Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-14 / 88. szám
Jegyzet Van Eszünk, mert van mit, s jól is esik az ízletes jalat, ha az ember egészséges. Az országút melletti csárda falvaktól sok kilométernyi távolságra is virágzik. Még mindig, pedig az elmúlt években jó néhányszor emelték az árakat, ám a hírük nem kopott meg. Ezt egyikük a babgulyással, másikuk a halpalacsintával alapozta meg, s csalogatja asztalhoz a betérő vándorokat. Jönnek a kiszállásról hazatérők, a gasztronómia sznobjai, olykor a fél ország találkozik az asztalok mellett. A városi lakások falai közé gyakran érkezik a kapcsolatokat még frissen tartó vidéki rokonság, s hozzák a jóféléket abban a hitben, hogy még mindig úgy illik, ahogy régen. Ennivalót is hozni magukkal, hiszen a magas házak, zajos utcák világában annak szűkében vannak. Így aztán amíg ott vannak, illik fogyasztani az ajándékból, ha elmennek, el kell fogyasztani amit otthagytak, hogy meg ne romoljon. Így csak az elhatározás szintjén gondolunk a fokozatos súlygyarapodás megállítására. Csak semmi pótebéd, finomságok kóstolgatása az üzemi büfében, mondogatjuk magunkban a közétkez- tetők asztala mellől felállva, ha vékonyra sikerült az aznapi adag, de mégis becsüljük, mert főtt étel, terített asztal mellett. Ám a következő percben lelki tusát kell vívni, mert sütemény érkezett, mert most éppen meg akar hívni a kolléga. Konyakkal kínált a vendéglátóm, s ettől olyan éhes lettem, mint milyennek a farkast véljük mi emberek, télen és nyáron. Így hát nemet mondtam a Lehel-piac széléről induló autóbusz előtt kérdező városbeli ismerősnek.^ Egy járattal később indulok, s addig piaci portyára indulok, méghozzá jóféle sült, mondjuk friss fasírt után kutatva. Az persze már közismert dolog, hogy soha nem azt találjuk, amit keresünk. Pirosló szabolcsi jonatánalmák, golden ás starking, s más nemes fajták mosolyogtak rám csábítólag, rendkívül változatos áron, 10-től 29 forintig kilónként, de hatalmas bőségben. Hosszú szál kolbászok lógtak, mint jégcsapok a házereszen, gusztusos, fehér csirkemellek és -combok, házi kenyérként kínált lágy cipók kellették magukat, s a látványon az ember önkéntelenül elmosolyodott, még ha az árak miatt nem is repesett a szíve az örömtől. Az esős délutánban lüktető piaci forgalom sokféle kelléke sodródott a felszínre, hogy szinte már országos vásárnak is nézhette volna az ember. Sokféle akadályon át vezetett az út a kitűzött cél felé. Kínáltak 40 forintért méternyi repü- lőgépmodellt, ötvenért csavarhúzó készletet, hímzett térítőt, gyékénykosarat, szinte az orrom elé tolva: — tessék, vegye, a magáé, vigye, csakhogy itt vigyázni kell. Tudom már hová vezet, ha ide 5, oda 10 forint, mert van, mert éppen kellene. Tizenötödikén meg beáll a zsebpénzzavar. Kínáltak lángost debreceni főtt kolbászt, sültet, cigánypecsenyét, de egyszerre megmakacsoltam magamat. Fasírt kellett volna. Az acélvázas, modern büfék, mini ételbárok között végül csak külföldi rokonára, a hamburgerre akadtam rá. Hát kértem azt, de anélkül a pikáns izé pép nélkül, mert konzervatív ízlésű vagyok. Ezt kellett megfizetnem. Tizenhét ■magyar forinttal. No de ettem, s válogathattam, mert volt, mert van miből. Pesten is, Vácott is. Bár ha miv^-zt a mi piacunkról írnám, egy kicsivel halványabbra sikerülne a kép. Kovács T. István — Gyorsan eltelt a két évtized Zenekultúránk jeles társasága Az elmúlt évben 3,6 millió torint értékű termék készült el a Galgavölgye Mgtsz csőkarima-részlegében. Ezek nagy részét tőkés piacon értékesítették. Csőri Jenőné oszlopos fúrógép segítségével munkálja meg a magasnyomású gázkötésekhez nélkülözhetetlen csőkarimákat. Hancsovszki János felvétele Vác, Pi. 32. Ne csak egy alkalommal „Mi mindig azt mondjuk, hogy minden ember a torkában hordja a legszebb hangszert. El lehet mondani, hogy a zene ritmikusan és harmonikusan is kihat az emberre, és hogy ezek a muzsikáló gyerekek azáltal, hogy él bennük a zene, egészükben harmonikus emberekké válnak.’’ Engedjenek meg nekem egy észrevételt. Jóleső örömmé1 és meghatódottsággal olvastam a Rádnóti Miklós Általános Iskola három úttörőrajának a híradását arról, hogy ameny- nyire tudták, rendbehozták Länderer síremlékét, Kovách Ernő honvéd őrnagy sírját, valamint Lőwy Sándor, Csikós József és Sztáron Sándor sírját. Közben azonban az motoszkált a fejemben, hogy Lőwy Sándorról és Sztáron Sándor- : rój középiskolákat neveztek el. Vajon az ott tanuló diákok és az ott oktató pedagógusoknak mindez miért nem jutott eszébe. Hiszen iskolájuk névadójának sírjára áldozni néhány órát, nem erejüket meghaladó tett lenne. Aztán az is eszembe jutott, hogy jó pár éve a Landerer-sírt egy szocialista brigád rendbetette és azt ígérték, hogy azután ezt évről évre megcsinálják. Ígéretüket, úgy látszik végleg elfeledték. Én szentül hiszem, hogy a híradásban szereplő úttörők ezt most nem kampányfeladatnak tekintették és a nagy Ebben az esztendőben ha csak megismétli a Kötöttáru- gyár kollektívája a tavalyi termelési eredményeket, az idén már akkor is sokkal több munkára, erőfeszítésre van szükség. Azonban a legkorszerűbb alapanyagú termékekből 1984-ben a gyár szakemberei hét százalékkal nagyobb árbevételre számítanak A szabadidő- és sportruhákból tíz százalékkal exportálnak többet a tőkésországokba. — Anyagellátási gondjaink az idén is vannak — mondja Csernák Károlyné igazgató- helyettes. — Ezek már 1983 második felében jelentkeztek Például a közvetlen import alapanyagok nem érkeznek meg időben. Ezért sokszor át kell csoportosítani a gyártást. Vagy az Elzettben készülő húzózár hiánya miatt nem tudjuk befejezni egyes termékeinket. Az ellátás akadozása miatt a határidők betartását csak túlórázással, hétvégi munkával tudjuk megoldani. A hagyományos cikkek mellett egyre kelendőbbek a sportos szabadidőruhák, különösen a külföldi piacokon Ami a hazai értékesítést illeti, itt is sikerre számítanak Bővült a választék, a márkanévvel ellátott portékákat elfogadó áron kínálják az üzletek. A külföldi értékesítések soelődök emlékét kegyelettel és szeretettel ápolják ezután is. Ehhez kívánok nekik erőt, egészséget, és további életükben megérdemelt sikereket és boldogságot. Együd Lajos nyugdíjas Vác, Büki sor 16. Váci kerület Háztáji termelői; A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet váci kerületében az év első két hónapjában mintegy 1 ezer 500 sertést értékesítettek a háztáji kisterr melók. Négyszázötvennel többet, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Hízómarhából nyolcvanhárom darabot adtak át a szövetkezetnek. Ez negyvennel több a tavalyinál. Nyúlból 5 ezer 200 került leadásra. Jelenleg még zöldségfélék és gyümölcsök termesztésére köthetnek szerződést a területen élők. rán a tőkés export növelését az Amerikai Egyesült Államok piacainak megnyerésével szeretnék elérni. SZERÉNYSÉGÉRŐL közismert Gunda Pál. Hatvanéves. Püspökhatvan egyik csendes utcácskájában lakik. A nyugdíjas élet feszültségét még nem érzi. Szereti a csendet, a nyugalmat. Több magas kitüntetés birtokosa. Az újabban kapottak között van a Munka Érdemrend ezüst fokozata, melyet a napokban veti át. Valamennyi elismerést ugyanazért kapta: helytállásáért, a munkás — emberségéért. — Abban, hogy ilyen lettem, sokat számított a mező- gazdasági környezet — mondja a nyugalmazott párttitkár. Püspökhatvanban már a háború előtti időben is igen fejlett volt az állattenyésztés Nagyapám oéldául a svájci Simmen-völgyből vásárolt magának jó tejelő teheneket. Az állatszeretet, a kertészkedés pontosságra nevelte az embert. Mindig vonzottak az új dolgok. 1945-ben léptem be a Nemzeti Parasztpártba. KétEgy ifjúsági kórus életében' húsz év nem nagy idő. De ha a városi KISZ-kórus elmúlt évtizedeit áttekintjük, megállapítható, hogy létük egybeforrott a város és kóruskultúrája töretlen fejlődésével. Itthon és Európában A Bogányi Tibor karnagy által vezetett együttes, mely 1964- ben alakult meg, mint női kamarakórus, ma már a hazai és az európai kórusművészet kiemelkedő vegyeskara. Tizen- ketten kezdtek, s eredményes működésük bizonyítékaként 1965- ben Gyulán arany oklevéllel, 1966-ban a pécsi országos kamarakórus-fesztivá- lon „aranykoszorús” minősítéssel ismerték el őket. 1967- ben már ötvenhaton érkeztek a pécsi találkozóra. A létszámában is egyre gyarapodó leánykórus fő jellegzetessége, hogy mindig újat akar, és soha nem elégednek meg az addig elért eredményekkel. Erősödnek a közösségi vonások, egyre nagyobb zenei feladatokat oldanak meg; Ebben nem kis szerepe van Bogányi Tibor tanár úrnak. Közben rendszeres szereplői a Kossuth rádió Pódium műsorának, ahol emlékplaket- • tet kaptak kiváló teljesítményükért. 1970-ben beneveznek a debreceni Bartók Béla fV. nemzetközi kórusversenyre, ahol változatos és színvonalas műsorukat aranykoszorús diploma fémjelzi. Ezután weimari vendégszereplés következik, melyet viszonoz a weimari kórus. Közben jó kapcsolatba kerültek Szokolay Sándor zeneszerzővel, aki Orosházán még vezényelt is egy fellépésük alkalmával. 1972-ben Százhalombattán egy minősítő versenyen elnyerték a „Fesztivál Kórus’’ minősítést, melyet a zsűri így értékelt: „Olyan élmény volt számunkra a kórus teljesítménye, hogy nem is jegyzeteltünk, csak átadtuk magunkat a gyönyörűségnek.” Bécsi, hazai, párizsi vendég- szereplés. A flamand és a szer is elvégeztem az Ezüstkalászos gazda tanfolyamot. Szorgalmas, munka- és földszerető emberek éltek ezen a vidéken. Jó gazdákká képezték magukat. Nem csoda, ha eleinte nehezen változtattak. Az 1959- es tsz-alakuló ülésre még ma is jól emlékszem. Akkor kértem az elnököt, hogy elmondhassak egy verset A címe akkor hirtelen nem jutott eszembe — nekem is elmondja Sin- ka Sándor: Tsz-toborzó című költeményét. — Amikor befejeztem, sokáig tapsoltak az emberek. Az ülés után többen odajöttek hozzám, mondták: — Te Pali, nem mondtad a’mak a versnek a címét, mert biztos most írtad. — A kultúra szeretetét is volt kitől örökölnöm. Az apáméktól, a nagyapáméból TAGJA LETTEM a szövetkezet vezetőségének Mivel csak hat elemim volt, 1961-ben elvégeztem a hetedik, nyolcadik osztályt. Aztán beiratkozKodály Zoltán francia televízió is felvételt készít műsorukról. 1976 a fordulópont. Ekkor alakulnak át vegyes karrá. 1977-ben a száztagú vegyeskar Szolnokon mutatkozik be, nem kis sikerrel. A vegyes kar első külföldi szereplése 1978 nyarán következett be, a csehszlovákiai Nova Pákába látogattak el. Töretlen fejlődésük, zenei-művészeti tevékenységük elismeréseként a Kulturális Minisztérium felkérésére a kórus az NDK-ban, Ausztriában, Belgiumban, Lengyel- országban. Franciaországban, Csehszlovákiában és az NSZK- ban képviselte hazánkat s vívott ki nemzetközi elismerést. Debrecenbe mennek A húszéves jubileum újabb munkára és sikerekre ösztönzi őket. A közelmúltban lezajlott rádiófelvételre, öt filharmóniai Szombat: Az ifjúsági mérkőzések 13.30-kor kezdődnek: Örtam a mezőgazdasági technikumba. Hetenként kétszer kellett Budapestre járnom, ahol délután négytől tízig volt az oktatás. Az iskolai napokon nem is tudtam hazajönni, csak másnap, de sohasem mulasztottam egyetlen órát sem. — 1969-ben lett a párt tagja. Mit hoztak az évek a termelőszövetkezet pártmunkásának? — A tanulás itt sem maradt el. Többek között elvégeztem a marxista középiskolát. Tavaly fejeztem be a pártélet és a pártvezetés speciális kollégiumát. Mondták is: Pali bácsi minek tanulsz még? A? iskolából akarsz nyugdíjba menni? — 1977-től voltam függetlenített párttitkára a Galgavöl- gye Termelőszövetkezetnek. Elsősorban a közösség vagyonának a védelmét és a termelés segítését tekintettem fő feladatnak. Büszke vagyok erre az időszakra, mert olyan kiváló szakemberek vettek körül, akikkel közösen mindent meg tudtunk oldani A kollektív munka, az együttgondolkodás meghozta az eredményt is. Surányi János I hangversenyre, egy északolaszországi koncertkörútra, a hagyományos ifjúsági találkozón a részvételre és egy önálló jubileumi hangversenyre vállalkoztak a Zeneakadémia nagytermében. A teljes bevételt a Nemzeti Színház építésére ajánlják fel. A nyáron Debrecenben megrendezésre kerülő nemzetközi kórustalálkozón a vegyeskari, férfikari és a folklór kategóriában is indulnak. Pro űrbe Az éneklés öröme által igazi közösséggé váltak, s ebben nem győzzük hangsúlyozni Bogányi Tibor páratlan pedagógiai érzékét, szakmai felkészültségét. Vác Városért Emlékplakett, a belga kulturális minisztérium Musica Emlékérem, a Pro Űrbe 1. fokozat, a lengyel tengerészeti minisztérium Nagydíja, a Kiváló Együttes cím és a KISZ KB Ifjúsági díj. Ezek jelzik az elmúlt esztendő sikereit. Papp László bottyán—Vácduka, Szob—Let- kés. 15.30- kor kezdődnek az I. osztályú mérkőzések: örboty- tyán—Vácduka és Szob—Let- kés, valamint a II. osztályú Kemence—Fortuna II. A serdülők 10 órakor játszanak: Dunakeszi SE—Göd, Nagymaros—Dunakeszi VSE, Szokolya—Főt és Fortuna—Verőcemaros. Vasárnap: Az ifjúsági mérkőzéseket — Rád—Kösd, Nagymaros—Márianosztra. Vácrátót—Galgavölgye Váci Amatőr—Kóspallag és Vámos- mikola—Váchartyán — 13.30 órakor játsszák. 15.30- kor kezdődik az I. osztály Rád—Kösd, Nagymaros —Márianosztra, Vácrátót— Galgavölgye, Váci Amatőr— Kóspallag és Vámosmikola— Váchartyán, valamint a II. osztály 3 mérkőzése: Püspökszilágy—Perőcsény. Galga- györk—Csővár és Ipolyda- másd—Galgamácsa. Az elsőnek írt csapatok játszanak hazai pályán. A Váci Amatőr a váci stadionban fogadja Kóspallag ifjúsági és I. osztályú felnőtt csapatát. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlapi Lépést tartva a divattal Újabb piaci lehetőségek Együtt az emberekkel Mindig vonzott, ami új Fellépés a Zeneiskola nagytermében (A szerző felvétele) Sport Labdarúgó-mérkőzések Export a szövetkezetből vÁa Katiiig A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÄM 1984. Április i4„ szombat
