Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 97. szám

KÖSZÖNT JIÍK A MUNKÁBAN ÉLENJÁRÓKAT ÉS A FELSZABADULÁSI MUNKAVERSENY RÉSZTVEVŐIT! Májusban Béke- és barátsági hónap Szerdán ülést tartott az Or­szágos Béketanács elnöksége a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. A testület tájékoztatót hall­gatott meg Horn Gyulának, az MSZMP KB külügyi osztálya vezetőjének előadásában idő­szerű nemzetközi kérdésekről, majd Fodor István, az Orszá­gos Béketanács titkára ismer­tette a májusi béke- és barát­sági hónap programját. Ezután Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára számolt be az OBT országos konferenciájának előkészüle­teiről, az ezzel kapcsolatos tennivalókról. Országgyűlési bizottságok előtt Külgazdasági helyzetünk Az országgyűlés kereslcedel-' mi, valamint terv- és költség- vetési bizottsága szerdán együttes ülést tartott, amelyen Török István külkereskedelmi államtitkár adott tájékoztatást külgazdasági helyzetünk el­múlt évi alakulásáról és áz 1984. évi teendőkről. Az államtitkár elmondta: 1983-ban az ország fizetőké­pességének megőrzéséhez a külkereskedelem jelentős áru­forgalmi többlettel járult hoz­zá, annak ellenére, hogy mind a külső piaci feltételek, mind a belgazdasági folyamatok a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakultak. Az idei feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy kül­gazdasági egyensúlyunk továb­bi javítása 1984-ben mind a szocialista, mind pedig a nem szocialista áruforgalomban a kivitel dinamikus növelését követeli meg. Feltétlenül szük­séges a gazdaságszervező, pia­ci munka erőteljes fokozása, továbbá az, hogy termékeink színvonala, minősége a piaci igényekhez az eddigieknél job­ban igazodjék. A vitában felszólalt többek között Novák Béla (Pest me­gye 16. vk.) képviselő, továb­bá Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke. Az országgyűlési bizottságok együttes ülése az államtitkár tájékoztatóját egyhangúlag jó­váhagyta. Kiváló vállalatok Pest megyében (Folytatás az 1. oldalról) országban a korábbi cement­hiány, rugalmasan tudták ki­elégíteni a szezonálisan válto­zó keresletet. Jelentősen csök­kentették a tőkés importot, ugyanakkor növekedett a vál­lalat exportja. Az energiafel­használási mutatók minden korábbinál kedvezőbben ala­kultak. S szerény mértékben sikerült túlteljesíteni a szociá­lis tervet is. A továbbiakban rámutatott: ahhoz, hogy az idei pályázatukkal is sikert érjenek el, meg kell felelni a differenciált igényeknek mind minőségben, mind a csomago­lásban. Be kell fejezni az energiaprogramot, valamennyi gyárban helyettesíteni kell a fűtőolajat más energiahordo­zóval. S tovább kell növelni a tőkés exportot, a kis tételű rendelések és a speciális igé­nyek kielégítésével. Végezetül arról beszélt, hogy készül a »agyvállalat hosszú távú stra­tégiai koncepciója, melynek legfontosabb célkitűzése a ce­mentellátás egyenletességének biztosítása távlati szinten is. Az ünnepségen felszólalt dr. Faluvégi Lajos is. Hangsú­lyozta. a kormányzat és a vál­lalatok gondjai közösek, s Csak együtt oldhatók meg. A továbbiakban arról szólt, miért érdemel különös elismerést a Cement- és Mészművek telje­sítménye, miért értékesebb ma a siker. Mindenekelőtt, mert nehéz körülmények között — a kereslet jelentős csökkenése időszakában — kisebb lét­számmal nagyobb termelési eredményt tudtak elérni. A jelen időszakban ezt a ritmust másutt is fel kell venni az or­szágban — húzta alá. Példát mutatott a vállalat az energiatakarékosságban, a ked­vezőbb kínálati helyzet meg­teremtésében. melyet számos kezdeményezéssel, ötlettel ér­tek el. Sőt, arra is volt és van erejük, hogy stratégiai elkép­zeléseken gondolkodjanak. Ez utóbbi különösen fontos a Központi Bizottság legutóbbi ülésének határozata fényében. Az építőanyag ugyanis a gaz­daság fejlesztésében olyan, mint az élelmezésben a ke­nyér. S a kenyérre, annak mi­nőségére mindig különösen érzékeny volt a társadalom. — Ma a legfontosabb, hogy a gyártás technológiája meg­újuljon, teret nyerjenek a műszaki haladás eredményei. E tekintetben sok még az adósságunk. így nem titok, ha a közeljövőben, a hetedik öt­éves terv folyamán a tervezés elsősorban azoknak a vállala­toknak juttat nagyobb anya­gi lehetőségeket, melyek fel­készültek a modern eljárások alkalmazására, az olcsóbb, jobb minőségű termékek elő­állítására. — Sokan emlegették — mondotta befejezésül —. hogy az elmúlt időszakban a kor­mányzat mind szigorúbb kö­vetelményeket támasztott a vállalatokkal szemben. Ezek a követelmények a várható fel­lendülés időszakában sem csökkennek, s az olyan ered­ménye1- vállalatok, mint a Cement- és Mészművek a ne­héz évek során mesedződve még naayobb teljesítményekre lesznek kénesek. Nagy ez épí­tőanyag-gyarlók felelőssége, hiszen a gyorsabban megvaló­suló beruházások, a lakásépí­tőik megfelelő ellátása az egész lakosság hangulatát be­folyásoló tényező. Ezután a Minisztertanács el­nökhelyettese a résztvevők nagy tapsa közepette átadta az oklevelet a kollektívának. Majd dr. Kádár József Kiváló munkáért kitüntetéseket adott át a vállalatnak az ország kü­lönböző részében működő gyá­raiban dolgozóknak. M. J. Az ágazat élvonalában a PIMÜ Tegnap vették át a Kiváló vállalat címet bizonyító okle­velet a Pest megyei Műanyag­ipari Vállalat solymári gyárá­ban. Az immár 17. alkalom­mal megszerzett kitüntetést, ami egybeesik a vállalat fenn­állásának 25. évfordulójával, dr. Juhász Ádám, az Ipari Minisztérium államtitkára nyújtotta át Horváth Ferenc­nek, a PEMÜ vezérigazgatójá­nak. Az államtitkár rövid beszé­dében hangsúlyozta, hogy a Fest megyei vállalat szinte a semmiből nőtt óriás céggé, el­kerülve a nagy beruházások hitelterheit. Jelenleg a PEMÜ termelési értéke eléri a 2,2 milliárd forintot és ma már az ágazat élvonalához tarto­zik. Dr. Juhász1 Adám arról is szólt, hogy a solymári üzem jól követi a piac igényeit, egyebek között a külföldi vál­lalatokkal való együttműkö­désben is úttörő szerepet tölt be. Horváth Ferenc, a Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat vezérigazgatója arról a hatal­mas útról adott tájékoztatást, amit a gyár az elmúlt 25 év alatt megtett. Mint megállapí­totta, a PEMÜ-re jelenleg az új keresése és nem a nehézsé­gekre való hivatkozás a jel­lemző. Az ünnepségen felszólalt Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, aki méltatta a válla­lat eredményeit. Mint el­mondta, sikereiket a bátor műszaki fejlesztésnek, a szo­cialista brigádmozgalom haté­kony működésének is köszön­hetik. Balogh László ezután átadta a megyei pártbizottság köszöntő levelét, amelyet Krasznai Lajos első titkár írt alá. Az ünnepség befejező aktu­saként kitüntetéseket > nyújtot­tak át. Kiváló munkáért mi­niszteri elismerést kapott Ko­vács Károly főmérnök, Nagy Béla gépészeti gyárigazgató, Araszhegyi Ignác lakatos és Phander József hegesztő. Az eseményen jelen volt dr. Kocsó Illésné, a HVDSZ köz­ponti vezetőségének titkára, a körzetközpont pártbizottságá­nak, valamint a KISZ Pest megyei Bizottságának képvise­lője. A szerződés próbája a gyakorlat A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap a megyeházán tar­totta ülését a Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága. A testület elsőként a soron kö­vetkező tanácsülés előkészíté­sével foglalkozott. Ezt köve­tően vitatta meg azt a tájé­koztatót, mely Pest megye épí­tőanyag-ellátásáról adott át­fogó képét. A végrehajtó bi­zottság foglalkozott még azzal az előterjesztéssel, mely az év háza nívódíj adományozásá­nak feltételeit összegzi, s jó- váhagyóan vette tudomásul azt a jelentést, mely a volt járási hivatalok épületeinek további hasznosítását taglalja. A fuvarosok felverik az árat, téglánként plusz egy forintot kémek Pest megyében a magánerős lakóházépítés — s így az egy lakosra jutó építőanyag-forga­lom — számottevően megha­ladja az országos átlagot. Ez az adatok egyik csoportja, ám a másik sem hagyható figyel­men kívül: a lakosság építő­anyaggal való ellátása messze elmarad a kereslettől. Ez pe­dig azt jelenti, hogy az alap­vető építőanyagokból, így a falazáshoz szükséges téglából, a tetőfedéshez elengedhetetlen cserepekből, vagy a nyílászá­rókból, a vasbetongerendák­ból nemcsak a választék volt szegényes, hanem egyszerűen az, amit a telepek kínáltak kevésnek mutatkozott, ahhoz képest, amit az építkezők ke­restek, amennyit vittek volna. Átmenetileg feliratkozott a hiánycikkek népes listájára a szigetelőanyagok családja, a burkolólapok, a faáruk több­sége. A felsorolás persze nem teljes, hiszen aki építkezik, az meg is tudja toldani az itt el­mondottakat. Pedig a Buda­pest környéki TÜZÉP Vállalat csak Pest megyében — nem számítva az ellátási területé­hez tartozó Komárom és Nóg- rád megyét — már egy évvel ezelőtt, 1983-ban az iparhoz továbbított megrendeléseiben 5_,ezer 900 magánerős, illetve társasház építéséhez szükséges anyag igényét jelezte. Túl ezen, még a felújításokhoz, az üdülők ém'téséhez szükségesek is felkerültek a listára. Nem kell csupán a vállalat jelentésére támaszkodni ahhoz, hogy az ellátást minősítsük. — Bár ők is kritikusak, önkriti­kusak. — Ismert, hogy építke­zésre alkalmas telket a terüle­tileg illetékes tanácsok kínál­tak, adtak Pest megyében, s az építkezni szándékozók is könnyen jutottak hitelhez. Eme tények csak tovább nö­velték a feszültséget, mely az építőanyag forgalombahozata- lára illetékes telepeken nap. mint nap jelentkezett, lecsa­pódott. Ma sem jobb a hely­zet. Pedig a megye építő­anyaggal való ellátását az őr- bottyáni, majd a solymári új téglagyár üzembe helyezése, a tápiógyörgyei rekonstrukciója számottevően javította. Ugyan­akkor a műanyag és a fa nyí­lászáró szerkezetekből is bő­vült a gyártók kapacitása. A tervezett 210 millió darab fa­lazóanyag helyett 320 millió darabot hoz forgalomba a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat. S egyúttal importból származó anyagok is kiegé­szítik azt a mennyiséget, amit kínálni tudnak az építkezők­nek. Ennek ellenére számot­tevően nem javul az ellátás, nem csökken a kereslet. Ebbe még az is belejátszik, hogy az importból beszerzett falazó­anyagok, illetve tetőfedők ára magasabb, mint amit a hazai ipar előállít. S ma sem tud a vállalat számottevő javulást ígérni az ellátásban. Azaz ta­lán az elosztásban, hiszen a hiánycikknek számító építke­zéshez szükséges anyagokat szinte csak elosztják. Mert a gyakorlatban nem él az anyag- biztosítási szerződés — legfel­jebb hirdetik a TÜZÉP-ek! •— csak az előjegyzés. A gyakorlat, s nem utolsó­sorban a népi ellenőrök vizs­gálatai is fehéren-feketén azt bizonyítják: a TÜZÉP telepei körül startra készen álló fuva­rosok helyzeti előnyükkel él­ve, visszaélve szinte felvásá­rolják az építőanyagok egy részét. S dupla áron kínálják azokat: például fuvardíjat nem kérnek az általuk soron kívül szállított tégláért, mind­össze téglánként plusz egy fo­rintra tartanak számot. Így si­kerül is felverniük esetenként egy-egy építkezés árát 30—40 százalékkal. Már négy évet számolnak rá az építkezések kivitelezésére A humánum szellőmében dolgoztak A biztosítás eszméje ha­zánkban meglehetősen fiatal keletű. Széchenyi István volt az elsők egyike, aki javasol­ta a szolgáltatás elterjesztését magyar földön, ötletét — kül­földi példákra hivatkozva — azzal indokolta, hogy a bizto­sítás elsősorban nem nyere­ségérdekeltségű vállalkozás, hanem olyan szolgáltatás, ami megkönnyíti az emberek éle­tét. Az elmúlt esztendei tevé­kenységek bizonysága szerint az Állami Biztosító Pest me­gyei Igazgatóságának több mint 3Ö0 munkatársa ebben a szellemben dolgozik. Eredmé­nyeiket jellemzi, hogy a me­gyei igazgatóságok országos versenyében a második helye­zést érdemelték ki, s megkap­ták a Kiváló igazgatóság cí­met. A kitüntető oklevelet Feke­te Imréné, a Pénzügyminiszté­rium osztályvezető-helyettese és Takács Lászlóné, a KPVDSZ pénzintézeti titkárságának ve­zetője adta át dr. Török An­talnak, az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága ve­zetőjének. Az ünnepségen részt vett Beke András, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának alosztályvezetője. Fel­szólalt Tar Jenő, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója. A Pest megyei Biztosítási Intézet azzal érdemelte ki az elismerést — hangzott el az ünnepi beszédben —, hogy munkatársai igazi humánum­mal dolgoztak. Az úgyneve­zett kárfordulót — a káreset­től számított kifizetést — nem egészen egy hétre csökkentet­ték, új fiókokat, irodákat nyi­tottak kisebb településeken és üzemekben. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy Pest megyében a korábbinál sokkal többen kötöttek bizto­sítást. kétharmadát a termelékeny­ség növelésével érték el. A költségvetési üzem azonban nemcsak a jövedelmezőségre figyel; mindig keresi az újat, felszínre hozva a kollektíva — kétkeziek és szellemi dol­gozók — alkotókészségét. Az építőipari tevékenység mellett kommunális feladatokat is el­látnak: négy köztemetőt gon­doznak. 200 állami lakást és intézményt kezelnek, és ők gondoskodnak a háztartási és ipari hulladék elszállításáról — mindezt példás eredmény- nyel. Jók között is legjobbak — mondotta Kovács István, aki az ÉVM és a HVDSZ nevében átadta a kiváló címmel járó oklevelet Vörös Ferenc üzem­vezetőnek. Ezt követően Mol­nár István, a megyei pártbi­zottság munkatársa olvasta fel azt a levelet, amelyben Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának el­ső titkára köszöntötte a kol­lektívát. Ugyancsak elismeré­sét fejezte ki a megyei tanács elnöke, dr. Mondok Pál is. akinek üdvözlő sorait Doszpod Béla, a megyei tanács vb osz­tályvezetője ismertette. Az ünnepség befejező részé­ben az építőipari költségvetési üzem kiemelkedően dolgozó tagjai vehettek át jutalmakat. Eiüzem lett Jűk között is a i?g;ahhsk vcltak Másodízben érte el a Kiváló vállalat kitüntető címet a Do­bás városi jogú nagyközségi tanács vb építőipari költ­ségvetési üzeme. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepsé­gen jelen volt Poszpod *lélu, a Pest megyei Tanács vb építési és vízügyi osztálya' ak vezetője. Molnár István, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának osztályvezető-helyettese, valamint Kovács István, a HVDSZ központi vezetősége elnökségének tagja. A tizenöt éve alakult egység eredményeiről és . feladatairól Vörös Ferenc üzemvezető adott számot, kiemelve, hogy termelési értékük 1983-ban 18 millió forinttal volt nagyobb, mint az előző évben, és ennek Közel 24 százalékkal növe­kedett az előző évhez képest a Magyar Selyemipar Vállalat váci bélésszövőgyárának nye­resége Tőkésexport-értékesíté- sük 15, rubel elszámolású ex­portjuk 8 százalékkal nőtt — mondotta Somogyi László igazgató azon a vállalat ün­nepségen, amelyen dr. Rédey Ottó. a Magyar Selyemipar Vállalat gazdasági igazgatója adta át a harmadszor elnyert Élüzem címmel járó emlékla­pot. Ám korántsem lebecsülendő^ az a feladat, ami a vállalatra hárul. Hiszen harminckilenc saját s az áfészek negyvenhat telepének ellátása mellett még hatvanhét magánkereskedőnek is biztosítania kellene az árut. S a magánkereskedőknél ér­demes egy pillanatra megáll­ni: a vitában fogalmazódott meg egyértelműen, hogy az .árakat nem ők verik fel, ha­nem a fuvarosok, a fuvarozók. Emiatt is célszerű lenne, ha a telepeken a TÜZÉP megálla­podás, szerződés alapján — formája sokféle lehet — maga biztosítaná, kínálná a szállí­tás lehetőségét. Az anyagbiz­tosítási szerződés mellett, mely egyfajta gátja lenne a TÜZÉP-telepek háza táján sem ismeretien csúszópénzek kéré­sének, elfogadásának is. Per­sze ebben a belső ellenőrzés fokozása is nagyon hasznos segítőtársa lehet, s lesz is a vállalatnak. Ki hinné, hogy ennek elle­nére a mérleg azt mutatja, hogy Pest megyében 13 ezer családi házhoz elegendő csere­pet, hullámpalát, falazóanya­got adtak el, miközben 8 ezer otthon épült fel magánerőből. Miközben hiány az építőanyag. S hogy lelassul az építkezések üteme, azt az OTP adatai is jelzik, mégpedig a hitelek ol­daláról. Korábban két év alatt épült fel Pest megyében egy családi ház, tavaly már az átfutási időt három évben jelölték meg, az idén pedig négy évet számolnak rá a ki­vitelezésre. Egy szó, mint száz: o lépéshátrány nőtt. Ezt igazolja az a tény is, hogy az OTP Pest megyei Igazgatósága négymilliárd fo­rint építési hitelt adott ki, míg a TÜZÉP adatai szerint a vásárlások 2,1 milliárdot iga­zolnak vissza. Persze másutt, más telepeken is lehet, szabad vásárolni. Ennek ellenére ez az adat csak alátámasztja, hogy az anyaghiány miatt le­lassultak az építkezések. Nem lenne érdektelen, értel­metlen, ha szakosított TÜZÉP- telepeket hívna életre a válla­lat Pest megyében is. így sok­szor egy megye- vagy ország­járás költségeit takaríthatnák meg az építkezők. Az a renge­teg visszás helyzet, mely manapság a Budapest környé­ki TÜZÉP Vállalat munkájál kíséri, olykor nem is mindig igazságosan ahhoz kapcsoló­dik: összefügg az anyag­hiánnyal. Ám a belső ellenőr­zés fogyatékosságai, az áruis­meret hiányosságai — melyek a helyettesítő áruk nem isme­retében jutnak nap mint nap kifejezésre! — nem írhatók az ipar számlájára, annak ro­vására. Itt, ezeken a ponto­kon lépni, változtatni magá­nak a vállalatnak kell. Mist ahogy abban is, hogy az anyagbeszerzési lehetőségeit bővítse, szervezettebben gon­doskodjon az áfészek, a ma­gánkereskedők árúellátásáról, s az anyagbiztosítási szerző­dések propagálásával azok számát gyarapítsa, s szolgálta­tásainak körét a nagyobb áru­házaknál, illetve telepeknél az építtétőket segítve vezesse be, Az a sok-sok hozzászólás, a vita lényegében a segítő szándékot fejezte ki. Rámu­tatva azokra a pontokra, me­lyeket a maga hasznára, az ellátás javítására fordíthat a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat. A közigazgatás korszerűsí­tése, átszervezése során hat járási hivatal épülete haszno­sítható. Az elképzelések már körvonalazódtak. Cegléden a tervek szerint a SZOT Társa­dalombiztosítási Igazgatósága s a Cegléd és Vidéke Kiske­reskedelmi Vállalat kapnak otthont a volt járási hivatal épületében. Dabason a városi jogú nagyközségi tanács appa­rátusa, Gödöllőn a NEB, a polgári védelmi parancsnok­ság, az erdőfelügyelőség, a .városi tanács dolgozói foglal­nák el. Monoron a városi jo­gú nagyközségi tanács appará­tusa költözött át a hivatal épületébe, míg Nagykő tán a tanácsiak mellett a Vöröske­reszt és a KÖJÁL is. Rácke­vén és Szentendrén a tanács apparátusa, Vácott ugyancsak a közigazgatásban dolgozók foglalták el a volt járási hiva­tal épületét. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a korábbi hírek hamisak voltak vagy az azokban megfogalma­zott elképzeléseket elvetették. Tény. hogy Dabason a nagy­községi tanács székházát s postaforgalmi szakközépiskola kollégiumává alakítják át. míg Monoron is jut hely a napközi otthonos iskola és ze­neiskola kialakítására, Nagy- kátán pedig a falumúzeum és a szakköri foglalkozásoknak éppen megfelelő kistermek ki­alakítására találnak módot. Persze mindehhez pénz és nénz kell. Mint ahogy Rácke­vén a felszabaduló épületrész egészségügy? célokra alkal­massá tételéhez vagy Szent­en ekén uevancsak ilven hasz­nosításra, Vácott pedig az ok­tatás körülményeihez való idomulást mérlegeik. yarga Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents