Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-04 / 54. szám
1984. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP 3 Besorolás az új nomenklatúra szerint lehetőség, amivel élni kell A vállalatoknak 1986. december 31-ig kell az új bérkategória szerint felemelniük azoknak a dolgozóknak a fizetését, akiknél az nem éri el a besorolás alsó szintjét. És ez év december 31-ig szükséges az új bérbesoroláshoz az egyes munkafajták minősítését is elkészíteni. —- Korai hát még a tapasztalatokról kérdezni, de időszerű arról érdeklődni: hogyan fogadták a rendelkezést és tettek-e már valamit a vállalatok? A HÉT HÍRE IPIRK^SVA 9 A Fogyasztók Országos Tanácsa a fogyasztási szerkezet torzulásait elemezte. 9 A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tervhivatal együttműködési megállapodást írt alá. Q Megtartotta közgyűlését a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége. ^ A hét híre az is — mint közöltük —, hogy az iparvállalatok vezetőinek országos értekezletén a tavalyi tevékenységet és az idei feladatokat tekintették át. Gödöllői honosítás Tarka körein: fürt Nehezen találja helyét, ám az országban hozzávetőleg már ezer hektáron termesztik az új takarmánynövényt, a tarka koronafürtöt, amely az Egyesült Államokból származik. Honosításával, nemesítésével a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti kutatóintézetének két szakembere, Bocsa Iván és Harangi László foglalkozik. Elterjesztése hazánkban azért sem könnyű, mert Európában is viszonylag kevés helyen termesztik, s hiányoznak a kellő gyakorlati ismeretek. A hazai honosítás 1971-ben kezdődött. Az első években meglehetősen vegyes eredményeket mutattak a termőtáblák. A hányatott sorsú növény végül, is egyes dunántúli területeken és az Északi-Középhegység déli fekvésű lejtőin találta meg hazai termőtájait. A gazdaságok azért is szívesen foglalkoznak vele, mert a koronafürt megóvja a termőföldet az eróziótól. Ott is előnyben részesítik, ahol mészben szegény a talaj, olyannyira, hogy a lucerna már nem is él meg rajta. A növényt sokfelé legeltetik is, ezzel veszik elejét a gépi betakarítás nehézségeinek. Másodvetésben is tartják, ilyenkor jó kiegészítő jövedelmet ad. Ébredésre vár a főváros tüdeje: a Pilisi Parkerdőgazdaság 35 ezer hektáros területén már minden és mindenki a tavaszra készülődik A sok helyen másfélszáz éves öreg tölgyesek és bükkösök kedvelt kirándulóhelyei a budaoestiek- nek és a megyében élő, a természetjárást kedvelő embereknek. De vajon mivel várja a turistákat ebben az esztendőben az erdő? Fűrészáru a piacon A legszembetűnőbb a változatlanság, ám emellett jó néhány újdonságról is beszámolhatunk. Mint dr. Anda István gazdasági igazgatóhelyettes elmondta, tavaly összesen 19 millió forintot költöttek a parkerdő fenntartására. A beruházások összege több mint 6 és fél millió forint volt, s ebből meglehetősen sokra futotta. Jutott a Szőke-forrás melletti úttörőtáborra, építettek utat a vöröskői emlékműhöz. Dobogókő és Pilisszentke- reszt között pedig családi sí- utat alakítottak ki. Továbbra is tervszerű a fa- kitermelés, az alapanyagot saját üzemeikben dolgozva fel. Az elmúlt évben mintegy 80 ezer köbméter fát vágtak ki. Csak feloldja Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban — úgy tűnik — időben reagáltak. Perei András munkaügyi főosztályvezető úgy tájékoztatott, hogy jövőre náluk mindenki megkapja a kategória szerinti minimális fizetést. Ez a kollektívának körülbelül tizenkét százalékát érinti, és elsősorban a nem szakképzett, a nem nehéz körülmények között dolgozókat, tehát az alsóbb kategóriás, kisebb fizetésűeket. — Az új nomenklatúra feloldja a feszültségeket az alsóbb kategóriákban, de nem jelent alapvető változást a magasabb szakképzettségűek és a vezetők bérezésében. A vállalatok ugyanis a régi (tehát a szűkebb tól-ig határokat megszabó) tarifarendszer adottságait sem használták ki. Az emberek gyakran maguk is számolgatják beállásukat, azaz, hogy a határokhoz képest mekkora a fizetésük. Minél magasabb kategóriába tartozik 18 ezer köbméterből bútoralkatrészt és más fűrészárut gyártottak. Sikeresnek mondhatók fából készült játékaik is, amelyeket a tavalyi Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutattak: mint megtudtuk, a 6 millió forintos termelési értékből félmillió volt az export, ám ez az arány a jövőben várhatóan emelkedik. Fontosnak tartják az erdőgazdaságban, hogy sajátosságaiknak megfelelően alakítsák át az energia-felhasználás szerkezetét, ezért idén a leoencei fa- feldolgozóhoz új hőközoontot telepítenek, amelyben fűrész- porral fűtenek majd. Tanulmány a szervezésről A pilisiek egészében véve eredményes évet zártak, hiszen a tervezett 19 és fél millió forint helyett mintegy 31 millió volt az exportjuk, s a nyereségtervüket is túlteljesítették. Ez évben azonban további tennivalókkal kell megbirkózniuk. Elhatározták egyebek között a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítését. A tanulmányon a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kutatócsoportja már dolgozik. F. Z. valaki, annál messzebb van saját keresete a felső határtól. — Az ISG az elmúlt években kiemelten fejlesztette a termelést közvetlenül irányítók, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérét. Ezen kívül szem előtt tartottuk a, pályakezdők és a nők anyagi gondjainak rendezését. Csakhogy a bérszínvonalból kellett kigazdálkodnunk 1981. október 1-től az ötnapos munkahétre, és idén január 1-től a negyvenórás munkahétre való átálláshoz szükséges pénzt is. Hiszen anyagi ösztönzés nélkül optimizmus volna a hatékonyság növekedését várni. A bérgazdálkodással foglalkozó szakemberektől elnézést kérek, ám a témában járatlan olvasók számára tekintsük át, hogyan is jön létre az a sokat emlegetett, a köztudatban már-már fetisizált bérszínvonal-mutató. A kettő együtt Függ egyrészt az adott vállalat jövedelmezőségétől, amit a nyereség mellett a felhasznált anyagok, eszközök, munkaerő mértéke, tehát a költségek is befolyásolnak. Továbbá adott létszámcsökkenéshez, adott nagyságú bérfejlesztés tartozik, ám nem úgy, hogy a munkából kieső dolgozók bárét felosztják a többiek között, hanem a szabályozók által előírt arányban. A bérszínvonal-fejlesztés harmadik forrása az export. Amennyiben a vállalat egy meghatározott meny- nyiségen felül értékesíti termékeit külföldön, az így megtermelt érték bizonyos részét fizetésemelésre fordíthatja. Az ISG az idén 3.1-3,2 százalékos bérszínvonal-emelést tervezhetett. Ebből továbbra is a magas szakképzettségű és emellett a melegüzemekben illetve a több műszakban dolgozók munkabérét kívánják Csaknem húsz ország egészségügyi szakszervezeteinek képviselői tanácskoznak május 7—10. között hazánkban. A szakszervezetek balatonfüredi oktatási központjában tartják a közalkalmazottak és rokonszakmabeli dolgozók szakszervezetei nemzetközi szövetsége egészségügyi ágazatának konferenciáját, amelyen az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit vitatják meg. Az egészségügyi dolgozók szakszervezete házigazdaként, több ország szak- szervezetének képviselőivel együtt szervezi a találkozót. S enki sem vitathatja, hogy a Pest megyeiek is sze- tetik városaikat. Bizonyítja ezt a sok-sok milliós társadalmi munka, mellyel a közintézmények építéséhez, a parkok gondozásához hozzájárulnak. Ha egy-egy a város arculatát változtató terv, vagy program kerül közszemlére, vagy társadalmi vitára, laikusok és hozzáértők sokasága igyekszik módot találni arra, hogy elmondja véleményét. S e véleményeket illik is komolyan venni. A több szem többet lát elvének megvalósulása a gyakorlatban nem csupán demokratikus vívmány, hanem egyszersmind anyagi haszonnal járó cselekedet is. A városszépítők, városvédők ugyanis nem csak a levegőbe beszélnek, dolgozni, tenni is készek. Vácott mesteremberek, a gyári szocialista brigádok tagjai festik újra évről évre a Duna-parti korzó műemlék értékű vaskorlátait. Cegléden, Nagykőrösön nemcsak a városgazdálkodási vállalat parkosítja, virágosítja az utcákat, kiemelten fejleszteni. Ám lehet-e ennyiből kiemelni? Az emelésekre április elsején kerül sor. Elvük: differenciáltan, a gyáregységek között és azon belül is. Áprilisig pedig a gyárak mozgóbérként fizethetik ki a többletet. — Folyamatosan keressük az új ösztönző bérezési formákat. A mintakészítőknél, a szerszámkészítőknél tavaly az időbéreket teljesítménybérekké alakítottuk át. Emelkedett a műhely teljesítménye. Most gondolkodunk azon, hogy a kovácsológyárban miként lehetne az NC gépeken dolgozók ösztönzési rendszerét továbbfejleszteni — sorolja a példákat Perei András. Vagyis a vállalati bérfejlesztési munka és a központi rendelkezések csak együtt érnek valamit. Az ISG-ben egyébként az új nomenklatúra a módosított kollektív szerződés melléklete lesz, mert a kollektív szerződéssel minden új belépőnek meg kell ismerkednie. Nem formalitás Az egyes munkafajtáknak a korábbinál tágabb rendszerbe sorolása talán két fő előnnyel jár Egyrészt azáltal, hogy az új rendszer már nem veszi egy kalap alá a betanított munkást a gyorstalpalón szerzett bizonyítvánnyal rendelkező szakmunkással, valójában is adott a lehetőség a ’ differenciálásra. Másrészt a nem fizikaiaknál a nyolc-kilenc éves gyakorlattal rendelkezők ugyanabba a kategóriába kerültek, mint akik húsz éve dolgoznak a szakmában. A szakmai tapasztalattól a munka minősége csak részben függ. A magasan képzett dolgozóknál pedig a tényleges alkotás elismerését az új besorolás anélkül is biztosítja, hogy az illető vezető beosztású lenne. Természetesen, ahhoz, hogy a vállalatok ne csak a széket fizessék meg, vagy a gyakorlati időt, a nehezebb munka- körü’ményeket, a rendelet önmagában kevés, de lehetőség, amivel élni ke’l. Eller Erzsébet A háromnapos tanácskozáson — miként a hazai szervezők elmondták — ismertetik majd a különböző társadalmi rendszerű és fejlettségű országok egészségügyi ellátásának, egészségügyi dolgozóinak helyzetét. Szorgalmazzák: a tagállamok a nemzetközi munkaügyi szervezet 1977. évi ülésén elfogadott egyezmény szerint — többek'között — gondoskodjanak arról, hogy az egészségügyi dolgozók mindenütt képzettségüknek megfelelő munkát és bért kapjanak, szakképzésben, továbbképzésben részesüljenek. hanem ki-ki a maga területén igyekszik szépíteni az utca képét. Szentendrén a város baráti körének tagjai évek óta figyelemmel kísérik a műemlékek felújításét, az új épületek terveit. Nekik is köszönhető, hogy ez a város mára igazán az ország gyöngyszeme lett. A sokirányú szakértelem, s szinte sehol sem hiányzó ten- niakarás mindeddig azonban nehezen talált magának megfelelő szervezeti keretet. Aki dolgozik a városért, joggal várja el, hogy ne csak végrehajtója legyen a terveknek, hanem a tervezésnek is aktív részese. Ugyanígy . praktikus elképzelés, hogy mindenki abban jeleskedhessen a város érdekében, amiben a legtöbb hasznot tudja hajtani. Az építész ne lapátoljon, a kovács ne virágoskertet ásson. A városvédő, városszépítő tevékenység legjobb koordinálták voltak, vannak, lesznek — kellenek is — az ipar népgazdasági szerepéről, súlyáról, fejlesztési irányairól, olykor azonban félrecsúsznak a szópengék. Félre, mert a mindéit rendben van, a minden rossz szélsőségei nevében hadakoznak, félretolva a valót, kedvező és kedvezőtlen jellemzők szövevényét. Ez a szövevény tavaly még sűrűbb lett. Az ipari termelés növekedése tavaly a tervezetteknek az alsó határát éppen csak elérte — a megye ipara mindössze 0,4 százalékkal bővítette az árukibocsátást az 1982. évihez mérten —, ugyanakkor tetemesen megemelkedett az ipari termékek kivitele. A két tény közül melyiket véljük fontosabbnak? Mindkettő az, együttesen értékelhetők, mérlegelhetek reálisan, hamis következtetések nélkül, s ez az, amiről a vitatkozók gyakran elfeledkeznek. Az összefüggésekről feledkeznek el, egy-egy kiragadott tény, jellemző, tapasztalat alapján ítélkeznek; tévesen. Száznegyven esztendeje múlt, hogy a Pesti Hírlap hasábjain, A műipar akadályai című cikkében Kossuth Lajos leírta a ma sem felesleges figyelmeztetést a gyáripar és a földművelés együttes, arányos fejlesztéséről. Ennek az írásnak a vezérgondolatát visszhangozza sok-sok esztendeje az ipar nélkül a nemzet félkarú óriás jelszó, s bár a bölcs megállapításban oktondiság lenne kételkedni, azt saját bőrünkön tapasztaljuk: iparral együtt sem vagyunk kétkarú óriások a nemzetek seregében. S mert nem vagyunk azok, igazodnunk kell ezernyi követelményhez. Ennek az igazodásnak örvendetes jele, hogy tavaly a megye ipara több mint negyven százalékkal bővítette a nem rubel elszámolású exportot, emelkedett az élőmunka termelékenysége. Ennek az igazodásnak a késedelmét mutatja, hogy lassú a termékszerkezet változása, létszám-, megrendelés-, anyaghiány miatt a megyében levő könnyűipari vállalatok termelése alatta maradt az 1982. évinek. Szó sincs arról, mintha hiányozna az iparkodás az ipar korszerűsítésére, óhajainkat azonban nem szabad összeketorainak az ország több városában a Hazafias Népfront és a városi tanácsok bábáskodásával született egyesületek bizonyultak. Nagy kár. hogy eddig éppen Pest megyében hiányoztak. Ha kissé megkésve is, de most e téren is éledezik a társadalmi mozgalom Szentendrén már ki !s munkálták a. alakuló városszépítő egyesület alapszabályát, és sorra beszéltek azokkal, akikről tudják, hogy nem csak szeretik a várost, hanem ikarják is szebbé tenni. Vác egylépés hátrányban van e tekintetben, de ott is eldöntötték, hogy szervezetté teszik a városvédelmet. Ugyanilyen hírekről hallottunk Nagykőrösön és Cegléderp is. Mit is tehetnek jövendőbeli városvédő egyesületeink? A pénz. amelyet településeink szépítésére fordíthatunk, nem lesz több. a társadalmi munkások pedig eddig is szívesen verni reális lehetőségeinkkel. Tavaly ugyan a kívánt irányba — a gépi berunázások elsőbbsége felé — mozdult el a megyében az iparvállalatok beruházási tevékenysége, a források szűkössége, az állóeszközök egy részének nagy fokú elöregedése azonban holnapi veszedelmeket tartogat. Ezt egyszerre kell látni, mert ha kü- lön-külön nézzük, elkerülhetetlenül a valóságosnál rózsaszínűbbnek vagy feketébbnek ítéljük a helyzetet. Mindkettőre vannak tapasztalatok az irányításban éppúgy, mint a végrehajtásban, ráadásul nem csak a beruházási tevékenység megítélésében, hanem általában, az iparvállalatok jelenét és holnapját illetően. Márpedig különbséget kell tenni — például — a megye iparában meghatározó szerepű és az országos értekezleten áttörő jelzőt kapott területek, mint a közúti jármű-gyártás, a mezőgépipar, a műszeripar, a vákuumtechnika és az olyan területek között, ahol a mai értelmű ipar helyett csak iparkodást űznek, azt sem valami nagy iparkodással. A különbségek meggyőződésünk szerint a következő években főszerepet kell, hogy kapjanak, mind a termelésben, mind a fejlesztésben, de elsőnek, minden mást megelőzve, a gondolkodásmódban. Mert nem szoktunk hozzá a különbözéshez,' annál inkább az egyformasághoz. Mindenütt haladni? Ma ez veszedelmes út lenne, mert bizony némely területen, vállalatnál azt követeli a társadalmi érdek, hagyjanak fel az erőlködéssel, a kapaszkodással, amivel egy- egy tevékenység, termék szükségességét, hasznát akarták bizonyítani. Soha nem a termelő minősít, hanem a felhasználó, a fogyasztó! Ódzkodva látjuk be ezt — a vállalatok a megyében az idén hat százalék körüli termelésemelkedést szeretnének elérni, átlagosan —, mert sokkal több munkával jár az új követelmények teljesítése. Ettől a több munkától azonban nincsen szabadulás, a fennmaradásnak ez a feltétele termelőhelyek sokaságán. Máskülönben ugyanis az iparkodás nem az eredményeket gyarapítaná, a gondokat annál inkább. segítettek a városgyarapításban. Nos, talán éppen ezek a lokálpatrióta közösségek lehetnek azok, amelyek a sokévtizedes tapasztalat, az érzelmi szálak nyomán tudnak majd apróságokra is figyelni. Megmenteni, s újjávarázsolni egy-egy díszes kandelábert, tenni róla, hogy a korabeli épületeket ne szemet bántó színekkel csúfítsák el. hogy ne hordják szét a műemlék épületek díszesebb darabjait, s a kockaköveket, melvek évszázadokig díszítették a tereket, ne kerüljenek a szemétdombra. T alán közülük kerülnek ki majd azok is, akik nem csak elültetik a fákat és bokrokat. hanem azt is megakadályozzák, hogy mások tönkretegyék a parkokat. S tehetnek még valamit, ami talán ezeknél is fontosabb. Segítenek mindenkivel megértetni: a szebb környezet, a jobb hangulatú település mindenekelőtt a mi életünket teszi teljesebbé. Csulák András Őrizetlen pénzkötegek Szűcs Jánosné egy köteg húszezres táblát emel le a nyomdagépről, azután a földön felhalmozott pénzkötegre teszi. A folyamat nem biztonsági intézkedések mellett zajlik, hiszen csak a Takarékoskodj nevű gyermekjáték pénzecskéiről van szó, amelyet a Tri-ton Háziipari Szövetkezet péceli játékrészlegében gyártanak. Trencsényi Zoltán felvétele Korszerűbb az irányítás Tavaszébredés az erdőn Egészségügyi dolgozókról lesz szó Nemzetközi mérleg Mészáros Ottó Városszépítők
