Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
1884. JÚNIUS 2., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 * .1 Beszélgetés az IMI vezérigazgatójával A szervezeti fonna csak eszköz Most, amikor a Központi Bizottság állásfoglalása nyomán egyre többet beszélünk a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről, különösen aktuális egy olyan Intézkedés, amely a vállalati irányításban hoz változást. Egy évvel korábban, amikor az ikladi Ipari Műszergyár kialakította ideiglenes szervezeti formáját, még nem tudhatták, hogy a saját vállalatukon belüli végleges rendszer bevezetése Időben éppen egybeesik az egész népgazdaságot átfogó programmal. Mi köze a kettőnek egymáshoz? Mindkét változás egyazon célt szolgálja: a rugalmas, a körülményekhez gyorsan alkalmazkodó, vállalkozáscentrikus irányítási forma kialakítását. Az ikladi Ipari Műszer- gyár vezérigazgatója, dr. Bognár Sándor. Ezt vegye, ezt ajánlom: ZSÁKBA, MALACKA! Talán őzikék? Nem, kiskecskék! Melyik áruházban van ekkora hely? Vásárok, valóságos népünnepélyek. Ro- hamlcptekke! változó világunkban az állandóságot jelentik. Bár új portékák hódítanak, s eltűnt némely régi cikk, itt még találkozhatunk csizmadiával, kádárral, lószerszám-készítővel, tjjraélednek tizenötrhúsz évvel ezelőtti gyermekkorom homályosul© emlékképei. Hatalmas a keletje a hízónak valónak, a malacnak. Zsákba rejtve viszik a kis jószágokat, legtöbben az autó csomagtartójában. Változatos a minőségük, változatos az áruk, de hiszen éppen ez az izgalmas, ez a szép az egészben. Alkudni lehet, és kell i3. Valaki 1550 forintért lösz tulajdonosa egy 35 kilós heréit malacnak, ártánynak. Másutt háromezerért kínálják párját. A süldőt mennyivel adja olcsóbban? — hallom raö- gülem a kérdést. Az is csak olyan malac, kedveském! 1200 és 1700 forint között adják a malacokat az aszódi vásáron de jó ismerősöm, aki gazdának sem utolsó, 1150-ért veszi. Nemcsak kerítés különíti el a malacpiactól a lóvásárt. Ez teljesen más világ, másképp kell mustrálni és kínálni is az igásokat. Lehet, hogy századok óta változatlan ennek a módja. A mintegy két tucat ló között egy deres a fejedelem, a hatvani Ajtai András négyéves állata. Nyolcvanezer forint az ára. A lovas szekerek nem hajnalban Indulnak a vásárra, mim a malacokat szállító utáilfutós áutók. Már előző esté Aszódra, Nagykörösre, Dabasra, Vácra érnek, megetetik a lovakat, fészer a!á állnak. Eső ne áztassa az állatok testét, fáradtság ne látszódjon tartásukon! Befejezvén e kényesebb ügyleteket, a pecsenyesütők ízletes falatjai között válogatnak a vásározók. ?/Iások a csizmadia portékáit, próbálgatják. Angyalkám, ha lejárja a lábát, akkor sem talál jobbat — biztat a cipész. Ezt Pesten héúszázötvenért is eladom, maga itt elviheti hétért! A kalaposnál egy bácsika sorra méregeti a sapkákat, végül vásárlás nélkül távozik. Kedves állatkák, pár napos kecskék fi- gvelik pórázon a vásári világot. Csordás Sándor, aszódi gazdájuk meséli, otthon sokat tart be «ölük, tejükön nyit fel fia, s szívesen viszik a túrót a szomszédok is. Kén és szöveg: BALÁZS GUSZTÁV • Miért volt egyáltalán szükség a vállalat egész szervezeti rendszerének megváltoztatására és miért éppen mosi került erre sori — A motorgyártás mellett, hosz- szabb és rövidebb távú elképzeléseinkben is, egyéb készülékek, berendezések, elektronikai rendszerek (például hőcserélő, számítástechnikai, vagyonvédelmi rendszerek) gyártását tervezzük., Ez már nem egyszeri gyártást és eladást jelent, hanem a tervezéstőla kivitelezésig, az értékesítésen túl a szervizelésig tartó folyamatot. A magyar gazdálkodókra jellemző merev, piramisirányítási rendszer tökéletesen megfelelt a tervutasítás szerinti fegyelmezett, végrehajtó tevékenységhez. De nem a mai követelményeknek! Vállalkozásainkhoz többek között rugalmas szervezetre van szükség. « Mi jellemzi az önök vállalatának új szervezeti felépítését? — Csökkentettük az irányítási lépcsők szamát. Nincsenek osztályok, csak főosztályok, amelyek élén állnak a vezetők. Ok mindig az éppen aktuális feladatnak megfelelően szervezik teamekbe az embereket, s egy-egy ilyen kollektíva csak addig létezik, amíg be nem fejezték azt a munkát, amire szerveződtek. Az egyszemélyi felelős itt a szó valódi értelmében egyedül vállalja intézkedéseinek következményeit, ezzel párhuzamosan azonban megnőtt a hatásköre is. A jutalmazás, a bérezés az ő kezében van. Az igazgatók között is átcsoportosítottuk a feladatokat. 1949 körül, amikor kinevezték á vállalatok élére az igazgatókat, azt mondták, ők elsősorban a politikai hatalom képviselői. A termelés és a műszaki irányítás egy kézbe került. Az új vállalkozói rendszerben a termelés és a kereskedelem között feszültség keletkezett, s mivel a korábban kialakult munkamegosztás révén a műszaki igazgatót teljesen lekötik a napi feladatok, rendszeresen senki nem foglalkozik az innovációs lánccal. Az úi szervezeti formában vállalatunknál a kereskedelmi Igazgató hatáskörébe tartozik a termelés, az anyagellátás, a kereskedelem, ez így igen eredményesnek bizonyult. Mivel nemcsak egy-egy láncszemet, hanem egy folyamatot lát át, irányít és ellenőriz, javult a szállítási fegyelem, gyprsabban tudunk reagálni vevőink igényeire. A vállalat műszaki tevékenysége a fejlesztési intézetben koncentrálódik, így termékeink hamarabb kerülnek piacra... • ... Ennek egy kicsit ellentmond, hogy például az IMI olcsó és kisméretű mosógépét már tavaly is láthattuk a BNV-n, ám a üoltokoan még nem kapható. Vagy hol van a nagy port kavart tárcsás- kapa? — Egyes termékek átfutási ideje hosszaDü, másoké rövidebb. Fogyasztási cikkeknél . általában hosszabb, hiszen például a K.ERMI jóváha-. gyására is várnunk kell. A mosógépet annak idején a BNV-n csupán piackutatás céljából mutattuk be, de még az idén kapható lesz, felmérésünk szerint ugyanis van érdeklődés iránta. A tárcsás kapával más a helyzet. Látszólag volt rá igény, de mivel mi nem vagyunk mezőgazdasági szakemberek, megbíztunk két intézetet á termék vizsgálatával. Egymástól függetlenül, mindkét intézet szakembereinek negatív volt a véleménye; tehát nem fogjuk gyártani. Egyébként külön azért, hogy legyen valaki, aki az új termékek útját végigkíséri az ötlettől az értékesítésig, létrehoztunk egy igazgató- helyettesi státust. ® Ez is szokatlan a magyar gazdaságban. Beosztottak nélküli igazgató? — A mi dolgozóink is nehezen szokták meg, ezért a kinevezésnél •külön ügyeltünk arra, hogy olyan embert találjunk, akinek a szakmai tekintélye elég ahhoz, hogy apparátus nélkül is elfogadják vezetőnek. fi) Ezek szerint azért nevezték ki igazgatóhelyettesnek a — nevezzük így — termékért, mert ezáltal minden olyan értekezleten, minden olyan döntésben automátikusan részt vesz, amelyeken egy Igazgató általában? — így van, de nemcsak a döntéseket emelném ki, hanem az elemzéseket is. A helyes döntéshez ugyanEz már a nap ellen ved, nem a hidegtől En elmentem a vásárba félpénzzel... is minél több információra van szükség. Több szem, többet lát.- A műszaki igazgató mellé úgynevezett műszaki tanácsot alakítottunk, amely munkájában többek között négy beosztott mérnök is részt vesz. Növeltük a demokratikus fórumok számát, minél szélesebb körben vitatjuk meg a terveket. A végrehajtáskor természetesen már nincs demokrácia, de könnyebb ott számonkérni az eredményeket, ahol a dolgozó maga is tervkészítő volt. Akár ötleteivel, akár úgy, hogy megértette feladatainkat. Kísérleti jelleggel hat személyi számítógépet adtunk ki a szervezési főosztályra és a külső gyáregységeknek. Erre azért volt szükség, hogy segítsük a gyáregységek önállóságát (például a költséggazdálkodásban). Ahogy a feladatok, az elemzés decentralizálódik, úgy válnak egyre érdekeltebbé a saját területükön a termelés javításában, s nyilvánvalóan így jár összességében is jobban a vállalat. Ugyanabban a közgazdasági közegben mérettessék meg a kisebb egység is, mint a vállalat egésze. • Ügy tudom, tavaly egy úgynevezett marketing- és egy ingenering- vagy mérnökirodát alakítottak. A két iroda működéséről, feladatairól annak Idején beszámoltunk olvasóinknak. Rájuk Is vonatkozik ez a fentebb megfogalmazott elv? — Hogyne. A mérnökiroda önálló költség- és nyereségterv szerint dolgozik, azaz, a szabályozókon keresztül szabályozzuk a tevékenységüket. <R Ösztönzés, érdekeltség. Hogyan változtak meg ezek a kategóriák az új szervezeti rendszerben? 1— A feladatokkal a jogkörök iá decentralizálódtak. Hiszen követelni csak az tud, aki adhat is. Bérben és a jutalmakban egyaránt csak a keretszámokat határozzuk meg központilag, a pénzt az egyes kollektívák maguk között osztják fel (mint ahogy megelőzőleg a munkát is). Amit semmiképpen nem lehetett volna egyik napról a másikra elérni — az egy év kísérletre ezért is volt nagy szükség —, az, hogy a párt- és a társadalmi vezetők felelőssége ott nőjön meg a helyszínen. Ne velem vitatkozzanak, hanem azzal a közvetlen vezetővel egyeztessék elképzeléseiket, akihez az adott terület tartozik. ösztönzés. A nem vezető munkakörben dolgozók béremelését ‘ tulajdonképpen előre osztjuk ki. A vezetőkét azonban minden esetben egy bizonyos nyereség produkálásához kötjük, méghozzá úgy, hogyha elér egy bizonyos sávot, mondjuk egy egységgel nő a jövedelme. Ha ennél többet ér el, például a második sávba ér, mindjárt négy-öt egységgel kap többet. Azért nő ilyen progresz- szíVen a vezetői jövedelem, mert minden egyes nyereségsáv a dolgozók bérének is újabb egyszázalékos növelésének a lehetőségét teremti meg. Ez a helyzet az alapbérrel. A prémiumot az alapbérnél is jobban kötjük a nyereséghez. © Az egyéves kísérlet után most véglegesen kialakították új szervezeti rendszerüket. Mit igazolt feltételezéseik közül az egy esztendő, és miben kellett korrigálniuk? — Az egyéves kísérlettel nem az volt elsősorban a célunk, hogy megkeressük a hibás pontokat és módosítsunk. Bár ez is. Mivel azonban itt minden intézkedés személyeket érintett, vezetőket és nem vezetőket csoportosítottunk át. Az egy év arra kellett, hogy felismerjük, ki hova, mire alkalmas. Alapvetően másfajta szemléletmódnak kellett kialakulnia, mint ami addig jellemezte gondolkodásunkat. Az IMI az idén az első negyedévben 10 százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor és a vállalat rendelésállománya is rekordnak számít. Látszólag mindez már az új szervezeti formának tulajdonítható. Azért látszólag, mert a szervezeti fórma csak eszköz ahhoz, hogy minden ember aktivizálja magát, s a maga területén a lehető legtöbbet produkálja. Nem zsákbamacska« malacka ez! Kihúz ez egy mozdonyt Is! ELLER ERZSÉBET \ i r
