Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-12 / 136. szám

2 1984. JÜNIUS 12.. KEDD ^íiyfCTP Maradjon örökre békés a világűr (Folytatás az 1. oldalról.) mot rendelt el ilyen fegyverek telepítésére mindaddig, amíg más államok — köztük az Egyesült Államok — nem te­lepítenek bármilyen típusú műholdromboló fegyvert a vi­lágűrbe. Magától értetődően ez a kötelezettség a műholdrom­boló fegyverek kísérleti felbo­csátására is vonatkozik. Ez a szovjet moratórium továbbra is érvényben van. Minden hasznossága mellett a Szovjet­unió ezt a moratóriumot csak első lépésnek tekinti a mű­holdromboló fegyverek teljes betiltása felé vezető úton, be­leértve a már létező rendsze­rek megsemmisítését is. Éppen azért javasolja a Szovjetunió az Egyesült Államoknak, hogy haladéktalanul kezdjenek hi­vatalos tárgyalásokat az ezzel kapcsolatos megállapodás el­érése érdekében. Az ide vonatkozó konkrét szovjet javaslatok jól ismer­tek s azokat az ENSZ tagálla­mainak túlnyomó többsége tá­mogatja. Csupán az Egyesült Államok kormánya lép fel el­lene. 0 Lehetne-e hatékonyan ellen­őrizni a műholdromboló fegy­verek kísérleteinek befagyasz­tását, s ha igen, hogyan? — A Szovjetunió meggyőződése, hogy lehet, sőt rendkívül meg­bízhatóan ellenőrizhető a mű- holdromboló fegyverek kísérle­teinek befagyasztása a felek rendelkezésére álló nemzeti mű­szaki eszközökkel. Emellett szólnak' vezető amerikai szak­értők is, A föld körüli pályára telepí­tett műholdromboló fegyve­rekre vonatkozó moratóriumot hatékonyan ellenőrizhetnék a felek a kozmikus objektumok követésére szolgáló és birto­kukban levő eszközökkel. Ami a nem orbitális műhoidrom- boló rendszereket illeti, ott — az előbb említetteken kívül — igénybe lehetne venni az Egye­sült Államok és a Szovjetunió egyéb szárazföldi, tengeri és kozmikus rádióelektronikai eszközeit. Nem egyértelmű helyzetekben információcserét és konzultációkat lehetne foly­tatni. Szükség esetén más for­mákat iS lehet találni. Amennyiben a felek való­ban érintettek a problémát érintő bármely kérdés, köztük az ellenőrzés kérdésének haté­kony megoldásában, úgy azo­kat sikeresen lehetne rendez­ni a műholdromboló fegyve­rekről, valamint általában a világűr militarizálásának meg­akadályozásáról folytatandó tárgyalásokon, amelyeket a Szovjetunió javasolt Újból hangsúlyozni kívá­lamjatyin sajtóértekezlete Mélyíteni az együttműködést Kedden délelőtt kezdi meg munkáját a KGST-tagországok legfelsőbb szintű gazdasági ér­tekezlete. A tanácskozáson részt vesznek a kommunista és munkáspártok vezetői, a kor­mányfők — jelentette be hét­főn Moszkvában Leonyid Zam- jatyin, az SZKP KB nemzet­közi tájékoztatási osztályának Vezetője. Az SZKP KB osztályvezetője közölte, hogy a háromnapos, csütörtökig tartó tanácskozá­son a résztvevők megvitatják, kmiként lehet tovább mélyíteni 'a KGST-tagországok gazdasá­gi együttműködését, figyelem­be véve megnövekedett gaz­dasági és tudományos-műszaki ■ potenciáljukat, valamint a megváltozott nemzetközi hely­zetet. Zamjatyin emlékeztetett arra, hogy a KGST létrehozá­sa óta eltelt időszakban szá­mottevően fejlődött a tagálla­mok együttműködése. Nagyon . megnőtt a világgazdaságban képviselt súlyuk is. Ma már a KGST-országokban állítják elő a világ ipari termelésének egyharmadát, s ugyancsak a KGST-országok termelik meg a világ nemzeti jövedelmének 25 százalékát. Ezekben az or­szágokban nagy gazdasági és szociális programokat hajta­nak végre, népeik számára biz­tosított az életkörülmények ál­landó javulása. Ezekben az eredményekben fontos szerepe van a testvéri szocialista or­szágok közötti gazdasági kap­csolatok elmélyítésének és tö­kéletesítésének. A tapasztala­tok ugyanakkor azt bizonyít­ják, hogy a KGST-n belüli együttműködésnek még sok ki­aknázatlan tartaléka, lehetősé­ge van, s a tagországok ezek minél jobb hasznosítására tö­rekednek.'^ Kérdésekre Válaszolva Nyi- kolaj Talizin szólt arról, hogy a tanácskozást sokoldalú, ala­pos előkészítő munka, a tagor­szágok s az egész gazdasági szervezet előtt álló feladatok átgondolása előzte meg. A tanácskozás összehívását az indokolta, hogy napjainkra valamennyi KGST-ország fej­lődésének fontos szakaszába érkezett. A tagállamokban be­fejezésükhöz közelednek a je­lenlegi ötéves tervek. A sajtóértekezleten bejelen­tették, hogy a tervek szerint június 14-én tájékoztatják a sajtó képviselőit a tanácskozás eredményeirőL nőm: sürgősen meg kell álla­podni ezekben a kérdésekben, amíg nem került sor a kozmi­kus fegyverek kifejlesztésére, s amíg egy beláthatatlan kö­vetkezményekkel járó fordu­lat nem történik a nukleáris fegyverkezési hajszában. Azok, akik eleve a kozmi­kus fegyverkezési hajszát kor­látozó megállapodások ellen­őrzésének „lehetetlenségére” hivatkoznak, s megpróbálják kizárni e téren a hasznos tár­gyalások lehetőségét, tudato­san azt akarják, hogy a — ka­tonai fölény elérésére számít­va — szabad kezet kapjanak a világűr militarizálásához. Nyíltan kijelentem: ez a po­litika kilátástalan és veszé­lyes, s csak a háborús veszély jelentős növekedéséhez vezet. Ezt nem szabad megengedni. Sürgős és hatékony intézkedé­sek szükségesek a békés világ­űr megőrzése céljából. A Szov­jetunió teljes egészében ezt az utat követi. Andropov lakóhálán Domborműportré Jurij Andropov dombormű­vű portréjával díszített em­léktáblát lepleztek le hétfőn Moszkvában a Kutuzov sugár­út 26. számon, amelyben Jurij Andropov lakott Az emléktábla elhelyezésére az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének vala­mint a Minisztertanácsnak Ju­rij Andropov emléke megörö­kítéséről intézkedő határozata értelmében került sor. Husák—Kulikov Prágai tanácskozás Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök hétfőn a prágai várban fogad­ta Viktor Kulikovot, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnokát, a Szovjetunió mar- sallját. Párt- és álhmi vezetők Moszkvában Ma kezdődik a KGST-csűcs A KGST-tanácskozásra a ma­gyar delegáción kívül már Moszkvában tartózkodik: — A Bolgár Népköztársaság delegációja, élén Todor Zsiv- kovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága fő­titkárával, az államtanács elnö­kével. — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, ame­lyet Gustáv Husák, Cséhszlo- vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök vezeti — A Kubai Köztársaság kül­döttségét Carlos Rafael Rodri­guez, a Kubai Kommunista Párt KB PB tagja, az államta­nács és a minisztertanács el­nökhelyettese, Kuba állandó KGST-képvjselője vezeti. — A Léngyel'.Népköztársa­ság delegációjának élén Wójciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács el­nöke áll. — A Mongol Népköztársa­ság küldöttségét Jumzságijn Cedenbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizott­ságának főtitkára, a nagy né­pi Hurál elnökségének el-nötke vezeti, — A Német Demokratikus Köztársaság delegációja élén Erich Honeckerrel, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitkárá­val, az államtanács elnöké­vel, — A Román Szocialista Köz­társaság küldöttségét Nicolae Ceausescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, az ország államfője vezeti, — A szovjet delegáció veze­tője Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke. — A Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttségének .élén Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára áll. A küldöttségeket szovjet részről Gejdar Alijev, Mihail Gorbacsov, Viktor Grisin, And­rej Gromiko, Grigori} Roma­nov, Mihail Szolomencev, Dmitri} Usztyinov és Vitalij Vorotnyikov, az SZKP Köz­ponti bizottsága Politikai Bi­zottságának tagjai, Viktor Csebrikov, Vlagyimir Dolgih, Pjotr Gyemicsev, Vaszilij Kuznyecov és Borisz Pono- marjov, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának póttagjai, valamint Ivan Kapitonov, Jegor Liga- csov, Nyikolaj Rizskov és Konsztantyin Pluszakon, az SZKP Központi Bizottságának titkárai fogadták. Irak és Irán elfogadja az ENSl-főtiíkár javaslatát Békekezdeményezés és harc Az ENSZ Biztonsági Taná­csának tagjai hétfőn Javier Pérez de Cuellar főtitkár ja­vaslatára konzultációkat foly­tatnak az iraki—iráni hely­zetről. A két hadban álló fél a világszervezet főtitkárához in­Fegyverkorlátozási forduló Gsnfben Részletes szovjet javaslatok Genfben kedden kezdődik az ENSZ leszerelési értekezletének nyári ülésszaka. Negyven or­szág, köztük hazánk képvise­lői augusztus végéig vitatják a fegyverkorlátozás és leszere­lés kérdéseit. A konferencia köreiben borúlátással tekinte­nek az ülésszak elé; megfigye­lők egyetértenek abban, hogy az adott nemzetközi helyzet­ben aligha lehet haladást vár­ni a genfi tárgyalásokon. Meg­lehetősen világossá vált ez a leszerelési konferencia leg­utóbbi, tavaszi ülésszakán is. Az amerikai politika elsőrendű célja az utóbbi időszakában az volt, hogy propagandafórum­ként használja fel a genfi ta­nácskozást is. Ennék legutóbbi megnyilvánulása George Bush alelnök beszéde volt a tavaszi ülésszak legvégén. A vegyi fegyverek kérdés­köre mellett a genfi ülésszakon újra napirendre kerülnek a szocialista országok javaslatai az atomháború megelőzéséről, arról, hogy lemondanak a nuk­leáris fegyverek elsőként való alkalmazásáról, az atomfegy­verek mennyiségi befagyasztá­sáról, majd a készletek csök­kentéséről. illetve a kötelezett­ségvállalásról: ne fejlesszenek ki minőségileg új atomfegy­vereket. Változatlanul napiren­den van a nukleáris fegyver- kísérletek teljes eltiltása — miközben az amerikai kor­mány immár nyíltan is közöl­te, hogy hosszabb távon „szük­ségesnek” tartja a föld alatti atomkísérletek folytatását. Viszonylag új kérdésköre a genfi konferenciának az űr- hadviselés problematikája. E témában is részletes szovjet javaslatok fekszenek az aszta­lon arról, hogy tiltsák meg az atomfegyverek alkalmazását az űrben, illetve az űrből a föld­re — vagyis általában akadá­lyozzák meg, hogy a fegyver­kezési verseny átterjedjen a földről a világűrbe is. Mint is­meretes, az amerikai kormány a közelmúltban jelentette be nagyszabású, hosszabb távú űrfegyver-programját, az — — állítólagos — „szovjet előny­re” hivatkozva. Az amerikai érvelés alapján teljesen való­színűtlen, hogy ezen a terüle­ten közelednének az álláspon­tok Genfben. Annak ellenére, hogy az új genfi ülésszakon érdemi hala­dás aligha várható, a fórum változatlanul fontos az állás­pontok kifejtése, tisztázása szempontjából, mutatnak rá a tanácskozás köreiben. tézett levélben is megerősítet­te: elfogadja Pérez de Cuel­lar indítványát az egymás pol­gári célpontjai elleni tüzérsér gi és légitámadások felfüg­gesztésére — közölte az ENSZ- íőtitkár szóvivője. Az öböl menti országok együttműködési tanácsához tartozó hat ország (Szaúd- Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bah­rein, Oman) olaj miniszterei vasárnap késő este befejezték a szaúd-arábiai Taifban, zárt ajtók mögött megtartott rend­kívüli tanácskozásukat. A rendkívüli értekezleten áttekintették az olajpiacon a szállítóhajókat ért támadások következtében kialakult hely­zetet, a várható fejleményeket és azokat az intézkedéseket is, amelyek az öbölbeli helyzet súlyosbodása esetén válnának szükségessé. Űjabb harci cselekmények­ről érkeztek hírek a frontvo­nalakról. Az iraki főparancs­nokság legutóbbi közleménye szerint az elmúlt 24 órában az iráni tüzérség Baszra, Mandali, Kanakin és Zurba- tija iraki városokat lőtte, míg az iraki ütegek Baszrától ke­letre vették tűz alá az ellen­séget. A kínai hadügyminiszter Washingtonban A konfrontáció jegyében Hétfőn kezdi meg körülbelül kéthetes egyesült államokbeli körútját Csang Aj-ping kínai honvédelmi miniszter. Pekingi várakozások szerint Csang Aj- ping amerikai fegyverek, vagy technológia beszerzéséről tár­gyal majd, ezenkívül száraz­földi, haditengerészeti és lé­gi egységeknél, illetve hadi­anyaggyártó üzemekben is lá­togatást tesz. Katonai szakértők szerint Peking mindenekelőtt radar­berendezések, harckocsi- és légelhárító fegyverek iránt érdeklődik, de elsősorban li- cenceket szeretne venni, hogy az eszközöket maga állíthassa elő odahaza. Az APN szovjet hírügynök­ség hírmagyarázója a kínai miniszter amerikai látogatását kommentálva rámutat: Kínát Washington aktívabban akarja felhasználni a Szovjetunióval szembeni konfrontációs politi­kájában. A Kínának szóló ame­rikai komputer-, mikropro­cesszor- és nukleáris technoló­gia-eladások lehetővé teszik Peking számára, hogy gyors ütemben tökéletesítse a leg­különbözőbb fegyverfajtákat. hivatalos köreinek tárgyalniok kell Managuával, hogy a Fe­hér Ház jobbnak látta, ha lé­pést tesz ebben az irányba. Ez késztette Reagant, hogy elküld- je Shultz külügyminisztert Ma- naguába villámlátogatásra. A tárgyalásokról nem szivárgott ki semmi. Az azonban világos­sá vált a világsajtó hírmagya­rázataiból —, amire számítani is lehetett —, hogy Managua joggal vár tetteket Washing­tontól. Az Egyesült Államok­nak be kell bizonyítania azt, hogy Shultz látogatása valóban „nyitás”. Ennek próbája az le­hetne, ha megszüntetnék a „kontrák” támogatását fegy­verekkel és kiképzőkkel és „le­intenék” őket. Azaz felhívnák őket arra, hogy szüntessék meg a törvényes nicaraguai kormány elleni agressziót és az Egyesült Államok is sürgő­sen véget vetne annak a had­gyakorlatnak álcázott felvonu­lásnak, amellyel a szomszédos Hondurasban katonai beavat­kozását készíti elő. A managuai kormány ez ügyben késznek mutatkozott a párbeszédre. Daniel Ortega ki­jelentette, hogy Shultz látoga­tásakor Managuában megkez­dett párbeszédet szívesen foly­tatná Washingtonban Reagan elnökkel. Ehhez azonban — mint hozzátette — arra van szükség, hogy Washington a szavak helyett tettekkel is iga­zolja, hogy változtatni kíván közép-amerikai erőszakos, be­avatkozási politikáján, Arkus István A SZAVAK PRÓBÁJA dett országba látogatnak, meg­lepi a fiatalság lelkesedése a forradalmi vívmányok védel­mére, s harci elszántságuk, amellyel felsorakoztak a san­dinista vezetők mögött az el­lenforradalmárok ki verésére, a rend helyreállítására. Ez az elszántság és mély ál­dozatkészség rendkívül hatást tesz az úgynevezett Contadora államok — Mexikó, Kolumbia, Panama és Venezuela — hiva­talos köreire is. Ez a közép­amerikai békés rendezés ügyé­ben többször fellépett és a nö­vekvő washingtoni beavatko­zást elítélő csoport nem egy­szer javasolt ^ tárgyalásokat Managua és Washington kö­zött. Nicaragua részéről ké­szek voltak mindig a javasolt eszmecserére, az Egyesült Ál­lamok vezető körei azonban előfeltételek egész sorával pró­báltak kitérni a békés rende­zés elől és a helyzet elmérge­sítésére ’ törekedtek. A was­hingtoni forgatókönyv szerint Hondurast érte volna egy ál­lítólagos támadás —. amelynek végrehajtói természetesen a’ CIA ügynökei lettek volna —, s erre következett volna az Egyesült Államok katonai erői­vel együtt végrehajtott agresz- szió a nicaraguai forradalmi vezetés megdöntésére. Közben azonban a mexikói elnök Washingtonban járt, s oly erővel fejtette ki a Conta­dora csoport álláspontját ar­ról, hogy az Egyesült Államok N icaraguában az elmúlt na­pokban ismét kénytelenek voltak meghosszabbítani a rendkívüli állapotot az ország egész területére. Abban az or­szágban, ahol a nép fegyveres szabadságharca öt esztendeje megdöntötte a gyűlölt diktátor, Somoza Washington-barát rendszerét, ismét fegyverek dörögnek. A népi hatalomnak északon és délen súlyos harco­kat kell folytatnia a CIA, (az észak-amerikai Központi Hírszerző Ügynökség) által a szomszédos államokban kikép­zett és Nicaraguába átdobott ellenforradalmár csapatokkal, amelyek létszáma mintegy nyolcezer fő körüli. Az agresz- szió elleni harc nem kis áldo- ' zatokkal jár. Mint Daniel Or­tega, a nicaraguai kormányzó- tanács koordinátora nemrég közölte: az. elmúlt hetekben ' 219 sandinista harcos esett el az úgynevezett „kontrákkal”, az ellenforradalmárokkal ví­vott csatákban, vagyis annyi, mint 1983 teljes esztendejében. A kikötőhöz vezető elaknásí­tott tengeri útvonalak megne­hezítik, hogy az ország az óceánok felől élemiszerekhez, a lakosság számára nélkülöz­hetetlen iparcikkekhez jusson, s ugyancsak akadályozzák Ni­caragua exportját, amelyre pe- ’ dig múlhatatlanul, szüksége van ahhoz, hogy önvédelmi harcát magas színvonalon folytassa. A sok áldozathoza­tal ellenére a „kontrák” kiszo­rítása az országból sikeresen halad, s nyugati polgári tudó­sítókat is, akik a sokat szenve­képviselőnek az OKP római listáján; képviselői mandátu­mában valamennyi választá­son megerősítették — minden alkalommal nagy szavazat- aránnyal. A XII. pártkongresszuson, 1969-ben az OKP főtitkárhe­lyettesévé, a XIII. kongresszu­son, 1972-ben pedig a párt fő­titkárává választották. Azóta valamennyi pártkongresszus megerősítette e tisztségben. Enrico Berlinguer Kádár Jánosnak, az MSZMP KB el­ső titkárának meghívására 1977. szeptember 30-tól októ­ber 3-ig, baráti látogatást tett Magyarországon. Könyve „Vá­logatott beszédek és írások” címmel 1976-ban magyar nyelven is megjelent. Enrico Berlinguert nemcsak elvtársai, hanem ellenfelei is reális, kimagasló képességű politikusnak ismerték. Olyan helyzetben szilárdította meg a kommunisták befolyását és te­kintélyét Olaszországban, ami­kor egyszerre kellett fölven­niük a harcot az opportuniz­mussal és a szektássággal szemben. Érdemeinek, egész munkás­ságának értékelése még hát­ra van. Fájdalmasan korán távozott, s halálának körül­ményei szinte jelképesek. Nagygyűlésen, ötezer ember szeme láttára érté az agyvér­zés. Beszédét nem akarta fél­beszakítani, rosszulléte azon­ban végül is legyűrte ellenál­lását. Tevékeny élete utolsó másodpercéig dolgozott. Enrico Berlinguert feleségén és négy gyermekén kívül, megrendültén gyászolják az olasz kommunisták, a világ minden kommunista és haladó érzelmű embere. Emléke előtt kegyelettel tisztelegnek ellén- felei is: korunk egyik kima­gasló képességű baloldali po­litikusa távozott az élők sorá­ból. Enrico Berlinguer 1922. má­jus 25-én született a Szardí­nia szigetén lévő Sassariban. A családjában megismert ha­ladó-liberális szellem hatásá­ra már fiatalon kapcsolatba lépett a fasisztaellenes csopor­tokkal. 1943-ban, 21 éves ko­rában belépett az Olasz Kom­munista Pártba, és nemsokára őt bízták meg az ifjúsági szer­vezet vezetésével. Egy évvel később letartóztatták, majd négyhónapos börtönre ítélték az antifasiszta megmozdulá­sokban való részvételéért. Salernóban 1944 nyarán megismerkedett Palmiro Tog­liattival. A párt még abban az évben Rómába hívta; tag­ja lett az olasz kisz-titkár- ságának. Ebben az időben jog­hallgató volt, ügyvéd édesap­ja foglalkozását kívánta foly­tatni. Életpályáján döntő for­dulat következett be, amikor 1945-ben az OKP Központi Bizottságának tagjává válasz­tották. Rövid ideig a párt milánói vezetőségében dolgo­zott. 1949-ben ismét Rómába szólították; őt bízták meg az ifjúsági szervezet irányításá­val, az olasz kisz főtitkára lett. Ebben a minőségben ke­rült Budapestre 1950-ben, ahol a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség elnöke volt. A DlVSZ-ben töltött évek során jártasságra tett szert a nem­zetközi politikában; sokat utazott, alkalma volt megis­merni a szocialista országok életét. 1956-ban új feladatot ka­pott, az OKP központi párt­iskoláját vezette. Ezután több más fontos beosztásban dol­gozott; titkárhelyettesként irá­nyította a szardíniái kommu­nisták munkáját, tagja volt az OKP titkárságának, a párt­központban a szervezeti ügyek tartoztak hozzá. Először 1968 májusában vá­lasztották meg parlamenti Berlinguer életútja Halála közös veszteségünk

Next

/
Thumbnails
Contents