Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM Ára: 1,40 forint 1984. JŰNIUS 22., PÉNTEK § kezdőitek a korKeényfői tárgyalások Dr. Helmut Kohl Magyarországon Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására hivatalos lá­togatásra csütörtökön Ma­gyarországra érkezett dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság szö­vetségi kancellárja. Ctjára elkísérte felesége, Hanna- lore Kohl is. Az NSZK kormányfőjének különgépe 13 órakor landolt Budapesten, a magyar és nyu­gatnémet zászlókkal feldíszített Ferihegyi repülőtéren. A ven­dég tiszteletére a légikikötő betonján csapatzászlóval fel­sorakozott a magyar néphad­sereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Vár- konyi Péter külügyminiszter, továbbá a politikai és a gaz­dasági élet több más vezető személyisége. Ott volt Kővári Péter, a Magyar Népköztár­saság bonni és Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követe. A repülőgépnél elsőként Lá^ár György üdvözölte Hel­mut Kohlt, s köszöntötte ez­után a szövetségi kancellár kíséretének tagjait. Az ünne­pélyes fogadtatás után a ven­dégek — magyar vezetők tár­saságában — gépkocsival szálláshelyükre hajtattak. Délután az Országházban Lázár György és Helmut Kohl szűk körű megbeszélésével — amelyet a Minisztertanács el­nökének dolgozószobájában tartottak — megkezdődtek a magyar—NSZK hivatalos tár­gyalások. Ezek Lázár György és Helmut Kohl vezetésével a Parlament delegációs termé­ben plenáris üléssel folyta­tódtak. A kormányfők társaságában a plenáris ülésen magyar részről Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár, Baj­nok Zsolt államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Esztergá­lyos Ferenc külügyminiszter- helyettes, Melega Tibor kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes és Kővári Péter; az NSZK delegációjának képviseletében Peter Boenisch államtitkár, a szövetségi kormány sajtó- és tájékoztatási hivatalának ve­zetője. Andreas Meyer-Land- rut külügyminisztériumi ál­lamtitkár és Norman Dencker ült tárgyalóasztalhoz. őszinte és nyílt légkörű volt az eszmecsere. Az idősze­rű nemzetközi kérdéseket át­tekintve egybehangzóan álla­Helmut Kohlt vendéglátója, Lázár György köszöntötte kezdetén. tárgyalások pították meg, hogy bár elté­rően ítélik meg a feszültség kialakulásának okait, mindkét ország érdekelt a kelet—nyu­gati kapcsolatok fenntartásá­ban, javításában. A kétoldalú kapcsolatok széles skáláját, az együttmű­ködés fejlesztésének lehetősé­geit elemezve egyetértettek abban, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti vi­szony rendezett, a kontaktu­sokat nem terhelik megoldat­lan kérdések. Egybehangzó véleményként fejtették ki, hogy a gazdaság területén az eddig is eredményes együtt­működés fejlesztésére vannak újabb lehetőségek. Ugyancsak azonosan foglaltak állást a kulturális, a tudományos és egyéb kapcsolatok bővítéséről. Miután véget ért a plenáris tanácskozás, a kancellár Nor­man Dencker nagyköveti rezi­denciáján találkozott a buda­pesti NSZK-kolónia képvise­lőivel. Este Lázár György és fele­sége díszvacsorát adott a Par­lament Vadász-termében Hel­mut Kohl és felesége tiszte­letére. A vacsorán a két kor­mányfő pohárköszöntöt mon­dott. A magyar—NSZK hivata­los program során Nagy Já­nos és Esztergályos Ferenc partnertárgyalást folytatott Andreas Meyer-Landruttal a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről. A Minisztertanács ülése Jelentés a KGST-csúcs tanácskozásairól © Tájékoztató a munkavéde!em alakulásáról © Módosították a fajtaminősítést A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén tájékoztatót hallga­tott meg a KGST-tagországok vezetőinek legfelsőbb szintű gazdasági értekezletéről, egy­idejűleg jóváhagyólag tudo­másul vette a KGST XXXVIII. rendkívüli üléssza­káról szóló jelentést. A kor­mány méltatva a szocialista országok együttműködésének fő irányait, hosszú időre meg­határozó és a szocialista gaz­dasági integráció fejlődési út­jait kijelölő okmányok nagy jelentőségét, állást foglalt a hazai tennivalók kidolgozásá­ról. A SZOT elnökségének tájé­koztatója alapján a kormány megvitatta o munkavédelem 1983. évi alakulását. A tapasz­talatok alapján az irányító szerveket arra kötelezte, hogy az üzemi balesetek csökkenté­se és a foglalkozási megbete­gedések megelőzése érdekében folyamatosan ellenőrizzék a munkavédelmi szabályok be­tartását és szigorúbban'lépj e- nek fel azok megsértőivel szemben. A kormány megtárgyalta a kisüzemi termelést és a kise­gítő tevékenységet folytató vállalkozások működéséről szóló jelentést. Megállapította, hogy a kisvállalkozások — beilleszkedve a szocialista gazdálkodás rendszerébe — általában eredményesen mű­ködnek, hozzájáru’nak a la­kosság jobb ellátásához, s a vállalati gazdálkodás eredmé­nyeihez. Az alapvetően pozi­tív taoasztalatok mellett ked­vezőtlen jelenségek is mutat­koznak. Ezért — a rendelte­tésszerűen működő szerveze­tek hasznosságát e1 ismerve — a Minisztertanács úgy foglalt állást, hogy . intézkedéseket kell tenni a nem kívánatos Csernyenko tárgyalásai Mitterrand-nsl Szovjet—frsncia csúcs A tárgyalófeleket egyaránt nyugtalanítja a világhelyzet romlása, bár az okokat külön­bözőképp ítélik mag, de egyetértenek abban, hogy el kell kerülni a nemzetközi fe­szültség további növekedését — így jellemezhetők a csü­törtökön Moszkvában meg­kezdődött szovjet—francia tárgyalások, amelyek első for­dulóján Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB főtitká­ra, Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöke és Francois Mitterrand, a Fran­cia Köztársaság elnöke min­denekelőtt a legfontosabb nemzetközi kérdéseket tekin­tette át. A megbeszéléseken szovjet részről többek között részt vesz Andrej Gromiko külügy­miniszter és Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjai, a miniszterta­nács elnökének első helyette­sei, I van Arhipov, szintén el­ső miniszterelnök-helyettes és Nyikolaj Patolicsev külkeres­kedelmi miniszter. Francia részről jelen ván többek kö­zött Claude Cheysson külügy­miniszter, Charles Fiterman közlekedési miniszter, vala­mint Edith Cresson külkeres­kedelmi és idegenforgalmi mi­niszter. A tárgyalásokat a két. or- (Folytatás a 2. oldaton) jelenségek visszaszorítására. Ezek kialakulásának megelő­zéséhez, illetve felszámolásá­hoz a kormány igényli a tár­sadalmi ellenőrzés fokozását, az üzemi demokrácia fóru­mainak támogató közreműkö­dését. A Minisztertanács módosí­totta a növény- és állatfajták állami minősítéséről szóló ren­deletet. Eszerint növelni kell a nemesítéssel és fajtafenn­tartással foglalkozó intézetek anyagi érdekeltségét, és ked­vezőbb lehetőséget kell terem­teni tevékenységük szakmai színvonalának emeléséhez. A Minisztertanács jóvá­hagyta a saját, a kormánybi­zottságok, valamint a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság 1984. II. félévi munkater­vét. BALESETEK OKOZÓI tású targoncák és az ipari gázpalackok működtetését is. A vizsgált csaknem 5 ezer targonca egyharmadát üzembe helyezési eljárás nélkül használták, több mint 30 százalékuknál pe­dig nem végezték el a kö­telező időszakos vizsgála­tokat. Mintegy 4700 hibát tártak fel a munkavédelmi felügyelők, és hoztak intéz­kedéseket ezek megszünte­tésére. Az ipari gázpalac­kokat 444 gazdálkodó szer­vezetnél és 10 gázpalack­töltő állomáson ellenőriz­ték. A tapasztalatok szerint a felhasználóknak csak 71 százaléka rendelkezett for­galmi, üzemben tartási en­gedéllyel, s a vizsgált pa­lackok jő része sérült volt. Kedvezőbb helyzetet re­gisztrálhattak az ellenőrök az egyéni védőfelszerelés, védő- és munkaruhaellátás vizsgálatakor. Az eszközök többségénél egész évben ki­egyensúlyozott volt a piaci helyzet. Az elmúlt év kedvező ta­pasztalata, hogy az Orszá­gos Munkavédelmi Bizott­ság közreműködésével létre­jött az 1985-ig szóló — a népgazdaság egészét átfogó — munkavédelmi fejleszté­si program. S zükségesnek tartotta a Minisztertanács, hogy vizsgálják felül az egyéni védőfelszerelések minősíté­sével, minőségellenőrzésé­vel kapcsolatos rendelkezé­seket, és gondoskodjanak az egységes szabályozásról. Ki kell dolgozni továbbá a gazdálkodó szervezetek he­tedik ötéves tervidőszakra vonatkozó munkavédelmi fejlesztési-tervezési metodi­káját, és az ahhoz kapcso­lódó információs rendszert. Pártvezetők látogatásai Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Közélet Kapolyi László ipari minisz­ter meghívására Budapestre érkezett Milan Kubát cseh­szlovák elektronikai ipari mi­niszter. Kurt Bachmann, a Német Kommunista Párt (DKP) ala­pító tagja, első elnöke, a párt­elnökség tagja, június 22-én tölti be 75. életévét. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak születésnapi üdvözletét bonni nagykövetségünk tolmá­csolta. Csin Tö-csin bankelnök ve­zetésével a Magyar Külkeres­kedelmi Bank Rt. meghívására, június 14. és 21. között Buda­pesten tartózkodott a Bank of onina delegációja. Paul Volcker, az Amerikai Egyesült Államok Jegybankja kormányzótanácsának elnöke — Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meg­hívására — csütörtökön ha­zánkba érkezett. A z országgyűlés nyári ülésszakán megvitatott témák még sokáig forognak közszájon, hiszen csupa olyasmivel foglalkoztak, amelyek a legszélesebb tö­megeket érintik. Igaz ez a külkereskedelemre vonat­kozóan is, mivel mind az export, mind az import mennyiségének és minősé­gének alakulása a zsebük­re megy. A külkereskedel­mi törvény végrehajtásá­nak elemzésében Pest me­gyei képviselő is szót kért. amint tegnapi lapunkban arról beszámoltunk. Amit elmondott, az természetesen nem kizárólag a saját vé­leménye, hanem összefog­lalta mindazt, amit válasz­tókörzetének termelő üze­meiben tapasztalt, illetve amiről képviselőtársai be­széltek a legutóbbi megyei csoportülésen. Mindenek előtt szögezzük le. hogy hallhattunk a Pest megyei jellemzőkhöz ha­sonló motívumokról az ülésszak vitájában több hozzászólásból is. Ez azt je­lenti számunkra, hogv ami nálunk érvényes, az általá­ban megtalálható a külke­reskedelem házatáján — országosan. S megtalálható a termelők házatáián is. Ugyancsak országosan. Többen hangsúlyozták a vitában, hogv kedvezőnek találják: a vállalatok fej­NAPI KÜLKERESKEDELEM leszthetik önálló exportte­vékenységüket. Jelenleg 217 cég rendelkezik hazánkban önálló exportjoggal, köztük négy Pest megyei. Megál­lapítható, hogy mind a négy vállalatnál dinamiku­san fejlődött az export. Ugyanakkor üzemeink egy részénél kedvezőek a tapasztalatok az úgyneve­zett sajátszámlás külkeres­kedelmi tevékenységben is. Élénk érdeklődés nyilvá­nult meg ezzel párhuzamo­san — amint parlamenti felszólalónk is kiemelte — az, exportnövelő beruházá­sok iránt. Így valósult meg a hernádi baromfiverti­kum, az ácsai galambte­lep, a ráckevei hűtőház, s rövidesen működik majd - az albertirsai hűtőház is. Ezek a beruházások elérték céljukat: a bevétel, amit ál­taluk produkál a megye, meghaladja a 25 millió dollárt. Nálunk is tapasz­talható azonban, amit egyik Győr-Sopron megyei képvi­selő említett: dolgavégezet- lenül távozik az a külföldi vevő, aki azonnali üzletkö­tési szándékkal érkezik, vagy netán közvetlenül a termelővel kíván tárgyalni az áru mennyiségéről, mi­nőségéről és áráról. Szó sincs arról, hogy anarchiát akarjunk a külkereskede­lemben. De az ezzel hiva­tásosan foglalkozó vállala­toktól nagyobb rugalmassá­got, alkalmazkodókészséget elvárhatunk. Az úgynevezett profil­gazda külkereskedelmi vál­lalatok időnként úgyszólván hatósági jogkörben lépnek fel s adott területen á kül­kereskedelem egyedüli leté­teményeseinek hiszik ma­gukat, késleltetve — időn­ként meghiúsítva — ezzel az üzlet létrejöttét. Előfor­dult ilyesmi a csirkepiacon, de málnaügyben is. Sűrűn került szóba az érdekeltségi viszonyok problémája. Ez nálunk a mezőgazdasági termelőket is érzékenyen érinti. Ennek tulajdonítható például: a gazdaságok lényegében nem érzékelik az ösztönzést ar­ra, hogy exportra valóban alkalmas terményeket küld­jenek a piacra. A külkeres­kedelmi vállalatok — s al­kalmazottaik többsége — már egészen jól megélnek abból a tevékenységből, amit folytatnak, de megél­nek-e a termelők is? S ha már itt tartunk, említsük meg: a vitában érintették a képviselők azt is, hogy vajon mennyire alkalmasak maguk a külkereskedők arra a feladatra, amelynek megoldására vállalkoztak? S vajon tényleg azok él­nek-e közülük legjobban, akik a legeredményesebb üzletekkel gyarapítják a nemzeti jövedelmet? Ma­gyarán:. felül kellene vizs­gálni a külkereskedelem személyi feltételeit is, s a legrátermettebb üzletkötő­ket teljesítményük szerint megbecsülni. Monopolhelyzetben van- nák bizonyos külkereske­delmi vállalatok, ez igaz, de az is, hogy némely ter­melő vállalatot is ilyen ka­tegóriába lehet lassan so­rolni, ha nem azt vesszük figyelembe, hogy eladha­tó-e amit előállít, hanem azt, mennyi az éves terme­lési értéke! N em általánosítható je­lenségekről szóltunk, de zömmel olyanokról, amelyek gyakoriságuknál fogva figyelemre méltók. A vita eldöntötte: a külke­reskedelmi törvény a meg­alkotása óta eltelt évtized­ben jó célt szolgált s jól. Módosítására nincs szükség. Inkább arra, hogy a napi külkereskedelem megfelel­jen e törvény szellemének is. Bálint Ibolya I csütörtökön a főváros I. ke­rületébe. látogatott, A kerületi I pártbizottság székházéban Fehér Józsefné első titkár tá­jékoztatta a kerület életéről Ezt követően a Központi Bi­zottság titkára látogatást tett az MTA Zenetudományi Inté­zetében. Délután Aczél György a pártbizottság ta­nácstermében a kerületi tudo­mányos, a kulturális és a köz­oktatási intézményekben és vállalatoknál dolgozó fiata­lokkal találkozott: az aktíva­ülésen tájékoztatta őket a fia­tal értelmiség társadalmi helyzetével kapcsolatos, vala­mint időszerű ideológiai és politikai kérdésekről. ★ Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára csütörtökön látogatást tett Borsod megyében. Mis­kolcon a pártszékházban Grósz Károly, a megyei párt- bizottság első titkára, és La­dányi József, a megyei tanács elnöke fogadta. Ezután Ma­róthy László felkereste a Diósgyőri Gépgyárat. Város­néző kőrútján megtekintette a diósgyőri várat, a Herman Ottó Múzeum állandó kiállí­tásait és a Déryné-emlékhá- zat. Útja innen a Nehézipari Műszaki Egyetemre vezetett, majd az avasi városnegyed­ben kereskedelmi és szolgál­tató létesítményeket tekintett meg. A látogatás a miskolci akadémiai bizottság székhá­zában fejeződött be. Maróthy László előadást tartott idő­szerű politikai és gazdasági kérdésekről. A z elmúlt évben csök­kent valamelyest az üzemi balesetek száma, a helyzet azonban korántsem megnyugtató, hiszen így is 122 141-en sérültek meg munkahelyükön, vagy mun­kából jövet-menet. A halá­los balesetek száma pedig 8,9 százalékkal nőtt. Ugyan­csak több volt a csonkulá­sos baleset, mint a meg­előző évben. Az üzemi balesetek miatt összesen 2 és fél millió napot töltöt­tek betegállományban a dolgozók — 5 százalékkal kevesebbet, mint 1982-ben. A részükre kifizetett táp­pénz összege 3,3 százalék­kal emelkedett s megköze­lítette a 470 millió forintot. Általános tapasztalat, hogy férfiakat jóval gyakrabban ér baleset, mint nőket. Az adatok azt mutatják, hogy az esetek 20 százalékában ittasság is közrejátszott a halálos baleset bekövetke­zésében. Az összes üzemi ba'eset 54,8 százalékát jár­mű okozta. Az elmúlt évben a szak­szervezeti munkavédelmi felügyelők mintegy 280 gazdálkodó szervezetnél vizsgálták a géDek, beren­dezések, különféle létesít­mények üzembe helyezé­sének. használatának mód­ját. TaDa«ztalataikat össze­gezve kitűnik: a vállalatok többségénél a feltárt hlhák, hiányosságok nem elsősor­ban műszaki jellegű okok­ból .adódnak, hanem a szer*- vezetlensénből. a kellő elő­relátás hiányából, hanyag­ságból, sokszor pedig az okoz gondot, hogv hiány­zik a magvar szabványok­nak megfele'ő üzemeltetési dokumentáció. Célvizsgáia- tok keretében ellenőrizték egyebek között a gépi haj-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents