Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
1981. MÁJUS 13., SZOMBAT A tudósok valós igényei (Folytatás az 1. oldalról.) kotó tudományos élethez. A tudományos kutatásnak megnövekedett a szerepe az ismeretek, a tudás folyamatos bő- vítésében is. Ez különösen fontos azért is, mert a műveltség és a gondolkodás fejlesztése nélkül, illetve olyan emberek nélkül, akik érteni akarják a múltat, ismerni szeretnék a jelent és felkészültek a jövendő változásaira, lehetetlen társadalmi méretekben elsajátíttatni a különféle tudományágak legújabb vívmányait, lehetetlen megvédeni és megőrizni az emberi élet számára egyre fontosabbá váló természeti környezetet. A közgyűlés végén Szent- ágathai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mérleget vont a kétnapos tanácskozás fontosabb kérdéseiről: — Nem véletlen, hogy a közgyűlésen az eszmecsere homlokterében a hosszú távú tervezés állt, hiszen mint ismeretes, tavaly az elnökség elemezte a különböző hosszú távú fejlesztési tervek és koncepciók egy-egy fontosabb részét, egyes esetekben pedig nagyobb, összefüggő témaköröket is vizsgált. Ilyen értelemben természetes volt, hogy a közgyűlésen gondolkodásunkat messzemenően az határozta meg: a tudományban a következő 10—15 évben, tehát gyakorlatilag az ezredfordulóig mire lehet számítani; milyen fejlesztések igényével, milyen reális kívánalmakkal léphetnek fel a tudományos kutatók a költségvetést nyújtó szervekkel szemben, s ezzel kapcsolatban természetesen az alapkutatások is szóba kerültek. — Az alapkutatásokban — mint ahogy ezt Straub F. Brúnó akadémikus a biológia és a társadalom fontos kérdéseiről tartott referátumában hangsúlyozta — nem lehet megtervezni az eredményeket úgy, hogy azok akárcsak 5—6 éven belül nagy valószínűséggel megvalósuljanak. Az alapkutatásnak legalább tíz évvel kell, hogy előtte járjon a fejlesztő kutatásnak,, s még inkább a megvalósíthatóságnak. Azzal viszont csakugyan nem vagyunk elégedettek, hogy nálunk egyes esetekben tíz-egy- néhány év kell ahhoz, hogy valamilyen már meglevő, konkrét tudományos eredményből valamiféle érték legyen. Ezt az átfutási időt körülbelül a felére kellene csökkenteni. — Az alapkutatás általában nagyon költséges. A legjelentősebb alapkutatásokat folytató tudományos kutatóintézeteinknek, s az egyetemekhez kapcsolódó nagyobb kutatási egységeknek sok millió dollár értékű — de mindinkább felújításra, bővítésre szoruló — műszerparkja van. Ezért kedvező hatást váltott ki Marjai József miniszterelnök-helyettes bejelentése, miszerint a kormány 200 millió forint értékű külön hitelt nyújt az alapkutatások fejlesztésére. — A pályakezdők, kutatók gondjaival kapcsolatban az utóbbi évben javulást eredményezett az általános kutató- képzés új rendszerének megszervezése. Ezzel a képzési formával sikerült a tehetséges fiatal tudósok számára olyan állásokat, munkahelyeket teremteni, amelyek tudományos fejlődésüket garantálják. Sok esetben már a végzős hallgatók közül kiválasztjuk azokat a fiatalokat, akikre — mihelyt tanulmányaikat elvégezték —.már mint jól felkészült munkatársakra számíthatunk. Ezek a kiemelkedő tehetségű tudósok két-három esztendő múlva nemzetközileg is „jegyzett” kutatókká válnak — mondotta Szentágothai János. Az MTA szegedi Biológiai Központjában az év elején fejeződött be az a négy évig tartó kutatómunka, amelynek eredményeként olyan baktériumtörzset sikerült előállítani, amely emberi proinzulint termel. Pest megye fejlődése az ezredfordulóig (Folytatás az I. oldalról:) dókról, a közművesítés előrehaladásáról, ugyancsak utalva arra, hogy tizenkilenc településen jelenleg nincs egészséges ivóvíz, s a csatornahálózat hossza az országos átlag egy- harmadát sem éri el. A lakásépítésről szólva aláhúzta: az elmúlt tizenhárom évben a megyében több mint százezer otthon épült föl, többségében magánerőből. Az állami lakásépítés a jelenlegi időszakban • tovább mérséklődik, ugyanakkor költségesebb lesz a telek kialakítása, sok épületet kell felújítani. A továbbiakban arról beszélt Vágvölgyi József, hogy a főváros közelsége miatt kedvező a megyében a villamosenergia- és gázellátás. A tetemes fejlődés ellenére viszont továbbra is nyomasztó gondok vannak az egészségügyben éppúgy, mint a tanteremellátásban. Mindezek rámutatnak a közeljövő és a hosszabb távú fejlesztés tennivalóira is. A gazdaság kialakult szerkezete mm változik lényegesen A felmérések szerint Pest megye népessége az ezredfordulóig a korábbiaknál jóval szerényebb mértékben növekszik, de a demográfiai adottságok továbbra is kedvezőbbek lesznek az országos előrejelzésnél. Nagyobb népesség- növekedés az agglomerációban, a városokban és a körzet- központokban várható. Várhatóan sikerül mérsékelni a lakosság elvándorlását a kedvezőtlenebb adottságú területekről. A ma is magas foglalkoztatási színvonal szerény mértékben emelkedhet. Folytatódik a munkaerő átáramlása a kommunális ágazatokban. A megye északi és déli területein a jelenleginél is több helyi munkaalkalmat kell teremteni, esetleg beruházásokkal, ipartelepítéssel enyhíteni a várható feszültségeket. Ezenkívül számolni kell hosszú távon is az ingázás fennmaradásával. Az ipar eddig kialakult megyei szerkezete várhatóan nem változik lényegesen, elsősorban a. meglevő bázisokon gyarapodik tovább. Az energiatermelés és a kőolaj-feldolgozás Százhalombattához kapcsolódik, a közlekedési eszközök gyártása, javítása Sziget- szentmiklós és Dunakeszi térségében összpontosul. Budaörsön és környékén a jelenlegi üzemekre épülve feldolgozóipari vertikum jöhet létre, míg Vácott és Gödöllőn a magasabb műszaki színvonalat igénylő ipar fejlesztése látszik célszerűnek. A megye keleti és déli területein az élelmiszer-feldolgozás és annak ipari háttere nyújthat perspektívát. Megoldásra vár a megye északi részében az ipari foglalkoztatás. A távlati feladatok közé tartozik az infrastruktúrában mutatkozó aránytalanságok megszüntetése, a kis- és középüzemek, szövetkezeteik, valamint a magánkisipar bevonásával a szolgáltatások, a háttéripar, a munkaerő-megtartó képesség fejlesztése. Az építőiparral kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Így várhatóan 1985-től a számított évi 800 ezer helyett 1,2 millió tonna olajjal egyenértékű energiát takarítanak meg az eddig elfogadott racionalizálási fejlesztések révén. Ezen túlmenően pedig a tervezett mennyiség kétszeresének, évi egymillió tonna olajnak megfelelő drága energiahordozó — főként finomított olajtermék és koksz — felhasználását váltják fel olcsóbb tüzelőanyagokkal, energiafajtáikkal. 9 Miként fedezi az Ipar az energiatakarékos berendezések iránti igényeket? — Az energiagazdálkodási program ipari hátterének fejlesztésére előírt feladatok időarányos részét teljesítettük. Egyebek között a jó hatásfokú széntüzelésű központi fűtésű kazánokból iparunk már minden igényt kielégít. A szocialista partnerek szállításaival együtt fedezzük a keresletet szeneskályhákból, tűzhelyekből, s az elektromos elosztóhálózat lehetőségeihez mérten az éjszakai árammal működő villamos hőtárolós kályhákból is. A táv- és központi fűtés helyi szabályozását megoldó, tehát az energiafelhasználást csökkentő termosztatikus radiátorszelepekből már évente harmincezret Részit az ipar, s tovább növeli a termelést. A hő- és melegvízfogyasztást mérők gyártása is megkezdődött, s zavartalan az ellátás hőfokszabályozókból, programkapcsolókból. Jelentős, hogy az épülő új házgyári