Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

1981. JŰNIUS 9., SZOMBAT Történelmi borok Múzeum Tokajban Befejeződött a Tokaj főterén álló egykori görög kereskedő­ház helyreállítása. A XVIII. században emelt műemlék- épületben múzeumot rendez­nek be. Még az idén megnyí­lik. A négyszintes szép épület­ben a „Tisza-Tokaj mezővá­ros” történetére vonatkozó dokumentumokat, a tokaj- hegyaljai történelmi borvidék hajdani kereskedelmi köz­pontjának számító helység és környékének szőlőművelésére, borászatára, borkereskedelmé­re vonatkozó emlékeket állít­ják elő. Helyet kapnak ter­meiben a Tisza és a Bodrog víziéletének, halászatának em­lékei csakúgy, mint a Bodrog­köz néprajzi értékei. Egyes szobákban korabeli bútorokat, a vidékre jellemző szobabelsőket rendeznek be. Az új múzeumban kapnak majd helyet a Bér es-féle gyűjteményből származó iko­nok és iparművészeti tárgyak, a tetőterében pedig kismeste­rek — a kádárok, a hútorasz- talosok, a mézeskalácsosok — műhelyeit, szerszámait mu­tatják be. Fokozott veszélyhelyzetben Vád alatt a műkincsek őrzői Az évszázad legnagyobb — vagyon elleni — hazai bűn­ügyének tartott milliárdos ér­tékű műkincslopás tárgyalás- sorozata befejeződött, a tette­sek büntetésüket töltik. Rövid idővel az ítélet kihirdetése után pedig újabb — ehhez kapcsolódó — nagy érdeklő­dést keltő per kezdődött. Hanyag kezelés A Pesti Központi Kerületi Bíróságon Zalai LászYóné ár. vezetésével folyik a műkincs­lopás felelősségét tisztázó tár­gyalás. A főszereplőik az 55 éves Kis Sándor, a központi múzeumi igazgatóság biztonsá­gi osztályának vezetője, az őr­ség parancsnoka, valamint az 53 éves Túri Péter, a központi múzeumi igazgatóság helyettes vezetője. A Fővárosi Főügyész­ség mindkettőjüket különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétségével vá­dolja. Mint ismeretes, á Szépmű­vészeti Múzeum épületét fel­Mert a „jogging" az más.. A Váci Kötöttárugyárban szép számmal készül a hagyományos húzózáras tréningruha, de egy ideje helyet kapott a termékek sorában az újfajta melegítő, a „jogging” is. Mert ez más, főkép­pen abban különbözik a hagyományostól, hogy elöl zárt. A képen látható körkötőgép csak egyike azoknak, amelyek az itt gyártott évi kétmillió tréningruhához anyagot készítenek. Trencsényi Zoltán felvétele újítási, tatarozás! munkák miatt még 1982 első félévében feiállvány ózták, és ez a kö­rülmény csökkentette az őr­zés biztonságát. Néhány in­tézkedés történt is ennek el­lensúlyozására: a felállványo­zott területet szögesdróttal kö­rülkerítették, az esti órákban kivilágították. BerácsoztattáK a földszinti ablakokat, továb­bá 1982 augusztusában vásá­roltak egy kisteljesítményű technikai riasztó berendezést. Itt eljutottunk a legizgal­masabb kérdéshez, amelyről a tárgyalás első négy napján sok szó esett. A berendezés hatás­foka alacsony volt, a talajtól számított másfél méterig nem nyújtott biztonságot a behato­lás ellen. A szerkezet egyik meghibásodott érzékelőjét a szakemberek 1983 augusztusá­ban javíthatatlannak minősí­tették. A berendezés ugyan működőképes maradt, de haté­konysága ötven százalékkal csökkent. Dr. Bócz Endre fővárosi fő­ügyészhelyettes vádiratában kitért arra, hogy ezután sem­mit nem tettek a védelem megerősítésére, az őrök szá­mának emelésére. A Régi Képtár értékeinek megőrzésére szolgáló biztonsá-. gi berendezés 1983. október 31- ről november 1-re virradó éj­szaka működésképtelenné vált, hangjelzést nem adott. Kis Sándor biztonsági osztályveze­tő erről tudott, de felettesé­nek nem jelentette, és bízva abban, hogy a múzeum a be­rendezés megjavításáról gon­doskodik — a különös veszély- helyzet ellenére —, az őrzés biztonságának fokozása érde­kében saját hatáskörében nem intézkedett, annak megtételét felettesének nem javasolta. Könnyelműen bíztak Dr. Bócz Endre vádiratában hangsúlyozta: a társadalmi tu­lajdon védelmével kapcso­latos kötelességüket soroza­tosan megszegték, a külö­nös körülmények között előállott fokozott veszélyhely­zet kialakulását követően nem intézkedtek, és nem is java­solták azok megtételét. Köny- nyelműen bíztak abban, hogy műkincseket károsító esemény így sem történik. Ezekkel a mulasztásokkal okozati össze­függésben nyílt lehetőség a különösen nagy értékű festmé­nyek szinte akadálytalan el­tulajdonítására. Az eddigiek során Kis Sán­dor és Túri Péter tagadta vétkességét. Sok szó esett a tisztázatlan jogkörökről, a nem egészen kidolgozott, nem vi­lágos leiratokról, utasítások­ról, amelyekből nem derül ki pontosan, kinek mi a felelős­sége. Kihallgatták a Munkácsy Termelőszövetkezet egyik dol­gozóját, aki irányította a riasztóberendezés szerelését, il­letve folyamatos karbantartá­sát. A tanúvallomás súlyos hiányosságokra hívta fel a fi­gyelmet. Egyebek között: „A készülék fényjelzése jelenték­telen, csak akkor észlelhető, ha az őr pontosan szemben áll a készülékkel. De ez a kijelző nem az őrség szobájában, ha­nem az egyik WC előterében volt elhelyezve.” Nem értesítették A tárgyalás negyedik nap­ján, június 7-én került sor dr. Garas Klára, a Szépművésze­ti Múzeum nyugdíjas főigaz­gatójának több mint két órán keresztül tartó tanúkihallgatá­sára. Néhány részlet az elhang­zottakból: „Kapcsolatunk ak­kor vált intenzívebbé a biz­tonsági osztállyal, amikor új kiállítást szerveztünk, vagy műkincsek szállításáról, moz­gatásáról kellett gondoskod­ni... Azt hittem, hogy a mú­zeum biztonsági berendezése nagyon jó... Tudomásom sze­rint 1983 nyaráig nem volt ve­le semmi probléma, de akkor sem értesítettek a hibáról, il­letve a szerkezet, egy részének kiiktatásáról... Tudomásom szerint kétéves garancia van a berendezésre, el lehetett volna küldeni a gyártó céghez kija­vítani ... Nem ismérem a ke­zelését, ez teljes egészében a fegyveres őrség feladata volt.” A továbbiakban a felelősség tisztázására újabb tanúki­hallgatásokra kerül sor. Gál Judit ÁLARC NÉLKÜL Fejezetek a német fasiszta titkosszolgálatok történetéből MINDAZOK EMLÉKÉNEK, AKIK A NÁCIZMUS ÁLDOZATAIKÉNT HALTAK MEG, S TISZTEL­GÉSKÉNT MINDAZOK ELŐTT, AKIK SZERTE A VILÁGON HARCOLTAK A FASIZMUS ELLEN. 8* ECi volt dr. Sorge? TOKIO BELVÁROSÁHOZ közel, a Tama-temető egyik sírját mindennap felkeresi egy Hanako Iszii nevű töré­keny asszony, virágot tesz a sírra és a gyász jeléül eléget néhány szál gyertyát. A szür­ke gránit sírkövön ez áll: Richard Sorge 1895—1914. 1964-ben szovjet küldöttség kereste fel és koszorúzta meg a sírkövet. Az ünnepi beszéd­ben hangzanak el először az alábbi kijelentések: „Meg­hajtjuk fejünket Sorge elv­társ, a kommunista, a hírszer­ző, a hős emléke előtt.” E látogatás után lebben fel a fátyol — szovjet részről —, amely a Sorge-dossziét takar­ta. A történet nagyon régen kezdődött. Sorge nagyapja az I. Interriacionálé főtanácsának titkára, benső barátja volt Marxnak és Engelsnek. Maga Richard Sorge az oroszorszá­gi Bakuban született, orosz anyától. A család 1898-ban visszaköltözött Németország­ba, Berlinbe. Az I. világhábo­rúban a yperni csata gázfel­hőiben a Langmarknál har­colt. Megsebesült és a ^kór­házban találkozott először baloldali szocialistákkal. Meg­ismerkedett nagyapja mun­kásságával is és egyre szenve­délyesebb érdeklődést tanúsí­tott a szocializmus tanai iránt. 