Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-20 / 117. szám

2 1984. MAJÜS 20., VASÁRNAP HtT_UMJJMIUML KjJULÉML Fokozott NA TO’fegyverkezési tervek Az MX-rakéták ügye — Amerikai nyomás Hollandiára Új feszültség Libanonban és a Perzsa-öböl térségében A Reagan-kormányzat a hé­ten láthatólag fokozta erőfe­szítéseit, hogy még mielőtt az elnökválasztási hadjárat in­tenzívebb szakaszába lép, s a Republikánus Párt vezetősége is teljes lendülettel kénytelen lesz magát belevetni a kor­teskedésbe, elfogadtassa foko­zott fegyverkezésének terveit. A Fehér Ház éppen ezért még mielőtt a washingtoni tör­vényhozás nyári szünetet tart, sürgősen a kongresszus elé ter­jesztette az MX új hadászati rakéta költségvetésére vonat­kozó tervezetét. Az amerikai elnök annyira fontosnak tar­totta, hogy az új, a fegyver­kezési verseny újabb szaka­szát megnyitó, korábban oly nagy viharokat kavart „szu­perfegyvernek” reklámozott nukleáris rakétarendszer gyártásához a kongresszus azonnal megszavazza a kí­vánt összegeket, hogy sajtóér­tekezleten vetette latba min­den befolyását éppen a képvi­selőházi szavazás előestéjén. Ez a nagy szovjetellenes hadjárat közepette sem ment azonban simán. A képviselő­ház elé került egy olyan ja­vaslat is, amely Reagan szán­dékaival ellentétben, azt in­dítványozta, hogy teljesen tö­röljék az amerikai katonai költségvetésből az MX-rakéta gyártására kért összegeket. Ezt a javaslatot, amely rendkívüli idegességet keltett a Fehér Házban, a képviselőház mind­össze hat szavazattöbbséggel utasította el. Reagannek nem sikerült eredeti tervét sem el­fogadtatnia. Eszerint 30 MX- rakéta gyártásához szerette volna megszerezni a honatyák jóváhagyását a pénzösszegek megajánlásával. A képviselők azonban csak 15 MX-rakéta gyártásához adták hozzájáru­lásukat jövő év áprilisa után és csakis arra az esetre, ha nem újítják fel addigra a ha­dászati fegyverek csökkentésé­ről jelenleg szünetelő szovjet— amerikai tárgyalásokat. Az MX-rakéták ügyében még a szenátusnak is döntenie kell. Reagan tábora azonban a kompromisszumos megoldás ellenére is elégedett az ered­ménnyel. A fegyverkezési ver­seny új szakaszának szorgal­mazói ugyanis arra számíta­nak, hogy ha egyszer már elkezdődik az MX-rakéták gyártása, a gépezet ezzel bein­dul, s újabb meg újabb ösz- szegeket szavaznak meg majd a törvényhozásban a már ki- fejlesztés alatti fegyverrend­szer céljaira... MIRŐL TANÁCSKOZTAK A NATO-ORSZÄGOK HAD­ÜGYMINISZTEREI? Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének úgynevezett ka­tonai tanácsa tartotta e héten ülését Brüsszelben. Ez a szerv a tagállamok hadügyminisz­tereiből tevődik össze. A na­pirenden két kérdés szerepelt. Egyrészt áttekintették a Per­shing—2 rakéták és a manő­verező robotrepülőgépek nyu­gat-európai telepítésének ed­digi menetét. Erről a napi rendi pontról kiadott közle­ményrésztől Görögország és Dánia ismét, — mint a ko­rábbiakban is történt — el­határolta magát. Görögország ugyanis mint emlékezetes, ja vasolta, hogy szüntessék meg haladéktalanul e rakéták tele­pítését, s kezdjék el a Szov­jetunióval a tárgyalások új menetét a közép-hatótávolságú rakétafegyverek csökkentésé­ről. Dánia pedig, amelynek te­rületén nem helyeznek . el ugyan a tervek szerint sem Pershing—2 rakétákat,, sem manőverező robotrepülőgépe­ket, a közelmúltban megta­gadta azt a korábbi Ígéretét, hogy hozzájárul e fegyverrend­szerek másutt történő elhelye­zésének pénzügyi terheihez. A katonai tanács üléséről kiadott közlemény nem tett említést a Hollandiában elhe­lyezendő manőverező robotre­pülőgépek ügyéről. De mint az ülés után a NATO történe­tében eddig szokatlan módon a szervezet éléről távozó főtit­kár, valamint az amerikai és az angol hadügyminiszter ki­szellőztették a sajtó képviselői előtt: heves bírálatokban ré­szesítették Hollandiát. A há­gai kormányzati körök már 1981-re megígérték — mutat­tak rá — hogy végleges vá­laszt adnak: elfogadják-e a tervezett 48 robotrepülőgép te­lepítését, amelyet Washington a weensdrechti támaszpontra irányzott elő. Hollandiát a mostani ülésen halogató maga­tartással vádolták és „egye­nes beszédet” követeltek a Lubbers-kormánytól. Még a nyugati polgári sajtót is meg­lepte, hogy Washington és London mily erőteljes nyo­mást igyekszik gyakorolni Hollandiára az új közép-ható­távolságú fegyverek befogadá­sa érdekében. Még nagyobb port vert fel ez a beavat­kozási kísérlet holland hivata­los körökben. Különösen Luns távozó NATO-főtitkárt érték Hágában éles bírálatok. Luns ugyanis elmondta, hogy több NATO-ország hadügyminisz­tere a brüsszeli értekezleten határozatlansággal és tehetet­lenséggel” vádolta a holland kormányt. S Luns mindehhez hozzátette, hogy a hágai kor­mány „túlságosan engedékeny a békemozgalmak iránt”. Egyes brüsszeli források való­színűnek tartják, hogy Lub­bers kormánya nem bírja el a reá nehezedő NATO-nyomást, s előbb vagy utóbb a lemon­dást választja. A holland ka­binet feje mindenesetre egye­lőre azzal válaszolt e beavat­kozási kísérletekre, hogy tart­ja magát az eredeti tervek­hez és a robotrepülőgépek be­fogadásának ügyét június kö­zepén terjeszti a parlament elé döntésre. A brüsszeli ülésen egyéb­ként 1990-ig terjedő hosszabb lejáratú támaszpont-bővítési, katonai raktárépítési és más katonai felvonulást előmozdí­tó tervet fogadtak el. Ez a csomagterv 13-14 milliárd dol­lárt emészt fel majd. MIÉRT TÁMADT ÜJRA VESZÉLYES HELYZET DÉL- LIBANONBAN? Miközben végre sikerült megalakítani a bejrúti egység­kormányt, s rendkívüli erőfe­szítések történnek arra, hogy ez a kabinet egyáltalán mű­ködőképes legyen, Tel Aviv ismét keresztezni próbálja a megbékélési terveket. Az iz­raeli uralkodó köröket ugyanis idegességgel tölti el, hogy a bejrúti kormányban végül is tárcát létesítettek a déli, az izraeli csapatok által meg­szállt területek ügyeire. Ez előrejelzi azt, hogy a libanoni kormány hamarosan erőtelje­sen fel kívánja vetni a déli országrész törvénytelen izraeli megszállásának kérdését, mi­közben Tel Aviv ott katonai jelenlétét és ellenőrzését tar­tóssá akarja tenni. A dél-libanoni helyzet el­mérgesítésére a Tel Aviv-i kormányzat a héten új pro­vokációhoz folyamodott. Tá­madást intézett a Szidon mel­letti Ain el-Helua palesztin menekülttábor ellen. Az akció a túlnyomóan asszonyokból, gyerekekből és öregekből ősz szetevődő, az ENSZ menekült' ügyi szervezetének felügyelete alatti telep ellen azzal az indok­lással történt, hogy „ott fegy­verek után kutatnak”. Ezt nem találtak ugyan, de brutá­lis módon történt a „hadmű­velet” a védtelen lakosok el­len. S amikor azután másnap ez ellen békés tüntetés zaj­lott le, az izraeli katonák fegy­vereiket is használták, s az erőszakos cselekménynek ál­dozatai is voltak. Az ügy ak­kora felháborodást keltett, hogy még az Izraelt egyébként feltétel nélkül támogató wa­shingtoni kormányzat is ma­gyarázatot követelt Tel Aviv- tól, s elítélte a véres akciót Az ügy a Biztonsági Tanács elé került, s a jelek szerint csak növeli Izrael elszigetelt­ségét. MI KELTETT ÜJ FESZÜLT­SÉGET A PERZSA-ÖBÖL­BEN? Miközben az iraki—iráni frontokon viszonylagos nyuga­lom uralkodik, s az összecsa­pások nem lépik túl a helyi — a hírügynökségi fogalmazá­sok szerint — „rutinakciók” kereteit, kiéleződött a helyzet a Perzsa-(Arab)-öbölben. A bagdadi kormány korábban Irán főolajkikötője körzetében egy övezetet haditerületnek nyilvánított, s az ott haladó hajók közül többet ért bom­batámadás. Most viszont a hé­ten kuvaiti tartályhajókat ért e zónától távol támadás, s ugyancsak szaúdi zászló alatt hajózó olajszállítót is meg­rongálták. Teherán már ko­rábban azzal fenyegetőzött, hogy ha Irak olajexportját re­pülőtámadásaival lehetetlenné akarja tenni, akkor ellenlé­péshez folyamodik, s lezárja a Hormuzi-szorost, amelyen az öböl menti országokból a hajó zási útvonalak áthaladnak. Az új támadásokért Iránt teszik most felelőssé, s a hírmagya­rázók szerint lehetséges, hogy új drámai fordulat előtt áll a világ: az iráni—iraki háború kiszélesedésének veszélye na­gyon akutnak látszik. Wa­shington ugyanis máris több hadihajót állomásoztat a Per­zsa-öböl térségében, s Reagan elnök nem egy korábbi meg­nyilatkozásában fenyegetőzött közvetlen amerikai katonai beavatkozással, ha a Nyugat számára életbevágó fontossá gú olajszállítmányok útját el­vágják. A világlapok vezető hírei közé emelkedett az a közlés a pénteki napon, hogy Washing­tonban fogadták a száúdi nagykövetet a Perzsa-öbölben keletkezett helyzet miatt és amerikai részről valamilyen közös akciót ajánlottak fel a „hajózás szabadságának bizto­sítására”. A londoni rádió érte- sülése szerint azonban Szaúd- Arábia ez idő szerint nem Washington beavatkozását kí­vánja, hanem inkább az öböl menti országok jövő heti kül­ügyminiszteri értekezletének konzultációjára bízza valami­lyen megoldás keresését. A washingtoni katonai jelenlét a térségben azonban tovább ál­landósul, s megfigyelők sze­rint a Reagan-kormányzat, ha az öböl menti országokkal kö­zös fellépést célzó tervei ku­darcot vallanak, mindenkép­pen ürügyet keres arra, hogy beavatkozását a térség ügyei­be növelhesse. Arkus István Genscher ma Moszkvába utazik Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja, külügyminiszte­re vasárnap háromnapos, hi­vatalos látogatásra a Szovjet­unióba utazik. Genscher moszkvai tárgyalásaira a ko­rábbiaknál kedvezőtlenebb légkörben kerül sor. Genscher moszkvai tárgya­lásaitól nem várható jelentős előrelépés a kelet—nyugati Vi­szonyban, jóllehet a nyugat­német külügyminiszter válto­zatlanul hangsúlyozza tárgya­lási és együttműködési készsé­gét. Elindult a hirosimai békemenet Tokióból útnak indult az immár hagyományosnak szá­mító 1000 kilométeres hirosi­mai békemenet. A több ezer résztvevő az atombomba súj­totta Hirosimáig gyalogolva kí­ván tiltakozni az atomfegyver­kezés ellen. A menet augusz­tus 4-én ér Hirosimába, ahol azon a napon kezdődik o vi­lágkonferencia az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáról. A békemenet részvevőinek szá­ma addigra a kezdeti ezerről várhatóan több tízezerre nő. Az idei békemenet tagjai zászlajukra tűzték a fokozódó japán—amerikai katonai együttműködés elleni tiltako­zás jelszavait is. Figyelmeztet­ni akarnak arra, hogy a távol­keleti térségre vonatkozó szov­jetellenes amerikai stratégiai tervek Japánt atomháborús hadszíntérré változtathatják. Dzsemajel elnök megbeszélése Dzsumblattaf Az egységkormány programja A csaknem három hete ki­nevezett libanoni nemzeti egy­ségkormány szombaton elfo­gadta és a jövő héten a par­lament elé terjeszti politikai nyilatkozatát. A Rasid Karami miniszter- elnök által új nemzeti pak­tumnak minősített kormány- program kimondja, hogy egy­szer s mindenkorra véget vet­nek a fegyveres belpolitikai konfliktusoknak és átfogó in­tézkedéseket kezdeményez­nek az Izrael által megszállt Dél-Libanon felszabadítására. A belpolitikai erőegyensúly helyreállítása végett 99-ről 120-ra növelik a parlamenti mandátumok számát - és az egyenlő keresztény—moha­medán képviselet elvét érvé­nyesítik a korábban intézmé­nyesített keresztény többség­gel szemben. Az Amin Dzsemajel állam­fő elnökletével ülésező mi­nisztertanács behatóan foglal­kozott az ingatag tűzszünet megszilárdításával, de a vára­kozásokkal ellentétben nem hozott döntést a hadvezetés átszervezéséről, új hadsereg­parancsnok kinevezéséről. A szombatra virradó éjszakán öt ember halálát okozták a Bejrútban kiújult harcok, is csaknem ötven volt a sebesül­tek száma. Dzsemajel elnök a kormány­ülés előtt találkozott Valid Dzsumblatt drúz miniszterrel, a Haladó Szocialista Párt el­nökével. Közben Washington­ban az amerikai Vezetés közel- keleti politikája teljes csődje­ként értékelik Donald Rums- feldnek, Reagan elnök közel- keleti különmegbízottjának le­mondását. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség rámutat: bár az ame­rikai vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy Rums­feld lemondásának jelentősé­gét kisebbítse, az elnöki kü­lönleges megbízott visszavo­nulásával egyértelművé vált: Reagan elnök „közel-keleti kezdeményezései” teljes ku­darcba fulladtak. A szovjet oktatási reformmal összhangban Minisztertanácsi határozat A Szovjetunió Miniszterta­nácsa határozatot hozott a gyermekek iskolai előkészíté­séről, a bölcsődei és óvodai hálózat fejlesztéséről, valamint a gyermekintézményekben dől. gozók életkörülményeinek ja­vításáról. A határozat, amelyet a szom­Nicaraguci felhívás Növekedik az agresszió veszélye A nicaragual Sandinista Nemzeti Felszabaditási Front országos vezetősége felhívással fordult a nicaraguai néphez. A dokumentum az Egyesült Álla­mok és csatlósai Nicaragua-el- lenes agressziójának kiterjedé­se nyomán előállt helyzetet elemzi. A felhívás megállapítja, hogy az Egyesült Államok hozzáfo­gott a Nicaragua elleni nyílt katonai beavatkozás közvetlen előkészítéséhez. Az amerikaiak fokozzák katonai jelenlétüket a térségben és folytatják a provo­katív jellegű hadgyakorlatokat a nicaraguai határok közelé­ben. A nicaraguai partokhoz pedig számos amerikai hadi­hajót vezényeltek; a közép­amerikai partoknál ilyen nagy­méretű haditengerészeti erő összevonására a történelemben még nem volt példa. Az amerikai agresszió foko­zódásának körülményei között az ország egész gazdaságát a sandinista népi hadsereg, a tartalékosok és a népi milíciák szükségleteinek megfelelően kell átalakítani. A termelést, az ellátást, az elektromos ener­giát, az ország minden erőfor­Kibövítik a támaszpontszerződést Weinberger lisszaboni átja , Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter péntek este húszórás látogatásra Lissza­bonba érkezett. Útjának célja a múlt év decemberi ameri­kai—portugál támasz pontszer­ződés műszaki kiegészítésének aláírása. Az Azori-szigetek egyikén, Lajesen az USA 1951 óta tart fent katonai bázist. A támasz­pont használatáról szóló szer­ződést azóta, többször meg­hosszabbították. A jelenlegi februárban lépett életbe, és hét évre szól. A sziget bérbe adása jól jövedelmez Portu­gáliának; Washington bérleti díjban, hadfelszerelésben, va­lamint gazdasági segélyben összesen 1,3 milliárd dollárt juttat a lisszaboni kormány­nak. Lisszaboni források szerint Weinberger tárgyalásokat foly­tatott vendéglátójával a laje- si támaszpont bővítéséről, va­rását a haza védelmének szol­gálatába kell állítani — szöge­zi le á felhívás. : ^ A felhívás végezetül rendkí­vüli erőfeszítések megtételére és a különböző társadalmi ré­tegek egységének további erő­sítésére szólítja fel a nicara­guai népet. bati szovjet lapok ismertet­nek, az áprilisban elfogadott oktatási reform előírásaival összhangban feladatul szabja a közoktatási minisztériumnak és a Szovjet Neveléstudomá­nyi Akadémiának, hogy az 1934—1985-ös időszakban dol­gozzák ki az óvodás korú gyer­mekek iskolai felkészítésének és nevelésének egységes prog­ramját. A határozat kimondja: javí­tani kell az iskoláskor előtti gyermekek étkeztetését, fel kell emelni az étkezési normá­kat a gyermekintézményelf- ben. ' Ez év július 1-től a bölcső­dei gondozónők' műn kaid éjét a határozat napi hát "órában (he­ti 36 óra) határozza meg, és intézkedik arról is, hogy — az óvónőkhöz hasonlóan — évi rendes szabadságuk a jövőben 36 munkanap legyen. Erőpróba az olasz parlamentben Bizalmat kapott a kabinet Az olasz parlament péntek éjszaka 341:195 arányban bi­zalmat szavazott Bettino Craxi kormányának. Az inflációelle­nes törvénytervezet február óta a kabinet legnagyobb erő­próbájának bizonyult. Lénye­ge az, hogy a bérek nem kö­vetnék az infláció mértékét, noha ezt az év végéig 10 szá­zalékra szorítanák le a jelen­legi-12—13 százalékról. A ja­vaslatot első változatában a baloldal kudarcra kárhoztat­ta, s a kabinet eddig három alkalommal folyamodott a bi­zalmi szavazás módszeréhez, hogy elejét vegye az ellenzék módosító indítványai feletti vitának. A kormány a szavazás ered­ményétől függetlenül újabb megpróbáltatásoknak néz elé­be; a legnagyobb szakszerve­zet, a CGIL már közölte, hogy Szívélyes légkörű volt a találkozó Jcblonski látogatása a pápánál II. János Pál szombaton, a Vatikánban fogadta Henryk Jablonskit, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsának elnökét és kíséretét. Kettőjük megbeszéléséről a lengyel államfő úgy nyilatko­zott, hogy az őszinte eszmecse­re során több fontos kérdést érintettek. Az igen szívélyes légkörű találkozó során, melynek ke­retében kölcsönösen megaján­dékozták egymást, a pápa rö­vid beszédet mondott a lengyel küldöttség előtt. Ebben, egye­bek között, arra kérte vendé­gét, hogy tolmácsolja nagyra­becsülését Jaruzelski minisz­terelnöknek, II. János Pál be­szédében megemlékezett a montecassinói ütközet lengyel katonahalottairól, minthogy Jnblonski elnök is abból az alkalomból tartózkodik Olasz, országban, hogy ezekben a napokban tartották a Rómát Nápollyal összekötő út tenge­lyében levő apátság visszafog­lalása 40. évfordulójának em­lékünnepségeit. Henryk Jablonski vatikáni látogatása során felkereste Agostino Casaroli bíborost is. Korábban már tárgyalt Giu’.io Andreotti külügyminiszterrel, és találkozott Sandro Pertini köztársasági elnökkel. hétfőtől az egész országra ki­terjedő folyamatos sztrájkok­kal, tüntetésekkel tiltakozik a javaslat ellen, és követeli a megrövidített bérek eredeti összegű kifizetését. Washingtoni forgatókönyv szerint A Szaharov-üggyel kapcsolatos újabb szovjetellenes rágalomhad­járat amerikai szervezői kínos hely- zetbe kerültek. Az amerikai kül- ügyminisztérium vezetői kénytele- nek voltak elismerni azt a szovjet sajtóban már napvilágot látott tényt, hogy gondosan kidolgozott forgatókönyv alapján, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége munkatársainak közreműködésé­vel. valamint Szaharovnak és fe­leségének a részvételével nagy­szabású provokatív akciókat akar­tak megvalósítani Moszkvában — írja a TASZSZ szovjet hírügynök­ség kommentátora. Azt tervezték, hogy Szaharov újabb „éhségsztrájkot” kezd. mi­közben felesége, ..menedéket” kap a moszkvai amerikai nagykövetsé­gen, ahonnan külföldi tudósítók közvetítésével újabb szovjetellenes rágalmakat, valamint férje helyze­téről szóló hazugságokat juttat ki külföldre. Néhány napja amerikai hivata­los személyiségek még azt állítot­ták, hogy semmit sem tudnak er­ről. Most pedig, mint azt a The New York Times jelenti, a wa­shingtoni külügyminisztérium kép­viselői beismerték, hogy Szaharov felesége a moszkvai amerikai nagykövetség munkatársainak le­veleket juttatott el, amelyek tartal­mazták az éhségsztrájkra vonat­kozó terveket, valamint azt a kér­dést. hogy az asszony menedéket kapjon a nagykövetségen. Washingtonban most a sajtót egy olyan változattal traktálják, amely szerint az amerikai vezetés tény­kedését az ügyben kizárólag „emberiességi megfontolások” ve­zérelték. A valóságban azonban csak egy újabb kísérletet tettek a nemzetközi légkör mérgezésére — hangoztatja a TASZSZ kommentá­tora. lamint a szárazföldön, a spa­nyol határ közelében egy új támaszpont létesítéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents