Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-19 / 116. szám
1984. MÁJUS 19* SZOMBAT 9 Több öntözőberendezés A korábbi évek tapasztalatai alapján a MEZŐGÉP Vállalat a megrendelt mennyiségnél mintegy kétszer több öntözőberendezést gyárt, hogy a megnövekedett igényekkel lépést tudjon tartani. Képünkön: a szállításra váró Turbómat öntözőgépek a gyárudvaron. Új termésnövelő Formetol néven új terméshozam-növelő szert kísérleteztek ki a Magyar Tudományos Akadémia szerveskémikusai és a tiszaföldvári Lenin Tsz szakemberei. Az újdonságot elsőként tavaly próbálták ki ötszáz hektáron. Az eredmény igazolta a várakozásokat: a hektáronként kijuttatott százszázötven forint értékű olcsó készítmény hatására a búza öt mázsával, a cukorrépa het- ven-nyolcvan mázsával adott többet, a kukorica terméshozama tizenöt százalékkal nőtt. A melegágyi kísérletek még jobb eredményt hoztak: a paradicsom és a paprika terméshozama csaknem megduplázódott, a szegfű szára erősebb, virága nagyobb lett. Figyelemre méltó a rostnövényeknél elért hatás is, a kender például a korábbinál sokkal finomabb minőségű rostanyagot termett. A kezdeti sikerek alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az idén — még továbbra is kísérleti jelleggel — tízezer hektáron engedélyezte a szabadalmazott vegyszer alkalmazását. A For- metolt, amennyiben üzemi méretekben is beváltja a hozzáfűzött reményeket, a tiszaföldvári Lenin Tsz hozza forgalomba. Az ügyfél újra kopogtat Nem voltam részeg mostanában Őszülő hajú férfi, első pillantásra ötvenévesnek hinném, de az adataiból kiderül, hogy még nincs negyven. A hívásra pontosan megjelent a da- basi nagyközségi tanács hatósági osztályán, Brindza Ernő- né főelőadónál. A megbeszélés tárgya több mint kellemetlen: bejelentés érkezett ellene, hogy súlyos alíroholista, bántaimazza ltle-' ségét, két kis gyerekét. Pofonok, rúgások A beidézett ember most Józan és tisztelettudóan viselkedik. Az ellenségeit emlegeti, akik összefogtak ellene, és így akarnak ártani neki. Hogy miért? Fogalma sincs róla, de higgyék el neki, hogy igazat mond. — Nem voltam részeg mostanában, még húsvétkor sem mentem el locsolkodni, nehogy megkínáljanak — hangoztatja többször is. Arról beszél, hogy a gyerekeket szépen járatják, meg lehet nézni a kicsit ma is, milyen csinos ruhában ment az óvodába. És nem kapnak pofont, rúgást soha. A testükön gyakran látható kék foltokat, sebeket összeszedik valahol ők is, meg az asszony is. A rokonok, a szomszédok által elmondottak, valamint a védőnő környezettanulmánya azonban egészen mást bizonyít. Akik a V. család közelében laknak, azért tették meg bejelentésüket, mert látták, hogy a férfi mihelyt pénzhez jut, viszi és költi a kocsmában. Állandóan ideges, agresszív, és a családján tölti ki értelmetlen haragját. A védőnő környezettanulmánya nagyon alapos és tárgyilagos. Kedvező részletként megemlíti például azt, hogy nemrég meszelték a lakást. Ennek ellentmondóan azonban a gyerekek piszkosak, elhanyagoltak. Gyakran csak úgy jutnak ennivalóhoz, hogy a szomszédok és a rokonok adnak nekik' a sajátjukból. A súlyos bajok két-három évvel ezelőtt kezdődtek ebben a családban. Akkoriban az asszony is gyakran járt kocsmába, mintegy fél éve azonban — a gyámhatóság erélyes fellépésének köszönhetően — abbahagyta az ivást, mert nem akarja, hogy intézeti