, hogy Mitterrand elnök most már csak a szocialista pártra tá­maszkodhat, amely a közös piaci választások eredménye alapján a lakosságnak csak 21 százalékát képviseli, így a kor­mánynak nincs joga tovább kormányozni az országot, az elnöknek fel kellene oszlatnia a nemzetgyűlést, a választások után pedig alávetnie magát az új többségnek, vagy pedig le­mondania elnöki tisztéről. Megszakadtak a tárgyalások Bernben csütörtökön meg­szakadtak a Falkland-szigetek jövőjéről Argentínával folyta­tott brit tárgyalások, amelyek csak egy napig tartottak. Geoffrey Howe külügymi­niszter Londonban egyértel­műen a dél-amerikai országot hibáztatta a kudarc miatt Brit álláspont szerint ugyanis tárgyalni csak arról érdemes, milyen gyakorlati lépések se­gíthetnék elő a két ország kao- csolatainak javítását, az at­lanti-óceáni szigetek fölötti fennhatóság kérdése viszont már régen eldőlt A NÉPI LENGYEIORSIÁG 40 ÉVE VI. SZÁMUNKRA ISMERETLEN TÁJ Mai számunkban az utolsó olyan cikk található Lengyelországról, mely a végén két kérdést és totószerű, három válaszlehetőséget tartalmaz (1, x, 2). Kérjük, hogy a már eddig összegyűj­tött válaszokhoz tegyék a maiakat is, és küldjék a következő címre: LEN­GYEL KULTÚRA, 1065 Budapest VI., Nagymező u. 15. BEKÜLDÉSI HA­TÁRIDŐ: 1984. Július 31. A helyes megfejtők között a követ­kező díjakat sorsolják ki: Fődíj: kétszemélyes, négynapos tartózkodás a varsói Fórum Szállóban, oda-vissza ingyenes repülőjeggyel. További díjak: két értékes lengyel népművészeti tárgy, az Interpress, az Orbis, a LOT és a budapesti Lengyel Kultúra ajándékai. Sorsolás: 1984. augusztus 15-én, a nyertesek névsorát lapunkban augusz­tus 20-án közöljük. A nyári idényben Lengyelországba lá­togató magyar turistákkal a leggyak­rabban a Tátrában, Zakopánéban, Krakkóban, az ország déli részében ta­lálkozhatunk. Egy részük ellátogat Var­sóba is. Közülük azonban már aránylag kevesen jutnak el a Balti-tengerhez vagy a tóvidékekre. Évente több millió lengyel és külföl­di tölti a nyári szabadságát a lengyel tengermelléken. A szczecini tengerpar­ton két nagy tengeri fürdőhely is talál­ható — Swinoujcie és Miedzyzdroje. Maga Szczecin — a szépen újjáépített óvárosával és az egykori pomerániai hercegek reneszánsz várával — nem­csak lendületesen fejlődő ipari, hanem egyben fontos idegenforgalmi központ is. Számos tengeri üdülőváros, így töb­bek között Kolobrzeg, Mielno, Darlo- wek, Ustka és Leba — található a mint­egy 200 kilométernyi, szép homokföve- nyes strandjairól nevezetes, ún. kosza­linl partvidéken. Koszalin városa re­pülőgéppel is elérhető. S végül, meg kell említeni a gdanski tengerpartot az ún. „hármas várossal” — így nevezik Lengyelországban a Gdanskból, Sopot- ból és Gdyniából álló nagyvárosi agglo­merációt. Gdansk csodálatos gótikus, reneszánsz és barokk építészeti műem­lékekben gazdag város. Legnevezetesebb műemléki építményei az ún. arany- és zöld-városkapu, a monumentális város­háza, az Artus-ház és mások. Ugyan­A híres máz úri tóvidék csak itt található az a Westerplatte ne­vét viselő kis földnyelv, ahol 1939 szep­temberében egy maroknyi lengyel ka­tonából álló őrség 8 napon át állt el­len a többszörös túlerőben levő ellen­ség támadásainak. A lengyel katonák hőstettét emlékmű örökíti meg. A köze­li Sopot az egyik Legnépszerűbb balti­tengerparti fürdőhely, a város többek között a hagyományos nemzetközi dal- fesztiválokról nevezetes. A Balti-tengerparttal párhuzamosan tavak ezreivel tagolt dimbes-dombos vidék húzódik. Ezek az ún. tóvidékek, közülük az idegenforgalmi szempont­ból legnevezetesebbek: a Pomorzei-tóvi- dék, a Wielkopolskai-tóvidék, valamint a híres Mazuri-tóvidék. Az említett vi­dékek valóságos paradicsomai a vízi sportok — vitorlázás, kajakozás, vala­mint a horgászás — kedvelőinek. Az északi országrész tájképéhez el­választhatatlanul hozzátartoznak a mű­emlékek. Közülük néhányról már be­széltünk, de ezt még érdemes néhány- nyal kiegészíteni. Így például említést érdemel Torun, Kopernikusz szülővá­rosa, ahol igen aktív a helyi lengyel— magyar barátság klubja. Ä városban tekintélves nagyságú gótikus városháza, több XIV—XV. századi templom, egy­kori városkapu és városfal-maradvány található. Gnieznóban — Lengyelország egykori, első fővárosában — a székes- egyház XII. századi bronzkapuit a ro­mán kori európai! művészet egyik legér­tékesebb alkotásának tartják. KÉRDÉSEK: I. Melyik város volt Lengyelország első fővárosa? 1. Krakkó x. Torun 2. Gniezno II. Melyik észak-lengve! őrs záeri vá­ros érhető el a LOT repülőgép­járatával? 1. Koszalin x. Leba 2. Golynia senek — a szovjet—amerikai Üj-Zéland kitart álláspontja mellett Atomfegyvermentes övezetet Laoszi üzenet Thaiföldnek A határviszály rendezéséről Letartóztatások Chilében Kommunistaellenes hajsza Mondale és Ferraro bemutatkozó beszéde ígéretek és hiányérzet

Next

/
Thumbnails
Contents