Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-19 / 116. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1984. MÁJUS 19., SZOMBAT net végén mindig zsúfolt Nem munkahely, hanem életforma A tsz konzervüzemében ezervagonnyi gyümölcsül dolgoznak fel évente Ez a közösség jelentős sikereket ért el Homoktövis az irsai határban Az új hűtőház tízezer tonna árut fógad majd be Sok társadalmi munkával épült a rendeld is Erdős! Agnes felvételei Ez az utca itt egykor afféle határvonal volt Irsa és Alberti között. Mondják, hpgy aki bemerészkedett e mezsgyéi túlra, bicskás fogadtatásra számíthatott, kiváltképp, ha eladólány, vagy netán menyecske után járt. Rég volt. De igaz volt. Ma már azonban szívesebben emléke?- fiek az azóta egyesült két község — Albertirsa — lakói világhírű fiaiak- ra, például Tessedik Sámuelre, aki innen származott el Szarvasra, meg Politzer Ádám fülész orvosra, kinek mellszobránál nemcsak a helyben lakók, hanem a tudomány képviselői is el szokták helyezni esztendőnként a megemlékezés, a tisztelet virágait. Más tekintetben ugyan, de nem sokkal kevésbé híresek a mai albertirsaiak sem. A három éve közös útra indult, azóta nagy sikert elért dánszentmiklósi—albertirsai Micsurin Tsz jelentős eredményeket mondhat magáénak a csonthéjas gyümölcsök termesztésében, egy 800 hektáros ültetvényen gazdálkodó termelési rendszer gesztoraként is. Ahogy Főző József tsz-elnök mondja, itt negyven napig tart az almaszüret, mert annyi a fajta, hogy elhúzódik az érési idő. Az összesen 1350 hektár gyümölcsösben akad szépen a bogyósokból is. Ez nagyon nagy szó Nem túlzás, ha az állítjuk, hogy az általuk kidolgozott csepegtető öntözési módszer ismert szerte a világon, hiszen Csehszlovákiában például 1500 hektáron vezették be a Micsurin Tsz közreműködésével, az Egyesült Arab Emirátusban pedig 1000 hektáron. A sivatagos országokban véderdők telepítésénél éppen azért nagy az érdeklődés iránta, mert csak a legszükségesebb vízmennyiséget használja föl — roppant takarékos rendszer —, kezelése egyszerű, 200 hektárra elég egyetlen ember. Meghonosították Kaliforniában, Izraelben, Ausztráliában is. A legújabb előnyöket ismertetve Krekács László főkertész nem felejti ki, hogy a csepegtető öntözéssé! együtt a csöveken műtrágya is jön már a gyümölcsösbe, megfelelő arányban adagolva a vízhez, éppen abban a tenyészidő- ben, amelyben legjobban kell, éppen arra a helyére a gyökérzetnek, ahová legjobban kell. És még valami öregbítette Albertirsa hírnevét az utóbbi esztendők során, szűkebb hazánk határai között. Nevezetesen az, hogy míg 1976- ban mindössze 78 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke, tavaly meghaladta a 800 forintot fejenként. És ez nagyon nagy szó, ha azt vesszük, hogy a termelőszövetkezeten kívül igen kevés munka- alkalom kínálkozik a faluban — az igen nagyra értékelhető erőfeszítések ellenére. Albertirsa a bejáró községek közé tartozik. Nemzedékek nőttek — s nőnek — fel úgy, hogy életüktől elválaszthatatlan a kora hajnali óracsörgés, a vonat, az autóbusz, reggel mennek, este jönnek. Mégis sokat áldoznak kevés szabadidejükből, lakóhelyük gyarapodására!. A nagyközségi pártbizottság titkára, Nagy Gábor mesélte, hogy a melegvizű gyógyfürdő építéséből hogyan veszi ki részét a lakosság. Az igaz, hogy egy esztendeje együttműködési szerződést kötött a Micsurin Tsz és a tanács e gyógyfürdő létesítésére. Az is igaz, hogy az albertirsai polgárok azóta egymilliókétszázezer forintot adtak az anyagi fedezet gyarapítására, a Szabadság Tsz megépítette a 12X25 méteres — úgynevezett vendégcsalogató — medencét, amelyben már ki lehet próbálni, milyen is ez a 640 méter mélyről feltörő 44 Celsius-fokos víz, jód és egyéb gyógyhatású ásványi anyag tartalmával. Ugyancsak a Szabadság Tsz vállalta a fürdő kiszolgáló főépületénél a kivitelezés szakmai irányítását. Irányítását — ugyanis naponta legalább 10—15 ember dolgozik itt társadalmi munkában, mégpedig szabad ideje, vagy évi rendes szabadsága terhére. Nem mind építőipari szakemberek. Csak ,lelkes albertirsaiak, akik nagyon akarják ezt a fürdőt. Mint ahogyan akarták az óvodai helyeket, a bölcsődét, az orvosi rendelőt (orvoslakással). Akarták s elérték, hogy a jelenleg mintegy ötszáz óvodás korú albertirsai gyermek mindegyikét el tudják helyezni az óvodákban, negyven bölcsődéséli világát a minden igényt kielégítő foglalkoztatótermekben. Nálunk kevésbe ismert A fejlődés egyik záloga a józan elégedetlenség, a mérlegelésre képes önkritika. A Micsurin Tsz közössége is rájött, mit nem csinált jól korábban. Például rossz helyet választott a laposban a szőlőtelepítésnek, nem is vált be, ki kell forgatni, fokozatosan. A mélyebb fekvésű talajon mindig elérik a tavaszi fagyok, az érésben sem kap elég napfényt, meleget. A szakemberek alapos megfontolás után eldöntötték, mi volna az a növény, amit az elrontott szőlő- ültetvény helyére érdemes telepíteni. A megfontolásban nagy segítségére volt a közös gazdaságnak az, hogy a tudományos élettel rendszeres kapcsolatot tartanak az arra hivatottak. A szövetkezet 1800 dolgozójából 85-en főiskolát végeztek, sokan jelenleg is tanulnak, s a friss diplomások számára is meglehetősen vonzóan cseng a Micsurin Tsz neve. Summa-summárum: a homoktövis mellett döntöttek. Mi is az a homoktövis? Hazánkban kevésbé ismert növény. A Szovjetunióban, Nyugat-Szibériában nemesítik,, az NDK-ban már termelik. Magyarországon úgy tudom, egyetlen helyen lehet bárkinek megtekinteni: a fővárosban, a Kossuth Lajos téren, a Parlament és a Magyar Kereskedelmi Kamara épülete közötti kis parkban. Sárga, illetve narancs- sárgya bogyókát terem — és ezek a .bogyók a hasznosak. Ez a termés nágy 'C-vítamin tartalmú, húsának mintegy 6—7 százaléka olaj. A gyógyászatban a belőle készült szerekkel különböző bőrbetegségeket kezelnek, de úgy hírlik, enyhíti a gyomorfekély okozta bántalmakat is. Ez az igénytelen, jelentéktelen, úgyszólván szegényes nevű növény volna a jövő egyik útja? Ügy vélem, érdemes elhinnünk az albertirsai— dánszentmiklósi tsz hozzáértő szakembereinek. Érdemes volt hinni Mint ahogy azt is érdemes volt elhinni, hogy van perspektívája a dédelgetve tervezett hűtőháznak. Három esztendeje még a bank is azt mondta, hogy a zöldség nem olyan pénzes termék a hűtőiparban, mint a gyümölcs. Ez mára éppen fordítva lett. A tervek' beváltak. A hűtőházi beruházásban részt vevő termelőszövetkezetek, konzervgyárak, áfészek, a TSZKER nem fognak csalódni, jó célra fektették be a pénzüket. Újabban bevonták a húsipart is. Jgy a gyümölcsön kív,.. nemcsak zöldséget, hanem már húst is fagyaszt majd a mintegy 850 milliós költséggel épülő albertirsai hűtőház. Sokan nehezen várják a nyár végét, amikór — a Duna—Tisza közi Építőipari Vállalat ígérete szerint — megkezdi működését ez az új üzem. Miért várják? Azért is, mert csaknem háromszáz embernek nyújthat kereseti lehetőséget — helyben. BÁLINT IBOLYA Sokaknak kedvét szegte a pár napos biztató verőfény után ismét beköszöntő hideg. A Börzsöny csúcsai el-eltűnnek az alacsonyan úszó sötét felietekben. A kisinóci turistaház azért most sem maradt üresen, délre már meghitt edénycsörgés, langyos ételpára burkolja be a vidáman falatozó vendégeket. — Nálunk a tavasz a főszezon, ilyenkor még a megrögzött városlakók is vágynak a szabad levegőre — teszi le néhány percre a főzőkanalat Füstös Gézáné, a turistaház vezetője. — Hamarosan egymást követik majd a turistacsoportok, az iskolások1 tanulmányi kirándulásra, vállalati, vagy KISZ-es kollektívák néhány napi pihenésre érkeznek hozzánk. Már szellőztettük, takarítottuk a télen használaton kívüli szobákat is, áprilisban minden hétvégi helyünk foglalt volt. Hétköznap azonban mindig lehet nálunk szállást találni, bár egyre kevesebben szánják rá magukat több napos gyalogtúrákTarisznyából szalonnáinak A vendégek nagyobb része most is autóval érkezett. Igaz, nem túlságosan messziről, csak a környékbeli nyaralókból, s kizárólag az ízes és viszonylag olcsó ebéd kedvéért. — Eléggé megváltozott az elmúlt néhány évben látogatóink összetétele — mondja gondterhelten a vezetőnő. — A csoportokon kívül főleg a környékbeliek keresnek fel