Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-05 / 104. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1984. MÁJUS 5., SZOMBAT Wem berreghet a helikopter Magágyban szunnyad a tengeri Khóló üsesn és brigád Többet ér feldolgozva a termény Karéjban futnak a város körül a ceglédi Kossuth Tsz szántóföldjei. S bár az időjá­rás itt sem kímélte a növénye­ket, szerecsére, nem kellett megbolygatni az őszi vetést. A vágóhíd mellett elhalad­va zöttyenünk át a vasúti sí­neken. Jobbra az út mentén zölden bokrosodik a búza. Földre döntött lágy szálakból szőtt árkok sorjáznak a táblá­ban, egymástól egyenlő távol­ságban, sűrűn. Keréknyomok. Kenyérremény — Lenn apró tanyák sora­koznak, a levegőben meg vil­lamos vezetékek szelik keresz- tül-kasul ezt, a területet. Ezért nem berreghet helikopter a magasban, hogy növényvédő szerből takarót terítsen a föld­re — mondja Máthé Frigyes, a tsz mezőgazdasági főágaza­tának vezetője. — A zöld mé­lyedések a földi gépek nyo­mai. S hogy láttassa, a búzaszál- csapások a növényóvó gondos­ság jelei, lehajol, kézzel utat nyit az ágaskodó bokrok közt, S lám, valóban, a talajra zu­hanva, élettelenül hever a gyomv — Mostoha föld a miénk — mondja Máthé Frigyes. — Tú­lontúl vékony termőréteg la­pul benne, ősszel — aligha já­rok messze az igazságtól —, a -Kossuth búzája a legszebb a környéken, aztán, ha cudarrá fordul az idő, valahogy megáll a fejlődésben. A talaj minősé­gével sem dicsekedhetünk, a szántók átlagban 13 aranyko­rona értékűek, nem is képesek csodára. Bár tavaly 48 mázsát adott hektáronként a búza, s ez akkor igen jó eredménynek számított. — Apránként, de azért ösz- szegyűlt némi esővíz az el­múlt néhány nap alatt, vala­mivel több mint 10 milliméter. Arra épp elegendő volt, hogy a szárazságtól ne csavarodja­nak meg a zöld levelek. Hogy mennyi csapadék hiányzik? Mondjuk, 200 milliméter. A reménnyel, hogy egyszer majd kenyérré válik, fordí­tunk hátat a búzatengernek. A betonút másik szélétől csöpp növényfikből álló egyenes so­rok iramlanak, átsuhanva a szemhatáron is. A zöld csík mellé guggolunk. — Jól megfér kétféle nö­vény is egyazon sorban. Ez itt kapor, a szomszédja meg kö­mény — mutatja Máthé Fri­gyes. Persze nem egészen az a fajta kömény, amit fűszerként ismerünk. Ennek kisebb az il­lóolajtartalma. Lám — bontja ki földágyából az egyik zöld kezdeményt —, beléharapott a hideg, barna csúcsban végződ­nek az elsődleges levelek. Lassan, a határt kémlelve gurulunk tovább, közben a ve­tésszerkezet száraz adatait jegyzem. A Kossuth Tsz föld­jeiből 650 hektár a búzáé, 220 a napraforgóé, 60 a kaporé, 70 a köményé, 49 a kukoricát, 336 hektár pedig a lucernát illeti. Keresztülszelve a tsz 1-es számú üzemegységét, a földút porát élesztik a Trabant ke­rekei. A város varjast részén járunk. Zölden harsan a tö­mött lucernatábla. A magfo­gásra manapság még nincs biztos nagyüzemi módszer, s ezen az óriások asztalánál nem nagyobb mezőn épp kísérleti alanyok tömegét borzolja meg a csenevész reggeli szél. Odébb gidres-gödrös. kopár, sovány füvű legelő, birkáknak való. Szikfolt — Abban a tanyában — int a távolba Máthé Frigyes — egy nyugdíjas tsz-tagunk la­kik. Gyakran betegeskedik, s hogy a mentő könnyen megkö­zelíthesse a portát, a szövet­kezet megcsinálta ezt az utat, amelyen most haladunk. Ápolt földtest széliben szél­iünk ki a kocsiból. A kukori­ca süppedős magágyán keresz­tül ballagva igyekszünk a gé­pek felé. Nagyobbfajta kör- nyi területen kimélyül, meg­csomósodik, cserepesre repe­dezik a talaj. Szikfolt. Ott is, amott is egy. A termőföld kel­lős közepében, gátjául a mű­velésnek. Gyógyítani is csak Vállalások a szebb környezetért Adakozásból tanterem épül Ki ne szeretne szép környe­zetben lakni? Bizonyára a kérdésre sokan azt válaszol­nák, hogy mindenki, csak pénz kell hozzá. Utcáink, kert­jeink, házaink gondozása azon­ban tenni akaró, egymást se­gítő emberek összefogásával is elképzelhető. Ennek jó példá­ját láthatjuk Törteién, ahol Revuczky Bélánét, a Hazafias Népfront községi titkárát kér­deztük akcióikról. — Fodor Imre nyugdíjas ta­nácselnök kezdeményezésére egyemberként mozdultak meg az itt lakók, hogy a felújítás­ra megérett piacterünk aszta­lait és műanyag tetőzetét el­készítsék. Élen jártak az idős emberek, akik példamutatá­sukkal kiérdemelték a többi korosztály elismerését is. — Mi az utcáinkra is gyü­mölcsfákat ültetünk! Meggy- és szilvacsemetéket kaptunk az idén, amiket tavasszal ül­tettünk ki. Nagyon szeretjük virágaikat, s reméljük, hogy az ott lakók néhány év múl­va gyümölcseiket is élvezhe­tik. — A 45 fokos termálvizet már hasznosítják községünk­ben. Tgaz, hoev még csak egv műanvapnal hélelt medencé­ben, de ez már az első jelen­tős léoés. Reméljük, hogy el­következik az az idő is, ami­kor igazi nevezetességünk lesz. Addig sem hagyjuk el­hanyagolni környezetét. Tár­sadalmi munkában lakossá­gunk parkosított, s reméljük, hogy jó időben egyre többen veszik majd igénybe szerény strandunkat. — Vannak bosszúságaink is. Sajnos, a múlt évben lerakott szeméttartókat az átutazók megrongálták, így nekünk ki­javításukról gondoskodni kel­lett. — Felhívást tettünk közzé, melyben kértük a lakosságot, hogy a „Egy napot a köz­ségért" akciónk keretében tá­mogassa a tantermek építését. Négy általános iskolai tanter­met szeretnénk létesíteni, amihez jelenleg nem volt elég pénzünk. Minden családot — még a tanyákon lakókat is — egy tanácstag és egy nép­frontaktíva felkeresett. Elbe­szélgettek, s kérték támogatá­sukat. Mintegy 200 ezer fo­rint gyűlt így össze. Csupán néhány községi ak­cióról kívántuk' tájékoztam olvasóinkat, a teljesség igénye nélkül. A törteliek kezdemé­nyezései azonban túlmutatnak eseményjellegükön, hiszen e lakosság megértette, hogy a közös célokért összefogva ten­ni tud, s tesz is. U. G. ideig-óráig lehetne, makacs fekély ez, újraszikesedik. , Sárga szemek te­— Már csak egy kisebb rület van hátra. Idén is — mint minden —, május elejé­re végzünk a kukoricával. Mintha csak szavait kívánná igazolni, berregve indul a traktor, sorára kanyarodik, hátsó fertályánál működni kezd a Ciklon vetőgép, 5—6 centiméter mélyre rejti a sár­ga szemeket. Varga Sándor Fogadóórák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára május 9-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városhá­zán hivatali szobájában. Növényvédelem vegyszerekkel A Gyümölcs- és Dísznövény­termesztési Fejlesztő Vállalat ceglédi állomása közölte: meg­kezdték a vegyszeres növény­védelmet területükön, május 2-án. A vegyszerezés május 15-ig tart. Területüknek, nö­vénykultúrájuknak megfele­lően összesen 24-féle vegy­szert alkalmaznák, amelyek közül több emberre, jószág­ra és a méhekre is ártalmas. A vegyszerezők balesetvé­delmi oktatáson vesznek részt, a vállalat számukra, ad védő- felszerelést. Vegyszer főként a gyümölcsösbe, a faiskolába és az üzemi kukoricaterület­re jut ki. Aki évek óta rendszeresen utazik Ceglédről a főváros felé, az már megszokhatta, hogy településünk határában, a MEZŐGÉP gyárának szom­szédságában, folyamatosan bő­vül, gyarapodik egy üzem. A Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozókerülete az elmúlt tíz évben sokat változott. Az egyik esztendőben teljesítőké­pességét növelte, a másikban a munkakörülményeken javí­tott, de mindig volt valami újdonság, s így van ez mind a mai napig. Wtaghéláíja a pánit A mindenkori vezetők bölcs döntésere vall, hogy a hatal­mas gazdaság összpontosította a takarmánykeverést, tápké­szítést és vetőmag-előállítást. Többről volt itt szó. mint az állatállomány zavartalan ellá­tásáról; egy olyan vertikum­nak a kiépítéséről, amely a megtermelt gabonát feldolgoz­va. tehát magasabb áron, nagyobb nyereséggel értékesít­heti. A késztermékért várható több pénz ösztönözte erre az átgondolt lépésre a gazdasá­got, s ezt a vezérelvet alkal­mazza mostani fejlesztéseiben is. A feldolgozóüzem meghálál­ja a bővítésére fordított pénzt, és még sohasem hagyta cser­ben a CÁT-ot. A nagyüzem nyereségességének biztos bá­zisa. Kialakult egy olyan gár­da, amely hozzáedződött a ter­melés és a fejlesztés párhuza­mos teherviseléséhez, mert a beruházások ott általában há­zilagos kivitelezésben valósul­nak meg. Erről Fekete János igazgató tudja a legtöbbet mondani, hiszen több mint tíz éve dolgozik maga is a fel­dolgozóüzemben. Az üzem nyeresége 1981- ben 51, 1982-ben 61, 1983-ban 85 millió forintot tett ki. A termelékenység növekedésére vall, hogy a létszám a kezdeti időkhöz képest több mint negyven személlyel csökkent. Ebben benne van az ottma- radók ötletessége, újítókedve is,.. Megterveztettek egy foga­dógaratot, amelynek’ a kivite­lezése ötmillió forintba került volna, de ők másfél millióból kihozták. Oda már a korábbi három ember helyére egy is elegendő. Sikerrel próbálták ki és alkalmazzák a kukorica nedves tárolását és a tápokhoz való felhasználását. Üjabban növényi olajok és állati zsírok Csipkeverő-bemutató Régmúlt korokban nagy becsben tartották a vert csipkét. Ceg­léden most a Kossuth Múzeum a helyi csipkekészítcs múltjá­nak szép darabjait állította ki. Az érdeklődőknek a csipkeve­rés mesterfogásait Józsa Julianna — a képen — mutatja be. Apáti-Tóth Sándor felvétele bedolgozásával is próbálkoz­nak. Hibridkukorica-vetőmagot tavaly 7347, búzavetőmagot 1509 tonnányit állítottak elő. 38,5 ezer tonna keveréktakar­mány készült náluk, és a szárítóüzem teljesítménye 21,4 ezer tonna produktum volt. A megnövekedett feladatoknak úgy tettek eleget, hogy az üzem költségei kedvezően ala­kultak. Mindannyian tudatában vannak az egyéni és a cso­portos felelősségnek. A takar­mánykeverőben napi 20—25 vagon táp készül. Csöves ku­koricát naponta 16 vagonnyit képesek feldolgozni. Könnyen kiszámítható, mekkora kiesést okozhatna egy hosszabb ideig tartó üzemzavar, már csak azért is, mert mindössze 15 vagon táp tárolására van he­lyük. Ezért fontos, hogy a ki­szállítás folyamatosan menjen, mert nem maradhat nyakukon a készítmény. Arany fokozat Igyekeznek gyorsan, haté­konyan jó döntéseket hozni, általában a kollektíva bevoná­sával. Az igazgató számtalan­szor meggyőződhetett már ró­la, hogy cselekvésre kész és képes csapat áll mellette. Az üzemi mag régi emberekből tevődik össze. Két szocialista brigádra épül a gárda. A Pe­tőfi nevét viselő kollektíva úgy dolgozik a vetőmagüzem­ben, hogy termékeik iránt évek óta nem merült fel ko­molyabb kifogás. Példát te­vékenységüket ezüst, majd arany fokozatú jelvény fém­jelezte. Méltán kapták meg az 1983-as munkaverseny ér­tékelésekor o vállalat kiváló brigádja címet. Hasonlóképpen jól „muzsikál” a Dózsa népe brigád, amely a szerelőket tö­möríti. Az üzemeltető, kar­bantartó, felújító és rekonst­rukciós feladatok sikeres meg­valósítói. ök is voltak már a vállalat kiválói, most Ismét as; arany fokozatú jelvény lett a jutalmuk. Időben és jól Ezek ismeretében megalapo­zottnak látszik a tangazdaság munkaverseny-bizottságának a döntése, amely a feldolgozó- üzemet részesítette a vállalat kiváló kerülete címben. A fel­vázolt napi feladatvégzés mel­lett sok más szempont szólt mellettük. Az a rengeteg tár­sadalmi munka, melynek nyo­mát magán viseli az üzem. A KISZ-klub, az autóparkoló, a megszépült és tiszta környe­zet, amelyért kiérdemelték a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elismerő okleve­lét. A korábbi évek tragikus kimenetelű balesetei után a balesetvédelemre is nagy súlyt helyeztek. A társadalmi tulaj­don védelmét komolyan ve­szik. A munkaszervezést és » -fegyelmet fokozatosan töké­letesítik. Alapvető "feladatuknak ér-' zik évek óta, hogy időben és jól fel kell készülni a gabona fogadására. Másfél tucat part­nerükkel igyekeznek jó kap­csolatot kialakítani, érdekeik kölcsönös figyelembevételévé!. Most azon szorgoskodnak, hogy a Világbank anyagi tá­mogatásával megvalósuló ipar­szerű gabonatermesztési prog­ram keretében a betakarításra felépüljön 760 vagonos mag­táruk. Fémváza már áll, s re­mélik, mire a kombájnok ki­futnak, fogadhatják a termést. T. T. Fórumon tárgyalták Segíteni az időseket A téma elévülhetetlen, csak a vele való foglalkozás válto­zó, hol magasabbra csapnak, hol csitulnak a hullámai. A téma az idős korú emberek elete, még pontosabban anya­gi és szociális helyzetük ala­kulása, közérzetük és egyál­talán létük a társadalomban. A súlyosbodó terheket érthe­tően megérzik ők is, ám nem mindegy, hogy hogyan. Mun­kával eltelt élet van mögöttük, évtizedek sora. Dolgozott, aki ép mellett állt, akinek a mezei munkától görbedt a de­reka, aki közalkalmazott volt, vagy épp gyermekeket nevelő, családról gondoskodó háztar­tásbeli. Cegléden a legutóbbi össze­számlálás szerint nyolc és fél ezer idős ember él, s köztük nem kevés a magányos. Vala­mennyiükről szó volt azon a fórumon, amelyet a Hazafias Népfront városi bizottsága rendezett azért, hogy lépése­ket kezdeményezhessen az ér­dekükben. Nagy munka van készülőben: sorra látogatják, szinte feltérképezik a várost, feljegyzik idős lakóit, nevük mellé sorakoztatva több olyan adatot, amelyeknek ismereté­ben segíteni őket talán köny- nyebb lesz. A cél, kialakítani egy olyan közösséget, amelyik szinte naprakészen tud az idős emberekről, tehát ha kell, se­gítésükhöz is könnyebben mó­dot talál. Az idős emberek között sok magányos, sok a kis nyug­díjjal rendelkező. Kit a csa­ládja tud segíteni, ki szociális juttatást kap, s vannak, akik sem egyiket, sem másikat, mi­vel szinte nem is tudni róluk. Megfáradtak, magányukban meghúzódnak. Cegléden 167-en kapnak rendszeres szociális segélyt, melynek megállapítása előirt körülményeiket megvizsgálják. Vannak, akik kisegítésül időn­ként rendkívüli anyagi támo­gatásban részesülnek, termé­szetesen ezt is környezettanul­mány előzi meg. Hosszú évek óta működik a városban az öregek napközije: megállapítható, hogy jobban ki lehetne használni, mint amennyire • igénybe veszik. Többeknek a házi szociális gondozás jelent társadalom ad­ta segítséget, biztonságot. A gondozók csekély tiszteletdíjat kapnak. Vannak, akiknek a város naponta ebédet adat, ét­terem konyháján főzik ' szá­mukra a jegyes kosztat, mint sok száz más, ott ebédelő szá­mára. A népfront fórumán dr. Hol­lósi Ildikó főorvos, a városi tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője elmondta: ami­hez most a társadalmi össze­fogással hozzákezdenek, iger. nagy munka lesz. Figyelmet, megértést kíván mindkét rész­ről. Azokéról, akik segíteni akarnak és nemkülönben azokéról, akiknek a segítséget szánják. A társadalmi szervek összefogása igen fontos ténye­ző ebben az ügyben. A nép­front aktíváinak már az elő­készületek során komoly fel­adat jut. Ezzel —- remélhetően —, hosszú időre kialakulhat egy munkamenet. Szeretnék, ha május végére már össze­gyűlne a szükséges feljegyzés, iratsereg. Megalakul majd » bizottság, melynek feladata az lesz, hogy figyelemmel kí­sérje a város idős lakói sorsá­nak alakulását, segíthessen, amikor kell. A községekben szintén. Ám, mindez csak akkor teljesülhet ki igazán, ha az idős korúak dolgára figyel majd megértéssel családjuk, ha van, és közvetlen környe­zetük, segíthet továbbra is volt munkahelyük. Nem vél-" kötözhetik a közösség össze­tartó erejét akkor sem, ha már életkoruk folytán kiálltak a sorból. Vízilabda Tisztes eredmeny Ha nem is győztek, azért tisztes eredménnyel szerepel­tek az ifjúsági Budapest-baj- nokságon a ceglédi ifjúsági ví­zilabdázók. A mérkőzés a Ha­jós Alfréd uszodában zajlott. Cegléd: Szabó, Lakatos, Tóth, Halasi. Kis, Sajgál, Zsí­ros. Csere: Gábor, Zeliel, Tán- ezos II., Tankó II., Sajgál II. Góllövők: Zsíros (5), Kis (3). Edző: Lakatos István. Az eredmény: Budapesti Honvéd—Ceglédi VSE 13-3 (3-2, 2-2, 5-2, 3-2). Jók: Zsíros, Kis, Gábor és Sajgál. B. M. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents