Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
6 t 1984 MÁJUS 23., SZERDA ■ Jogi tanácsok» Építkezés közös tulajdonban # A megszüntetés lehetséges módozatai + Amire a bíróság nem jogosult Teljes kártérítés Tüzet okoztak Egy Iparvállalat telepén az egyik gépgyár különböző berendezéseket szerelt. Ugyanakkor a munkahelyen a gyár több alvállalkozója is dolgozott, köztük egy szolgáltató vállalat. Ez utóbbi szerelői a háztetőn csővezetékek illesztéséhez vágópisztolyt használtak. Egy levágott csodarab tüzet okozott, és a helyiségben tárolt anyagokat meggyújtotta. A tűzoltóknak sikerült a lángokat gyorsan megfékezniük, de így is jelentős kár keletkezett. Ilyen előzmények után az iparvállalat pert indított a gyár ellen, amely azzal védekezett, hogy a tűz keletkezéséért a szolgáltató vállalat felelős, ezért azzal szemben keresetet terjesztett elő. A vállalat nem vitatta felelősségét, de arra hivatkozott, hogy a gyár nem tett eleget koordinációs kötelezettségének, és ez is közrehatott a tűz keletkezésében. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította: kizárólag a szolgáltató vállalat felelős, mert a hegesztők megszegték a tűzrendészeti előírásokat. Ezért teljes kártérítésre kötelezte. Nagyszabású visszaéléseket lepleztek le egy kereskedelmi vállalatnál. Az egyik alkalmazott és társai egy tsz-nél a vállalati bélyegzővel, később pedig hamisított vállalati bélyegzővel, különböző, igen nagy értékű árukat vásároltak, majd eladták. Ilyen előzmények után a tsz a vállalat ellen, a nála vásárolt áruk ellenértékének megfizetéséért pert indított. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: a Polgári Törvénykönyv értelmében az alkalmazott által okozott kárt a vállalat megtéríteni köteles, függetlenül attól, hogy a bűncselekményt alkalmazottja, vagy annak személyi igazolványa felhasználásával mások követték el. Viszont a szövetkezettől elvárható volt, hogy a vállalati bélyegzővel jelentkezőt személyi igazolványával ellenőrizze: a munkáltató azonos-e a béMiért ártott a permetezés? Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet egy kereskedelmi vállalatól beszerzett vegyianyaggal napraforgóültetvényén repülőgéppel lombtrágyázott. Alig egy hét múlva károsodást észleltek, és az a gyanú merült fel, hogy a felhasznált anyag okozta. A bekövetkezett terméscsökkenés miatt a tsz a vállalat ellen 5 és fél millió forint kártérítés fizetéséért pert indított. Az ügyben több szakértőt hallgattak meg, majd az Igazságügyi Mezőazdagsági Szakértő Bizottságtól felülvéle- ményt szereztek be. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság elutasító ítéletet hozott. A döntés indoklása szerint a permetezésnél felhasznált szert abból, ami a tsz raktárában maradt, megvizsgálták, — Asszonyom, ön tizennégy hetes terhes — mondta a vizsgálat után a kórházi főorvos. — Ez lehetetlen! — csattant fel a nő. — Számításom szerint legfeljebb nyolchetes vagyok. Később még kétszer ultrahangos vizsgálatot csináltak, és ezek megerősítették az orvosi diagnózist Ennek ellenére az asszony elment a terhességmegszakítást engedélyező bizottsághoz, amely azonban a tizenkét hetet meghaladó terhességre való tekintettel, az engedélyt nem adta meg. A kórházi megállapítás szerinti időre pedig megszületett a 3 és fél kilós csecsemő Ilyen előzmények után az asszony a kórház, valamint a tanács egészségügyi osztálya • A közös tulajdonú telekre történt ráépítésnél megváltoz- hatnak-e a tulajdoni arányok? P. K. olvasónk közös tulajdonú ingatlant használt B. P.- vel, fele-fele arányban. P. K. használt a természetbeni megosztás alapján másfél szobát és mellékhelyiségeket. Most építettek hozzá további két szobát. Kérni akarja a tulajdoni arány növekedésével járó terület megváltoztatását. , Kérheti, természetesen. Azt viszont már nem kérheti, hogy tűrjék a szomszédok a területük elkerítését. Ha hozzájárulnak, akkor nincs semmi baj, de ha nem járulnak hozzá, ahhoz a törvény már nem ad jogsegélyt. Hogy miért? Mert eszmeileg közös minden, így a kerítéssel elkerített rész is az lenne. A hányadarány-növekedést az ingatlan-nyilvántartásban kell bejegyeztetni, és azt ott kell külön kérni, hogy bejegyezzék. A ráépítéssel elfoglalt rész ellenértékének megfizetését B. P.-ék azonban nem követelhetik, a már előbb említett közös eszmei tulajdon okából. • A közös tulajdon megszün- tetésének egyik szóba jöhető módja az ingatlan értékesítése szabad kézből vagy árverés útján. A felek nem tudnak megegyezni, hogy az ingatlant ki váltsa magához. Mindenesetre a célszerűbb az lenne, ha az váltaná magához, aki benne lakik. Ha még sincs egyezség, akkor adják el az ingatlant. A bíróság nem szabhatja meg, hogy ennyiért vagy any- nyiért kell az ingatlant eladni, mert az függ a mindenkori forgalmi ártól, és egyébként is erre nincs is hatásköre. Más kérdés, ha árverés útján történik az értékesítés. Az árverési feltételeket már a bíróság állapítja meg. Ezzel kapcsolatban elmondjuk, hogy a Ptk. szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Erre azonban a felek elmondása és a műszaki vélemény szerint nincs lehetőség. Ugyanígy kizárt az ingatlannak az egyik tulajdonostárs tulajdonába adása már csak azért is, mert az adatok szerint a megváltásra nem képes az elvált asszony, de a magához váltást nem is kérte. A közös tulajdon megszüntetésének szóba jöhető módja ezért az -ingatlan értékesítése. Ez azonban a kialakult gyakorlat szerint nem történhet oly módon, hogy a bíróság a fulajdo- nostársakat adásvételi szerződés megkötésére kötelezi, s úgy rendelkezik, hogy valamelyik tulajdonostárs szerződési nyilatkozatát ítéletével pótolja; szerződéskötési kötelezettség ugyanis a jogalanyokat — ide nem tartozó kivételektől eltekintve — nem terheli. Az ilyen ítéleti rendelkezés egyébként végrehajthatatlan lenne. A SZÜLÉSI szabadság nem új intézkedés, változtatásokat sem találunk pillanatnyilag a megjelent jogszabályok között. Az elsőgyermekes anyákat azonban bizonyára érdekli. Akkor jogosult erre a szülő nő, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napi úgynevezett előzetes biztosítási idővel rendelkezik. A jogosultak például: a munkaviszonyban állók, az ipari szövetkezetek tagjai, a mezőgazdasági és halászati téeszek, valamint szövetkezetek tagjai és a bedolgozók. Ha a szülést megelőzően csak 180 nap biztosításban eltöltött ideje van a jogosultnak, csak csökkentett terhességi-gyermekágyi segélyt kap. Ha a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napja van, akkor a napi átlagkereset teljes összegét kapja. (180 nap esetén ennek csak a 65 százalékát.) Annak is jár a terhességi-gyermekágyi segély. akinek a biztosítása megszűnt ugyan, de az ezt követő 42 napon belül szül, illetve negyvenkét nap is eltelik, de a nő táppénzt vagy baleseti táppénzt kap. Ha ennek folyósítását meg is szüntették, de 28 nap nem telt el, még akkor is jogosult lesz a segélyre. A 180, illetőleg 270 napi előzetes biztosítási időbe be kell számítani egyes olyan időket is, amelyek nem minősülnek biztosítási, illetve a társadalombiztosítás valamennyi ellátásra jogosító időnek. Ezek az idők a következők: a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély (az előzőleg született gyermek után), a gyes folyósításának ideje, az oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje. # A felszabaduló munkaerőket hogyan kell elhelyezni? Kérdezi P. Z. és K. N.-né olvasónk. Az egyes munkáltatóknál felszabaduló munkaerők elhelyezkedését a munkaerő-közvetítő szerveknek elő kell segíteniük. Ha a felszabaduló munkaerő létszáma meghaladja a 10 főt, annak véglegesen vagy ideiglenesen történő szervezett elhelyezése elsősorban a munkáltatók, szükség esetén a felügyeleti, illetőleg irányító szervek által, a területileg illetékes munkaerő-közvetítő szervvel együttműködve történhet. Az előbbiekben meghatározott esetben a munkáltató az illetékes munkaerő-közvetítő szervet — a munkaviszony megszüntetését legalább 3 hónappal megelőzően — az érintett munkavállalók elhelyezéséhez szükséges fontosabb adatokról (név, kor, szakképzettség, lakhely stb.) tájékoztatni tartozik. A munkáltató 10 főnél kevesebb munkavállaló felszabadítása esetén is kérheti a munkaerő-közvetítő közreműködését azok elhelyezéséhez. A munkáltató, amennyiben a munkaerő-szükségletét a helybeli munkára jelentkezőkből és a hozzá közvetítettekből nem tudja kielégíteni, telephelyén kívüli más területen munkaviszonyban (tagsági viszonyban) nem álló, vagy várhatóan egyes munkáltatóknál feleslegessé váló munka- vállalók körében, a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi szakigazgatási szervének előzetes tájékoztatása mellett a toborzás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi szak- igazgatási szervának engedélyével munkaerőt toborozhat. Dr. M. J. A szülési szabadság ideje 20 hét. Ez rendellenes szülés esetén négy héttel meghosszabbítható. (Rendellenes a szülés akkor, ha a gyerek 2500 grammnál kisebb súllyal, vagy ikerként született.) A szülési szabadság időtartama azonban rendellenes szülés esetében sem terjedhet a szülést követő 20. héten túli időre. Hát akkor hol itt a kedvezmény? — kérdezhetik. Ott, hogy a szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell kiadni. Ezzel a négy héttel együtt 20 hét a szülési szabadság. Rendellenes szülés esetén ezt a négy hetet a szülés után nem vonják le. Az említett négy hét szülés előtti kiadása kötelező ugyan, de ha a szülés előtt álló nem kéri, és szakorvossal igazolja, hogy munkája nem ártalmas az egészségére, akkor ezt a négy hetet megtakarítja magának a szülés utáni időre. Ha a gyerek halva születik, vagy a szülési szabadság ideje alatt meghal, a szülési szabadság a halál napját követő nyolcadik nappal megszűnik. A szülési szabadság azonban hat hétnél rövidebb ebben az esetben sem lehet. MOST NÉZZÜK, milyen összegű lehet a terhességigyermekágyi segély? Minek alapján állapítják meg? A szülés napját megelőző naptári év első napjától az év utolsó napjáig kimutatott kereset alapián. Előfordul, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult abban az évben nem dolgozott. (Mert például a nagyobbik gyerekkel éppen gyesen volt.) Ebben az esetben az irányadó időszak a szülés bekövetkeztének éve: az első naptól a szülést közvetlenül megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszak. Dr. Kertész Éva Döntött a Legfelsőbb Bíróság Hamis bélyegzővel Per az abortuszbizottság ellen lyegzőn szereplő céggel. Köztudott ugyanis, hogy közületi bélyegzőkkel gyakran visszaélnek, és így a népgazdaságnak jelentős kárt okoznak. Egyébként az eset óta ezt a tsz el is rendelte. Ha ellenőriznek, az alkalmazott bűntársai, akik nem tartoztak a vállalathoz, a bélyegző jogtalan felhasználásával nem tudtak volna vásárolni. Ez tehát kihatott a kár nagyságára. A tsz azonban addig, amíg a visszaélésekről a vállalat nem értesítette, joggal volt abban a hiszemben, hogy a vásárlások szabályosak. Ellenőrzési mulasztása miatt azonban kárának tíz százalékát viselni tartozik. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a vállalatot a tsz kárának tíz százalékkal csökkentett összegének megfizetésére kötelezte. de idegen anyagot nem találtak benne. A kárnak azonban számos oka lehetett, amft a tudomány ma még nem tud megállapítani. Ilyenek például a korábbi években a szóban forgó területen felhasznált vegyszerek utóhatása, illetve azoknak egymásra hatása, továbbá a hőmérsékleti viszonyok, a csapadék érkezésének időpontja és minősége, a növények érzékenysége stb. Hogy ezek a tényezők valóban reálisak, de még feltáratlanok, a Legfelsőbb Bíróság által meghallgatott szakértők, továbbá a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás .tapasztalata is megerősítik, 'mert hasonló tüneteket már a szóban 1 forgó esetet megelőzően, több évvel korábban is észleltek. ellen, amelyhez az abortuszbizottság tartozik, százezer forint kártérítés fizetéséért pert indított. Azzal érvelt, hogy már két gyermeke van,- férjével együtt nem akartak többet. A bizottság a kórház téves eredménnyel járó vizsgálata alapján utasította el. Az újszülött fölnevelésével pedig ennyi költségtöbbletük lesz. A Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította, és az asz- szonyt ezer forint másodfokú eljárási költség fizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása rámutat arra, hogy a kórház teljes pontossággal állapította meg a terhesség idejét, miután pedig az a tizenkét hetet meghaladta, és az asszony nem szenvedett olyan betegségben, ami az abortuszt indokolttá tette volna, a bizottság jogosan utasította el. Jó ha tudja! Gyermekágyi segély Tallózás • • Üzemi lapokban olvastuk A megye üzemeinek, termelőszövetkezeteinek lapjaiban tallózva sajnálattal kell megállapítanunk, hogy e kiadványokban — akad persze kivétel — még mindig túlteng a protokoll, s a testületi ülések napirendi pontjainak kivonatos jegyzőkönyveivel is gyakran találkozhatunk. Ami viszont kevés: a vállalatok kollektíváit, a szövetkezetek tagságát érdeklő, foglalkoztató téma. Lapszemlénkben ezért most azokra az írásokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek több-kevesebb sikerrel, de igyekeznek megtörni ezt a hagyományt. !6V«IMŰ.MVAOI»*aiVjlll*lATOOieO;Ó>MAK l J 1 Aki becsalogatja az embereket a könyvtárba címet adta a szerző a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat híradójában az olvasással, Fehérváry Adorjánná könyvtáros munkájával foglalkozó cikkének. Mint az írásból kiderül, öt esztendeje még csak 169-en jártak a vállalati bibliotékába, mára 340 tagot tartanak számon. Többségük, szám szerint 280, szocialista brigádtag. Fehérváry Adorjánná, aki magyar-történelem szakos tanárként kerek harminc esztendeig tanított általános iskolában. nyugdíjasként vállalta a PEMÜ könyvtáros teendőit. Sikerült élő kapcsolatot kialakítani a szocialista brigádokkal, s a velük kötött szerződés alapján látogatások keretében olyanokat is becsalogatni a könyvek világába, akik ezt korábban különböző okok miatt nem tették. Ezekről az okokról is beszélnek azok a munkások, akiket az újságíró megszólaltat. — Kevés az időm, nincs türelmem az olvasáshoz — mondja az egyik fiatal sorjázó, munkatársa viszont — ő jobb időbeosztással él — éppen az ellenkezőjére ad példát. Az olvasómozgalom gyárkapun belüli erősödésének titka minden bizonnyal a könyvtáros személyében is rejlik, s persze néhány életre való ötletében. A cikkben erről is szó esik. Megtudjuk, hogy az üzemi könyvterjesztővel évente 3—4 alkalommal rendeznek könyvvásárt, s az iskolai és községi könyvtárral együttműködve lehetőségük nyílik a szépirodalmi alkotások, a szak-, barkács. és hobby- könyvek cseréjére is. Ifflpapftl — Harmincnyolc éve dolgozom, mindig arra vágytam, hogy legalább valamennyire előre ismerjem, mi vár rám az esztendőben munka szempontjából. Most először vagyok olyan helyzetben, hogy tiszta kép áll előttem, mégsem lehetek nyugodt. El tudjuk-e végezni a vállaltakat? Lesz-e elég emberünk? Mire lesz elég az energiánk? Gyötör a gondolat, hogy itt vannak a lehetőségek és nem léphetünk, tehetünk szándékaink szerint... — vall őszinte, szenvedélyes hangon Hanák Dezső üzemvezető, a fóti Vörösmarty Tsz híradójában. A közös gazdaság vasszerkezeti üzeme tavaly megrendelések hiányában szinte az egyik napról a másikra élt. Megkezdődött az emberek tömeges elvándorlása. A részleg vezetői éjt nappallá téve keresték, kutatták a megoldást.' Nos, a fáradozás meghozta gyümölcsét, idén év elejére már biztos piaci hátteret tudhattak maguk mögött. Igen ám, csakhogy most a létszámmal van baj. A munkáskezek hiánya veszélyezteti a terv teljesítését. Ráadásul meglévő embereik egy része is éppen csak belekóstolt az itteni dolgokba, még .alig ismeri az üzemet, a gyártási folyamatokat. Nyilvánvaló, az ő teljesítményük elmarad a régiekétől, a tapasztaltabbakétól. Van tehát min törnie a fejét Hanák Dezső üzemvezetőnek és munkatársainak. Hogy mégis kilábal a bajból, abban viszont már csupán azért is bízhatunk, mert problémáit igyekszik megosztani az üzem kollektívájával, a gazdaság nagyobb közösségével, akár a szövetkezet lapjának hasábjain is. Ezért is figyelemre méltó a fótiak híradójában Gondok és kilátások címmel megjelent írás, s annak végső megállapítása: a vereségbe nem szabad belenyugodni, s a hit, hogy a bajok elmúlnak, önmagában nagyon kevés ... A RaviEl Kereskedelmi Vállalat az Elektron szaküzleteibe felvesz szakképzett és szakképzetlen eladókat Jövedelem: 3000 Ft-tól 6000 Ft-lg. A vidékieknek utazási költséghozzájárulás. Szálláslehetőség megoldható. — Jelentkezni lehet J J.inll az Elektron szaküzielek vezetőinél, ^TÍíiVUL+ valamint a munkaügyi osztályon, cím: Budapest IX., CHői út 47-49., telefon: 140-278. » SZIGETCSEP1 LENIN MGTS7 ÜZEMI LAPJA W Megnőtt a szigetcsépi Lenin Tsz baromfitelepének szakmai respektje. Az ok; a telep dolgozói közül huszonketten szervezett keretek között tanulták a baromfitenyésztés csínját-bínját. Olyan asszonyok, lányok ültek iskolapadokba, akiknek bizony a szövetkezeti munkán kívül odahaza is bőven akadt tennivalója. Az oktatás tavaly novemberben kezdődött és hivatalosan 250—300 órát tett ki. A péceli mezőgazdasági szakmunkásképző iskola náluk vendégeskedő tanárai a megmondhatói, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük tanítványaiknak. Az iskolai bizonyítvány lényegi értelme, mint a Szigetcsépi Híradó írja: mennyivel tudok többet, ennek fejében mennyivel teszek többet, és ezeket nézve, mennyivel érek el nagyobb teljesítményt. Arról nem is szólva, hogy a nagyobb tudás nagyobb rangot, eminens minősítést adhat az embernek önmaga és mások előtt is. V. B.
