Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

O.L Megújuló villamosított vasútvonalak Lassan-jelek közelgő alkonya A fejlesztési, beruházási lehetőségek az utóbbi években a MÁV-nál is szűkösebbek lettek. A Budapesti Vasút- igazgatóság például a szükségesnek ítélt munkáknak körülbelül hatvan százalékát tudja elvégezni a rendel­kezésre álló pénzből a korábbi nyolcvan százalék he­lyett. Ennek ellenére több jelentős korszerűsítésre és felújításra kerül sor a Pest megyei vonalakon is. Az egyik legjelentősebb fel­adat a mintegy 34 kilométeres Vác—Aszód szakasz villamosí­tása. Hamarosan megkezdődik az oszlopok állítása, s még az idén megindul a, felsővezeté­kek építése és az energia­csatlakozási pontok szerelése Vácott és Aszódon. E pálya- szakasz villamosítása után az észak—dél irányú teherforga­lom elkerülheti majd az amúgy is leterhelt fővárosi vonalakat. A Rákospalota-Űjpest—Vác- rátót vonal átépítése már 1981-ben elkezdődött, s ör- bottyánig el is készült. Idén az Őrbottyán—Veresegyház közötti pálya kerül sorra, ahol a hidakat is átépítik. Ezzel lehetővé válik, hogy az eddi­gi 40 kilométeres sebesség he­lyett óránként hatvan kilomé­terrel haladhassanak a vona­tok. Erre a munkára idén öt s jövőre még tízmillió forintot fordít az igazgatóság. A pá­lyakorszerűsítésekhez tartozik, hogy több helyen fölújítják a hidakat is, aminek eredmé­nyeként megszűnhetnek a las­sújelek. Ilyen munkákra ke­rül sor például a szobi vona­lon, Diósjenő és Romhány között, valamint Pilisvörösvár és Piliscsaba között is. Ez utóbbi helyen fölújítják az alagutat is. Jelentős beruházásba kezd az igazgatóság idén Albert- irsán is. Megkezdik az állo­más teljes átépítését. A mun­ka területrendezéssel kezdő­dik, mivel a pálya bevezető szakasza új nyomvonalra ke­rül, s itt egy mocsaras terüle­tet kell föltölteni, a pályaépí­tésre alkalmassá tenni. Ugyan­csak még idén kívánnak hoz­záfogni az állomás alatt átve­zető gyalogos aluljáró föld­munkáihoz is. E nagyszabá­sú munka megkezdésére eb­ben az esztendőben 20 millió ÁRNYÉKOK K evesen tudják a város­ban élők közül is, nemhogy a másutt levők, Cegleden — ami a termelési értéket illeti —, a legjelentősebb ipari üzem a Pest-Nógrád megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat gyára. Egy élelmi- szeripari cég tehát, amit némelyek azért vélnek fur­csának, mert hiszen a vá­góhíd — ahogyan a város­ban általában nevezik sokkal ritkábban kerül reflektorfénybe, mint egy- egy termelőhelye a gép­iparnak, avagy némely kö­zös gazdaság, ami persze nem helyi különlegesség, hanem az országos gya­korlat követése. Az ár­nyékban hagyásnak, ha pusztán hiúságot sértene, nem lennének olyan követ­kezményei, amelyek tanul­ságot kínálnak, egy-egy je­lentős élelmiszeripari ter­melőhelynek az árnyékban levese azonban okok és okozatok szövevényével jár, s e szövevényben bi­zony olykor elvesz az, amit társadalmi érdekelt­ségnek nevezünk. Partnerek sokasága kap­csolódik a ceglédi gyár­hoz, hiszen a sertés, a marha, a juh nemcsak helyből, hanem Monor, Nagykáta, Dabas, Nagykö­rös térségéből is ide érke­zik, illetve a feldolgozás után innét indulnak azok a szállító járatok, amelyek több, mint hétszáz üzlet­be, vendéglőbe juttatják el a friss árut, a csontozott nyershúst éppúgy, mint a különböző készítményeket. Ha most még azt is hozzá- toldjuk az eddig leírtak­hoz, hogy a gyár termelé­sének több, mint az egy- harmada exportra kerül, akkor körvonalazódott előttünk az a bonyolult hálózat, amely termelés, felvásárlás, feldolgozás, ér- "tékesítés sok-sok csomó­pontját köti össze, s mert itt kölcsönhatások seregé­vel van dolgunk, beláthat­juk: ha valami zavar tá­mad, akkor az nem egy, hanem tucatnyi helyen éreztetheti hatását. A hasz­nos, szükséges, az egy-egy település ellátásában fon­tos szerepet kérő kisebb húsfeldolgozó üzemek és a ceglédi gyár nem lehet te­hát egy súlycsoportban, az élet azonban olykor tréfát csinál a komoly dolgokból, tréfát, mert úgy értelmezi ezt a nem egy súlycsopor­tot, hogy némely ügyben, jellemzőben hátrább jelöli ki a nagyüzem helyét. így például tiszteletet érdemlő erőfeszítéseket tesznek a szakmunkás-utánpótlás előteremtése érdekében, ám nem versenyképesek má­sokkal szemben, ami a jö- vede'met és az an.nnk fe­lében megkövetelt munka­intenzitást illeti, tehát nagy gyakorlatú szakmunkások, frissen végzett ifjak egy­aránt könnyen veszik a vándorbotot, mennek oda, ahol a pénz több, a mun­ka kevesebb. Amire rá­mondhatnánk, lelke rajta a ceglédi gyárnak, ám ne fe­ledjük, ennek a termelő­helynek szigorúan megsza­bott kiviteli kötelességei vannak, azaz a külpiaco­kon versenyeznie kell, itt­hon viszont még abban sem versenyképes, hogy technikai, technológiai fel­tételekben, jövedelemben dolgozóinak tükrözhesse tevékenységül? __tényleges ér tékét, népgazdasági fon­tosságát. A húsipar — fő­ként az ilyen, a ceglédihez hasonló technológiai körül­mények között — nem kí­nál könnyű, tiszta mun­kát; a fizikai igénybevétel nagy. Az itteni teljesít- . mény nem vethető össze annak a hentesnek, hentes és mészárosnak a napi tel­jesítményével, aki a hús­boltban van, a kereseti vi­szonyok szintén nem vet­hetők össze, csak éppen megfordítva. Csoda-e, ha a gyárból csapatostól ke­rültek ki húskereske­dők...?! Ami nem baj ak­kor, ha helyükre áramlik az utánpótlás. Ilyen gaz­dálkodási környezetben az persze naivitás lenne, ha ölhetett kézzel várnák ezt az utánpótlást, ám hogy meg sem tudják tartani a frissen végzett tanulói­kat...?! Az már valahogy árnyékot vet arra, aminek fényében kellene állnia, a társadalmi érdekeltségre. M entségül szolgálhat a Cegléden tapasztal­takra, hogy nemcsak ott, hanem másutt minde­nütt, s nem csupán a hús­iparban, hanem szinte min­den iparterületen hasonlóak az ellentmondások elvekés gyakorlati jellemzők kö­zött. A lakossági ellátás, a kivitel döntő része az olyan termelőhelyek vállán nyug­szik, mint a ceglédi — s a nála még nagyobbakon —, ennek viszont kevés a nyoma a fejlesztési lehető­ségekben éppúgy, mint a jövedelmezőséget megha­tározó kulcsokban, kötött­ségekben, előírásokban. Sok minden került ár­nyékba, aminek a napon lenne a helye, annak elle­nére, hogy n e m ez volt a központi szándék, akarat. Ideje tehát, hogy a szán­dékokkal, az akarattal — és ami igazán döntő: a gazdaságpolitika alapelvei­vel —, összhangban változ­zék a gyakorlat, a munka helyben is annyit érjen, amennyit a népgazdasági elszámoláskor ér. M. O. forint áll az igazgatóság ren­delkezésére. A befejezést 1986- ra tervezik. M. N. P. Percnyi pihenő sincs A hdnap eiskra A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben a hét végén is dolgoztak, s ezzel si­került is befejezni a cukorré­pa vetését. Egy hektárnyi te­rületre 190 ezer répamagot vetettek el a gépek. Pest me­gyében szombaton földbe ke­rült a burgonya több mint 60 százaléka, s a zöldségtétek V0 százaléka. Eddig elültették a szemes kukorica 7 és a silóku­korica 5 százalékát. Barcza Zsolt (elvétele PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 89. SZÄM \vSXX 1,40 forint 1984. ÁPRILIS 15., VASÁRNAP Tythonov válasza a krefeldi felhívás szerzőihez Megfékezhető a fegyverkezés Gremiko levele az ENSZ főtitkárához ’ Napjainkra a békéért és a fegyverkezési hajsza el­len indított mozgalom hatalmas erkölcsi és politikai erő­vé vált Európában és a kontinens határain túl is. Ezt hangsúlyozza Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfőnek a krefeldi békefelhívás szerzőihez intézett, tegnap Moszkvában közzétett válasza. Ugyanakkor Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter az ENSZ főtitkárához in­tézett levélben fejtette ki a Szovjetuniónak a haditen­gerészeti tevékenység és a haditengerészeti erők korlá­tozásával kapcsolatos elképzeléseit és javaslatait. A helsinki tanácskozás zá­ródokumentumát aláíró álla­mok kormányaihoz intézett, a fegyverkezési hajszát elítélő, az enyhüléshez való visszaté­rést sürgető dokumentumra adott válaszában Nyikolaj Tyihonov megállapítja, hogy a szovjet emberek is osztják az NSZK és más európai or­szágok sok millió állampolgá­rának nyugtalanságát, amelyet a kontinensen és az egész vi­lágban tapasztalható súlyos feszültség váltott ki. A Szovjetunió szilárdan ki­áll amellett, hogy ne romoljon tovább, ne váljon még veszé­lyesebbé a nemzetközi helyzet. Ennek érdekében meg kell sokszorozni a béke és a nem­zetközi együttműködés érdeké­ben tett erőfeszítéseket, haté­kony lépéseket kell tenni a nukleáris fegyverkezési hajsza megállításáért. A nukleáris fegyverzetek korlátozásáról és csökkentésé­ről .folytatott tárgyalások út­jába állított akadályok meg- szüntethetők — mutat rá a továbbiakban Nyikolaj Tyiho­nov válasza. Ehhez csupán az szükséges, hogy ne telepítsék Hídépítők munkában Átjárók az Ml-es felett A három évvel ezelőtt még súlyos gazdasági gondokkal küzdő Hídépítő Vállalatnál már éreztetik hatásukat azok az intézkedések, amelyekkel a nagyobb jövedelmezősé­get igyekeznek elősegíteni. A megváltozott szemléletmód, a rugalmas üzletpolitika és vállalkozói magatartás a vál­lalat idei tevékenységére is rányomja bélyegét. A Hídépítő Vállalat nevéhez híven ma is elsősorban hida­kat épít, de a változó igények­hez s az erősödő szakmái ver­senyhez alkalmazkodva egyre szélesíti tevékenységi körét, s minden olyan munkára pályá­zik, amelynél hasznosítani tud­ja meglevő gépparkját, s a dol­gozók szakmai tapasztalatát. Természetesen a kapacitá­sok nagyobbik részét ma is a hídépítések kötik le. A legna­gyobb munkát továbbra is az Árpád-híd adja, ahol olyany- nyira jól haladnak, hogy az októberre kitűzött határidőt augusztusra hozhatták előre. Ugyancsak az idei munkák kö­zött három felüljárót építenek az Ml-es autópálya újabb sza­kaszán, s 'folytatják az abdai felüljáró tavaly megkezdett munkálatait. Részt vesz a Híd­építő Vállalat a ferihegyi épít­kezésekben is, ugyanis megbí­zást kapbtt az új felvételi épü­lethez csatlakozó, az érkező, il­letve az induló utasokat szint­ben szétválasztó híd meg­építésére. Az új létesítmények mellett a régi hidak is sok munkát ad­nak a vállalat szakembereinek. Szerte az országban jó néhány kisebb hídon vállaltak re­konstrukciót, s kisebb-nagyobb javításokat. tovább és vonják vissza Nyu- gat-Európából az első csapás megtételére alkalmas ameri­kai rakétákat. Ha ez megtör­ténik, akkor szükségtelenné válnak a Szovjetunió válasz- intézkedései is, amelyeket a regionális és hadászati erő- egyensúly megbontására tett amerikai kísérletek váltottak ki. Gromiko az ENSZ főtitkárá­hoz intézett levelében kifejti, hogy a háború elhárítása szempontjából fontos lenne a (Folytatás a 2. oldalon.) Szabad szombat? Virágok és homokozók A budaörsi költségvetési üzem Béke és Augusztus 20. szocialista bri­gádjának nődolgozói a főutcát takarították. Az egész heti irodai mun­ka utón még jól is esett a testmozgás. Hancsovszki János felvétele A tisztasági hónap keretében megyeszerte szánják a szabad szombatot a munkahelyi és lakóközösségek környezetük csinosítására. Tegnap Budaör­sön például több száz ember leste a lassan tisztuló eget, hogy elmossa-e az eső a meg­hirdetett társadalmi munkát. Az időjárás kegyes volt! A budaörsi tanács költség- vetési üzemének dolgozói a főutcán kapálták a gyomot, gereblyézték a szemetet, virá­gokat ültettek. A lakótelepen pedig két házban szánták rá magukat a családok a parkosí­tásra. A Szabadság úti emlékkő előtt Mindther Károlyné és Kónyi Anna nevetve mutatnak egymásra: inkább a másik be­széljen arról, hogy ízlik-e a’ szabadban a munka? — A költségvetési üzem feladata a nagyközségben a közterületek gondozása, de ez­zel a társadalmi munkával is kisegítjük őket. A Szabadság út 119—129-es számú társasház lakói a grun- dot varázsolták játszótérré. A Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat KISZ-esei is se­gítettek. Gyepet, homokot, be­tont hoztak a munkaerejükön kívül. Illés Ferenc, a ház lakó­ja és Turóczi Béla, a PVCSV fiatal dolgozója meséli, hogy milyen elképzelések szerint alakítják ki gyermekeiknek a játszóteret. A Szivárvány utca 3-ba másfél éve költöztek be a la­kók. Munkájukat és 10 ezer fo­rintot adtak össze a ház kör­nyékének parkosítására. — Ez az összeg persze csak kiegészítés ahhoz, amit a ta­nácstól kaptunk. Földet, ásót, kapát, gereblyét hoztak, s bár a kezdeményezés a mienk, minden támogatást megkap­tunk a tanácstól — mondja Draskovits Tibor, az egyik kö­zös képviselő — lapáttal a ke­zében. El. E. Cvári Miklós az egyetemi napokon Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szombaton részt vett a KISZ budapesti Universitas Bizott­Tiszta-e a levegő? Az utóbbi néhány évben a főváros több nagy forgal­mú útját rendsze­resen vizsgálják a KÖJÁL szakem­berei. Kétheten­ként elemzik a 9 —14 óra között vett mintákat és egyúttal a jármű- forgalmat szám­lálják. Kémiai vizsgálatokkal mé­rik a legjelentő­sebb szennyező­anyagok jelenlétét. V” T’-i ságának immár hagyományos tavaszi rendezvényén, az egye­temi, főiskolai ifjúsági napo­kon. Megtekintette a Haszno­sításra várva és az Ezzel fog­lalkozunk című kiállításokat, majd fórumon találkozott a hallgatókkal. A Központi Bi­zottság titkára napjaink ideo­lógiai és kulturális életéről tartott előadást, majd a fiata­lok kérdéseire válaszolt. Közélet Erkki Pystynen, a finn par­lament elnöke vezetésével az országgyűlés meghívására szombaton hivatalos látoga­tásra Magyarországra érkezett a Finn Köztársaság parlamenti küldöttsége. Kapolyi László ipari minisz­ter, szombaton hazaérkezett Katowicéből, ahol részt vett a Haldex magyar—lengyel bá­nyászati részvénytársaság 25 éves fennállása alkalmából reíid^-tt jubileumi ülésén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents