Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

LUOI Ganz Árammérőgyár (/ Támogatják a vállalkozást A bizalmi testület állásfoglalása Az MSZMP Központi Bizott­sága tavaly ősszel dolgozta ki o szakszervezeti munka fej­lesztéséről szóló határozatát. Az abból fakadó helyi felada­tokat azóta sok helyütt megvi­tatták. Így történt ez a Ganz Árammérőgyárban is, ahoi legutóbb a vállalati bizalmi testület fogadott el állásfogla­lást a szakszervezeti munka időszerű tennivalóiról. A vállalat pártbizottsága is meghatározta a helyi párt­szervek és kommunisták fel­adatait a szakszervezet tevé­kenységének fejlesztésében. Megállapította, hogy a szak- szervezeti tagság minél széle­sebb körű bevonása a gazda­sági és társadalmi feladatok megoldásába — szervezettsé­génél fogva is — a politikai munka meghatározó eleme. A bizalmi testület értékelé­sében úgy véli, hogy a válla­lati szakszervezeti szervek munkája folyamatosan fejlő­dik. Eredményesen szervezik, mozgósítják tagjaikat a nagy­üzem céljainak kialakítására, elérésére. Képviselik a dolgo­zók érdekeit, védelmezik tör­vényekben, rendesetekben rög­zített jogaikat. Részt vesznek a szociálpolitikai, az élet- és munkakörülményekkel, a ^munkavédelemmel összefüggő feladatok végre|$j fásából, el­lenőrzésében. Várakozás A nehezebb gazdasági hely­zet, az ezzel és a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfejlesz­tésével járó bonyolult tenni­valók, a vállalati önállóság növelése, a demokratizmus szélesítése nagyobb követel­ményt támaszt a szakszerve­zettel szemben is. Mindezzel egy időben a tagság várakozá­sa is nő a szakszervezet tevé­kenysége iránt. A bizalmi testület, figyelem­be véve a KB állásfoglalását, a vállalati pártbizottság hatá­rozatát, kifejezi, hogy érdek- védelmi szerepe mellett még nagyobb következetességgel, még nagyobb felelősséggel mozgósít a vállalati gazdaság- politikai célok megvalósításá­ba. Az állásfoglalás a további­akban a szakszervezeti mun­ka négy fő területének fel­adatait veszi számba. A ter­melést, gazdálkodást segítő tevékenységet soroljá az első helyre. Melyek itt a tenniva­lók? Nem elég csak mozgósí­tani, propagandát kifejteni, hanem ösztönözni kell a vál­lalkozási kedvet, támogatni a műszaki fejlődést, a vezetési módszerek tökéletesítését, bí­rálni a szűklátókörűséget, a bürokratikus módszereket Erősíteni kell a tulajdonosi szemléletet: egyének és kol­lektívák sokkal jobban kap­csolódjanak a tulajdonhoz. Le­hetőséget kell adni arra, hogy az ezzel összefüggő fejlesztési elképzelésekben .maguk is ér­demben tudjanak részt venni Eredményt csak akkor érhe­tünk el, terveinket csak akkor teljesíthetjük, ha dolgozóinkat még fokozottabban bevonjuk a vállalati tervkészítésbe, an­nak végrehajtásába. Ismertet­jük az évközi kényszerű mó­dosításokat — foglal állást a Ganz Árammérőgyár bizalmi testületé. A szakszervezet támogatja a nagyüzemet időszerű iparpo­litikai elképzelései megvalósí fásában. A tőkés export foko­zásában, a rubelelszámolású export és a belföldi piac igé­nyeinek magasabb színvonalú kielégítésében, a termékszer­kezet korszerűsítésének gyor­sításában és még számos terü­leten segíthet a szakszervezet saját eszközeivel, tudatosabb szervező, mozgósító munkával. Képviselet A folyamatos termelést ve­szélyezteti, ha alacsony a mv* ka- és az üzemszervezés szín­vonala, ha nem kielégítőek a kooperációs kapcsolatok, a munka szervezettsége nem megfelelő, akadozik az anyag- ellátás. A szakszervezeti szer­vek — határozott a bizalmi testület — segítsék és várják el a gazdasági vezetőtől, hogy meglegyenek a termelési fel­tételek, hogy teljesíthetők le­gyenek a szerződések. A gyorsan változó körülmé­nyek között a dolgozók job­ban igénylik érdekeik képvi­seletét, védelmét. A jövőben is nagy figyelmet kell fordíta­ni az érdekvédelem hagyomá­nyos területeire, a szociálpo­litikával, az élet- és munka- körülményekkel, a munkavé­delemmel összefüggő kérdé­sekre. Elő kell segíteni, hogy a bérek és keresetek a teljesít­ménnyel, a munka minőségé­vel és nehézségi fokával arányban legyenek. Módosítás A módosított besorolási rendszer, az új tarifa bértéte­lek nagyobb lehetőséget adja­nak a magasabb szakmai tu­dás, felelősség, a nehéz mun­kakörülmények pénzbeni elis­merésének növelésére! B. G. Közvetlenül a termelőktől Választékbővítő beszerzés Mentádról szállítják a húst A Pécel—Isaszeg Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezetnél is igen fontosnak, hatékonynak tartják a terme­lőktől való közvetlen árube­szerzési formát. Ennek köszön­hető, hogy egy év alatt a vas­műszaki és a vegyesbolt ága­zatuk kétszázhatmillió forin­tot forgaltnazqtt, csaknem nyolc százalékkal többet az előző évinél Igaz ugyan, hogy a beruházások csökken­tése miatt a közületi forga­lom valamelyest csökkent, de ezt a lakossági forgalommal sikerült ellensúlyozniuk. Ez az Áfész több mint tíz­éves kapcsolatot tart fenn a Dunai Vasművel. Fűtésszerelé­si anyagokkal, kazánokkal, ra­diátorokkal gyakran olyankor is szolgálhattak vevőiknek az elmúlt időszakban, amikor ezek beszerzése nehézségekbe ütközött. Isaszegi vas-műszaki szaküzletüket nemcsak a kör­nyéken, hanem távolabb is jól ismerik a vásárlók. Ami pedig a húsféléket il­leti: ebből a hernádi Március 15-e Termelőszövetkezet nyújt jó ellátást számukra évek óta. Nemcsak baromfival, hanem egyéb készítménnyel is bőví­tik a választékot. Baráfkcizás Az ikladi Ipari Műszer­gyár és a gödöllői Ganz Árammérőgyár között meg­gyorsult a személyes kapcsola­tok kiépítése. E hét végén a fiatalok találkoznak. Szomba­ton és vasárnap Ordaspusztán táboroznak az ikladi KISZ- esek. Az árammérőgyár ifjú­kommunistái vendégségbe mennek hozzájuk. Jövedelmezi» hibrid Ez évben két célra is ter­mesztenek napraforgót a Gö­döllői Tangazdaságban. Az ét­olajgyártásra szánt napraforgó mellett mintegy negyven hek­táron hibrid vetőmagot is elő­állítanak. Ez utóbbi a szoká­sosnál nagyobb technológiai fegyelmet követel a szakembe­rektől, mint az olajnaprafor­góé, ez azonban megéri, hi­szen, ha a termesztés sikerül, nagyobb a jövedelem is. Vállalás (/ A gödöllői városszépítők kö­rének tagjai az utóbbi hetek­ben újabb felajánlásokat tet­tek, illetve teljesítettek. Az Erzsébet-park tölgyeinek tisz­tításához szakvéleményt kér, majd megszervezi a munkát Remsey András. Az ugyanitt levő hársfasor védelméhez Kerényi Béla szerzi be a szak­emberek véleményét. A kas­tély egyik kapurészlete állító­lag Nagymaroson van. Szabó János vállalta, hogy ennek jár utána. Az utcák elnevezésének megkönnyítésére Kiss Éva gimnáziumi tanulók közremű­ködésével vállalta, hogy élet­rajzi katalógust állít össze. A városban elszórtan heverő kö­vekről, emlékekről, régiségek­ről Keményfi Róbert gyűjt in­formációkat. Az Erzsébet park hátsó, mélyebben fekvő terü­letén a szemetet Remsey And­rás és Remsey Gábor gyűjtöt­te össze. Nemrégen tanácskoz­tak a Szabadság téri lakótelep környékének rendezéséről, amelyen Bakonyiné Schubert Éva és Szabó János képvisel­te a kör tagságát. A nap prog?amia Gödöllő, művelődési köz­pont: A Horus Archívum újabb kiállítása, megtekinthető 15— 19 óráig. Kcrepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Besendorfer Ferenc szíj­gyártó mester, népi iparmű­vész kiállítása, megtekinthető 9—16 óráig. Telefonkonténee’, támfal A tervek szerint augusztusban korszerűbb konténeres' cross- barközpcntba kapcsolják a gödöllői telefonvonalakat. A két be­rendezés közül az elsőt már helyére szállították, jelenleg a sze­relési munkákat végzik, s készek » következő várva várt kon­téner fogadására is. Felső képünkön: az épülő Dózsa György úton nemcsak az úttestet varázsolják újjá, szélesítik a járdákat is. Alsó felvételünkön az az újonnan betonozott támfal látható, amellyel elválasztják a tízemeletes házak előtti járdát az út­testtől. , Csiba József felvételei Műszaki Intézet Termelékeny gyümölcsprés KibizSire, almára egyaránt jó Tény, hogy manapság a szénsavas üdítő italok korát érjük. Ezt issza felnőtt és gye­rek, ha hozzájut. Időnként persze van olyan, hogy egy- egy büfében — Gödöllőn is — kiírják: Üdítő ital nincs. Se szénsavas, se másmilyen. A másmilyent, például a rostos gyümölcsléteket alig ismerik manapság. Magánkészítésűt nem hozhatnak forgalomba, ezt rendelet tiltja, a büfésnek, kocsmárosoknak meg — állí­tólag •— nem éri meg Sióle­vet, almaiét és társait adni, Horus Archívum Fedezzük hl a képéle lényegét A hét elejétől ismét a Horus Archívum fotóiból összeállí­tott kiállítás látható a városi művelődési központban. Ama­tőr képekej^a- Gödöllői Galé­ria termében. Jeles és kevés­bé fontos eseményekről ké­szült felvételeket. A falakon látható feliratok tagolása sze­rint: én és a kép, együtt a csapat, együtt a család, a pil­lanatfelvétel öröme, tréfa a kamera előtt, karácsony, ün­nepek, táblák, feliratok, evő­képek, egyenruhában, mintha. Látszólag teljesen szokvá­nyos képek. Felvétel a néhány hetes kisbabáról, egy család­ról, apáról, anyáról, gyerekek­ről, ünnepi, esküvői ebédről, katonabajtársak csoportjáról, vízbe ugrásról, körhintán mó­kázó legényekről. Családi al­bumokban sárguló, szekrény­fiókok mélyén hányódó fény­képek. Olyan felvételek, ame­lyeket fotózásban járatlan em­berek készítettek, föltehetően egyszerű gépekkel, minden kü­lönösebb szándék nélkül. Aligha gondoltak arra, sőt biztosan nem, hogy olyasmit hoznak létre, ami művészileg, esztétikailag különleges ér­téknek bizonyul majd. Ezt mondják a Horus Archí­vum szemléletmódjával átita- tódottak. E sorok írójának persze csak egyetlen képvise­lőjük, a gödöllői kiállítás ren­dezője mondta, aki szerint anélkül nemigen fedezhető fel a teremben látható képek ön­magukon túlmutató értéke, lényege. Minden képnek van valami fő témája, amiért a felvétel egyáltalán készült. Ám mind­ahányszor történt közben va­lami, s ez teljesen véletlenül, a fotós szándékától függetle­nül, minden bizonnyal annak ellenére, az ő szempontjából gyakran elrontott képen vala­mi egészen különleges, hol drámai, hol groteszk, hol tra­gikomikus hatást eredmé­nyez. Végül is ezt a mögöttest kell felfedeznünk, amihez a fotók elmélyültebb szemlélete szükséges. És természetesen elfogulatlanság, ami minden művészeti alkotás befogadásá­hoz elengedhetetlen. Művészi alkotás? Az, még ha nem is művész, egyáltalán nem annak szándékával hoz­ta létre, mint ez elején már jeleztük. De csakis akkor vá­lik azzá, ha mi, a nézők eb­ben közreműködünk. Ha ké­pesek vagyunk látni és átérez­ni azt, amit a kép sugall. S még annál is többet, hiszen a hatás és minősége függ mű­veltségünktől, kulturáltsá­gunktól, élettapasztalataink­tól, érzelmi világunk dús vagy felszínes voltáról, azonosulási képességünktől. Történelmi tudásunk, ta­pasztalataink sem mellékesek. Az első világháborús képeket, ha akarnánk sém tudnánk másképp nézni, mint azzal a tudásanyaggal, ami azóta fel­gyülemlett bennünk. S így még inkább félerősödik a tra­gikus érzés, amit azoknak a katonáknak a csoportképe kelt, akik büszkén, ültükben is kihúzva magukat, a jövőbe vetett hittel néznek a gépbe, s így ránk. Ránk, akikben fel­tolulnak mindazok a borzal­mak, amiket azóta láttunk, át­éltünk. S nem t,ehetünk róla, szomorúságunk mélyén, egy nagyon piciny csücskében mintha sötét nevetés bugybo­rékolna. Mézben egy csepp epe. Vagy a meztelen kis új em­berke, akit talán megbirizgál­tak egy kicsit, hogy mosolyt csiholjanak az arcéra, mert milyen szép is az, ha a né­hány hetes emberke nevetős képét mutogathatjuk ismerő­seinknek, s majdan őneki, mi­dőn oly korba ér. A képet fel­nagyították, élesen kihozva azt a fura, leírhatatlan gri­maszt, amiben félelem és ki­szolgáltatottság kavarog. Mint a kis állat szemében, ha fel­kapjuk, s ő teljesen tehetetle­nül csüng karjaink között. Nem tudok szabadulni a négykerekű kézikocsit húzó vidám társaságtól sem. A ke­rekek előtt férfi hever. Jő hangulatú társaságról egy mó­kás felvétel. Néztem a képet, s egyre jobban vonzotta te­kintetemet a férfi arca. Meg­döbbentem. Halott ez? Az egyik nő is lenéz maga mel­lé. Mi van ezzel? Az előbb még viccelt, Most pedig olyan élettelen a képe. Ennyi volna csak ? Másnak bizonyára más fo­tók keltik fel az érdeklődé­sét. Más vérmérséklet, más műveltség, kultúra, beállított­ság. Kör Pál venni. Ezt mutatja a gyakor­lat. Pedig volna miből készíteni. Alma, ribizli, málna, meggy terem, ha egyik-másik ültet­vényt, mert a termelés gaz­daságtalan, ki is vágnak. Min­denki nem teszi ezt, számítva rá, hogy a piacon majd később jól jár, ha nem kapkodja el a dolgot. Az viszont igaz, hogy a meglevő nagyüzemi és ház­táji gyümölcsfák, bokrok ter­mésének egy részét lének fe!- dolgozva a mostaninál jobb el­látást tudnánk nyújtani a nem szénsavas üdítőkből. Némi előrelátást máris mu­tat, hogy a régi gyümölcsfel­dolgozó, lényerő gépsorok mel­lett újak felállításán is töp­rengenek sok helyütt. Ezeknek nyújt bizonyos segítséget a MÉM Műszaki Intézet, amely­nek kutatói évekkel ezelőtt az almasűrítmény gyártásának technológiáját vizsgálta, s fej­lesztette tovább. Legutóbb pe­dig arról értesültünk, hogy az intézet egy újabb nagy telje­sítményű gyümölcsprést, a svájci gyártmányú HP—1600- as típust vizsgálta meg, amely- lyel piros ribizli és alma egy­aránt1 feldolgozható. Az 1.6 köbméter űrtartalmú prés tel­jesítménye gyümölcszúzalékbó! óránként két tonna. A gyümölcs zúzása, préselé­se természetesen még nem minden. Amíg ivóié lesz belő­le. sok munka van vele, sokat kell arra költeni. De aligha­nem — ha jól szervezik — megéri. Gyakran megfordulok olyan áruházban, ahol — mi­vel nincs a közelben büfé — az élelmiszerrészleg közelében külön üdítőárust állítottak be. Nemrégen történt, hogy el­fogytak az árus szokványos üdítői. Csak gyümölcslé van, mondta, mire a szomjasok kö­zül többen felsóhajtottak: az még jobb! F. I. Eli Momiii Vészjelzés a tenger alól. Szovjet színes film. Csak 4 órakor! Roncspalota. Űj-zélandi szí­nes film. 16 éven felülieknek. Csak 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 <GödöH<51 Hírlap»

Next

/
Thumbnails
Contents