Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-13 / 137. szám
Titian Évi négymillió magnófej A BRG—Celltex gazdasági társulás keretében évente négymillió magnófejet készítenek. Ennek zömét túlnyomórészt a Szovjetunióba exportálják. Képünkön: a magnetofon felvevő, illetve törlőfej készül. / A bemutató csak a kezdet volt Hogy eltűnjenek a fehér foltok Akció, Centrum-akció Dabason. A Lottó Áruház, június 4-től, 9-ig beköltözött termékeivel, a dallasi művelődési házba. Cipőket, fehérneműt, kötöttárut, lakástextíliát, női és férfikonfekciót, kozmetikai cikkeket, műszaki cikkeket kínáltak. 1984., JÜNIUS 13., SZERDA Tegnap, ma, hoLnap a címe annak a kiadványnak, amelyet 1980-ban jelentetett meg a halásztelki tanács. Ebben tömören, rendszerezetten olvasható minden jelentősebb fordulat, esemény, amely a település életét, fejlődését befolyásolta. A fotókon modern vonalú lakóházak, új üzletek, jól felszerelt gyermekintézmények vidám kis lakói, nemrég telepített ipari létesítmények. Az azóta eltelt néhány évben ismét gyarapodott Halásztelek. A következő ismertető füzet — összeállítását már tervezik — az új létesítmények elkészültéről adhat majd számot. Bizonyára teret szentelnek az általános művelődési központnak, amely nemcsak a helyi oktatási és művelődési feladatoknak tesz eleget, hanem egyben országos jelentőségű pedagógiai kísérleti intézmény. S szó esik majd a szolgáltató központról is, ahol kilenc különféle üzlet, műhely áll a lakosság rendelkezésére. Az egyetlen érték Félő azonban, hogy az eredmények, az új építkezések mellett még holnap sem számolhatnak be a Malonyay- kastély megnyugtatóan alakuló sorsáról, Négy éve csak egy apró fotó. szűkszavú képaláírás emlékezett meg a lerombolt állapotában is impozáns épületről, amelyben akkor a Duna Tsz vidéki munkásai laktak Most azonban — a megyei tanács jóvoltából — a helyi tanács birtokában van a kezelői jog, amellyel — úgy látszik — nem is olyan köny- nyű valamit kezdeni. — Tudjuk, hogy fontos műemlék sorsa fölött kell döntenünk — mondja Bundev To- dorov Ivánné tanácselnök. A környéken ez az egyetlen értékes építészeti emlék, s szeretnénk, ha jelentőségének megfelelő funkciót tölthetne be. Elképzeléseink megvalósításáért azonban még csak egy egészen kicsi lépést tettünk. Elkészíttettük az Országos Műemléki Felügyelőség Attika gazdasági munkaközösségével a felújítás tanulmányterveit, s ezek bizony igazán vonzó perspektívát tárnak elénk. A kastély impozáns nagytermében koncerteket, a kisebb helyiségekben kiállításokat, klub- foglalkozásokat tarthatnánk. Helyet kapna végre a zeneiskola, s a tetőtér beépítésével két műtermet nyernénk. A melléképületszárny, rekonstrukciójával elhelyezhetnénk az öregek napközi otthonát, s még egv étterem, panzió is nvílhatna mellette. Az első. felületes költségvetés szerint mindez körülbelül 27 mMlió forintba kerülne. Lakásgondok A roskadozó tető alatt egyelőre azonban csak a gondnok és néhány pedagógus él, akiknek — jobb híján — átmenetileg itt biztosított szolgálati lakóhelyet a tanács. Áz ő sorsuk legalább olyan bizonytalannak tűnik, mint a kastélyé, hiszen a kényelmes, kulturált pedagógus-garzonház felépülése ugyancsak távlati tervként létezik, holott az általános művelődési központ pedagógusaink negyedrésze lakásgondokkal, letelepülési nehézségekkel küszködik. Ez bizony nem segíti elő az egységes, felkészült, kutatómunkára alkalmas tantestület kialakulását. Térjünk vissza a kastély sorsához. Oltay Péter, az Országos Műemléki Felügyelőség álláspontját képviseli: — A kastély felújításának, de mindenekelőtt a legsürgősebb állagmegóvási munkák elkezdésének tervét mindenképpen támogatjuk. Az épület belső szerkezete, elrendezése alapján elsősorban kulturális feladatok ellátására alkalmas. A tanulmánytervben szereplő funkciók természetesen a fel- használásnak csak egy-egy lehetséges módját tartalmazzák, s bármikor, az igények szerint módosíthatók. Számunkra azonban az épület megmentése, felújítása az elsődleges cél, nem a rendeltetés meghatározása. Gazdátlan örökség A döntés azonban — úgy tűnik — tlem a helybeliek feladata lesz. A dédelgetett tervek megvalósításához ugyanis minimálisak erőforrásaik. A megyei tanács beruházási kerete pedig sok, lényegesen égetőbb gond megoldására sem elegendő. Pákay Jolán, a Pest megyei Tanács építési osztáNem olcsóbb, de szebb — Több, mint 5 millió forint értékű készlettel mutatkoztunk be a dabasiaknak — tájékoztatott Csíki Miklós üzletvezető. — Sajnos, a kereslet jóval kisebb volt, mint amire számítottunk. Kudarc ez vagy csak a tanulópénzt fizették meg a centrumosok? Mellettük szól, hogy kétezer szórólapot osztottak szét a lakosok között, az első ugyan 20 százalék árengedményt adtak egyes termékekre. A szovjet férfi és fiú kerékpárok végig olcsóbbak voltak. — Ez volt az első alkalom, hogy a Lottó Áruház megjelent Dabason. Meg kellett islyán fogadja a ritkán érkező — üres kastélyok felhasználásának lehetősége iránt érdeklődő — intézmények, egyesületek képviselőit. Előszeretettel ajánlja figyelmükbe a halásztelkiek örökségét — mindez ideig hiába, — Hol itt, hol az ÉVM-ben, hol a helyi tanácsnál bukkan fel valaki, de eddig reális elképzelésekkel, s elsősorban megfelelő tőkével rendelkező partner még nem akadt. Mi olyan felhasználó jelentkezésére várunk, aki célszerű rendeltetést alakítana ki, amely lehetővé tenné, hogy a környék lakosságának is hozzáférhető, látogatható maradjon az épület. A tetőszerkezet azonban már sürgős javításra szorul, s a további állagromlás elkerülése miatt — a Műemléki Felügyelőség jóváhagyásával — a gazdasági bizottság felújítási célkeretéből kell pénzt igényelnünk. Teljes rekonstrukcióról azonban csak akkor lehet szó, ha reális felhasználóra találunk. Halásztelken tehát még nem dőlt el semmi. Lehet sportklub, kulturális centrum, szociális otthon vagy múzeum az épületből. A most bent élő pedagógusok pedig remélik, minél tovább tart ez az átmeneti állapot. Hiszen az ő lakásgondjaik megoldására — biztos, hogy belátható időn belül — egyetlen résztvevőnek semmilyen keretéből sem futja. Talán még azt sem bánják, ha következő, településük fejlődését ismertető kiadványban újólag kimarad a Malonyay- kastély, mint Halásztelek egyik vonzó, érdekes látnivalója. Márványt Ágnes mernünk a helyiek igényeit, és idő kell ahhoz is, hogy a vásárlók megismerjenek minket. Szeptemberig még két kiszállást tervezünk; az egyiket augusztusban, a nyári vásár alatt A vásár idején szóba elegyedtünk néhány vásárlóval is: Mátai Istvánná a cipők között válogatott. — Öcsáról jöttem át, mert hallottam, hogy lejön a Centrum. Lányka szandált szeretnék az iskolai ünnepélyekre. Talán ez — forgatott egy sötétkék lábbelit — meg is felel. Mátai Istvánná nem olcsóbban, hanem szebbet akar itt venni, mint ami a helybeli cipőboltban, vagy a szomszédos Áfész-áruházban kapható Rumzó Dezsöné dabasi. Körülnézni ugrott be a művelődési házba, s mivel az áfész- áruházban nem kapott a férjének extra méretű fehérneműt, itt vett. — Függönyt, cipőt, szandált is szeretnék. Tudtam, hogy lesz ez a vásár, spórolhattam rá — mondta. Liszkai ls*vánné ócsai, a da- dasi bíróságon volt dolga, így került ide. * — Sajnálom is, hogy nem hoztam magammal több pénzt, de nem tudtam arról, hogy itt a Centrum. Egyébként mindig helyben szoktam vásárolni, kivárom — mi mást tehetnék —, amíg megérkezik, amit keresek. Mini Centrum nyílik A Centrum-napokkal nem ért véget a Lottó Áruház és Dabas kapcsolata. Szeptember elején a Budai Lottó fióküzletet nyit a nagyközségben, ez lesz az első Centrum-bolt Pest megyében. A dabasi építési költségvetési üzem egy régi épületeit újít fel erre a célra. A központi fűtés beszerelése, a festes-mázoiás, a korszerű világítás és az egyeb teendő« körülbelül fél millió forintjába kerülnek a Centrumnak. Kiss Pál, a Centrum Áruházak Vállalat fejlesztési főosztályvezető-helyettese ismertette elkepzeieseiket: — Az Alésznek szeretnénk versenytárs lenni, és elsősorban az ellátás fehér foltjait eltüntetni. Minta után értékesítünk majd például faltól-íalig szőnyeget, televíziót, rádiót. Ezenkívül vasszerei vényekét, csöveket, vagyis a központi fűtés különféle elemeit. A későbbiekben, kempingcikkeket. Mindez persze terv, hogy mi valósul meg belőle, az a kereslettől, a tényleges igényektől függ. A Centrum Áruházak Vállalatot a Dabasi városi jogú nagyközségi Tanács kereste meg hónapokkal ezelőtt. Akadozik a kereskedelmi ellátás, segítsenek — kérték a vállalatot. A fővárosba utazgatni, onnan hazaszállítani az árut — drága mulatság. A Centrum győri áruháza tartotta év elején az első árubemutatót, ezt követte ez a júniusi. Az áruházaknak is kifizetődik, ha bővíteni tudják vevőkörüket. S vajon az Áfész? Rosszul jár-e? A dabasi áruház helyettes vezetője, Vincze Sán- dorné egyáltalán nem aggódik: A vevő jár jól — A Centrum-akció alatt, nemhogy csökkent, de még nőtt is a forgalmunk. Az emberek ideszoktak, s ha már rászánták az időt és a pénzt; nem mennek haza üres kézzel. Amit nem kaptak meg a vásáron, -azt tőlünk vették meg. Merthogy olyan termék is van, ami az Áfész-boltban van, a Centrumban viszont nincs. A két kereskedelmi vállalat koríkurrénciaharcában tehát a vevők járnak jól. Eller Erzsébet 5 Szervezőket képeznek A mezőgazdasági nagyüzemekben, ahol korszerű munka- és üzemszervezési módszereket alkalmaznak, egyre nagyobb szükség van jól képzett szakemberekre. A MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetében ősszel új típusú tanfolyamokat indítanak. Másfél éves tanulmányi idővel felsőfokú szervezőképző tanfolyamok kezdődnek. Az intézetben felsőszintű közgazdasági-kereskedelmi vezetőképző tanfolyamot is szerveznek egyéves tanulmányi idővel. Szabódidőkiállítás Kempingcikkekből rendezett kiállítást a Budapesti Nemzetközi Vásár területén a HUNGEXPO és hét hazai vállalat. A HUNGAROCOOP kerti bútorokat, a Trikotex ruházati termékeket, a Taurus gumimatracokat, a Buda^x, kempingcikkeket, a Tanriim^k; pex és aZ Artéx játékokat -éi’ a Konsumex különböző árukat mutatott be. Könyvhalmok között A hernádi Március 15. Tsz könyvkötő részlegében, Pilisen túlzás lenne könyvhegyeknek nevezni az itt készült könykupaco- kat. Csak kisebb példányszámú kiadványokat fűznek, ragasztanak itt, hiszen egy nagyobb nyomdának csak nagy tételeket érdemes gondozni. Itt egyszerűbb, az asszonyok összegyűlnek egy asztalnál, s a jókedvű beszélgetés közben könnyen megy a munka. Trencsényi Zoltán felvétele Gombó Pál ^zdmitdóoL K érem, én nem vagyok üzletember, én nem értek a futballhoz. A táblázat és a logika, no, meg a fantázia azonban más dolgok. Ami a táblázatot illeti, futballügyben, pontosan szólva a bajnokság (NB I) ügyében két végeredményt láttam. Egyet múlt hét kedden, eszerint az első a Honvéd 45 ponttal, a táblázat végén pedig 25 ponttal bennmaradt a bajnokságban a Volán, ám kiesett a Nyíregyháza, hiába szerzett 24 pontot 7-2-re vervén meg a Diósgyőrt, amely 13 pontjával utolsó lett. Ez egy. Hanem már pénteken is láttam, hogy ugyan első a Honvéd, de csupán 39 ponttal, az utolsó három sorrendje sem változott, csak pontszáma csökkent eggyel-egy- gyel. Ámi: a Végső Végeredmény. Ezt a táblázatváltozást én úgy értettem meg, hogy elolvastam a labdarúgó-szövetség fegyelmi ítéletéről szóló közleményt, mely szerint minden pontokat ő vont le, ráadásul a Nyíregyházát kiejtette az NB I-ből, meg még — ami példátlanul elgondolkoztató! — 500 000 forintot nem fizet ki a győztes Hon- védnak, de még valamiféle prémiumot sem. És itt kezdődik a logika. A magam laikus fejével úgy gondolom, hogy bár a bunda szó sehol sem 'szerepel a közleményben, csak az, hogy a szóban forgó csapatok megsértették a sportszerűséget, itt bizony bundáról, vagyis megvesztegetésről volt síó, a kétszer két csapat a józan csoportérdekből kiindulva megegyezett: Én kapok gólokat, te adsz pénzeket. Mint a kereskedelemben: a gólbeengedés hiánycikk, a pult alá rejtik, a pénz csúszik. Itt viszont elkezdődik a fantázia. Csupa tegyük fel és azok latolgatása, józan számításaim szerint. 'Ami a bunda megtömését, vagyis a csúszópénz nagyságát illeti, az közömbös a kieső csapatok szempontjából, ők kiestek. Ad- tak-kaptak. lőttek, de érvénytelenül, Kettő ráfizetett az üzletre, egy nyert rajta, cfe spon- gya rá, több is veszett már a csoporttulajdonból is. a közerkölcsből is. Hanem egészen más a helyzet a bajnokcsapattal. öt egyszer félmillió, plusz azonkívül feketén-fehéren ki nem írt, de mondjuk, negyedmillió forint prémium elvesztése érte. , Mármost három eset lehetséges: 1. Ennél vagy több bundát kapott, ez esetben nem volt az üzlet ragyogó, de üzlet volt. 2. Vagy ugyanannyit kapott, mikor is pénzénél van 3. Vagy kevesebbet kapott, s akkor bizony ráfizetett az alkura, mint a baromfikereskedelem 5i nyugati exportra. Mármost tekintsünk el az erkölcsiektől, mert Könyves Kálmán óta, amik nincsenek, azokról szó ne essék. Anyagi szempontból nézve azonban komoly érdekeltségi, tehát hatékony jelentősége csak a harmadik esetnek van. Ráfizetek? Egy frászt! Ilyen üzletei többé nem csinálok! — így gondolkozik a józan csoportérdek, és inkább a tisztességet választja, hiszen az fizétődik ki. Kíváncsi volnék, ez a harmadik eset áll-e fenn, hanem ezt megtudni sohasem fogom, mert a bunda azért bunda, hogy üzleti titok legyen; szigorúan bizalmas, csak tisztek adják át tiszteknek, éjjel, sötét hegytetőn, szigorú álcázás mellett. Hanem itt a fantázia nem áll meg. Ugyanis újabb két eset bonyolítja a dolgokat. Az első: a bunda még nem cserélt gazdát. Ha így van, a fizetni köteles fél vagy fizet vagy nem. Megteheti, hogy fizet, talán meg is teszi, hiszen különben a továbbiakban senki vele nem bundázik, tehát (bundakereskedelemben élvezett) bizalmi tőkéjét nem akarja elveszíteni. Megteheti azonban azt is, hogy nem fizet, mert eb aki coki! Eme második variáció a sporterkölcs javára módosítja a számításokat, mert ilyen tapasztalatokkal a csoportérdek, csapatérdek azt mondja: Ingyen beszedni a gólokat, hát hülyék vagyunk mi? Nem, és nem, jöjjön inkább az erkölcsi imperativus! Na de itt a második lehetőség is: a bunda már gazdát cserélt. Ha ez történt lett légyen, akkor nyilván megfordul az átadó fejében: vissza kéne perelni, hiszen az áru használhatatlannak bizonyult. Igen ám, de hogyan lehetne perelni jogi hatóságnál azt, amire nincsen tanú, meg különben is a törvény még a kártyanyereséget sem védi — hogyan is óvná, mint szeme világát, a bundát? Igen ám, de betyárbecsület is van a világon. Azt lebet mondani, hogy Add vissza, pajtás, és felejtsük el a dolgot, szorítsunk kezet, mint két jó barát, egy üzlet füstbe ment, de lesz még Budán bundavásár! Mármost a másik vagy adja vissza, vagy nem. Számításaim szerint mindenképpen féleredményt ér el ily módon a sporterkölcs. Az egyik csapat úgy gondolkodik, hogy mégiscsak megvan a lóvé, a morál nem kell; a másik viszont úgy, hogy a bundát adni, illetve kapni rossz üzlet, inkább veszek Skála-kötvényt. M eg kívánom ismételni, hogy variációim csupa feltevésen nyugszanak és értékelésemben teljesen számításon kívül hagytam az etikai pluszokat és mínuszokat, mint a nyereség-veszteség számlaoldalakat befolyásoló tényezőket; ám az a gyanúm, hogy nem egyedül én jártam így el. Ami persze lehet hiba, mert ugyebár olykor a morális tényezők anyagiakká válhatnak. Például azt hiszem, a lelátókon több a néző, ha azzal indul el hazulról: megyek meccset nézni, mintha azzal: megyek bundát nézni. Mi lesz a Malenyay kastéllyal? Álom és valóság Halásztelkéé