Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-23 / 119. szám

1984. MÁJUS 23, SZERDA Ybf-díj a csarnokért Szabadon szállhat a tekintet A városkép hangsúlyos eleme Vályogból épített házai­val jellegzetes alföldi várt» volt Cegléd évszázadokon át. Az utókor csupán egyet­len építőművész nevét tar­totta említésre méltónak, a református templomot ter­vező Hild Józsefét. Ot em­líti az útikönyv is, elisme­rően szólván a főteret ura­ló kupolás, oszlopos elő- csarnokú klasszicista stílu­sú templomáról. Századunk második felének rohanó tempójú építkezései nem egyénítették a település ka­rakterét. Ezentúl mégis lesz majd egy címszó, az építészeti lexikon követke­ző kiadásában, amely meg­említi a várost. Könnyűszerkezet Tavaly épült tornacsarno­kunk tervezője Szentai Judit, az Iparterv mérnöke erre a munkájára kapott Ybl-díjat a közelmúltban. Mitgadás, a zöld lombkoronájú platánok ölelésében nagyszerű látvány, a fehér palota. Betérvén pedig az önfeledt játék, küzdelem, szurkolás örömét kínálja min­denkinek. , Most, hogy a jó hír szárny- rakelt, egyszeriben sokan kí­váncsiak rá; ki is az a Szen­tai Judit? öt mutatjuk be ol­vasóinknak. — Mit tart lényegesnek ed­digi pályafutásából? — 1970-ben diplomáztam az egyetemen a középületter­vezési tanszéken. Azóta az Ipartervnél dolgozom. Virágh Csaba mellett kezdtem, majd Mészöly András csoportjába kerültem. 1974. és 1976. között a Fiatal Építőművészek Köre 3. ciklusának voltam tagja, s ez mesteriskola volt. 1972-ben alakult meg nálunk a könnyű- szerkezetes osztály, azóta ott dolgozom. , — Milyen munkáKiűzfidnek a nevéhez? — Terveztem tanműhelyt és hibaelhárító műhelyt a Hun- garocamionnak, szerelőcsarno­kot a Csepel Autógyárnak, Bölcskére csöidom-előgyártó csarnokot, a KGYV tápiósze- lei gyárának tanműhelyt. Al­gériának tanárképző főiskola tanulmánytervét készítettem el. Tápiószelén most épül az iskolához csatlakozó tornate­rem. — Mik voltak a ceglédi meg­bízás előzményei? — Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium az ÉTI-től, a BUVÁTI-tól és az IPARTEKV-től kért tanul­mánytervet. Rövid idő alatt kellett elkészítenem a mun­kát, de sikere volt, és az igaz­gatóm — méltányolva a telje­sítményemet — jutalomban részesített. A pályázatot mi nyertük meg. — Miután a könnyűszerkeze­tes kormányprogram keretében hazánk az angoloktól megvette a Conder-licencet, részt vettem honosításában és a sorozatter­vek kidolgozásában. A fel­adatra is ennek nyomán kap­tam megbízást. Közönség utca az — Mi az előnye ennek építési módnak? — Gyárilag gyorsan előállít­ható, a helyszínen hamar ösz- szeszerelhető épületek készíté­sére alkalmas. A betonszerke­zetek eléggé energiaigényesek, a fémszerkezetek kevésbé. Könnyebben szállíthatók. Sok előny szól széles körű elter­jesztésük mellett. — Hogyan látott munkához? — A hazai és a külföldi szak­irodalom gyűjtése, az itthoni épületek megtekintése volt az első dolgom nemcsak a fővá­rosban, hanem Zalaegerszegen, Debrecenben és Miskolcon. Az üzemeltetők tapasztalataira voltam kíváncsi a hasonló lé­tesítményekben. Azt kellett bebizonyítanom, hogy egy eredetileg ipari célna konst­ruált szerkezetet közösségi cé­lokra is alkalmassá lehet ten­ni. Előnye, hogy nagy fesztá- volságot lehet áthidalni. Ily módon épültek a ferihegyi hangárok is. Cegléden ezt a lehetőséget kihasználva a tor­natérbe, a lelátókra és az elő­csarnokba nem került egyetlen oszlop sem. Szabadon szállhat a tekintet, nem ütközik korlá­tokba. Az épülethez szükséges pillérek gazdaságos, anyagta­karékos megoldással készül­tek. — 'Kérem, mutassa be az épületet! — A csarnok 20 X 40 négy­zetméteres kézilabdapályából, 150 személyt befogadó öltözők­ből és 850 főnek helyet adó nézőtérből áll. A nagyobb ese­mények mellett egyszerre több tornaórát, máskor kulturális rendezvényeket is tarthatnak benne. — A sportolók és a közönség forgalma teljesen kettéválasz­tott. A látogatók az épületet kiemelt szinten közelítik meg, így házon belül keveset kell lépcsőzniük. Az általam közön­ségutcának elnevezett rész jó kapcsolatot teremt az utakkal és a későbbiekben uszodává fejleszthető stranddal. — Az ősfák meghagyásával sikerült kialakítani egy belső udvart. Az épület a fák a'-ól előbújva és kiemelkedve Ceg­léd városformáló elemévé vált. Hangulatos háttér — Milyen megoldásait em­líti szívesen a platánok meg­mentésén kívül? — A tornacsarnok udvari üvegfalának északkeleti tájo­lása és a két szórt fényt adó felülvilágító nappali haszná­latnál mesterséges világítást nem igényel. A felülvilágítók lefordításával alakultak ki a Felszerelhető légterelő Saját újításukat, a teherautó-vezetőfülkére felszerelhető légte­relőt készítik és kívánságra fel is szerelik a Herceghalml Kí­sérleti Tangazdaság zsámbéki ipari részlegében. Legnagyobb megrendelői közé tartozik a győri Afit. Képünkön: Héthal­mi Ferenc felerősíti a tartozékokat. Erdősi Agnes felvétele nézőtéri bejáratok, az udvar felől télikert van, amely beül­tethető növényekkel. A torna­tér háttereként megjelenő bel­ső udvar a nézőtérről is kel­lemes látványt nyújt. Jó szol­gálatot tesznek a mozgatható tribünök. — A kivitelezésben milyen partnerekre talált? — A DUTÉP Vállalat és az építkezést vezető Szabó Ferenc főművezető jó segítőtárs volt. A városi tanács műszaki osz­tályával és a beruházókkal ugyancsak sikeres munkakap­csolat alakult ki. Jóleső érzés volt látni azt a széles körű társadalmi összefogást, amely nemcsak a városban, de azon­túl is megnyilvánult. A ceglé­di tanács csupán a pénz egy részével rendelkezett. Az OTSH 8, az OMFB és az ÉVM 10,4, a vasutas-szakszervezet 8, a PVCSV 0,5, a Művelődés- ügyi Minisztérium 3 millió fo­rintot adott a kivitelezéshez a helyi vállalatok társadalmi munkája és pénze mellé. — Most, hogy a csarnok mű­ködik, úgy érzi-e, hogy vala­mennyi elképzelése maradék­talanul megvalósult? — Tapasztalatom szerint jól üzemeltetik a házat. Néhány nem jelentéktelen apróságot azonban ajánlhatnék. A kö­zönségutcát jobban kihasznál­hatnák, élettel telíthetnék. Nyáron asztalokat, színes nap­ernyőket helyezhetnének el, akár a mellette levő büfét is működtethetnék, hiszen a strand nyüzsgő képe jó látvá­nyosság, addig is, amíg uszo­dává sikerül fejleszteni. Szí­nes zászlók vidámíthatnák a környezetet. A szaunát sem ártana üzembe helyezni. A belső kertet igényesen betele­píthetnék, szép látvány lenne. Az épület elé kerülő térplasz­tika is kellemes hatásúnak ígérkezik. Ezzel és még néhány díszcserjével válhat teljesebbé az össszkép — hangzott az Ybl-díjas Szentai Judit nyilat­kozata. Tamasi Tamás Kétmillió kéve Zöldéi! a nád Zöldell már az új nád a Fertő tavon, ezért abbahagy­ták a múlt év őszén beérett vízinövény aratását. Az aratás befejeződése után teljes erővel megkezdődött a válogatás, feldolgozás. A tel­jes termést feldolgozzák, ré­szint tetőfedő nádnak, részint nádszövetnek és a kertésze­tekben használható nádle­meznek. E termékeket csak­nem teljes egészükben kül­földre szállítják: Dániába, Hollandiába, az NSZK-ba és az Egyesült Államokba. Újab­ban a nádhulladék sem vész kárba: nem a szabadban ége­tik el, hanem kázánokat fűte- nek vele, és gombatermesztés­ben is hasznosítják. A betegek dicsérik • Lehet-e üdülőfalu? Lehet-e üdülőfalu Tápió- szentmárton? Sokan ma már igennel felelnek erre a kér­désre, bár az idegenforgalmi prospektusokban egyelőre nem szerepel az ötezernyolc- százas lélekszámú nagyközség. Farkas Vilmos tanácselnök azonban arról beszél, hogy nyári vasárnapokon mintegy Jé! vizsgázott a ¥-46 A MÄV a múlt év végén állította üzembe az első V—46-soro- zatú villamos tolatómozdonyokat, a prototípusokat a Ganz Villamossági Gyár és a Ganz-MÄVAG közösen fejlesztette ki. A több mint 800 kilowatt teljesítményű, megközelítően 20 ton­nás tengelynyomású tolatómozdony nemcsak állomásokon al­kalmazható, hanem rövidebb tehervonatok továbbítására is. Az elmúlt néhány hónap alatt sikerrel vizsgáztak az új moz­donyok, így megkezdődhet a sorozatgyártás. 50 százalékkal gyarapodik a falu lakossága, és ez minden­képpen figyelemre méltó je­lenség. Mi a titka vonzerejüknek? Egyértelműen a meleg vizű strand, bár annak idején, amikop olaj helyett hőforrás tört fel a földből, a kutatók csalódottak voltak. Ám idő­közben bebizonyosodott, hogy az 54,6 C-fokos víz összetéte­le a világszerte elismert Haj­dúszoboszlóihoz hasonló, és sok reumás beteg dicséri fáj­dalmat enyhítő hatását. Ma már három medence is kevés a fürdőzőknek, és a ter­vek szerint még egy: 33 mé­ter hosszú, 11 méter széleset építenek. A helybeli vállala­tok, üzemek anyagilag segí­tik a beruházást, és a lakos­ság társadalmi munkát aján­lott fel a kivitelezőknek. Miért érdeke a helybeliek­nek ez a fejlesztés? Már az eddigi tapasztalatok is ked­vezőek: ötszáz víkendtelek van a nagyközségben, és idén újabb kétszázat parcelláznak. Az ebből eredő tanácsi bevé­telt pedig a leginkább idősze­rű, közérdekű célokra fordít­ják. Tavaly 2 km köves utat építettek és idén a telkek árából még körülbelül ennyit terveznek. Ami pedig az érdeklődést Illeti, több mint kétszer eny- nyien szeretnének üdülőtelket — főleg budapestiek és szol­nokiak —, mint amennyi igényt jelenleg ki tudnak elé­gíteni. Mint a tanácselnök elmond­ta, a nyári ellátás megszerve­zésénél is szeretnének felké­szülni a megnövekedett igé­nyek kielégítésére. A népsze­rű strandfürdőben, ahol eddig büfé és palacsintasütő várta a vendégeket, most étterem és élelmiszerüzlet hyitását is tervezik. Ga. J. K opasz ember könyököl az ablakban. Reggeltől estig. Mindig. Mintha az ablakot vele együtt építették volna a falba. Ott könyököl télen is, csak aküor az üveglap mögött. Solti Lajos férfiszabó hatvanegy éves korában ment nyugdíjba, mert tíz esz­tendeig csak kabátujjakat varrt, s már álmában a gulyáslevesben is felszab­dalt kabátujjakat látott, és kérte, hogy tegyék át a zsebesekhez. Nem lehet, mondta a művezető, mart már így is két gyárra való zsebesünk van. Akkor elmegyek nyugdíjba, heveskedett Solti, amire a művezető vállrándítással felelt. Az első hetek úgy teltek el, mintha ünnepnapok lettek volna. Reggel sokáig heverészett az ágyban, a felesége néha megfőzte neki a kávét, bevitte, a kis aszialkára tette a cigaretta mellé, néz­te, hogy gömbölyödő. pirosodó arcú em­bere milyen élvezettel szürcsölgeti, köz­ben nagyokat szippant a cigiből és füst­karikákat próbál fújni. Az asszony megrezzent, amikor eszébe jutottak a hajdani ébredések, a rohanások, a kap­kodva öltözések, az állva reggelizések, aminek utolsó falatait a villamosmeg­álló felé futva nyelte le. — Várj, hozok még egy kis kávét — mosolygott a férjére —, a cigarettához. Solti bólintott. Lehunyta a szemét és arra gondolt, hogy hányszor álmodott ilyen reggeli ébredésekről, negyedórás, félórás lustálkodásokról. Az álom hirte­len röppent el, mert a felesége meg­érintette a vállát. — Még meleg — mutatta a kávésbög­rét. — Ö — pislogott Solti, amikor a ra­koncátlan, mindig szétnyíló nyári kis pongyolájában meglátta feleségét az ágya mellett. — Levetkőztél újra. Hogy reggel? Felhajtotta a paplant, az asszony mellé bújt. Tíz órakor ébredt. A kis asztalkán ott volt a kihűlt kávé, a félig sem égett, elnyomott cigaretta. A konyhából du- dorászást hallott. Papucsba dugta a lá­bát. kibotorkált. Felesége már az ebé­det készítette. — Elszenderedtem — mondta Solti. — Jó munka után édes a pihenés — kacagott az asszony, s megsimogatta férje borostás arcát. A kezdeti örömök hamar megkese­redtek. A rövidebb, hosszabb sé­tákról hazatérő Soltit egyre szűkülőbb szemű felesége fogadta. Vettem egy szép szipkát, találkoztam egy ismerős­sel, megírtunk egy pohár bort, egy kor­só sört, betértem egy presszóba, ittam egy príma habos kávét, sakkoztam a té­ren, vesztettem egy ötöst, láttam egy cuki nyakkendőt a kirakatban, meg­vettem. Cseppnyi öröm bujkált a sza­vaiban: élvezi az életet. A felesége meg csak azt látta, ha kiteszi a lábát a la­kásból, csak herdálja a pénzt. A hideg zuhany váratlanul érte, felesége szózu- hataga sem enyhített rajta. — Nézd, Lajoskám, ha te kávét akarsz inni, akkor főzök én neked és tíz forint a zsebünkben marad, amiből minden hónapban vehetünk az uno­kánknak egy cipőt, egy nadrágot' vagy egy csinos blúzocskát. sapkát, sálat. Miért fosztod meg ettől a kis ara­nyost? Bort akarsz inni? Sört? Hozok én. A vendéglőben, presszóban három­szoros árat fizetsz érte. Most akarod megjátszani a nábobot, amikor a kis Lajcsinak még nincs kocsija? Különben még nem is mondtam neked, hogy NDK automata mosógépet vettek rész­letre. ötezret adtam nekik erre, és vál­laltam a részlet kifizetését. Tizenkét hó­napig nincs zsebpénzed. Nem veszel feleslegesen százötvenért nyakkendőt! Különben is, minek már neked divatos? Ott van tíz nyakkendő a szekrényben. — Na de... — Várj, Lajoskám, várj — eresztette meg újra a hideg zuhany csapját a fe­lesége. — Kis Lajcsiék külföldre akar­nak menni a nyáron. Az unokánk költ­ségét mi vállaltuk és mondtam, hogy számíthatnak néhány ezerre ők is. Meg­spóroljuk. Nem tagadhatjuk meg tőlük. Volna lelkiismereted sétáid alatt húsz, harminc vagy ötven forintot kiadni és megfosztani a gyermekedet, az unoká­dat, a menyedet ezektől az örömöktől. Nekünk nem volt semmink, nekünk nem adtak a szülők semmit, hát akkor adjunk mi, amennyit csak tudunk. Egy-két órára már munkát is szerez­tem neked. Könnyű munka: igazítás csak, de egy százast azzal is megkeres­hetsz naponta. — Na, de ... — Ha közben sétálni akarsz, tóikor sétálsz Itt a lakásban. Harminc lépés oda, harminc vissza. És nem kell kiad­nod egy fillért sem. Ha az embereket, a járókelőket akarod egy kicsit nézeget­ni, akkor meg kikönyökölsz az ablakon és addig bámulod a járókelőket, amed­dig csak akarod, mert így nincs veszély, hogy ismerőssel találkozol és be kell térned valahová egydcét pohár borra, sörre. Solti Lajos összecsukta a száját. Már nem mondta ki harmadszor, hogy na. de... Felállt, hátra tette a kezét és az ablaktól a bejárati ajtóig lépkedett, meg vissza. Újra kezdte, mert elfelej­tette megszámolni lépteit. Valóban har­minc lépés volt. Közben töprengett. Most mit tegyen? Ö legyen a legrosz- szabb apa. aki kinézi a gyermeke szá­jából a falatot, 5 egye meg a megkí­vánt tojást, amit a felesége a fiának vagy az unokájának tett félre? Bort igyon vagy egv korsó hideg sört, ha meg akar gebedni a szomjúságtól, ami­kor a pénz a kocsirészletre meg a gye­rekek utazására kell? Két csomag ci­garettát sem szívhat naponta, mint ed­dig mert kell a pé*1* az unoka farmer­nadrágjára, aranv fülbevalójára. A bársonybarna kispárnát az ablak párkányára fektette. Rákönyökölt, rá­dőlt és órákig bámulta az utcát. Aztán sétált egy keveset. Hogy a lába ne zsib­badjon el. Reggel megint korán kelt. A házi varrógép mellett alakította át a ruhákat. Pepecselő, hitvány munka volt, de tisztességesen fizettek érte a vásáro­sok. H ónapok, évek teltek így. Ritkán és keveset beszélt. Csak akkor eredt meg néha a szava, amikor a gyerekek meglátogatták őket és a mértékletes­ségről beszélt. am;ért később, amikor egyedül maradt a feleségével, nem ma­radt el a Hideg zuhany. Ami elől már este is az ablakba menekült. . Szinte mindig ott látni. Reggeltől es­tig. Mintha az ablakot vele együtt épí­tették volna a falba. Bába Mihály: Jz altall cm Nyári hétvégeken tömegek özönlenek a Balaton, a Dunakanyar és más közkedvelt üdülőhelyek (elé. Am egyre nyilvánvalóbb, hogy nem jut hely mindenkinek a vízparton, zsúfoltak az utak, és a várt pihenés helyett sokan bosszankodnak a zsúfoltság miatt. Szó esik oly­kor arról, hogy lehetne üdülni, kirándulni az ország más — ilyen szempontból nem emlegetett — vidékein is, de amíg hiányoznak a feltételek, marad minden a régiben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents