Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-07 / 56. szám

2 ^ßßMao 1984. MÁRCIUS 7., SZERDA Csemyenko beszéde a pártmunka feladatairól Alkotóén fejlesztjük Konsztantyin Csemyenko, az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában a központi bizottság apparátusának munkatársaival találkozott. A találkozón beszédet mon­dott, amelyben mindenekelőtt arról szólt, hogy milyen feladatok állnak a pártbizottságok előtt a XXVI. kong­resszuson és az azt követő KB-üléseken hozott határo­zatok végrehajtásában.' A központi bizottság feb­ruári ülése, a legfelsőbb ta­nácsi választások ékesen bi­zonyították o párt és a nép megbonthatatlan egységét, a párt sorainak tömörségét — idéz a TASZSZ rövid ismerte­tése Konsztantyin Csernyenko beszédéből. A főtitkár rámutatott: ennek az egységnek legfőbb meg­nyilvánulása, hogy nemcsak követjük, hanem bátran és al- kotóan fejlesztjük is a kijelölt irányvonalat. Ez pártunk leni­ni hagyománya, ez politikánk folytonosságának értelme. Az SZKP KB a kollektiven kidolgozott irányvonal meg­valósítása során, a párt és a nép erőfeszítéseit arra irá­nyítja, hogy növeljék a nép­gazdaság hatékonyságát, ja­vítsák az ideológiai munkát, aktivizálják az érett szocia­lizmus tökéletesítésének va­lamennyi folyamatát, tovább szilárdítsák a Szovjetunió nemzetközi pozícióit — mon­dotta a szónok, majd hang­súlyozta, hogy a vezető párt­ós állami szervek, mint min­dig, most is a gazdaság fej­lesztésére összpontosítják a legnagyobb figyelmet. Most úgy kell dolgozni, hogy az 1984-es évi feladatokat ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük. Ehhez ki kell ak­náznunk népgazdaságunk va­lamennyi lehetőségét, a lema­radozó részlegeket idejében a megfelelő szintre kell hoz­nunk, A PB és a KB titkársága állandóan szem előtt tartja az élelmiszer- és az energiaprog­ram végrehajtásának folya­matát, az egyes termelési ágazatok fejlesztésében mu­tatkozó aránytalanságok, a beruházásokban és a közleke­désben tapasztalható hiányos­ságok kiküszöbölését. A külpolitikáról szólva be­szédében az SZKP KB főtit­kára kiemelte: továbbra is fejleszteni kell a tartós béke biztosítására, a háborús ve­szély elhárítására irányuló konstruktív irányvonalat. A pártnak a szovjet nép előtt az a legfontosabb feladata, hogy szavatolja a haza megbízható védelmét. Konsztantyin Csernyenko rámutatott arra, hogy az or­szág eiött álló feladatok meg­oldása közvetlenül a pártira- nyítás színvonalának emelésé­től függ. Napirenden van te­hát a pártmunka stílusának és módszereinek további ja­vítása. Az apparátus a közvetítő a központi bizottságtól le egé­szen a járási pártbizottságig, s rajta keresztül érvényesül az SZKP politikájának megvaló­sítására irányuló akarat, a társadalmi fejlődés bonyolult folyamatának irányítása. A párt az apparátus minden egyes dolgozójával szemben különleges követelményeket támaszt. A pártbizottságoknak mun­kájukban abból kell kiindul­mCsAK RÖVIDEN...a ANDREJ GROMIKO, az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese, külügymi­niszter, kedden Moszkvában fogadta a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság moszkvai nagykövetét. A találkozót a diplomata kérte. A meleg, ba­ráti légkörű megbeszélésen a szovjet—koréai kapcsolatok to­vábbfejlesztésével összefüggő és más, kölcsönös érdeklődés­re számottartó kérdéseket vi­tattak meg. NAKASZONE JASZUHIRO japán miniszterelnök március 23-tól 26-ig hivatalos látoga­tást tesz Pekingben. Tárgyal kínai kollégájával, Csao Ce- janggal, találkozik Hu Jao- panggal, a KKP KB főtitkárá­val és fogadja őt Teng Hsziao- ping, a KKP Központi Tanács­adó Bizottságának elnöke. niuk, hogy politikai szervek és politikai eszközöket alkal­maznak. Nem