Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

mr « MKvrti 1984., JÚNIUS 13., SZERDA OGI TANÁCSOK«! TíZ NAP Rendeletéiből I Hogyan számítják a szükséglakások bérét? 0 Amikor A tervszerű devizagazdálko­dásról a Tanácsok Közlönye 9. száma közli az időközi mó­dosításokkal egységes szerve­zetbe foglalt szöveget. a bíróság közbeszól 0 Kártérítés kisajátítás során 0 Emelkedett-e kasok bére? a szükségla* Nemrég foglalkoztunk a lak­bérekkel. Most két kérdésre szeretnénk visszatérni, mégpe­dig a szükséglakásokat ille­tően, és hogy a lakbér megál­lapításánál van-e meghatáro­zott alapterület felső határ. Ezt a válaszunkat T. I. gödöllői, illetve M. Z. érdi olvasónknak küldjük, de úgy gondoljuk, másokat is érdekel. A lakbért — mint korábban írtuk — alapvetően a lakás alapterülete és komfortfokoza­ta figyelembevételével állapít­ják meg. Ennek megfelelően megkülönböztetünk: összkom­fortos, komfortos, félkomfor­tos és komfort nélküli lakást. szobás lakásnál: 50 m-, kétszo­bás lakásnál: 80 m2; háromszo­bás lakásnál 100 m2; négyszo- bás lakásnál: 120 m2. Négy szoba felett a felső határ 20 m2-rel növelhető. Fél szobánál a két alapterület különbözeié­nek a felével kell az alapterü­letet növelni. A havi lakbér mértéke meg­határozott esetekben (települé­sen, továbbá épületen belüli fekvés, kizárólagos kerthaszná­lat, kedvezőtlen műszaki álla­pot stb.) növelhető, illetőleg csökkenthető. • Ha közös megegyezéssel válnak a felek, előtte a járu­lékos kérdésekben meg kell állapodniuk. let kár érte azáltal, hogy a sa­ját tulajdonában maradt ingat­lanához előnyös közelségben levő másik ingatlanát a kisa­játítás folytán elvesztette. Az első kérdésben olvasónk­nak van igaza, mert a kisajá­tított ingatlan értékének meg­állapítása során figyelembe kell venni az évelő növényzet értékét is. A másik esetben azonban nincs lehetőség a többlet kár megtérítésére amiatt, mert az előnyös helyzetű ingatlant vesztette el kisajátítás útján. Ez az úgynevezett előnyös helyzet nem tolerálható. Dr. M. J. A tanácsi kezelésben levő állami földek mezőgazdasági hasznosításáról ugyancsak itt találják meg az érdekeltek az időközi módosításokkal és ki­egészítésekkel kiadott egysé­ges szerkezetbe foglalt szöve­get. A munkavédelemről és tár­sadalombiztosítás szervezeté­ről is irányításáról a Művelő­dési Közlöny május 28-án megjelent 9. száma adja köz­zé a 47/1979. MT. sz. rendelet módosításáról kiadott 18/1984. MT. sz". rendeletet, és ez utób­biról az 1009/194. Mt. h. sz. határozatot. A munkavédelem állami irányításáról és ellenőrzéséről ugyanitt jelent meg az 1010/ 1984. Mt. h. sz. határozat. A lakásokkal kapcsolatos fo­galmakat (komfortfokozat, la­kás alapterület, szükséglakás, társbérleti lakrész stb.) a laká­sok elosztásáról és a lakásbér­letről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.. A Minisztertanács rendelete alapján az új lakbér havi mér­téke: összkomfortos lakásnál: 15 Ft/m2; komfortos lakásnál: 12 Ft/m2; félkomfortos lakás­nál: 7,50 Ft/m2; komfort nél­küli lakásnál: 4,50 Ft/m2. Az 1983. július 1-én állami tulajdonban álló szükséglaká­sokra és átmeneti lakásokra fennálló lakásbérleti jogviszo­nyok esetében a korábban megállapított lakbér — a la­kásbérleti jogviszony megszű­néséig — változatlan marad. Az állampolgárok tulajdoná­ban álló szükséglakásokra 1983. július hó 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében a havi lakbér mértéke négy­zetméterenként kettő forint negyven fillérre felemelhető, ha azonban a korábbi lakbér mértéke ennél magasabb, a lakbér — a lakásbérleti jog­viszony megszűnéséig — válto­zatlan marad. Az 1983. július 1. napja után bérbe adott állami tulajdonú és állampolgárok tulajdonában álló szükséglakások havi lak­bérének mértéke 2,40 Ft/m2. A lakbér megállapításánál — az 1971. január 1. napja előtt épült lakások esetében — a következő alapterület felső ha­tárok vehetők figyelembe: egy­Egyik olvasónk azt kifogá­solta, hogy közös megegyezé­sük ellenére a bíróság külön­féle előzetes kérdéseket ren- deztetett velük. így a vagyoni kérdést, lakáskérdést, vala­mint a tartás kérdését is. Olvasónk azt kérdezi, mi akkor itt a közös megegyezés, ha a bíróság mégis beleszól ebbe a megegyezésbe. A Legfelsőbb Bíróság 9. sz. irányelve szerint, a házasság egyező akaratnyilvánítás alap­ján történő felbontása esetén, a bíróságnak - az egyezség jó­váhagyásánál a feleket tájé­koztatni kell az őket megille­tő jogokról, továbbá tájékozód­nia kell arról is, hogy a felek jogaik ismeretében is, az álta­luk szándékolt módon kíván­ják-e az életviszonyaikat (tar­tási, lakás-, és vagyonjogi kér­désekben) rendezni. Erre azért van szükség, hogy egyik félre sem legyen hátrányos a járu­lékos kérdésekben történő megegyezés. A felek közös megegyezése csupán a házasság felbontására irányul. De szo­cialista jogrendszerünk ilyen esetben is mindegyik érdekét hivatott szolgálni. • Nincs lehetőség annak a kárnak a megtérítésére, amely amiatt érte a jogosultat, hogy a megmaradt ingatlanához elő­nyös, közelben levő másik in­gatlanát elvesztette. P. A. olvasónk két telke kö­zül az egyiket kisajátították. A kisajátítás során nem vették figyelembe az évelő növényzet, értékét, sem azt, hogy több­Miről ír a Magyar Közlöny? Megváltozott jogszabályok A Magyar Közlöny má­jus 5-i számában található az ipari miniszter rendele­te a Munka Törvényköny­vének az ipari ágazatban történő végrehajtásáról. Néhány fontosabb, közér­dekű rendelkezést ismerte­tünk az új, megváltozott szabályok közük A pótlékokról Ezentúl az egészségre azo­nosan ártalmas munkakörül­mények között foglalkoztatott dolgozó napi munkájának be­fejezése és a másnapi munka­kezdés között legalább tizen­egy óra pihenőt kell biztosí­tani. Az éjszakai pótlék mér­téke huzamosabb időn át vég­zett éjszakai munka esetén húsz Százaléknál kisebb nem lehet. A túlmunka idejére a pótlék mértékét a kollektív szerződés a túlórák számától függetlenül száz százalékig terjedően is megállapíthatja. A geológiai kutatásnál, fú­rásnál a terepen munkában töltött időre a fizikai és a nem fizikai állományú dolgo­zók részére egyaránt a kol­lektív szerződéiben meghatá­rozott, 5—30 százalékig terje­dő, úgynevezett tereppótlék jár. Ennek számítási alapja ugyancsak a törzsbér. Az ipari miniszter rendele­tének kiadásával egyidejűleg hatályát vesztette a témában a kohó- és gépipari, a köny- nyűipari és a nehézipari mi niszter 1980-ban hozott ren delete. A többletköltségről Májusban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a rakodási munkák többletbér- költségének elszámolásáról adott ki új rendelkezést. En­nek lényege, hogy 1984. július 1-től a vállalatoknak, szövet­kezeteknek, gazdálkodó szer­veknek a rakodási többlet- költség összegét nem kell be számítaniuk a bérszínvonal kiszámításának alapjául szol­gáló bértömegbe. A költség- vetési szervek a rakodási többletköltség összegével a jó­váhagyott bérelőirányzatukat az egyéb megtakarítás terhé­re túlléphetik, a többlet azon­ban a tervezés bázisát nem képezheti. Mi számít rakodási többlet- költségnek? Nos, a rendelke­zés szerint ez a vasúti, közúti, vízi árufuvarozással kapcso­latban a fuvarozónál és a fu- varoztatónál a heti pihenőna­pon, munkaszüneti napon, szabadnapon az utolsó mun­kanap munkaidejének végétől a legközelebbi munkanap munkakezdéséig terjedő idő­ben felmerült bérpótlék össze, ge. gj A gyámhatóságok és a megyei gyerek- és ifjúságvédő intézetek igazgatói tanúsíthatják, hogy százak várakoznak 2 egy-egy örökbe fogadható gyermekre. Bár rengeteg az állami gondozott gyermek, közülük 7 mégis kevesen adhatók örökbe. Az örökbefogadást a csa- j! ládjogi törvény szigorú feltételekhez köti. Mind az örök- ^ be fogadni szándékozó szülőjelölt, mind pedig a gyermek ^ oldaláról. Ha lemondtak róla A gyermek szempontjából alapvetően fontos, hogy a még helyreállítható vérségi kapcso­lat ne szakadjon meg. Ezért a vér szerinti szülő beleegyezése nélkül csak akkor adja a gyámhatóság örökbe a gyer­meket, ha a szülő kötelezett­ségének önhibájából tartósan nem tesz eleget. Pillanatnyi — vitatható — gyakorlatunk sze­rint az is elegendő, ha az anya-apa évente egyszer te­lefonon érdeklődik a kis ál­lami gondozott felől. Örökbe fogadni csak kisko­rú személyt lehet. Ha valaki egy 18. életévét betöltött fia­talembert annyira megszeret, hogy gyermekévé fogadná, mindenét ráhagyná, ezt már csak végrendelettel teheti meg. „Hivatalosan” nem fo­gadhatja gyermekévé. Külföldön élő gyermeket csak úgy lehet örökbe fogadni, ha előbb honosítják. Az örökbefogadás lebonyolí­tásának szerve a területileg illetékes gyámhatóság. Örökbe fogadható gyerme­kért tehát náluk érdemes je­lentkezni. Szívesen vállalják ezt a feladatot a gyermekvédő intézetek igazgatói is. Ök az állami gondozott gyerekek tör­vényes gyámjai, a döntésbe így természetesen beleszólnak. Kiállja-e a próbát? A fő szempont: a kiskorú gyermek érdeke. Az ő egészsé­gi, szellemi állapotát nem sza­bad eltitkolni az örökbefoga­dó elől. De az örökbe fogadni szándékozó szülő alkalmassá­gát is bizonyítani kell. Egész­ségi állapotán kívül lakásvi­szonyait, családi körülményeit értékelik. Jóllehet, egy ren­dezett körülmények között élő asszony magányát, pszichés állapotát oldaná egy kisgyerek, de ha van hasonló körülmények között élő há­zaspár a jelentkezők között, övék lesz a gyermek. Mert itt nem a felnőtt, hanem a gye­rek szempontjai az elsődlege­sek, és természetesen egész­ségesebb — ha már válogatni lehet —, ha a gyerek teljes és nem csonka családba kerül. Az intézetekben lévő gye­rekekkel tanácsos fokozatosan kiépíteni a kapcsolatot. Hét­végekre, ünnepekre ki lehet vinni őket a vezetők engedé­lyével. Ha kialakul a kötő­dés, csak akkor érdemes tar­tás időre hazavinni. A jöven­dő szülőnek és a gyermeknek is meg kell bizonyosodni ar­ról, hogy kiállják-e a próbát. A szeretet és a türelem pró­báját. Az örökbefogadási eljárás általában fél évet vesz igény­be. Mint a vér szerinti Az örökbefogadott, mind az örökbe fogadóval, mind annak rokonaival szemben . ugyan­olyan jogokat (és kötelezettsé­geket) élvez, mint a vér sze­rinti gyermekek. Örökbe foga­dó szülője nevét viseli. '(Ha egyedülálló nő fogadja örökbe a gyermeket, a gyerek nem az anya nevén szerepel, ha­nem másik, képzelt szülő ne­vén. A képzelt személy ada-r fait a gyámhatóság belátása szerint állapítja meg.) Az örökbe fogadott gyermek ugyanúgy örököl örökbe fogadó szülője után, mint a vér sze­rinti gyerekek. Tehát, ha az örökbefogadónak vannak vér­szerinti gyerekei is, a „juss” eggyel több (egyenlő) részre oszlik. Az örökbe fogadó szülőt is megilletik a gyerek után mindazok a polgári jogi, tár­sadalombiztosítási és családjo­gi kedvezmények, amelyek a vér szerinti szülőt gyereke után. Ha valaki egész kicsi gyereket fogad örökbe, élvez­heti utána a gyermekgondozá­si segélyt, megilletik a kis­gyermekes anyák szabadidő­kedvezményei. Ha az egyéb feltételek fennállnak, a csa­ládi pótlékot is folyósítják utána. Az örökbefogadás titkos. A már. örökbe fogadott gyerek nyomát a vér szerinti szülő el­veszti. Jó lenne, ha ez a titok ké­sőbb is csak az örökbe fogadó szülő döntése alapján, és nem a „jóakaratú” szomszédok jó­voltából látna napvilágot. Dr. Kertész Éva Vizek partján _ II O Rf.ÁSZ BOTTAL Hálóztak az orvkalászok Mint arról lapunkban már beszámoltunk, átfogó el­lenőrzést tartott a Ráckevei-Dunán és néhány mellék­vizén a halgazdálkodási szakbizottság. Az akcióban 12 főállású halőr vett részt, de segítettek a ráckevei kapi­tányság és a vízirendészet rendőrei, valamint több ön­kéntes rendőr is. Mint Danes Sándor, a halgazdálkodási szakbizottság titkára elmondta, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a horgászok mennyire tartják meg a Duna-ágon az országos rendtől eltérő szabályokat, külö­nös tekintettel arra, hogy immár második esztendeje ezen a vízterületen nincs általános pontytilalom, csak kíméleti területeket jelöltek ki. Ellenőrzés Az ellenőrök már a kora reggeli órákban az előzetesen megoeszeit terv szerint kezd­ték az akciót. A legnagyobb erőket elsősorban a kritikus he.yekre összpontosították. A tapasztalatokról Danes Sán­dort kérdeztük: — Hány esetben kellett fel­jelentést lenni? — Ellenőreink rendkívül körültekintően jártak el, fi­gyelmük kiterjedt szinte min­den szabályra. Összesen t>70 horgásztársunkat igazoltattak, közülük hat ellen feljelentést tettek. — Miért? — A leggyakoribb gond a botelhagyas volt. Sajnos, még mindig nem sikerült elérni, hogy a valamilyen oknál fog­va a vízpartról eltávozó sport- társak kihúzzák a vízből a szerelést. Az egyszerűbb meg­oldást választják: otthagyják. Ám emellett találkoztunk olyan esettel is, amikor a megengedett kettő helyett há­rom bottal horgászott az ille­tő. Természetesen ő sem ke­rülheti el a feljelentést. Sőt: ellenőreink találtak az egyik igazoltatott személynél egy méreten aluli pontyot is. — Más, súlyosabb eset nem történt? — Olyan, ami a horgászrend megsértését jelentené, nem. A rendőrök azonban Makádon, az Aranyparton több szabály­talanul parkoló gépkocsi ve­zetőjét bírságolták meg. Hiá­ba mondjuk, hogy nem szabad a vízpartig menni a kocsival, fittyet hánynak rá. Ráadásul ezek a horgászok olyan kité­rőkben álltak meg, ahol a köz­lekedési tábla átmenő forgal­mat jelzett. — A vízen közlekedőket is ellenőrizték? — Az akcióban részt vevők figyelme erre is kiterjedt. Hat­van ízben figyelmeztettek embereket, köztük nem is egyet azért, mert csónakjaikat, hajóikat szabálytalanul kötöt­ték ki. — A Duna-ági horgászok kö­rében elterjedt, hogy nemrég ismét egy hálóval halászó ban­dát lepleztek le. Mi az igaz­ság? — A hír igaz. Halőreink Ráckevén, a Kerekzátony-szi- get mellett egy hatalmas, több mint 300 méter (!) hosszú há­lót találtak május 15-én. Mi­vel ilyen esetben, nekünk nemcsak a orvhalászásra hasz­nált eszközre van szükségünk, hanem a tettesekre is, a hálót a vízben hagytuk, s elrejtőz­ve vártuk, vajon kik és mi­kor jönnek érte. Éjfél után, pontosan 3 óra 40 perckor tűnt fel egy személygépkocsi, amelyből négyen szálltak ki. Hamarosan hozzákezdtek a há­ló kihúzásához — ekkor je­lentek meg halőreink. Nemso­kára megérkezett a rendőrség is, így közös erővel sikerült le­lepleznünk a bandát, amely­nek vezetője, a környék egyik legtehetősebb embere. — Mennyi hal volt a háló­ban? . — Több mint 300 kiló! — Milyen büntetés vár az elkövetőkre? — Az üggyel jelenleg a rendőrség foglalkozik. Mi hor­gászok azt szeretnénk, ha a bíróság elítélné a tetteseket. A csoport három tagja ellen pedig — mert engedéllyel ren­delkező horgászok — a helyi egyesület is kezdeményezett fegyelmit. Máthé György váci ifihor­gász levélben érdeklődött szerkesztőségünknél, hogy va­jon igaz-e: a halak nagyon ér­zékenyek az időjárás változá­saira? A válasz nagyon összetett, s némi biológiai és meteoroló­giai ismeretekre van szükség megértésükhöz. Bizonyára köz­ismert, hogy az emberek egy része például reumatikus fáj­dalmakra panaszkodik, ha túl­ságosan hideg az idő, vagy például frontátvonulás van. Az ilyen hatások alól .a ha­lak sem kivételek, sőt — ál­lítják egyes tudósok — e vízi szervezeteknél még fokozot­tabban jelentkezik az időjá­rásérzékenység. Hidegfront Frontátvonulás előtt, és köz­vetlenül front alatt általában nagyobb a halak kapókedve, s ilyenkor az addig meghúzó­dó termetesebb példányok is könnyebben horogra alíadnak. A szakemberek szerint ennek az lehet az oka, hogy a lég­nyomás csökkenését, és a le­vegő elektiOmosságtarlalma- nak megváltozását a halak érzékelik, s az hat idegrend­szerükre. A tapasztalatok sze­rint azonban a közvetlenül a hidegfront jelentkezése előtti déli szél — ha közben csök­ken a légnyomás — a legrosz- szabb pontyozó idő. Erre te­hát érdemes odafigyelni! Fiatal olvasónknak végezetül azt tanácsoljuk, a nyári, vil­lámlással kísért záporok ide­jén — ha teheti — inkább hú­zódjon fedett helyre. (Erről nemrég hosszabban is írtunk.) A villámlás ugyanis nem tré- fadolog: esztendőnként többe­ket sújt halálra az égi mennykő. Most pedig egy érdekes hor­gászati módszert ismertetünk, amelyet magunk is kipróbál­tunk, s bevált. (Ám ez sem csodaszer!) Tubifex Egy akvarisztikával foglal­kozó horgásztársunk ajánlot­ta, hogy használjunk etetéshez tubifexet. Ez az apró, cérna­szerű gyűrűsféreg az akváriu­mi halak kedvenc tápláléka, s az akvarisztikai boltokban viszonylag olcsón beszerezhe­tő. , A gilisztagomolyt erős víz­sugárral bontjuk szét, s a kis férgeket az etetőanyagba gyúrjuk. Mivel nagyon oxi­génigényesek, ajánlatos ezt a műveletet közvetlenül a víz­parton elvégezni. A bedobott gombócból ezek az állatkák előbb-utóbb igyekeznek ki­mászni: a gyurma felszínén kibújva többségük hullámzó mozgásba kezd, ezzel felkelt­ve az odasereglett halak fi­gyelmét. A horogra szánt kenyérbe szintén gyúrjunk tubifexet. A siker várhatóan nem marad e11 Vercszki Jáncs Furucz Zoltán A Hermes Áfész a számviteli osztályára felvesz kontírozó könyvelőt és gépíró adminisztrátort Jelentkezni lehet Molnár Mihálynénál, a 295-434-es telefonon. / Százak várakoznak reménykedve Egy életre szóló kapocs

Next

/
Thumbnails
Contents