Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-22 / 118. szám

1984. MÁJUS 22., KEDD u£émm SZAVAK ÉS TETTEK Világszerte nagy visszhangja van azoknak a válaszoknak, amelyeket Dmltrij Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi mi­niszter adott a TASZSZ munka­társának arról, hogy milyen bo­nyolult és veszélyes helyzetet teremtett az amerikai Icftzép-ha- tótávolságú fegyverrendszerek nyugat-európai telepítésének megkezdése és „menetrendszerű folytatása”, amelyről a NATO katonai tanácsa múltheti briisz- szell ülésén is döntöttek. Abban, hogy ez a nyilatko- *at a világpolitikai érdeklő­dés első vonalába került, nin­csen semmi meglepő. A szov­jet honvédelmi miniszter ugyanis éppen azokra a kér­désekre adott választ, ame­lyek a közvéleményt azóta foglalkoztatják, hogy a NATO államok minden komoly fi­gyelmeztetés ellenére meg­kezdték az új rakétafegyverek nyugat-európai hadrendbe állítását. Nem kétséges, hogy ez a lépésük azt célozta, hogy megbontsák, sőt a saját maguk javára változtassák meg a kialakult erőegyensúlyt. Amikor tavaly a telepítések megkezdése miatt megszakad­tak a szovjet—amerikai genfi tárgyalások, Reagan még ma­gabiztosan nyilatkozott arról, hogy az új fegyverek elhe­lyezése Nyugat-Európa terü­letén arra kényszeríti majd a Szovjetuniót, hogy az Egye­sült Államok feltételei mellett térjen vissza a tanácskozó­asztalhoz. Amikor az eLső új amerikai Pershing—2 rakétá­kat bevetésre kész állapotba helyezték, ezek ellensúlyozá­sára szovjet részről — az illetékes kormányokkal való megállapodás, alapján — har­cászati rakétákat telepítettek Csehszlovákia és az NDK te­rületére, hangsúlyozva, hogy kényszer% intézkedésről van szó. A Fehér Ház ennek el­lenére fenntartotta logikátlan álláspontját, hogy a Pershing —2 rakéták és a manőverező robotrepülőgépek további el­helyezése Nyugat-Európában, megváltoztatja majd a szovjet álláspontot és végül is a fe­nyegetőzés „kifizetődik”, hi­szen a Szovjetunió egyol­dalú engedményekre kény­szerül. Dmitrij Usztyinov marsall megnyilatkozásai minden ed­diginél határozottabb figyel­meztetést tartalmaznak Wa­shington címére. A szovjet honvédelmi miniszter bejelen­tette: feloldották azt a Szov­jetunió által 1982. márciusá­ban vállalt egyoldalú kötele­zettségvállalást, hogy nem te­lepítenek az ország európai részén SS—20-as rakétákat. Tekintve az amerikai kor­mányzat erőegyensúly-meg- bontó lépéseit, az SS—20-asok számának növekedése most megkezdődik majd. A Szovjet­unió ugyancsak növelte az Egyesült Államok partjainál cirkáló tengeralattjáróinak számát, amelyek nukleáris ra­kétákkal vanak felszerelve. Vagyis: hiába telepít az Egye­sült Államok újabb meg újabb rakétákat Nyugat-Európában, a megfelelő szovjet ellenintéz­kedések nyomán az erőegyen­súly a korábbinál magasabb szinten mindig helyreáll. Az­az a szocialista országok nem tűrik az erőegyensúly meg­bontását. S ugyancsak hiá­bavaló az az amerikai áb­ránd, hogy a Szovjetuniót fe­nyegetéssel vagy nyomással a tárgyalóasztalhoz lehet kény­szeríteni. Csakis egyenjogú, becsületes és építő jellegű tár­gyalások képzelhetők el a fegyverkezési verseny megfé­kezéséről. Így Washingtonnak meg kell tanulnia a tények­ből: Moszkvában a szavak és a tettek teljesen egyértelműek és összhangban vannak egy­mással! A. I. Washington erőfölényre tör (Folytatás az I. oldalról.) sában egyoldalúan bejelentett moratóriumot az SS—20-as kö­zép-hatótávolságú rakétáknak az ország európai területén va­ló telepítésére. Az amerikai atomerő európai növelésének megfelelően tovább fogják nö­velni a rakéták számát az or­szág európai területén. Az NDK és Csehszlovákia kormányával megállapodva a szocialista közösség országai védelmük biztosítása érdeké­ben 1983 decemberétől e két szövetséges ország területén megkezdte a szovjet megnövelt hatótávolságú hadműveleti­harcászati rakéták telepítését. Ellenintézkedéseket tettünk — mondotta Usztyinov — közvetlenül az Egyesült Álla­mok területére vonatkozóan is. Reagan kormányzata miközben arra törekszik, hogy fölényre tegyen szert, úgy számít, hogy Pershing—2 rakétákkal lehető­vé válik, hogy indításuktól 8— 10 percen belül elérjék a Var­sói Szerződés országait. Ez csak illuzórikus fölény. Meg­növeltük a nukleáris rakéta­fegyverzettel felszerelt és az Egyesült Államok partjainál cirkáló tengeralattjáróink szá­mát. A tengeri telepítésű szov­jet rakéták olyan ellenintézke­dést hoznak létre, amely egyenlő azzal a fenyegetéssel, amelyet az Európába telepí­tett amerikai rakéták jelente­nek. Szeretném kiemelni, hogy el­lenintézkedéseink szigorúan azok között a határok között maradnak, amelyeket az Egye­sült Államok és a NATO tevé­kenysége határoz meg. Vála­szul az amerikai Pershing—2 rakétáknak az NSZK területén jelenleg folyó további telepíté­sére, az NDK vezetésével meg­állapodtunk, a korábban tele­pítettek mellé további megnö­velt hatótávolságú szovjet hadműveleti-harcászati rakétá­kat helyezünk el. A marsall ezt követően így folytatta: üresen hangzanak az Egyesült Államok „komoly és intenzív párbeszédre való fel­hívásai” és kijelentései arról, hogy „a kölcsönösen elfogad­ható megállapodás felkutatása céljából kész elébe menni a másik félnek”; ezek csak a közvélemény megtévesztését szolgálják. Valójában az Egye­sült Államok vezetői arra tö­rekszenek, hogy a Szovjetunió­ra kényszerítsék feltételeiket, amelyek nyilvánvalóan elfo­gadhatatlanok. Az utóbbi idő­ben az amerikai kormányzat olyan kijelentéseket is tett „— úgymond — érvénytelení­teni kell az atomfegyverzet korlátozásáról a Szovjetunióval korábban megkötött minden szerződést.” Ezeket a túl mesz- szire menő politikusokat, akik nem számolnak a reális erővi­szonyokkal, és a zsarolás va­lamint a fenyegetés eszközé­hez folyamodnak, emlékeztetni kell: az atomfegyverzet korlá­tozására vonatkozó szerződések — ha mindkét ország népei­nek biztonsági érdekéből in­dulunk ki — az Egyesült Álla­moknak legalább annyira szükségesek, mint a Szovjet­uniónak. Az ezekről való le­mondás egyáltalán nem javítja A szociáldemokrata politikus nyilatkozata Bohr ellenzi a telepítést Egon Bahr, a Német Szo­ciáldemokrata Párt országos elnökségének tagja, hétfőn a közép-hatótávolságú és a had­műveleti nukleáris rakéták to­vábbi telepítésének leállítását sürgette Európában. A Westdeutscher Rund- funknak adott interjújában a szociáldemokrata politikus felszólította a Kohl-kormányt: mindent tegyen meg a NATO-n belül a telepítések felfüggesztéséért. Bahr azt mondta, hogy tu­domása szerint ebben az eset­ben a Szovjetunió is csatla­kozna a telepítések leállítá­sához. Ennek alátámasztására egyebek között Chnoupek csehszlovák külügyminiszterre hivatkozott, akivel a Varsói Szerződés külügyminiszterei­nek budapesti konferenciája ■után találkozott, s aki közölte vele, hogy a Szovjetunió a te­lepítés leállításával válaszolna egy hasonló nyugati lépésre; Willy Brandt zárszava Véget ért az SPD kongresszusa Willy Brandtnak, a párt újabb két évre megválasztott elnökének zárszavával ért vé­get hétfőn a Német Szociál­demokrata Párt ötnapos, esse- ni kongresszusa. Brandt még egyszer kifeje­zésre juttatta azt a vélemé­nyét, hogy ha az 1985-ös (észak-rajna-vesstfáliai, illet­ve Saar-vidéki) tartományi választásokon az SPD sikeres áttörést hajt végre, akkor 1987-ben az országos kor­mányhatalmat is visszaszerez­heti. Felszólította a tőkés munka­adókat, hogy tegyenek enged­ményeket a heti munkaidő csökkentésének kérdésében. A szakszervezetek készek gyor­san befejezni a több mint egy hete tartó fémipari és nyom­dászsztrájkot, de kapituláció­ra nem hajlandóak, s ezt mi sem ajánlhatjuk nekik — szö­gezte le az SPD elnöke. Ezt megelőzően Erhard Eppler, a párt elméleti bizott­ságának elnöke ismertette azokat az elképzeléseket, ame­lyek alapján az SPD a nyolc­vanas évek végére átdolgozza 1959-es, bad-godesbergi prog­ramját. Megerősítette, hogy Csak rövi A NICARAGUÁI hadsereg a2 elmúlt héten több sikeres akciót hajtott végre az ország területére betört támadókkal szemben. Súlyos veszteségeket szenvedtek az ellenforradal­márok az ország északi és dé­li határvidékén vívott har­cokban. Megsemmisült a „De­mokratikus Forradalmi Szövet­ség” (ARDE) nevű ellenforra­dalmi szervezet egyik utánpót­lási támaszpontja. KABULBAN az Afgán De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztériuma nyilatkoza­tában provokatívnak és fel­bujtónak minősítette George Bush amerikai alelnök pakisz­táni látogatását, és tiltakozott a politikus afgánellenes kije­lentései miatt. az SPD az új program szerint is olyan — nem az osztályharc talaján álló — baloldali, „néppárt” lesz, amely elfogad­ja és fejleszteni akarja az NSZK polgári demokratikus rendszerét. az Egyesült Államok biztonsá­gát. Annak, aki ma új „keresz­tes hadjáratot” szervez a szo­cializmus ellen, csak egyet le­het tanácsolni: emlékezzék, hogyan végződött a múltban minden hasonló próbálkozás. Ma, amikor a nemzetközi po­rondon az erőviszonyok visz- szafordíthatatlanul a szocializ­mus javára változtak, az impe­rializmusnak semmi esélye sincs arra, hogy katonai eszkö­zökkel érje el saját céljait. Le­küzdhetetlen akadály tornyosul előtte: a Szovjetunió hatalmas gazdasági potenciálja és meg­törhetetlen védelmi ereje, a szovjet társadalom szerves összeforrottsága, a kommunis ta párt és a nép megbontha­tatlan egysége — mondotta Usztyinov marsall a TASZSZ kérdéseire válaszolva. Áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását Cromiko-Genscher tárgyalások Andrej Gromiko és Hans-' Dietrich Genscher Moszkvá­ban hétfőn megkezdett és kedden folytatódott tárgyalá­sainak első napján a nemzet­közi, s ezen belül az európai helyzetnek szentelte a legfőbb figyelmet. Andrej Gromiko felhívta tárgyalópartnere figyelmét Konsztantyin Csernyenko kö­zelmúltban tett nyilatkozatá­ra, amely a leghatározottab­ban megerősítette, hogy 'a Szovjetunió továbbra is a bé­ke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására törekszik és elő akarja segíteni a különbö­ző társadalmi berendezkedésű államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködést. A szovjet külügyminiszter emlí­tést tett országának és más szocialista országoknak több olyan konkrét kezdeményezé­Stockho/nd konferencia A szovjet küldött felszólalása A Szovjetunió és a többi szocialista ország azt szeret­né, ha a stockholmi konfe­rencia sürgősen hozzálátna a bizalom- és biztonságerősí­tő, egymást kölcsönösen ki­egészítő intézkedések kidol­gozásához, amelyek a háború veszélyének csökkentését eredményeznék — hangoz­tatta hétfőn a stockholmi eu­rópai bizalomerősítő és lesze­relési konferencián Oleg Gri- nyevszkij nagykövet, a szov­jet küldöttség vezetője. A szovjet küldöttségvezető emlékeztetett Konsztantyin Csernyenkónak a Pravda számára adott válaszaira, amelyben az SZKP KB főtit­kára előterjesztette azt a ja­vaslatát, hogy ötvözzék a nagy lélegzetű, politikai és nemzetközi jogi természetű lépéseket a haditechnikai jel­legű intézkedésekkel. Ez si­kerre vezetné a konferencia munkáját, s így a fórumon elért eredmények jelentős mértékben elősegítenék az európai és nemzetközi biz­tonság megszilárdítását — mondotta Grinyevszkij, aki felhívta a figyelmet, hogy a konferencián részt vevő sem­leges és el nem kötelezett or­szágok is emellett szállnak síkra. A szovjet felszólaló ugyan­akkor hangsúlyozta: több NATO-tagország küldöttsé­geinek felszólalásában a régi, építő jellegűnek egyáltalán nem mondható álláspont tük­röződik. Visszaesett az Arab-öböl forgalma Bagdadi álláspont Tárik Aziz iraki külügymi­niszter a Loí Angeles Times című lapnak adott nyilatkoza­tában vasárnap kijelentette: az iraki—amerikai diplomá­ciai kapcsolatok újrafelvételé­nek az a feltétele, hogy az Egyesült Államok szüntesse be Iránba irányuló fegyverszál­lításait. A miniszter azokra a jelentésekre célzott, hogy Wa­shington közvetett úton, Iz­raelen keresztül juttat fegy­vereiket Teheránnak. Tárik Aziz nyilatkozatában megismételte az iraki—iráni háborúval és az Arab (Perzsa)- öbölben kialakult helyzettel kapcsolatos bagdadi álláspon­tot: Irak továbbra is meg fog Megnyílt az ENSZ Namíbia-tanácsának értekezlete Mengiszta elnök üzenete Harmincegy ország képvise­lőinek részvételével megnyílt hétfőn Bangkokban az ENSZ Namíbia-tanácsának négyna­pos értekezlete. Megvitatják azokat a namíbiai helyzet ren­dezésére vonatkozó intézkedé­Pertini látogatása a pápánál Alessandro Pertini olasz köztársasági elnök, Bettino Craxi miniszterelnök és Giu- lio Andreotti külügyminiszter kíséretében, hétfőn a Vati­kánban felkereste II. János Pál pápát. Jóllehet, ezúttal már a harmadik találkozóra került sor közöttük, a mosta­ni látogatás jelentőségét ki­emeli, hogy februárban új egyezményt írtak alá Olaszor­szág és Vatikán között. A pápa és az olasz elnök mintegy háromnegyed órás négyszemközti megbeszélésén egyebek között a béke, az emberi jogok és a fegyverke­zés kérdését érintették — kö­zölték vatikáni forrásból. seket és javaslatokat, ame­lyeket ősszel az ENSZ közgyű­lésének 39. ülésszaka elé kí­vánnak terjeszteni. A tanácskozás résztvevőihez üzenetet intézett Mengisztu Hailé Mariam etiópjai államfő, az Afrikai Egységszervezet so­ros elnöke. Szerinte főiképpen az Egyesült Államok, a dél-af­rikai fajüldöző rendszer leg­hívebb szövetségese felelős Na­míbia függetlenné válásának hátráltatásáért. Rámutatott, hogy a pretóriai rezsim nem folytathatná kihívó politikáját azoknak az államoknak a tá­mogatása nélkül, amelyek meg akarják akadályozni, hogy Na­míbia elnyerje függetlenségét. A namíbiai függetlenségért harcoló mozgalom, a Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) vezetőségének egy tagja Lusakában kijelentette, hogy szervezete mindaddig folytatja fegyveres felszaba­dító harcát, amíg a Dél-afrikai Köztársaság nem egyezik be­le tűzszüneti ‘ megállapodás aláírásába és nem hajtja vég­re a Biztonsági Tanács namí­biai határozatát. támadni minden olyan olajtar­tályhajót, amely az iráni Hárg- sziget kikötője felé halad, vagy onnan jön. Szíria ellenzi az Iraki—iráni háború kiszélesedését, mert meggyőződése, hogy ez közvet­len, amerikai katonai beavat­kozást vonna maga után az öböl térségében — ^jelentette ki Faruk As-Sar szíriai kül­ügyminiszter ai An-Nahar cí­mű bejrúti lapnak adott inter­jújában. Jelentősen visszaesett az Arab (Perzsa)-öböl hajóforgal­ma a tartályhajók elleni ra­kétatámadások miatt — írja a londoni „Financial Times” pénzügyi lap hétfői száma. A forgalomcsökkenésben szerepe van annak is, hogy a térségbe tartó hajók biztosítási díja a múlt héten többszörösére emelkedett. Mindazonáltal a szabadpiaci olajár már a múlt hét közepe óta emelkedik, sőt Venezuela a hét végén bejelentette, hogy átlagosan 0,6 dollárral 24,6 dol­lárra emeli nehézolaja hordón­kénti árát. séről is, amelyek célja a nuk­leáris háború veszélyének ki­küszöbölése, a nemzetközi fe­szültség enyhítése s a bizalom erősítése az államközi kapcso­latokban. Andrej Gromiko külön nyo­matékosan is aláhúzta, hogy haladéktalanul javítani kell azon a veszélyes helyzeten, amelyet a jelenlegi amerikai kormányzat agresszív, milita­rista nemzetközi politikája idézett elő, beleértve az új amerikai rakéták nyugat­európai telepítését is. Ezért felelősség terheli a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányát is — hangoztatta. A találkozón Andrej Gromi­ko kitért azokra az utóbbi időben gyakran hallható nyu­gati nyilatkozatokra, amelyek az amerikai rakétatelepítés miatt megszakadt genfi tár­gyalások felújítását sürgetik. Mint megállapította, ehhez csupán egy dolog szükséges: helyre kell állítani az ameri­kai rakéták telepítésének megkezdése előtti helyzetet. A megbeszélésen — a szov­jet közlés szerint — Hans- Dietrich Genscher a NATO ismert álláspontjával össz­hangban igazolni igyekezett az új amerikai rakéták nyugat­európai telepítését. Ugyanak­kor azt hangoztatta, hogy az egyensúly és az enyhülés, va­lamint egymás jogos bizton­sági érdekeinek elismerése alapján biztosítani kell az európai stabilitást. Kijelentet­te, hogy a Német Szövetségi Köztársaság is hozzá akar járulni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez. A szovjet külügyminiszter kitért országának a közel­múltban a stockholmi konfe­rencián előterjesztett javasla­taira is, hangsúlyozva, hogy azok szerves egységbe ötvözik az átfogó politikai és nemzet­közi jogi intézkedéseket a konkrét katonai-műszaki jel­legű lépésekkel. A Szovjet­unió meggyőződése, hogy ez a komplex megközelítes tökéle­tes Összhangban van a konfe­rencia mandátumában meg­szabott feladatokkal, s a mai európai helyzet legsürgetőbb követelményeivel. Hans-Dietrich Genscher ki­jelentette, hogy az NSZK kor­mánya az európai biztonság kérdéseiről folytatott párbe­széd fontos fórumának tekinti a stockholmi konferenciát. Bonnban ennek megfelelően fogják tanulmányozni a Szov­jetunió új javaslatait is. Botba Lusakába érkezett Roelof (Pik) Botha, a Dél­afrikai Köztársaság külügy­minisztere hétfőn a zambiai fővárosba, Lusakába érkezett. Botha az angolai kormány képviselőivel fog tárgyalni a térség biztonságának kérdé­seiről — közölte a zambiai kormány szóvivője. A dél-afrikai tárgyalókül­döttség tagjai Magnus Maian hadügyminiszter és Willie Van Niekerk a pretoriai kor­mány namíbiai (délnyugat-af­rikai) főkormányzója. Az an­golai küldöttséget' Alexandre Rodrigues belügyminiszter ve­zeti. Fehér házi találkozó Reagan fogadta Duartét Reagan amerikai elnök hét­főn a Fehér Házban fogadta Jósé Napoleon Duartét, Sal­vador megválasztott elnökét, akinek megválasztását a Fe- ház Ház Salvador „demokra­tizálódásának” jeleként igyek­szik az amerikai közvélemény elé tárni. A fehér házi talál­kozó, mint amerikai hírügy­nökségek is észrevételezték, egybeesett a londoni Amnesty International jelentésének közzétételével, amely a salva- dori kormányt bűnrészességgel vádolja az ország 40 ezer pol­gárának kiirtásában. Duarte washingtoni nyilat­kozataiban ígéreteket tett ugyan a halálbrigádok műkö­désének kivizsgálására, de alapvetően a salvadori balol­dal elleni harchoz kért ameri­kai katonai és anyagi segítsé­get. Így látogatásának döntő mozzanata a kongresszus tag­jaival sorra kerülő keddi talál­kozó lesz. Az amerikai tör­vényhozás ugyanis többször megpróbálta feltételekhez köt­ni a Salvadornak nyújtandó segélyeket, s ez sem a Fehér Ház, sem a salvadori elnök terveivel nem vág egybe. Duarte Washingtonban je­lentette be azt is, hogy a sal­vadori hadsereg vezetője to­vábbra is a halálbrigádok te­vékenységével gyakorta össze­függésbe hozott Casanova tá­bornok marad.

Next

/
Thumbnails
Contents