Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-27 / 73. szám

1984. MÁRCIUS 27., KEDD Országgyűlés előtt Tisztségviselők tanácskozása Hétfőn a Parlamentben tar­tott ülésükön az országgyűlési tisztségviselők — közöttük az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok ve­zetői — a soron következő, ta­vaszi ülésszak előkészítésével foglalkoztak. A jelenlevőiket Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájé­koztatta a parlament plénuma elé kerülő tervezett napirend­ről, az ülésszak előtti képvise­lői teendőkről. A tavaszi ülés várhatóan megvitatja az Al­kotmányjogi Tanáccsal, illetve a népi ellenőrzési törvény mó­dosításával kapcsolatos tör­vényjavaslatokat, valamint foglalkozik a köz- és a felső- oktatás fejlesztési programjá­val. A hétfői eszmecserén dr. Markója Imre igazságügy- és Köpeczi Béla művelődési mi­niszter ismertette a napirendi pontokra vonatkozó tudnivaló­kat. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása A sajtó-helyreigazításról Hétfőn ülést tartott a Leg­felsőbb Bíróság polgári kollé­giuma, s az egységes bírói jogértelmezés érdekében állást foglalt a sajtó-helyreigazítással kapcsolatos több időszerű és elvi irányítást igénylő kérdés­ben. A sajtó-helyreigazítás jogin­tézménye — miként a Legfel­sőbb Bíróság rámutatott — társadalmi rendeltetésének megfelelően: a személyiség vé­delmének fontos és hatékony eszköze. Alkalmazása során azonban a törvény rendelke­zéseit nem lehet formálisan értelmezni, mert ez a véle­ménynyilvánítás és a bírálat szabadságának indokolatlan korlátozására vezetne. Az igény elbírálása során a saj­tóközleményt a maga egészé­ben kell vizsgálni, a közlése­ket és kifejezéseket valóságos tartalmuk szerint, összefüggé­sükben kell értékelni. Társa­dalmi, politikai, tudományos, művészeti vitákban kifejtett álláspont például önmagában nem lehet helyreigazítás alap­ja, mert ezeknek a vitáknak az eldöntése nem tartozik a sajtó-helyreigazítási eljárásra. A büntető eljárásról szóló tájékoztatás — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság — o jog­erős ítélet előtt sem kizárt, de arról a tényeknek megfelelően kell tájékoztatni a közvéle­ményt, pontosan kell ismertet­ni az eljárás anyagát, különö­sen a vádiratot. Ha az ítélet nem jogerős, erre kifejezetten utalni kell. Állást foglalt a Legfelsőbb Bíróság a sajtó-helyreigazítás­sal kapcsolatos eljárási kérdé­sekben, egyebek között kifejt­ve azt is, hogy helyreigazító nyilatkozatként a sértett fél válaszlevelének közzététele is elrendelhető. Érdemes volt Felsőbabádon előre kaüwlálni A megerősödést jelentő úton Nehezen mozdult a gépezet, de már most nyereséges Foglalkozása: sertésgimdozó Rudit meg átogatni | Mottó: Miért róla szól ^ írásunk? Azért, mert nincs í benne semmi különös. Ép- ? pen olyan, mint mi. Hét- | köznapi ember. REGGEL fél hatkor etetnek, nem sokkal később itatnak, aztán maguk esznek néhány falatot s már folytatják is a munkát. Kitrágyáznak, szor­galmasan takarítanak, mert a kutricák kis lakóinak a táplá­lékon kívül legfontosabb a tisztaság. Ezzel délelőtt tizen­egyig készen is vannak. Ez­után következnek az apróbb dolgok: vasazás, csipkézés ... Itt álljunk meg egy pilla­natra, kérdezzük meg Nagy Lásztónét (Lázár Ibolyát), mit is jelentenek ez utóbbi szavak pontosan, itt, Hernádon, a Március 15. Tsz sertéstenyész­tő telepén? Az alig húszévesek mindentudó komolyságával már magyaráz is. A vasazás? A két-három napos kismala­coknak különböző ásványi anyagokat kell kapniuk, első­sorban vasat, hogy ne legyen számottevő rendellenesség a fejlődésükben. Az adagokat béinjekciózzák az állatokba. A csipkézés? Így nevezik azt a műveletet, amelynek során megjelölik a nőstény malacká­kat — parányi lyukakat csip­pentve egy műszerrel a fülük­be —, abban az esetben, ha kiváló hozamú kocától szár­máztak. A lyukak lényegében kódszámok, az anyáéval azo­nosak, amelyeknek segítségé­vel nemzedékről nemzedékre lehet követni a vérvonalat. Számos tortúra vár a sertés- csemetékre a fentieken kívül is. Születésük után közvetle­nül lecsípik a metszőfogaikat, hogy szopás közzen ne okozza­nak sérülést az anyaállatnak. A kan malacokra kéthetes korukban jár rossz világ, be­következik az ivartalanítás. Betegek lehetnek, lázasak, na­gyon kell őket figyelni. A FIGYELMEN különben is sok múlik. A malacok egész­sége — nem egyszer élete — attól függ, milyen gondozás­ban részesülnek. Hat héten át váltott műszakban őrködünk fölöttük a fiaztatóban, ekkor átkerülnek a nevelő battériá­ba — de a gondoskodás ott sem szűnik meg. Amikor az áttelepítés meg­történt, nagytakarítás követ­kezik Nagy Lászlóné munka­helyén. Most már nem is olyan nehéz ez a takarítás — vilá­gosít föl Ibolya —, mert segít a Sterimob, egy magasnyomá­sú. mosóberendezés. Kapasz­kodni kell bele alaposan, mert a kezelőjét is képes elvinni, akkora az ereje. S ha meg­gondoljuk, hogy négy éve még hideg vízzel, kézzel súrolták az ólat, mi is tudjuk értékel­ni ezt a gépet. Nagy Lászlóné négy eszten­deje dolgozik a telepen. Ez nem jelenti azt, hogy koráb­ban nem ismerte, hiszen szü­lei is itt vannak, tőlük ren­geteget hallott a malackákról. Meg is szerette őket, olyany­nyira, hogy (most vallja be) amikor dr. Szécsényi Gabriella telepvezető állatorvost elszólí­totta másfelé a munkája, be- szökdösött s a szülei mellett szorgoskodott a kis állatok kö­rül. Aztán egy szép napon itt­ragadt. Most azt mondja, ha rajta múlik, innen megy nyugdíjba. Pedig kezdetben úgy volt, hogy nyomdász lesz. Járt is a Dabasi Nyomdába szakköri foglalkozásra négy tanéven át minden héten. Tetszett az is, de a szíve ide húzta, a telepre. S négy esz­tendő alatt körülbelül hatezer kismalac került ki a keze alól. TISZTA, nyílt tekintetét föl­veti, arcán átsuhan egy hal­vány árnyék, miközben ki­mondja: tavasszal nekivágnak az építkezésnek. Aggodalom­mal vegyes bizakodás a hang­jában, meg egy csöpp büszke­ség: a sajátjukban fognak lak­ni! Ám addig még sok-sok küzdelem vár rájuk, bár egé­szen biztos, hogy kapnak tá­mogatást az otthonteremtéshez a termelőszövetkezettől is. A telket a szülei osztották meg velük. A földhivatallal az az egyezség, hogy jövő év végéig legalább egy lakóhelyiséget el kell készíteni, ha nem is az egészet. De ha már elkezdik, jó volna minél előbb a telje­set tető alá hozni. Éppen ezért otthon is vannak malacai. A közös gazdasággal szerződtek a nevelésükre. A pénz nem olyan, hogy csak úgy kerül, a semmiből. / Persze jut idő azért olvasás­ra, lemezhallgatásra is, meg arra, hogy menyecskekötényt hímezzen férjhezmenő barát­nőinek. A sajátját szintén ő készítette annak idején — nagy ég, már három éve! — meg is csodálták a népek. A leendő lakás díszítésére té­rítőkét, futókat csinál. Szeret, kézimunkázni, meg nem is na­gyon akad szórakozási lehető­ség egyelőre a faluban. Buda­pest közel esik, de kinek van arra ideje, hogy rendszeresen bejárjon? Egyszer-egyszer el­mennek az állatkertbe, a vi­dámparkba, moziba. Ha több­ször volna itthon diszkó, az jó lenne. De most mindenekelőtt az építkezésen kell majd dol­gozni, mert az a legfonto­sabb. NÉZI AZ ÖRÄT. Le ne kés­sé a műszak kezdetét! Éppen délutános. De már bent járt, ellenőrizni, . hogy megvan-e mindegyik kedvencé? Pana­szosan mondja, hogy a múlt­korában, ámikor szabadnapos volt, elvitték az egyik kis fe­kete malackáját Pusztavacsra. A Rudit. Azóta azon spekulál, vajon mi van vele? Meg kelle­ne látogatni már... Bálint Ibolya Két évvel ezelőtt nagyon rossz híre volt a Felsőbabád! Állami Gazdaságnak. így minősítették Pest megyében a kilenc állami gazdaság egyikét, a felsőbabádat. Az 1981—82-cs esztendő a ki­siklás éve volt a 4200 hektáros mezőgazdasági nagyüzemben. Vizsgálatot vizsgálat követett és igazgatóváltást, de így is ne­hezen mozdult meg a gépezet. Ilyen viszonyok közepette nagyon sok energiát emészt fel az ágazati irányítás. Sokat kell utaztatni a gépeket, a gazda­ság egyik végétől a másikba. Ennek elkerülésére önelszá- rnbló egységeket, vagyis öt ke­rületet alakítottunk ki. Az eredményekért a kerület veze­tője felel. Igaz, eddig még nem teljes a szervezeti átalakítás, mert két körzetben még nem adottak a személyi és a tár­gyi feltételek. Remélhetőleg a hiányosságokat rövidesen pó­tolni tudjuk. — A másik lépés, hogy ki­vágtunk 280 hektár ráfizetéses szőlőültetvényt, és vesztesége miatt megszüntettük a vad­gazdálkodási főágazatot. Ez utóbbihoz tartozott a kubáni lúdtenyésztés, csak ezen 20 millió forintot buktunk éven­te. Az elhasználódott tehergép­kocsikat és erőgépeket kiselej­teztük, helyettük újakat vet­tünk. Mintegy 12 millió fo­rintot költöttük pótlásukra. Oldódott a feszültség Fontosságát tekintve első helyre került: ki legyen az igazgató. Végül Bartos Sándor­ra esett a választás, akit a Kiskunsági Állami Gazdaság­ból hívtak haza. A tapasztalat ez esetben is döntőnek bizo­nyult. — Tudtam, hogy a kezdet nem lesz könnyű, emlékezik vissza. — Sok ismerősöm óvott ettől a bukással fenyegető lé­péstől. Sokan megkérdezték, nem vagyok-e tú'zottan opti- mista. A gondoktól nem fél­tem, vállaltam a megbízatást, mert korábban is dolgoztam már az üzemben, ráadásul itt lakom Öcsán. Tehát ismertem a gazdaság adottságait, mégis sok küzdelem árán sikerült csak előbbre lépni. Hangsú­lyozni szeretném azonban, hogy mindezt együtt értük el! Tehát közös az érdem! Az» aszály is rendkívüli ká­rokat okozott tavaly. Ráadásul az 1982-es szanálás után 170 millió forint üzemviteli hitel­lel nyitották meg a múlt évet. Saját számlájukon nem volt egy fillér sem. Mégis, év vé­gére elérték a tervezett ár­bevételt és több mint 2 és fél millió forint nyereséget produ­káltak. Az eredmények láttán megszűnt a vándorlás, a dol­gozók is egyre inkább megta­lálták számításukat. — Eleinte minden reggel az állattenyésztő telepeken és egyéb munkahelyeken kezdtem a napot ■— folytatja az igaz­gató. — Sok bajt tapasztaltam mindenfelé. Az emberek az alacsony keresetre panaszkod­tak, az erő- és munkagépek állapota pedig siralmas volt. Sajnos, sok értetlenséggel ta­lálkoztam még a szakemberek sorában is. Végül szót értet­tünk, lassan oldódott a feszült­ség. Felszámoltuk az ágazati irányítást, ezt a lépést a gaz­daság szétszórtsága indokolta. Ugyanis Gyáltól Vecsésig, Al- sópakonytól Ócsáig mindenhol van földünk. Szervezéssel értek célba A megváltozott szemlélet, a gondos, körültékintő, jól szer­vezett munka eredményt ho­zott. Az adósságot múlt év közepéig törlesztették, a pénz­ügyi helyzet stabilizálódott. Az úgynevezett fagyzugos ré­szeken levő ültetvények kivá­gása után megmaradt 280 hek­tár szőlőterület a korábbi 2—f tonna helyett tavaly már 8 tonna felett adott hektáron­ként. Igaz, a termésmennyiség nem kötötte le teljesen a 80 ezer hektoliter bor feldolgozá­sára és az 55 ezer hektó tá­rolására alkalmas saját kom­binát kapacitását. Ezen is se­gítettek. Szeptemberben tár­sultak a Pest megyei Pincegaz­dasággal. Most már nyeresé­ges a szőlő- és borágazat, tér* mékeinek 65 százalékát expor­tálják elsősorban a Szovjet­unióba. A megüresedett épüle­teket kiadták bérbe, tárolásra» A kavicsbányászat a tervezett­nél 30 százalékkal több kavi­csot értékesített tavaly. A szintén veszteséges építőipari ágazatból pedig szakipari tár­sulást hoztak létre az ócsai Vörös Október Termelőszövet­kezettel közösen. Csínján az energiával A sok biztató eredmény mellett azért jelentkeznek gon­dok is — mondja az igazgató, — A 13,4 aranykoronás földe­ken 15 millió forint vesztesé­get okozott az aszály. A leg­nagyobb tételt a munkabér után fizetett SZTK-járulék je­lenti, amely 23-ról 33 száza­lékra emelkedett. Ellensúlyo­zására készek a terveink. El­sősorban az energiamegtaka­rításban szeretnénk tovább­lépni. Tavaly 29 százalék vóH a benzin-, 23 százalék a gáz­olaj-, 14 százalék a fűtőolaj- és 4 százalék a villamosenergia- megtakarítás. Üj növényként 400 hektáron termesztürűs napraforgót, és a búza vetés- területét 130 százalékkal nö­veltük. Kukoricából viszont csak annyit termelünk, ameny- nyi a saját állatállományunk­nak elegendő. A takarmány- ellátást segíti az 1200 vagonoe keverőüzemünk, amely tíz tsz-t lát el takarmánnyal, ezt a saját receptünk szeriht gyártjuk. Sokat várnak a sertéstelep rekonstrukciójának befejezésé­től is Felsőbabádon. Az idén újabb 12 milliót fordítanak s termelőeszközök pótlására. X termelési értéket 14 százalék­kal szeretnék növélni és IS millió forint nyereséget ter­veztek. Meglesz-e? Az igenre a felsőbabádiak tenniakarása a garancia. Bóna Zoltán Találkozó Szentendrén Építő kisiparosok Az építő kisiparosok orszá­gos szakmai találkozója kez­dődött hétfőn Szentendrén. A több mint 200 részvevő előtt Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter tartott előadást az építő kis­ipar helyzetéről és feladatai-, róL Az igények változása a kis­iparosokkal szemben is na­gyobb szakmai követelménye­ket támaszt. Az utóbbi évek­ben számos intézkedés történt az építő kisiparosok munkája* nak segítésére — hangoztatta a miniszter. Az építőanyag-el­látási gondokat behozatallal enyhítették és többcsatornás értékesítési rendszert alakítot­tak ki. A szervezett anyagel­látás érdekében a KIOSZ és az Éptek Vállalat hosszú távú együttműködési megállapodást kötött. Lehetővé tették, hogy 8 kisiparosok nagyobb értékű gépeket is kölcsönözhessenek, s a jövőben tovább bővítsék az építési tervek kínálatát, Egyszerűsítették az elavult egységárgyűjteményt, s a kal­kulációt megkönnyítő intézke­déseket is hoztak. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a magánépítésben is terjed a korszerű technológiák ál'kal* mazása. elsősorban a félkééz- ház-építéseknél, ahol a szak­ipari munkáik nagy része a kisiparosokra vár. Alapvétőé« új feladat, hogy tömeges igé^y jelentkezik a paneles épületeit felújítására és karbantartásá­ra, s szükséges, hogy ebbe g munkába, például a burkolat­cserékbe, az épületgépészeti berendezések karbantartásába a kisiparosok is bekapcsolódj janak. A háromnapos tanácskozás, kedden szekcióülésekkel folyj tatódik. Film a hékefacjchoz Hirosimáról negyven percben ményt követő időszakban. Jócskán jutott látvány abból az anyagból is, amelyet csep­pet sem szívesen adtak át tö­megkívánságra a japán ható­ságoknak az amerikai archív dokumentációs fotóanyagból. Japán békebizottság hozta a Cegléden vetített kiáltó filmet hazánkba. Művészetről is S hogy mit láttunk ez alatt a negyven perc alatt, mit él­tünk át a ceglédi kamaramozi­ban, gyerekek és felnőttek, pisszenéstelen nézőtéri csend­ben, hogyan summáztuk ma­gunkban a szörnyű tanulsá­got a már néhaivá lett arcok, testek, tekintetek láttán, mon­datokba foglalni röviden nem lehet. A békemozgalom igen erős, aktív Japánban. így mondta Kuszakabe Kjusiro. Ö is ezt segíti filmalkotásaival. Ám ké­szített dokumentumfilmet a pompás látványú szapporói olimpiai játékokról, legutóbb Munakata Sikou fametsző mű­vész életét vitte filmkockákra. Berlinbe», nyert díjat ezzel, nemzetközi bemutatón. — A munkám éltet, nem baj, ha sok. Szeretem a fel­adatokat, szeretek dolgozni. Meglehet, a nyáron megint itt leszek Magyarországon. Mint mondtam, azokért a japán kö­zönségnek szánt magyar fil­mekért, E. K. Kósa Ferenc filmjeit tartja erre méltónak. Ám Ceglédre nem ezért köszöntött be. A Szabadság filmszínház kamaratermének közönsége ezen a délutánon olyan él­mény részese lehetett, amit az országban itt láthattak először. Néma csend volt a nézőtéren, miközben a képek negyven percen át színesben vagy fe­ketén peregtek. Pisszenés sem volt. Hirosimát hozták közel a filmkockák, tanulságul, elret­tentő példaként a jelennek és a jövőnek, az egész világnak szólóan. Lélegzetelállító do­kumentumsorokat, a Sóvá hu­szadik évéből, augusztus 6-tól kezdve, napjainkig. Van mit mondani — A filmet itt, Magyaror­szágon az Országos Béketa­nácsnak adjuk át — mondta Kuszakabe Kjusiro. — A mű­vet a békeharchoz szánom. Eddig három dokumentum­filmet készítettem a hazám­ban történt atomrobbanásról, Hirosimáról és Nagaszakiról. És nem hagyom abba! Van még mit mondanom. Ott halt meg az anyám. A Cegléden bemutatott al­kotás egy-egy kópiája a vilá­got járja, eljuttatták vagy két­száz békemozgalmi szervhez. Anyagát számos olyan fotódo­kumentum teljesíti ki, amely a helyszínen készült azokban az órákban és a szörnyű ese­A tavaszi fesztivál alkalmá­ból Budapesten most rendez­tek először japán napokat. Az eseményeket nagy érdeklődés kísérte, hiszen messzi ország ősi hagyományaiból és jele­néből szemernyit megismerni igen sokan szeretnének. Korty- nyi csak, ami mindebből jut, még akkor is, ha öt nap alatt a fővárosban több mint húsz, Japánnal kapcsolatos rendez­vény zajlott. Morzsányi — váratlanul — Ceglédnek is jutott belőle. A Pest megyei Moziüzemi Válla­lat igazgatójának, Rusznák Károlynak, a társaságában egy dokumentumfilmjét hozva Ceglédre látogatott Kuszakabe Kjusiro sokoldalú filmszakem­ber: újságíró, kritikus, rendező egy személyben. Hazájában a nemzetközi filmcentrum veze­tőségi tagja, fontos vezetői tisztet tölt be a japán filmtu­dományi társaságnál, a rádió- kritikus társaságnál, emellett a japán PEN Klub tagja, alel- nöke a japán—magyar baráti társaságnak. Mementóként Hazánkban nyolcadszor jár éppen. Idejöveteleinek célja, hogy magyar filmeket válasz- szón, s vigyen a távoli ország közönsége elé. Japánban sze­retik a magyar filmeket. Ku­szakabe úr eddig hazájában két magyar filmfesztivált ren­dezett, s most újabbra készül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents