Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-15 / 165. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nemcsak az úton izkadnak XXVIII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM Ára: 1,40 íorilll 1984 JÚLIUS 15, VASÁRNAP Lakásépítéshez, felújításokhoz Tégla - szombaton, vasárnap is Rövidesen új aszfaltszőnyeget kap Foton a fővárossal összekö­tő útszakasz. Az előmunkálatok megkezdődtek f A MEGBECSÜLÉS M it jelent ma vezetőnek lenni? A jelék szerint túlságosán is sokát. A ké­pesség, a szorgalom társa­dalmi elismerésének már- már aránytalan mércéje az előléptetés, a, kinevezés. Ilyenképpen sommázta vé­leményét az az ötven év körüli, szakmajában jóne­vű mérnök ismerősöm, aki három évi elismerten sike­res irányító munka után állt fel az igazgatói asztal­tól. Amikor vállalta a fel­adatot, hogy a szanálás ha­tárán tengődő gépgyár élé­re áll, kikötötte, hogy csu­pán ennyi ideig lesz di­rektor. Utána folytatja ku­tatásait. Most mégis rásü­tik a bélyeget: bukott em­ber. H>ába, egy magasabb pozícióból bajos emelt fő­ve! visszavonulni. Paradox helyzet, hogy amíg a beosztás az egyén megítélésében oly súlyosan esik latba, a vezetői mun­kának, a felelős döntésho­zók kiválasztásának nincs egységes, elfogadott, jól be­vált értékelési rendje. Ezért, aztán nehéz pontos választ adni arra a kérdésre, hogy milyenek legyenek az irá­nyítók? Kétségtelen javu­lást mutat, hogy a vezetők között évről évre több a dip­lomás, a nyelvtudással ren­delkező szakember. A mun­kájuk értékelésének bizony­talanságai és a kiválasztás még ma is érzékelhető bü­rokratikus vonásai — ame­lyek az oklevelekkel, bizo- nyitványokkal igazolható érdemeket részesítik előny­ben a valódi produktum­mal szemben — gyengítik a vezetői posztok vonzását. Az utánpótlás színvona­lára azonban hatnak a kereseti lehetőségek. Ta­valy nyolc vállalatnál száz vezető beosztású dolgozót kérdeztek meg arról, mi­lyennek ítélik a saját hely­zetükét. Háromféle válasz volt tipikus. A döntésekre munkatársaiknál jóval na- svobb a befolyásuk": közve­títő, s egyben ütköző szere­pet töltenek be feletteseik és beosztottinik között: vé­gül pedig felelősségükhöz, szaktudásukhoz, erőfeszíté­seikhez képest rosszul van­nak mégfizetve. Kétségtelen tény, hogy az utóbbi évti­zedben, a vezetők kereset- növekedése mintegy a fele volt az összes foglalkozta­tott keresetnövekedésének. Ilyen körülmények kö­zött nehézen lehet eleget tenni a megfelelő embert a megfelelő helyre szépen csengő elvének. Különösen akkor, ha azt is hozzávesz- szük: a vállalatok mai helyzetében nem túlságosan népszerű feladat vezetőnek lenni. Ráadásul sok helyütt a vezetőellenes hangula­tot még szítják is azzal a hibás, megcsontosodott ál­demokratikus szemlélettel, amelynek hirdetői a veze­tőket úgy tekintik, mint akikkel szemben kell meg­védeni a dolgozók érdekeit. Az utóbbi két-három év­ben — különösen az emlí­tett nehézségek hatására — fontosságának megfelelő fi-, gyeimet kap a döntéshozók alaposabb kiszemelése és megbecsülése. A kormány. 1982-ben hozott rendeleté lehetővé tette a vezetők pályázat útján történő ki­választását. Tavaly óta ar-. ra is mód nyílt, hogy a ve­zérigazgatók, igazgatók sa­ját hatáskörükben határoz­hatnak arról, hogy helyet­teseiket kinevezik-e, vagy pályázatot hirdetnek a posztok betöltésére. No­vum az is, hogy a jelöltek­nek kész, konkrét program­mal kell előállniuk. A kereseti viszonyokra várhatóan jótékonyan hat majd. hogy idén januártól a vezetők bérének vállalati mérettől függő differenciá­lása a korábbi négy kategó­riáról háromra szűkült. A jövőben : nem annyira a mennyiségi mutatók nagy­sága számít, hanem az, hogy az adott cég milyen szerepet, vállal a népgazda­sági célok — mint például a fizetőképesség javításá­nak — valóra váltásában. T ermészetesen sem a pályázati rendszer, sem a bérarányok némi ja­vulása nem tekinthető cso­daszernek. Útjelzők vi­szont,. amelyek azt az irányt mutatják. Gazsó L. Ferenc A magánerős építkezések számának növekedése óriási erőfeszítéseket ró az építő- anyagiparra. A figyelem kö­zéppontjában vah a Tégla- és Cserépipari Tröszt is, amely alighanem rekordévet zárt: 790 millió kisméretű téglaegy­ségnek megfelelő falazóanya­got értékesített a tüzépeken, az áfészeken és az ÉPTÉg­boltokon keresztül. Kivette ré­szét a lakosság ellátásából a Budai Téglaipari Vállalat, amely az 1984. első félévére tervezett 87 millió téglaegység­gel szemben 107 milliónyit gyártott le. A többletmennyi­ség elsősorban a korszerű soly­márvölgyi üzemnek köszönhe­tő, amelynek termelése az üzembe állítás óta eltelt egy év alatt szépen felfutott. Hozzájárult azonban a több­termeléshez az a bérpreferen­cia is, amellyel a kormányzati szervek támogatják az ipart, lehetővé téve a szombat-va­sárnapi túlórákat. Az Épületkerámiái Vállalat­nál nem lépett be új egység a termelésbe, ám onnan Is több falazóanyag jött le a szalagaid­ról, mint azt év elején tervez­ték. Hetvenmillíó kisméretű téglaegység helyett 77 milliót gyártottak, Az őrbottyáni téglagyárban ugyancsak szünet nélkül, folyamatosan gyártják a kéttűs ikersejttégiakat. A termelés utolsó munkafázisa a képen látható pillanat: kigurul az égetökemencéböl az újabb szállít­mány. Egyébként napi 110 ezer darab a kemence Kapacitása. Trencsényi Zoltán felvétele A lakossági ellátás mellett s közületiek' igényeit is ki kell elégítenie a tröszt vállalatai­nak,; a növekvő számú re­konstrukciók ugyanis hagyo­mányos falazóanyagot, azaz téglát igényelnek. A 186 millió kisméretű tégiaegységnek meg­Mínusz 70 fokos hidegben kell majd működniük az MHD váci gyáregységében készült konténerekbe épített műszereknek. De addig a konténerek izzadnak még eleget felelő építési alapanyagot el­sősorban óvodák, iskolák és lakások építéséhez, felújításá­hoz használják fel. A sikeresen alakult első fél­év sem kelti természetesen azt az érzést az építőipari anyago­kat gyártó vállalatokban, hogy sikerült az igényeket maradék­talanul kielégíteniük. Különö­sen így érezhetik ezt Pest me­gyében, amely a fővárossal egyetemijen kiemelkedő az építkezések tekintetében. Am az is tény: mind az em­berek, mind a gépek maximá­lis terheléssel dolgoznak im­már a második nyáron annak érdekében, hogy a felfokozott keresletet erejükhöz mérten kielégíthessék. Sz. T. A felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben Olcsóbban, jobb minőségű áru A hazánk felszabadulásának negyvenedik s pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére indí­tott munkaversenyhez szinte mindennap csatlakozik vala­melyik vállalat kollektívája. Az ezt tanúsító dokumentu­mokkal mind gyakrabban ko­pogtat szerkesztőségünkbe p postás. Most az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár munkáskol­lektívájának, szocialista bri­gádjainak vállalása jutott el hozzánk — mely sokrétű. A termelésben, a gazdálkodás­ban például nem kevesebbre vállalkoznak, mint hogy az a laptevékenységből származó árbevételt huszonöt millió fo­Szomhatcn mir a búiát aratták Szomszédéin! Induló gépek A búza aratásának zöme még várat magára a megyében. Elsősor­ban azért, mert magas a szemek nedvességtartalma. Ami a termésát­lagokat illeti, a mezőgazdák kedvező eredményekre számítanak. A szá­rítás ugyan többlettköltséget jelent, de megéri és elkerülhetetlen. Az őszi árpa betakarítása a legtöbb gazdaságban befejező­dött Tegnap reggeltől búzát arattak a ceglédi, a nagykőrö­si és az abonyi gazdaságokban. Szerencsére Cegléd környékén nem .nagyon kell szárítani a szemet, ami jelehtős energia- • • megtakarítáásal jár. A termény: tárolásával sem lesz gondja a váróéi állami tangazdaságnak,, hiszen rekordidő — 8 hónap — alatt elkészült a 760 vagonos tárolójuk. Saját szükségletei­ken kívül a csemői November .7., a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság, a tápiószentmártoni Aranyszarvas tsz-nek, a Gyü­mölcskutató Intézet ceglédi te­lepiének, valamint a Tápiószelei Kísérleti Gazdaságnak is segí­tenek a tárolásban. A jó együttműködés példája, hogy a csemői termelőszövet­kezettel kölcsönösen segítik egymást a betakarításban. Ha a ceglédi gazdaságban befeje­ződik a nagy nyári munka, utána az Alagi Állami tangaz­daságba mennek a kombájnok. rinttal, azaz 1,2 százalékkal, teljesítik túl. Ugyanakkor a nyugati országokba irányuló exportot december elsejéig, míg a szocialista megrende­lésekhez kapcsolódó köte­lezettségeiket december 10- ig teljesítik. Javítva a szállí­tási szerződéshez kapcsolódó fegyelmüket, mégpedig úgy hogy a lemaradások mértékét 1,5 százalék alá szorítják. Hazai és szocialista viszony­latból pedig tízmillió forint értékű, korábban importból származó anyagot szereznek be. Ésszerűbben gazdálkodnak az élőmunkával, s a veszteség- időkből is annyit faragnak le, hogy még az idén 8,8 millió forintos megtakarítást érjenek el. Ugyanakkor termékeik mi­nőségének színvonalát tovább javítják, az önköltséget vi­szont csökkentik. A kiemelt feladatok sorába tartozik, hogy’ a határidő előtt — negyedévvel korábban — üzembe helyezzék az úgyne­vezett keményfém II. impor­tod helyettesítő beruházást. Túl ezen a szükséges létszám biztosításával, szervezési in­tézkedésekkel azt kívánják el­érni: a váltólapkából gyártott mennyiség, az idén meghalad­ja az 1,7 millió, 1985-ben pe­dig a kétmillió darabot. Még az idén műszaki fejlesztéssel csökkentik az élőmunka-ráfor­dítást, s számításaik szerint sikerül is majd 6,7 millió fo­rint értékű normaórát megta­karítaniuk. Az újítások is a gazdaságosságot, a megtakarí­tásokat szolgálják. Az így nyert értéket kétmillióra tak­sálják. Miközben középpontban a termelés, annak szervezése, a minőség; áll, az emberről sem feledkeztek meg. Az úgyneve­zett szociális ellátáson beiül minden’ eddiginél nagyobb fi­gyelmet kap a zaj, a por, a vibráció elleni védelem, a ne­héz fizikai munka arányának csökkentése, a nagycsaládosok segélyezése, az öltözők, a für- .dők felújítása. Olykor erőn félül, a pénzeszközök átcso­portosításával is. E. UjzSíh iizbtet kötőitek az Árammérőben Kedvező ajánlatot kaptak A gödöllői Árammérőgyár termékei számos országban — egyebek. között Dániában is — ismertek és keresettek. A kap­csolatok folyamatosságát biz­tosította, hogy a gyárnak ál­landó képviselője is volt Kop­penhágában. A magyar érde­kek képviselője a közelmúlt­ban újabb vállalkozásba kez­dett — társtulajdonosa lett az LK—NES cégnek, amelynek műszeripari termékei Skandi­návia egész területén ismer­teit. A régi kapcsolatok most új lehetőségeket teremtettek az Árammérőgyárnak, mert a dániai partner kooperációs együttműködésre tett ajánlatot. A gödöllői vállalat műszaki igazgatója a közelmúltban már látogatást is tett a dán fővá­rosban; A tárgyalások ered­ményeként lehetőség nyílik dán—magyar kooperációban háromfázisú árammérők gyár- .fására: Bsssaharaszti - Tisza Darab- és ömlesztett áru szállítására alkalmas a MAHART hajójavító leányvállalatának dunaharasz- ti tizemében a napokban elkészült új tiszai bárka, a ITS 1708—B. A szegedi üzemmel kooperációban építették az óriást, s ebben az esztendőben még kél darab állhat szolgálatba* Trencsényi Zoltán felvétele Az LK—NES piackutatása szerint Svédországban, Finnor­szágban és Dániában több mint kétszázezer darab ilyen be­rendezésre lenne igény, amely­nek kielégítésében jelentős sze­rep juthatna a kooperációs együttműködésnek. A dániai tárgyalások után most Budapestre várják a kop­penhágai gyár vezetőit, hogy -kidolgozzák az együttműködés részletes, feltételeit. Ügy tervezik, hogy a közö­sen gyártott termékek első so­rozatát már a jövő évben for­galomba hozzák a skandináv országokban. Ma: Z. oldal A csendes diplomácia erőfeszítései ÍA \ 3. oldal: ? V\ Hazaiiobbi V \ * V #\ \ ' £ A dömsödi jéghegy csúcsa körül 4. oldali Egy évszázad hány ecsetvonás? 6. oldal: Postabontás Gyártás közben is ellenőrzik 7 oldal: Klasszisok a szőnyegen I Parádés Ferjáncz’ferma 6. oldal: Mozgóbolt járja a vidéket Több mint huszonöt halott

Next

/
Thumbnails
Contents