minket, a közlekedési árak emelése óta csökkent a hétvégi kiránduló családok . száma, jobban meggondolják. már az emberek, hogy vállalják-e az utazás tetemes költségeit. Akik pedig mégis rászánják magukat a túrára, bizony gyakran az étkezésen takarékoskodnak, s a magukkal hozott hideg élelmet fogyasztják szobáikban. A Pest-Budai Vendéglátó Vállalat kisinóci turistaháza mégsem ráfizetéses. Lehet, hogy ez csak szerződéses voltának, s talpraesett, ügyes vezetőjének köszönhető. Igaz, a negyvenforintos szállásdíjakból ő is nehezen gazdálkodik, különösen akkor, amikor növekszik az egy éjszakára érkező vendégek száma, s velük a mosatás költségei. Ha csak nyolc óra lenne — Itt fönt annyira kevés a vizünk, hogy a faluban, Kóspallagon mosathatjuk csak az ágyneműt. Gyakran előfordul, hogy inni, tisztálkodni sincs mivel, a Váci Költségvetési Üzem szállítja lajtos kocsikkal a vizet, fuvaronként ezer forintért. Télen viszont — bár akkor csak harminc vendég fogadására rendezkedünk be, míg nyáron 106 ágyunkra várunk vendéget — a fűtés költségei csökkentik a bevételünket. A gazdasági gondokon kívül az állandó elfoglaltság is fárasztó, hiszen a turistaház- vezetés nem munkahely, hanem életforma. Ha egy jókedvű társaság verődik össze estére, nem ragaszkodhatunk a nyitvatartási időhöz, ha valaki rosszul lesz, hajnalban is ki kell ugrani az ágyból, hogy mentőt hívjunk. Magunk megyünk naponta a faluba kenyérért, tejért, szóval éjjelnappal elfoglaltságot adnak a vendégek. Jólesne már egyszer csak nyolc óra hosszat dolgozni, s nyáron kivenni néhány hét szabadságot. Ha léjár a szerződésünk, valami kényelmesebb állás után fogunk nézni. Lassan elszélednek a vendégek, már csak egyetlen asztalnál fogyasztja komótosan ebédjét egy megszállott természetbarát, a felszolgáló és Füstösék két gyermeke régi ismerősként üdvözölték. Inkább sátorral mennek — Tizenkét éve már, hogy minden tavasszal itt töltök egy hetet — meséli Kovacsics Pál. — Szalonkahúzáskor jövök mindig, ez az egyetlen gyengém, a szalonkák. Ha tényleg kíváncsi egy öreg, nyugdíjas életművész véleményére, hát elmondom, szerintem miért vannak holtponton a turistaházak. Az autó a hibás. Az emberiség elfelejtette, hogy végtagjaival járni is lehet, nemcsak a gázpedált taposni. Itt is jó a szállás, kitűnő az ellátás, mégsem azok veszik igénybe, akiknek létrehozták a turistaházat. A csoportok között nagyon kevés a valódi természetjáró, inkább szórakozni, pihenni jönnek ide. A közönség másik fele pedig a környék telektulajdonosai közül kerül ki, azok csak étteremnek használják a turistaházat. S ha igazi funkciójuk iránt megszűnőben az igény, nem csoda, hogy bajban vannak a turistaházak. Beszélgetésünk utolsó szavaira — szinte ellentpontként — nyílik az ajtó, hatalmas hátizsákkal valódi turista.érkezik. Ám sajnos^az^^véleménye sem javít sökaf a mai 13P alakul! képen. — Évek óta járom barátommal az ország hegyvidékeit, jól ismerem a turistaházakat — mondja Jermann Pál, miután megszabadult hátizsákjától. — Amelyik működik, az ellen nem is lehet semmi kifogásunk. Rendkívül nehézkes viszont az Ihászon keresztül a helyfoglalás, hónapokra előre, függetlenül az időjárástól, a váratlan elfoglaltságoktól, le kell kötnünk a szállást. Be kell vallanom, gyakran nem vállaljuk ezeket a nehézségeket, s inkább sátorral indulunk útnak, amikor éppen kedvünk tartja. A két utolsó vendég csöndesen piheni ki a mögöttük álló út fáradalmát. Fogyasztásukkal nem lendítik föl túlságosan az étterem forgalmát. Egy-egy kávé, üdítő áll csak asztalukon. Kint a szélvihar erősödik, ma már nemigen toppan be ide senki. De sebaj, hamarosan ismét itt a jó idő, s az iskolás csoportok költekező kedvére bízvást lehet számítani. Fel is töltik akkorra a rágógumi-, csokoládé- és cukorkakészletüket, üdítő italban sem lesz hiány. Aztán, hogy a cukorkaropogtatás mellett lesz-e módjuk, idejük a gyerekeknek megismerkedni a környező hegyvidékkel is, már nem a turistaház vezetőjén múlik. M r. A. Az Elzett Művek megbízásából húzózárakat készítenek A keresett Irsa vermutot töltik a gépek palackozóba
