Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

1984. MÁRCIUS 6., KEDD Pest « Wf.tJl/j 3 á törpe nem téved A Szerszámgépipari Művek halásztelki fejlesztő intézet'ben már nincs több javítanivaló a „törpén”, azaz az MC—403-as meg­munkáló központon. A kisméretű, ezerkarú masina az intézet saját fejlesztése. Esztergál, mar, fúr, menetet vág. akár egy­szerre három munkadarabon is. A programvezérlésű gépen épp (képünkön) Tanács István a törpe megmunkáló központ egyik egységét készíti hosszgyalun. Trencsényi Zoltán felvétele Az MHSZ-bsn Bcsróti f'ga!áík$zé A légfegyveres Európa-baj- nqkságon részt vevő szocialista országok csapatainak vezetői ellátogattak a Magyar Honvé­delmi Szövetség székhazába, ahol baráti beszélgetés kereté­ben ismerkedtek a szövetség tevékenységével. A találkozón jelen volt Kiss Lajos vezérőr­nagy, az MHSZ főtitkára és Páder János, az OTSH elnök- helyettese. Magyar—román Vízügyi tárgyalások Hétfőn Gyulán a Körösvidé­ki Vízügyi Igazgatóság szék­házában magyar—román víz­ügyi tárgyalások kezdődtek. A négynapos eszmecserén a magyar—román vízügyi ve­gyesbizottság témafelelős al­bizottságának szakemberei a múlt évben meghatározott munkaprogramnak megfele­lően a két ország határmenti védtöltéseinek és műszaki be­rendezéseinek működtetésével összefüggő feladatokat egyez­tetik azokra az esetekre, ami­kor összehangolt védekezésre van szükség. Az optimálishoz közel áSSnak Tartalmat kap a munkaverseny Megkezdődött tsz egészséges önszelekció A gazdasági munkaközössé­gek és egyáltalán a kisvállal­kozások térhódításával párhu­zamosan— úgy tűnik —, egy­re csökken a munka verseny hitele, népszerűsége a dolgo­zók szemében. Vácott Berman Zénóval, a Forte munkaver- seny-felelősével eredményeik­ről beszélgettünk. Belépnek a fiatalok A vállalati munkaverseny- mozgalomban szocialista bri­gádok, munkabrigádok és komplex brigádok vesznek részt. A szocialista és munka­brigádok között az a különb­ség, hogy az utóbbiak csak a gazdasági felajánlásaikat te­szik meg, míg a szocialista brigádoknak meg kell felel­niük a szocialista módon dol­gozni, élni és tanulni hármas jelmondat követelményeinek. Dolgozóik több, mint 50 szá­zaléka szocialista brigádtag, s körülbelül 70 százaléka dol­gozik brigádban. A 38 szocialista brigád kö­zül előreláthatólag még az idén kiesik két csapat, ők nem vállalják a továbbiakban a versenyfeltételeket. Ám a létszám nem változik, mert új ifjúsági brigádok lépnek be. Egyébként gyakori pron- léma — mondja Berman Zé­nó —, hogy ha egy rosszul dolgozó brigád feloszlik, azt beolvasztják esetleg egy aranykoszorús kollektívába, és ott rontják az átlagot. Mivel ennek végül is az élenjárók látják kárát, megindult vala­miféle önszelekció. A pénzügyek gazdái Ismertté vált az a rendelet- tervezet, amely szerint a vál­lalatok hatáskörébe kerülnek át a munkaversennyel kap­csolatos pénzügyek. A Főtte vezetői öt éve folyamatosan alakítják a munkaverseny fel­tételeit. hogy ösztönzőbb le­gyen. A komplex brigádok munkáját igyekeznek anyagi­lag is jobban elismerni, ezért a prémiumra, jutalomra szánt pénz odaítélését összekap­csolják a munkaverseny so­rán elért eredményekkel. Az idén a Fortéban két kommunista műszakot szer­veztek, ezeken összesen 1G0U­an vettek részt, az 1100 dol­gozó közül tehát akadt olyan is, aki mindkettőn jelen volt. A társadalmi munkával meg­termelt érték 70 százalékát városfejlesztésre (konkrétan a fürdő építésére) fordították, a többit ifjúsági célokra, KISZ- nek, iskoláknak, óvodáknak adták. A gazdasági vállalá­sokban senki sem ajánlhat fel mennyiségi többletet! Mivel az egyes üzemek term-'^e egymásra épül, az öntödében nyújtott plusz máshol seleji- ként jelentkezne. Viszont az anyag- és energiatakarékos­sággal kapcsolatos minden észrevételt, minőségi javast szívesen vesznek a vezetők. Nem mennyiséget! Az emulziós üzem oldatké­szítői például a veszteségek csökkentését vállalták, másutt pedig azt, hogy használat után minden ezüstös üveget kiöblítenek desztillált vízzel. ismét felhasználják, ami az alján maradt. Bármilyen apróságnak is tűnik.ez — fűzi az. elmon­dottakhoz á munk'averseny- felelős —, már 5 millió forint megtakarításnál tartunk (nye­reségben is kimutatott ered­mény ez). Tavaly a vállalat ennek a kétszeresét, 10 millió forintot spórolt meg anyag- és energiatakarékossággal. Ám amennyiben a számok azért alakultak így, mert mind jobban megközelítik az opti­mális anyagfelhasználás mér­tékét, a csökkenés éppenhogv pozitívum. Berman Zénó sze­rint két éven belül elérik, hogy az anyagfelhasználás szinten tartása lesz a felada­tuk. Az egyes területeken nem egyszerre jutnak el idáig a brigádok. Az értékeléskor tehát különösen figyelni kell arra, hogy nem került-e eset­leg több erőfeszítésbe a 0,005 százalékos megtakarítás, mint a 10 százalékos. El. E. Nem a társadalom böfög, a szemlélet hibás (1.) Egy korsó sör fél konyakkal Egy ember összecsuklot* a pádon. Feje hátral:anyatlott, szeme csukva, alig lélegzik vagy talán már nem is .,. Jünnck-mennsk m llette, van, ki rá se néz, más odapillant, aztán szemérmesen el­fordítja a fejét, megint más rosszallóan hümmög, mire egy fiatal férfi megáll, oda­lép, s mintegy hangosan gondolkodva meg­szólal: rosszul van ez, vagv csak részeg? Ta­nácstalanul toporog még egy darabig, de mivel nem lel partnerre, maga is tovább­áll. Nagyvárosok utcáin megszokott kép. Jobbik esetben az illető valóban csupán it­tas és ha kijózanodik, elmegy a saját lábán. De mi történik, ha beteg? Az utca népe a sok-sok dülöngélő, estért" estére randalíro­zó részeg látványába belefásulva, közöm­bösen tovább megy, a legritkább esetben jut eszébe valakinek, hogy intézkedjék. Üt­ött még a rendőr is jobbnak véli, ha nem látja a jelenetet, hiszen legtöbbször csak meggyűlik a baja az ilyenekkel. Mert amint a közrend őre megkísérli fölráncigálni a teljesen ieittasodott polgárt a pádról, érde­kes módon rögtön altad pártfogója — az ittasnak. Általában azt tartják, hogy Magyarországon félmillióra tehető a nagyivók száma, az az megközelítőleg ennyi al kohoiistával kell számolnunk. Hogy valójában mennyivel, azt senki sem tudja. Az orvo­si álláspontot valamennyien ismerjük az alkohol túlzott fogyasztásának káros voltáról. Ismerjük az Alkoholizmus El­leni Országos Bizottság több mint két évtizedes következe­tes küzdelmének váltakozó kimenetelű csatáit. Tudjuk, hogy a kormány többször is napirendre tűzte az alkoholiz­mus erősödő tendenciájának problémáit, s legutóbb arra kötelezte a már említett bi­zottságot, hogy 1983. decem­ber 31-ig konkrét programot tegyen le e folyamat megfé­kezésének céljából. Részletkérdések De ismerjük-e azoknak a lelki világát, akik miatt ez az egész történik? Tudjuk-e, mi­ben gyökerezik az ivás, mint pótcselekvés, vagy mint affé­le szokás, hagyomány? Ponto­san nem. Én megkíséreltem ez utóbb'ból valamicskét ki­deríteni, amikor arra vállal­koztam, hogy különböző te­lepülésformákon, különböző szakmákban dolgozók köré­ben kérdezősködöm egy ki­csit, s csokorba gyűjtve a hallottakat, megpróbálok le­vonni némi tanulságot. Előre megmondhatom, többre nem mentem, mint a témával fog­lalkozó orvosok, szociológusok, statisztikusok. Am. lehet, hogy valami mást tudtam meg. Olyasmit, ami a nagy tömeg­ben folytatott kutatások fo­lyamán esetleg rejtve marad, mert részletkérdésnek tűnik. Anélkül, hogy beszélgető partnereim nevét közread­nám, rendre beszámolok ösz- szes taoasztalatomról. A tehergépkocsivezetö el­mondta, hogy öten-hatan jár­nak el egy faluból a közleke­dési vállalathoz dolgozni. Nagyjából azonos időben vé­geznek, a munkásszállító bu­szon együtt mennek haza es­ténként. Első útjuk a kocs­mába vezet, ahol mindenki fizet egy kört. Ez — attól füg­gően. hogy hányán vannak — két féldeci konyaktól és két korsó (vagy üveg) sörtől, hat féldeciig és hat korsóig érten dő. Ez tehát a szokásos napi mennyiség. Minden áldott nap — Nem tartja életveszé­lyesnek ezt az ivászatot? Hi szén reggel a . kakasokkal kel nek, még ki sem ürül a szer­vezetükből az alkohol, ami­kor már kocsira ülnek! — Kérem, én ezt egyáltalán nem tartom helyesnek. Nem is szívesen veszek részt az egészben. Nézzen ide, remeg a kezem, alig látok reggelen te. De hát... — Mit de hát...? — Nézze. Az asszony itt született, itt nőtt fel a falu ban. Nekem — meg neki is — el kellene mennünk innen, olyan szégyenben maradnánk, ha én kimaradnék esténként a kocsmázásból. Nem ember az olyan, aki nem fizet egy köri a haverjának. Nem ember az, aki nem iszik egy-egy félde­cit, egy-egy sört. — Amennyit maguk isznak, az nem egy-egy! — Az nem számít. A város nagyüzemében tar­goncát vezet. Emelővillásat. Kérdezem, mi a véleménye az alkoholizmusról? — Akarat kérdése szerin­tem az egész. Ha én nem aka­rok, nem iszom. — És iszik? — Ne tessék engem sérte­getni. En nem iszom. Reggel, mielőtt elindulok ide, a gyár­ba, bekapok egy kupa pálin­kát otthon, mert az jó étvá­gyat csinál a reggelihez. Es­te a szomszéddal vagy az asszonnyal kóstolgatunk egy kis bort, de hát az nem meny- nyiség, liternél több sose fogy el. — Ez minden áldott nap így van? — Így. Kell az egészséghez. Az emésztéshez, tudja. Tudom. Elmondtam a gödöl­lői szakorvosi rendelőintézet­ben ez utóbbi esetet dr. Gei­ger József főorvosnak. Az ő véleménye egészen más volt, mint a targoncavezetőé. — Ha rendszeresen fo­gyasztja a szóban forgó mennyiséget, tehát a pálinka nélkül nem tudja elkezdeni, a bor nélkül meg befejezni a E forrongás végül jó útra visz A kép nem egyértelmű Válasz cikkünkre A fenti címmel jelent meg cikkünk február 10-én, a vállalati gazdasági munkaközösségek, illetve a valóban magánvállalkozásnak számító gazdasági munkaközös­ségek működésének néhány tapasztalatáról, elsősorban olyan szempontból, hogy e közösségekben milyen szere­pük lehet a párt tagjain? k. A megyében több helyen is fölkeltette az érintettek érdeklődését a téma. Az a'áb- biakban a gödöllői városi pártbizottságról érkezett leve­let közöljük. Az 1982. január hónapjá­ban megjelent rendelet alap­ján városunk üzemeiben is megkezdődött a vállalati gaz­dasági munkaközösségek és különböző szakcsoportok szer­vezése, bár szélesebb körben csak az 1933-as év második felében terjedtek el. A vi­szonylag lassú kibontakozás­hoz nagymértékben az is hoz­zájárult, hogy e munkaközös­ségek jogszerű megalakulása adminisztratív úton sok időt vett igénybe. A Pest megyei Hírlap cikke olyan területet mutat be, ahol általában jól és eredményesen működnek a vállalati munkaközösségek, A kép, véleményem szerint nem ilyen egyértelmű. A tovább­fejlesztés érdekében bátran felszínre kell hozni a hiányos­ságokat, hiszen ezek megoldá­sával érhető el az igazi cél — a gmk-k szervezésében, mű­ködtetésében rejlő lehetőségek optimális kihasználása. A mi vállalataink, üzemeink is első­sorban a szűk keresztmetsze­tek feloldására és a jelentkező munkacsúcsok feszültségeinek csökkentése, enyhítése érde­kében alakították meg az első munkaközösségeket. Az eddigi tevékenység igen sok pozitív eredményt mutat, de tény, hogy sok úgy neve­zett hangulati tényező is mu­tatkozik a téma körül. Az ilyen jellegű megnyilvánulá­sok elsősorban azok részéről merülnek fel, akik nem tagjai ezeknek, mert különböző okok miatt nem is lehetnek. Válla­laton belül nagy feladatot je­lent a gmk-k törvényszerű működtetése. A fő munkaidő után végzett tevékenység ta­pasztalatainak alapján sokkal szervezettebb, mint az alap­időben, ami arra is visszave­zethető, hogy lehetőség nyí­lik a munkák előzetes szerve­zésére, az anyagi, technikai feltételek optimális biztosítá­sára. Ez esetben egyazon munkaidőben végzett tevé­kenységért kétszer fizet a vál­lalat. A vállalati gazdasági mun­kaközösségek munkateljesít­ménye is messze felette van az alapidőben végzett tevékeny­ségnek. Ez az említelt előszer- vezésböl, másrészt a főmun­kaidőben történő esetleges rá- pihcnésből adódhat!! A nyolc órai munka után ugyanis el­méletileg nem emelkedhet a dolgozó munkabírása, teljesítő- képessége. Negatív vonásként említhető meg, hogy az így el­érhető jövedelmek miatt egye­sek hajlamosak a fő munka­időt másodlagosnak tekinteni. A szóban forgó munkakö­zösségekben elért 140—150 százalékos teljesítmény min­denképpen utal a fő munka­időben végzett teljesítménykö­vetelmények hiányosságaira. A munkaközösségekben tevé­kenykedő párttagjaink sokat tehetnek a belső fegyelem, a törvényesség megőrr '> e érae kében, de a fő felelős minden­képpen az adott terület gaz­dasági vezetője. A párttagok ezirányú segítsége üzemeink­ben még nem bontakozott ki teljesen. A fő munkaidőben elérhető jövedelmek jelenleg még nem tükrözik kellőképpen a ki­emelkedő és a gyengébb telje­sítmények között meglévő kü­lönbségeket. Ezért továbbra is feladatunk a teljesítmények­nek megfelelő bérezési rend­szer továbbfejlesztése, kiszéle­sítése. A gmk-knak jelentős a munkaerő-megtartó hatása. Több helyen ezzel a céllal szerveztek munkaközössége­ket. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azokban az üzemekben, ahol már a meg­alakuláskor egyeztették a vál­lalati és csoportérdekeket, ahol kizárták a törvénytelen­ség lehetőségeit s pontosan rögzítették az elvárásokat és feladatokat, jól és eredménye­sen működnek a vállalati gaz dasági munkaközösségek. Faska Mihály politikai munkatárs Gödöllő, MSZMP városi bizottsága napot, akkor már megkezdő-, dött szervezetének a roncso­lása. Idő kérdése, hogy mi­kor sorolják hivatalosan is az alkoholbetegek közé. Sajnos, sok ilyen ember van, aki azt gondolja, hogy csak az szá­mit alkoholistának, aki na­ponta lerészegedik az eszmé­letlenségig. Nem így van. A rendszeres alkoholizálás is káros a szervezetre. Fiatal asszony ü! , röntgen- felvételre várva a folyosó padján. Kezét dajkálja, lehet, hogy épp a csuklója tört el. — Elesett? — Igen. Megcsúsztam a konyha kövén és belevágtam a kezem a mosogatóba. Azt hiszem, eltört. Szó szót követ, aztán kide­rül. nem is ment ilyen simán ez a dolog A férje nyilván­tartott alkoholbeteg. Jár is el­vonókúrára, mert a család­dal már odáig jutottak, hogy az asszony elmegy a gyere­kekkel az anyjához, nem élet ez így. Az elvonó azonbati mit sem ér. — Észrevettem én rajta már máskor is, hogy borsza- gú a lehelete, amikor az ideg­gondozóból hazajön. De vala­hogy mindig kimagyarázta, mondván, a bor az hozzá tartozik a kúrához. Elhittem. Egyszer aztán arra vitt az utam, amikor kijött a keze­lésről. Láttam, mit csinál. Az első fánál kikényszerítette ■ a gyomrából a tablettát, vagy amit beadtak neki, aztán irány a kocsma. Hát ettől volt bor- szagú. Ma megint ittasan jött haza az elvonóról, hát megmondtam neki, hogy egy szavát se hiszem többé, fogom i gyerekeket és megyünk. Er­re megütött. Azért estem el.. Menekülés A személyiség mivé lesz az alkohol hatására? A jellem elferdül. Az ember hazudik, csal, bármire képes, csak italhoz jusson. Előbb-utóbb teljesen leépül. Közben kicsú­szik a lába alól a talaj, csa­ládja elhagyja, dolgozni kép­telen, emberi közösség nem fogadja be, kivéve a hozzá hasonló leépült személyisége^ két. Hová vezet ez az út? Utóbb a májzsugorhalálba. Előbb azonoan nagyon sok esetben börtönbe, mert köz­tudott, hogy az alkoholizmus és a bűnözés édestestvérek. Azt kimondtuk, hogy ez az út hová vezet. De tudjuk-e, hogy hol kezdődött? Ha föl­tesszük a kérdést, ki miért iszik, a válaszoknak számta­lan variációit kapjuk. Az elő­zőekben idézetteken kívül: mert nem szeret a feleségem, mert mellőznek a hivatalban, mert sánta vagyok, mert fer­de az arcom és nincs egy lány, aki..mert nálunk a csa­ládban mindenki iszik, mert sok az adósságom, mert testi hibás gyereket szültem, mert nincs egy igaz barátom, mert... És mindez ismétlődően is, több ember szájából Gondo­lom, akad még számtalan egyéb ok. amelyekre én nem bukkantam rá rövid vizsgáló­dásom során. De annyi biztos, hogy a megkérdezettek több­sége valamitől menekül, ami­kor a pohár fenekére néz. Va­lahogy nem találja meg a he­lyét a környezetében, nem ké­pes beilleszkedni És nem is míndip saiá* hibájából Akik­kel én beszélgettem, azokon látni, hogy megszabadulhat­nának az alkohol rabságából, ha találnának valamiféle ka­paszkodót De van-e ilyen? Erre riportom következő ré­szében próbálok válaszolni. Bálint Ibolya (Következik: A szabad sze­mélyiség jogán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents