Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1984. MÁJUS 19., SZOMBAT net végén mindig zsúfolt Nem munkahely, hanem életforma A tsz konzervüzemében ezervagonnyi gyümölcsül dolgoznak fel évente Ez a közösség jelentős sikereket ért el Homoktövis az irsai határban Az új hűtőház tízezer tonna árut fógad majd be Sok társadalmi munkával épült a rendeld is Erdős! Agnes felvételei Ez az utca itt egykor afféle határ­vonal volt Irsa és Alberti között. Mondják, hpgy aki bemerészkedett e mezsgyéi túlra, bicskás fogadta­tásra számíthatott, kiváltképp, ha eladólány, vagy netán menyecske után járt. Rég volt. De igaz volt. Ma már azonban szívesebben emléke?- fiek az azóta egyesült két község — Albertirsa — lakói világhírű fiaiak- ra, például Tessedik Sámuelre, aki innen származott el Szarvasra, meg Politzer Ádám fülész orvosra, kinek mellszobránál nemcsak a helyben lakók, hanem a tudomány képvise­lői is el szokták helyezni esztendőn­ként a megemlékezés, a tisztelet vi­rágait. Más tekintetben ugyan, de nem sokkal kevésbé híresek a mai albertirsaiak sem. A három éve kö­zös útra indult, azóta nagy sikert el­ért dánszentmiklósi—albertirsai Mi­csurin Tsz jelentős eredményeket mondhat magáénak a csonthéjas gyümölcsök termesztésében, egy 800 hektáros ültetvényen gazdálkodó ter­melési rendszer gesztoraként is. Ahogy Főző József tsz-elnök mond­ja, itt negyven napig tart az alma­szüret, mert annyi a fajta, hogy el­húzódik az érési idő. Az összesen 1350 hektár gyümölcsösben akad szé­pen a bogyósokból is. Ez nagyon nagy szó Nem túlzás, ha az állítjuk, hogy az általuk kidolgozott csepegtető öntö­zési módszer ismert szerte a világon, hiszen Csehszlovákiában például 1500 hektáron vezették be a Micsu­rin Tsz közreműködésével, az Egye­sült Arab Emirátusban pedig 1000 hektáron. A sivatagos országokban véderdők telepítésénél éppen azért nagy az érdeklődés iránta, mert csak a legszükségesebb vízmennyiséget használja föl — roppant takarékos rendszer —, kezelése egyszerű, 200 hektárra elég egyetlen ember. Meg­honosították Kaliforniában, Izrael­ben, Ausztráliában is. A legújabb előnyöket ismertetve Krekács László főkertész nem felejti ki, hogy a cse­pegtető öntözéssé! együtt a csöveken műtrágya is jön már a gyümölcsös­be, megfelelő arányban adagolva a vízhez, éppen abban a tenyészidő- ben, amelyben legjobban kell, éppen arra a helyére a gyökérzetnek, ahová legjobban kell. És még valami öregbítette Albert­irsa hírnevét az utóbbi esztendők során, szűkebb hazánk határai kö­zött. Nevezetesen az, hogy míg 1976- ban mindössze 78 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka érté­ke, tavaly meghaladta a 800 forintot fejenként. És ez nagyon nagy szó, ha azt vesszük, hogy a termelőszö­vetkezeten kívül igen kevés munka- alkalom kínálkozik a faluban — az igen nagyra értékelhető erőfeszítések ellenére. Albertirsa a bejáró közsé­gek közé tartozik. Nemzedékek nőt­tek — s nőnek — fel úgy, hogy éle­tüktől elválaszthatatlan a kora haj­nali óracsörgés, a vonat, az autó­busz, reggel mennek, este jönnek. Mégis sokat áldoznak kevés