Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

•Wv ' ■ i7 Nemes párlat a palackban Kevesebb en®rgiávoi növelhető a termés ff”3zqr: c~ A szántásnál jobb a lazítás ötféle kommersz és háromféle nemes pálinkát adagolnak a Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi palackozóüzemé­ben. A nemes alma-, körte- és barackpálinka elegáns csomago­lásban, hét deciliteres üvegekben kerül forgalomba. Képünkön — a nemrégiben ezüstkoszorúval kitüntetett — Ságvári End­re szocialista brigád tagjai címkézik a palackokat. Apáti-Tóth Sándor felvétele Sokasodnak az új házak Monoron Mindenki egy cipőben jár A Gödöllői Agrártudományi Egyetem nemcsak az oktatás felsőfokú intézete, hanem a kutatásé is. A gépészmérnöki kar mezőgazdasági tanszékén kiemelt kutatási feladat az energiatakarékos termelési technológiák kidolgozása. A korszerű nagyüzemi termesz­tési, tenyésztési eljárásokról szóló írásunkat a talaj műve­lésben kikísérletezett módszer elvének, eredményeinek is­mertetésével kezdjük/ Évről évre több olyan mun­kagépet szerkesztenek, ame­lyek a talajfelszín lényeges bolygatása nélkül lazítják a kívánt mélységben a különbö­ző talajrétegeket. Mi ennek az előnye, hol és mikor hasz­nálható fel szántás helyett a lazítás? Kérdéseinkkel dr. Vajdai Imre docenst kerestük fel. — A talaj művelés energia- igényéből alaposan kihasítja a maga részét a szántás. Az energiaárak növekedése arra ösztönöz, hogy bizonyos ese­tekben lazítással helyettesít­sük a szántást. Már megalkot­ták ehhez a nagy teljesítmé­nyű traktorokat, a megfelelő munkagépeket. A tangazda­sággal közösen mi is kidol­goztunk egy eketartóra szerel­hető talajlazítót, amit elvi­szünk a BNV-re és a bábol­nai napokra is. A borsóbeta­karítás után a Gödöllői Búza- és Borsótermesztési Rend­szernél gyakorlati bemutatót tervezünk tartani. — Ezzel azt is elárulta, mi­kor érkezik el a talajlazítás ideje? — Igen. Aratás végétől szeptember elejéig a viszony­lag csapadékszegényebb idő­járás kedvez ennek a műve­letnek, könnyebb a száraz ta­lajt repeszteni. Két területen egyéb előnyei is vannak a la­zításnak. A sekélyebb termő­talajú szántókon nem fordít­ja ki a szikes, kavicsos alta­lajt, a lejtőkön pedig erózió­gátló hatása is lehet. — Képes a szántással azo­nos értékű talajmegmunkálás­ra a lazítás? — Ez a képesség a szüksé­ges feltétele az energiatakaré­kos művelés alkalmazásának. A lazításos talajművelés ré­vén is elérhető a talajnak az a fizikai, kémiai állapota, amit a szántás eredményez. Ezenkívül, mivel nem forgat­ja a földet, megőrzi a termő­talaj nedvességét, a nyári hó­napokban is elősegíti a talaj­élet fennmaradását. — A lazításhoz szükséges nagyobb erőgépek több üzem­anyagot fogyasztanak! — A megtakarítás mégis számottevő lehet, mert a ha­gyományos szántásnak vi­szonylag a legtöbb az ener­giafelhasználása; másrészt itt nincs szükség rögtörésre, fi­nommegmunkálásra, ami a szántás után külön. meneteket igényel. Az is előnye a nyá­ron végezhető lazításos talaj- művelésnek, hogy csökkenti az őszi munkacsúcsot a mező- gazdaságban. Egyedül azzal a negatív hatással kell számolni, hogy a gyomosodás mértéke nő, ez nagyobb figyelmet igé­nyel a talajápolásnál. — Végül arra vagyunk ki­váncsiak, milyen gyakorlati eredmények igazolják az Is­mertetett eljárás hasznossá­gát? — Az egyetemi tangazda­ságban és az ország több gaz­daságában három év szántó­földi tapasztalatai szerint az energiamegtakarítás 12—25 százalékos. A vizsgált növé­nyeknél — búza, borsó — ter­méscsökkenés nem volt, sőt, búzából hektáronként 150—300 kilogrammal több termett. A hektáronkénti jövedelem pe­dig mintegy ezer-ezerötszáz forinttal növekedett. Előnyös a közvetett hatás is. Az őszi vetés számára végzett talaj- előkészítés gyorsabb, olcsóbb lazítással. Balázs Gusztáv Nyáron sincs korlátozás Látogatás á víztározóban Felnőttek a gyerekek Szakszervezet, diákoknak Alighanem örömmel vették kézbe az értesítést az elmúlt napokban azok a fiatalok, akik a sikeres felvételi vizsga után ősztől a ceglédi Bem Jó­zsef Ipari Szakmunkásképző intézet diákjai lehetnek. Az iskola üzenetét rögzítő papí­ron többek között arról is szó esik, hogy a tanulás mellett bárki megismerkedhet a moz­galmi munka mindennapjaival, eshetőséget kínál erre az if­júsági szakszervezet. Ifjúsági szakszervezet? Hát az meg mi fán terem? A ceglédi tanitézet vezetője már 1972-ben javaslatot tett arra, hogy a tanulók ne an­nál a Vállalatnál lépjenek a szakszervezeti tagok sorába, melynél gyakorlati idejüket töltik, hiszen a mozgalmi éle­tet is tanulni kell, s ennek leginkább megfelelő színtere maga az iskola. Később a SZOT határozataiban szorgal­mazta az ifjúsági szakszerve­zet megalakítását. Végül is 1980-ban a ceglédi iparisták serege a Közlekedési és Szál­lítási Dolgozók Szakszerveze­téhez csatlakozott, s azóta an­nak ifjúsági alapszervezete­ként munkálkodik. Hogy miért éppen a közlekedésiekhez pár­toltak? Mert a ceglédi tanodá­ban nem kevés olyan szakmát oktatnak, amely a járművek­kel foglalkozik. Jól választot­tak, kapcsolatuk a KSZDSZ- szel egyre szorosabbá válik. A kezdetekkor csupán az első évfolyamból verbúválódott a tagság, 1982-ben már a ta­nulók 80 százaléka, idén pedig 98 százaléka (170 fő) alkotja az alapszervezet táborát. Minden iskolai osztály egy­ben szakszervezeti csoport is, amely nyílt szavazással vá­lasztja meg bizalmiját, ök (ebben az évben Ötvenhármán) automatikusan tagjai lesznek a bizalmiak tanácsának, mely a tanintézet szakszervezeti munkáját irányítja. A bizal­miak testületének élén a fő­bizalmi áll. Titkos szavazással választották, felnőtt, szakok­tató. Neve: Bicskei Károly. — A bizalmi tanács az is­kola igazgatójának partnere — mondja Bicskei Károly. — Persze, ez nem ment egyik napról a másikra, de a fel­adathoz felnőttek a gyerekek. Kicsit szokatlan volt például, hogy az ifjúsági parlament előtt az elkészített igazgatói beszámolót a bizalmiak taná­csa tekintette át. Vagy: nem születhet döntés a tanács nél­kül olyan kérdésekben, ame­lyek minden tanulót érintenek. Legutóbb épp a házirend mó­dosítását tárgyaló összejövete­len alakult ki nagyon egész­séges, parázs vita. Varga Sándor még a betonkeverőnk, mert megvennék, ugyanis építkezni szeretnének... Vártam, hogy Feri kirohan a kert végébe. De nem, leültek és órákig tárgyal­tak, mikor, mit és hogyan kell csinálni egy ilyen munkánál. A férjem „újra élte" az egé­szet, igaz, mondta aztán: meny­nyivel könnyebb beszélni róla, mint végrehajtani, ki hinné, hogy ezt egyáltalán el lehet mondani.., — Jő kis telek ez — mond­ja az idős szomszéd, és neki­támaszkodik a kerítésnek. — Kicsit keskeny. Az ott a miénk, nézze! — mutat át a túloldalra, a kis híján kész, kétszintes téglaépületre. A re­dőnyök lehúzva, az emeleti erkély arra vár, hogy a boldog tulajdonos a korlátjára könyö­kölve nézelődjék. Dehát az azért még odébb van. — Az unokámé. Annak csi­náljuk — avat be büszkén. — Tudja-e, hogy én 68 éves ko­romban álltam neki házat épí­teni? Ez nem mindenkinek tet­szett. Mondtak is mindenfélét. Amit nem hallottam, el tu­dom képzelni. Hogy minek ezeknek még egy ház ,..?! Be- lekérült pár százezerbe, és még nincs egészen kész, de hogy ezért mennyi pihenést áldoz­tunk fel, azt nem számolja senki. Azt sem nézi, hánykor fekszem, hánykor kelek. No, de nem baj, mert megéri, ha ne­kilátnak, megtudják maguk is. A monori Deák Ferenc utca a temetőtől vezet a főtérre. Ballag három egymásba ka­paszkodó, idős asszony, virág­csokrokat visznek az elhuny­taknak. De megállnak a vas­bolt udvara előtt. — Nézd! — mutatja egyi­kük — az a monori kazán, olyat vettek most a lányomék, mondják, hogy nagyon jó lesz. S míg kezükben lassan le- kókadnak a tulipánok, élénk eszmecserébe kezdenek szög­vasakról, kerítésekről, csator­nákról, mert egyikük családja épít, a másik most lett kész, de a harmadik is hozzá tud szólni a témához. Mintha mindenki egy cipő­ben járna. Tervez, épít, lép. lépni igyekszik. Sokasodnak az új házak Monoron. Koblencz Zsuzsa Mesterség és szenvedély A pirosra fényezett traktor ★ — Daruskocsi kellett volna. Kézzel lehetetlenség beemel­getni a betonelemeket. Ez csak egyetlenegy epizódja egy csa­ládi ház építésének, azért me­sélem el, hogy kalkulálja hoz­zá a többit, s körülbelül képet kap róla, mit jelent ez a mun­ka. No, szóval daru kellett. Kivettem egy nap szabadságot, elszaladtam egy ismerőshöz, akiről tudtam: ilyen géppel jár. Jött volna, ha nem éppen üzemképtelen a kocsija. így adott egy másik címet. Ott azt mondták, ilyesmire csak alkal­manként vállalkoznak, szíves­ségből, ha úgy jön ki a lépés, de ezúttal éppen nem úgy jött ki. Ekkor hallottam: a határ­ban dolgozik egy daru. Roha­nás — kerékpárral. Van fél órája? Van. Ebédidőben .jött is, én az örömtől fulladozva te­kertem elöl a pedált, a daru utánam. A kapuban kiderült, hogy a böhöm gép nem fér be a telekre, de ha beférne is, hogy mozogni tudjon, ki kel­lett volna vágni vagy három fát.... Most itt tartunk. Pil­lanatnyilag a kapuszárnyakat nagyobbítom, a hét végén meg kivágom a fákat... " ★ — Mi készen vagyunk — mondja a pedagógus-vegyész házaspár tekintélyesebb fele, aki ezúttal a feleség és azért tekintélyesebb, mert ő bonyo­lította a szervezést, az anyag- beszerzést, ami az építkezésnél tudvalevőleg a segédmunká­nál is nehezebb feladat. A férjem a költözésnél azt mond­ta, kapcsoljuk ki a családi szó­tárból a betonkeverő szót, mert, ha ilyet hall, azonnal ökölbe szorul a keze. Megutál­ta. Na ki is kapcsoltuk, egy hé­tig se beszéltünk róla, ami­kor beállított egy ismerősünk, és megkérdezte, megvan-e A kerti gépek doktorai Vácott az egyik nagy szolgáltató bázis a RAMOVILL szerviz, amely a Kemencei Vegyesipari Szövetkezethez tartozik. Mint­hogy a város lakói közül sokan foglalkoznak szabad idejükben kertészkedéssel, érthető, hogy a meghibásodott kerti kisgépek megjavítása végett a szervizt keresik fel. Képünkön: Bognár Béla fűnyírót javít. Barcza Zsolt felvétele 4 Még soha nem jártam víz­toronyban, ezért örömmel fo­gadtam el Tóth Barnabás invi­tálását: tekintsük meg belül­ről. Mivel nem volt összeha­sonlítási alapom, azt sem mondhatom, hogy mást vár­tam; mindenesetre tény, hogy furcsa egy érzés. Ha még azt is hozzáteszem, hogy a víz­torony kettőezer köbméteres, és nevével ellentétben nem to­rony, hanem a földbe építve tárolja a vizet, csak látszólag kevertem össze a dolgokat. — Modern város nem lehet meg vízművek nélkül — mond­ja Tóth Barna, a Dél-Pest me­gyei Vízgazdálkodási Társulat építésvezető mérnöke. — A vízművek fontos részei a víz­tározók, amelyek vagy tornyok, vagy, mint ez is, a földbe épí­tettek. A tornyok a nyomás­kiegyenlítő szerepük miatt fon­tosak, ugyanis valamelyik fo­gyasztó hirtelen ki- vagy be­kapcsolódása nyomáshullámo­kat kelt, amelyek rongálhatják a vezetékrendszert, vagy leve­zetődhetnek a toronyban tárolt víz által. A földfelszíni táro­zók alapvetően megfelelnek nevüknek, de annak sincs semmi akadálya, hogy afféle toronynak nevezzük ezeket is, csak a magasságuk — zéró. Kétezer köbméter víz, több mint háromezerhatszáz évig lenne elég egy embernek, ha napi másfél literes fogyasztás­sal számolunk. — Nagykőrös egy átlagos na­pon 1500 köbmétert fogyaszt. Ennek a biztosítására, illetve ■ arra a jóformán senkinek fel ■ sem tűnő ténynek a fenntar­tására, hogy vízkorlátozás nél­■ kül vagyunk évek óta, volt szükséges ez a beruházás, . melynek generálkivitelezője ugyan a PVCSV, gyakorlatilag ■ azonban, alvállalkozóként, mi . építettük fel ezt a létesít­ményt. — Hányán? — Talán másféltucat em­berrel. A gond nem is ez volt, hanem az, hogy embereink át­ereszek zsaluzásához voltak : szokva, nem ilyen nagy mun- , kához, ahol maga a zsalu 1400 négyzetméter volt. De lassan ; készen vagyunk, túlestünk a nyomáspróbán, néhány pici szivárgáson kívül nincs prob­léma, folytathatjuk tovább a ! beüzemelést. — Honnan kapja a tározó a . vizet? — Ide a Törteli úti kutak­ból vezetik be. A szükséges , vizsgálatok elvégzése után majd kezelik, azaz például klórozzák. Bár jó minőségű a ; víz, erre szükség lehet. Aztán kapcsolódik be a hálózat. Rendszeres üzemelésekor éj­szaka lesz töltve, s nappal ad majd vizet tovább, persze a szivattyútelep segítségével. — Milyen munka van még hátra? — Lényeges a zárkamra, a telep belső csatornázási mun­kálata, meg a tározó oldalai­nak burkolása. Erre — bár jobban fog mutatni —, nem a szépség, hanem a megfelelő hőmérséklet biztosítása miatt van szükség. — Van hely az esetleges bő­vítésre? — Hogyne. A távlati tervek még egy ugyanekkora tározó­val számolnak. — Tehát az is kettőezer köb­méteres lesz. — Pontosan: kétezerhuszon- két köbméteres. Ballal Ottó mennek. Természetesen íagyiz­nd. — Az idősebbik fiam — mondja. A gyerek lehet vagy nyolcéves. Mire a beszélgetés színhe­lyére érünk, már tudom, hogy kétszobás szolgálati lakásban él Vác határában a Csatame­zőn, ahol felnőtt, ott, a gépek közt járt-kelt, az apja is laka­tos volt, a pályaválasztás szin­te magától érthető. Szépen keres, elégedett. de azért kell a kis háztáji is, a kellemest a hasznossal össze­kötni. Nem bánta meg, hogy ezt a pályát választotta, hisz kint van a szabad levegőn, ez jobb neki, mint a gyári kiírná, a monoton munka. — Én sokszor inkább nem ebédelek, csak elvégezhessem a munkát — nevet azon, hogy szenvedélye is ez a szakma. Más kérdés persze, hogy az ember éppen mit csinál, inert aki egész nap szánt, az este nem nézi. otthon a tv-t. Node minden munkának megvan a maga neheze. — Két szép fiam van — mondja a hangjában érezhető melegséggel. — örül az új gépnek? — Mintha az első személyko­csit kaptam volna ajándékba. Kovács T. István Mit tud a csehszlovák 6011 Zetor? Vezetőfülkéje csu­pa üveg, mint egy panoráma­buszé, a formája is előkelő, mint a gondosan tervezett iparművészeti tárgyé. Fellépői akár egy különvonat lépcsői, a volán mellett még két ülőhely jut a rakodóknak. Erre a vontatóra láthatóan sokat ad a gazdája. Németh Miklós úgy bánik vele, mint­ha az övé lenne, habár ő a fó­ti Vörösmarty Mgtsz váci szarvasmarha-telepének a von­tató traktorosa. Kérdéseimre el is magyarázza, hogy a talajon nem olyan nagy legény ez a gép, mert más a dolga. Arra teremtették, hogy óránként legalább 30 kilométeres sebes­séggel szaladjon, méghozzá elég olcsón. 200 ezer forintba ke­rült, de megéri. Ismerkedem a géppel és az emberrel. Könnyen megtalál­juk a beszéd fonalát, s mivel a munkaidőnek vége, egy ká­véra invitálom új ismerősömet. Furdal a kíváncsiság: hogyan él, mit gondol munkájáról a traktoros? — A kezem — mutatja ki­fordított olajos tenyerét. — Nem érdekes. Útközben gyerekcsoporttal találkozunk. Egyet közülük megszeretget, s kérdi, hová Az emberi örömnek sokféle forrása van. Lehet egy új szer­szám is. Egy kalapács vagy véső, amelyiknek jobb a fo­gása, egy toll, amivel szebben lehet írni. A pirosra fényezett traktor úgy gördült be a váci kispiac betonjára, mint egy elegáns személykocsi. Nem verte fel a tér csendjét, mint hajdani ősei, a jó öreg és már kiérdemesült kofferek. Ezeken Németh Mik­lós már csak tanulta a veze­tést és a növénytermesztő szakmát Biatorbágyon. Igaz, annak is 17 éve. Első gépe a 45. MTZ típusú volt, amit a kollégák egymás között sport­gépnek” becéztek. Az még nyi­tott volt, fújta a traktorost a metsző szél. Az UE 28-as után a 3011-es következett, annak az elődje, amiről most leszállt, s azon már volt vezetőfülke. — Megnézhetem közelről a gépét? — kérdeztem. Gyermekkoromban csapot- papot otthagyva, mentem bá­mulni, akár csak egy cséplő­gépet vontató tüzes kazánt is. örüljek, hogy nem kerültem a szakmába — mondták később traktoros ismerőseim. A csont­jaikba reumát fújt a téli szél, gyomorsüllyedés, hallászavarok tartoztak régen a traktoros­betegségekhez, s aki tehette, leszállt a motorról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents