Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-07 / 56. szám

ftarr «

»U/

1984. MÁRCIUS 7., SZERDA

Nem a társadalom beteg, a szemlélet hibás (2.)

A szabad személyiség jogán

Méltó hely illeti meg őket

Gondolatok a nemzetközi nőnap előestéjén

Az alkoholizmus elleni küzdelem során már régen lemondtunk arról a — hajdani munkásmozgalomban célul tűzött — vágy* ról, hogy elérjük az absztinenciát, azaz azt, hogy az emberek a szocialista társadalomban nem fogyasztanak egyáltalán szeszes italokat. Bizonyos naivitást jelentene, ha ehhez ragaszkodnánk. Be kellett látnunk, hogy adott társadalmi körülményeink is újratermelik a beilleszkedési zavarokat, amelyek ellen — cajnos — egyre többen próbálnak védekezni ivással, holott meg lehetne találni a problémáikból kivezető utat, nem úgy,

mint az előző társadalmi rendszerben élt elődeiknek. Mai elsődleges célunk az alkoholistává válás megelőzése, egyben azoknak a társadalmi bajoknak a feltárása, amelyek miatt az egyes embereknek, embercsoportoknak konfliktusai támadnak, ami az alkoholizmusba taszíthatja őket. Cél a mértékletesség is. Senki sem mondja, hogy alkalmanként nem lehet meginni egy pohár bort vagy bármit, ami jólesik. Törekvéseink a túlzott, a rendszeres alkoholfogyasztás ellen irányulnak.

Tehetetlenek vagyunk

Statisztikák tükrözik, hogy az alkoholizmus leginkább a szakképzetlen segédmunkások körében • szedi áldozatait. Ám gyakorlati tapasztalat az, hogy egyre több alkoholbeteg kerül ki például a gépjárművezetők, a kőművesek köréből, s nem hagyhatjuk figyelmen kívül az értelmiségi réteget sem. S ami még szomorúbb: e betegek szinte valamennyien alig érték el a férfikor derekát. A legszomorúbb viszont talán mégis az, hogy az alkoholizmus a nők (szülőképes nők!) között is emelkedő tendenciát mutat.

Miért nem állítjuk meg? Miért nem torpanunk meg TIT-előadások, okos vezércikkek, egészségnevelő propagandafilmek szintjén? Hiszen rendelkezés szól arról, hogy amennyiben orvosilag igazolható, kimutatható a beteg szervezetében az alkoholizálás káros, szervroncsoló hatása, kötelezhető elvonásra. Ismét dr. Geiger József főorvost idézem:

— Éppen ez lehet maga az akadály, Amennyiben valóban roncsolt a szervezet, alig akad orpos, aki merné vállalni a kötelező elvonókúráért a felelősséget. Amikor ugyanis ez

..^orvosilag. .kontraindikált, a- beteg bele is halhat a kúrába.

Ezt hogyan kell érteni?

— Ügy, hogy az alkoholel- vonó-kúra igen nagy megterhelésnek teszi ki az emberi szervezetet. Nagyobb mértékben károsodott belső szervek felmondhatják a szolgálatot. Az orvos felelőssége óriási tehát.

És a társadalomé? Miért nincsenek olyan törvényeink, amelyek előírják az elvonást rögtön az elején, amíg nem kimutatható, csak várható a károsodás? Ezekről a kérdésekről folytattunk rövid eszmecserét dr. Szabó Máriával, a Pest megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályának vezető főorvosával is. Megállapítottuk, hogy lényegében tehetetlenek vagyunk. Az alkoholel- vonó-kúra a személyiség tevékenységének bizonyos korlátozásával jár. Súlyosabb esetekben a személyi szabadság átmeneti elvesztésével. A mi törvényeink humánusak, sen- . kit sem gátolnak alapos ok nélkül az emberi szabadság- jogok gyakorlásában.

Emberi szóval

Ez az elv — és joggyakorlat — valóban illik szocialista társadalmi rendünkhöz. De a főorvosasszony is egyetértett velem abban, hogy kissé furcsa, ha ezt az egészet így fogalmazzuk: mindenkinek emberi joga, hogy mértéktelen alko- koholfogyasztással tönkretegye önmagát, a családját, poklot csináljon a környezetéből st.b. Valóban humánus ez így? Nem volna-e humánusabb, ha megakadályoznánk — akár a törvény erejével —, hogy idáig jusson egy ember? Mert emberi joga a gyermeknek is, hogy egészségesen jöjjön a világra, hogy megfelelő feltételek biztosítsák testi és szellemi fejlődését. De hol vannak ezek a feltételek az alkohol- beteg családjában?

Azt is elmondta dr. Szabó Mária, hogy az elvieken kívül tárgyi akadályai is vannak a kötelező elvonásnak (egvben persze az önkéntesnek isi:

— Korlátozott a kórházi elhelyezés lehetősége. Az alkoholbetegeket is az ideg-, el- meosziályokon kezelik, amelyeken e nélkül is kevés az ágy. Az elvonás elrendelése és végrehajtása közölt hosszú

idő telik el, közben az alkoholista állapota tovább romlik, családja tovább szenved, egyszóval a helyzet egyre rosszabb lesz.

Megoldás? Az idegosztályok mellett létre kellene hozni al- kohologiai osztályokat is. Gondolom, az ideggyógyászok szívesen leadnának erre a célra egy-egy ágyat, ha csak tehetnék.

A gödöllői szakrendelő ideg- gyógyásza dr. Pongrácz Mária. Régebben ő is foglalkozott alkoholbetegekkel, amíg az egészségügyi • szakvezetés nem döntött úgy, hogy különválasztja az organikus betegségek kezelését. Az ő véleménye a következő:

— Elsősorban emberi szóval érdemes közeledni az alkoholistához, mint minden más beteghez. Megpróbálni kideríteni, mi indította el a végzetes úton, s ha lehet, az okot kell megszüntetni. Közben győzzük meg arról is, hogy miért érdemes leszokni az ivásról. Ott a munka öröme, a család boldogsága, a társadalmi presztízs visszaszerzése, a számtalan hobbi vagy más olyan kikapcsolódás, ami feledteti a napi bosszúságokat, sérelmeket, gondokat. Nem egyszerű, azt megmondhatom. Aki elindult az úton. nem akar hinni. Nehezen Jordyl vissza. De,’, mind'enlcéppen. 'meg ,, kell kísérelni, hogy a segítségünkkel megtegye. A kiközösítés, a megvetés nem segít.-Csak mélyebbre taszít. \

Pongrácz doktornő hívta fel a figyelmet a Gödöllőn már majdnem egy esztendeje működő alkoholizmusellenes klub tevékenységére, szemmel látható pozitív hatására, A klub egészségügyi szaktanács- adója dr. Papp Katalin, a helyi ideggondozó pszichiátere, felkerestem őt is.

— A klub az Alkoholizmus Elleni Társadalmi Bizottság kezdeményezésére szerveződött, tavaly áprilisban. Nevét a közismert alkoholmentes sör, a Póló adta. A városi művelődési központban működik, házigazdája Bankó Erzsébet. Az intézet részéről Czechmeister Erzsébet gondozónő a leglelkesebb közreműködők közé tartozik. Programunk igen változatos, szeretnek ide járni a már gyógyult betegek, illetve azok, akik gyógyulni szeretnének. Hetente egy alkalommal jövünk össze.

Járnak múzeumba, kirándulnak. mozit néznek a helyi filmszínházban vagy a művelődési központban. A ház maga is kínál programokat: előadásokat érdekes témákbó' régi filmek bemutatóját. A

decemberi Télapó-ünnepségen több mint negyvenen voltak, mert a Póló-klub összejöveteleit szívesen látogatják a családtagok is. A naplóban, amit vezetnek — roppant szellemesen —, fényképek bizonyítják ezt.

A csekélyke tagdíjat összegyűjtik, ezt használják föl utazásaikra. Gondolhatjuk, hogy nem futja belőle mesz- szire. Kiss Zoltánná, a városnak és vidékének' egészségnevelője azt mondja, bizony, nagyon kevés az az anyagi támogatás, amit az egészségnevelés költségvetéséből adni tudnak a klub működtetéséhez. Arra ugyanis külön keret nincs. Nem kaptak.

— Pedig sokkal többet érdemelnének annál, amit nyújtani tudunk nekik. Igazi lelkesedéssel csinálják, amit csinálnak. Ha mást nem nézünk, csak azt, hogy ennyi ember visszatalált az életbe, hogy ennyi család körülményei ismét rendezettek lettek, már megérte, hogy van ez a klub. A vonzerejéről már nem is beszélek. Mert híre van a városban. Jó híre.

Távolabbi cél

A városi egyesített egészségügyi intézmények igazgató főorvosa, dr. Keresztes Miklós is szolgál egy jó hírrel:

— Távlati tervünk az, hogy, mentálhigiénés centrumot alakítunk ki Gödöllőn. Benne kap helyet az idegbeteggondozó intézet, a neurózis szakrendelés. itt dolgoznának a pszichológusok, itt folyna az al- koholelvonó-kúra is. Olyanféle központ létrehozásán fáradozunk, amelyben komplett szakembergárda állna rendelkezésre az alkoholizmus — és az öngyilkosságok — megfékezésére. Elmondhatom, hogy Pest megye egészségügyi szakvezetése messzemenően támogat bennünket elképzeléseinkben.

A ma nyilvántartott alkoholbetegek között még sokan vannak, akik megszabadulhatnának az ital rabságából, ha találnának valamiféle kapaszkodót. De van-e ilyen? Mint Gödöllőn láttuk, van. És köny- nyen rá is lehet lelni. Ehhez csak az kell, hogy forduljon egyet a társadalom szemlélete ez ügyben is. Hogy ne az ittast pártfogoljuk, ha fel akarja költeni a rendőr. Hogy ne mondjuk ki: nem is ember az olyan, aki nem iszik egy kört a haverjaival. Hogy vegyük észre:,aki rendszeresen iszik, végzetes útra indul. Fogjuk meg a kezét. Ne restelljük.

Bálint Ibolya (Vége)

Sáiváron, Tökölön, Szikszón

Környezetvédő eljárások

Nagyszabású rekonstrukciós program kezdődött tavaly az állati fehérje takarmányokat előállító'vállalatnál; a korszerűsítést három évre tervezik, s ehhez több mint 700 millió forintos támogatást kapnak, részben központi forrásokból, részben a Gabona Tröszt fejlesztési alapjából. A rekonstrukcióval megszüntetik a környezet szennyezését — az ilyen üzemek erről nevezetesek, nemcsak itthon, hanem külföldön is —, mindenekelőtt a lakosság által joggal kifogásolt levegőrontás terjedését akadályozzák meg. Sárváron, Tökölön és Szikszón jelentős ihűszaki átalakításokra kerül sor.

Tavaly a rekonstrukció első évében Sárváron és Tökölön láttak munkához: korszerű műszaki berendezéseket vásároltak és megkezdték az épületátalakításokat. A külföldön alkalmazott korszerű technológiák már azt is lehetővé teszik, hogy az ilyen feldolgozó üzemek közvetlen szomszédságában akár élelmiszerfeldolgozók üzemeljenek. A sárvári telepen hasonlóan modern egységeket szerelnek fel, az importberendezések teljesítményét érdekes megoldással még fokozzák is. Több száz négyzetméter nagyságú kádakat építenek, és az ezekben elhelyezett különféle növényekkel öntisztító hatást is elérnek. A főváros környéki tököli üzemben szintén jól halad a munka a környezet- szennyezés megakadályozására. Szikszón némi késéssel indul a beruházás, ám, itt később lehetőség leSz a lemaradás pótlására.

| Hetvennégy éve « nők milliói kezdtek--------------zz.------ harcolni az egyenlőtlenség és az elnyomás ellen. A nőik anyai, dolgozói és állampolgári jogai a világ számos országában valósággá váltak. Több -országban a nők a diszkriminációt felszámoló fontos törvényeket harcoltak ki és napjainkban e törvények megvalósításáért küzdenek.

Ha

rminckilenc éve szabad hazánkban kedvezőbb körülmények között, a párt irányításával valósul meg a nők társadalmi felemelkedése. Pártunk és társadalmunk közel négy évtizede számos ténnyel bizonyítja, milyen méltó hely illeti meg az asszonyokat * szocializmus építésében.

Az MSZMP XII. kongresszusa megállapította: „A nők a munkában, a családban, a közéletben növekvő hozzáértéssel, tiszteletre méltó szorgalommal és becsülettel teljesítik a rájuk háruló kötelezettségeket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban kiteljesedik. Mégsem lehetünk elégedettek. Változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a nők helyzetére;, tovább kell javítaná egyenlő esélyeiknek, valamint a kereső foglalkozás és az anyaság együttes vállalásának gazdasági, kulturális és tudati feltételeit. Ezt elő kell segíteni szak- képzettségük emelésével, szociális intézkedésekkel. a szolgáltatások bővítésével, a nők társadalmi szerepét lebecsülő maradi nézetek leküzdésével. Fontos, hogy a nők aránya — a társadalomban elfoglalt szerepüknek megfelelően — növekedjék a vezető beosztásban és a választott tisztségekben.”

Pest megyében is ennek és a Központi Bizottság 1970-ben hozott nőpolitikái határozatának szellemében dolgozunk. A nőkérdés megoldása mindinkább beilleszkedik a napi politikai munkába.

A nők gondolkodásmódja is szembetűnően változott: mindenütt hangoztatják véleményüket és részt vesznek a közéletben. Ez akikor is igaz, ha a nők egy kis rétege még idegenkedik a társadalmi, közösségi cselekvéstől. Fejlődött a férfiak szemlélete is. Mind ritkább a női munkát még mindig leértékelő nézet. Ma még előfordul, hogy azonos feltételek mellett is férfit neveznek ki vezető beosztásba, de a korábbinál már jóval több a női vezető.

I Tavaly elei-n- mintegy 490 ezer nő élt a

J-------- ' megye oen, tíz százalékkal több.

mint 1970 januárjaoan, és közülük 195j ezer aktív kereső. Az első és'egyik legfóntosaob kérdés, hogy a jelentős társadalmi rétegnek milyen a gazdasasi aktivitása, a munkamegosztásban való részvétele. Tapasztalataink szerint o nők foglalkoztatása csaknem teljessé vált. Az aktív keresőkön belüli arányuk az .1970. évi 43,8-ról 45,5 százalékra emelkedett, ami egy százalékkal jobb az országosnál. Min- ,denki dolgozhat, aki akar. Ez a tény gazdasági függetlenséget és biztonságérzetet ad a nőnek.

Az ország legnagyobb munkáslakta megyéje Pest megye. Az itt élő aktív kereső nők csaknem 60 százaléka tartozik a munkásosztályhoz, ez országosan 50 százalék. Az életformát is befolyásolja, hogy jelenleg a megyében lakó dolgozó nőknek mintegy 40 százaléka naponta ingázik. i

Megváltozott a nők foglalkoztatása az egyes népgazdasági ágakban is.. Figyelemre méltó, hogy a megye iparában dolgozóknak már több mint a fele, a kereskedelemben foglalkoztatottaknak több mint a 63 százaléka, a nem termelő ágazatokban dolgozóknak több mint 62 százaléka nő. Jellemző, hogy egyes foglalkozási ágak szőkébb pátriánkban is rohamosan elnőiesednek. Példaként említem Szentendrét, ahol a pedagógusok 95. az egészségügyi dolgozók 65, a kereskedelmi dolgozóik 95 százaléka nő. Hasonló a helyzet az igazságügy területén is. A megye ügyészeinek például a 45. a bírák 50 százaléka asszony.

Köszönet illeti a lányok és asszonyok majdnem kétszázezres seregét, akik a nehezebb gazdasági feltételek között is derekasan helytálltak, illetve helytállnak a termelő- munkában, a helyi tervek teljesítésében, a munkaversenyben.

Az elmúlt évtizedben javultak a munkakörülmények. gyarapodtak a szociális létesítmények. Az új beruházások, a rekonstrukciók kedvezően befolyásolták a munkafeltételeket. Az egészséget fokozatosan károsító, veszélyes, tiltott munkakörökben nők nem dolgozhatnak.

I Az MSZMP Központi Bizottságának és a !

___________kormánynak erre vonatkozó hatá

rozata is hangsúlyozta az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv gyakorlati alkalmazását. Az elmúlt évtizedben végrehajtott központi bérintézkedések javították az arányokat, ugyanis a női bérek gyorsabban növekedtek az átlagosnál. Magasabb bérhez jutottak a több műszakban dolgozó vállalatok, vagy ahol a nők aránya az átlagosnál magasabb volt, mint az egészségügy, oktatás, köz- művelődés, ami szintén hozzájárult az indokolatlan különbségek mérséklődéséhez.

Mindebből nem következik, hogy ne volna baj egyes helyeken a szemlélettel, a maradi- sággal, ami ne sújtaná hátrányosan a nődolgozókat. Van vállalat, ahol ma is megsértik az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Azt az elvet is érvényesítve, hogy aki több, jobb minőségű munkát végez, több bért is kapjon, ezt fel kell használni a jó és kiemelkedő teljesítményeket nyújtó nők munkájának elismerésére. A gazdaságok helyi erőforrásait a

jövőben is fel kell használni a nők szociális és munkakörülményeinek javítására. Az irányító pártszerveknek a káderképzési terveikkel összhangban gondoskodniuk kell a nők vezetővé neveléséről.

Mindez arra kötelezi a pártszerveket és szervezeteket, hogy a nőpolitikái határozat eddiginél következetesebb végrehajtását kezdeményezzék. s teremtsék meg annak megvalósítási feltételeit.

Az anyagi mellett az erkölcsi elismerés is kifejezésre jut. Tíz evre visszapillantva, a kormanyiKl tűnte tettednek 30 százaléka volt no. ázamosan részesültek miniszteri elismerésben, vagy vállalata kitüntetésben. A megyeijén a nők kapták a kormány Kitüntetések es a kiválódolgozó-jelvények 42 százalékát, a miniszteri kitüntetések 36 százalezát.

Jelentős eredményeink közé soroljuk azt, hogy főleg a fiatalabb korosztályok, valamint az iparban és kereskedelemben dolgozó nők közül mind többen tanulnak, képezin tovább magukat. Ez a tendencia hosszú evek óta tart Befolyásolja ezt természetesen a munkahely, a család, a gyermekek száma is. Vitathatatlanul nagyobb teher hárul a munka mellett tanúié nőkre, mint a hasonló helyzetben levő férfiakra. A Csepel Autógyárban 1981—1983 között 624 nő végzett szakmunkás-, szakmásító, betanítottmunkás- és egyéb tanfolyamot. A váci HAGY-ban gz elmúlt két év alatt 32 nő szakmunkásbizonyítványt, 26 fizikai dolgozó nő pedig közép-, illetve felsőfokú állami iskolai végzettséget szerzett. A Fortéban 1981—1983 között 38 nő szakmunkás képesítést kapott. A kereskedelemben — a foglalkoztatottak 80—85 százaléka nő — a nődolgozóik mintegy 75—80 százaléka szakképzett. A kereskedelmi vállalatok a nők továbbképzésének költségeit vállalják, ezzel is ösztönöznek a továbbtanulásra (Vác, Cegléd),

I ÁítslánOS tapasztalat, hogy a szakképzés

J

_________területén bizonyos fokú stagnálás

észlel

hető, amely összefügg a gazdasági egységek pénzügyi helyzetével is. Különösen az utóbbi években a megye több vállalata és szövetkezete kezdeményezte a gyesen levő kismamák továbbképzésének megszervezését.

Ma már több mint 54 ezer nő vesz részt politiKai képzésben. Meggyőződésünk, hogy világnézeti fejlődésük pozitívan hat a munkahelyi, csaiaai környezetre, gyermekeik magatartására és a közéletben való részvételre. Vgy véljük, megvalósulóban vannak. Lenin szavai, amit 192i-ben a mUnkásnok nemzetközi ünnepén mondott: a tömegeket nem lehet bevonni a politikába, ha nem vonjuk be a politikába a nőket. Társadalmunknak nemcsak a nők munkájára, hanem tudására, műveltségére és szívére is szüksége van. Nők nélkül nincs igazi tömegmozgalom. Az elmúlt években sok fiatal nő került a politikai mozgalomba, összességében nagyobb lett a nők aránya a párt-, állami és társadalmi szervezetek vezető testületéiben. A választott tisztségekben levő nők döntő többsége megállja a helyét, munkájukat. elismeri a közvélemény. A megyében az első számú vezetők között a nők aránya 31,1 százalék, az országos átlag 28 százalék. Jellemző, hogy államigazgatás, pártós társadalmi területen dolgoznak. A gazdasági szférában változatlanul lassú a fejlődés.

A társadalmi összefogás szép példájaként emltíhetjük azt a mozgalmat, amely az óvodai helyek gyarapításáért bontakozott ki a megyében. Vállalati és szövetkezeti kollektívák, szocialista brigádok keze munkája nyomán és a tanácsi fejlesztés eredményeként tíz év alatt több mint 15 ezer új óvodai hely várja a gyermekeket és számuk ma csaknem eléri a 33 ezret. Az igények azonban itt is nagyobbak. Még mindig megközelítőleg 6000 gyermek felvételét kellett elutasítani. A helyzetet és a fejlődést jól kifejezik az alábbi adatok: bölcsődében 1980-ban 803 387 férőhely, 1983- ban 914 072 férőhely (kihasználtsági fok jelenleg is 130 százalékos), óvodai ellátás a megyében 86 százalékos, városokban szinte 100 százalékos az igények kielégítése.

A sikerek az összefogás, az együttes erőfeszítés eredményei. A nők helytállása a gazdasági építőmunkában, széles körű részvételük a társadalmi és közéletben a jövőben is nélkülözhetetlen feltétele előrehaladásunknak és Ima is sok még a tennivaló ezen a téren is, de a nőpolitikái feladatok teljes megoldása is csak szocialista építőmunkánk egészének sikereivel együtt képzelhető el.

A nemzetközi nőnapon a megye minden üzemében, intézményében tisztelettel köszöntik a dolgozó nőket, az édesanyákat. Kívánjuk, hogv a nemzedékek egész sorát neveljék fel, békében és biztonságban éljenek. Szocialista építőmunkájukkal, szorgalmukkal és hivatásuk teljesítésével, újabb tettekkel járuljanak hozzá a nemzetközi nőnap ünnepléséhez.

| Kiváló alkalom ez a nap arra. hogy ne -----------csak illően köszöntsük asszonyainkat. lányainkat, hanem bemutassuk; a hétköznapokon, az élet sűrűjében is tiszteljük, becsüljük őket és velük együtt azon fáradozzunk, hogy megkönnyítsük azoknak az életét, akik a mi örömünkre is új emberkéknek adnak életet, akik megtanítják gyermekeinket az első szóra, akik szebbé teszik mindennapjainkat. akik ténylegesen egyenjogú tagjai társadalmunknak nemcsak a io<mk gyakorlásában, hanem a kötelességek tpiíesftésében is DR. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára