Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

A KISZ Pest megyei küldöttértekezlete —llft 11 f T lM lir

(Folytatás az l. oldalról.)

budaörsi városi jogú nagyközségi bizottságának titkára arról szólt, hogy a mai társadalmi-gazdasági helyzetben különösen érvényes a megállapítás: csak felelősen szabad politizálni.

— Hogy vagy és hogy leszel? — Kiss Jenő, a KISZ KB tagja, a GATE küldötte szerint ezeket a kérdéseket minden KISZ-vezetőnek szem előtt kell tartania. Csak ilyen személyes hanggal lehet közel kerü'ni á tagsághoz, rögzíteni a jelent, s a véleményeket be- gyűjtve alakítani a jövőt. Bá- gya Ildikó Gyálról az ifivezetők munkájáról szólt, amely a jelen'eginél nagyobb figyelmet érdemelne. Domoszlai Gábor, a dunakeszi hűtőház KISZ-titkára í-zerint már az általános iskolában meg kell nyerni a gyerekeket, mert csak így állítható meg az ifjúsági szervezet elöregedése.

Kürtösi Gyula, a ceglédi mezőgazdasági szakközépiskola KISZ-titkára azt fejtegette, hogy az iskolában a szabadidős tevékenységgel lehet legjobban megnyerni a fiatalokat.

Buti Imre, a százhalombattai DKV KISZ-bizottságának tagja kifogásolta, hogy az alapszervezetek többségében nem ismerik, érvényesítik az ifjúságra vonatkozó állásfoglalásokat, határozatokat.

Nagy Sándorné elmondotta, hogy az állami vezetés az eddiginél is jobb partneri kapcsolatra törekszik az ifjúsági szervezettel, hiszen a feladatok közösek. Az otthonteremtés gondjára áttérve emlékeztetett arra, hogy a magánerős építkezések mellett szükség van a kis lépésekre, a helyi kezdeményezésekre, amelyek létjogosultságát a váci és a dabasi példa igazolja. Most nehezebb az ifjúság helyzete, több tethet viselnek az iskolában, a magánéletben, mint korábban, de a KISZ-nek, az állami és társadalmi szervezeteknek még akadnak mozgósítható tartalékai.

Ezután Nemoda István megyei úttörőelnök szenvedélyes szavakkal tett -hitet amellett, hogy a gyerekekkel nem a mi érdekeink, hanem az ő szükségleteik szerint kell foglalkozni. Nem elég anyagi javakat adni. más, több kell, fontosabbak az emberi kapcsolatok, a kötődések.

Ezután a küldöttgyűlés három szekcióban — ipari-mezőgazdasági, középiskola és értelmiség-intézményi — folytatta munkáját.

Felelős tettek

Az ipari-mezőgazdasági szekció, Bergmann Erika, a KISZ Pest megyei Bizottsága titkárának vezetésével olyan kérdésekre kereste a választ: hogyan érvényesülnek a gyakorlatban a KISZ KB ifjúmunkás, illetve mezőgazda- sági határozatai, miként találják meg a helyüket a fiatalok a munkában, a közéletben, s hogy mennyire válnak saját sorsuk alakítóivá.

Mércse László, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pomázi gyárának KISZ-titkára, az érdekvédelmi munka buktatóit ecsetelte: milyen konfliktusokkal jár, hogy egyes középvezetők és KISZ-tagok nem ismerik a jogszabályokat? Javasolta. hogy előre megszerkesztett nyomtatványokon jelezzék a jogos kérelmeket, hogy nyomon lehessen követni, történt-e intézkedés. Domoszlai Gábor ezzel összefüggésben megemlítette, hogy következetesen kell élni a jogosítványokkal, a felmerülő problémákra, a helyi, elsősorban a pártszervekkel egyeztetve kell megoldást keresni. Turcsányi István, aszódi KISZ-titkár azt szorgalmazta, hogy a lakóhelyi alapszerveze- ték jobban képviselhessék a fiatalok érdekeit a helyi tanácsok község fejlesztési terveinek kialakításakor.

Rudas László, az Ikladi • Ipari Műszergyár küldötte, a minőségi körök működésének első tapasztalatait ismertette. Matek János, a Rozmaring Tsz KISZ-titkára jelezte, hogy újra gondot okoz, hogy a fiatalok elfordulnak a mezőgazdaságtól, Jenei Mihály, a Csepel Autógyár KISZ-titkára pedig az ipari munkások utánpótlásának kérdéseit feszegette. Az otthonteremtésről szólva hangsúlyozta, hogy a fiataloknak

nem olcsóbb lakás, hanem az elvégzett munkának megfelelő bér kell. Molnár István, a ceglédi KÖZGÉP-gyár KISZ- szervezetének küldötte azt javasolta, hogy a helyi tanácsok ne bocsássák árverésre a bontásra szánt épületeket, hanem adják át a vállalatoknak, ahol a KISZ-esek döntsék el, ki kaphatja meg.

Az értelmiségi fiatalok szekciójának alaphangnemét Elek Ilona, a Pest megyei Semmelweis kórház KISZ-tit- kára adta meg. Örömmel jelentette ki, hogy az elmúlt években megtaláltak valamit, ami a felnőttek és a családosok számára is érdekessé teszi az ifjúsági szervezet munkáját. Ez a valami elsősorban szakmai kapcsolódást jelent a mindennapok munkájához, s baráti közösségek szerveződését igényli. Csak programmal lehet kötni — hangsúlyozta Fenyvesi László is, a gödöllői MÉM Műszaki Intézetből. A politikai elkötelezettség mellett a szakmai feladatok felvállalásának elsődlegességét emelte ki, ami önálló gondolkodásra és cselekvésre késztetheti az ifjúságot.

Szabó Ilona Vácról a helyi lakásépítési akciót említette az értelmiség számára is ösztönző példaként. Takács István Gödöllőről az integrált, innovatív tevékenység fontosságára figyelmeztetett, a tervezéstől a gyártásig. Ismertette a gödöllői fiatal műszakiak közérdekű kezdeményezéseit László Zsuzsa Érdről a személyiségalakítás lénvegét ecsetelte. Madarász Csilla szor.t- lőrinckátai küldött a KISZ— úttörő testvérkapcsolatokról szólt. Dr. Husti István Gödöllőről a hozzáértés fontosságát érzékeltette szemléletesen, s arról is beszélt, hogy egyre inkább érvényre kell juttatni a felnövekvő korosztályok érdekeit a bürokratikus nézetekkel szemben. Hangsúlyozta a szakmai előrelépési formák keresésének elévüihe- tetlenségét. Szabó Mihály, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság és a megyei főügyészség fiataljainak képviseletében áz érdekképviseletről' szŐlf, a Sáj át 1 munkahelyi Viszönyök közepette.

Az elnöklő Miklós László, a megyei KISZ-bizottság titkára összefoglalójában értékesnek ítélte a szekció munkáját, amely nemcsak figyelmeztetett az értelmiség megoldatlan gondjaira, hanem megszívlelendő, hasznos javaslatokat is tett az alkotó kedv fokozásáért.

A középiskolás küldöttek Solymosi Sándornak, a KISZ megyei bizottsága titkárának vezetésével vitatták meg szekcióülésükön a diákokat legjobban érdeklő kérdéseket.

Kovács Andrea Ráckevéról arról beszélt, miként próbálják meg ők megkönnyíteni az úttörő—KISZ átmenetet. Ehhez kapcsolódva a budaörsi Magyart Attila elmondta, hogy ezt a munkát mennyire megnehezíti az ifivezetők felemás helyzete, őket ugyanis nem tekintik teljes értékű KISZ- tagnak, mondván, nem saját iskolájukban tevékenykednek elsősorban. Holott feladatuk cseppet sem könnyű, s nem kis mértékben múlik rajtuk, milyen lesz az utánpótlás.

Élénk vitát váltott ki a tanulmányi mozgalom is. A diákok többsége ennek ellenére amellett voksolt, hogy szükség van rá. Pintér János, a dunakeszi szakmunkásképző tanulója azt javasolta, hogy jobban válasszák szét. mi az iskola és mi a KISZ szerepe a tanulmányi mozgalomban. Mások eredményeket soroltak föl, amelyeket tanulópárok kialakításával és a tanulmányi előmenetel figyelemmel kísérésével értek el.

Ellentétes vélemények csaptak össze a politikai vitakörök kapcsán is. Durjancz Éva arról panaszkodott, hogy náluk Monoron közömbösek a diákok e tanóraszerű foglalkozások iránt. Lányi Krisztina viszont állította, hogy ők közösen mindig megtalálják a többséget érdeklő vitatémát. A ceglédi Gulyás János abban látja a hibát, hogy a vitakörökön részt vevő tanárok feszélyezik a gyerekeket a véleményalkotásban.

Az ebédszünet után ismét plenáris üléssel folytatódott a küldöttértekezlet. Iván Gábor levezető elnök a tápiószentA tanácskozásról tudósítottak: Kövess László, 3YI. Nagy Péter, Molnár Zsolt.

A fotókat Trencsényi Zoltán

készítette

SZENIILES

O Az Építők Szakszervezetének központi vezetősége a műszaki tervező vállalatok helyzetét tekintette át. 9 A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságban az építőipari árképzés korszerűsítésének kérdéseit vitatták meg. % Veszprém adott otthont a korrózió elleni védelemmel foglalkozó országos konferenciának. Q A hét híre az is, hogy a fővárosban tíz ország szakembereinek részvételével háromnapos tudományos tanácskozás témája volt a szén jövője.

Ezer éve bányásznak kőszenet a világon, s a ma ismert készletek is még sok száz esztendeig elegendőek. Hatalmas kincs. Az antracit, a fekete-, a barnaszén, a lignit, ezek alaptípusai, mint a lágy barnakőszén, a kemény, fényes barnakőszén, a gázfeketekőszén, a zsírfeketekőszén, érzékeltetik a változatok gazdagságát, amikről persze vajmi keveset tud a laikus; a vásárló jo, rossz szenet ismer. A bányászatna* Anglia voR az ös- nazaja — előszűr a feketeszenet, majd a ifi. szazadtól kezdődően a barnaszenet is szol- gaiataoa állította az emoer —, Magyarországon a kitermelés először — i’< 65-tól üzemszerűen — Brennberg bányán valósult meg.

Kezdetektől egészen a fel- szabadulásig, emoertelen mun- kakörülmények szorították, nyomorítottak azokat, akiknek kenyérkeresetként a szénbányászsors jutott, új fejezetet az államosítás kezdett. Hová kérd, t el azóta a szén? Magasba és mélybe. Volt széncsata, volt lefokozásban része az eltüzelhető kőnek — amikör úgy tűnt, csak egy úr van, a kőolaj —, s most ismét felkelőben a napja... Gyakran tárgyak, javak tükrözik azt, amit az ember mulaszt, téveszt, hibásan hisz, ilyen a szén sorsa is. Szénülésnek nevezi a szaknyelv azt a lassú geokémiai folyamatot, amikor a tőzeg — a nyomás és a hő a fő tényező ebben — fokozatosan barna-, majd feketeszénné alakul

út,„A .végső., .szakasz, . antracit. Ilyen szénülésen megy át képletesen az energiafelhasználás, folyamata is mind a termelő-, mind a nem termelő területeken, csak az a baj, hogy messze vagyunk még a feketeszéntől, azaz a célszerű, ésszerű energiagazdálkodástól. Szemben ugyanis a geológiai szénüléssel — ahol nincs lényeges szerepe az időnek, azaz a geológiailag idősebb szén nem okvetlen jobb, feketébb —, ennél az átvitt értelműnél nagyon is fontos lenne, mi mikor történik, nem történik, mivel mennyi idő telt el, s amennyi, az valóban kellett-e?! E legfőbb szilárd tüzelőanyag döntő részét az ipar hasznlája fel, a lakosság a teljes mennyiségből 12—13 százalékot éget el kályhákban, kazánokban, itt-ott — még konyhai tűzhelyekben, azaz a klasz- szikus „sparheltekben”, amiket egyre kevésbé ismeri már, még kevésbé használja az ifjabb korosztály, amint az ifjú bányászkorosztály meg a vágatkulikra csodálkozik rá, jé, mivel kínlódtak az öregek ... Az országos össztermelés 1847- ben 40 ezer tonna volt, 1983- ban 25,2 millió tonna, ezt egészítette ki — feketeszén és antracit formájában — 1,7 millió tonnás behozatal. Amire azért van szükség, mert feketeszenet — liászkori ez is — csupán Pécs és Komló tud adni hazánkban. Ami nem elég a nagyevőnek, a kohászatnak. Részben importra támaszkodik a lakosság ellátása is, határokon túlról érkezik a közkedvel brikett, amiből egy év alatt 380 ezer tonnányit vásárolt meg a megye lakossága, hozzá 190 ezer tonna szenet. E két tüzelőanyag forgalma — jó ideig tartó visszaesés után — folyamatosan emelkedik. Az ok prózai. Drága az olaj.

A megye munkás háztartásaiban a fűtés és világítás követelte kiadások ma valamivel több, mint a kétszeresét teszik ki — egy főre számítva — áz 1975. évinek. A drágulás miatt érthető, hogy a legutóbbi két évben a megyében másfélszeresére nőtt — és ismétlődően hiánycikké alakultak át — az ún. szeneskályhák, azaz a szilárd tüzelőanyagú kályhák értékesítése. Mert igaz, babrá- sabb, kényelmetlenebb vele a -fűtés-,-de: olcsóbb. Amint bl- esóbb szenet használni — a háztartási kazánokban is — országosan sem mellékes, kazángyártók, a Monori Mezőgép Vállalat, a kiskunlacházai ÉGSZÖV —, hiszen Japánban, az Egyesült Államokban, az NSZK-ban már szénpormeghajtású gépkocsimotorokkal kísérleteznek ... Bergius 1913- ban szabadalmaztatta a szén cseppfolyósításának technológiáját — elsősorban benzin készül ezen a módon —, s a szénkémia, az elgázosítás, a lepárlás, a cseppfolyósítás stb. még koránt sincs lehetőségei határán. Az újkori és újmódi szénülésnek tehát beláthatat- lanul tágak a terepei.

Mészáros Ottó

Elutazott az umbriai küldöttség

Hasznos volt a találkozás

A Pest megyei Tanács és az olaszországi Umbria Tartományi Tanácsa közötti köl- csönkapcsolat jegyében öt napot töltött megyénkben Roberto Francesco Abbondanza professzor, az Umbriai TartóMunkában az értelmiségi szekció.

mányi Tanács egészségügyiszociális és kulturális bizottságának elnöke és Aroldo Ale- andri professzor, a költségvetési, személyzeti és intézményi bizottság alelnöke.

A delegátusok Pest megyei programjuk során elsősorban kulturális, művészeti értékeink iránt érdeklődtek, s idegenforgalmi szempontból frekventált tájaink megismerésére törekedtek. Jó alkalom volt a látogatás a két megye közötti kapcsolat elmélyítésére. A delegációt fogadta dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, a küldöttek találkoztak Szentendre és Vác állami vezetőivel, s ez alkalommal tolmácsolták az umbriai tartomány két városa — Peruggia és Chitta di Castello — vezetőinek indítványát; a megyék közötti jóviszony terjedjen ki a városok közötti kapcsolat ápolására is.

Az itáliai küldöttek tegnap elutaztak hazánkból. Dr. Mondok Pál. a Pest megyei Tanács elnöke és dr. Barta Miklós, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára búcsúztatta őket a Ferihegyi repülőtéren.

mártoni Lőrincz Jánosnak adta mag a szót. aki a pályakezdés és beilleszkedés gondjairól beszélt a mezőgazdaságban. Ezt követően Fenyvesi László, ismertette az értelmiségi szekció munkáját, kiemelve: az eddigieknél is nagyobb súlyt kapjanak a rétegtevékenységek. Domonkos László, a KISZ Köznonti Bizottság osztályvezetője szavaiból az derült ki, hogy egyre erőteljesebbé válik a KISZ X. kongresszusa határozatainak végrehajtása, különösen a tizenévesek körében érezhető a pezsgés. Hozzászólásában elismerően értékelte a Post megyei KISZ-bizottság munká iát, dicsérte az irányítók közvetlen kapcsolatteremtő erejét.

KRASZNAI LAJOS:

Partner és szövetséges az iffúiag

zedék, a párt, az állami és gazdasági szervekkel, a szülőkkel, a nevelőkkel összefogva igyekeznek megoldást találni a problémáikra.

A megyei pártbizottság első titkára beszélt a KISZ agitá- ciójáról, a párttagajánló tevékenységről, a párt- és a KISZ- szervezetek együttműködéséről, politikai nevelőmunkájáról. Hangsúlyozta: az állami élet, a szocialista demokrácia fejlesztése és szélesítése nagyobb lehetőséget nyújt az ifjúságnál?, de nagyobb felelősséget is kíván tőle jogainak gyakorlásában, kötelességének teljesítésében. Ebből következik, hogy az ifjúság és a felnőtt társadalom politikai intézményeinek közös gondja és kötelessége, hogy a ma fiataljaiból olyan felnőtteket neveljen, akiknek életfelfogását és magatartását a marxizmus—leni- nizmus igazsága határozza meg, akik hazaf iak és internacionalisták, akiknek egyéni boldogulása elválaszthatatlan a szülő, a testvér, a barát, a haza, a szocialista közösség, az emberiség boldogulásától. Végezetül a megye párttagsága nevében Krasznai Lajos azt kívánta, ho^y sikerüljön a megfogalmazott feladatok megvalósítása, s az újabb eredmények és sikerek tovább növeljék a KISZ súlyát és tekintélyét a megyében.

Ezt követően Ladányi Sándor az ifjúmunkás szekcióról au ott összefoglalást. Kacsa ia- mas váci Kuiuott pedig a politikai oktatás uj módszereiről adott szamot, xiövid szünet után az elnöklő Mátyás László Halasi Mártont kérte fel a vita összefoglalására. A megyei KISZ-bizottság első titkára sikeresnek ítélte a küldöttgyűlés munkáját. Hangsúlyozta a kezdeményezések fontosságát, de azt is, hogy mindez elképzelhetetlen következetes politizálás nélkül. Szólt a párt- és tömegszervezeti kapcsolatok sokrétűségéről, arról a nevelőmunkáról, amely a KISZ-tag- ságot a párttagsághoz köti.

Ezután ismertették az újonnan megválasztandó megyei KISZ-bizottság tagjait, majd a javaslattétel után került sor a szavazásra. A küldöttek megválasztották a KISZ Pest megyei Bizottságának 19 tagját, valamint a 11 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot. Az újjáválasztott megyei KlSZ-bizott- ság megtartotta első ülését, és döntött a tisztségviselőkről. A KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára ismét Halasi Márton lett, titkáraivá Bergmann Erikát, Miklós Lászlót és Solymosi Sándort választották.

Durjancz Éva monori gimnazista a középiskolás szekció munkájáról adott számot, majd Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára kért szót. Bevezetőben elmondta, hogy a beszámoló, az abban megfogalmazott feladatok, az addigi hozzászólások és a szekcióülések jó alapot adnak a küldöttgyűlés munkájához. Megítélése szerint őszinte légkör, kritikus értékelés, a célok és a feladatok iránti érzékenység, tettre- készség jellemzi a tanácskozás munkáját.

— Szerencsésnek tartom, hogy a megyei KlSZ-küldött- gyú.éfisel közel egyidőbén zaj- lahak az MSZMP Központi Bizottsága által kezdeményezett, az ifjúság társadalmi helyzetéről, a párt feladatairól szóló széles körű társadalmi viták — folytatta a megyei pártbizottság első titkára — Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy a párt KB 1970-es ifjúságpolitikai határozatában megfogalmazott elvek és főbb célok helyessége az eltelt csaknem másfél évtizedben igazolódott. A vitákban ugyanakkor markánsan megfogalmazódott az is, hogy oz elhatározott feladatok egy részének megvalósításához nem tudtuk minden esetben megteremteni a feltételeket. Ez szükségessé teszi a kialakult helyzet átfogó elemzését, az ifjúságpolitika, a pártszervek ez irányú munkájának továbbfejlesztését. A jövőben még inkább építenünk kell a fiatalok tudására, tettrekészségére, elkötelezettségére. Még inkább partnernak és szövetségesnek kell tekintenünk őket társadalmi céljaink alakításában és valóraváltásá- ban. Ezért javítani kell annak feltételeit, hogy a fiatalok jelentős részt vállalhassanak saját problémáik megoldásában, a társadalmi fejlődést szolgáló feladatokban, politikánk alakításában.

Krasznai Lajos ezután a megyei pártbizottság nevében kijelentette: úgy ítéjük meg, hogy Pest' megye ifjúsága, KISZ-tagsága magatartásával, munkájával, helytállásával jól bizonyít. Ezt azért is értékelnünk kell, mert a korábbi időszakhoz viszonyítva a fiatalok és a KISZ-szervezetek is nehezebb feltételek között dolgoznak. Miután ők is a mi társadalmunk szerves részei, fájuk is hatnak a világban bekövetkezett változások, fejlődésünk belső ellentmondásai. Ennélfogva körükben talán még nagyobb a türelmetlenség, a bizonytalanság. A pályakezdő és családalapító fiatalok jelentős részének a helyzete romlott. Ezzel a ténnyel szembe kell nézni. Véleményünk szerint a KISZ-szervezetek a megyében mind eredményesebben foglalkoznak az adott munkahely, iskola legégetőbb ifjúságpolitikai kérdéseivel, s az idősebb nem-