Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

1984. MÁRCIUS 34., SZOMBAT PEST MEGYEI HlRLAP MAGAZIN 7 Nagykőrösön, két évvel később Igazolja-e a jelen a korábbi döntést? Utazás ’84 Itthon, otthon van Jónéhány szimpatikus szlogent ki­találtak már a szakemberek, amely- lyel — szerintük Magyarországra lehet irányítani a külföldi utazók figyelmét. A feladat korántsem könnyű. Bárhogy szeretjük is piciny hazánkat, jól tudjuk, hogy különle­ges attrakciókkal nem szolgálhatunk. Nincsenek magas hegyeink, hiányoz­nak a tengerparti fövenyek is. Leg­szebb történelmi emlékeinket földig rombolta először a török, majd a labanc. S elvonult az ország felett két világháború is. Mi az mégis, amit kínálhatunk Európa önkéntes ván­dorainak. Erre kívánt választ adni az Utazás ’84. kiállítás. Bárhogy is tagadjuk, az első indok amiért éppen most érdemes hoz­zánk utazni az az, hogy a külföldiek számára mi még mindig olcsó ország vagyunk. Azért, a kínálatunk sem mindennapi. A külföldiek számára izgalmas látványosság a puszta, me­lyet a Dunatours, az IBUSZ, s jó­néhány más utazási iroda is rend­re bevesz programjába. Apajpusztán a néhány négyzetkilométernyi szi­geten még mindig fel-feltűnik a A fazelíasműlislyben délibáb, félig vad ménes száguldo­zik, s ma már a vendég fogadásra is berendezkedtek a környék gaz­daságai. A Pegazus Tours vállalko­zás (melynek Pest megyei tagjai is vannak) innen indítja lovastúráit, A Dunakanyar majd minden kül­földi látnivalói között szerepel, de hogy még vonzóbb legyen, külön­leges attrakciókat is kell nyújtani. Például népművészeti programokat, melyek a tapasztalatok szerint iga­zán népszerűek a külföldiek köré­ben. Tévedés lenne azt hinni, hogy a hazai utazási irodák még mindig csak az idegen valuták bűvöletében élnek, s nem gondolnak a hazai 10 millió lehetséges vendégre. Tavaly, s az idén ismét tapasztalhattuk, hogy itthon otthon vagyunk. Csak itt a megyében a Dunatours, a Pegazus Tours, a Natours, a Volán 20-as, s jónéhány más kisebb vál­lalkozás is szervez országjáró vagy üdülő programokat. A konkurrencia jó hatással van az árakra is. Sőt most az Utazás ’84 kiállítás több, a szokásosnál is olcsóbb kirándulást és üdülő programot is kínál szá­munkra. Érdemes megnézni, holnap még tart az idegenforgalmi ki- S, ha valaki megfogadja a nem árt ha a pénztárcáját is magával viszi. Például azért, mert most olcsóbban lehet befizetni né­hány hazai és külföldi útra. De azért is, mert idén a hazai kereske­delem is kitett magáért. Sport, és szabadidő ruházati cikkekből ritkán látható széles választék várja az érdeklődőket. Cs. A. THENCSÉNYI ZOLTÁN felvételei Bizonyára sok olvasónk emlékszik még arra, hogy 1982 nya­rán lényeges változások történtek Nagykőrös egészségügyében. Az ottani kórház szülészeti-nőgyógyászati, gyermekgyógyászati, sebé­szeti és gégészeti osztályaitól átvette 33 ezer környékbeli ember gyógyításának feladatát a ceglédi kórház, melynek egy belgyógyá­szati osztálya maradt Nagykőrösön. Nem kis vitában, hosszas vívódás után, s minden körülményt mérlegre téve döntött ekképp a város tanácsa. Az átállás kapcsán sor­ra születtek ebben az időben a határozatok: meg kell oldani a be­tegek gyors kórházba juttatását... a város négy mentőkocsis ál­lomása helyett nagyobbat kell építeni... a felszabaduló kórházi helyiségeket addig is a szakorvosi ellátás körülményeinek jobbítá­sára veszik igénybe, míg felépül az új tizenhét orvosi munkahelyes szakrendelő... gondoskodni kell arról, hogy a betegek s a láto­gatók telefonon, tömegközlekedési eszközökkel könnyen érjék el a ceglédi kórházat... Közfigyelem övezte a változásokat, s a város vezetői érzéke­nyen és gyorsan reagáltak a lakosság minden panaszára, észrevé­telére. Hiszen az egészségről, az emberek életéről volt szó. Két év telt el azóta. Ismét a hely­színen jártunk. A régi szakorvosi rendelőintézet helyén most építkez­nek. Hét méter hosszú vascölöpöket ver a gép a földbe, s ahogyan Béda József, a Duna—Tisza közi Építőipa­ri Vállalat művezetője mondja, egy brigád 9 tagja munkálkodik az új rendelőintézet alapozásán. Egy má­sik brigádjuk már a szomszédos mentőállomás oldalfalainak panel elemeit szereli. Káló József Nagykőrös város ta­nácsának elnökhelyettese pedig így beszél: Állták a szavukat — Már 1982 augusztusában meg­kaptuk az ötödik mentőautót, s ak­kor kitűztük az új állomás elké­szítésének határidejét, ez 1984. de­cember 31. Az állomás és a mellette épülő szakrendelő terveit az ÁÉTV készítette, a DUTÉP dolgozói pedig már tavaly nyáron munkához láttak. A mentőállomás 10 millióba kerül, a rendelőintézet — ennek műszaki át­adása 1985 végére várható — 65,6 millióba. Ez utóbbinál már az idén nyáron elkezdhetik a szerkezetépí­tést. Megfelelő ütemben haladnak a munkálatok. Pompázatos vet-rá n autók A Natours újdonsága: műanyag bob gyerekeknek — Eleget tettek-e a közlekedésre és telefonösszeköttetésre vonatkozó ígé­reteknek? — Tiszta lelkiismerettel mondha­tom: igen. Közvetlen telefonvonalat építettek a ceglédi kórház és a nagy­kőrösi belgyógyászati osztály, vala­mint az új helyre költözött szakor­vosi rendelőintézet között. Ezt a vo­nalat használhatják — a szokásos té­rítés ellenében — városunk polgá­rai is. A Magyar utcai rendelő tele­fonközpontjából érdeklődhetnek Ceg­léden gyógyuló rokonaik felől. Most folytatunk tárgyalásokat a Budapest Vidéki Postaigazgatósággal arról, hogy pénzbedobásos távhívó készülé­ket is szereljenek fel. A munkát már meg is rendeltük. Arról is értesítet­tük a lakosságot, hogy a város öt pontján felszerelt rendőrségi segély­kérő telefonokat is használhatják az elmúlt év novembere óta elsőse­gély-kérésére. A közlekedésről any- nyit, hogy azelőtt 14 Volán buszjárat indult Nagykőrösről Ceglédre, s 12 jött onnan ide. Most 23 megy (9 közvetlenül a ceglédi kórházhoz) s 17 tart Nagykőrösre. A MÁV is se­gített. Cegléden, a kórház melletti, korábban már megszűnt állomást új életre keltették, megállnak ott a szerelvények. Ez ügyben csak egy panasza maradt a nagykőrösi em­bereknek: nem fogadták kitörő örömmel a tavalyi utazási tarifa vál­tozást. .. — Mi lett a sorsa a nagykőrösi kórház régi épületeinek? Többet nyújthatnak — A Losonczi utcai volt gyer­mekosztályon átmenetileg bölcsőde létesült, de az elmúlt év végén fel­avattuk a Vági István lakótelepen a 60 személyes új bölcsődénket (18 millióba került, s a lakosság újabb 4 milliót érő társadalmi munkával segített) igy most a város összes bölcsődéskorú gyermekét elhelyez­hetjük. S az óvodásokat is! Az át­meneti bölcsőde helyén ugyanis óvo­da nyílt... — Hol kaptak helyet a szakren­delések? — A Kalocsa Balázs úti egykori kórházi telephelyen... Itt beszélgettünk dr. Nagy Máriá­val, a Nagykőrös városi tanács egye­sített egészségügyi intézményeinek vezetőjével. Örömmel magyarázta, hogy rengeteget fejlődtek lehetősé­geik, melyek azelőtt a szűkös és el­avult épületben a legelemibb higié­niai követelményeknek sem feleltek meg. Most tágas a hely, nem szo­rulnak az utcára a várakozó bete­gek, s a gyógyítás színvonala ja­vult, új műszereket is kaptak. A szakrendelő többet nyújthat a bete­geknek, mint néhány éve: 120-ról 144-re emelkedett a szakorvosi óra­szám, az éjszakai ügyelet végétől a következő kezdetéig folyamatos a rendelés. Nyújtott műszakban fogad­ja a pácienseket a sebészet, a nő- gyógyá rat, a gyermekgyógyászat, az urológi?, a gyógytorna, új rendelés az ortopédiai, s mentálhigiéniai gondozó létesült. Az iskolások köré­ben, s az üzemek dolgozóinál szé­les körű hallásvizsgálatokat is foly­tathatnak. — Milyen a kapcsolatuk a ceglé­di kórházzal? — Korántsem egyoldalú. A min­dennapos megbeszéléseken, telefon­és levélértesítéseken kívül a ren­delő egy orvosa készül most a kór­házban a szakvizsgájára, 1-1 napos továbbképzésekre is odajárnak a ná­lunk gyógyítók. Tavaly Cegléden egy hónapig szünetelt a fizikoterá­piái rendelés, mi fogadtuk a ceg­lédi betegeket is, s elégedettek vol­t..k velünk. A szakorvosi ellátás távlatai biztatók Nagykőrösön. Ma csak az a gondunk, hogy a védőnők nem költözhettek velünk új ottho­nunkba, de ha készen lesz a 17 munkahelyes rendelő, ez a probléma is megoldódik. Az avatás után a mostani ideiglenes helyünkön ala­kítjuk majd ki a városi gondozó- központot. A Fáskert utcai épületen még ma is tart a felújítás, az elektromos ve­zetékek cseréje, a vizesblokkok ki­alakítása, a festés, mázolás, a tető- szerkezet javítása. Elkészült a kerí­tés, a belső út, s egy 300 adagos konyha is. Az emeleten gyógyítanak, a földszinten építkeznek. A ceglédi kórház itteni III. sz. belgyógyászati osztályának vezetője dr. Kása Ferenc így beszél: Nem is tudták, mennyien — Két éve, 1982 júliusában 40, ősz­től pedig már 66 ágyon fogadhattuk a betegeket és decemberben újabb 6 ágyat állítottunk be. Ha körül­néz, láthatja: a mostani irodám is egy kórterem. Ez év nyaráig végez­nek itt a felújítással, akkor már 94 beteget fogadhatunk egyidőben, s ha a volt fül-orr-gégészeti osztály átalakítása befejeződik, újabb 26 helyet kapunk. — Az osztályon most 37-en dol­goznak, a 8 orvosi státusból csak 3 üres, de mire teljes lesz a k<i“:>a- citás, biztosan találunk szakorvost, az állásokat már meghirdettük. Az osztályunk általános belgyógyászati profilú, elsősorban Nagykőrös és környéke szívelégtelenségben, cu­korbajban, fekélyben, reumában szenvedő betegeit kezeljük. Van egy sajátos feladatunk is: fogadunk olyan — a társszakmák körébe tar­tozó — betegeket is, akik csak 1-2 napos fekvést és felügyeletet igé­nyelnek. Nagykőrös és a környező települé­sek lakóinak zömét tehát a ceg­lédi kórházban gyógyítják. Hogy mennyien vannak, azt hiába próbál­tuk megtudni dr. Szabadfalvi And­rástól, a kórház igazgató főorvosá­tól. A kérdésre így felelt: aki hoz­zánk jön, azt nem arról faggatjuk, honnan került ide, hanem arról, mik a tünetei, mi a baja. Eddigi tapasz­talatom szerint a nagykőrösiek elé­gedettek orvosaink, nővéreink mun­kájával, s csak az érdekesség ked­véért említem: legfegyelmezettebb, a gyógyítók szavára legtöbbet adó pácienseink nagykőrösiek. Közülük egy Pavolek Józsefné, ve­le a szülészeten találkoztunk. Har­madik gyermekét. Albertet hozta a világra. A kérdésre — van-e észre­vétele az itteni ellátásról? — így fe­lelt: a kórteremben hárman is va­gyunk Kőrösről, de nincs okunk pa­naszra. Az orvosokkal, a nővérek­kel, az ellátással elégedett vagyok, jól érzem magam, rövidesen mehe­tek haza. Nagykőrösön 1972 óta la­kom. persze oda húz a szívem. A született Körösiek — úgy tudom _ hi ányolják, hogy nincs ott szülé­szet ... Fő az egészség! Nos, annakidején, az átszervező kor megírtuk: nem volt mentes i ügy az ellentmondásoktól, a loká patrióta érzelemnyilvánításoktól. B zonyára ma is akadnak nagykőn siek, akik sajnálják, hogy nem hel; ben gyógyítják őket, vagy hozzátart zóikat. Érthető is ez, de a lényeg má Nevezetesen: a város egészségügye, minden lakója nyert azzal, hoj jobb körülmények között, kellő szál értelemmel és megfelelő műszerei kel vizsgálhatják, gyógyíthatják rászorulókat. Mi sem vitatjuk hát szólás-mondás igazságát: fő az égési ség... Úgy tűnik, az idő igazolj, hogy két éve jól döntött Nagykőre város tanácsa. VASVÁRI G. PÁL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents