Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
1984. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Szűrös Mátyás látogatása wVt i;!0 jm Az Arany János Múzeumban. Balról dr. Kovák László, jobbról Kocsis Jánosné. Erdósi Agnes felvételei (Folytatás az 1. oldalról.) választékban. A rekonstrukció megteremtette a korszerű termelés feltételeit, a gyártmányok 60 százaléka exportra kerül. Az önállóság elnyerése után is tovább folytatják a technikai-technológiai korszerűsítést. Mintegy 140 milliós állami fejlesztési támogatást nyertek el 1982 óta. Töredékére csökkent a selejt például a korszerű üvegzárási eszközök bevezetésével. A vállalati jövedelmezőség tavaly elérte a 17 százalékot, s ezzel kiérdemelték a kiváló címet. A tájékoztatót követő üzemlátogatás során Szűrös Mátyás a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásról, a tőkés export növelésének lehetőségeiről, a minőség javítását szolgáló tervekről érdeklődött. Elismeréssel nyugtázta a válaszokban említett eredményeket, kezdeményezéseket, s búcsúzóul további. sikereket kívánt a gyár kollektívájának. Ä vendég útja ezután a nagymúltú Arany János Múzeumba vezetett. Itt dr. Novák László igazgató avatott tárlat- vezetése nyomán ismerkedett meg az országos hírű gyűjteménnyel. A látogatás befejezéseként a városi pártbizottság tanácstermében Szűrös Mátyás aktívaülésen adott tájékoztatást időszerű nemzetközi kérdésekről, majd baráti beszélgetést folytatott a város párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetőivel. M. J. Konferencia a MEASZ-ban Magyarország 1944-ben A Magyar Ellenállók,- Antifasiszták Szövetsége 1944 első félévének magyarországi eseményei címmel tudományos tanácskozást rendezett szerdán. Budapesten, a szövetség székhazában. Nagy Gábor nyugalmazott vezérőrnagy, a MEASZ történelmi és propagandabizott- sagának elnöke megnyitójában hangsúlyozta: á tudományos konferencia szerves része annak a politikai és tudományos jellegű rendezvénysorozatnak, amelyet Magyarország német megszállása és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából tartanak az állami, a társadalmi és a tudományos intézmények. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanára, a történelemtudomány doktora A magyar társadalom 1944-ben és a német megszállás című vitaindító előadásában megállapította: a magyar nép a német megszállás alatt ezernyi jelét adta annak, hogy tiltakozik a fasiszta barbárság ellen. Az ellenállási frontban különböző politikai meggyőződésű és világnézetű emberek találtak egymásra, s megragadtak minden lehetőséget, hogy a németeknek ártsanak. Beránné Nemes Eva, a történelemtudomány kandidátusa korreferátumában a magyarországi nácielienes összefogásról, az ellenállás vidéki bázisairól szóit. Karsai Elek, a szakszervezetek központi levéltárának igazgatója, a magyar zsidóság 1944-es deportálásáról, félmillió ember pusztulásáról emlékezett. ölvedi Ignác, a hadtudományok kandidátusa a sikertelen 1944. őszi kiugrási kísérletnek a Horthy-hadsereg tisztikarára gyakorolt hatását elemezte. Strassenreiter Erzsébet, a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa A magyar nagyüzemi munkásság és politikai arculata 1944-ben címmel tartott kor- referátumot. A tudományos tanácskozás Nagy Gábor zárszavával ért véget. TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) mielőbb következetesen megszüntessük a törvénysértő jelenségeket, az üzemek felszámolják az itt-ott megnyilvánuló összeférhetetlenséget. Megköveteljük az üzemektől a munkaviszonyban és a kisvállalkozásban nyújtott teljesítmény egyértelmű és világos szétválasztását, és ellenőrizzük az árképzési szabályok megtartását — hangsúlyozta Hetényi István. Elidegeníthetetlen felelősségünk ezért, hogy határozottan és következetesen lépjünk. fel minden olyan jelenséggel szemben, amely a jogszabályokat sérti, vagy a morális szabályok felrúgásával, hanyagsággal, pazarlással jogosulatlan anyagi előnyök szerzéséhez vezet. A miniszter ezután időszerű feladatainkról szólt. Mint mondotta: a nemzeti jövedelem tavalyi csökkenő mértékű növekedésével szemben idén másfél-két százalékos növekedést kell elérnünk. Ahhoz, hogy növekedhessen a társadalmi jólét, olyan eszközök kiépítésére, működtetésére van továbbra is szükség, amelyek a termelés súlypontját a jövedelemképződés növekedése irányába mozdítják. A vállalati beruházások alakulását az eddiginél szelektívebb hitelpolitikával kínvájuk befolyásolni, de éppen a szelekció jelzi azt, hogy az energiamegtakarítási célokra több hitelt biztosítunk, mint amit eredetileg a terv biztosított. Az ifjúság lakáshoz jutási lehetőségeinek javítására 300 millió forint többletjuttatásról született döntés. Differenciáltabb, az egyéni helyzetet jobban figyelembe vevő hitel- bírálatot kell folytatni a lakáshiteleknél, hogy a jogos igényeket teljes mértékben ki tudjuk elégíteni. MEGKEZDŐDÖTT A VITA A miniszteri expozét követő vitában felszólalt Klabuzai Miklós (Somogy megye 6. vk.), a siófoki November 7. Tsz elnökhelyettese, a törvényjavaslat bizottsági előadója, aki az egyes országgyűlési bizottságok véleményét tolmácsolta. Kangyalka Antal (Csongrád m. 15. vk.), a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Vállalat igazgatója, Szabó Kálmán (Budapest 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem taT nára, Jávorkai István (Komárom m., 2 vk.), a Tatabányai Szénbányák Vállalat fő- aknásza, és Kadlecsik Miklós (Fejér m., 11. vk.), a kálozi Vörös Lobogó Tsz növényvédelmi szakirányítója. A vitában tág teret kaptak a lakásgondokkal foglalkozó észrevételek. Ennek kapcsán Hetényi István bejelentette, hogy a kormány még ebben az évben áttekinti az e témáról szóló, közelmúltban hozott határozatának végrehajtási tapasztalatait, s levonja a szükséges következtetéseket. Felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatók és a tanácsok a lakásügyekben a lakáskérelmeknél az eddiginél jobban élhetnének — központi intézkedés nélkül is — az egyéni elbírálás jogával. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. VERESS PÉTER: HOSSZABB TÁVON A MINŐSÉGI MUNKA, A TAKARÉKOSSÁG HOZ JÓ EREDMÉNYEKET Ezután Veress Péter külke- \peskedelmi miniszter tartotta meg expozéját. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy ez év októberében tízéves lesz a külkereskedelmi törvény. Tíz év alatt a világgazdaság és saját belső gazdaságunk helyzete is alapvető változásokon ment keresztül. A nemzetközi pénzügyi rendszer szétesésével párhuzamosan bekövetkezett robbanásszerű árváltozások következtében valamennyi energiaimportőr ország érzékeny cserearány-veszteségeket szenvedett. Országunk külkereskedelmi forgalmának cserearány-veszteségei alapvetően négy tényezőre vezethetők vissza: az importunkban jelentős részarányt képviselő energiahordozók és egyes nyersanyagok . árának tartós emelkedésére: a kivitelünk jelentős hányadát kitevő mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek hullámzó, de a rendkívül erős verseny miatt összességében alacsony árszintjére, arra, hogy késztermékeink exportárai elmaradtak az importáraktól, ami elsősorban termékeinknek a követelményekhez való lassú alkalmazkodásával függ össze; és végül egyebek közt a külkereskedelmi munka egyes litika feladata, hogy nem szocialista országokban is biztosítsa azokat az alapfeltételeket, amelyek nélkül nem lehet a nemzetközi munkamegosztás előnyeiből részesülni. A fejlődő országok többségének gazdasági helyzete és fizető- képessége az elmúlt években hirtelen és hátrányosan változott, a velük folytatott kereskedelem kockázati tényezői megnőttek. A változások előre látása, jelzése és a szükséges cselekvés megfogalmazása egyre nagyobb szerephez jut a fejlődő országokkal foglalkozó kereskedelempolitikai munkában. Ezután Veress Péter a külkereskedelem és a termelés VARGA JÁNOS: összefüggéseiről beszélt. Hangsúlyozta: ma már nyilvánvaló, hogy ai külkereskedelmi eredmények alapvető meghatározója a termelés. Ahol értékesítési problémáink vannak, azt döntően termékeink gyengébb versenyképessége okozza. A külkereskedelem állami irányítása az utóbbi években világszerte erősödött. Ezzel a körii'ménnyel saját munkánkban is számolnunk kell. A külkereskedelmi jogra vonatkozó vállalati igényeket továbbra is — a meghirdetett követelmények alapján — teljesíteni akarjuk — mondotta a miniszter —, tovább kívánjuk növelni azoknak a termelőknek a körét, akik maguk, külkereskednek. Ez azonban nem lehet öncélú jelszó. Külkereskedelmi jogot ott kell gyakorolni, ahol ez a leggazdaságosabb. leghatékonyabb. Az 1984-es esztendőről szólva Veress Péter elmondta: á külső piaci körülmények számunkra lényegesen előnyös, új feltételeket nem ígérnek. A nyugati gazdaságokban helyenként észlelhető — visszaesésekkel tarkított — élénkülés nem jelez általános fellendülést. Ha ez mégis bekövetkezne, mivel mindenki erre vár, még élesebb piaci versennyel találjuk szembe magunkat. Teendőinket a következőkben fogalmazhatjuk meg: — erőteljes tervező, gazdaságtervező. és exportértékesítő munkával biztosítanunk kell a szükséges külgazdasági egyensúlyt 1984-ben, csak ezáltal alapozhatjuk meg az 1935. évi és a VII. ötéves tervet. A miniszteri beszámolót vita követte. Szabó Imre (Hajdú- Bihar m. 15. vk.), a Hajdú- Bihar megyei Tanács elnöke, az országgyűlés kereskedelmi bizottságának képviseletében szólt. Marion János (Győr-' Sopron m. 3. vk.), a Rábatext győri textilipari vállalat nyugalmazott igazgatója, Juhász Mihály (Budapest, 65. vk.), a Papíripari Vállalat vezérigazgatója, Radnóti László (Somogy m. 10. vk.), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet nyugalmazott elnöke és Tóth István (Bács-Kiskun m. 9. vk.), a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat főmérnöke szólt ezután. mindegyik kisdiák képes még arra, hogy ellássa önmagát. Pest megyében több mint százhúszezer általános iskolás gyermek fejezte be tegnap a tanéve^. Alig negyven százalékuk mondhatja el magáról, hogy napközis volt. És ez igen nagy gond, mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak, mind pedig az iskolákat fönntartó helyi tanácsoknak. Természetesen a legégetőbb problémák e tárgyban is a kisebb településeken akadnak, nem a megye nagyobb városaiban, ahol a ven- léglátó vállalattal szövetkezve éttermekben oldható meg a gyermekélelmezés. Az áf eszek is tesznek erőfeszítéseket ez ügyben, de eddig nem sikerült megnyugtatóan leküzdeni az akadályokat^ s nem kifejezetten saját hibájukból. A napközibe be nem jutó gyermekek szervezete nem fejlődik kellőképpen, éppen a többnyire rendszertelen táplálkozás következtében. S hogy ez mennyire káros lehet később, arról a hadsereg sorozó orvosai beszélhetnének legtöbbet. Azt mondta tegnap Kárpáti Ferenc altábornagy (Pest m. 7. vk.), honvédelmi miniszterhelyettes, hogy fiaink fizikai állapotával kapcsolatban eléggé rosszak a tapasztalatok. A néphadseregben rendszeresen figyelemmel kísérik a sorozásra kerülő fiatalok egészségi állapotával együtt a testi felépítést is. Sok a ferde tartású, hajlott gerincű, vézna, rosszul táplált ifjú, sajnos, egyre több köztük a gyenge idegzetű is. Ezek a tapasztalok még inkább sajánlato- sak — hangsúlyozta a miniszterhelyettes —, ha azt vesz- szük figyelembe, hogy ezeknek a gyerekeknek tulajdonképpen mindenük megvan, csak az egészségükkel törődünk keveset. Indokolatlan ez a helyzet, hisz kitűnően működő egészségügyi szolgálatunk van. Miért van az, hogy nem vesszük észre a kialakulóban lévő hibákat a hat-, nyolc-, tizennégy éves gyermekeknél? Miért a sorozásnál derülnek ki? A honvéd altábornagy természetesen nem akarja sem az iskola, sem az orvosok nyakába varrni a felelősséget. Állítja, hogy a jövő generáció egészségéért, testi neveléséért valamennyien felelősek vagyunk. Ez ügyben akad dolga az egész társadalomnak. Csatasorba kell állniuk szülőknek, pedagógusoknak, orvosoknak, az úttörőszövetségnek, a KISZ-nek. S nem feltétlenül olyan dolgokban, amelyekhez pénz kell. Nem jut több az államkasz- szából valószínűleg jövőre sem az iskolai napközi otthonokra. Az említett arányváltozáson kívül azzal is érdemes volna foglalkozni, hogy miféle kezdeményezéseknek adjunk teret e tekintetben, miféle támogatást nyújthatnánk a tanácsoknak, az áfé- szeknek ahhoz, hogy több kisdiák egészséges táplálkozása oldódjék meg. Amikor a jövőbe tekintünk, erről sem feledkezhetünk meg. Nézzük csak meg mégegyszer az adatot: 120 ezer gyereknek csak mintegy fele részesül napközis ellátásban a megyében. A kívülrekedtek tábora óriási. S a lányok is számítanak, nem csupán a sorozásra kerülő fiúk. Az egész jövő generáció sorsáról van szó — még akkor is, ha szerencsére kinek- kinek van otthon bőségesen ennivalója. Bálint Ibolya gyengeségeire. A cserearányok romlása, valamint a tőkés világgazdaság elhúzódó válsága országok, pénzintézetek, vállaltok fizetőképességének megrendülése, a nemzetközi politikai helyzet éleződése alaposan próbára tette álló- és teljesítőképességünket. A ránk zúduló új gondok még nyilvánvalóbbá tették gazdaságunk gyengeségeit, sebezhetőségét. Nemzetközi fizetőképességünk megőrzése már évek óta megköveteli, hogy konvertibilis elszámolású kereskedelmi mérlegünk jelentős bevételi többlettel zárjon. Ezt a követelményt gazdaságunk — nagy erőfeszítések árán — immár harmadik éve teljesíti. Nyilvánvaló, hogy hosszabb távon nem a kényszerű takarékosság, a növekedés és a behozatal visszafogása visz előbbre, hanem a minőségileg eredményesebb munka, a teljesítmény jobb értékesülése itthon és külföldön, az értelmes takarékosság. A külkereskedelmi törvény első mondatai is hangsúlyozzák, hogy a Magyar Népköz- társaság számára kiemelkedő jelentősége van a szocialista országokkal, különösen a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaival folytatott kereskedelemnek és a szocialista gazdasági integrációnak. A Szovjetunióval kötött megállapodásaink gazdaságunk valamennyi területén alapvető jelentőségűek — mondotta a miniszter. Fejlődésünk szempontjából ugyancsak fontosak a többi KGST-tagországgal kötött áruforgalmi megállapodásaink. A magyar kereskedelempoMINDEN MÁSODIK FORINT — Hazánk nemzetközi fizetőképességének megtartására, egyensúlyi helyzetünk javítására tett intézkedéseinket állampolgáraink élénk figyelemmel kísérik — kezdte felszólalását dr. Varga Jártas, Pest megye 11. számú választókörzetének képviselője, a Monori Állami Gazdaság állatorvosa, majd így folytatta: — Természetes az is, hogy a külkereskedelem eredményeire, esetenként hibáira az átlagosnál hevesebben reagál a közvélemény, hiszen megközelítőleg minden második forintunk ebből a tevékenységből származik. Megyénk ipari és mezőgazdasági üzemei cselekvőén részt vállalnak az ország exportterveinek teljesítéséből. Iparválalataink tavaly több mint 300 millió dollár értékű exportot adtak, a rubelelszámolású kivitel pedig meghaladta a 200 milliót. Az exporttevékenységgel kapcsolatos tapasztalataink igen sokszínűek, tükrözik a külkereskedelmi törvény végrehajtásának pozitív és negatív vonásait is. Ügy tűnik, a nagy tételek exportja a mezőgazdaságban megoldott, a termelők és a külker vállalatok kapcsolata zömében megfelel a partnerek — s úgy gondolom, a népgazdaság — érdekeinek. Hiányosak azonban a termelők piaci információi. — A kis tételű exportok alakulására kedvezően hatott a párhuzamos profilok kialakítása, s ez elsősorban az élelmiszer-gazdaságban jelenti az előrelépést, az együttműködés fejlődését. Jó példa erre a ráckevei hütöház és az Interag kapcsolata. A felsoroltak ellenére mondom, sok lehetőséget tartogat még az úgynevezett szezoncikkek exportálása. Sok gondot okoz még a bürokrácia, a szervezési hányosságok sora. Vállalataink azonban bizakodóak, azzal együtt, hogy a külkereskedelemben is szükségét érzik az egyenlő alapokon történő versenyeztetésnek. Mert ez nem csupán a piaci, hanem áttételesen a termelő munkát is hatékonyabbá teszi. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát Veress Péter foglalta ösz- sze, majd határozathozatal következett. Az országgyűlés a külkereskedelmi miniszter beszámolóját a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelyen Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — befejezte munkáját.