1,917-ben már munkásmozgal­mi szervező a kiéli egyetemen, ahol a politikai tudományok doktora címet szerzi meg. 1919 decemberében belép a Német Kommunista Pártba. A weimari köztársaság idején hazatér szülőföldjére, a Szov­jetunióba. 1925-ben a VCSK — szovjet titkosszolgálat — akkori vezetője, Berzin ezre­des felismeri a fiatalember rendkívüli képességeit és sze­mélyesen bízza meg hírszerző munkával. Sorge kezdettől fogva nagy érdeklődést tanúsított a távol­keleti problémák iránt. A Ja­pán—Kína háborúban mint haditudósító szerez értékes ta­pasztalatokat és természete­sen hasznosítható információ­kat is. 1938-ban bukkan fel Ri­chard Sorge a hitleri Német­országban és kiépíti kapcso­latait. Belép a náci pártba és a tekintélyes Frankfurter Zeitung újság tokiói tudósító­ja lesz. A japán világváros ún. „jobb köreiben” gyakran megfordul, mint Ott vezérőr­nagy német katonai attasé bizalmasát, mindenhol szíve­sen látják. A külvárosban veszi fel észrevétlenül a kapcsolatot Maa: Klausen rádióssal, akit még a Sanghajban folytatott hírszerző munka idejéből is­mer. Ettől kezdve XU hívójel­zéssel áradtak — a nácik, va­lamint a japán militaristák távol-keleti politikai céljaival kapcsolatos — értékesebbnél értékesebb — információi a Szovjetunióba. Sorge ezekben az években kapcsolatot tudott teremteni olyan japán hazafiakkal, akik ellenezték a milítarizmust és az agresszió politikáját. Ezek közül kiemelkedő szerepet játszott Kozumi Ozaki. Ozaki köztiszteletben álló és befolyásos japán publicista vglt, akit baráti szálak fűz­tek a japán miniszterelnöki tisztséget három ízben is be­töltő Konoye herceghez. Oza­ki ezenkívül bejutott az ún. „reggeliző klubba”, amely a legbefolyásosabb japán politi­kai és katonai vezetők zárt­körű társasága volt. A NÉMET KOLÓNIA tag­jait természetesen ellenőrizte a Gestapo ottani megbízottja, Meistnger Oberstrumbannfüh- rer, akinek bizalmát csakha­mar elnyerte azzal, hogy bi­zonyos német és japán vonat­kozású híreket átadott a Ges- tapo-tisztnek, aki ezekkel je­leskedett Berlin felé. így Sorgénák a hétpróbás Meisin- gert is sikerült az orránál fogva vezetnie. Sorge 1941 áprilisában dön­tő jelentőségű információt küldött Moszkvába. Ebben beszámolt a Szovjetunió elle­ni német támadás tervéről és pontosan megjelölte az ag- reszió időpontját. Ribbentrop náci külügymi­niszter táviratozott Tokióba: a német nagykövet kövessen el mindent, hogy rábírja a japán kormányt a Szovjetunió hátbatámadására. Sorge is­merte ezt a táviratét és láza­san dolgozott azon, hogy fel­derítse a tokiói klikk szán­dékait. Ozakin keresztül meg­tudta, hogy a Japán kabinet­ben az a párt kerekedett fe­lül, amely az Egyesült Álla- piok elleni háborút szorgal­mazta. 1941 október közepén Sorge közölhette Moszkvával, hogy Japán 1941 decemberében a Csendes-óceán térségében fog támadni, az Egyesült Állartiok ellen. Sztálin így Moszkva védel­mére vethette be a pihent és kitűnő • szibériai hadosztályo­kat, amelyek a várható japán támadást lettek volna hiva­tottak felfogni. Moszkvánál a Vörös Hadsereg első nagy győzelmét aratta. Alighogy Richard Sorge ezt az utolsó történelmi szolgála­tot megtette hazájának és az emberiségnek, letartóztatták. A Konoye-kormány bukása után két nappal, 1941. októ­ber 18-án, a Tokkoka, a ja­pán katonai kémelhárító szolgálat betört tokiói lakásá­ra és elfogta. LÉNYEGÉBEN Ozaki bu­kott le, akit a japán titkos- szolgálat elfogott és borzal­masan megkínzott. Ozaki, aki részben be volt avatva Sorge munkájába, vallott. Richard Sorgét, Kuzumi Ozakival együtt halálra ítél­ték. Az ítéletet 1944. novem­ber 7-én hajnalban hajtották végre a tokiói Szumago bör­tön udvarán. Azóta számtalan legenda kelt szárnyra Richard Sorgéról. Vannak, akik kettős ügynöknek tartják, vannak, akik meges­küsznek rá, hogy hithű náci volt, s van, aki azt állítja, hogy ma is él. Következik: Az árnyék tá­bornoka. EGYÜTT AZ UTAKON AZ UTINFORM JELENTI Gulyás Gábor: — A 2-es úton Vác után és a verőcemarosi elágazás előtt folytatódik a burkolatmegerősítés, hétközben félpályás útlezárás­ra és sebességkorlátozásra számíthatnak az arra járók. Ezen a hétvé­gén még egyenetlen útburkolat várja az autósokat. Ugyancsak a 2-es úton, Dunakeszi átkelő szakaszán kezdődik aszfaltozás. Szendehely bel­területén kapaszkodósáv-építéis nehezíti a forgalmat. Aszód és Sülysáp között az összekötő úton Xíévizgyörknél csomó­pont-átépítés miatt időszakonként leállítják a járműveket. A ll-cs úton Szentendrénél, a 16. és a 18. kilométer között a köz- világítást szerelik, az útpadkára hajtani veszélyes. Szentendre és Kis­oroszi között útburkolat-megerősítési munkálatok miatt útszűkület és forgalomkorlátozás van. Kiskunlacházán is aszfaltoznák, hétközben félpályás lezárás és for­galomkorlátozás várható. Nagykőrösnél a 441-es úton csatornáznak, itt két kilométer hosz- szúságban teljes lezárás van, a terelöutat táblákkal jelölték. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Biatorbágy térségében történt, s bár nem tipikus, mégis e hasábokra kívánkozik. H. M. személygépkocsijával az Ml-es autópályán a forgalommal ellentétes irányban haladt, s ott összeütközött egy szabályosan haladó autóval. A baleset követ­keztében H. M. életveszélyesen megsérült. A budapesti János-kórházban érdeklődtünk H. M. állapota felől, s megtudtuk, hogy túl van már az életveszélyen és gyó­gyul. További gyors javulást kívánunk mi is. OEz a baleset sincs tanulság nélkül, s a tanulság olyan kézenfek­vő, hogy vicc is készült arról. Nem kívánunk valakinek a tragédiáján humorizálni, mégis hadd következzen a tréfa, reméljük egyszer H. M. is mulatságosnak fogja tartani. A lord száguld remek nyitott sportkocsiján az autópályán. A szél lengeti haját, élvezi a sebességet, a sztereo autórádió andalító melódiát közvetít, amikor egyszercsak megszakítják az adást a következőkkel: — Figyelem, ■ figyelem! Frankfurt Nordnál az autópályán egy autó szemben halad a forgalommal. A lord körülnéz és legyint: — Egy? Száz és száz! FINNORSZÁGI TENDENCIÁK (2.) Érdekesen alakult a baleseti helyzet Finnországban az el­múlt tiz-egynéhány esztendőben. Az előző évtized első három évében 17 000 körül volt a bal­esetek száma. E szám alá esett 1973-ban, majd 1974-re kétezer- rel csökkent, s egy évig stagnált, majd újabb kétezerötszázas csökkenés következett, s ez maradt 1977-re is. Üjabb kétezer- ötszázas csökkenés és egy év stagnálás jött, s ekkor már 10 000 alatt volt a balesetek száma. 1980-ban 8993-ra esett, majd újra kilencezer fölé emelkedett, s megállapodott, 9627, illetve 9686 esettel. A százezer lakosra jutó halálos balesetek száma Finnor­szágban 12. összehasonlításképpen Dániában 13, Norvégiá­ban 10, Svédországban 9. A nem slcandináv országok közül Hollandiában 12, Ausztriában 22, az NSZK-ban 19 és Angliá­ban 11. (A jövő héten a halálos balesetek áldozatainak számait vizsgáljuk meg.) MÉG EGYSZER A FÉNYSOROMPÓRÓL Autósberkekben még mindig téma a múlt heti tragédia a fénysorompónál, s máris újabb eset borzolta a kedélyeket ez ügyben. Cegléd külterületén egy hivatásos, valószínűleg ruti­nos gépkocsivezető, Iván Sándor egy kamionnal ütközött vas­úti szerelvénynek, bár a fénysorompó tilos jelzést adott! Az eset mar megjelent a lapokban, hallottuk a rádióban, de rova­tunk sem mehet el mellette szó nélkül. A szintbeli kereszteződések veszélyeit figyelmen kívül hagyni nem bocsánatos bűn, a fénysorompó jelzését «lnézni szintén tragikus hiba. Pest megyében is számos helyen fénysorompóval igyeksze­nek elejét venni annak, hogy vonat karambolozzon közúti jár­művel. S amikor a szakemberek azt hiszik, mindent megtettek, hogy a kereszteződés balesetmentes legyen, jön hír ilyen tra­gédiáról, s óhatatlanul jólismert kereszteződések rémiének fel a szemünk előtt. Hogy a dolog hátterét is megértsük — bár ez kézenfekvő —, tudnunk kell, hogy a fénysorompó piros fénye azért utasít megállásra, azért tiltja meg a sínekre menést, mert veszély le­selkedik az arra járókra. Hamarosan érkezik egy több száz tonnás szerelvény, amelynek fékútja több kilométer is lehet. Egy ilyen kereszteződésben csak az autós, motoros, vagy más közúti járművel közlekedő tudja elhárítani a veszélyt. Azzal, ha szót fogad a villogó piros fény utasításának és megáll, s megvárja, míg szabadot jelez a berendezés. A fénysorompó automatikusan üzemel. Csak akkor jelez veszélyt, amikor valóban veszélyhelyzet alakul ki a sínek környékén. S ha ez elmúlt — mert átrobogoít a vasúti szerel­vény — ismét szabadot mutat. Várjuk meg ezt! Ne kockáztassunk, nem éri meg! SEBESSÉGMÁMOR Egy szaklapban olvastuk és közreadjuk, mert érdekes. Közlekedéspszichológiával foglalkozó szakemberek megállapí­tották, hogy a nagy sebességgel száguldó járműveken a hallha­tó zajokon kívül ultrahang is keletkezik. 'Ezt nem halljuk, ele mégis reagálunk rá, s az erre érzékeny embereknél olyan ha­tást kelt, mintha alkoholt fogyasztottak volna. Előnye ennek a mámornak, hogy másnap nem lesz tőle másnapos a vezető, föl­téve, hogy épségben úticéljához ért. S az a hátránya, a ve­szélye, hogy elveszti önkontrollját a járművezető. Mint annyi más esetben — ezúttal is — a nyelv megelőzte a tudományt, s ráhibázott, a sebességmámor valóban mámor. MINIK STOP? A Járjuk az utat népszerű kiadvány legújabb számában S.íop. az értelmetlenségnek címmel ismét felveti a kiegészítő féklámpák tilalmát. Azt, hogy bár mintegy Ötvenezer autóst érint és nagyon sokan tiltakoznak ellene, bele kell nyugodniuk a döntésbe, s az autón nem maradhat több fék jelző fény az év vége után, mint amennyit az autógyár felszerelt. S se érv, se érvelés. Szerintünk nem az értelmetlenség stopja ez, sőt ellenkezőleg, az értelemnek. Ha nem lehet érvek­kel bebizonyítani egy rendelkezés helyességét, akkor a helyte­len rendelkezéseknek kellene stoptáblát állítani. Hiszen a ren­delkezések mindannyiunk érdekében születnek, s ha helyte­lennek bizonyulnak, meg kell változtatni azokat. Ha pedig helyesek, akkor meg lehet találni a meggyőző érveket, amelyek alapján mindannyian beláthatjuk, úgy he­lyes a döntés, a rendelet, ahogy megalkották. Akkor viszont nem az értelmetlenségnek, hanem az értetlenségnek kell meg­álljt mondani. Érvekkel! Balesetmentes közlekedést és kellemes hétvéget kíván gya­logosoknak és járművezetőknek egyaránt: Roöz Péter

Next

/
Thumbnails
Contents