Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-20 / 117. szám

Az eső csak mérsékelte a vízhiányt Szépen fejlődnek a növények Végre napokon keresztül ki­adós eső áztatta a határt. A csapadék kedvezett a növé­nyek fejlődésének, de az idő­járás még mindig nem tör­lesztette tavalyi adósságát. Áprilisban a csapadék sok­évi átlagának, harmadát-felét érte el. A búzaföldeken tavaly mintegy 100 milliméteres ned­vesség hiányzott, az idén ugyanebben az időszakban csaknem 200. Azóta valame­lyest enyhült a hiány, viszont további esőkre szomjasak a földek. Csapadék a mezőgazdaság­nak ennyire jókor talán még sohasem jött. Az őszi búza ép­pen a legutolsó pillanatban kapta a nedvességet, fejlődé­sének abban a szakaszában, amikor a téli és koratavaszi sínylődést a körülmények ja- ' vultával ki tudja heverni a növény. A tavaszi vetésűek pe­dig még megrendelésre sem kaphatták volna jobbkor a vi­zet. A korábban elvetett ku­korica sorol, s kikelt a cukor­Az eső közötti szüneteket kihasználva, permeteznek a gombai Fáy And­rás Termelőszövetkezet 88 hektáros szőlészetében. A vegyszert MTZ vontatta Kertitox NA—10-es géppel juttatják ki a növényekre Hancsovszki János felvétele répa is. De bármennyit is se­gített az eső, az üzemek nem várhatják, hogy a növényter­mesztés gondjait megoldja. Mert, ahol kifogásolható mi­KISTERMELÉS u | agyarországon jó ideje nincs élelmiszerhiány. Nem kis részben a ma már elfogadottnak tekinthető kistermelés és a nagygaz­daságok együttes jelenlété­nek köszönhetően. Jelenleg másfél millió kisgazdaság megközelítőleg egymillió hektáron gazdálkodik; a kertek kilencven, a szőlők negyvenöt, a gyümölcsösök huszonkilenc százaléka ta- ’á’ható háztáji gazdaság­ban. A mezőgazdasági kister­meléstől sokan és hosszú időn át féltették a szocia­lizmust. Pedig az MSZMP Központi Bizottsága csak­nem negyedszázada, 1960- ban kimondta: „Az áruter­melés fejlesztésében a ter­melőszövetkezeti közös gazdálkodás mellett jelen­tős szerepe van a tagok háztáji gazdaságainak is. Ezért párt- és állami szer­veink tegyenek erőfeszíté­seket annak érdekében, hogy a közös gazdaság minden erővel történő mű­velése és erősítése mellett a háztáji gazdaságokból is minél több árut (főleg ser­tést, baromfit, burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt, to­jást) értékesítsenek felvá­sárló szerveink. Ugyanak­kor a termelőszövetkezetek is segítsék hozzá tagjaikat, hogy a — közösben végzett jó munka elsődlegessége mellett — a háztáji gazda­ságaik lehetőségeit is mi­nél nagyobb mértékben ki­használják saját és a nép­gazdaság szükségleteinek kielégítése érdekében”. Majd két évtizeddel ké­sőbb a zöldség- és gyü­mölcsféléknek több mint felét. a marhahús egyne­gyedét, a sertéshúsnak több mint a felét, a baromfihús egyharmadát, a tojásnak csaknem háromnegyedét a hazai kisgazdaságok terme­lik meg. Elégedettségre azonban nincs okunk. Mert ha tár­gyilagosan nézzük adott­ságainkat, kiderül, ellent­mondásokkal telített a ház­táji és a kisegítő gazdasá­gok körül kialakult hely­zet. Ennek érzékeltetésére csupán egy példa: Az or­szág egyik szegletében disznókkal etetik fel a jó minőségű zöldséget felvá­sárló hiányában, a másik szegletben viszont áruhány miatt csillagokig szaladnak az árak. Jövedelmezően, hozzáér­tőn, korszerű technológiá­val, nagyüzemi színvona­lon, okos gépekkel, hosszú távon is biztijnságos felté­telrendszerek közepette közvetlenül piacra termel­ni, avagy: nagyüzemek ál­tal irányított kistemelés — ez a jövő útja. Igen erőtel­jes, akár multilaterális, akár ágazati integráció ke­retében az ellátástól az ér­tékesítésig a folyamat ter­vezhető, kézben tartható és irányítható lenne. És ez akár biztosítékot is szolgál­tatna, számos eleddig nem alkalmazott módszerek, pénzügyi megoldások beve­zetéséhez. i Nyilvánvaló, némi sza­bálymódosításra szükség volna, ám ne feledjük, a Magyar Szocialista Mun­káspárt többszörösen meg­erősítette: szükség van a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelésére. A nagy­üzemek fejlődésével össz­hangban kell szabad utat kapnia a kistermelésnek. Természetesen az emberi fejekben is. Mert tudniillik, amíg némelyek az idegen­kedés, az előítélet, a tévhit szemüvegén át nézik, meg nem érdemelt jövedelem forrásának tekintik a ház­táji és kisegítő gazdaságo­kat, addig a jó gazdaság- politikai elképzelés — bi­cebóca marad. ellemző, ahogy csökken a háztáji gazdaságok száma, egyre több kisgaz­daság kapcsolódik be az önellátásba, a mezőgazda- sági kistermelésbe. Egyre több ipari munkás, diák, szolgáltatásban dolgozó, pe­dagógus fog kapát, kaszát, vesz a hátára permetezőgé­pet és hasznosítja magát a másodgazdaságban is. A jó idő beálltával hétvégeken, délutánonként országszerte élednek a kiskertek. Min­denesetre a kisgazdaságok az élelmiszer-ellátáson túl a települések infrastruktú­rájának megteremtésében, fejlesztésében és — uram bocsá’ — a fiatalok mun­kára nevelésében is szere­pet játszhatnak. H. T. 3 Hét végen és ünnepnapokon Kedvezményes rakodás Az állami bér- és munka­ügyi hivatal elnökének rendel­kezése szerint 1984. július 1- től mind a vasúton, mind pe­dig a vizen és közúton szál­lított áruk hét végi, illetve ün­nepnapi ki- és berakodásáért bérszabályozi kedvezményben részesülnek a vállalatok és a szövetkezetek. Korábban ez a kedvezmény csak azokat a vál­lalatokat illete meg, amelyek vasúton, illetve az őszi csúcs- forgalom idején közúton fu­nőségben vetettek, sorhiányok tarkítják a táblákat. S ahol elspórolták a műtrágyát, eset­leg a talaj előkészítés volt gyenge, ott az eső sem tehet csodát. A csapadék előtti hideg sok­helyütt károsította a gyümöl­csösöket. Főleg Pest megye dé­li részén okozott nagyobb ká­rokat, a csonthéjasok termését tizedelte meg elsősorban. B. Z. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI XXVIII. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM Ára: 1,40 forint 1984. MÁJUS 20., VASÁRNAP Ma 3. oldal: Ennél rosszabb soha ne legyen 4. oldal: Mindennapi életünk krónikája A sűrítés egyben értékelés 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Befutottak a gyaloglók 8 oldal: k PETI jelenti Belga parlamenti küldöttség Látogatás Pest megyében Az országgyűlés meghívásá­ra Jozef Edward Leemans, a szenátus elnöke és Jean De- fraigne, a képviselőház elnö­ke vezetésével csütörtök óta hazánkban tartózkodó belga parlamenti küldöttség szomba­ton délelőtt Pest megye terü­letileg legnagyobb közös gaz­daságába, a fóti Vörösmarty Tsz-be látogatott. A delegá­ciót elkísérte útjára Péter János, az országgyűlés alelnö- ke és Willy L. E. Tilemans, a Belga Királyság budapesti nagykövete. A vendégeket dr. Kovács Árpád, a tsz elnöke fogadta a gazdaság szekfűtelepénél, ahol sétát tettek a virághajtató üvegházakban, majd a szom­szédos nagyüzemi szarvasmar­hanevelőben és a csirkeházak­ban, a tojástermelőben. A házigazdák ezután a gépüzem­be kalauzolták a látogató­kat, bemutatva a tsz ipari kooperációs munkáját. A gyakorlati tapasztalat- szerzést követően a termelő- szövetkezet székhazában a tsz elnöke tájékoztatást adott a közös gazdaság történetéről és szerkezetéről, illetve fejlődésé­ről és gazdálkodásáról. A tájékoztató beszélgetéssé ala­kult. A délelőtt folyamán a ven­dégek megtekintették Főt mű­emlék templomát és felkeres­ték egy tsz-tag háztáji gazda­ságát. A belga parlamenti küldött­ség ma Szentendrével ismer­kedik. Gromiko levele az ENSZ főtitkárához Megfékezhető a fegyverkezés Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere a le­szerelés és az államok fejlő­dése közötti kapcsolat kérdé­seit tárgyaló levelet intézett Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkárhoz. Mint a Moszkvában szom­baton közzétett dokumentum megállapítja, a Szovjetunió véleménye szerint o nukleáris háború elhárítása, a fegyver­zet korlátozását és a leszere­lést szolgáló intézkedések el­fogadása elengedhetetlen fel­tétele annak, hogy biztosítani lehessen az államok gazdasá­gi fejlődését. A továbbiakban Andrej Gro­miko levele emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió már eddig is több kezdeményezést tett olyan intézkedések elfogadásá­ra, amelyek megállítanák a fegyverkezési hajszát, elősegí­tenék a leszerelés ügyét és le­hetővé tennék, hogy a fel­szabaduló eszközöket az orszá­gok, köztük a fejlődő államok fejlesztésére használják fel. Gromiko levele kitért azokra a Szovjetunió által elégtelen­nek tartott javaslatokra, ame­lyek a katonai kiadások haté­kony csökkentését látszatintéz­kedésekkel kívánják pótolni. Ezek között errilíti a katonai kiadások nyilvánossá tételére vonatkozó, hírszerzői megfon­tolásokból táplálkozó indít­ványt, valamint a katonai ki­adások megadóztatására vo­natkozó javaslatot, amely nem a fegyverkezési hajsza megfé­kezését, hanem annak csupán újabb pénzeszközökkel történő megváltását szolgálja, A szovjet külügyminiszter megállapítja, hogy országa megértéssel viseltetik sok ál­lamnak, elsősorban a fejlődő országoknak azon követelése iránt, hogy a fegyverzet korlá­tozását és csökkentését szolgá­ló intézkedéseket szorosan kapcsolják össze a gazdasági fejlődés problémáinak megol­dásával. Egy esetleges megál­lapodáshoz megfelelő alapot teremt a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak az a javaslata, hogy akár abszo­lút, akár relatív mértékben csökkentsék a katonai kiadá­sokat. A Varsói Szerződés tagálla­mai, hogy kimozdítsák a holt­pontról. e rendkívül fontos probléma megoldását, javas­latot tettek a NATO államai­nak arra, hogy kölcsönösen fa­gyasszák be, a későbbiekben pedig csökkentsék katonai ki­adásaikat. A fegyverzetkorlátozási és leszerelési intézkedések erősí­tenék az államok közötti bi­zalmat, javítanák a nemzetközi helyzetet, s ez lehetővé tenné, hogy a világ országai egyre na­gyobb, ma még fegyverkezés­re fordított összegeket állítsa­nak fejlődésük szolgálatába — mutat rá végezetül a Szovjet­unió külügyminiszterének, az ENSZ főtitkárához intézett le­vele. Szalai Róbert, a vállalat fő­mérnöke elmondta, hogy számtalan régészeti problé­mával kellett megküzdeniük, amfg a munkák elkezdődhet­tek. Az építkezés helyén ugyanis, amely Vác belváro­sában van, középkori pincé­ket, kutakat találtak. Ez szűk­Ptifes sáipk, aáa|@Iékfeél varoztatták termékeiket. Jú­lius 1-től a három szállítási mód bármelyikét igénybe vevő vállalatnál a hét végi rakodási munkáért fizetendő bérpótlé­kok — a túlmunkapótlék, a műszakpótlék, valamint a heti pihenőnapra járó többletpótlék — összege nem számít bele a bérszínvonalba. Így ezek a pót­lékok nem csökkentik a vál­lalatnál bérfejlesztésre fordít­ható összeget. ségessé tette a tervek módosí­tását, s azt, hogy a Hídépítő Vállalat szakembereit is be­vonják a munkába. Az alapo­kat, hagyományos technoló­giával, a hídépítő dolgozói készítették el. A főmérnök szerint a Magaséptő Közös Vállalat tervezői arra töre­kedtek, hogy a városképbe il­lő, korszerű üzleteket és la­kásokat éptsenek. A határidő, a jövő év késő ősze. A vállalat szakemberei szá­mára az említetten kívül kör­nyékbeli általános iskolák bő­vítése jelenti a legfontosabb feladatot. Göd-alsón négy új tanterem, valamint konyha és étterem, Orbottyánban négy tanterem épül. Dunakeszin szeptemberre készül el a ket­tes számú általános iskola teljes rekonstrukciója. Ebben a hónapban kerül sor a váci Báthori úti általános iskola felújítását előkészítő verseny- tárgyalásra, amelyen a Ma­gasépítő Közös Vállalat is részt vesz. Idén nyáron feje­ződik be a váci körzeti tűz­oltóság épületének bővítése, valamint végéhez közeledik a városban a húsipari rekonst­rukció. Saáry Gábor igazgató el­mondta, hogy az év elején jelentős átszervezésekre, lét­számcsökkentésekre került sor. Ezek az intézkedések nem érintették azokat a területe­ket, amelyek közvetlenül részt vesznek a termelő munkában. Sőt, hosszabb ideje szakmun­káshiánnyal küzdenek, kevés a kőműves, a festő. Időről- időre anyaghiány is jelentke­zik, most éppen téglát és fű­tőtesteket nem lehet kapni. Ez évre a tavalyinál szeré­nyebben terveztek, az árbevé­telt 140 millió forintban álla­pították meg. Egy évvel ko­rábban ez 5 millióval több volt, s a nyereség is megha­ladta a 16 millió forintot. Cs. J. Versenyképes új exporttermékek Vevők a tengerentúlról A kiskunlacházi Kiskun Mgtsz dízel adagolókat javító szakem­bereinek pontosan megszabott tempóban kell dolgozni. Napi másfél adagolót kell megcsinálni, ami alatt a teljes felújítás' és a képen látható beállítás értendő. A megrendelő a szombat- helyi és a budapesti AFIT. _ Trencsényi Zoltán felvétele A vállalatok és szövetkeze­tek többsége fokozott erőfeszí­téseket tesz az exportbevéte­lek növelésére. A fejlesztések gyorsításával, új termékek so­rozatgyártásának mielőbbi be­indításával, a kooperációk ki- szélesítésével, esetenként új piacok szerzésével igyekeznek kivitelüket fokozni. A tapasz­talatok szerint az elmúlt hóna­pokban jó néhány vállalatnak sikerült megalapoznia idei ma­gasabb exportterve teljesíté­sét. Így a fővárosmelléki földe­ken gazdálkodó kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetke­zetnek is, amely 1700 hektáron nevel különböző gyógynövé­nyeket. Ezekből mintegy 400 féle aromát készítenek, így az idén is legalább 20 újdonság­gal jelentkeznek a piacon. Két legújabb termékük exportjáról most kezdtek tárgyalásokat. Az A-vitamin tartalmú növényi olajból a második félévben szállítanak először külföld­re. Ezt a cikket takarmányo­zási célokra használják. A másik exportra szánt új ter­mék olyan növényi kivonat, olajféleség, amely a tovább- finomítás után az ámbraolaj- hoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Mindkét termé­kük iránt tengerentúli orszá­gok érdeklődnek. Munkájúm q vád magasépítők Városképbe illeszkedő házsorok A beruházások korlátozása ellenére is bőségesen van munkája a Váci Magasépítő Közös Vállalatnak. Igaz, a legtöbb a felújítás, a kisebb-na- gyobb bővítés, üe azért nem hiányzik a sorból a látványosabb épít­kezés sem. Az elmúlt évben kezdték cl például Vácott a Széchenyi utcai üzletsor és a fölöttük lévő két-, három- és négyszobás lakások kivitelezését. Ez utóbbiakat, amelyekből 18 fog elkészülni, a városi ta­nácson keresztül az OIP értékesíti.

Next

/
Thumbnails
Contents