gondozásba vegyék a gyermekeit Az utolsó láncszem Az apa úgy látszik, saját erejéből nem tud változtatni italozó életmódján. Gyakran megy el fizetés nélküli szabadságra az üzemből, ahol betanított munkás, és igazolatlanul is szokott mulasztani. Ilyenkor mindig a kocsmában látják. Az asszony keresetét is megpróbálja elvenni, ekörül zajlanak a viták, többnyire emiatt vannak a verekedések. Az utolsó láncszem ebben az ügyben a körzeti orvos véleménye, aki két-három éve "tartfir súlyos, alkoholfüggőségi' tünetegyüttesről, durva; agr resszív magatartásról ír, és feltétlenül szükségesnek ítéli az alkoholelvonó kezelést. A férfi most józan, de jtilta- kozik az állítások ellen. Mindent tagad, szükségtelennek tartja az alkoholelvonó kezelést. A tények azonban bizonyítanak, és fölöslegesnek látszik a további vita. Beutalót kap a dabasi szakrendelő ideggyógyászati osztályára, ahol a kezelés módjáról döntenek, és távozik. Brindza Ernőné arról beszél, hogy szinte kivétel nélkül tagadnak azok, akiket elvonókúra ügyében hivatalból beidéznek. Évente kétszázkétszázötven új esetet tartanak nyilván Dobáson és a vonzáskörzetben. Az utógondozottak száma ennél jóval nagyobb. Hiába költözött panelházakba immár a fél ország, azért azokban a napokban, amikor az újszülöttek megérkeznek családjukba, rengeteg a tennivaló. A kismama szoptat, tisztába tesz, pelenkát vasal, teát főz. Közben pedig abban reménykedik, hogy ugyan a maga vagy a férje családjából akad-e valaki, aki reá is gondol, s valami ételfélével megtiszteli. Komatálat hoz neki, amint az régen elengedethetlen kötelesség volt, és amely szokást bizony manapság is jó lenne életben tartani. A komatálat a komaasszony, azaz a gyermek keresztanyja hozta. A komatálküldésnek — mint minden más hasonló népi hagyománynak — igen szigorú rendje volt. Először is nem illet a keresztelő előtt megjelenni a különféle kínálnivalókkal. Mivel azonban a névadást általában hamar megejtették, a szülés után csak egy-két napot kellett várni a „vizitációig”. Másodszor pedig nem volt szabad megsérteni a keresztanyát — több vidékünkön ifőGyálon a legrosszabb a helyzet, de az utóbbi időben Ócsa is a listavezető helyen áll. Az elmúlt hónapokban ebből a községből tizennégy alkoholista ellen kezdeményeztek eljárást, tették kötelezővé számukra az - elvonókúrát. Zavartan mentegetőzik Talán . negyedórája beszélgetünk kettesben, amikor az előbbi ügyfél ismét kopogtat. A mozgása és a tekintete bizonytalan, zavartan mentegetőzik. Csak azért jött vissza, mert szüksége lenne egy igazolásra a munkahelyén, hogy itt járt. ö megbízható ember, nem akarja, hogy rosszat gondoljanak róla. Ez eddig rendben is lenne, de az írást az imént, amikor távozóban volt, elkérte, és meg is kapta. — Látja, ott van a kezében — figyelmezteti az ügyintéző, minden csodálkozás nélkül, mert sajnos már kénytelen volt hozzászokni az ilyen esetekhez. A férfi — most már másodszor — elköszön és távozik. Nem lehet tudni, hogy a kocsma vagy a gondozóintézet felé vezet-e az útja. Gál Judit komaasszonynak hívták — azzal, hogy nálánál hamarabb toppant be valamely vizitáló. ■ Harmadszor pedig arra kellett ügyelni, hogy a komatál olyan legyen, mint amilyen ételt a kismamás otthonban elvártak. A legfontosabb a húsleves volt. Készülhetett marhából, de sokkal inkább a majd minden portán ott kapír- gáló baromfiból. A leves után sültek kerültek terítékre. Ezek is szertartásosan! Azaz, ha fiú sírdogált a pólyában, akkor kacsapecsenyéve! illett kopogtatni, ha pedig leány, akkor tyúkot fogtak el az udvaron. S mivel tészták — mármint édes sütemények — nélkül nem lakoma a lakoma, a küldeményhez kalácsot, rétest, lepényt is illet csatlakoztatni. (A néphit szerint ezek az étkek a bőséget, a gazdagságot jelképezték, ezért különösen ügyeltek arra, hogy a gyúrás, ízesítés, a lekvárral, a mázakkal való díszítés jól sikerüljön.) Egy-egy ilyen parádés menüt persze nem lehetett csak úgy éppen a kéznél levő edényekbe rakni: szinte mindegyik falusi, tanyai háztartásLaboratóriumi vizsgálat Okos munkával kisebb veszteség Választási lehetőségek, ötletek A nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatban is évek, sőt, sok esetben évtizedek telnek el, amíg a gazdálkodás mikéntjében változás vezethető be. Vonatkozhat ez a szűkén vett termelési eljárásra, a termelési technológia alapvető elemeire csakúgy, mint mondjuk a munkák szervezésének, módozatainak bevezetésére. A régi, a hagyományos fogásoktól nehezen tér el a kis- és a nagyüzemi gazda, s ez sok esetben érthető. Az újtól — általában — tényleg csak a legmerészebbek nem tartanak. Finomabb módszer Itt van, a példa kedvéért is, a műtrágyázás, amelytől sokan, sokáig idegenkedtek. Csak amikor látták, hogy a termésátlagok fokozatosan emelkedtek, megkedvelték, hozzászoktak, a zsákos trágyához. Kezeléséhez előbb az emberi kéz volt, mipt a kalászos gabonák ősrégi, kézi vetéséhez, de ahogy a kézi erő fogyott, s jött a nagyüzem meg a szórógép, mindenki elfeledte a régit, hiszen a műtrágyához annyira hozzászoktak, hogy a szerves istálló- és sertéstrágya becsülése megcsappant. Kihordása, kiszórása is költségesebb volt, mint a gyári trágyáké. A műtrágyából pedig sok helyütt a kelleténél többet is kiszórtak, de a kezelés, tárolás alatti veszteségek ennél is többre rúgtak. E téren még ma sem dicsekedhetünk azzal, hogy minden rendben van, hiszen nagyok a tárolás veszteségei. Az utóbbi időben inkább megtanultak a gazdaságok okosan bánni a műtrágyákkal. Ma már — mint például a Gödöllői Búza—Borsó Termelési Rendszerben is — a taggazdaságok földjeinek tápanyagkészletét rendszeresen mintavételekkel és laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik, s az eredmények birtokában adagolják a különféle műtrágyákat. Finomodott a módszer tehát. Mint ahogy újabb műtrágyázási eljárások is a gyakorlat társául szegődtek. Például a folyékony műtrágyázás, amelynek gépeit, eszközeit, módját hazánkban legelőször, vagy tíz-tizenöt éve, a MÉM Műszaki Intézet vizsgálta, ha jól emlékszem, a Borsod megyében levő Ongai Állami Gazdaságban telepített NPK- berendezésekkel. Ebben a baráti országban ugyanis előrébb tartottak már, célszerű volt tapasztalataikból okulni, tanulni. ban ott őrizték a szépen díszített, és csak ritkán elővett ko- maszilkét, komacsészét. Ezekbe az alkalmatosságokba tették bele mind a levest, mind a húsfélét, s ezekből állt ösz- sze aztán maga a komatál. Mondani sem kell, hogy pz italfélék sem hiányozhattak a terítékről! Az újszülött édesanyja persze legfeljebb a mézes pálinkába kóstolt bele, bezzeg az ifjú apák annál inkább örvendtek, ha egy-egy demi- zsonnyi jó borral tisztelték meg őket. Néprajzkutatóink jóvoltából tudhatjuk, hogy a komatálak küldése itt-ott máig él. Legföljebb ha a kopogtatás rendje lazult fel, és nem a főko- maasszony — tehát a keresztanya — kér bebocsátást először, hanem egy olyan családtag, aki éppen időt tud szakítani magának. Tőle persze nem lehet elvárni, hogy a hagyományokhoz híven lehetőleg a fején cipelje a dúsan kiállított étkeket, és nyilván azt sem, hogy jókora kerülőkkel érkezzen meg az újszülöttes házhoz. Hajdan ugyanis, úgymond illet keringőzni: hadd lássák a népek, mi minden sorakozik odafent a fej kendőkre illesztett komatálon ... A. L. Manapság már elmondhatjuk, hogy az oldatos, szusz- penziós műtrágyázás mégsem hódított úgy teret, mint remélhető volt, újabban viszont felfedezték azt az előnyét, hogy a folyékony műtrágya adagolásával jobban lehet igazodni a növény igényeihez. Gazdaságosabb lehet az ilyen tápanyagpótlás, minőségében jobb, hatékonyabb módszerek vezethetők be. Vizes oldat Mindenekelőtt a gyári előállítású szuszpenziós műtrágyák előtérbe kerülésével lehet számolni. A régebbi módszerrel ellentétben ennél a műtrágya vizes oldatát használják, nem kell — mint az iménti módszernél — a nagynyomású berendezéseket használni. Azok ugyanis aránylag drágák voltak. A MÉM Műszaki Intézet munkatársai a szuszpenziós műtrágyákkal, s kezelésének gépeivel ugyancsak mélyreható nagyüzemi kísérleteket végeztek. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban kidolgozott géprendszer 4-5 ezer hektáros szántó vagy kisebb szőlő és gyümölcsös műtrágyázásához készült el. Ez a műtrágya szállítása, gazdaságban történő átmeneti tárolása és a szántóföldi vagy kertészeti területre való kiszórása gépeit egyaránt tartalmazza, sőt az egyes berendezéseknek a talajművelő és vetőgépekhez kapcsolását is magába foglalja. A MÉMMI kísérleteihez a gazdaság számára a Budapesti Vegyiművek és a Peremartoni Vegyipari Vállalat volt képes jó minőségű szuszpenziós műtrágyát adni. Az eddig elvégzett kutatásokból kiderült, hogy e műtrágyázási módszer is csak akkor előnyös, ha a teljes gépesítés megvalósítható, vagyis ha a gépsor is, a jó minőségű műtrágya is rendelkezésre áll. A jó minőségű szuszpenzió előállítását azonban a kísérletek idején a legnagyobbrészt külföldről behozott alapanyagok jellemzői befolyásolták. A jövőben Előnyként jelentkezett az, hogy a veszteség az újabb módszernél a lehető legkisebbre volt csökkenthető, s a gépek okos, szakszerű kezelése révén a környezetszennyezés szempontjai is fokozottabban érvényre juthattak. Tény viszont az is, hogy az új eljárás gazdaságosságára kedvezőtlenül hatott, hogy a folyékony műtrágya hatóanyagára magasabb volt, mint a szilárd műtrágyáké. Mindenesetre a gépsor tagjainak nagy részét előállító Herceghalmi Kísérleti Gazdaság szakemberei, nemkülönben a MÉMMI kutatói, akik a kül- és a belföldi gépeket rendszerbe — technológiai láncba fogták — bizonyos választási lehetőséget, ötletet adhatnak azoknak, akik a jövőben másképpen, jobban akarják a táo- anyag-utánpótlást megoldani. Fehér István A szomszéd kertje Fekete tulipán és társai Hinni lehet-e Dumas romantikus történetének a fekete tulipánról? Ha igaz, egykor cselszövések, fegyveres kalandok árán szerezte meg a győztes azt a _ virághagymát, melyből kinőtt a ritka kincs: a fekete tulipán. Érdekes, szép ez a mese, és ha írói fantázia alkotta, eredete akkor is valós elemekre vezethető vissza. A holland kertészek, virág- kereskedők sokáig féltékenyen őrizték a tulipántermesztés titkát, és vagyont szereztek az akkor még ritkaságnak számító, szép növény meghonosításával. Persze, nemcsak a tulipánnal volt ez így. Egy-egy dús- gyümölcsű fa, nemesített virág, vagy egyéb természeti kincs évszázadokon keresztül olyan monopóliumnak számított, melynek termesztési módszereit a tulajdonos igyekezett maga és családja számára megőrizni. Idővel ez a szemlélet megváltozott. A mai gazdák — akiknek száma hobbikertészekkel is évről évre szaporodik — tanulnak egymástól, és úgy büszkék eredményeikre, hogy átadják módszereiket. Pest megye élenjár e téren azzal is, hogy a HNF szervezésében 103 kertbarátkört mondhat sajátjának, míg az országos átlag ennek a fele. Elsőként alakult a Porpáczy Aladár kör, amely idén májusban ünnepelte - fennállásának 16. évfordulóját. Régi ismerősöm, a ma már nyugdíjas textilgyári kovácsmester például véletlenül vetődött el egyik rendezvényükre, és olyannyira kedvet kapott, hogy az évek során elismert, díjat nyert kistermelő lett belőle. Márpedig a szórakozáson, az egészséges kedvtelésen túl az sem elhanyagolható, hogy ez az időtöltés pénzt hoz a konyhára. De maradjunk n§ég az előbbinél, mert a pomáiti alapítók ma is érvényes jelmondata: kertészkedj, barátkozz, művelődj. Ennek jegyében alakítottak énekkart, tartanak kapcsolatot mintegv ötven hazai és külföldi kertbarátkörrel, hallgatnak a témához tartozó ismeretterjesztő előadásokat. De érdemes megemlíteni a dunabog- dányiakat is, akik vagonszámra viszik piacra a saját termésű bogyós gyümölcsöket, és a tavaly megrendezett tájkiállé- táson megnyerték az első dijat. Szentendrén — ahol három kör is működik — a tájép:tő jedeg és a virágkertészet került előtérbe. Sokan eredményesen foglalkoznak trópusi növényritkaságok, például avocado és páfrányfenyő hazai talajba telepítésével. Ám a hétvégi gazdák többsége inkább gyümölcsöt, konyhakerti növényeket termel. Dunakeszin például eseményszámba megy a minden évben megrendezett termékbemutató. Az a tapasztalat, hogy a betonházakban élő lakótelepi családok igénylik elsősorban a hobbitelkeket, A kertbarátkörnek ezerkétszáz tagja van. Közösen vásárolják a szaporítóanyagot, valamint a talaj- és növényvédő szereket. Mindenképpen előnyös ez így, mert nagy tételben olcsóbb a beszerzés, és vegyszerezésnél a környezetvédelmi szabályok betartása is biztonságosabb. Jó példa ez a közösségi gazdálkodás egy fajtájára, amelyet sok helyen az is jelképez, hogy a parcellákat nem kerítik el egymástól. A szomszéd kertjében nem őriznek titkokat, az emberek együtt és egymástól tanulják a jó termést hozó. eredményes módszereket. Mint ahogy a tagdíjak felhasználása is közös ügy, akár kerti traktor, akár szaporítóanyag vagy más hasznos dolog lesz belőle. Budakeszin például öt kilométer hosszú szilárd utat és ugyanannyi vízvezetéket építettek saját költségükön a kertbarátok. Figyelemre érdemes dolog, hogy bár jelenleg a hétvégi gazdálkodók mintegy ötven százaléka nyugdíjas, az utóbbi időben már a fiatalok közül is egűre többen próbálkoznak kertműveléssel. További lehetőségek is vannak, mert szinte minden nagyobb településen találhatók még parlagföldek, melyeket lehet hasznosítani. Ga. J. 4 Komámasszony tálja