a gazdasági és tanácsi szervek megkerülésé­vel szervezik a feladatok vég­rehajtását, hanem e szervek útján. A jelenlegi körülmények kö­zött a munkát jobban a párt határozatainak megvalósításá­ra, s a megvalósítás ellenőrzé­sére kell irányítani. E kérdé­sekben semmilyen körülmé­nyek között sem szabad csök­kenteni a követelményeket. Elvi alapon kell elbírálni azo­kat a vezetőket, akik néha meghiúsítják a kijelölt felada­tok megvalósítását. Az ellenőr, zés javításában a gyákorlati szervezési tevékenységre, a dol­gok személyes ellenőrzésére kell támaszkodni. Bírálatban részesültek a pa­pírmunka, az ülésezések, s a bürokrácia más tényei. Figyel­met kell fordítani e hiányossá­gok lehető leggyorsabb kikü­szöbölésére. Rendkívül fontos, hogyan dolgozzák fel a pártbizottsá­gok a társadalmi információ olyan fontos forrásait, mint a dolgozók levelei és beadványai. Minden egyes pártmunkásnak hűnek kell maradnia a lenini hagyományokhoz, s figyelmet kell fordítania a dolgozók szükségleteire és igényeire. Nem szabad megengedni, hogy akárcsak a legkisebb mérték­ben is lazuljon a dolgozókkal fennálló élő kapcsolat. A TASZSZ a továbbiakban beszámol arról, hogy Konsz­tantyin Csernyenko részlete­sen szólt a párt központi bi­zottsága apparátusának soron következő feladatairól, s külö­nösen aláhúzta annak fontos­ságát, hogy a központi bizott­ság osztályai hogyan működ­jenek együtt a helyi pártbi­zottságokkal. Országjáró körút Usztyinov Indiában A hivatalos látogatáson In­diában tartózkodó Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KP PB tagja, szovjet honvé­delmi miniszter' és kísérete kedden országjáró körútra in­dult. Usztyinov marsall ellátoga­tott a Maharastra államban levő Naszik városba, ahol meg­tekintett egy repülőgépgyárat. A szovjet honvédelmi minisz­ter a gyárban tartott gyűlésen a munkások és mérnökök előtt mondott beszédében méltatta a két ország közti gyümölcsöző együttműködést. Ugyancsak tegnap Indira Gandhi indiai miniszterelnök fogadta Usztyinovot. A szavazás végeredménye (Folytatás az I. oldalról.) meg Markov — a választások előkészítése és lefolyása alatt ügyelt a törvényességre, a szükséges feltételek biztosítá­sára. Mint a bizottság leg­utóbbi ülésén elhangzott ér­tékelés is megállapította, a választások szervezetten, fe­gyelmezetten, az alkotmány és a választói törvény előírásai­val összhangban zajlottak le. Kérdésre válaszolva, Mar­kov kitért arra, hogy — mint azt a választási törvény is tartalmazza — a választások­kal kapcsolatos valamennyi kéltséget az állam fedezi. Az idei választások összköltsége 16 millió rubel volt. Leplezik a nézetkülönbségeket Reagan—Kohl találkozó A politikai és ideológiai ro­konvonások aláhúzása és az ellentétek jelentőségének tá­jt Varsói Szerződés javaslatának visszhangja Még nincs érdemi válasz A NATO központjában ked­den általában nem fűztek semmiféle érdemi megjegy­zést a Varsói Szerződés orszá­gainak előző nap közzétett ja­vaslataihoz a katonai költség- vetések kölcsönös befagyasztá­sáról, illetve csökkentéséről. NATO-körökben arra hivat­koznak, hogy ez az ajánlat kevésbé részletes formában elhangzott már a múlt évi (1983. januári) prágai nyilat­kozatban, az ugyanazon év júniusában Moszkvában köz­zétett nyilatkozatban és Gro- miko szovjet külügyminiszter idén Stockholmban mondott beszédében. NATO-személyiségek — mint a Reuter jelentette — ugyanakkor közölték, hogy a nyugat-európai kormányok gondosan tanulmányozni fog­ják a javaslatokat. Egyidejűleg egy magát meg­nevezni nem kívánó amerikai NATO-tisztségviselő „rutinsze­rű” elutasító hangnemben nyilatkozott. Kijelentette, hogy a javaslatok az Egyesült Ál­lamok és szövetségesei szem­pontjából „a legkevésbé ígé­retesek” az eddigi fegyverzet­korlátozási tervezetek közül. Elsősorban azt kifogásolta, hogy a hétfői javaslatok „in­kább a katonai kiadásokra, mintsem a fegyverek gyártá­sának mértékére vonatkoz­nak”. gadása jegyében fejeződött be kedden Washingtonban Hel­mut Kohl nyugatnémet kan­cellár kétnapos munkalátoga­tása. Kérdésekre válaszolva Kohl beismerte, hogy bár sürgette Reagant a mielőbbi kapcsolat- felvételre a Szovjetunió veze­tőivel, „a választási kampány tetőfokán erre aligha lesz le­hetőség, s kérdéses, hogy az addig hátralevő idő elegem dő-e valamire”. A fegyverkorlátozása tár­gyalások felújításával kapcso­latban Kohl szintén nem ka­pott biztatást, így az amerikai és a nyugatnémet gondolkodás azonosságának igazolására azt hozta fel, hogy a nyugati fél a bécsi haderőcsökkentési és a genfi vegyifegyver-tárgyalá- sokon készül új tervezetekkel előállni. A középhatótávolságú rakéták témájában az NSZK Kohl szerint fenntartás nélkül az amerikai pozíciót támogat­ja. NEM MOST JAVASOLTAK először a szocialista országok, a Varsói Szerződés tagállamai a katonai költségvetések köl­csönös csökkentését. A Szov­jetunió közvetlenül a II. vi­lágháború utáni években elő­terjesztett ilyen elképzelést Az ENSZ legelső közgyűlési ülésszakán került a világszer­vezet elé a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről szóló szovjet előterjesztés, amely már leszögezte, hogy a katonai költségvetések jelen­tős csökkentése „megszabadí­taná az emberiséget azoktól a súlyos gazdasági terhektől, amelyet a fegyverzetre fordí­tott hatalmas összegek jelen­tenek”. Csaknem két évtizeddel ké­sőbb, az SZKP XXIV. kong­resszusán elfogadott béke­program is aláhúzta, hogy a Szovjetunió „kész a megálla­podásra a katonai költségveté­sek, mindenekelőtt a_ nagyha­talmak katonai költségvetései­nek csökkentéséről”. Ezután a szovjet delegáció az ENSZ- közgyűlés XXVII. ülésszaka elé már konkrét tervezetet terjesztett a Biztonsági Tanács állandó tagjai katonai költség- vetésének 10 százalékos csök­kentéséről és arról, hogy az így megtakarított összegeket a fejlődő országok támogatásá­ra fordítsák. A közgyűlés egyetértéséről biztosította a szovjet tervezetet, szakértői bizottságot küldött ki a lehető­ségek megvizsgálására, s en­nek jelentése el is készült — gyakorlati lépésekre azonban, a NATO tagállamainak, min­denekelőtt az Egyesült Álla­7Háttér SÚLYOS GAZDASÁGI TEHER moknak elutasító magatartá­sa miatt nem került sor. Szov­jet részről egyébként azóta közölték: a csökkentésre vo­natkozó javaslat változatlanul fennáll, s készek megvitatni akár abszolút összegű, akár százalékos csökkentés lehető­ségét a Biztonsági Tanács más tagjaival. A javaslat szerint az ilyen lépés az első lenne a fegyverkezésre fordított kiadá­sok korlátozása sorában — azt a többi ENSZ-tagállam követhetné. Nem kell külön bizonygatni, hogy a katonai kiadások ha­talmas terheket rónak az em­beriségre. Tavaly csupán a NATO tagállamaiban egy la­kosra átlagosan több mint 450 dollárnyi jutott belőlük, s is­mert adat, hogy a NATO fenn­állása óta tagállamai több mint 13 trillió dollárt fordí­tottak fegyverkezésre. Az At­lanti Szövetség egyébként 1978-ban külön határozatot is hozott arról, hogy évente — az inflációs áremelkedések fedezésén túlmenően — tagál­lamai legalább három száza­lékkal növelik katonai költ­ségvetésüket. Ha e határozatot gazdasági nehézségek miatt nem is mindegyikük képes teljesíteni, vannak közöttük olyanok — mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok —, amelyek alaposan „túlteljesíthetik a normát”. A REAGAN-KORMÁNYZAT hatalomra kerülte óta Wa­shington megsokszorozta a ka­tonai költségvetés kiadásait, mindenekelőtt az új fegyverek és fegyverrendszerek, főként a tömegpusztító fegyverek be­szerzésére fordított összegeket. Nyilvánvaló, hogy a szüksé­ges válaszintézkedések a szo­cialista országoktól is jelentős kiadásokat követelnek — leg­utóbb éppen Konsztantyin Csernyenko. az SZKP KB fő­titkára utalt erre a múlt hé­ten elhangzott beszédében. S ha ez a növekedés a vezető tőkés országokban sem egyér­telműen „gazdaságösztönző” — ahogy azt gyakran hallani egyes érvelésekben — hiszen például a szociális célokra fordítandó összegek jelentős csökkentésével tudják még ezek az országok is előterem­teni a katonai kiadások fede­zetét, addig teljességgel vilá­gos. hogy a szocialista orszá­gokban a katonai kiadások más fontos teendők elől ve­szik el az eszközök egy részét. A Varsói Szerződés tagálla­mai tavaly januárban, a po­litikai tanácskozó testület prágai ülésszakán terjesztet­ték elő azt az átfogó terveze­tet, amelynek a katonai költ­ségvetések csökkentésére vo­Befsjeződtek a magyar—csehszlovák tárgyalások Közlemény a látogatásról Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának elnöke 1984. március 5—6-án baráti látogatást tett hazánkban. A látogatásról közleményt adtak ki. amelyet az alábbiakban is­mertetünk. A két kormányfő tájékoztat­ta egymást országaik szocialis­ta építőmunkájának eredmé­nyeiről. Áttekintették a két­oldalú kapcsolatok helyzetét és fejlesztésének feladatait. Véleményt cseréltek a nemzet­közi helyzet időszerű . kérdé­seiről, a két ország külpoliti­kai tevékenységéről. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság sokoldalú együttmű­ködése a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista interna­cionalizmus elvei alapján, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében ered­ményesen fejlődik. Kedvezően értékelték a két ország gazdasági együttműkö­dését. amelyet az utóbbi évek­ben is a dinamikus fejlődés jellemez. A miniszterelnökök nagyra értékelték az együttműködés fejlődését a tudomány, a kul­túra, az oktatás, a sport és az idegenforgalom területén. Egyetértettek abban, hogy to­vábbi erőfeszítéseket kell ten­ni a két testvéri ország népei forradalmi mozgalma történel­mének, kultúrájának, szocia­lista építőmunkája eredmé­nyei és időszerű feladatainak kölcsönös megismertetésére. Hangsúlyozták, hogy a nem­zetiségi kérdés lenini megol­dása a Magyar Népköztársa­ságban és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban hozzá­járul a két ország népei ba­rátságának erősítéséhez. A miniszterelnökök aggoda­lommal állapították meg, hogy a nemzetközi helyzet az USA és a NATO legagresszívebb köreinek politikája következ­tében továbbra is bonyolult és feszült. A tárgyaló felek emlékez­tettek a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületének 1983. januári prágai ülésén és a hét szocialista ország párt­ós állami vezetőinek 1983. jú­niusi moszkvai találkozóján elfogadott dokumentumokra, melyekben kifejezésre jutott, hogy a Varsói Szerződés tag­államai semmiképpen sem en­gedik megbontani a katonai erőegyensúlyt. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az ame­rikai középhatótávolságú ra­kéták telepítésének megkezdé­se néhány nyugat-európai or­szágban. növelte a békét fe­nyegető veszélyeket. Az adott helyzetben a Varsói Szerződés tagállamai arra kényszerültek, hogy megfelelő ellenintézke­déseket tegyenek védelmük és biztonságuk, a katonai erő- egyensúly megőrzése érdeké­ben. Lázár György és Lubomír Strougal megbeszélései a tel­jes nézetazonosság és az elv­társi együttműködés légköré­ben folytak. Lubomír Strougal Lázár Györgyöt csehszlovákiai láto­gatásra hívta meg, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Összeülnek a polgárháborús ellenfelek Előkészületek a konferenciára y Az Izraellel kötött külön- í megállapodásnak a libano- ni kormány által történt érvénytelenítése eltávolítot- ^ ta az útból a nemzeti meg- á békélés legfőbb akadályát, ^ reális lehetőséget teremtett ^ az elhúzódó polgárháborús ^ válság politikai rendezésére. 4 Egy-két disszonáns hangtól í eltekintve ez a libanoni po- ? litikai és vallási vezetők ^ egybecsengő véleménye. A bizakodó közhangulatot mi sem tükrözi jobban, mint a dollár árfolyamának draszti­kus csökkenése, a libanoni font ugrásszerű felértékelődé­se. natkozó javaslat is szerves ré­sze volt. A most előterjesz­tett elképzelések konkrét for­mába öntik ezt az általános elképzelést. Kiindulópontjuk a lépcsőzetesség: előbb olyan lépéseket kellene tenni, ame­lyek viszonylag könnyebben megvalósíthatóak, s ezek után lehetne ráférni az átfogóbb csökkentésre. Az első lépés szinte csak jelkép, a jószándék bizonyítá­sa lenne: egyszeri, kis méretű, önként vállalt csökkentés végrehajtása. Ezt követhetné a katonai kiadások szintjének adott időre szóló befagyasztá­sa. Mindez átfogó szerződések, bonyolult tárgyalások nélkül is megvalósítható. A további lépcsőfokok — a két katonai tömb nukleáris nagyhatalmai­nak általános katonai büdzsé csökkentése, a konkrét lesze­relési intézkedések következ­ményeként jelentkező megta­karításból származó kölcsönös csökkentés, a katonai kiadá­sok felső szintjének meghatá­rozása — már bonyolultabb eszközöket követelnek, nehe­zebb tárgyalásokat igényelnek, de ha az első, egyszerűbb lé­pés bizonyítaná a jószándékot, ez a nehezebb szakasz is vala­mivel könnyebben járható lenne. A KATONAI TERHEK csökkentése nyilvánvalóan minden nép — ha nem is minden kormány — számára vonzó perspektíva. Az ilyen iptézkedések megkezdése pe­dig minden bizonnyal sokat javítana a nemzetközi légkö­rön. Kis Csaba M; gkezdődtek az- előkészü­letek a műit év novemberében felfüggesztett nemzeti megbé­kélési konferencia felújításá­ra. Bizonyosra vehető, hogy a tárgyalások második fordulója a jövő hétfőn nyílik meg a svájci Lausanne-ban. Egyelőre a polgárháborús ellenfelek egyike sem közölte, hogy ilyen vagy olyan okból nem vesz részt a találkozón. Nyíltan csupán a falangista vezetésű jobboldali milíciák parancsnoki tanácsa helyezke­dett szembe a „szíriai nyomás” következményének minősített érvénytelenítő döntéssel. A Fa­langista Párt Központi Bizott­sága _zonban teljes támogatá­sáról biztosította Dzsemajel elnököt és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a párt tagjai egységről, fegyelmezettségről tesznek majd tanúbizonyságot, tartózkodnak minden elhajló kezdeményezéstől. Az ellenzéki Nemzeti Meg- mentési Front és a vele szövet­séges síita AMAL-mozgalom közölte, hogy közös dokumen­tumban terjeszti a megbékélési tanácskozás elé a Libanon jö­vőjét érintő reformjavaslatait. Szíria és Szaúd-Arábia meg­figyelővel képviselteti magát a svájci értekezleten. Vegyi fegyverek Iraki cáfolat Adnan Hairallah Talfah tá­bornok, iraki hadügyminiszter kedden Bagdadban tartott saj­tóértekezletén kategorikusan cáfolta azokat az iráni és amerikai vádakat, melyek sze­rint Irak vegyi fegyvereket al­kalmaz az Irán elleni háború­ban. Az iraki hadügyminiszter élesen bírálta az Egyesült Ál­lamokat, o személy szerint a washingtoni külügyminiszté­rium szóvivőjét, amiért „el­hamarkodottan megerősítette ezt az alattomos hazugságot, ráadásul anélkül, hogy Tehe­rán egyáltalán felkérte volna erre”. A miniszter — utalva az Egyesült Államoknak a viet­nami háborúban alkalmazott brutális módszereire — egye­bekben hangsúlyozta: éppen Washingtonnak van a legcse­kélyebb jogalapja arra, hogy a hadviseléssel kapcsolatban erkölcsi kérdésekről beszéljen.

Next

/
Thumbnails
Contents