Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-02 / 52. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1984. MÁRCIUS 3., PÉNTEK Az átszervezés után Megtanulnak együtt dolgozni Hatszáztíz tagja van a köz- alkalmazottak szakszervezete Monor városi jogú nagyközsé­gi közös tanács és körzete szakszervezeti bizottságának. Rémségesen hosszú az elne­vezés, ám az átszervezés kö­zepette alighanem az lehetett a legkisebb gondja a bizott­ságnak, hogy ennek rövidíté­sével bajlódjon. Sok volt a munka — és sok ma is, ami­kor már „keréknyomban” dol­gozhatnak. Valamiképpen minden tagot érintett az át­szervezés — amelynek végre­hajtásáról, az új tanácsi szer­vezetben dolgozó személyi, bér- és munkaügyi helyzeté­nek alakulásáról a hét elején tartott bizottsági ülésen adott tájékoztatót Rágyánszki Pál, a városi jogú közös tanács el­nöke. Nagy a teher A reformról már nem volt szükséges külön szólni, hiszen végigélték, végrehajtották, ala­posan előkészítették, szemé­lyes beszélgetésekkel is igye­keztek elejét venni a vezetők a sértődéseknek, megbántódá- soknak. Az októberi bizonyta­lanságérzetet, feszültséget már nyomaiban sem igen ta­lálni — van viszont helyette más, amiről beszélni érdemes. Hatvankét fő a városi jogú közös tanács végleges létszá­ma. Akik kikerültek ebből az apparátusból, jórészt tovább­ra is a közigazgatás területén, a környező tanácsoknál ka­matoztatják gyakorlatukat, tapasztalataikat. Akik marad­tak, azoknak meg kell tanul­niuk együtt dolgozni. A volt járási hivatal munkatársai az első fokú eljárást gyakorol­ják, a községi tanácsiak a fel­ügyeleti szinten való munkát. — Előfordul — jegyezte meg dr. Erdélyi Lajos szb- titkár —, hogy olykor félreér­tődik a kölcsönös figyelem, olyan felhanggal, hogy: „mit méregeti ez, amit én csiná­lok?” Pedig nem „méregeti”. Ismerkedünk, hiszen most házasodtunk. Kevés a létszám, mindenkire nagy teher hárul, könnyíteni kell az összeková- csolódást — ez a szakszerve­zet dolga is. A létszám — mint ahogyan a gyakorlati munka során rö­vid idő alatt ki is derült — valóban kevés. Az eddigihez képest másfélszeres munka jut minden emberre, s belső át­csoportosítással sem lehet segíteni azon például, hogy a 62 munkatársnak egyetlen ik­tatója s két leírója van. Pdföksi tartalom Jelen volt az ülésen Ku- ruczné Tóth Eva, a megyei szb szervező titkára is. ö mond­ta el, hogy az idén a bérezés­ben jelentkező feszültségeket még nem tudják oldani, erre csak jövőre kerülhet sor. egítseg ai Munkában a sárga angyal Péczely Zoltán felvétele A Pest megyei Autóklub vette át a közelmúltban a sár­ga angyal szolgálatot Buda­pest határától a 8Q-as kilomé­ter jelzőig. Amikor nincs munkájuk, akkor a monori benzinkútnál várják, hogy üzenjenek értük. Munkarend­jükről, feladataikról Babinsz- ki István sárga angyalt kér­deztük. — Régen csak hétvégeken és ünnepnapokon volt ügye­let, Mióta a Pest megyei Au­tóklub vette át ezt a szolgál­tatást, naponta reggel héttől este hétig dolgozunk. Kollé­gámmal Csoltkó Andrással he­tenként váltjuk egymást. Mindketten közlekedésgépész technikusok vagyunk és mi­előtt ide jöttünk sokáig vol­tunk autószerelők. — Útvonalunkon bárkinek rendelkezésére állunk. Akár autóklub által kiadott segély­kérő lapon, akár szóban üzenhetnek nekünk egy másik autóssal, hogy hol az elakadt gépjármű. Mi azonnal a hely­színre sietünk. Klubtagoknak a javítás ingyenes, csak a be­épített alkatrész árát kell megtéríteniük. Akik nem klubtagok, azok a helyszínen beléphetnek, ami 259 forintot jelent. Ha nem kívánnak kö­zénk állni, akkor is segítünk gépkocsijuk megjavításában. Ekkor azonban 120 forint ki­szállási költséget számolunk fel és a megkezdett félóráért 40 forintot. Égy óránál tovább az országúton nem dolgozha­tunk. Ha nagyobb a baj, akkor autómentőt kell hívni. — Főleg a gyengén karban­tartott gépkocsik akadnak el sűrűbben. Gyújtáskihagyás, ékszíjszakadás, benzinrend­szerbe került víz a leggya­koribb hiba. A fékekhez, kor­mányberendezéshez, az elekt­romos fődarabokhoz azonban nem nyúlunk, hiszen ezek szervizfeladatok. — A gyors segítség minden­kinek érdeke. Ezért is lenne jó, ha a budapesti kocsikhoz hasonlóan minket is CB- és URH-adóvevőkkel szerelnének fel. A 80 kilométeres úton ugyanis, ha éppen valahol sze­relést végzünk nehéz minket megtalálni. Igaz, hogy ha végzünk azonnal visszame­gyünk a monori benzinkúthoz, de már előfordult, hogy meg­tehettük mégegyszer az utat, mivel az elakadt jármű az elő­ző szerelési helyünk után volt. U. G. Rendkívül körültekintő mun­kát igényel a szakszervezeti bizottságtól is a bérek felosz­tása, hiszen az is cél, hogy ne legyen egyenlősdi. Jobban kell élni á jövőben a címek odaítélésével, a főmunkatárs megjelöléssel, a -főtanácsosi, tanácsosi címekkel — ame­lyek a kiemelkedő munka eredményeként adhatók. A tanácsi munka megbe­csülése, megbecsültetése egyébként sem elhanyagolha­tó, hiszen a hivatás veszített népszerűségéből, pedig fontos politikai tartalmat hordoz. Stabil apparátussal, a munká­jukat élethivatásnak tekintő munkatársakkal lehetséges csupán végigvinni a terveket, megvalósítani a feladatokat. Nshóz feladat Második napirendként tár­gyalta a szakszervezeti bizott­ság az idei SZOT-beutalók el­osztását. Ez sem volt könnyű, bár az albizottság alaposan „körüljárta” a kérelmeket. A legnagyobb igény érthetően a családos, nyári beutalók iránt jelentkezik, amelyekből a sok is kevés lenne. A keveset ez­úttal szavazással juttatták an­nak, aki a legjogosultabbnak bizonyult. Koblcncz Zuzsa Réfeggyíílés Egyre nehezebb lépést tartini Nemrégiben tartották meg azt a réteggyűlést, amelyen az oktatás-, közművelődés- és egészségügy dolgozói kaptak tájékoztatást a község illeté­kes vezetőitől az elmúlt év eredményeiről, valamint szóvá tehették problémáikat, kérdé­seiket, s azokra választ Kap­tak. Kísérleteznek is A Pest megyei Tanács kép­viseletében megjelent a ta­nácskozáson Szemes Árpád, a nagyközségi pártbizottságtól Varga Jenő, és dr. Csernus J. Alán, a rendelőintézet igazga­tó főorvosa. Az ülést Blaskó Mihály nyitotta meg, majd a napirendi pontok ismertetése után átadta a szót László Já­nosnak. A nagyközségi tanács művelődési, egészségügyi és sportosztályának vezetője be­számolójában ismertette az el­múlt év vívmányait, eredmé­nyeit, a következő — idei — év feladatait, a nagyközség ér­dekeit érintő feladatokat. A társadalompolitikai és ágazati feladatok, az egész­ségügyi ellátottság, az okta­tás és közművelődés minősé­gének fejlesztésére, a környe­zetvédelemre az 1983-ban 30,3 millió forintot költött a tanács, beleszámítva ebbe a végzett társadalmi munka értékét is. Az oktatásügyről készült is­mertető az óvodák nehézsé­geivel kezdődött. Köztudottan még mindig kevés az óvodai hely, ezt mutatja az a szám­adat is, hogy a nagyközségi közös tanácshoz tartozó 5 óvodába a 795 helyre az idén 934 gyermeket vettek fel 32 tanulócsoportba. Ugyanakkor az óvodák nem