Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
&AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZ0TT5ÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA i 4 XXVIII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM Ari» 1,ÍÍ0 forint 1984. JÜNIUS 16., SZOMBAT Siáenssdás a tavalyi gazdálkodásró] A Pest megyei Tanács ülése A bűnüldözés és az igazságszolgáltatás helyzete Két átfogó témakör szerepelt a Pest megyei Tanács pénteki ülésének tárgysorozatán, tájékoztató a közrend és a közbiztonság helyzetéről, a bíróságok tevékenységének tapasztalatairól, a törvényesség helyzetéről, valamint jelentés a megye 1983. évi költségvetésének és fejlcsziésialap-tervénck végrehajtásáról. A megyeháza dísztermében tartott tanácskozáson — amelyen a megyei tanács elnöke, ár. Mondok Pál elnökölt — a napirend első pontjának tárgyalásán többek között részt vett dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese. Az álláspontok összhangja A KSST-csúcs két dokumentuma Mint hírül adtuk, csütörtökön fejeződött be Moszkvában a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezlete. A tanácskozáson két dokumentumot fogadtak cl, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra. Az értekezlet nyilatkozatot fogadott el a KGST-tagországok közötti gazdasági cs tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányvonaláról, és elfogadták a KGST-tagországoknak deklarációját a béke megőrzéséről és a gazdasági együttműködésről. iyilofkozaf az együttműködés fejlesztéséről A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén részt vett vezetők és kormányfők, egyhangúlag arra a megegyezésre jutottak, hogy a testvéri országok gazdasági együttműködése, bővítése, és hatékonyságának növelése szükséges és időszerű. Megállapították, hogy a tagországok megnövekedett gazdasági ereje a békéért, a -nemzetközi feszültség enyhítéséért, a többi állammal történt előnyös együttműködésért folytatott' politikájuk anyagi alapjává vált. A tagországok népgazdaságának és kölcsönös együttműködésének tervszerű fejlesztése lehetővé tette, hogy számos területen mérsékeljék a tőkés világban kitört gazdasági válság hatását. Ezzel együtt megállapították, hogy még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a kölcsönös együttműködés bővítéséhez. Egyöntetű véleményük, hogy a jelenlegi szakaszban a KGST-tagországok legfontosabb feladatai az alábbiak; a gazdaság intenzív fejlődési pályára történő gyorsított átállítása; a társadalmi termelés további növelése; a termékek műszaki színvonalának, megbízhatóságának, élettartamának és minőségének javítása; az exportpotenciái fejlesztése; a termelő erők ésszerű elhelyezése; valamint a KGST- tagországok fejlettségi színvonalának, elsősorban Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlettségi színvonalának az európai KGSTtagországok színvonalában való fokozatos kiegyenlítődési folyamatának meggyorsítása. A tagországok célszerűnek tartották, hogy a párt- és állami vezetés felső szintjén rendszeres találkozókat tartsanak. Az értekezlet résztvevői különösen időszerűnek tekintik a tudományos-műszaki haladás minden oldalú gyorsítását, ezért megállapodtak, hogy a nemzeti programok alapján közösen 15—20 évre szóló komplex tudományos-műszaki haladási programot dolgoznak ki. Célszerűnek tartják az energiatermelés szerkezetének módosítását, közösen ki fogják dolgozni az atomerőművek és az atom fűtőművek 2000-ig szóló építési programját. A tagországok elsődleges feladatnak tekintik az agráripari komplexum ágazati és az e területen folyó együttműködés sokirányú fejlesztését. Erőfeszítéseket tesznek az élelmiszertermelés, valamint az élelmiszerek kölcsönös szállításának növelése céljából. A jövőben is szélesíteni fogják az együttműködést a fejlődő országokkal. Továbbra is készek arra, hogy fejlesszék a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal, a világ valamennyi államával. Az értekezlet résztvevői kifejezik szilárd meggyőződésüket, hogy szorosabbra fűzik és erősítik a KGST-tagországok , egységét, amelyet az alapvető osztályérdekek azonossága és a marxizmus—leninizmus ideológiája kapcsol ősszel Deklaráció a béke megőrzéséről Közös érdekek útján A jóváhagyott programnak megfelelően először a testület a közrend és közbiztonság, az igazságszolgáltatás helyzetéről beterjesztett jelentést vitatta meg. Az írásos anyaghoz, amelyet együttesen készített a megyei rendőrfőkapitány, a megyei bíróság elnöke és a megyei főügyész, az előterjesztők nevében dr. Major Miklós megyei főügyész fűzött szóbeli kiegészítést. Elsőnek dr. Zalka Károly, Érd megyei tanácstag kért szót, aki a megyei tanács ügyrendi és jogi bizottságának elnöke. Mint mondotta, a bizottság tagjai igyekeztek széles körben tapasztalatokat szerezni a megyében a napirenden levő, bonyolult témakörrel kapcsolatban, s az így szerzett ismeretek egy része nem túlzottan biztató, van, ahol a rendőri állomány leterhelése meghaladja az elfogadhatót, aminek szinte következménye, hogy a közbiztonság állapota településenként erős eltérést mutat. Dr. Szabolcsi János (Kocsér, Törtei), a bűncselekmények Összetételének változásáról szólott egyebek között és kitért arra, némely helyen megdöbbentő felelőtlenséggel — például a páncélszekrény melletti asztalban levő kulcs — szinte segítik a bűnelkövetőket. Beszélt az üdülőterületek őrzésének megoldatlanságáról, s arról, hogy itt az érintett állampolgárok sem vehetők rá a megelőzés szervezett formáinak létrehozására, holott a megoldást csakis ez kínálja. Bohár János r. ezredes, az Országos Rendőrfőkapitányság képviselője a rendőrség létszámhelyzetével, a megye speciális jellemzőivel foglalkozott beszédében, majd fontos teendőként jelölte meg a rendőrség és más hatóságok együttműködésének javítását. Dr. Lévai Tibor az állampolgár és a törvényesség bonyolult viszonyát taglalta, majd megállapította, hogy a jogalkalmazás területén az államigazgatásban jelentős a fejlődés. Nélkülözhetetlennek ítélte az állampolgárok közreműködését mind a bűnmegelőzésben, mind abban, hogy ne szemhunyás kísérje a fegyelmezetlenségeket, mert legtöbbször a bűncselekmények előzményeinél fény derül arra, hogy a környezet észlelte a rossz irányba haladást. Tóth Sándor (Fót), a mezőőri szolgálattal foglalkozott, majd kitért a zártkertek nem mindenben rendezett őrzési, óvási helyzetére, mondván, itt a jogi szabályozásnak is vannak teendői. Az elhangzottakat dr. Mondok Pál foglalta össze, egyebek között rámutatva: az egyes körzetek, települések helyzetét ilyen értelemben is differenciáltan kell megítélni, amint a törvényességbe, a jogszabályonc tiszteletben tartásába beletartozik az is, milyen a gyakorlata a hivatalos szerveknek, így a tanácsoknak. A zárszó után a testület a tájékoztatót egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint ezt követően a megyei tanács azzal a jelentéssel foglalkozott, amely a megye tavalyi költségvetésének és fejlesztésialap-tervé- nek végrehajtásáról adott sokoldalú elemzést. Az írásos anyaghoz Vágvölgyi József általános tanácselnök-helyettes adott szóbeli kiegészítést, kitérve azoknak a gazdálkodási megkötöttségeknek, szigorításoknak a szerepére, amelyek a tavalyi tevékenységet erőteljesen befolyásolták. Az összefogás ereje A jelentést előzetesen megtárgyalta a megyei tanács tervgazdasági, illetve szám- vizsgáló bizottsága. Ez utóbbi nevében a vitában elsőként Pappert Ádám (Solymár, Üröm), szólalt fel. Részletezte azokat a tapasztalatokat, amelyeket a bizottság tagjai szereztek a területen vizsgálódva, s a többi között felhívta a figyelmet a tanácsok bevételi terveinek teljesítésére, mert ez lényeges mozzanata a gazdálkodás megalapozottságának. Császár Ferenc (Budaörs), a beruházási költségek emelkedését említette, mint ami már szinte meghiúsítja az eredetileg tervezettek végrehajtását egy-egy településen. Ezek a beruházási árak — mondotta — «az energia- és az anyagáraknál is sokkal gyorsabban emelkednek, azaz a tanácsok fordítsanak nagy gondot az árellenőrzésre, a kivitelezők kötelezettségeinek betartatására, bár tagadhatatlan, ez nem könnyű olyan helyzetben, amikor szinte szívességet tesz egy-egy feladat megvalósításával a vállalkozó. Papp István, Gödöllő város tanácsának elnöke a saját bevételek növekvő fontosságát említette felszólalásában, mint a következő évek gazdálkodásának nélkülözhetetlen elemét. Aláhúzta: több tekintetben a jogi szabályozás nehézkes, nem teszi lehetővé a gyors eljárást, mert például a kisipari, kiskereskedői adótartozások — némelyeknél tekintélyes összegű tartozások — behajtása rendkívül hosszadalmas, mivel különböző lépcsőket írnak elő a jogszabályok, holott nyilvánvaló, a közösségi érdek mit diktál. Szekeres József, Százhalombatta város tanácsának elnöke a tanácsi gazdálkodás egy sajátos területével, a költségvetési üzemek helyzetével kezdte szavait, majd arról ejtett szót, milyen pénzügyi akadályok jelennek meg gyakorlatukban a lakásforgalmazásnál, a cserék elősegítésénél. Több rugalrriasságra van szükség, hangoztatta, de nemcsak magában a gazdálkodásban, hanem annak jogi környezete alakításában úgyszintén. Az elhangzottakra Vágvölgyi József válaszolt, majd dr. Mondok Pál, vitazáróként, kitért a tanácsi gazdálkodás néhány olyan elemére, amelyek nagy figyelmet, összpontosítást követelnek, s azt, hogy a tanácsok minden településen célszerűen éljenek a feladatok rangsorolásával, ne a kétségtelenül jogos igényekbői induljanak ki, hanem abból, mit lehet reálisan, együttesen a gazdálkodó szervezetek es a lakossági társadalmi munka nyitotta forrásokkal, elérni. A megyei tanács az 1983. évi költségvetésről, a fejlesztési- alap tervének végrehajtásáról szóló jelentést, a szóbeli kiegészítést, a vitában elhangzottakra adott választ egyhangúlag elfogadta. (A napirend e két fő pontjáról lapunk harmadik oldalán közlünk részletes beszámolót.) Személyi ügy A testület a továbbiakban személyi ügyben hozott döntést. Fógel Erika (Örkény, Hernád, Pusztavacs, Táborfalva) lemondott megyei tanácstagságáról és a művelődési bizottságban viselt tisztéről, mert elköltözik a megyéből. A tanács munkájáért köszönetét fejezte ki, s lemondását tudomásul vette. A- KGST-tagországok kommunista- és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- es kormányfői abból indulnak ki, hogy a politikai és gazdasági viiághelyzet eddig soha nem látott mértékben érintik valamennyi ország és nép érdekét. Mély aggodalmuknak adtak kifejezést amiatt> hogy erősödött a békét fenyegető veszély. Jelentősen növekedett a nemzetközi feszültség, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív köreinek konfrontációs irányvonala, a katonai fölény elérésére, az erőpolitika megvalósítására, a beiügyekbe való beavatkozásra, az államok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának csorbítására, a „befolyási övezetek” megszilárdítására és újra felosztására irányuló kísérletek következtében. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO-országban megkezdték az amerikai nukleáris középliatótávölságú rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg, és a Szovjetuniót válaszintézkedésekre kényszerítette. A szocialista közösség országaival szembeni ilyen irányvonal, amint azt a történelmi tapasztalatok mutatják, teljesen kilátástalan. A szocializmus képes a legbonyolultabb nemzeti és nemzetközi problémák sikeres megoldására. A KGST-tagországok példája vívmányaik a szocializmus és kommunizmus építésében baráti kapcsolataik és együttműködésük pozitív hatást gyakorol a világ fejlődésére. Az értekezlet résztvevői fontosnak tartják mindazoknak a pozitívumoknak a megszilárdítását és megsokszorozását- amelyeket a 70-es evekben a nemzetközi kapcsolatokban . elért, azt, hogy erősödjék a kölcsönös bizalom, fejlődjön az együttműködés az államok között. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a béke megőrzése a földön, a nukleáris katasztrófa elhárítása. Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú betartásával, a nukleáris fegyverkezési verseny megállítható. Az államok hozzákezdhetnek a nukleáris leszerelés reális intézkedéseinek valóraváltásához. Ehhez politikai akarat, becsületes, egyenjogú és konstruktív dialógus szükséges. Ezen az alapon lehet elérni Európa teljes mentesítését mind a középhatótávolságú, mind a taktikai atomfegyverektől. Amennyiben sor kerül a már telepített rakéták kivonására, úgy egyidejűleg lépések történnek a válaszintézkedések visszavonására is. Ez új alapot jelent a tárgyalások felújítására. Időszerűek a szocialista államok azon javaslatai, hogy Záródokumentum "aláírásával befejeződött pénteken Budapesten a szocialista országok UNESCO-bizottságainak XXII. koordinációs ülése. Az egyhetes konferencia munkájáról kiadott közlemény egyebek közt elmondja: az értekezlet résztvevői megvitatták, hogy milyen az UNESCO szerepe és helye a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, továbbá részletes eszmecserét folytattak a szocialista országoknak a szervezet 1986—87. évi programjával és költségvetésével kapcsolatos javaslatairól. A delegációk tagjai egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az UNESCO programjainak hatékonyan kell előmozdítaniuk a nemzetközi együttműködés folyamatos fejlődését az oktatás, Gilbert Paquette, a kanadai Quebec tartomány tudományos és technológiaügyi minisztere, kereskedelmi delegáció élén hazánkban tartózkodott. A miniszter és kísérete megbeszélést folytatott Melega Tibor külkereskedelmi. Szabó Imre ipari miniszterhelyettessel és Sebestyén Jánossal, az OMFB elnökhelyettesével, a gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a műszaki-tudományos együttműködés lehetséges fokozására. haladéktlanul meg kell állapodni a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról, a világűr militarizálásának’ az erő alkalmazásának a világűrben. Az értekezleten részt vevő államok felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-álla- mok között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés viszonyok fenntartásáról .szóló szerződés rendkívül fontos javaslatára. Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy jelenleg jobban, mint valaha szükség van arra, hogy valamennyi parlament és kormány a széles világközvélemény minden józanul gondolkodó ember egyesítse erőfeszítéseit a béke megőrzése és megszilárdítása, a fegy-. vérkezési hajsza megfékezése, a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálása céljából valamennyi ország és nép érdekében — hangoztatja befejezésül a deklaráció. a tudomány, a kultúra és az információ területén, és elő kell segíteniük a jelenkor sarkalatos problémáinak megoldását. Az ülés résztvevői mélységes aggodalommal állapították meg, hogy a világ jelenlegi veszélyes helyzete az Egyesült Államok nagyhatalmi, hegemo- nista politikájának következménye. Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződésüket: az Egyesült Államoknak az a bejelentése, hogy az év végén kilép az UNESCO-ból, a presszió politikájának újabb megnyilvánulása, amely kárt okoz az Egyesült Nemzetek Szervezetének és szakosított intézményeinek, megsérti az egyetemesség elvét és a nemzetközi együttműködésben érvényes, általánosan elfogadott normákat. Rafael M. Salas profeszszor, az ENSZ népesedési alapjának főigazgatója tárgyaláso. kát folytatott Nyitrai Ferenc- né államtitkárral, a KSH elnökével a mexikóvárosban tartandó népesedési világkonferenciára való felkészülésről. A neves tudóst az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanácsa pénteken ünnepélyes külsőségek között díszdoktorrá avatta. Helmut Kehi hazánkba látogat Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Tegnap volt az utolsó tanítási nap, országszerte megkezdődött a vakáció. Trencsényi Zoltán felvétele UNESCO-brzottságok Koordinációs ülésszak Közélet