szabad­idejükből, lakóhelyük gyarapodásá­ra!. A nagyközségi pártbizottság titká­ra, Nagy Gábor mesélte, hogy a me­legvizű gyógyfürdő építéséből ho­gyan veszi ki részét a lakosság. Az igaz, hogy egy esztendeje együttmű­ködési szerződést kötött a Micsurin Tsz és a tanács e gyógyfürdő létesí­tésére. Az is igaz, hogy az albert­irsai polgárok azóta egymillió­kétszázezer forintot adtak az anyagi fedezet gyarapítására, a Szabadság Tsz megépítette a 12X25 méteres — úgynevezett vendégcsalogató — me­dencét, amelyben már ki lehet pró­bálni, milyen is ez a 640 méter mély­ről feltörő 44 Celsius-fokos víz, jód és egyéb gyógyhatású ásványi anyag tartalmával. Ugyancsak a Szabadság Tsz vállalta a fürdő kiszolgáló fő­épületénél a kivitelezés szakmai irányítását. Irányítását — ugyanis naponta legalább 10—15 ember dol­gozik itt társadalmi munkában, még­pedig szabad ideje, vagy évi rendes szabadsága terhére. Nem mind épí­tőipari szakemberek. Csak ,lelkes albertirsaiak, akik nagyon akarják ezt a fürdőt. Mint ahogyan akarták az óvodai helyeket, a bölcsődét, az orvosi ren­delőt (orvoslakással). Akarták s el­érték, hogy a jelenleg mintegy öt­száz óvodás korú albertirsai gyer­mek mindegyikét el tudják helyezni az óvodákban, negyven bölcsődéséli világát a minden igényt kielégítő foglalkoztatótermekben. Nálunk kevésbe ismert A fejlődés egyik záloga a józan elégedetlenség, a mérlegelésre képes önkritika. A Micsurin Tsz közössége is rájött, mit nem csinált jól koráb­ban. Például rossz helyet választott a laposban a szőlőtelepítésnek, nem is vált be, ki kell forgatni, fokoza­tosan. A mélyebb fekvésű talajon mindig elérik a tavaszi fagyok, az érésben sem kap elég napfényt, me­leget. A szakemberek alapos meg­fontolás után eldöntötték, mi volna az a növény, amit az elrontott szőlő- ültetvény helyére érdemes telepíte­ni. A megfontolásban nagy segítsé­gére volt a közös gazdaságnak az, hogy a tudományos élettel rendsze­res kapcsolatot tartanak az arra hi­vatottak. A szövetkezet 1800 dolgo­zójából 85-en főiskolát végeztek, so­kan jelenleg is tanulnak, s a friss diplomások számára is meglehetősen vonzóan cseng a Micsurin Tsz neve. Summa-summárum: a homoktövis mellett döntöttek. Mi is az a homoktövis? Hazánk­ban kevésbé ismert növény. A Szov­jetunióban, Nyugat-Szibériában ne­mesítik,, az NDK-ban már termelik. Magyarországon úgy tudom, egyet­len helyen lehet bárkinek megtekin­teni: a fővárosban, a Kossuth Lajos téren, a Parlament és a Magyar Ke­reskedelmi Kamara épülete közötti kis parkban. Sárga, illetve narancs- sárgya bogyókát terem — és ezek a .bogyók a hasznosak. Ez a termés nágy 'C-vítamin tartalmú, húsának mintegy 6—7 százaléka olaj. A gyó­gyászatban a belőle készült szerekkel különböző bőrbetegségeket kezel­nek, de úgy hírlik, enyhíti a gyo­morfekély okozta bántalmakat is. Ez az igénytelen, jelentéktelen, úgyszólván szegényes nevű növény volna a jövő egyik útja? Ügy vélem, érdemes elhinnünk az albertirsai— dánszentmiklósi tsz hozzáértő szak­embereinek. Érdemes volt hinni Mint ahogy azt is érdemes volt el­hinni, hogy van perspektívája a dé­delgetve tervezett hűtőháznak. Há­rom esztendeje még a bank is azt mondta, hogy a zöldség nem olyan pénzes termék a hűtőiparban, mint a gyümölcs. Ez mára éppen fordítva lett. A tervek' beváltak. A hűtőházi beruházásban részt vevő termelőszö­vetkezetek, konzervgyárak, áfészek, a TSZKER nem fognak csalódni, jó célra fektették be a pénzüket. Újab­ban bevonták a húsipart is. Jgy a gyümölcsön kív,.. nemcsak zöldséget, hanem már húst is fagyaszt majd a mintegy 850 milliós költséggel épülő albertirsai hűtőház. Sokan nehezen várják a nyár végét, amikór — a Duna—Tisza közi Építőipari Vállalat ígérete szerint — megkezdi működé­sét ez az új üzem. Miért várják? Azért is, mert csaknem háromszáz embernek nyújthat kereseti lehető­séget — helyben. BÁLINT IBOLYA ­Sokaknak kedvét szegte a pár na­pos biztató verőfény után ismét be­köszöntő hideg. A Börzsöny csúcsai el-eltűnnek az alacsonyan úszó sö­tét felietekben. A kisinóci turistaház azért most sem maradt üresen, délre már meg­hitt edénycsörgés, langyos ételpára burkolja be a vidáman falatozó ven­dégeket. — Nálunk a tavasz a főszezon, ilyenkor még a megrögzött városla­kók is vágynak a szabad levegőre — teszi le néhány percre a főzőkanalat Füstös Gézáné, a turistaház veze­tője. — Hamarosan egymást követik majd a turistacsoportok, az iskolá­sok1 tanulmányi kirándulásra, válla­lati, vagy KISZ-es kollektívák né­hány napi pihenésre érkeznek hoz­zánk. Már szellőztettük, takarítottuk a télen használaton kívüli szobákat is, áprilisban minden hétvégi he­lyünk foglalt volt. Hétköznap azon­ban mindig lehet nálunk szállást ta­lálni, bár egyre kevesebben szánják rá magukat több napos gyalogtúrák­Tarisznyából szalonnáinak A vendégek nagyobb része most is autóval érkezett. Igaz, nem túlságo­san messziről, csak a környékbeli nyaralókból, s kizárólag az ízes és viszonylag olcsó ebéd kedvéért. — Eléggé megváltozott az elmúlt néhány évben látogatóink összeté­tele — mondja gondterhelten a ve­zetőnő. — A csoportokon kívül főleg a környékbeliek keresnek fel min­ket, a közlekedési árak emelése óta csökkent a hétvégi kiránduló csalá­dok . száma, jobban meggondolják. már az emberek, hogy vállalják-e az utazás tetemes költségeit. Akik pe­dig mégis rászánják magukat a túrá­ra, bizony gyakran az étkezésen ta­karékoskodnak, s a magukkal hozott hideg élelmet fogyasztják szobáik­ban. A Pest-Budai Vendéglátó Vállalat kisinóci turistaháza mégsem ráfize­téses. Lehet, hogy ez csak szerződé­ses voltának, s talpraesett, ügyes ve­zetőjének köszönhető. Igaz, a negy­venforintos szállásdíjakból ő is ne­hezen gazdálkodik, különösen akkor, amikor növekszik az egy éjszakára érkező vendégek száma, s velük a mosatás költségei. Ha csak nyolc óra lenne — Itt fönt annyira kevés a vizünk, hogy a faluban, Kóspallagon mosat­hatjuk csak az ágyneműt. Gyakran előfordul, hogy inni, tisztálkodni sincs mivel, a Váci Költségvetési Üzem szállítja lajtos kocsikkal a vi­zet, fuvaronként ezer forintért. Télen viszont — bár akkor csak harminc vendég fogadására rendezkedünk be, míg nyáron 106 ágyunkra várunk vendéget — a fűtés költségei csök­kentik a bevételünket. A gazdasági gondokon kívül az állandó elfoglalt­ság is fárasztó, hiszen a turistaház- vezetés nem munkahely, hanem élet­forma. Ha egy jókedvű társaság ve­rődik össze estére, nem ragaszkod­hatunk a nyitvatartási időhöz, ha va­laki rosszul lesz, hajnalban is ki kell ugrani az ágyból, hogy mentőt hív­junk. Magunk megyünk naponta a faluba kenyérért, tejért, szóval éjjel­nappal elfoglaltságot adnak a ven­dégek. Jólesne már egyszer csak nyolc óra hosszat dolgozni, s nyáron kivenni néhány hét szabadságot. Ha léjár a szerződésünk, valami kényel­mesebb állás után fogunk nézni. Lassan elszélednek a vendégek, már csak egyetlen asztalnál fo­gyasztja komótosan ebédjét egy megszállott természetbarát, a fel­szolgáló és Füstösék két gyermeke régi ismerősként üdvözölték. Inkább sátorral mennek — Tizenkét éve már, hogy minden tavasszal itt töltök egy hetet — me­séli Kovacsics Pál. — Szalonkahú­záskor jövök mindig, ez az egyetlen gyengém, a szalonkák. Ha tényleg kíváncsi egy öreg, nyugdíjas életmű­vész véleményére, hát elmondom, szerintem miért vannak holtponton a turistaházak. Az autó a hibás. Az emberiség elfelejtette, hogy végtag­jaival járni is lehet, nemcsak a gáz­pedált taposni. Itt is jó a szállás, kitűnő az ellátás, mégsem azok ve­szik igénybe, akiknek létrehozták a turistaházat. A csoportok között na­gyon kevés a valódi természetjáró, inkább szórakozni, pihenni jönnek ide. A közönség másik fele pedig a környék telektulajdonosai közül ke­rül ki, azok csak étteremnek hasz­nálják a turistaházat. S ha igazi funkciójuk iránt megszűnőben az igény, nem csoda, hogy bajban van­nak a turistaházak. Beszélgetésünk utolsó szavaira — szinte ellentpontként — nyílik az ajtó, hatalmas hátizsákkal valódi turista.érkezik. Ám sajnos^az^^vé­leménye sem javít sökaf a mai 13P alakul! képen. — Évek óta járom barátommal az ország hegyvidékeit, jól ismerem a turistaházakat — mondja Jermann Pál, miután megszabadult hátizsák­jától. — Amelyik működik, az ellen nem is lehet semmi kifogásunk. Rendkívül nehézkes viszont az Ihá­szon keresztül a helyfoglalás, hóna­pokra előre, függetlenül az időjá­rástól, a váratlan elfoglaltságoktól, le kell kötnünk a szállást. Be kell vallanom, gyakran nem vállaljuk ezeket a nehézségeket, s inkább sá­torral indulunk útnak, amikor éppen kedvünk tartja. A két utolsó vendég csöndesen pi­heni ki a mögöttük álló út fáradal­mát. Fogyasztásukkal nem lendítik föl túlságosan az étterem forgalmát. Egy-egy kávé, üdítő áll csak asztalu­kon. Kint a szélvihar erősödik, ma már nemigen toppan be ide senki. De sebaj, hamarosan ismét itt a jó idő, s az iskolás csoportok költekező kedvére bízvást lehet számítani. Fel is töltik akkorra a rágógumi-, csoko­ládé- és cukorkakészletüket, üdítő italban sem lesz hiány. Aztán, hogy a cukorkaropogtatás mellett lesz-e módjuk, idejük a gyerekeknek meg­ismerkedni a környező hegyvidék­kel is, már nem a turistaház veze­tőjén múlik. M r. A. Az Elzett Művek megbízásából húzózárakat készítenek A keresett Irsa vermutot töltik a gépek palackozóba

Next

/
Thumbnails
Contents