egyformán ki­használtak, mert míg a mono­ri központi óvodák 140—145 százalékkal terheltek, addig például a telepi és a vásártéri óvodák feltöltöttsége csak 60—80 százalékos. Amíg an­nak örülünk, hogy a személyi ellátottság és a szemléltető­Kctszer fordulnak a kézbesítők Az előfizetés biztosabb Sokan még ágyukban a má­sik oldalukra fordulnak, ami­kor Csáki Lászióné és Bíró János hajnali fél négykor munkába állnak a vecsési 1. számú Postahivatalban. Fel­adatuk, hogy mire a kézbesí­tők beérkeznek az újságok már kihordásra készek legye­nek. — Az első átvevő Szász Sándor gépkocsivezető, aki a pavilonokba szállítja a lapo­kat — mondja Balázs Jánosné hivatalvezető. — Községünk­ben négy saját és egy utasel­látó elárusítóhely működik postahivatalunkon kívül. A kézbesítők öt óra körül érkez­nek és a súlyos csomagokkal indulnak reggelenként 14-en mintegy 140 kilométeres útra. így megy ez esőben, hóban, sárban, fagyban. Azután hét óra körül, amikor visszaérkez­nek a leveleket, pénzeket és egyéb küldeményeket veszik át. Ök szedik délutánonként az előfizetési díjakat is. — Nem volt ez mindig így — veszi át a szót Schützenhof- fér Jánosné hivatalvezető-he­lyettes. — Régen külön alkal­maztunk újságkihordókat, de nem váltak be. Nem volt napi személyi kapcsolatuk az előfi­zetőkkel, hiszen csak a „ka- szírozásnál” találkoztak velük. Volt reklamáció is, hogy egy- egy újság nem érkezett meg a házhoz. Aztán a kihordók száma is megfogyatkozott, s ez a munka a kézbesítőkre hárult, így az előfizetőknek biztosabb, hogy pontosan megkapják kedvenc olvasnivalójukat, de a kézbesítők többet dolgoznak, mivel naponta kétszer járják körzetüket. — Nyolc százalékkal több újság fogy mint a múlt év­ben — összesíti a statisztikai adatokat Vojtné Gábor Anikó hírlapügyintéző. — Községünk lakosságának mintegy 75 szá­zaiéira vásárolja vagy előfize­ti a lapokat. Havonta közel nyolcezer házhoz 87 975 saj­tóterméket juttatunk el. Leg­nagyobb számban, több mint 1970-et a Pest megyei Hírlap­ból fizetnek elő. Kedvelt a Rádióújság, a Nők Lapja és a Képes Üjság amikből a leg­több fogy, de ezen kívül szám­talan lapot forgalmazunk. Még idegen nyelvű újságjaink iránt is van érdeklődés. — Sajnos előfordul, hogy mire valaki az árusnál szeret­né megvásárolni színes olvas­nivalóját már nem kap. mert elfogyott. Ezért az előfizetés a legbiztosabb, amit minden lapra felveszünk. Udvari Gábor k megtámasztott csarnok Szijjártó Attila, a vecsési női kézilabdázók edzője pana­szolta, hogy tornaterem híján igen mostoha körülmények között készülnek a tavaszi idényre. A vecsési tornacsar­nokban nem kaptunk helyet — mondta és innen folytató­dik jegyzetünk, a sport irá­nyából az építőipar felé. Szeptember 28-án átadták az impozáns létesítményt — sok-sok dicséret, jutalom, vas­tag borítí»cok kíséretében. Nos, azóta kiderült,, ez az átadás hasonlított a televízió emlé­kezetes műsorához, ahol az építők az átadás ideiére vala­hogy csak összetámasztották az épületet. A csarnok jelentős része most is állványozva van, ki­derült, hogy a fűtés nem jó, építési és konstrukciós hibák jöttek elő, sorozatban, így az­tán ezt a tornatermet nem­hogy a vecsési női kézilabdá­zók, de az iskola tanulói sem nagyon tudták még használni, A több millió forintos beruhá­zás ilyen gyenge kivitelezése joggal adhat okot elégedetlen­ségre. Felvetődik a felelősség kér­dése, hiszen ilyen nehéz hely­zetben meglehetősen nagy lu­xusnak tűnik egy nagy csin­nadrattával átadott épületen egy éven keresztül csak a hi­bákat javítani. Sz. A. eszközökkel való felszereltség javult, a másik oldalon az egyébként is rossz minőségű, gyorsan romló játékok száma kevés, ami igen megnehezíti a foglalkozások zavartalanságát — hangzott a panasz. Egyéb­ként tervezik az óvodák kör­zethatárának módosítását, éppen az aránytalanságok ki­küszöbölése érdekében. Az oktatási intézmények kö­zül még mindig az általános iskolák küszködnek a legtöbb problémával. Talán a Kossuth áll a legjobban: a vonzáskör­zetben levő 81 százalékos sza­kos ellátottságnál jobb az övék: 97 százalékos, és éppen ezért itt kapott helyet a dol­gozók esti iskolája is. A Munkásőr úti iskolában 15 tanteremre 24 tanulócso­port és 6 napközis csoport jut, amelyeknek elhelyezése a műszakváltás miatt bizony nagyon nehéz. Az osztályok­nak a rossz időben és a téli hidegben még mindig egyet­len tornaszobán kell osztoz­kodniuk, reméljük, már nem sokáig, hiszen érkeztek anya­gok a leendő tornateremhez. Kísérleti jelleggel — elsőként a vonzáskörzetben — egy el­sős csoportjuk iskolaotthonos, s ez a rendszer eddig a meg­figyelések, tapasztalatok alap­ján jól bevált. Hasznos vita A kisegítő tagozatot való­színűleg áthelyezik, mivel az iskolák olyan magas létszámot akarnak áttelepíteni, hogy a mostani hely mindenképpen, szűkösnek bizonyul. Hogy hol lesz véglegesen — még az il­letékesek sem tudnak biztosat közölni, csak remélni tudjuk, hogy egy mindenki számára alkalmas, könnyen elérhető helyen. Annál is inkább, mi­vel utóbb kiderült Tóth Já­nosné tagozatvezető felszóla­lásából, hogy az egyébként is kis számban levő gyógypeda­gógusok is lassan már hátrá­nyos helyzetűek lesznek az összezártság, a kedvezőtlen körülmények miatt. Az Ady iskola gondjai is a régiek, a 4 épület közötti tá­volság sorompóval nehezítve, valamint a mellékhelyiségek nem megfelelő állapota. A könyvtár a vonzáskörzet­ben módszertani és igazgatási feladatokat lát el, a körzet te­rületén egységes ellátó hálózat kifejlesztését kezdték el. Ezt persze rendkívül nehéz ekko­ra területen megoldani, épp ezért nagyon szükséges már nagyobb helyre költözésük, az önálló gyermekkönyvtárról nem is beszélve. A művelődé­si központban is akadnak problémák: a használatban levő felszerelés hiányos, a he­lyiségek egységes fűtése meg­oldatlan. A sportegyesületek egyes szakosztályainak sikertelensé­ge miatt elkerülhetetlen lesz a visszafejlesztés — részint az eredménytelenségek, részint a költségkeret aránytalan fel- használása miatt — amint ez később a hozzászólásokból is kiderült. A Családi Iroda szolgáltatá­sainak száma nő, színvonala pedig egyre javul, ezt híven tükrözik az igények is. Az oktatás- és művelődés- ügy gondjai után az egészség­ügy problémáiról hallottak a jelenlevők. Ezekből páciens­ként is papról napra sokat lát, hall, tapasztal az ember. A hat körzeti orvos rengete­get dolgozik, ezt bizonyítja az egy főre jutó átlagos napi be­tegforgalom, ami 40 személyt jelent, emellett a gondozott, látogatott betegek száma szin­tén magas: 600 jut egy or­vosra évente. Az ápolónők na­pi 6—7 beteglátogatást végez­nek el, a 3 gyermek körzeti orvos pedig az elmúlt évben 23 ezer kis beteget gyógyított, ami napi 28—30 fős betegfor­galomnak felel meg. Az egészségügyi ellátás gondjainak ismertetése után a megjelentek hozzászóltak a hallottakhoz, véleményt nyil­vánítottak, de új panaszokat is hallottunk. „Terítékre ke­rül” újra a napközis ebéd. Míg a KÖJÁL munkatársai, a gyermekvédelmi felelősök már-már tudományos szinten foglalkoznak a gyermekétkez­tetéssel, addig — ezzel óriási ellentmondásban — az ebédek szinte minősíthetetlenek (ez a panasz egyébként csak a Mun­kásőr úti iskolából érkezett a szülők és a nevelők részé­ről). Kiderült, hogy nemcsak a Munkásör úti, de a Kossuth iskolának is vannak tornate­rem-problémái, főleg a test­nevelés tagozatos osztályok helyzete nehéz. Kicsi a hely Nem kielégítő a hátrányos helyzetű gyerekek körülmé­nyeinek kivizsgálása sem — hallottuk dr. Zimányi Gyulá- nétól, Budai lmréné, a zene­iskola igazgatója pedig a szű­kös körülményekre panaszko­dott, sok-sok év óta nem tud­nak fejleszteni, évről évre ar­ra kényszerülnek, hogy tehet­séges gyerekeket utasítsanak vissza. Nagy Mária Levelesládánkból Nosztalgia és a tények „Nosztalgiáztunk” kicsit feb­ruár 21—i számunkban, tudósí­tónk emlegette fel a régi idő két, amikor még nem diszkók­ban gyülekeztek a fiatalok, hanem a „nagyok mintájára” verbuválódó járásbeli beat- együttesek zenéjére ropták a táncot. Ritkán szól már a gi­tár — ez volt az írás címe, amelyre levelet kaptunk egy régi együttes, a Zenith 5 egy­kori szólógitárosától. Észrevé­teleit közöljük, amelyek azért tanulságosak, mert igaza van: nem elég, ha „csak a szépre emlékezünk”, hanem az ada­tokra is... Tisztelt Szerkesztőségi Az 1984. II, 21-én „Ritkán szól már a gitár” címmel meg­jelent cikkel kapcsolatosan szeretnék néhány tévedést tisztázni. 1961—62 táján a Rolling Stones együttes még a világ számára nem létezett. Legfel­jebb a közvetlen szomszédaik ismerhették őket. Az együttesnek nem volt soha világslágere a „Fiatal szerelmesek' dala”, ugyanis azt a Shadows, illetve a Spot- nick együttes vitte sikerre és ez köztudottan gitárszám. Kö­vetkezésképpen nem énekel­hette „pöszén” Kucsera László. Monoron az Ezüstcsillag együttes csak Haár László együttesének felbomlása után játszott rendszeresen. Egyéb­ként a zenekarának neve is volt: Zenith 5 és a zenekar 1986-ig majdnem minden szombat, vasárnap játszott a monori művelődési házban, szinte mindig telt ház előtt. A felbomlás a honvédségi beve nulás miatt történt. Nem igaz, hogy az Ezüstcsi! lag volt; a legnépszerűbb, mei Monoron a Zenith 5 együttí vitte a legtöbb bevételt a mi velődési otthon részére, de se kát játszott Gombán, Bényé-i Péteriben, Nyáregyházán, P lisen, Vecsésen is. Az Ezüs csillag Üllőn játszott — o valóban népszerű volt — 19C után, amikor a Zenith 5 má nem létezett. Elképzelhet' hogy Monoron is, de ákkc már Florida néven. Téves az az informácii hogy Kucsera László Ham mond orgonáját „nyűtte ugyanis egyszerű Matador ti pusú oi’gonája volt. Egy Ham monjl orgona mai ára is kt 100—200 ezer forint. Az ak kori időkben lagfejlebb a Ma gyár Rádió stúdiójában lebe tett ilyen. Magyar Kálmán az egykori Zenith 5 szóló­gitárosa Köszönetét mondunk mindazo nak a rokonoknak, ismerősökne szomszédoknak, akik szeretett í leségem, édesanyánk és ricág anyánk, icl. Vladár Isívánné tem tésén. Monoron részt vettek, sírj ra koszorút, virágot helyeztek részvétüket nyilvánították. Gy szoló család. Köszönetét mondunk mindazo nak a rokonoknak, jó barátokna munkatársaknak, szomszédokne ismerősöknek, akik drága jó éde anyánk, özv. Mátyás Ferertcné 1 metésén, Monoron részt vettek, sí jára koszorút, virágot helyezte fájdalmunkon enyhíteni igyeke tek. A gyászoló család. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents