Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

■ Szombati jegyzet» Bűvkörben Ahogy ülünk a tűz bűv­körében, mintha csak vala­mely rejtélyes folyamat visszavitt volna bennünket pár évszázaddal, vagy tán évezreddel is az időben. Ugyanolyan furcsa, talán kissé misztikus hatása is van a parazsaknak, a fel­felcsapó lángnyelveknek. A rőt fényben máshogy lát­szanak napi gondjaink is, azok hol kisebbre, hol na­gyobbra dagadnak, attól függ, hogy merről nézünk bele a parázs fölött vibrá­ló éjszakába. Nem lehet azt mondani, hogy valami világmegváltó témát találtunk, nem, azt éppenséggel nem. Még csak azt sem, hogy únos-úntalan- ba kezdtünk volna, inkább átlagosnak lehetne nevezni a beszélgetés el-elkalando- zó fonalát. Ismerősöm a családi élet manapság föllelhető gond­jait? jelenségeit? említi. Mi az oka, kérdezi, hogy vala­hogy teljességgel átalakul­tak mára a szokások, a test­vérek — például — koránt­sem állnak már olyan kö­zel egymáshoz, mint, teszem azt, vagy húsz éve. Hogy lehet az, morfondíroz to­vább, hogy viszonylag vad­idegen társaság, mutat al­kalmi együttesünkre, sok­szorosan jobban tudja ma­gát érezni, s ugyanez a fel- szabadultság eltűnik, ha szűkebb — családi — lesz a közösség? Feleletet pillanatnyilag egyikünktől sem kap. in­kább a pohár után vvúlunk. no. nem a bor, inkább a kortyolgatással elérhető pillanatnyi időnyereségért, hogy megfonto’tabbgknak. mi több. öblösebbeknek látszunk, maid. ha végre- nalahfira ránk kerül a sor, hogy megszólaltunk. Tény, kapcsolódik be a beszélgetésbe a ház gazdá­ja. valahogy úgy alakult a világ, beszűkülőben vannak az emberi kapcsolatok, vi­lágjelenség ez. Meg min­dent rá lehet fogni az idő­re — mert az sosincs — s az enyszerű okfejtéssel már­is elhessenthetővé válhatna a családokat összekötő szá­lak erősítése, mit is erősí­tése, csak éppen tartása .. . Furcsa világ ez, jegyzik meg az asszonyok, de az időhiány tény, ami ellen nehéz tenni. Mondják, hogy régen a parasztember lá- tástól-vakulásig dolgozott, hogy vigye valamire. Igen, mondják, hogy régen ez volt. Ma sincs másként, ha vinni aluirják valamire, az ember reggel elmegy dol­gozni, saját gyerekének is csak félve ad egy , puszit, nehogy felébredjen időnek előtte, aztán a lurkó majd csak este öt után jön haza. tele élménnyel, s apja még sehol, valami fusit vállalt, hogy az idő közben termé­szetes igénnyé változott újabb közszükségleti tárgy­ra, vagy csak egyszerűen a legszűkebb megélhetésre valót csszeumbuldázza. Ha saját gyerekre sincs így idő, magyarázzák, hogy maguk is hasonló cipőben járnak, hogy jutna annyi szülőre, testvérre? Nem akarat, vagy indulat kérdése ez, és az idő, az igenis ellenség ám innen szemlélve. A házigazda megkotorja a parazsat, a szikrák fel­csapnak az égre, egy ki­csit nagyobb a fény is — az arcokon az elgondolkodás jegyei figyelhetők meg. Új­ra csend telepszik közénk — az a fajta, amit nem a mondanivaló hiánya teremt. Bizonyára akadnak ellen­tétes példák is, jegyzi meg egyikőnk, aztán kisvártat­va hozzáteszi, lassan, el­gondolkodva. kár. hogy nem éppen a miénk az. Aztán már csak ülünk az egyre inkább elhamvadó tűz körül. Csak bámuljuk az elszenesedő hasábokat. Végül valaki rázendít vala­mi nótára lassan bekapcso­lódik mipdenki. a hangok puhán feleselgetnek a csöndben, de valahogy iga­zán jó hangulatú nótázás már nem alakul ki. Lassan felkászálódik a társaság, s még utoljára belenéz a tűz bűvkörébe ... B. O. XXVIII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1984. JÚLIUS 14., SZOMBAT A PEST MEGY,El HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA „Az egyre nagyobb iramú versenyben mind nehezebb feladat kitartani úgy a szak­mában. hogy teljesíteni lehes­sen a nívót, mit a kollektíva kitűz maga elé." Barna Benő, az Információtechnikai Válla­lat igazgatója a fenti summás megállapítással vezette be is­mertetését, az 1984-es év első félévének tapasztalatairól. Megfogyatkozott Egy biztos, rögtön elszomo­rodhatnánk, ha kivételt képez­ne panasza, és nem tudnák, hogy sok egyéb munkahely tevékenységének jellemzésekor hozhatnánk fel ugyanezt mot­tóként. No, de sovány vigasz mások helyzetét mentségként előhozni, annál több optimiz­musra adhat okot a tudat, hogy bárminő kritikus is va­lahol a helyzet, kiutak, sajá­tos lehetőségek még mindig adóhatnak a viharfelhők kike­rülésére. Persze könnyű ezt így ki­mondani, ezernyi szála, össze­tevője van a gazdasági élet­nek, melyek kötik vagy enge­dik a munkahelyet a maga választotta úton. — Napjaink gazdasági folya­matában pedig egyre szorítób- bá válik helyzetünk — teszi hozzá az igazgató — tevékeny­ségünket időszakról-időszakra át kell értékelnünk, változtat­nunk, ha talpon akarunk ma­radni. Máris egy példa,, ami minket leginkább aggaszt —. a konkurrennia kifejlődése. — A kisvállalkozási rend­szerek egyszerűen elfalják tő­lünk a munkát, ezt az utóbbi időben egyre jobban tapasz­taljuk, emiatt csökkent a szer­ződéses állomány. Elsősorban a Budapesten összegyűjtött gé­pek javítására vagyunk beren­dezkedve, ez jelenti az állan­dó munkát, de tapasztaljuk, hogy az ITV-nek adott megbí­zások száma ott Is megfogyat­kozott. Komputerek — Az irodagépek műszaki fejlődése okoz-e hátrányt? — Éppen ez. jelenti a továb­bi gondot, -tért hódít az elekt­ronika, ebből eredően egyes hagyományos géptípusok szá­ma lecsökkent. Bizonyos sta­bilizáció mutatkozott viszont a sokszorosító gépek esetében, bár ezeket tőkés importból manapság nehezebb behozni, szerencsére csehszlovák COS- TAR-típusok is elterjedtek, ezeknél meg az alkatrészek el­látása akadozik erősen, minek által hosszúra nyúlnak a javí­tási idők, ebből eredően meg­csappan mind a vásárlói, mind a javíttatói bizalom. — E területen hogyan lehet­ne előbbre lépni? — A pozsonyi gyárral való közvetlen kapcsolat felvételé­vel, és közös megegyezéssel megoldhatóvá lesz a rendsze­res és kielégítő alkatrész-után­pótlás. — Az elmúlt félévről mik tehát a tapasztalatok? — A szolgáltatás területén a nehézségek ellenére is sike­rült terveinket megvalósíta­nunk, sőt bizonyos szakágak­ban — mint írógépjavítás — túl í:s léptük azokat. Létszá- ! műnk minimális fővel'csökkent, a szolgáltató részlegben jelen­leg 88-an vannak. A fluktuá­ció persze érezhető volt más­kor is. hiszen üzemünk nem a legmagasabb bért fizető vál­lalatok közé tartozik. — Az irodagép-gyártásban is teljesítettük az elvárásokat, utalványbélyegzőkből sikerült leszállítani a kért darabszá­mot, 50-et az OTP-nek, és 14- et a Belügyminisztériumnak. A második, félévben ebből 200 darab a tervünk, a gond ép­pen itt jön elő, ugyanis ilyen mennyiséghez sem az anyag, sem a szerszám nincs kellően biztosítva még most sem, egye­düli előnyünk, hogy a gépek­hez való alkatrészek gyártását már Tíoi-ábban elkezdtük. — Kooperációs munkájuk van-e jelenleg? — A kecskeméti IGV-vel való kapcsolatunk megszűnt, mivel magát aá ottani üzemet szanálták. Ezért a felszabadult szerelőkapacitásunk további foglalkoztatása komoly gondot jelentett, most egy részük az írógépjavítást tanulja ki, a többieket meg újabb koope­rációba kívánjuk bevonni... — Ez milyen munka lesz? — A BRG magnókészülé­keit szereljük be a COMMO­DORE típusú komputerekbe. A' múlt hónapokban már 200 darab elkészült ebből. Relative hosszabb távra — a mi viszo­nyaink között 1—2 évre — 8— 10 embernek ad ez munkát, a helyzettől függ, adódik-e ennél kedvezőbb lehetőség. Csrantáíni — A két gazdasági munka­közösségről mit mondhatunk el? — Mind az alkatrészgyártók, és írógépjavítók megszolgálták a bizalmat, eredményesen zár­tak. Az árhatósági vizsgálatok jónak értékelték munkájukat, a vállalat részéről is igény van jelenlétükre, e szinten fenn kívánjuk tartani ezeket. — Nem gátoljuk a további­ak létrejöttét sem, ha vállal­kozó emberek ki akarják hasz­nálni az adódó lehetőségeket. Olyan munkák jöhetnek szó­ba, mint a típuslistán már nem szereplő írógépek, de lé­nyegében minden ami az it­teni . munkaprofilba vág, saj­nos az újabb vállalkozások munkával való ellátását a vállalat már nem tudja garan­tálni. Miklay Jenő A több mint évtizede sza­porodó zártkertekben sok ér­dekességnek lehet tanúja a lá­togató A napokban a bokro- si parcellák közt járva újból alátámaszthattam abbéli ta­pasztalataimat, hogy egyes el­hanyagolt kultúrnövényeink manapság reneszánszukat élik, legalábbis korábbi mellőzésük után újból vetegetn.i kezdik azokat. Egyik kién Ilyen növény például a mák, amiről úton-útfélen csak a rossz véleményt lehetett ed­dig hallani, mondván, köny- nyen férgesedi.k, állandóan Rorozni, permetezni kell, egy­szóval sok vele a baj. Mégis, az előző évekhez képest fel­tűnően sok helyen látni, né­hol egy-két sort kockáztatott meg a gazda, másutt meg a fele kert vagy az egész mák­kal van tele. Meglehet, a hobbikertek művelőinek jobban megada­tott a tévedés szabadsága, ko­ránt sincs vállukon annyi ri­zikó, mint hajdanán a pa­rasztemberén volt, kinek ke­nyere függött a termés sikeré­től. Persze. ma sem ilyen egyszerű azért a helyzet, aki valamicske kockázatot mer vállalni, alaposan felkészül, mert nem mindegy ám, hogy mennyit hoznak a közel ne­gyed- vagy félholdas parcel­lák. De nézzünk be mindjárt az első útszéli földdarabra, vajon ho^y boldogul a gazda. A kétszer 300 négyszögöles föld az idősebb és fiatalabb Varga családé. Egyik felén vajalma nagyságú mákfejek himbálóznak a szélben, a mé­teres növények oldalhajtásain rengeteg nyílni készülő bim­bó. Most Varga Sándor, az apa gondozza mindkét kertet, fia katona, de rövidesen itt­hon lesz ő is. — Ami igaz,, igaz, sokat kínlódtunk vele, a nagyja munka kezdődött az egyelés- sel, aztán kétszer lombtrá­gyáztuk, és egyszer-egyszer poroztuk, illetve permeteztük a rovarok ellen. A termés ki­alakulása kezdetén a szirmo­kat leszedtük, így a kártevők nem tudtak megtelepedni a gyenge mákfejek mellett. Cavú't a mik — Régóta termelik ezt a nö­vényt? — Csupán tavaly volt elő­ször egy kicsi, ami elégnek bizonyult a konyhára. A fiam hallomásból vette, hogy ügye? és gondos műveléssel szép mákot lehet termelni. A taná­csok beváltak, férges gubókat elvétve látni. tovább már nincs mitől tartani, jó mák­szüretre számítunk. — Hol értékesítik? — Az Áfésznek adjuk át, gondolom, nem fizetünk rá, mindig jó ára volt, a piacon is száz forint körül mérik. Mostanáig nemigen termel­tünk semmit eladásra, gyö­kérzöldség, szamóca, ilyesmi kellett a családnak, most is van krumpli jócskán. Szépek a gumók, de a kora tavaszi fagyokat ugyancsak megszen­vedték ezek a növények, volt kié teljesen tönkrement. Ki tudja, mi lesz később, de ed­dig minden növény csak fá­zott a hűvös nyárban. Tejbe aprítani — A jövő évet hogyan ter­vezik? — A villanyt vezetjük be el­sőként, aztán kellene ide ke­rítés. meg szerszámos kamra is minden nem megy egy­szerre. Mit ültetünk? Szeret­nénk megpróbálkozni a2 ubor­kával is. mert erről meg szin­te minden termelő jó véle­ménnyel van. Igazuk lehet, mert láttam mindenfelé, a ki­csi, de jó! gondozott terüle­tek is jó hasznot adnak. Pár száz méterrel arrébb hatalmas zöldségkert terpesz­kedik a gyümölcsösök között. Itt is van mindenből egy. ke­vés, uborka, paradicsom, bab, de igazából a paprika domi­nál. Sorai közti árokba szi­vattyú ontja a vizet, a kiszá­radt homok nyeli magába minden cseppjét. Árasztanak. Keresem a gazdát, de hiába, a Balogh családból csak a két Nappal is elfeiSdznek Folyamatosan ellenőrzik, javítják a város közvilágítását a Bél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szakemberei. A képen: a Petőfi utcában Verebes László villanyszerelő a ma­gasban végzi el a tönkrement izzó cseréjét Hancsovszlü János t'elv. Most először és mindjárt vá­rosunkban, a Petőfi Torna­csarnokban rendezték meg a nevelőotthoni és kisegítő is­kolás leányok megyei kézilab­da-vetélkedőjét. öt csapat 2X10 perces játékidejű, kör- mérkőzéses rendszerű találko­zón mérte össze az erejét. A nagykőrösiek (Forgács Zsuzsanna — Tóth Lídia. Raf­fael Ágnes, Katona Ilona, Bu­rai Erika, Tanács Erika, Cseh Magdolna) a végső győztes abonyiakat legyőzték, de a többiek ellen vesztettek, és így a szoros mezőnyben az ötödik helyen végeztek. Mentségük­re legyen mondva, hogy e sportággal mindössze két hó­napja ismerkedő körösi kise­gítő iskolások hátrányban vol­tak, főleg a hét végén és a nevelőotthonokban szinte ál­kislány. Márta és Erika lát­ják el kinti tennivalóikat. — Gyakran kijöttök segíte­ni? — Hát, amikor szükség van ránk, főleg szünidőben min­dig itt vagyunk. Legtöbbet édesanyánk van kint, ő ugyan­is máshová nem jár dolgozni — mondja Márta. — Én harmadikos kereske­delmi tanuló vagyok, húgom ugyan még csak általános is­kolás, de néha már magunk is elboldogulunk. — Ekkora kertben van mit csinálni, bizonyára nem sok szórakozásra futja a vakáció­ból ... — Jól beosztva mindenre futja az időből, igaz, szüléink sem tagadják meg tőlünk a lehetőséget, ha strandra vagy diszkóba kívánkozunk, én például most jöttem vissza a tatabányai vándortáborból, nagy élmény volt részt venni rajta. Nem mondom, idekint van mit tejbe aprítani, de nekünk jó időtöltés, szüléink­nek még segítség — teszi hoz­zá Erika. Amit alkotnak Két helyszín, két pillanat írhattunk volna több kertről is, de fölösleges, mert ezek­ben is benne van az általános, a megszokott, ami példázhat­ja a többit is. A kiskertjeik­ben foglalatoskodó városiak szorgalmát, igyekezetét, amint alkotnak, alakítanak, kísérle­teznek. hogy még szebb, még jövedelmezőbb legyen a föld melyet birtokolnak. My. J. landóan edző ellenfeleikkel szemben. Áfészes lövészek Az MHSZ korszerű tormási üűterén rendezték a Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ dolgozóinak kispuskás lövészversenyét, me­lyen tizenöten vettek részt. Já­ró Pál bizonyult a legjobbnak, Arányos Dezső előtt. A két női induló közül Farkas Katalin több férfit is megelőzött; így a harmadik helyen végzett. Testnevelés tagozat 1977-től működik városunk­ban a testnevelés tagozat, a Kossuth iskolában, s ez máris érezteti hatását, nemcsak az iskolai, de az egyesületi sport­életben is. NDK-s pingpongozok Augusztus 29-től szeptember 2-ig a Német Demokratikus Köztársaságból, schmalkaldeni asztaliteniszezők jönnek váro­sunkba. Ez tulajdonképpen vi- szontlátogatás, mert, mint is­meretes, a körösiek már jár­tak az NDK-ban náluk, s most lesz a baráti visszavágó. Teniszezők Költségkímélés miatt az el­lenfelek megegyeztek, hogy mindkét megyei II. korosztályú teniszcsapatbajnoki mérkőzést (az egyik városunkban lett vol­na) egy programban, Vácott játsszák le. Az erős ellenfele­ket (a két összecsapáson azo­nos összeállításban) a szám­szerű eredményeknél jobban megszorították a körösi fiata­lok. Váci Egészségügyi SE I.— Nagykőrösi Kinizsi II. 5:1. Kö­rösiek: ' Pallai, Molnár, Somo- di, Kiss és Pallai—Molnár (1), Somodi—Kiss. Váci Egészségügyi SE II.— Nagykőrösi Kinizsi II. 5:1. A kinizsisek győzelmét itt Pallai szerezte. A Szegedre tervezett terüle­ti egyéni és páros teniszbaj­nokságon való szereplés elma­radt, mert azt július végére, és Székesfehérvárra halasztot­ták. Szombati sportműsor Atlétika Budapest: a serdülő B-kor- csoportos összetett bajnokság országos döntője. Sportlövészet Budapest: a lég- és tűzfegy- veres MHSZ Kupa viadal 8. (bef.) fordulója. Tenisz Üllő: Üllői KSK—-Nagykőrö­si Kinizsi II megyei II. osz­tályú csapatbajnoki mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) / Mindig szebbet; gazdagabbat Szcros mszőnyben Kézilabdákéi — először Mimié kiútkeresés közepette Csökkent a szerződéses áHomány

Next

/
Thumbnails
Contents