Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-09 / 134. szám
1984. JÜNIUS 9., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 V> > •>' Túrák története A közelmúltban adták át a hat- százötvenezer forintnyi társadalmi munkával újjávarázsolt dobogókői turistaházat új rendeltetésének. Turistamúzeumot rendeztek be patinás falai között. Képeink ezt az új létesítményt mutatják be. A cím fölött: Máris benépesült a menedékház verandája. Az emléktábla a ház falán (a cím alatt balra). Az idősebbek még emlékeznek egynémely tárgy gazdájára (a cím alatt jobbra). Az egyszerű tárgyakból becses relikviák lesznek (lent). A megsárgult fényképek és dokumentumok a tárlókban a századelőt idézik (alsó két kép). Nagyobb a társadalmi visszhang | Valamennyien vevők vagyunk i mindegyik szakmára legalább egy- zer sor kerül ilyen vonatkozásban. lZ apparátus segít Ls megoldani a ereskedelmi vállalatok problémáit "a ^aga eszközeivel. Ez a segítségnyúj- ís azonban nem a legegyszerűbb. Kiváltképp ha arról van szó például, íogy a vendéglátóipari vállalat nem lépes a PENOMAH-tól az éttermi igényeknek megfelelően bontott húst <apni. Egyelőre egy helyben topog nindenki. Budapesten hajlandó volna ;zt vállalni a főváros húsipari vállalata, de az nem megoldás, mert a bontott árut Nagykőröstől Szobig kell teríteni, a mai szállítási költségek mellett ez a Pest megyei Vendéglátó Vállalat lehetőségeit meghaladja. Egységenként pedig nem valószínű, hogy erre a munkára fel tudnak venni szakembereket. Ki az a hentes, aki jelentkezne, a jelenlegi bérezési feltételekkel? ★ A belkereskedelmi tárca akció- programja tartalmazza, hogy szorgalmazni kell a helyi gyártási kapacitások feltárását, tekintettel a kisebb üzemekre. Ez az, ami Pest megyében pillanatnyilag nehezebben járható út, főként bizonyos gazdasági kényszer következtében. A szövetkezeti ipar, s az áfészek ilyen jellegű üzemágai ha csak tehetik, nagyüzemekkel kooperálnak azok export- tevékenységéhez kapcsolódva, vagy külföldi bérmunkát vállalnak. Az ok érthető — s népgazdaságilag is hasz- nos, amire vezet. De nem segít a kereskedelem ellátási gondjain, kiváltképp aprócikkek tekintetében. Persze vannak szép számmal Pest megyei szövetkezetek, amelyek besegítenek, például háztartási faárukkal, elektromos cikkekkel, vasárukkal. De több is elkelne. Az ellátást színesítik eléggé eredményesen a megyében az áfészek ™ZZe,!*°Z! kaPcsolat^. a testvérme- S ^ A váci> ceglédi áfészaz NDK-bel, Suhl megye, a gödöllői, a bulgáriai Szófia megye, míg a szobi aíesz a szomszédos Csehszlovákia szövetkezeteivel ápolja a hagyományos egyezséget, áruházi cserék il- ^tve kishatármenti áruforgalom kerifniÄ^.A baj CSak akkor van- ha a külföldi partnerek nem tudják va- lamilyen oknál fogva teljesíteni a szerződésben foglalt szállításokat (mennyiségi szempontból). És ez sajnos többször előfordul. A megyei kereskedelmi osztály vezetője arról is szólt, hogy tudomása szerint a tárca foglalkozik mostanában egy érdekes — és feltétlenül továbbfejleszthető - gondolattal. A ruházati kereskedelem számára újszerű importmegoldást képzelnek el amely szerint az alapanyagot hoz- nánk be, amelyből import minőségű konfekciót állíthatna elő a magyar szakmunkás, magyar gépekkel. Így ugyanannyi dollárértékből több i Ehetne nyerni — s volna is I erre a dologra vállalkozó, varroda- kötöde és cipőipari kisüzem. : Röviden ennyit arról, miként kí■ vánják megszüntetni az etikátlan l Jelensegek gazdasági okait, magyarán azt hogy a valóban hiányzó hiány- r cjkkek alkalmat adjanak a korrup- . ciora, protekciózásra. A nem kívána- c tos magatartásra vonatkoztatva • ugyanazt mondja most Kiss József amit ígéretük szerint az országgyűlési képviselők is szorgalmazni fognak . választókerületeikben: o vásárlók t ™aOük is tehetnek többet a kereske- 3 delmi erkölcs javításáért. Például c azzal, hogy visszarakatják a húst a • fSS? M- u/y vélik-ne™ SÜ- a meres. Minden esetben megköve- ? * llk. ~ amit a belkereskedelemről i szóló törvény is hogy minden t egyes árucikken rajta legyen az ára ‘ , csak az egyetlen, az érvényes- ár. Ugyanakkor az is megfontolandó a az intézkedésre illetékesek számára ,t amit a képviselők a szóban forgó bi- zottsagi ülésen hangsúlyoztak: ren- det kell teremteni a vonatkozó jog- szabályok között, valamint a keres- '- kedelmi, vendéglátóipari dolgozók- berezesében is. A negatív jelenségek n visszaszorítása, felszámolása tehát i- nem csupán kereskedelmi ügy, hanem szorosan összefügg a népgazdaa ság egészének, illetve társadalmunk . morális helyzetének általános alakulásával. BÁLINT IBOLYA bet számolás, a helytelen mérés, a to súly csonkítás, az árdrágítás, az ár- rí cédulák hiánya és a minőségrontás lel igen gyakori — aránya évek óta alig Ví változik. Ej És így tovább. hc Ví Számos fórum foglalkozik ezekkel te a dolgokkal az utóbbi időben, a re jobbítás szándékától vezérelve. Legutóbb például az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülésén tárgyalták meg a képviselők és a tárca illetékesei a kereskedelem etikai helyzetét és a legsürgősebb tenni- ,c* valókat, amint erről akkor beszá- S£ moltunk. Megszületett a miniszté- 61 rium akcióprogramja az etikailag Í‘ kifogásolható jelenségek visszaszo- 6 rítására, illetve felszámolására. Eb- k bői számos olyan feladat következik, 8 amellyel megküzdeni nem lesz köny- ** nyű magának a minisztériumnak, s b a kereskedelmet irányító, koordiná- k ló közigazgatási szervezeteknek sem. ^ A Pest megyei Tanács kereskedel- ^ mi osztályán Kiss Jószef osztályveze- v tővel kíséreltük meg összegezni, me- j lyek azok a legégetőbb teendők, ame- r lyekre a probléma enyhítése, meg- g szüntetése érdekében minél előbb j, sort kell keríteni. Természetesen sa- j, játos problémákról volt szó elsősorban, hiszen a megye településszerke- r zete folytán, itt mások a gondok, r mint például a fővárosban vagy g százezres lélekszámú nagyvárosok- j ban. I Ml lehet a legszembetűnőbb kü- \ 1 lönbség? Az, amit az említett bízott- ! sági ülésen a képviselők is a tárca ! figyelmébe ajánlottak: nagyvárosok- ■ ban személytelen az eladó-vevő kap- 1 > csolat, kínálkozóbb az alkalom visz- í I szaélésre. Kis településen — ahogy ' * Kiss József is mondja — mindenki 1 ismer mindenkit. A vevő lehetett ta. nára is az eladónak, vagy szom- ' . szédok, vagy rokonok — szóval: az r esetlegsohanemlátomtöbbet csábítás 1 t nem jöhet számításba. Pest megyé- ben nem lehet tehát kijelenteni, hogy t a kereskedelemetika színvonala 1 megegyezik az általános helyzettel. * A kereskedelmi felügyelőség megyei j vizsgálatai nem mutattak ki olyan j jelenségeket, eseteket, amelyek ar- 1 ra utalnának, hogy a kereskedők- jogtalan előnyöket szereznének _- va gy biztosítanának másoknak. Ez i. persze nem jelenti végérvényesen a azt, hogy ilyesmi sohasem fordul a elő. Az mindenesetre biztató, hogy- nem kimutatható. Az ellenőrzések V során súlyhiány, hamis mérés, töb- i, bet számolás (körülbelül az orszá- gos átlagnak megfelelő mértékben) t terítékre került. Az illetékes hatósá- ,1 • gok fellépése ilyen esetekben mindig k szigorú. Ha kell, szabálysértési eljárást kezdeményeznek, ha úgy látják- jobbnak, vállalati hatáskörbe utal- k ják az intézkedést. Az etikailag kifogásolható jelensé- ,- me6előzésére szolgáló lépések közül feltétlenül említésre érdemes- a törekvés a hiánycikkek körének ( szűkítése, a minisztérium akcióprogramja szerint is. Ezt azonban ná- m lünk már megyei intézkedés előzte ff meg, amely leginkább a belföldi | árualapok növelésének lehetőségét keresi. A Pest megyei Ruházati Ke- reskedelmi Vállalat például a RU- I HAKER társulás tagja, a PIK (a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi rt Vállalat) a PRIZMA gazdasági tár- I! sulas tagja. Ez azzal jár, hogy tizen- m p1.- uletve öt — megye szakvállalaa taival vannak termeltetési kapcsolatban. Egyedi termékeket is kap- m nak — amelyeket'tehát máshol nem H árusítanak —, s az árubeszerzés so- ■ rán is kedvezőbbek a feltételek. m A megyei kereskedelmi osztály a H beszerzési munka minden fázisát ki- 1 emelt figyelemmel kíséri. Azt mond- ja az osztályvezető, hogy kéthavonA gazdasági és társadalmi életben t számos olyan problémával kerülünk s szembe naponta, amely ellen tilta- c kozik egészséges igazságérzetünk, i amely homlokegyenest ellenkezik i erkölcsi felfogásunkkal. Ezek közül azonban rendszerint azok kerülnek az érdeklődés középpontjába, amelyek széles tömegeket érintenek, ! amelyek a társadalom nagy többsé- ; gét irritálják. A kereskedelem egye- i bek közt egy olyan érintkezési pont, amelyen lépten-nyomon konfliktus keletkezhet, még akkor is, ha csupán a természetes emberi tulajdonságokat, vérmérsékletet, alkalmazkodó képességet, készséget vesszük figyelembe. Sajnos sokkal többről van szó azonban. Nevezetesen azokról a nem kívánatos etikai jelenségekről, amelyeknek a kifogásolható emberi magatartáson kívül egyéb — elsősorban gazdasági — okai is vannak. A kereskedelem — a lakossággal meglevő napi kapcsolatából adódóan — alapvető szerepet tölt be a közvélemény alakításában, az emberek politikai hangulatának formálódásában. Ezért van az, hogy az itt tapasztalt visszásságok nagyobb hul- ! lámokat vernek mind a már emlí- c_ tett közvéleményben, mind pedig j azokon a fórumokon, amelyek arra hivatottak, hogy e kifogásolható jelenségeket visszaszorítsák. A Belke- ji reskedelmi Minisztérium három na- " gyobb csoportba osztotta legutóbbi a felmérésében az etikai problémákat: árumanipulációk, korrupciók — a I vásárlók megkárosításának különbö- I zői formái — az eladói magatartás szabályainak megsértése. I * | Az első két kategória vétségei egy- I ben törvénysértést is jelentenek, mégsem kizárólag a jog eszközeivel * lehet küzdeni ellenük. Mert miről is I van szó tulajdonképpen? Nem mon- I dunk senkinek se újat, ha a példá- I kát kezdjük sorolni. Megvesztegetik I a nagykereskedelem, vagy az ipar 1 szállítóinak diszponenseit azért, hogy bizonyos hiánycikkekhez jussanak kiskereskedelmi üzletek, vendéglá- I tóhelyek. A TÜZÉP, az AUTOKER |i esetenként nagy tételben juttatja | áruhoz a viszonteladókat, így aztán : j nem csoda, ha állami üzletben nem 1 található,- ami a magánkereskedőnél | igen. Bútorüzletben gyakori, hogy a § szükségesnél kisebb mennyiségben ( érkezett áruk nem kerülnek az eladótérbe, hanem raktárból értékesítik azokat — csúszópénz ellenében. Az ismert előjegyzési rendszer sem szüntette meg a kellő mértékben a jogosulatlan előnyszerzés lehetőségét. A ruházati boltokban néhány méret, divatszín kerül a pultok alá, ahonnan csak nagyobb borravaló reményében bújik elő. Míg a pult előtl hosszú sor áll, hátul a raktárból gyorsan elfogy a banán, jobb vevők kapják, akik mást is adnak érte, vagy többet. Magas beosztású személyek szólnak oda. hogy ismerősük számára juttassanak ezt-azt, soron kívül. Magyarán: protekcióznak. A kereskedelmi felügyelőségek vizsgálatainak tapasztalatai szerint a töb- __________ Am i jól megy, ami sínen van, arról ritkán esik szó. Az természetes. A mindig pontosan érkező vonatokat a kutya se veszi észre. Csak a későket. A folyamatosan üzemelő gyárakban, vagy a váltott műszakban szalag mellett dolgozó munkásokról kevesebbet beszél a közszáj, mint egyes tibláboló karbantartókról, némely kávézgató alkalmazottakról. Ha a boltban az eladó is mond egy jónapotot, talán meg se halljuk. Csak a csöndet. Es akkor kifakadunk: legalább visszaköszönhetne! Pedig a hétköznapok sűrűjében jóval többször találkozunk az előbb természetesnek titulált jelenségekkel, mint a kifogásolhatókkal. Miért, hogy mégis ez utóbbiakkal foglalkozunk gyakrabban? Egyszerű lehetne a magyarázat, ha elintézhetnénk ennyivel: a hibák érintenek bennünket érzékenyen. De hozzá kell tennünk: a mások hibái. Mintha felednénk, hogy az apróbb-nagyobb vétkeknek nem csupán áldozatai vagyunk, hanem esetenként elkövetői is.
