Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

1984. JÚNIUS 22., PÉNTEK Szovjet—francia tárgyalások kezdődtek Moszkvában. A képen Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKP főtitkára, államelnök és Francois Mit­terrand francia elnök a tanácskozáson. A Fehér Ház taktikai lépései a választások miatt Rengem mm mondott újat wFóKUSiwsam PRETORIAI KÉRDŐJELEK 8 ..Hogy Namíbiával valaminek « történnie kell már, azt maguk Y a délnyugat-afrikai országot ^ megszállva tartó pretoriai íaj- í üldöző rendszer vezetői is tud- í iák. Legalábbis ez tetszik ki í nyilatkozataikból. Emlékezetes, hogy nemrégi­ben a dél-afrikai miniszterel­nök Nyugat-Európa néhány or­szágában vizitált, s vendéglá­tóit arról győzködte, hogy a NATO vezető hatalmainak kel­lene átvenniük az ellenőrzést Namíbiában. Tehát, hogy. ame­rikai, vagy angol, vagy mond­juk, nyugatnémet katonaság váltsa.fel a dél-afrikai meg­szálló hadsereget, amely ebben az esetben két hónapon belül elhagyná Namíbiát. Az ötlet tetszetős, de komolytalan, hi­szen maga Pieter Botha sem gondolta igazán komolyan, hogy megvalósulhat. A javas­latot alighanem nem is azért tette, hogy megvalósítsák, ha­nem inkább azért, hogy hirdes­se kormánya hajlandóságát a namíbiai probléma megoldásá­ra. A Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző kormányának sza­lonképessége nagymértékben a hajlandóság függvénye. Ha Pretoria a legmerevebben ki­tart Namíbia megszállásának fenntartása mellett, akkor nyu­gat-európai, amerikai támoga­tói bizonnyal nem gyámoiíthat- nák-óvhatnák annyira a dél­afrikai érdekeket. Hiszen a vi­lág nagyobb része mind hatá­rozottabban követeli, hogy szüntessék meg végre a dél­nyugat-afrikai terület idegen megszállását, s kapja meg a ha­talmat országa felett a fekete többség. Csakhogy a dél-afrikai faj­üldözők számára nagyon is fon­tos, hogy milyen, lesz a jöven­dő Namíbiája. Az egyszerű ki­vonulást a pretoriai rendszer szempontjából életveszélyesnek tartják a dél-afrikai kormány­körök, hiszen akkor nyilván­valóan a következetesen apart­heidellenes Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPO szerezné meg a hatalmat a füg­getlen Namíbiában. Márpedig egy ilyen irányítású Namíbia kellemetlen szomszéd lenne a dél-afrikai fehér kisebbségi rendszernek. Ettől tartanak a Vezető tőkés országok irányí­tói is, tehát Pretoriával együtt olyan megoldást keresnek, amely egy másfajta Namíbiát teremtene. Olyat, amelyben a Dél-afrikai Köztársasággal nem szembeforduló, hanem megér­tő. sőt szövetségest kapcsola­tot szorgalmazó fekete politi­kusok állnának a kormányaid­nál. Ezek a namíbiai erők azon­ban — a pretoriai megszállók minden gyámolítása ellenére — igencsak kisebbségben vannak hazájukban. Pretoria a legutóbbi időkben ezért próbált alkudni a SWAPO-val, amelynek képvi­selőit tárgyalni hívta. Az első megbeszélés azonban semmi eredményt nem hozott. A SWAPO kitart követelése mel­lett, hogy az ENSZ határoza­tai szerint kell rendezni a na­míbiai ügyet. Eszerint pedig Dél-Afrika nem szólhat bele, hogy milyen hatalom lesz Na­míbiában. Egyetlen teendője csak az lenne, hogy elhagyja a jogtalanul bitorolt országot. Ezt erősítették meg ismét az ENSZ főtitkárának és a SWAPO vezetőjének megbe­szélésén New Yorkban. „Zöld utat” kapott a nagy hatótávolságú rakéták, hadá­szati bombázók, hadihajók és tengeralattjárók valamennyi típusának gyártásához több nyugatnémet fegyvergyár — írja Alekszej G rigorjev, a TASZSZ hírmagyarázója. A Nyugat-európai Unió (WEU) közgyűlésének Párizs­ban folyó 30. ülésszakán a részvevők olyan javaslatot hagytak jóvá, amely többé nem korlátozza az NSZK-t a hagyományos fegyverek gyár­tása terén. Ezzel megszűnt az összes korlátozás, amelyet harminc évvel ezelőtt a pá­rizsi egyezményekben szabtak meg Bonn-nak. fFolytatás az 1 oldalról.) szág közötti kapcsolatokat is jellemző ' tárgyszerű és építő jellegű légkörben tartották meg. Mint a kiadott jelentés megállapítja, mindkét részről megnyilvánult az a törekvés, hogy a másik fél álláspontját jbbban megértve közelítsék egymáshoz a különböző kér­désekben vallott szovjet és francia nézeteket. Szovjet részről — mint leg­fontosabb feladatra —, az atomháborús veszély elhárítá­sára helyezték a fő hang­súlyt. Rámutattak arra, hogy a Szovjetunió határozottan törekszik a nemzetközi kap­csolatok javítására, az enyhü­léshez való visszatérésre. Szovjet vélemény szerint eh­hez elsősorban arra van szük­ség, hogy az Egyesült Államok lemondjon a szembenállás minden területen történő élezéséről, ne akarja rákény­szeríteni akaratát szuverén államokra, s hagyjon fel a hadászati fölény elérésére irá­nyuló próbálkozásaival. A Szovjetunió kész becsületes és értelmes kompromisszumokra, ám teljesen hibás az a szá­mítás, hogy kész meghajolni az erő, a nyomás előtt. Szovjet részről felhívták a figyelmet arra a javaslatra, hogy az atomhatalmak kap­csolatait meghatározott, közö­sen egyeztetett és mindany- nyiukra nézve kötelező nor­máknak kellene alárendelni, hogy ily módon elkerülhetővé váljon az atomháború. A Szovjetunió és Francia- ország egyaránt fontosnak tartja, hogy a fegyverkezési hajsza ne terjedjen ki a vi­lágűrre. Mindkét részről azt kívánják, hogy haladéktala­nul kezdődjenek tárgyalások erre vonatkozó megállapodás kidolgozása céljából. A fegy­verkezési hajsza megfékezésé­nek tárgykörén belül, a tár­gyaló felek kitértek a vegyi fegyverek betiltásának és megsemmisítésének kérdésére is.' Egyetértettek abban, hogy az erre vonatkozó egyezmény előkészítésére a genfi leszere­lési értekezlet munkáját épí­tő szellemben kell folytatni. Konsztantyin Csernyenko, mint kulcsfontosságú kérdés­ről szólt a nukleáris fegyver­zet korlátozásáról és betiltásá­ról. Kijelentette, hogy a genfi tárgyalásokon a Szovjetunió őszintén törekedett kölcsönö­sen elfogadható megállapodás elérésére, és álláspontjával messze elébe ment a nyugati fél igényeinek. Az új ameri­kai rakéták nyugat-európai telepítése senkinek nem nö­velte meg a biztonságát, el­lenben fokozta a háborús ve­szélyt. A felelősség ezért az Egyesült Államokat és NATO- szövetségeseit terheli. A Szov­jetunió ma is azt kívánja, hogy megállapodás szülessen ebben a kérdésben. Szovjet részről az atomfegyverzet köl­csönös és számottevő csök­kentesét óhajtják — mondot­ta Konsztantyin Csernyenko, külön is aláhúzva a kölcsönös szó jelentőségét. Az Egyesült Államok részéről azonban saj­nos, még ma sem tapasztal­ható megállapodási készség. Válaszában Mitterrand meg­erősítette, hogy Franciaország is érdekelt a béke megőrzésé­ben és abban, hogy mindent megtegyenek az atomháború kirobbanásának megakadályo­Mint ismeretes, a szervezet tagállamai: Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Hollan­dia és Luxemburg. A Nyugat-európai Unió mostani párizsi döntésével kapcsolatban a TASZSZ kom­mentátora emlékeztet arra, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság a világ egyik legna­gyobb fegyvergyártási licenc- eladója, és a nyugatnémet gyártmányú fegyverek a vi­lág több mint hetven orszá­gába jutnak el. Az NSZK fegyverexportja az utóbbi év­tizedben megtízszereződött. zásáért. A francia elnök ugyanakkor megismételte or- Sf:aga ismert álláspontját az atomfegyverekkel összefüggő olyan kérdésekről, amelyek­ben a Szovjetunió és a NATO tagországai egymástól eltérő véleményt vallanak. A tárgyalásokon ugyanak­kor hangsúlyozták, hogy foly­tatni kell az európai biztonsá­gi és együttműködési folya­matot. Kinyilvánították arra irányuló készségüket, hogy erőfeszítéseikkel előmozdítsák — a többi között konzultációk útján —, olyan politikai és katonai-műszaki intézkedések kidolgozását a stockholmi konferencián, amelyek erősít­hetik az európai bizalmat, megszilárdíthatják a bizton­ságot. Ezt a célt jól szolgálná, ha a Varsói Szerződés és a NATO megállapodna a kato­nai erő alkalmazásáról való lemondásban és a békés kap­csolatok fenntartásában — hangoztatták szovjet részről. A megbeszélésen érintettek regionális kérdéseket is, így a közel-keleti helyzetet és az iraki—iráni háborút. Latin- Amerikáról szólva megállapí­tották, hogy bizonyos hason­lóság van a térség helyzeté­nek szovjet és francia meg­ítélésében. Síkraszálltak azért, hogy ki kell használni a Szovjetunió és Franciaország nemzetközi együttműködésének bővítésé­ben rejlő tartalékokat, s le­szögezték, hogy a kölcsönös bizalom erősítésért óhajtanak munkálkodni. Csütörtök délután Konsztan­tyin Csernyenko és Francois Mitterrand négyszemközti megbeszélést folytatott egy­mással. A Szovjetunió Legfelsőbb Hans-Dietrich Genscher, a Nyugatnémet Szabaddemokra­ta Párt (FDP) elnöke, csütör­tökön bejelentette, hogy 1985 februárjában, pártjának saar- b rückeni kongresszusán le­mond elnöki tisztéről. Gen­scher saját utódjának — köz­vetett módon — Martin Ban- gemannt javasolta, aki eddig az európai parlamentben képviselte a szabaddemokratá­kat. Feltűnést keltő, ám várható döntését Genscher az FDP tartományi elnökeivel lefoly­tatott bonni tanácskozáson közölte. A szabaddemokrata vezető eredetileg csak 1986- ban akart megválni a pártel­nöki tisztségtől. Jürgen Süd­hoff, a bonni kabinet helyet­tes szóvivője megerősítette, hogy mostani lépését Gen­scher egyeztette Helmut Kohl kancellárral. A szóvivő — a szabaddemokrata politikushoz hasonlóan — hangsúlyozta, DANIEL ORTEGA, a Sandi­nista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezető taná­csának tagja, a nemzeti újjá­építés kormánya kormányzó tanácsának koordinátora ve­zetésével csütörtökön nicara- guai küldöttség érkezett mun­kalátogatásra Szófiába. A kül­döttséget a repülőtéren Milko Tanácsának Elnöksége csütör­tökön este a Kremlben vacso­rát adott Francois Mitterrand tiszteletére. A vacsorán Konsz­tantyin Csernyenko és Fran­cois Mitterrand pohárköszön­tőt mondott. ★ Csütörtök délután Moszkvá­ban több kétoldalú találkozó­ra került sor a szovjet fővá­rosba érkezett francia minisz­terek és szovjet kollégáik kö­zött. Andrej Gromiko és Claude Cheysson tárgyszerű, konst­ruktív légkörű megbeszélésén, amelyen elsősorban nemzet­közi kérdésekről volt szó, elé­gedetten szóltak a két ország politikai konzultációinak gya­korlatáról, s folytatásuk mel­lett foglaltak állást. Gejdar Alijev Charles Fi- termannal folytatott tárgya­lást. A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról tárgyalt Leonyid Kosztandov, a Szovjetunió miniszterelnök­helyettese és tedith Cresson, francia külkereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. Háromórás megbeszélést tartott szerdán Washington­ban George Shultz amerikai külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövete. A tár­gyalás tartalmáról és eredmé­nyeiről egyik fél sem közölt részleteket. A külügyminisztériumból hogy Genscher az elnöki tiszt­ségről való lemondása után is a keresztényliberális koalíció alkancellárja és külügyminisz­tere marad. Bonni megfigyelők szerint Genscher elhatározásában döntő szerepet játszott az, hogy a vasárnapi választás eredményeként az FDP kibu­kott az európai parlamentből. Az olasz vámőrök munka­lassító sztrájkja miatt tovább tart a feszültség az ország ha­tárállomásain, noha a parla­ment költségvetési bizottsága eleget tett annak a követelé­süknek, hogy javítsanak mun­kafeltételeiken, és emeljék a fizetésüket. Balev, a Bolgár KP KB PB tagja és más bolgár vezető személyiségek fogadták. HÄZI ŐRIZETBE helyezték a francia hatóságok szerdán Bordeaux-ban azt a négy iráni tisztet, aki a múlt pénteken ha­talmába kerítette az iráni lé­gierő egy Fokker—27 típusú gépét. Az elmúlt napokban az amerikai sajtóban több talál­gatás látott napvilágot, a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­val kapcsolatban — írja a TASZSZ. A találgatásokra Reagan amerikai elnöknek legutóbbi sajtókonferenciáján tett né­hány kijelentése adott alapot. Az újságírók kérdésére, hogy a kormányzat hajlandó-e kez­deményező lépésekre, a szov­jet—amerikai kapcsolatok ja­vítását illetően, az elnök kénytelen volt általánosság­ban kijelenteni, hogy hajlan­dó lenne valamire ezen a té­ren. Lényegesen újat nem mondott ugyan, de megemlí­tette, hogy ő az előzetes elő­készítés nélküli csúcstalálkozó híve. Az amerikai tömegtájé­koztatási eszközök pedig épp ezt a kijelentését emelték ki. Az Egyesült Államokban is azonnal felmerült a kérdés, mi is a helyzet valójában? A Fehér Ház csak nem hajlandó A szenátus szerdán este 55 szavazattal 41 ellenében elve­tette Sam Nunn szenátor ja­vaslatát az Egyesült Államok Nyugat-Európában állomásozó csapatai létszámának csök­kentésére. A javaslat tulajdonképpen azt a célt szolgálta volna, hogy Washington nyugat­európai NATO-partnereit ka­tonai erőfeszítéseik növelésé­re kényszerítse. Nunn indít­ványa értelmében az Egyesült Államok kilencvenezer kato­nát vont volna ki Nyugat- Európából a nyolcvanas éyek végéig, amennyiben a NATO­távozva a szovjet nagykövet amerikai újságírók előtt kije­lentette: „kiterjedt megbeszé­lést folytattunk az összes két­oldalú és többoldalú kérdé­sekről. Három teljes órát tár­gyaltunk, sorra véve összes problémáinkat, nem oldottunk meg ugyan semmit, de min­den kérdést érdemben tekin­tettünk át. A megbeszélés tartalmáról tájékoztatni fo­gom kormányomat.” Washingtoni megfigyelők számára az egyébként rutin­jellegű találkozó időtartama annak feltételezéséhez nyúj­tott támpontot,, hogy a szov­jet—amerikai kapcsolatok ál­datlan helyzete kényelmetlen­né vált a választásokra ké­szülő. Fehér Ház számára. A jelek szerint az Egyesült Ál­lamok valamiféle kiutat ke­res, amely lehetővé teszi a „kemény vonal” alapjaiban való megőrzését is, de azt is, hogy kivédje a nemzetközi biztonság iránti közöny vád­ját. Az olasz—osztrák, illetve az olasz—jugoszláv határon már ■korábban is kamionok és vas­úti szállítmányok vesztegel­tek, csütörtökre pedig átte­kinthetetlen helyzet alakult ki az olasz—francia határon. 300 francia kamionsofőr elzárta a Mont Blanc alagútját. Fennakadások vannak a lé­gi közlekedésben is. Noha a vámőrsztrájk a külföldi légi­társaságokat csak részben érinti — az elvámolás a pénz­ügyőrség dolga —, a gépek mégis késéssel indulnak, mi­vel az üzemanyag-ellátás en­gedélyezése a vámőrség fel­adata. Az Agip csütörtökön beje­lentette: mindössze 4 napra elegendő tartalék üzemanyag­gal rendelkezik a Róma-Fiu- micino repülőtéren. kiigazítani Szovjetunióval szembeni negatív politkai irányvonalát? A választ a kormány hivatalos személyi­ségei rögtön meg is adták. Világosan rámutattak, hogy az elnök kijelentései „nem tük­rözik a Szovjetunióhoz fűző­dő kapcsolatok enyhülését”. Ez csak azt erősíti meg, hogy Washingtonban jelenleg a szavazatokért folyó hajszában a választás előtti hadjárat ér­dekeinek megfelelő taktikai lépésekre gondolnak. A szovjet fél a csúcstalál­kozó kérdését rendkívül ko­molyan veszi. A vezetés több­ször kifej eziásre juttatta a csúcstalálkozó kérdésével kap­csolatos kedvező álláspontját, es kiemelte, hogy mind a két­oldalú, mind pedig a széle­sebb körű csúcstalálkozónak különleges jelentősége van, s az terrhészetesen megfelelő előkészületet igényel, ha po­zitív eredményeket várnak tő­le. . partnerek elmulasztották vol­na évi 3 százalékkal emelni a hagyományos erők növelését szolgáló kiadásaikat. Ez a kendőzetlen zsarolás még a Fehér Ház számára is kényelmetlen volt, és Reagan elnök vezetésével kedden és szerdán óriási kampány folyt az ingadozó szenátorok meg­dolgozására. A „meggyőzési” hadjáratban legalább egy nyugat-európai ország — Nagy-Britannia — kormányá­nak tagjai is részt vettek. A The Christian Science Monitor című amerikai lap hétfői számában értesülést közölt arról, hogy a nyugat­európai országok őszre terve­zett értekezletén, amelyre nem hívják meg az Egyesült Államok képviselőit, a Nyu­gat-európai Unió újjászerve­zése keretében katonai kérdé­sek is szóba kerülnek máid — nem utolsósorban az a té­ma, hogy mit tegyen Nyugat- Európa, ha Washington be­váltja Nyugat-Európában ál­lomásozó csapatai létszámának csökkentésére vonatkozó fe­nyegetéseit. Ch'h Elhnéllési akció A chilei katonai rezsim ha­tóságai \háromhónapos szám­űzetésre ítéltek egy katolikus papot. A pap a keresztények és a marxisták közös fellépé­sét sürgette a demokrácia és az emberi jogok érvényesíté­se érdekében, elítélte a bör­tönökben folyó kínvallatáso­kat. Chilében egyházi személy ellen korábban nem hoztak hasonló ítéletet. Egy húsztagú fegyveres cso­port szerda este tűzharcba bocsátkozott a rendőrökkel Santiago külvárosában. A csoport egy vonat ellen inté­zett támadást, amikor az ösz- szecsapás kirobbant. A rendőr­ség a Manuel Rodriguez Ha­zafias Front elnevezésű bal­oldali szervezet tagjait gyanú­sítja a támadással. Jeruzsálem Itéhtet hirdettek Egy jeruzsálemi bíróság csütörtökön tízévi elzárással sújtott egy Agila Peti nevű tartalékos katonatisztet, a megszállt arab . területeken garázdálkodó Gus Emunim szélsőséges cionista szervezet tagját. Azzal vádolják, hogy összeesküvést szőtt á jeruzsá­lemi Al-Aksza mecset felrob­bantására, és részt vett három merényletben, melyek nyomán súlyosan megsebesült "három ciszjordániai palesztin pol­gármester. A terrorcsoport ügyében folyó jeruzsálemi tárgyalás- sorozatnak huszonhét vádlott­ja van. A. K. TASISZ-kommenlár a párizsi döntésről •V Megszűnt valamennyi Genscher lövőre hmond pártelnöki tisztéről Feltűnést keltett e bejelentés Csak röviden... Háromórás megbeszélés Shultz-Dobrinym találkozó Áttekin ihstethn a helyzet a határon Olasz várnánk sztrájkja Az amerikai szenátus döntése Elvetettek a javaslatét Szovjet-franda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents