Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

A KISZ Pest megyei küldöttértekezlete —llft 11 f T lM lir (Folytatás az l. oldalról.) budaörsi városi jogú nagyköz­ségi bizottságának titkára ar­ról szólt, hogy a mai társa­dalmi-gazdasági helyzetben különösen érvényes a megál­lapítás: csak felelősen szabad politizálni. — Hogy vagy és hogy le­szel? — Kiss Jenő, a KISZ KB tagja, a GATE küldötte szerint ezeket a kérdéseket minden KISZ-vezetőnek szem előtt kell tartania. Csak ilyen személyes hanggal lehet közel kerü'ni á tagsághoz, rögzíteni a jelent, s a véleményeket be- gyűjtve alakítani a jövőt. Bá- gya Ildikó Gyálról az ifiveze­tők munkájáról szólt, amely a jelen'eginél nagyobb figyel­met érdemelne. Domoszlai Gábor, a dunakeszi hűtőház KISZ-titkára í-zerint már az általános iskolában meg kell nyerni a gyerekeket, mert csak így állítható meg az if­júsági szervezet elöregedése. Kürtösi Gyula, a ceglédi mezőgazdasági szakközépisko­la KISZ-titkára azt fejtegette, hogy az iskolában a szabad­idős tevékenységgel lehet leg­jobban megnyerni a fiatalo­kat. Buti Imre, a százhalombat­tai DKV KISZ-bizottságának tagja kifogásolta, hogy az alapszervezetek többségében nem ismerik, érvényesítik az ifjúságra vonatkozó állásfog­lalásokat, határozatokat. Nagy Sándorné elmondotta, hogy az állami vezetés az ed­diginél is jobb partneri kap­csolatra törekszik az ifjúsági szervezettel, hiszen a felada­tok közösek. Az otthonterem­tés gondjára áttérve emlékez­tetett arra, hogy a magánerős építkezések mellett szükség van a kis lépésekre, a helyi kezdeményezésekre, amelyek létjogosultságát a váci és a dabasi példa igazolja. Most nehezebb az ifjúság helyzete, több tethet viselnek az isko­lában, a magánéletben, mint korábban, de a KISZ-nek, az állami és társadalmi szerveze­teknek még akadnak mozgó­sítható tartalékai. Ezután Nemoda István me­gyei úttörőelnök szenvedélyes szavakkal tett -hitet amellett, hogy a gyerekekkel nem a mi érdekeink, hanem az ő szük­ségleteik szerint kell foglal­kozni. Nem elég anyagi java­kat adni. más, több kell, fon­tosabbak az emberi kapcsola­tok, a kötődések. Ezután a küldöttgyűlés há­rom szekcióban — ipari-me­zőgazdasági, középiskola és értelmiség-intézményi — foly­tatta munkáját. Felelős tettek Az ipari-mezőgazdasági szek­ció, Bergmann Erika, a KISZ Pest megyei Bizottsága titká­rának vezetésével olyan kér­désekre kereste a választ: hogyan érvényesülnek a gya­korlatban a KISZ KB ifjú­munkás, illetve mezőgazda- sági határozatai, miként ta­lálják meg a helyüket a fia­talok a munkában, a közélet­ben, s hogy mennyire válnak saját sorsuk alakítóivá. Mércse László, a Hazai Fé­sűsfonó és Szövőgyár pomázi gyárának KISZ-titkára, az érdekvédelmi munka buktatóit ecsetelte: milyen konfliktusok­kal jár, hogy egyes középve­zetők és KISZ-tagok nem is­merik a jogszabályokat? Ja­vasolta. hogy előre megszer­kesztett nyomtatványokon je­lezzék a jogos kérelmeket, hogy nyomon lehessen követ­ni, történt-e intézkedés. Do­moszlai Gábor ezzel összefüg­gésben megemlítette, hogy kö­vetkezetesen kell élni a jogo­sítványokkal, a felmerülő problémákra, a helyi, elsősor­ban a pártszervekkel egyeztet­ve kell megoldást keresni. Turcsányi István, aszódi KISZ-titkár azt szorgalmazta, hogy a lakóhelyi alapszerveze- ték jobban képviselhessék a fiatalok érdekeit a helyi taná­csok község fejlesztési tervei­nek kialakításakor. Rudas László, az Ikladi • Ipari Műszergyár küldötte, a minőségi körök működésének első tapasztalatait ismertette. Matek János, a Rozmaring Tsz KISZ-titkára jelezte, hogy új­ra gondot okoz, hogy a fiata­lok elfordulnak a mezőgazda­ságtól, Jenei Mihály, a Csepel Autógyár KISZ-titkára pedig az ipari munkások utánpótlá­sának kérdéseit feszegette. Az otthonteremtésről szólva hang­súlyozta, hogy a fiataloknak nem olcsóbb lakás, hanem az elvégzett munkának megfelelő bér kell. Molnár István, a ceglédi KÖZGÉP-gyár KISZ- szervezetének küldötte azt ja­vasolta, hogy a helyi tanácsok ne bocsássák árverésre a bon­tásra szánt épületeket, hanem adják át a vállalatoknak, ahol a KISZ-esek döntsék el, ki kaphatja meg. Az értelmiségi fiatalok szekciójának alaphangnemét Elek Ilona, a Pest megyei Semmelweis kórház KISZ-tit- kára adta meg. Örömmel je­lentette ki, hogy az elmúlt években megtaláltak valamit, ami a felnőttek és a családo­sok számára is érdekessé teszi az ifjúsági szervezet munká­ját. Ez a valami elsősorban szakmai kapcsolódást jelent a mindennapok munkájához, s baráti közösségek szerveződé­sét igényli. Csak programmal lehet kötni — hangsúlyozta Fenyvesi László is, a gödöllői MÉM Műszaki Intézetből. A politikai elkötelezettség mel­lett a szakmai feladatok fel­vállalásának elsődlegességét emelte ki, ami önálló gondol­kodásra és cselekvésre kész­tetheti az ifjúságot. Szabó Ilona Vácról a helyi lakásépítési akciót említette az értelmiség számára is ösztön­ző példaként. Takács István Gödöllőről az integrált, inno­vatív tevékenység fontosságá­ra figyelmeztetett, a tervezés­től a gyártásig. Ismertette a gödöllői fiatal műszakiak közérdekű kezdeményezéseit László Zsuzsa Érdről a sze­mélyiségalakítás lénvegét ecse­telte. Madarász Csilla szor.t- lőrinckátai küldött a KISZ— úttörő testvérkapcsolatokról szólt. Dr. Husti István Gö­döllőről a hozzáértés fontos­ságát érzékeltette szemlélete­sen, s arról is beszélt, hogy egyre inkább érvényre kell juttatni a felnövekvő korosz­tályok érdekeit a bürokratikus nézetekkel szemben. Hangsú­lyozta a szakmai előrelépési formák keresésének elévüihe- tetlenségét. Szabó Mihály, a Pest megyei Rendőrfőkapi­tányság és a megyei főügyész­ség fiataljainak képviseletében áz érdekképviseletről' szŐlf, a Sáj át 1 munkahelyi Viszönyök közepette. Az elnöklő Miklós László, a megyei KISZ-bizottság titkára összefoglalójában értékesnek ítélte a szekció munkáját, amely nemcsak figyelmeztetett az értelmiség megoldatlan gondjaira, hanem megszívle­lendő, hasznos javaslatokat is tett az alkotó kedv fokozá­sáért. A középiskolás küldöttek Solymosi Sándornak, a KISZ megyei bizottsága titkárának vezetésével vitatták meg szek­cióülésükön a diákokat leg­jobban érdeklő kérdéseket. Kovács Andrea Ráckevéról arról beszélt, miként próbál­ják meg ők megkönnyíteni az úttörő—KISZ átmenetet. Ehhez kapcsolódva a budaörsi Ma­gyart Attila elmondta, hogy ezt a munkát mennyire meg­nehezíti az ifivezetők felemás helyzete, őket ugyanis nem tekintik teljes értékű KISZ- tagnak, mondván, nem saját iskolájukban tevékenykednek elsősorban. Holott feladatuk cseppet sem könnyű, s nem kis mértékben múlik rajtuk, milyen lesz az utánpótlás. Élénk vitát váltott ki a ta­nulmányi mozgalom is. A diá­kok többsége ennek ellenére amellett voksolt, hogy szük­ség van rá. Pintér János, a dunakeszi szakmunkásképző tanulója azt javasolta, hogy jobban válasszák szét. mi az iskola és mi a KISZ szerepe a tanulmányi mozgalomban. Má­sok eredményeket soroltak föl, amelyeket tanulópárok kialakításával és a tanulmá­nyi előmenetel figyelemmel kí­sérésével értek el. Ellentétes vélemények csap­tak össze a politikai vitakörök kapcsán is. Durjancz Éva ar­ról panaszkodott, hogy náluk Monoron közömbösek a diá­kok e tanóraszerű foglalko­zások iránt. Lányi Krisztina viszont állította, hogy ők kö­zösen mindig megtalálják a többséget érdeklő vitatémát. A ceglédi Gulyás János abban látja a hibát, hogy a vitakö­rökön részt vevő tanárok feszé­lyezik a gyerekeket a véle­ményalkotásban. Az ebédszünet után ismét plenáris üléssel folytatódott a küldöttértekezlet. Iván Gábor levezető elnök a tápiószent­A tanácskozásról tudósítottak: Kövess László, 3YI. Nagy Péter, Molnár Zsolt. A fotókat Trencsényi Zoltán készítette SZENIILES O Az Építők Szakszervezetének központi vezető­sége a műszaki tervező vállalatok helyzetét tekin­tette át. 9 A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságban az építőipari árképzés korszerűsítésé­nek kérdéseit vitatták meg. % Veszprém adott ott­hont a korrózió elleni védelemmel foglalkozó orszá­gos konferenciának. Q A hét híre az is, hogy a fő­városban tíz ország szakembereinek részvételével háromnapos tudományos tanácskozás témája volt a szén jövője. Ezer éve bányásznak kősze­net a világon, s a ma ismert készletek is még sok száz esz­tendeig elegendőek. Hatalmas kincs. Az antracit, a fekete-, a barnaszén, a lignit, ezek alaptípusai, mint a lágy bar­nakőszén, a kemény, fényes barnakőszén, a gázfeketekő­szén, a zsírfeketekőszén, érzé­keltetik a változatok gazdagsá­gát, amikről persze vajmi ke­veset tud a laikus; a vásárló jo, rossz szenet ismer. A bá­nyászatna* Anglia voR az ös- nazaja — előszűr a feketesze­net, majd a ifi. szazadtól kez­dődően a barnaszenet is szol- gaiataoa állította az emoer —, Magyarországon a kitermelés először — i’< 65-tól üzemsze­rűen — Brennberg bányán va­lósult meg. Kezdetektől egészen a fel- szabadulásig, emoertelen mun- kakörülmények szorították, nyomorítottak azokat, akiknek kenyérkeresetként a szénbá­nyászsors jutott, új fejezetet az államosítás kezdett. Hová ké­rd, t el azóta a szén? Magasba és mélybe. Volt széncsata, volt lefokozásban része az eltüzel­hető kőnek — amikör úgy tűnt, csak egy úr van, a kő­olaj —, s most ismét felkelő­ben a napja... Gyakran tár­gyak, javak tükrözik azt, amit az ember mulaszt, téveszt, hi­básan hisz, ilyen a szén sorsa is. Szénülésnek nevezi a szak­nyelv azt a lassú geokémiai folyamatot, amikor a tőzeg — a nyomás és a hő a fő ténye­ző ebben — fokozatosan bar­na-, majd feketeszénné alakul út,„A .végső., .szakasz, . antra­cit. Ilyen szénülésen megy át képletesen az energiafelhasz­nálás, folyamata is mind a ter­melő-, mind a nem termelő területeken, csak az a baj, hogy messze vagyunk még a feketeszéntől, azaz a célszerű, ésszerű energiagazdálkodástól. Szemben ugyanis a geológiai szénüléssel — ahol nincs lé­nyeges szerepe az időnek, azaz a geológiailag idősebb szén nem okvetlen jobb, feketébb —, ennél az átvitt értelműnél nagyon is fontos lenne, mi mi­kor történik, nem történik, mivel mennyi idő telt el, s amennyi, az valóban kel­lett-e?! E legfőbb szilárd tüze­lőanyag döntő részét az ipar hasznlája fel, a lakosság a tel­jes mennyiségből 12—13 száza­lékot éget el kályhákban, ka­zánokban, itt-ott — még kony­hai tűzhelyekben, azaz a klasz- szikus „sparheltekben”, ami­ket egyre kevésbé ismeri már, még kevésbé használja az if­jabb korosztály, amint az ifjú bányászkorosztály meg a vá­gatkulikra csodálkozik rá, jé, mivel kínlódtak az öregek ... Az országos össztermelés 1847- ben 40 ezer tonna volt, 1983- ban 25,2 millió tonna, ezt egé­szítette ki — feketeszén és ant­racit formájában — 1,7 millió tonnás behozatal. Amire azért van szükség, mert feketeszenet — liászkori ez is — csupán Pécs és Komló tud adni ha­zánkban. Ami nem elég a nagyevőnek, a kohászatnak. Részben importra támaszkodik a lakosság ellátása is, határo­kon túlról érkezik a közked­vel brikett, amiből egy év alatt 380 ezer tonnányit vásárolt meg a megye lakossága, hozzá 190 ezer tonna szenet. E két tüzelőanyag forgalma — jó ideig tartó visszaesés után — folyamatosan emelkedik. Az ok prózai. Drága az olaj. A megye munkás háztartá­saiban a fűtés és világítás kö­vetelte kiadások ma valamivel több, mint a kétszeresét teszik ki — egy főre számítva — áz 1975. évinek. A drágulás miatt érthető, hogy a legutóbbi két évben a megyében másfélsze­resére nőtt — és ismétlődően hiánycikké alakultak át — az ún. szeneskályhák, azaz a szi­lárd tüzelőanyagú kályhák ér­tékesítése. Mert igaz, babrá- sabb, kényelmetlenebb vele a -fűtés-,-de: olcsóbb. Amint bl- esóbb szenet használni — a háztartási kazánokban is — országosan sem mellékes, ka­zángyártók, a Monori Mező­gép Vállalat, a kiskunlacházai ÉGSZÖV —, hiszen Japánban, az Egyesült Államokban, az NSZK-ban már szénpormeg­hajtású gépkocsimotorokkal kí­sérleteznek ... Bergius 1913- ban szabadalmaztatta a szén cseppfolyósításának technoló­giáját — elsősorban benzin ké­szül ezen a módon —, s a szén­kémia, az elgázosítás, a lepár­lás, a cseppfolyósítás stb. még koránt sincs lehetőségei hatá­rán. Az újkori és újmódi szénülésnek tehát beláthatat- lanul tágak a terepei. Mészáros Ottó Elutazott az umbriai küldöttség Hasznos volt a találkozás A Pest megyei Tanács és az olaszországi Umbria Tar­tományi Tanácsa közötti köl- csönkapcsolat jegyében öt na­pot töltött megyénkben Ro­berto Francesco Abbondanza professzor, az Umbriai Tartó­Munkában az értelmiségi szekció. mányi Tanács egészségügyi­szociális és kulturális bizott­ságának elnöke és Aroldo Ale- andri professzor, a költségve­tési, személyzeti és intézmé­nyi bizottság alelnöke. A delegátusok Pest megyei programjuk során elsősorban kulturális, művészeti értékeink iránt érdeklődtek, s idegenfor­galmi szempontból frekventált tájaink megismerésére töre­kedtek. Jó alkalom volt a lá­togatás a két megye közötti kapcsolat elmélyítésére. A de­legációt fogadta dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács el­nöke, a küldöttek találkoztak Szentendre és Vác állami ve­zetőivel, s ez alkalommal tol­mácsolták az umbriai tarto­mány két városa — Peruggia és Chitta di Castello — ve­zetőinek indítványát; a me­gyék közötti jóviszony terjed­jen ki a városok közötti kap­csolat ápolására is. Az itáliai küldöttek tegnap elutaztak hazánkból. Dr. Mon­dok Pál. a Pest megyei Tanács elnöke és dr. Barta Miklós, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára búcsúztat­ta őket a Ferihegyi repülőté­ren. mártoni Lőrincz Jánosnak ad­ta mag a szót. aki a pályakez­dés és beilleszkedés gondjairól beszélt a mezőgazdaságban. Ezt követően Fenyvesi László, ismertette az értelmiségi szek­ció munkáját, kiemelve: az eddigieknél is nagyobb súlyt kapjanak a rétegtevékenysé­gek. Domonkos László, a KISZ Köznonti Bizottság osz­tályvezetője szavaiból az de­rült ki, hogy egyre erőtelje­sebbé válik a KISZ X. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtása, különösen a tizen­évesek körében érezhető a pezsgés. Hozzászólásában el­ismerően értékelte a Post me­gyei KISZ-bizottság munká iát, dicsérte az irányítók köz­vetlen kapcsolatteremtő erejét. KRASZNAI LAJOS: Partner és szövetséges az iffúiag zedék, a párt, az állami és gaz­dasági szervekkel, a szülőkkel, a nevelőkkel összefogva igye­keznek megoldást találni a problémáikra. A megyei pártbizottság első titkára beszélt a KISZ agitá- ciójáról, a párttagajánló tevé­kenységről, a párt- és a KISZ- szervezetek együttműködésé­ről, politikai nevelőmunkájá­ról. Hangsúlyozta: az állami élet, a szocialista demokrácia fejlesztése és szélesítése na­gyobb lehetőséget nyújt az if­júságnál?, de nagyobb felelős­séget is kíván tőle jogainak gyakorlásában, kötelességének teljesítésében. Ebből követke­zik, hogy az ifjúság és a fel­nőtt társadalom politikai intéz­ményeinek közös gondja és kö­telessége, hogy a ma fiataljai­ból olyan felnőtteket neveljen, akiknek életfelfogását és ma­gatartását a marxizmus—leni- nizmus igazsága határozza meg, akik hazaf iak és internaciona­listák, akiknek egyéni boldo­gulása elválaszthatatlan a szü­lő, a testvér, a barát, a haza, a szocialista közösség, az embe­riség boldogulásától. Végeze­tül a megye párttagsága nevé­ben Krasznai Lajos azt kíván­ta, ho^y sikerüljön a megfogal­mazott feladatok megvalósítá­sa, s az újabb eredmények és sikerek tovább növeljék a KISZ súlyát és tekintélyét a megyében. Ezt követően Ladányi Sán­dor az ifjúmunkás szekcióról au ott összefoglalást. Kacsa ia- mas váci Kuiuott pedig a poli­tikai oktatás uj módszereiről adott szamot, xiövid szünet után az elnöklő Mátyás László Halasi Mártont kérte fel a vi­ta összefoglalására. A megyei KISZ-bizottság első titkára si­keresnek ítélte a küldöttgyűlés munkáját. Hangsúlyozta a kez­deményezések fontosságát, de azt is, hogy mindez elképzel­hetetlen következetes politizá­lás nélkül. Szólt a párt- és tö­megszervezeti kapcsolatok sok­rétűségéről, arról a nevelő­munkáról, amely a KISZ-tag- ságot a párttagsághoz köti. Ezután ismertették az újon­nan megválasztandó megyei KISZ-bizottság tagjait, majd a javaslattétel után került sor a szavazásra. A küldöttek meg­választották a KISZ Pest me­gyei Bizottságának 19 tagját, valamint a 11 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot. Az újjá­választott megyei KlSZ-bizott- ság megtartotta első ülését, és döntött a tisztségviselőkről. A KISZ Pest megyei Bizottságá­nak első titkára ismét Halasi Márton lett, titkáraivá Berg­mann Erikát, Miklós Lászlót és Solymosi Sándort választották. Durjancz Éva monori gim­nazista a középiskolás szekció munkájáról adott számot, majd Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának el­ső titkára kért szót. Bevezető­ben elmondta, hogy a beszá­moló, az abban megfogalma­zott feladatok, az addigi hoz­zászólások és a szekcióülések jó alapot adnak a küldöttgyű­lés munkájához. Megítélése szerint őszinte légkör, kritikus értékelés, a célok és a felada­tok iránti érzékenység, tettre- készség jellemzi a tanácsko­zás munkáját. — Szerencsésnek tartom, hogy a megyei KlSZ-küldött- gyú.éfisel közel egyidőbén zaj- lahak az MSZMP Központi Bizottsága által kezdeménye­zett, az ifjúság társadalmi hely­zetéről, a párt feladatairól szóló széles körű társadalmi viták — folytatta a megyei pártbizottság első titkára — Az eddigi tapasztalatok alap­ján elmondhatom, hogy a párt KB 1970-es ifjúságpoliti­kai határozatában megfogal­mazott elvek és főbb célok he­lyessége az eltelt csaknem másfél évtizedben igazolódott. A vitákban ugyanakkor mar­kánsan megfogalmazódott az is, hogy oz elhatározott fel­adatok egy részének megvaló­sításához nem tudtuk min­den esetben megteremteni a feltételeket. Ez szükségessé te­szi a kialakult helyzet átfogó elemzését, az ifjúságpolitika, a pártszervek ez irányú mun­kájának továbbfejlesztését. A jövőben még inkább építe­nünk kell a fiatalok tudására, tettrekészségére, elkötelezett­ségére. Még inkább partnernak és szövetségesnek kell tekinte­nünk őket társadalmi céljaink alakításában és valóraváltásá- ban. Ezért javítani kell annak feltételeit, hogy a fiatalok je­lentős részt vállalhassanak sa­ját problémáik megoldásában, a társadalmi fejlődést szolgáló feladatokban, politikánk ala­kításában. Krasznai Lajos ezután a me­gyei pártbizottság nevében ki­jelentette: úgy ítéjük meg, hogy Pest' megye ifjúsága, KISZ-tagsága magatartásával, munkájával, helytállásával jól bizonyít. Ezt azért is értékel­nünk kell, mert a korábbi idő­szakhoz viszonyítva a fiatalok és a KISZ-szervezetek is nehe­zebb feltételek között dolgoz­nak. Miután ők is a mi társa­dalmunk szerves részei, fájuk is hatnak a világban bekövet­kezett változások, fejlődésünk belső ellentmondásai. Ennél­fogva körükben talán még na­gyobb a türelmetlenség, a bi­zonytalanság. A pályakezdő és családalapító fiatalok jelentős részének a helyzete romlott. Ezzel a ténnyel szembe kell nézni. Véleményünk szerint a KISZ-szervezetek a megyében mind eredményesebben foglal­koznak az adott munkahely, is­kola legégetőbb ifjúságpolitikai kérdéseivel, s az idősebb nem-

Next

/
Thumbnails
Contents