lakások zömében már a fürdőszobákba és a konyhákba is energiatakarékos fénycsövet szeretnek fel. Gondjaink vannak azonban még néhány energiatakarékos háztartási gép és készülék .kereslet-kínálati egyensúlyának megteremtésében, például lakossági gázkészülékekből nincs elegendő. pedig az utóbbi két évben 15—15 , százalékkal bővült a termelés. Kevés a jó hatásfokú etázs fűtőkészülék és a radiátor is. Ezért a tervidőszak hátralevő éveiben és a VII. ötéves tervben is folytatjuk a keresett énergiatakarékos berendezések gyártásának fejlesztését, s erre ösztönözzük a vállalatokat jelentős állami támogatással, kedvezményes hitellel Is. • Hogyan alakul energiafogyasztásunk a következő években? — Megítélésünk szerint az idén és a jövő évben a fogyasztás mérsékelt emelkedésével számolhatunk, ám 1978-hoz viszonyítva ez várhatóan nem haladja meg az 1—2 százalékot. Kőolajtermékekből — amelyekből az utóbbi öt évben 40-ről 30 százalék alá apadt a fogyasztás aránya — további csökkenésre számíthatunk. Egyidejűleg az ország villamosenergia-igényei növekednek. Tovább építjük a paksi atomerőművet. Ez év második felében a második 440 megawattos gépegységét is bekapcsoljuk az országos hálózatba, s a próbaüzemi termelés várhatóan még az idén több mint százmillió kilowattóra villamos árammal növeli energiaforrásainkat. Hazai lehetőségeink kiaknázása mel^ lett továbbra is meghatározó' a KGST-országoktól, s döntően a Szovjetuniótól, importált energia, amely az összes fogyasztás mintegy 50 százalékát, s ezen belül villamos- energia-igényeink egynegyedét fedezi. Hosszabb távon is számolnunk kell ezekkel a beszerzési lehetőségekkel, s egyúttal további erőfeszítéseket kell tennünk energiagazdálkodásunk fejlesztésére. Indokolt tehát, hogy az eddigi tapasztalatokat hasznosítva a VII. ötéves tervre is kiterjesszük — annak fontos részeként és újabb feladatokkal bővítve — az energiagazdálkodási programot — fejezte be nyilatkozatát Czipper Gyula. elképzelések fő tartalma, hogy a vállalatok és a szövetkezetek minél nagyobb arányban ki tudják elégíteni a helyi igényeket, alkalmazkodjanak a változó műszaki és egyéb követelményekhez. A hosszú távú elképzelés, az építőipari kapacitásigény az elmúlt évtizedhez hasonló mértékű lesz. Ezen belül is növekszik a felújítások, rekonstrukciók aránya, amire a vállalatoknak fel kell készülniük. A mezőgazdaságban alapvető célkitűzés a terméshozamok növelése. Ennek útja a korszerű agrotechnika és más tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása. Mindez hozzájárul a fajlagos ráfordítások csökkenéséhez, a hatékonyság javításához. Tovább bővülnek a termelési rendszerek koordinációs és szolgáltató feladatai. A termelés szerkezetében nem várható lényeges változás, esetleg a gabonafélék vetésterülete növekszik valamelyest. A zöldség- és gyümölcstermelés továbbra is a városi lakosság és az élelmiszeripar ellátásához járul hozzá. Az állattenyésztésben a jelenlegiek mellett több új telep építése is szükségessé válik. A követelmények között szerepel a technológia korszerűsítése, a hűtő-, tároló- és feldolgozókapacitások bővítése. A távlati elképzelés számol a kiegészítő tevékenység fennmaradásával is. Profilja any- nyiban módosul, hogy jobban alkalmazkodik az alaptevékenységhez, ebben a formában is bővülnek a szolgáltatások és a háttéripar. Ugyancsak számottevő marad a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe: a jelenleginél meghatározóbb lesz a szerződéses termeltetés és a primőráru-előállítás. A közlekedésben és a hírközlésben a fejlesztés iránya a munkahelyek megközelítésének javítása, a települések közötti kapcsolatok erősítése. Kiemelt helyen szerepel a bejárói? utazási körülményeinek változtatása, a tömegközlekedés iránti igény kielégítése. Lényegesen javul majd a Budapest környéki települések kapcsolata, a körgyűrű megépítésével. A főutaknál a kapacitások bővítése, s az egyes településeket elkerülő szakaszok kiépítése látszik szükségesnek. Az alsóbbrendű hálózatban a megfelelő teherbíróképességet és a nyomásszélességet kell biztosítani. Erre az időszakra esik a rendkívül elmaradt tanácsi úthálózat kiépítésének meggyorsítása. Az elővárosi közlekedésben megvalósul a gyorsvasúthálózat. Első ütemben Békásmegyer és Szentendre között, ezzel egy időben a Gödöllő és Ráckeve vonalakon el kell végezni a pályák korszerűsítését. A második ütemben szükségessé válik a csepeli gyorsvasút meghosszabbítása, Szi- getszentmiklósig. Az autóbusz- közlekedésben javításra szorulnak az utazási feltételek, a menetrend rugalmasabb alkalmazkodása a növekvő igényekhez. Nagyobb előrelépés várható a dunai hajózásban, mindenekelőtt a berendezések korszerűsítésével. Szükségessé válik a taksonyi Duna-híd átépítése. Elsőrendű feladat a távbeszélőhálózat hiányainak pótlása, az elavult berendezések korszerűsítése. Tovább folytatódik a távhívó rendszer kiépítése. A kereskedelem fejlesztésében az alapvető cél, az alapellátás egyenletes színvonalának biztosítása valamennyi településen, illetve a differenciált hálózatfejlesztés. Tovább folytatódik az ABC- program, az iparcikk áruházak és szaküzletek telepítése. A vendéglátásnak ki kell elégítenie a közétkeztetési igényeket. Általában az ellátást tekintve erőteljesebb ütemben szükséges csökkenteni a különbségeket a főváros és a 'környező, illetve a távolabbi települések között. Fel kell számolni a még jelentős fehér foltokat, a különböző fejlesztési források összehangolásával. A vízgazdálkodásban hosz- szú távon a legfontosabb, hogy minden területre eljusson a vezetékes ivóvíz, gyorsabb ütemben épüljön ki a csatornahálózat', gyarapodjon a szennyvíztisztító kapacitás. Első helyen szerepelnek természetesen a közegészségügyileg veszélyeztetett települések. Háromszorosára kell növekednie a csatorna-ellátottságnak, felül kell vizsgálni a vízbázisok védőterületének végleges kijelölését. Az elképzelések szerint az ezredfordulóig a megyében valamennyi jogos lakásigény kielégíthető lesz. Az állami lakásokat elsősorban a szociális szempontból rászorulók kapják. Valamennyi településen növelni kell a kisebb területigényű csoportos és iár- sasházak építését, a városokban, vonzásközpontokban meg kell teremteni a telepszerű lakásépítés feltételeit. Gondoskodni kell a folyamatos telek- ellátásról. Az energiagazdálkodás fejlesztésének fő irányait a racionális megoldásokra törekvésnek kell jellemeznie. A hálózati rekonstrukciók ütemének gyorsításával fel kell számolni a zárolt transzformátorkörzeteket, biztosítani a zavarmentes üzemeltetést. A földgázhálózat bővítésénél fontos a termelői és a lakossági igények összehangolása. A gáztüzelésre’ való átállást minden olyan területen lehetővé kell tenni, ahol ennek megteremthetők a feltételei. Megteremtve az önállóságot egészségügyben, oktatásban Az egészségügyben az önálló megyei ellátás feltételeinek megteremtése a cél. Ennek folyamán föl kell számolni a területi aránytalanságokat, továbbra is számítva a fekvőbeteg-ellátásban a fővárosi intézmények segítségére. Az ellátatlan térségekben indokolt új kórházak építése, számításba véve a meglevő intézmények bővítési lehetőségeit. Ugyancsak a célok között szerepel, hogy minél előbb megoldódjon a megye lakosságának önálló rendelőintézeti ellátása, teljes körben, a speciális orvosszakmák kivételével. Ugyanakkor az alapellátást valamennyi településen biztosítani kell, tovább fejlesztve az ügyeleti rendszert, enyhítve a hétvégi betegellátás problémáit, a gyógyszerhez jutás feltételeit is megteremteni. Az eddigieknél fokozottabb ütemű fejlesztésre szorul a szociális otthonok hálózata, nagyobb teret kell kapnia az idősekről való gondoskodás egyéb formáinak. A hosszú távú fejlesztés célkitűzése az oktatásban és a közművelődésben, hogy teljes körű legyen az alapfokú ellátás, középfokon pedig gyarapodjék a megye önállósága. A legerőteljesebb fejlesztést a középfokú oktatás igényli. Az új intézmények építése mellett támaszkodni kell a felújítás, a bővítés lehetőségeire. Ahol adottak a lehetőségek, általános iskolákat, sőt átmeneti jelleggel más alkalmas helyiségeket is igénybe kell »enni középfokú oktatás céljaira. Folyamatos feladat, a felsőfokú óvónőképzés és az általános iskolai tanárképzés bázisának megteremtése Pest megyében. Az ezredfordulóig el kell érni, hogy valamennyi településen biztosított legyen a közművelődési alapellátás, a vonzásközpontokban pedig fejlődjön a bázisintézmények ellátó szerepe. A megye környezetvédelmének távlati célja a környezeti ártalmak minimálisra csökkentése. Az ésszerű területfelhasználás jegyében elkerülendő .a jóminőségű termőföldek kivonása a művelésbőL Átfogó meliorációs program alapján kell ellensúlyozni a termőterületek várható csökkenését. Fokozottabban kell védeni a felszíni és felszín alatti vizek minőségét, megelőzni a levegőszennyező források kialakulását. A teljes körű korszerű hulladékgyűjtés és -kezelés rendszerének kiépítésével csökkenthető a települések közegészségügyi veszélyeztetettsége. , A településfejlesztésben ki kell teljesednie a térségi szemléletnek. A községek, városok szerepkörét az ellátás egyik, de nem kizárólagos szervezési elveként kell figyelembe ven-, ni. A jövőben a fejlesztést elsősorban az határozza meg, hogy milyenek egy-egy lakott hely földrajzi-történelmi adottságai, gazdasági és egyéb ellátó szerepe, perspektívája, és az, hogy mindezek hogyan kötődnek a településfejlesztés általános céljaihoz. Füflifos az elképzelések konkrét, határozott megfogalmazása A vitában felszólalók többsége a jelentést áttanulmányozva és a szóbeli kiegészítést meghallgatva, a fejlesztési irányok konkrétabb, határozottabb megfogalmazását hiányolta. Dr. Olajos Mihály például arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben fokozottabban számolni kell a változó feltételekkel, a helyi sajátosságokkal, a fejlesztési irányok meghatározásánál. Födi Sándorné a gondok megoldásának elkerülhetetlen rangsorolásáról 'szólt. Babcsán József kiemelte, hogy a fehér foltok felszámolásával az elmaradott területeken meg kell gyorsítani a fejlődést. A városiasodás feltételeit átgondolt ipartelepítéssel kell megteremteni. Az ellátási különbségek csökkenésére nemcsak a főváros környékén, hanem a távolabbi helyeken is számítanak — húzta alá. Rónai Árpád a térségi szemlélet fontosságát hangsúlyozta, rámutatva, hogy továbbra sem mondhatunk le az erők és eszközök koncentrálásáról a fejlesztésben. Jámbor Miklós kiemelte, hogy a megyei tanács vezetői jól hasznosították elképzeléseik kidolgozásakor a viták tapasztalatait. Fölhívta a figyelmet arra, hogy az országos átlag elérése távlati célként nem kézzelfogható, ehelyett tehát más viszonyítási pontokat kell keresni. Szekeres József többi között arról szólt, hogy a megyében tapasztalható jelentős elmaradások pótlásához nem elegendőek a helyi források, a társadalmi összefogás. Hercze- nik Gyula javasolta, hogy mindenképpen indokolt beépíteni a fejlesztési elképzelésekbe konkrétan Gödöllőnek, mint az agrárkutatás központjának fejlesztését. Ugyancsak tartalmaznia keli az elképzeléseknek különböző szervezeti irányításbeli változások lehetőségét is. M. J.
