Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

Jegyzet Hyár Arról a pontról, ahol most állok, érdekes szögben, fa­kósárga színben bukkan elő, távoli lombok mögül, a pia­rista templom két tornya. Része ez is az esti hangu­latoknak, mint a Duna fö­lött magasodó hallgatag hegyláncolat, s a fölötte kéklő felhőtlen ég, a bura­ként benne lebegő kerek holddal Ez már hamisítat­lan nyári, alkonyat utáni pillanat, a szürkület ideje, amikor még halvány na­rancsszín sáv jelzi az ég al­ján, hol bukott le a nap. Lábam alatt üdezöld még a kövér pázsit, mintha csaic I június eleje, vagy május i vége lenne. Van, aki azt i mondja: ismét kellene a frissítő eső, kiszáradtak a földek, nem duzzadnak a még be nem érett málna­szemek. Mások meg épp az érést sürgetnék, örülve a melegnek. Az biztos, hogy erre most nagyon sokan fi­gyelnek. A határba indul ki az esztergályos, az osztály- vezető, ha odabent letelt a munkaideje. Ez is egyfajta, a köz és az egyén javát szolgáló népszokás lett. Világos, de csendes a kör­nyék, néptelen a lakótelep. Csak a park önkéntes gon­dozója öntözi az eltikkadt, maga ültette virágokat. A szemlélődés ritka passziója közben tűnődhet el az em­ber a lakótelep különös vo­násain. Az emeletes, kom­fortos pontházak falára fu­tórózsák kúsznak, mint egy falusi virágos kertben. A parkban olajfák árasztják illatukat, levél rezdül a ma­gasra nőtt nyárfák ágain, fehérre taposott ösvény kú­szik a forgalmas műút mel­lett, mint gyermekkorunk hajdani mezőin. A vízfogó árok partjáról tücsök cir- pel, mintha két és fél évti­zed makacssága szorult vol­na belé, emlékeztet rá, hogy övé volt ez a mező, ahol már utcasorok épültek. Csattog a fák közt is az a pici kis madár, s kérdezik gyakran tőlem: tudom-e. ■hogy mi a neve? „Csörög a szarka, billeg a farka” — jut eszembe a régi versike, s ha csörög, csattog, biztosan szarka — gondolom —, de mások sze­rint annak hosszú és va­lóban billeg a farka, ennek meg nincs. Nahát, azt az ur­bánus mindenségét annak az urbanizált lelkűnknek! — fakadok ki ilyenkor —, hát már a madarakat sem is­merjük? Nincs még kedvem bevo­nulni a lakásba. Mintha mesterséges zavarszűrő ol­daná ki a gondolkodás na­pi mellékhatásait, most tisztábban bukkannak elő, végiggondolhatok az esemé­nyek. ' Elkészült, átadják a C/16- os épületet. A lakások négyzetméterének irányára 11 ezer 7(10 forint lesz. Ez bizony drága, s mint hallom számítanak rá, hogy emiatt lesz, aki visszalép. — Tudom-e, hogy a strandot csak délelőtt 10- kor nyitják — kérdezték tő­lem, azt is hozzátéve, hogy a pénztár előtt hosszú so­rok állnak, elmegy a sok idő a várakozásra. Aki munkába jár, így alig tud­ja élvezni a szép, új léte­sítményt. Itt a világváros­tól alig negyven kilométer­re, a tárgyi feltételek szín­vonalára kellene emelni a szolgáltatások szubjektív feltételeit is. A tv-híradó odabent az előbb azt közölte, hogy ösz- szeülnek a békemozgalom hazai vezetői és aktivistái. A hűtőházi munkás elége­detten nyugtázza, hogy bo­gyós gyümölcs szállítmá­nyokat indítottak útra az északi határ felé, s megra­kodva indult néhány ka­mion Európa északi tájai­ra is. Csobban a hús víz, áznak a virágok, pár szót váltunk még gondozójukkal a langy- meleg, csendes estében. A fejünk fölött elszáll az el­ső denevér. Kovács T. István Nagymedve hölgyeknek, kisbocs uraknak Tiszta forrás, meleg éteT Messze földen híres étel Készül a palócgulyás A minap egy társaságban valaki azt kívánta, hogy kr:s- tálytiszta hideg forrásvizet ihasson. Erre a többiek meg­lepődtek, s teljesíthetetlennek tartották a kérést. Sajnos, so­kan már annyira elszakadlak a természettől, hogy nem is emlékeznek, miket láttak ré­gebbi sétáikon. Pedig élettani szempontból is szükség van arra, hogy minél többet tar­tózkodjunk a szabad levegőn. — Magyarkúton az Imre- forrás sok embert vonz Vácrol és környékéről — tájékoztat Papp István az ottani Pest- Budai Vendéglátóipari Val’a- lat üzletvezetője, — A csodá­latos környezetben van mód gombászni, kirándulni es pi­henni is. Üzletünket régen az itteniek kis piszkosnak be­cézték.’ Ez a megszólítás «ón­ban a múlté, mert megújítot­tuk külső és belső fogaduré- szünket is. — A betérő különleges étla­pot nézegethet. Nagymedve hölgyeknek, kisbocs urakaok. Ezek nem mások, mint csak nálunk összeállított koktélok. Messze íöldön híres palócgu­lyásunk is. Ezt az ételt még Cundel Ferenc elnökletével működő zsűri jutalmazod né­hány éve I. helyezéssel. Mi azóta is a szabadban, bogrács­ban, puhafán készítjük. Azt hiszem, ha az éhes kiránduló megkóstolja magyarkúti myencfa latjainkat. Nőtincs sertésflekkenünket vagy hma tekercsünket, egy kis időre el­felejti,, hogy egy erdő tisztá­sán van. mivel éte!különlege=- ségeink más nagyvárosi ké­szítményekkel is felveszik a versenyt. Nálunk nincs m re- lit, mindent, de még a körí­tést is frissen készítjük. — Alkotmányunk ünnepére — az elmúlt évihez hasonlóan — valószínű ismét lesz gu­lyásparti. Ilyenkor mintegy félezer embernek készítünk bográcsban gulyáslevest. A környéken több üdülő is ta­lálható. Náluk a menüelőfize- tás úgy történik, hogy hatot fizetnek, hetet kapnak. Szíve­sen fogadunk mindenkit, s ha Hűsítő a tiszta forrás Szrapkó István felvételei csoport jelentkezik be. rájuk előre készülünk. Magyarkúton 5 fokkal min­dig hűvösebb van, mint Vá­con. A meleg hétvégeken ideá­lis kirándulóhely. A család a szabadban együtt játszhat, spot tolhat, s ha megéhezik, vagy megszomjazik, akkor sem kall messze menniük. U. G. Zene Augusztus 18-án 20 órakor a Madách Imre Művelődési Központ zeneudvarában Te- kos Zoltán gitárművész hang­versenye hallható. A műsor­ban dél-amerikai és spanyol gitárzene szerepel. E^geáercényes mm kapható A Budapest és Vidéke MÉH váci telepe a rendszeres hul­ladékgyűjtés mellett igyekszik segíteni a lakossági ellátást is. A napokban nagyobb mennyi­ségű csempe, fürdőszoba-be­rendezés, lemezáru-, tapéta stb. érkezett a Rádi úti telep­re, amit engedményes áron iá­nak tovább a vásárlóknak. VÁCI KjHxila A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 164. SZÄM 1984. JÜLIUS 14., SZOMBAT A változások feltétele Az ember szándéka és képességei — Kérem, várjon! A felszólítás határozott — és mi várunk. De nem so­káig, mert a CMB commodore professzionális számítógép képernyőjén — a türelemre szólító szavak helyén — hamarosan megjelenik a lehívott információ, a terme­lés egy adott mozzanatával kapcsolatos aktuális tájé­koztató. Elolvassuk, majd Takács Zoltán, a Váci Kö­töttárugyár festő- és kikészítő üzemének vezetője újra kérdez — és a gép újra válaszol.... Igényesebb piacra — Ez a számítógép — mu­tatja irodájában az üzemveze­tő — a festékvegyszerek mé­résének ellenőrzésére, illetve a készlet- és a költséggazdál­kodás nyomonkövetésére szol­gál. A múlt esztendő eleiétől üzemel; annak a beruházási folyamatnak az eredménye­képpen, amely révén az utób­bi években korszerű, új gé­pekkel gazdagodott az üzem. Az átalakulás lényege, hogy megváltozott a termékszerke­zet, s ezt a folyamatot egy je­lentős — többek között a Vi­lágbank hitele által is támo­gatott — beruházás kísérte. De a lépésváltás és a megújulás ma is tart: versenyképes és jó minőségű termékekkel kell ki­elégíteni a piacot és a vevő­ket, s ehhez meg kell terem­teni a’ műszaki-technikai fel­tételeket. Tíz esztendő nagy idő, gaz­dag az események krónikája. Évről évre változtak a Köve­telmények, fokozatosan, fejlőd­tek a munkafeltételek. De las­san módosultak az arányok isi egyre több termék került élt adásra külföldi — nyugati — piacra, míg ma már a kö­töttárugyár elmondhatja, alap­vetően exportorientált válla­lat. S eközben a festő- es ki­készítőüzemben is nagy át­alakulások mentek végbe. — Jól emlékszem az egész folyamatra — meséli Fajta József, a festőrészleg vezető­je —, úgy tíz- tizenöt éve kez­dődött. Űj épületbe kerültünk, majd fokozatosan kicserélő­dött a géppark, s fejlődött s technológia. Ma már meg le­het nézi: programozott be­rendezésekkel dolgozunk. De persze meg kellett tanulnunk azt is, hogy igényesebb piac­ra termelünk, s mást gyártunk mint azelők. Ilyenek a szabad­időruhák. amelyek kapcsán nemcsak nagyobb mennyiségi, de gyökeresen új minőségi igényekkel is szembetaláltuk magunkat. Jd Az új termékek meghono­sítása a kikészítési művelete­ket iq befolyásolta, Hogy mi­ként, arról Sági László, a Ki­készítőrészleg vezetője beszél. — Régen a bolyhozás volt a legfőbb kikészítés — meséli —, ma pedig a hőrögzítés és a nemes vegyszeres eljárások. Tulajdonképpen ebben a mó­dosulásban is az új követelmé­nyek tükröződnek: ma mar ez a cél, hogy a termékek mind jobban megközelítsék funk­ciójukat, illetve legyenek ké­nyelmesek és mértéktartóak, tartósak és esztétikusak. Ne­künk is szükségünk volt új berendezésekre, így hőnyomo- és hőrögzítő gépeket kaptunk. Ugyanakkor általában is e'- mondhatjuk: az egész részleg tevékenységének igényessé kellett válni, s ez vonatkozik a műszaki megoldásokra épp úgy, mint a termelékenyseg- re, az anyagfelhasználásra, vagy a minőségre. Se?ít a számítógép Átható festékszag, tomván dübörgő gépzaj — az üzem­ben a munka megszokott ké­pe fogad. Az első állomás a festékoldó és a festékmérő he­lyiségek, ahol a számítógép szintéin jó barát: csak egy gombnyomás és máris pontos információkkal segíti a munkát. A dolgozók szeretik; úgy mondják: nem nehéz ke­zelni, csak meg kellett tanul­ni. De jól szolgálnak az elekt­ronikus mérlegek is — mű­ködésük által nagyobb a pon­tosság és a megbízhatóság. A festőrészlegben a oe-u- házások eredményeképpen újabb típusú motollás kádak­kal festenek: egyszerre hat­száz kilogramm anyagot, 130 fokon. Automata, tárcsás ve­zérléssel működnek — segít­ve és könnyítve az emberi munkát. De az új berendezé­sek a termelékenységet is je­lentősen javítják, hiszen a ha­gyományos motollás kád egy­ezerre csupán kétszáz kilós A PETŐFI RÁDIÓ 13 óra 45 perckor kezdi sugározni Idő­járás- és vízállásjelentés cí­mű műsorát, amelyet a hall­gatók népes tábora kísér fi­gyelemmel. Ugyanebben az időpontban hívják az érdeklő­dőket kiállításuk megnyitójá­ra, Swierkiewicz Róbert es Stuiber Zsuzsa grafikusművé­szek. Hangsúlyozni kívánják ezzel, hogy amit művészetük- kel elmondanak, az nem ke­vésbé fontos az ember számá­ra, mint az időjárásról e< a vízállásról szerzett informá­cióink. A művészek közlendő­jének fontossága azonban más mértékkel mérhető, mini a rádióműsoré, hiszen elsősor­ban nem praktikus isme. ete­ket tár a befogadó elé hanem sokkal inkább ezekkel a psK- tikus ismeretekkel gyakran életünkből száműzött ér éke­ket. A kiállítás megnyitásaként a művészek akció keretében vallanak alkotói elhivatottsá­gukról, a művészet—művészek küldetéséről. A szimbodurs cselekedetekből összeálló 'ör- ténet rávilágít arra, hogy az értékek megőrzése, újra fo­galmazása, új értékek kei esé­se és felmutatása nagy mér­tékben jellemzi a művészi tevékenységet. Időjárás-jelentés helyett A közönség is Abban az esetben is. ha olyan templomteret hoz létre, amely szemlélődésre, meditá­cióra. s ennek nyomán érte­kék tudatosítására inspirí'. E tér hagyományos rendelteté­sénél fogva megőrzi insp:ráió jellegét akkor is, ha kial’ító- teremként funkcionál. Ezért Swierkiewicz Róbert és stui­ber Zsuzsa kiállításán maga a helyszín is az alkotások együttesének szerves részévé válik. Számukra ez a temp­lomtér általában jelenti az; a helyet, amely kiállítóterem­ként is betöltheti hajdani funkcióját; értékek és be.ó’ük fakadó hitek felmutatását, át­adását. De a városban élők számára a Görög templomhoz konkrét élmények is fölöd­nek. Az alkotók ezeket az él­ményeket is a kiállítás ,és.é- vé kívánják tenni, s egyúttal a befogadókat a kiállítás alko­tóivá. Ezért kérik, hogy ha te­hetik. akár Írásos visszaemlé­kezéssel, fotókkal vagy tár­gyakkal a város lakói is ve- gyenenk részt a kiállítás tel­jessé rendezésében. járuljon hozzá A LÁTOGATÓK a Görög templom közepén egy monu­mentális méretű ácsolt épít­ményt láthatnak. Ez az épít­mény akár szövőszéknek is te­kinthető külső megjelenésénél fogva, de az ehhez képest szo­katlan méret funkciójának szimbolikus értelmét is tneg- sejteti. Mindenképpen emlé­keztet egyfajta „házideára”, a térben egy elhatárolt, biz­tonságot jelentő tér ideaiára, amely a szubjektum térben va­ló elhelyezkedését, tájékozó­dását konkrétabbá, megí'jgha- tóbbá teszi. Ez a szavőszek „szövi” azokat az alkotásokat, amelyeket a kiállítás ideje alatt fog elhelyezni SwierKie- wicz Róbert a teremben. A kiállítás első napjaiban a hely­színen alakítja művekké a szövőszéken elhelyezett vász­nakat, a rájuk csörgő festéket, valamint a teremben .ógo vakrámákat. Már a megnyitón láthatja a közönség Stuiber Zsuzsa alko­tásait, melyeknek legjellem­zőbb vonása, hogy a mes? vi­lágához kötődnek. A világ- és szimbólumrendszerében gya­koriak a fantasztikus, csodás elemek. Időben és térben is fiktív körülmények között ját­szódó eseményeket ábrázolnak a grafikák. A valószínűtlen eseményeket és motívumokat sajátos belső logika fűzi ósz- sze. Ilyen jellegzetessége Stui­ber Zsuzsa alkotásainak, hogy a művek uralkodó eleme az emberi figura. Munkáin álta­lában megfigyelhető az etem­be riesítésre való törekvés. AZ ALKOTÁSOK antinatu- ralizmusa nem csupán fan­tasztikus elemek szerepe.tető­sében nyilvánul meg. Az em­beri testek stilizált formái, groteszk arányai, bábszerű mozdulataik az ábrázolt alak valamely jellegzetességének, az általa teremtett szituáció lényegének kiemelését teszik lehetővé. Stuiber Zsuzsa grafikái azonban a mesével ellsn'é:- ben az értékek önmagukban való értékességét kérdőjelezik meg, azok esetlegességéről, ve­szélyeztetettségéről vallanak A két művész eltérő alkotói eszközökkel,' de hasonló prob­lémákról szól. s így a különbö­ző alkotások egy goniiD'.3t- rendszer részeivé válnak. Bakonyvári M. Agues mennyiség megfestésére ké­pes. Egy darab van a régeobi típusból is, az is dolgozik. S hogy mi a jövő útja? Az üzemvezető mutatja: nai megvan a három darab újabb berendezés helye, ezeket a tervek szerint októberben he­lyezik üzembe. És, hogy Leijes legyen a kép, átmegyünk a ki­készítő részlegbe: nézzük a hőrögzítő berendezéseket, majd a hagyományos dobszá- rító gépet. Ez utóbbi jóval ko­rosabb, mint a társai, látszik: az elmúlt, régi időt idézi... Más a szemlélet A váltós, a változás folya­mata persze nemcsak a bővü­lő és a korszerűsödő géppark­kal mérhető. Változtak az em­berek is — szemléletükben es felkészültségükben egyaránt. — Jelenlegi munkánk két­ségtelenül más, mint amit a múltban végeztünk — mond­ja Hugyecz Pál, a kikészi tő­részleg Barátság brigádjának vezetője —, pontosabban: más mércével mérhető. Mi például annak idején is foglalkoztunk bolyhozással és ma is, de ka­rakterében mégis más dolog­ról van szó: ma a követelmény a finom lángálló kikészítés Az emberek feladata nem volt könnyű: át kellett állni, e. kel­lett fogadni az újat, meg kel­lett tanulni másként dolgozni. A törekvés az volt — és ma is az —, hogy a szakemoeiek legyenek univerzálisak, « le­hetőleg minél sokrétűbb isme­rettel rendelkezzenek. Ma már elmondhatjuk, ez jórészt meg­valósult ... — A munkakörülmények pedig abból a szempontból is sokat javultak — veszi át a szót Fajta József —, hogy n egészségvédelmi szempernek is megfelelnek. S igaz, itt ma is festékekkel és vegyszerekkel dolgozunk, tehát sajátos a te­rület, de ma már veszélytelen az emberi egészségre, össze­hasonlíthatatlanul jobbak te­hát a feltételek, jóllehet, tud­juk: tőlünk is többet várnak el. íirős a konkiírrentia Többet adni, s ezért többel kapni — így helyes az elv. S ezt határozottan érvényesítik a gyárban, illetve az üzemben. — A dolgozók anyagi meg­becsülésére fokozottan figyel­nek a vezetők — mondja Sá­gi László —, s követik a célt: hogy mindenki teljesítménye és a minőség szerint részesül­jön elismerésben. A festőresz- legben teljes, nálunk pedig részleges a minőségi premi­zálási rendszer — de az ó.'Z- tönzésnek erről a módjáról itt is, ott is jók a tapasztalatok Aki dolgozik, az jól keres, s ez biztosíték arra is. hogy itt maradjanak az emberek. Erre pedig — mint beszél­gető partnereim megerősítik — nagy szükség lenne. A to­mbin fejlődés alapja többek között a jó szakember, s a megfelelő létszám. — Most már valóban arra kell törekedni — mondja vé­gezetül az üzemvezető —, hogy egyrészt megtartsuk a dolgozókat, másrészt pedig biztosítsuk az utánpótlást. Eb­ben is hosszú távon és előre kell gondolkodni, mert a pb.c újabb igényeket jelez. S eh­hez csak úgy lehet alkalmaz­kodni, ha a beruházásokkal egyidejűleg megfelelően kép­zett szakemberekről is gon­doskodik a gyár. A verseny gyors tempót diktál, « kon­kurencia erős — meg lsei! tenni tehát az előrelátó .épé- seket. Vasvári Éva ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents