Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-07 / 56. szám

1984. MÁRCIUS 7., SZERDA Meghalt Tito Gobbi Osztálytársak felfedezettje Tanítvány-partnerek Milyen furcsa is ez a világ! A huszonegynéihány éves le­ányból, fiúból azonnal néni, bácsi lesz, ha tanítóként átlé­pi az iskola küszöbét. Mind. annyiunk emlékezetében él a tanító, aki kézen fogott az is­kolásaiét küszöbén, s aki a betűkhöz, számokhoz induló útra segített Buksisimogató Sók-sok szentendreit: gim­nazistát, egyetemistát, dolgo­zót, sőt utóbbiaknak gyerme­keit is Gizi néni, Korbely Sándorná indította el a kék­köpenyes világba. — Engem az osztálytársaim juttattak a tanítóképzőbe. Ko­máromban jártam gimnázi­umba, az ötvenes évek máso­dik felében, s jóidéig nem tudtam eldönteni, hogy to­vábbtanuljanak-e, vasgy inkább dolgozzam. Végül a lányok szavaztak az előbbi mellett. Azt mondták, nem tudnak más pályán elképzelni. Jó szemük volt, több mint húsz éve veszem kezembe réggé, lenként az osztálynaplót. Ké. pesítés nélküli tanítóként ér­keztem ide, mert a képző első óve után férjhez mentem, a páromat pedig ide helyezték. Nehezen fogadtak be a kollé­gák, akkoriban még nem volt divatban diploma nélkül ta­nítani. Ha egy sziníkrowrendező a tanítónő hangját keresné egv filmhez, bátran választhatná Korbely Sándornét a szerep­re. Ám a halk, buksikat simo. gató hang, néha-néha bizony megemelkedik. — Szigorúnak tartanak, szeretem, megkövetelem a fe­gyelmet. Tudom magamról, hogy keveset dicsérek, mert természetesnek tartóim, hogy tanulnak. Nagyon ritkán buk­tatok, csak akkor kényszerí­tem magam, -ha érzem, hogy a gyermek azt a nagyon kevés anyagot sem igyekszik meg. tanulni, ami a ketteshez elég. Nem akarok felesleges gondot okozni az utánam tanító pe. dagógusnak. Egyébként a mai gyerekek — rájuk a televí­zión, rádión keresztül több információ bat — nyitottab- bak, fogékonyabbak. Köny. nyebb tanítani őket, m!nt hat­vanas évekbeli elődeiket Közösségben A hatéves, megszeppent emberpalánták néha. eleven ördögökké változnak. Az e’.ső, legfontosabb tanítói feladat, hogy közösséget kovácsolja­nak belőlük.,Őráró 1-órára vál­toznak a gyerkőcök. — Apró megjegyzésekkel, dicséretekkel próbálom fel­ébreszteni őket — mondja —, hogy érezzék, együtt vannak, felelősek egymásért. Éppen most történt a következő eset. Kihirdettem az osztályban, hogy egy hetük van azoknak, akik jobb jegyet akarnak, vagy éppen bukásra állnak. Utóbbiak közül egy kislány eltörte a lábát. Erre öten'az osztályból küldöttségbe jöt­tek hozzám azzal a kérdéssel: mi lesz vele? Így könnyű mindennap lelkesedni, s taní­tani ;s csak ilyen légkörben lehet, E sorok írója igencsak iri­gyelte rövidnadrágos diák korában egyik osztálytársát, akinek édesanyja egyben osz­tályfőnöke, tanítója is volt. Korbely Sándoroénak, tizenöt éves fia, névv esztendővel idősebb lánya is tanulója volt valamikor. Nem kivételez — Az én srácaim soha nem él tek vissza a helyzettel, őket vettem elő először, ha az osz­tály rossz fát tett a tűzre. Di­ákkoromban saját bőrömön éreztem, milyen zavart okoz­hat a kivételezés. Akkor va­gyok elnézőbb, ha tudom, hogy a gyermeknek problé­mái vannak, de azt megbeszé­lem az osztállyal. Mindig partnerek, méltóak a biza­lomra. Alig néhányukban csalódtam az évek során. Korbely Sándorné majd ne­gyedszázados tanítás után szinte mindem tanítványára emlékszik. A gyengébbekre is éppúgy büszke, mint azokra, akik tanárrá, művésszé vál­tak, vagy akiiiá néha-méha fel­keresik, avagy ráköszönnek az utcán. Mészáros László R—GO főváros — Ti szeretitek a szotyolát? A kérdés, bár furcsa, de jo­gos, hiszen baráti beszélgetés­ből idéztünk. A kérdezett az R—GO-jeivényekkel dúsított zenekar, a válaszra váró az alig tizenhat éves rajongó. A színhely: Budakalász, R—GO* klub. R—GO: hangulatos, táncba hívó ritmusok, buja léptű lá­nyok. Aranylemez, telt házas koncertek kísérik útjukat. Mo­mentán az ország első számú kedvencei. Budakalász: Leginkább Len­fonógyáráról nevezetes község, egyszemélyes művelődési ház­zal. Valószínű, hogy ez a mél­tán közkedvelt zenekar más, nagyobb fővárosi klubban is otthonra talált volna, ök mégis Budakalászi választották. Szikora Róbert: — Nem egy indok miatt ne­veztük ki Budakalászt R—GO- székhellyé. Először is, Koncz Dezső, a művelődési ház igaz­gatója. régi, kedves barátom. Az ő hívására szívesen jöttem. Másrészt, itt százhúsznál töb­ben nem férnek be a nagyte­rembe, így családias a hangu­lat, valóban lehet beszélgetni. Egv több száz gyedeket .»elbí­ró” csarnokban kevéssé ke­veredne 13ven hangulat, n^m beszélve arról, hogy Buda- kalászra tényleg csak a törzs- rnlongók .jönnek ki. akik a leg­közelebb állnak hozzánk, a mi világunkhoz. Jó egy órát kérdezgettek el­ső alkalommal a dzsumgeiiiar- cosoK cgyenrunájábau Kaiaszra kirándult R—GO-kedvelők. Ugyanezt egy hónap múlva te­hetik újra. Egyszer, talán majd nyáron játszani is hallhatjuk őket. Ügy tervezik, hogy a he­lyi iskola udvarán adnak kon­certet. Az est házigazdája a profi módon kérdező, Koncz Dezső volt. A hadvezér az első csatán túl. — Jól jött nekünk az, hogy Robiék elvállalták ezt a klubot. Ugyanis évek óta. alig-alig szá­míthatott rendezvényből bevé­telre a művelődési ház. Ide tagságival jöhetnek a rajongók, havi harminc forintért. De sok­sok levelező tagra számítunk, úgy húszezerre. Vagy kétszázan már jelentkeztek, de még csak a „próbafutamnál” tartunk. A levelezők hat hónapra száz fo­rintért igazolványt, dedikált fényképet, posztert, bensőséges híreket kaphatnak. Ráadásul előjegyzés alapján, a nyári megjelenés után pár nappal a nagylemezt is megküldjük szá­mukra. tgy rr+'W mindenki kapcsolatba kerülhet kedvenc zenekarával. M. L. ümKiállítótermekból Régi és új művészi értékek R ÄDIÓFIGYELŐ CSAK ARRA VAGYOK KI­VÁNCSI. .. Jól emlékszik az olvasó, e műsor nem most szerepel először rovatunkban. Ha ismét van mondanivalónk róla, annak az az oka, hogy az azonos cím egymástól elté­rő tematikát, hangulatot, ösz- szeállítást jelöl, mert vendé­gei is más-más emberek. Adott a keret, a műsorötlet, Tnely Egyed László és munka­társai szerzeménye, de hogy valójában miről is lesz szó, azt mindig a meghívott személyi­sége dönti el. Jantner Antal építési és vá­rosfejlesztési miniszterhelyet­tes — legalábbis a hallottak alapján úgy tűnik — mindent alaposan megfontoló, mélyér­zésű, töprengő típus, aki nem­csak e műsor kedvéért idő­zött el az emberiséget, a ma­gyar társadalmat, vagy ennél szűkebb kört érintő kérdések­nél. A rákbetegség gyógyítási esélyéi ma valamennyiünket foglalkoztatnak, hiszen aligha akad közöttük, akinek ismerő­sei, rokonai közül valakit ne fenyegetne a végzetes kór. Az egész gazdaság működését bé­nító telefonhiány szintén nem csupán elméleti kérdés. A stag­nálás okai között az informá­ciók áramlásának elmaradott, hosszú volta egyrészt vala­mennyiünk zsebére megy, másrészt civilizációs fehér fol­tokat is okoz. Az élet minősége és milyen­sége amúgy is egyik legfonto­sabb mai világproblémánk. Kezdve attól, hogy a vegysze­rek gátlástalan használata las­san máris a rákhoz hasonlóan veszélyes betegségekkel fe­nyeget. Folytatva azzal, hogy a mai szűk, méhsejt-sze- rű lakás (ha van), nem csu­pán az érzelmi kapcsolatokat rombolja, anyagi hátrányt okoz, közrejátszik a születés­szám csökkenésében, de hosz- szú időre konzerválja is a mai ideálisnak nem nevezhe­tő állapotokat. Aligha okol­ható ezért a helyzetért az épí­tőipar vagy éppen a minisz­térium, melynek egyik irányí­tója éppen Jantner Antal. A gazdaság teljesítőképessége, a nemzeti jövedelemnek a kom­munális és szociális célokra fordítható hányada valamen­nyiünk munkájától, a gazda­ságirányítás hatékonyságától, s számos más tényezőtől függ. De a mai helyzet nem változ­tathatatlan. Éppen a minisz­terhelyettes mondta el, kide­rült, hogy a korábbi hiedel­mekkel ellentétben a magas­házak nem olcsóbbak, ellen­kezőleg, drágábbak, mint az emberi léptékűek. Árnyalatok, a bőség zavarával küzdött hétfőn es­te a hallgató. Az előbbi mű­sorral majdnem egy időben a másik adón, a Petőfin egy do­kumentum összeállítás pergett. Az időskorúak lehetőségeivel, a társadalomban elfoglalt he­lyével, a magányos emberek érzéseivel, gondjaival foglal­koztak a telefoninterjúk, stú­dióbeszélgetések. Apáink, nagyapáink nemze­dékének olyan életút jutott, melynek majdnem minden év­tizedét megőrizte a történelem. Háborúk, forradalmak, nélkü­lözések. Ök nemcsak szemlé­lői voltak az eseményeknek, hanem forgatói is a történe­lem kerekének. Ez az oka, hogy sokuknak nem ízlik a nyugdíjas szerep, okkal, ok nélkül nyomja többségüket a feleslegessé válás terhe. Csulák András Szamosvári: Téli táj / Március ll-ig látható az Ernst 7 Múzeumban A szín a brit fes- 7 tészetben című bemutató. Itt ^ tekinthettük meg a Derkovits- ^ ösztöndíjasok tárlatát. Szamos­ai vári József festőművész a ^ KPVDSZ Eötvös utcai kiállító- * termében mutatkozott be. Karakteres idézetek Nagy várakozás előzte meg az NSZK-beli képzőművésze­ti seregszemle után a brit festők érkezését. Csalódást azért keltettek, mert nem ke­resztmetszetet láttunk a mai angol és német törekvésekből, hanem egy karakteres idéze­tet, s ez kevés ahhoz, hogy a teljes látóhatárt számba ve­hess ük. Ezt a brit anyagot még 1977-ben állította össze Alan Bowness, a Tate Gallery igazgatója vándorkiállítás cél­jából. Korrekt, ízléses kollek­ció. de megrendülést nem erez az ember, még azt sem, hogy a színek új lehetőségeit tár­nák fel az alkotók. Arról van szó ugyanis, hogy valamennyien ízléssel hasz­nálják a színeket, képzeletük azonban morbid vagy inger- szegény. Allan Jones és Ri­chard Smith törekvései emel­kednek ki az átlagból. E festői idézet után nagyobb méretű és teljesebb anyagot várunk a szigetországból, hiszen csak így tudhatjuk meg azt, hogy mit jelent a szín a brit fes­tészetben. Bátor kísérletezők Derkovits-ösztöndíjasaink erőteljesen törekednek újdon­ságokra, friss szemlélettel ra­gadják meg a lehetőségeket. Távol állnak minden konzer­vativizmustól, fogalmazásuk eredeti és merész. Van mon­danivalója a most jelentkező új korosztálynak, ehhez kere­si, kutatja a formát. Ebből következik, hogy akad szélső­ség is bőven a felületkezelés­ben. Inkább ez, mint az una­lom, s különben is mikor kí­sérletezhetnének igazán, ha nem az induláskor, arról nem is beszélve, hogy ezzel hasz­nára vannak az egész magyar képzőművészetnek. Az a tény. hogy Körösényi Tamás számára Giacometti a A koncertszigeten Beethoven-hangversenyek Az Országos Filharmónia és a Fejér megyei Idegenforgalmi Hivatal elkészítette az idei martonvásári Beethoven­hangversenyek programját. Júniustól augusztusig négy al­kalommal játszik Beethoven- műveket az ősparkkal övezett koncertszigeten a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar ne­ves hazai és külföldi karna­gyok vezényletével. Június 23- án Kurt Wöss osztrák karmes­ter vezényli majd az Egmont- nyitányt, a c-moll zongora- versenyt és az ötödik szimfó­niát. A műsorban Kiss Gyula zongoraművész működik köz­re. Július 28-án Németh Gyu­la vezényletével és Jandó Je­nő zongoraművész közreműkö­désével a második Leonóra- nyitányt, a c-dúr zongoraver­senyt és a hetedik szimfóniát hallhatja a közönség. Augusz­tus 17-én és 18-án oedig Kó­rod! András vezényletével a Budapesti Kórus és a Magyar Operaház énekművészeinek a közreműködésével a Coriolan- nyitány^és a kilencedik szim­fónia hangzik majd fel. kiindulás, jó rajtot jelent. Társaihoz hasonlóan ő sem is­métel, hanem folytat. A tár­laton zsákutcák is felderenge­nek, de sehol nem érhető tet­ten a bátortalanság, az una­lom. Romváry János réteges művei izgalmasabbak voltak. A túlzott akciójelleg már ter­hére van, hiszen a képzőművé­szet Esősorban mégiscsak a műre és nem az akcióra tö­rekszik, ha hatásos és mara­dandó akar lenni. Erre indo­kolt figyelni, nehogy a te­hetségek elfulladjanak eszme­hiányban, mert a meghökken- tés még nem katarzis, csak annak kezdete. Ebből a szempontból ki­emelkedő Gál Tamás 1848— 49-et ábrázoló képe, ahol a hős szürke árnyalatokban színtelenedik és a kokárda el- feketül. Szellemes, átható je- lenítése ez a képi fogalmazás az önkényuralomba fulladó szabadságharcnak. Ez az a pont, ahol művészi értékben összegződik az új képi elemek használata a fogalmazásban úgy, hogy közben nem veszti el a gondolatot. Ezzel példát is mutat csöndesen nemzedé­kének. Festészetünk hagyományőrzője Már Kazinczy megmondta és ez a mi időnkben is érvényes, hogy a hagyományok őrzése és teremtése egyaránt fontos. Ez műfajra és nem egy alko­tóra érvényes. A festő számá­ra elég, ha az egyik utat, feladatot választja. Szamosvári József festésze­tünk hagyományőrzői közé tartozik, megalapozott rajzi tudással ér el képalkotásában költői szintet. Minden érdekli a megörökítés nemes szán­dékával. A tavaszi dombrin- gás, a nyáj, a hébérezök őszi hangulata, a fényben fürdő fuvaros és a Duna Tahinál ugyanúgy izgatja, mint a téli táj hóval fedett és varjak­kal hintett térsége, avagy az öregség, ahol az anyóka ma­gányát fehér párnák derűjé­vel ellenpontozza és friss vi­rággal. Szamosvári megbíz­ható festő. A témái változnak, nem a minősége. Losonci Miklós MOZIMŰSOR március 8-tól 14-ig. NAGYKÁTA ABONY 8— 9: Gallipoli 10—11: Szerelők* 12—13: A Birodalom visszavág BUDAÖRS 8— 9: Könnyű testi sértés 10—11: Dutyi-dili 12—13: Hanyatt-homlok* CEGLÉD, Szabadság 8—11: Robinson Crusoe* (du.) Nőrablás** (este) 12—14: Föltámadott a tenger (du.) Futásod véget ér* (este) CEGLÉD, Kamaraterem 8—14: Felhőjáték* 10—11: A mindent látó királylány (du.) 12—13: Maótól Mozartig (este) DA8AS 8— 9: A Birodalom visszavág 8: Maóíól Mozartig (este) 10—11: Egy zsaru bőréért* 12: Tüzes éjszakák DUNAHARASZTI 8— 9: Dutyi-dili 10—11: Hanvatt-homlok* 11: Nuki majom kalandjai (du.) 12—13: Cicák és titkárnők DUNAKESZI, Vörös Csillag 8—11: Tű a s^énakazalban** 10— 11: Röpke éjszaka (du.) 12—13: Dühöngő bika* DUNAKESZI, József Attila 8: A ha'odik halálraítélt 11: A kék laguna* 12: Eltűntnek nyilvánítva* 14: Donald kacsa és a többiek ÉRD 8— 9 és 11— 33: E. T. 13: A szép fogolynő* (este) FÓT 8— 9: A kék laguna* 10—11: Hóziihatag I—II. 12— 13: Tű a szénakazalban** GÖDÖLLŐ 8—11: Szegény Dzsoni és Amika (du.) McgbiFncsclíek* (este) 12—14: Hónaid kausa és a többiek fdu.) Amit tudni akarsz a szexről...*** (este) GYAL 8— 9: Tüz*»s éjszakák 10—11: Blöff 12—13: Kaliforniai lakosztály* KEREPESTARCSA 8: Fgvütíéiés* 9: Start két keréken 10—11: Zsaru* 12—13: Seriff az égből MONOR 8— 9: Szeretők* 10—11: Vadölő fdu.) Futásod véget ér* (este) 12—13: Bonibanő** 14: Civil a pályán (du.) Maótól Mozartig (este) 8— 9: A nyolcadik utas: a a Halál*** 10—11: Ellopták Jupiter fenekét 12—13: Konvoj* 131: A karmester* (este) NAGYKŐRÖS, Arany János 8— 9: Futásod véget ér* 10—11: Bombanő** 12—14: Dutyi-dili NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 8—11: Szerelem receptre 9: A karmester* (este) 10—11: rtézsarkantyú (du.) 12—14: Föltámadott a tenger PILISVOROSVAR 8— 9: Kína szindróma* 11: Hölgyem. Isten áldja! 12: A nyolcadik utas: a Halál*** POMAZ 8— 9: Hanyatt-homlok* 10—11: Bockcrer* 12: Vabank RÁCKEVE 8— 9: Cicák és titkárnők 10—11: Üjra szól a hatlövetű 12—13: Telitalálat 13: Valaki kopogott* (este) SZENTENDRE 8—11: Telitalálat (du.) Amit tudni akarsz a szexről...*** (este) 12—14: Szegény Dzsoni és Arnika (du.) Megbilincseltek* (este) SZIGETSZSMTMIKLÓS * 8— 9: Abba 10—11: Misi Mókus kalandjai (du.) Cicák és titkárnők (este) 12—13: Ez Amerika** TAPIÓSZELE 8— 9: Ez Amerika** 10—11: Néma front / 12: Kramer kontra Kramer* VÁC, Kultúr 8— 11: Gyilkosságok ok nélkül* (du.) Dühöngő bika* (este) 12—13: Púpos lovacska 'du.) Nőrablás** (este) 14: Bockcrer* VÁC, Madách Imre 9: A kfgvó jele (du.) Fojfogatás (este) 14: Hova tűnt Agatha Christie?* VECSÉS 9— 11: Szupcrzsaru 12—14: A 3. számú firbázis** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak Ifi éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. Életének 69. esztendejében hétfőn elhunyt Tito Gobbi ne­ves olasz baritonista. Gobbit családja körében, otthon érte a halál. Gobbi 1915-ben Bassano del Grappaban született. A nemzetközi zenei élet 1938-ban figyelt fel rá, amikor Becsben első díjat nyert a nemzetközi zenei fesztiválon. A Teatro Adrianóban debütált 1939-ben. Pályafutása során a világ szinte valamennyi nagy ope­raházának színpadán fellé­pett. Gyakran szerepelt a New York-i Metropolitanben Számos operában játszott fő­szerepet, köztük Verdi Tra- viatájában, Puccini vígoperá­jában: a Gianni Schicchiben és Rossini Tel Vilmosában. Az 1950-es salzburgi ünnepi já­tékokon a Don Giovanni cím­szerepét énekelte. Filmszerep­lései tovább növelték népsze­rűségét. összesen hat, többsé­gében operafilmben játszott, köztük a Rigolettóban. Több­ször vendégszerepeit Buda­pesten.

Next

/
Thumbnails
Contents