Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-02 / 52. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1984. MÁRCIUS 3., PÉNTEK Az átszervezés után Megtanulnak együtt dolgozni Hatszáztíz tagja van a köz- alkalmazottak szakszervezete Monor városi jogú nagyközségi közös tanács és körzete szakszervezeti bizottságának. Rémségesen hosszú az elnevezés, ám az átszervezés közepette alighanem az lehetett a legkisebb gondja a bizottságnak, hogy ennek rövidítésével bajlódjon. Sok volt a munka — és sok ma is, amikor már „keréknyomban” dolgozhatnak. Valamiképpen minden tagot érintett az átszervezés — amelynek végrehajtásáról, az új tanácsi szervezetben dolgozó személyi, bér- és munkaügyi helyzetének alakulásáról a hét elején tartott bizottsági ülésen adott tájékoztatót Rágyánszki Pál, a városi jogú közös tanács elnöke. Nagy a teher A reformról már nem volt szükséges külön szólni, hiszen végigélték, végrehajtották, alaposan előkészítették, személyes beszélgetésekkel is igyekeztek elejét venni a vezetők a sértődéseknek, megbántódá- soknak. Az októberi bizonytalanságérzetet, feszültséget már nyomaiban sem igen találni — van viszont helyette más, amiről beszélni érdemes. Hatvankét fő a városi jogú közös tanács végleges létszáma. Akik kikerültek ebből az apparátusból, jórészt továbbra is a közigazgatás területén, a környező tanácsoknál kamatoztatják gyakorlatukat, tapasztalataikat. Akik maradtak, azoknak meg kell tanulniuk együtt dolgozni. A volt járási hivatal munkatársai az első fokú eljárást gyakorolják, a községi tanácsiak a felügyeleti szinten való munkát. — Előfordul — jegyezte meg dr. Erdélyi Lajos szb- titkár —, hogy olykor félreértődik a kölcsönös figyelem, olyan felhanggal, hogy: „mit méregeti ez, amit én csinálok?” Pedig nem „méregeti”. Ismerkedünk, hiszen most házasodtunk. Kevés a létszám, mindenkire nagy teher hárul, könnyíteni kell az összeková- csolódást — ez a szakszervezet dolga is. A létszám — mint ahogyan a gyakorlati munka során rövid idő alatt ki is derült — valóban kevés. Az eddigihez képest másfélszeres munka jut minden emberre, s belső átcsoportosítással sem lehet segíteni azon például, hogy a 62 munkatársnak egyetlen iktatója s két leírója van. Pdföksi tartalom Jelen volt az ülésen Ku- ruczné Tóth Eva, a megyei szb szervező titkára is. ö mondta el, hogy az idén a bérezésben jelentkező feszültségeket még nem tudják oldani, erre csak jövőre kerülhet sor. egítseg ai Munkában a sárga angyal Péczely Zoltán felvétele A Pest megyei Autóklub vette át a közelmúltban a sárga angyal szolgálatot Budapest határától a 8Q-as kilométer jelzőig. Amikor nincs munkájuk, akkor a monori benzinkútnál várják, hogy üzenjenek értük. Munkarendjükről, feladataikról Babinsz- ki István sárga angyalt kérdeztük. — Régen csak hétvégeken és ünnepnapokon volt ügyelet, Mióta a Pest megyei Autóklub vette át ezt a szolgáltatást, naponta reggel héttől este hétig dolgozunk. Kollégámmal Csoltkó Andrással hetenként váltjuk egymást. Mindketten közlekedésgépész technikusok vagyunk és mielőtt ide jöttünk sokáig voltunk autószerelők. — Útvonalunkon bárkinek rendelkezésére állunk. Akár autóklub által kiadott segélykérő lapon, akár szóban üzenhetnek nekünk egy másik autóssal, hogy hol az elakadt gépjármű. Mi azonnal a helyszínre sietünk. Klubtagoknak a javítás ingyenes, csak a beépített alkatrész árát kell megtéríteniük. Akik nem klubtagok, azok a helyszínen beléphetnek, ami 259 forintot jelent. Ha nem kívánnak közénk állni, akkor is segítünk gépkocsijuk megjavításában. Ekkor azonban 120 forint kiszállási költséget számolunk fel és a megkezdett félóráért 40 forintot. Égy óránál tovább az országúton nem dolgozhatunk. Ha nagyobb a baj, akkor autómentőt kell hívni. — Főleg a gyengén karbantartott gépkocsik akadnak el sűrűbben. Gyújtáskihagyás, ékszíjszakadás, benzinrendszerbe került víz a leggyakoribb hiba. A fékekhez, kormányberendezéshez, az elektromos fődarabokhoz azonban nem nyúlunk, hiszen ezek szervizfeladatok. — A gyors segítség mindenkinek érdeke. Ezért is lenne jó, ha a budapesti kocsikhoz hasonlóan minket is CB- és URH-adóvevőkkel szerelnének fel. A 80 kilométeres úton ugyanis, ha éppen valahol szerelést végzünk nehéz minket megtalálni. Igaz, hogy ha végzünk azonnal visszamegyünk a monori benzinkúthoz, de már előfordult, hogy megtehettük mégegyszer az utat, mivel az elakadt jármű az előző szerelési helyünk után volt. U. G. Rendkívül körültekintő munkát igényel a szakszervezeti bizottságtól is a bérek felosztása, hiszen az is cél, hogy ne legyen egyenlősdi. Jobban kell élni á jövőben a címek odaítélésével, a főmunkatárs megjelöléssel, a -főtanácsosi, tanácsosi címekkel — amelyek a kiemelkedő munka eredményeként adhatók. A tanácsi munka megbecsülése, megbecsültetése egyébként sem elhanyagolható, hiszen a hivatás veszített népszerűségéből, pedig fontos politikai tartalmat hordoz. Stabil apparátussal, a munkájukat élethivatásnak tekintő munkatársakkal lehetséges csupán végigvinni a terveket, megvalósítani a feladatokat. Nshóz feladat Második napirendként tárgyalta a szakszervezeti bizottság az idei SZOT-beutalók elosztását. Ez sem volt könnyű, bár az albizottság alaposan „körüljárta” a kérelmeket. A legnagyobb igény érthetően a családos, nyári beutalók iránt jelentkezik, amelyekből a sok is kevés lenne. A keveset ezúttal szavazással juttatták annak, aki a legjogosultabbnak bizonyult. Koblcncz Zuzsa Réfeggyíílés Egyre nehezebb lépést tartini Nemrégiben tartották meg azt a réteggyűlést, amelyen az oktatás-, közművelődés- és egészségügy dolgozói kaptak tájékoztatást a község illetékes vezetőitől az elmúlt év eredményeiről, valamint szóvá tehették problémáikat, kérdéseiket, s azokra választ Kaptak. Kísérleteznek is A Pest megyei Tanács képviseletében megjelent a tanácskozáson Szemes Árpád, a nagyközségi pártbizottságtól Varga Jenő, és dr. Csernus J. Alán, a rendelőintézet igazgató főorvosa. Az ülést Blaskó Mihály nyitotta meg, majd a napirendi pontok ismertetése után átadta a szót László Jánosnak. A nagyközségi tanács művelődési, egészségügyi és sportosztályának vezetője beszámolójában ismertette az elmúlt év vívmányait, eredményeit, a következő — idei — év feladatait, a nagyközség érdekeit érintő feladatokat. A társadalompolitikai és ágazati feladatok, az egészségügyi ellátottság, az oktatás és közművelődés minőségének fejlesztésére, a környezetvédelemre az 1983-ban 30,3 millió forintot költött a tanács, beleszámítva ebbe a végzett társadalmi munka értékét is. Az oktatásügyről készült ismertető az óvodák nehézségeivel kezdődött. Köztudottan még mindig kevés az óvodai hely, ezt mutatja az a számadat is, hogy a nagyközségi közös tanácshoz tartozó 5 óvodába a 795 helyre az idén 934 gyermeket vettek fel 32 tanulócsoportba. Ugyanakkor az óvodák nem egyformán kihasználtak, mert míg a monori központi óvodák 140—145 százalékkal terheltek, addig például a telepi és a vásártéri óvodák feltöltöttsége csak 60—80 százalékos. Amíg annak örülünk, hogy a személyi ellátottság és a szemléltetőKctszer fordulnak a kézbesítők Az előfizetés biztosabb Sokan még ágyukban a másik oldalukra fordulnak, amikor Csáki Lászióné és Bíró János hajnali fél négykor munkába állnak a vecsési 1. számú Postahivatalban. Feladatuk, hogy mire a kézbesítők beérkeznek az újságok már kihordásra készek legyenek. — Az első átvevő Szász Sándor gépkocsivezető, aki a pavilonokba szállítja a lapokat — mondja Balázs Jánosné hivatalvezető. — Községünkben négy saját és egy utasellátó elárusítóhely működik postahivatalunkon kívül. A kézbesítők öt óra körül érkeznek és a súlyos csomagokkal indulnak reggelenként 14-en mintegy 140 kilométeres útra. így megy ez esőben, hóban, sárban, fagyban. Azután hét óra körül, amikor visszaérkeznek a leveleket, pénzeket és egyéb küldeményeket veszik át. Ök szedik délutánonként az előfizetési díjakat is. — Nem volt ez mindig így — veszi át a szót Schützenhof- fér Jánosné hivatalvezető-helyettes. — Régen külön alkalmaztunk újságkihordókat, de nem váltak be. Nem volt napi személyi kapcsolatuk az előfizetőkkel, hiszen csak a „ka- szírozásnál” találkoztak velük. Volt reklamáció is, hogy egy- egy újság nem érkezett meg a házhoz. Aztán a kihordók száma is megfogyatkozott, s ez a munka a kézbesítőkre hárult, így az előfizetőknek biztosabb, hogy pontosan megkapják kedvenc olvasnivalójukat, de a kézbesítők többet dolgoznak, mivel naponta kétszer járják körzetüket. — Nyolc százalékkal több újság fogy mint a múlt évben — összesíti a statisztikai adatokat Vojtné Gábor Anikó hírlapügyintéző. — Községünk lakosságának mintegy 75 százaiéira vásárolja vagy előfizeti a lapokat. Havonta közel nyolcezer házhoz 87 975 sajtóterméket juttatunk el. Legnagyobb számban, több mint 1970-et a Pest megyei Hírlapból fizetnek elő. Kedvelt a Rádióújság, a Nők Lapja és a Képes Üjság amikből a legtöbb fogy, de ezen kívül számtalan lapot forgalmazunk. Még idegen nyelvű újságjaink iránt is van érdeklődés. — Sajnos előfordul, hogy mire valaki az árusnál szeretné megvásárolni színes olvasnivalóját már nem kap. mert elfogyott. Ezért az előfizetés a legbiztosabb, amit minden lapra felveszünk. Udvari Gábor k megtámasztott csarnok Szijjártó Attila, a vecsési női kézilabdázók edzője panaszolta, hogy tornaterem híján igen mostoha körülmények között készülnek a tavaszi idényre. A vecsési tornacsarnokban nem kaptunk helyet — mondta és innen folytatódik jegyzetünk, a sport irányából az építőipar felé. Szeptember 28-án átadták az impozáns létesítményt — sok-sok dicséret, jutalom, vastag borítí»cok kíséretében. Nos, azóta kiderült,, ez az átadás hasonlított a televízió emlékezetes műsorához, ahol az építők az átadás ideiére valahogy csak összetámasztották az épületet. A csarnok jelentős része most is állványozva van, kiderült, hogy a fűtés nem jó, építési és konstrukciós hibák jöttek elő, sorozatban, így aztán ezt a tornatermet nemhogy a vecsési női kézilabdázók, de az iskola tanulói sem nagyon tudták még használni, A több millió forintos beruházás ilyen gyenge kivitelezése joggal adhat okot elégedetlenségre. Felvetődik a felelősség kérdése, hiszen ilyen nehéz helyzetben meglehetősen nagy luxusnak tűnik egy nagy csinnadrattával átadott épületen egy éven keresztül csak a hibákat javítani. Sz. A. eszközökkel való felszereltség javult, a másik oldalon az egyébként is rossz minőségű, gyorsan romló játékok száma kevés, ami igen megnehezíti a foglalkozások zavartalanságát — hangzott a panasz. Egyébként tervezik az óvodák körzethatárának módosítását, éppen az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében. Az oktatási intézmények közül még mindig az általános iskolák küszködnek a legtöbb problémával. Talán a Kossuth áll a legjobban: a vonzáskörzetben levő 81 százalékos szakos ellátottságnál jobb az övék: 97 százalékos, és éppen ezért itt kapott helyet a dolgozók esti iskolája is. A Munkásőr úti iskolában 15 tanteremre 24 tanulócsoport és 6 napközis csoport jut, amelyeknek elhelyezése a műszakváltás miatt bizony nagyon nehéz. Az osztályoknak a rossz időben és a téli hidegben még mindig egyetlen tornaszobán kell osztozkodniuk, reméljük, már nem sokáig, hiszen érkeztek anyagok a leendő tornateremhez. Kísérleti jelleggel — elsőként a vonzáskörzetben — egy elsős csoportjuk iskolaotthonos, s ez a rendszer eddig a megfigyelések, tapasztalatok alapján jól bevált. Hasznos vita A kisegítő tagozatot valószínűleg áthelyezik, mivel az iskolák olyan magas létszámot akarnak áttelepíteni, hogy a mostani hely mindenképpen, szűkösnek bizonyul. Hogy hol lesz véglegesen — még az illetékesek sem tudnak biztosat közölni, csak remélni tudjuk, hogy egy mindenki számára alkalmas, könnyen elérhető helyen. Annál is inkább, mivel utóbb kiderült Tóth Jánosné tagozatvezető felszólalásából, hogy az egyébként is kis számban levő gyógypedagógusok is lassan már hátrányos helyzetűek lesznek az összezártság, a kedvezőtlen körülmények miatt. Az Ady iskola gondjai is a régiek, a 4 épület közötti távolság sorompóval nehezítve, valamint a mellékhelyiségek nem megfelelő állapota. A könyvtár a vonzáskörzetben módszertani és igazgatási feladatokat lát el, a körzet területén egységes ellátó hálózat kifejlesztését kezdték el. Ezt persze rendkívül nehéz ekkora területen megoldani, épp ezért nagyon szükséges már nagyobb helyre költözésük, az önálló gyermekkönyvtárról nem is beszélve. A művelődési központban is akadnak problémák: a használatban levő felszerelés hiányos, a helyiségek egységes fűtése megoldatlan. A sportegyesületek egyes szakosztályainak sikertelensége miatt elkerülhetetlen lesz a visszafejlesztés — részint az eredménytelenségek, részint a költségkeret aránytalan fel- használása miatt — amint ez később a hozzászólásokból is kiderült. A Családi Iroda szolgáltatásainak száma nő, színvonala pedig egyre javul, ezt híven tükrözik az igények is. Az oktatás- és művelődés- ügy gondjai után az egészségügy problémáiról hallottak a jelenlevők. Ezekből páciensként is papról napra sokat lát, hall, tapasztal az ember. A hat körzeti orvos rengeteget dolgozik, ezt bizonyítja az egy főre jutó átlagos napi betegforgalom, ami 40 személyt jelent, emellett a gondozott, látogatott betegek száma szintén magas: 600 jut egy orvosra évente. Az ápolónők napi 6—7 beteglátogatást végeznek el, a 3 gyermek körzeti orvos pedig az elmúlt évben 23 ezer kis beteget gyógyított, ami napi 28—30 fős betegforgalomnak felel meg. Az egészségügyi ellátás gondjainak ismertetése után a megjelentek hozzászóltak a hallottakhoz, véleményt nyilvánítottak, de új panaszokat is hallottunk. „Terítékre kerül” újra a napközis ebéd. Míg a KÖJÁL munkatársai, a gyermekvédelmi felelősök már-már tudományos szinten foglalkoznak a gyermekétkeztetéssel, addig — ezzel óriási ellentmondásban — az ebédek szinte minősíthetetlenek (ez a panasz egyébként csak a Munkásőr úti iskolából érkezett a szülők és a nevelők részéről). Kiderült, hogy nemcsak a Munkásör úti, de a Kossuth iskolának is vannak tornaterem-problémái, főleg a testnevelés tagozatos osztályok helyzete nehéz. Kicsi a hely Nem kielégítő a hátrányos helyzetű gyerekek körülményeinek kivizsgálása sem — hallottuk dr. Zimányi Gyulá- nétól, Budai lmréné, a zeneiskola igazgatója pedig a szűkös körülményekre panaszkodott, sok-sok év óta nem tudnak fejleszteni, évről évre arra kényszerülnek, hogy tehetséges gyerekeket utasítsanak vissza. Nagy Mária Levelesládánkból Nosztalgia és a tények „Nosztalgiáztunk” kicsit február 21—i számunkban, tudósítónk emlegette fel a régi idő két, amikor még nem diszkókban gyülekeztek a fiatalok, hanem a „nagyok mintájára” verbuválódó járásbeli beat- együttesek zenéjére ropták a táncot. Ritkán szól már a gitár — ez volt az írás címe, amelyre levelet kaptunk egy régi együttes, a Zenith 5 egykori szólógitárosától. Észrevételeit közöljük, amelyek azért tanulságosak, mert igaza van: nem elég, ha „csak a szépre emlékezünk”, hanem az adatokra is... Tisztelt Szerkesztőségi Az 1984. II, 21-én „Ritkán szól már a gitár” címmel megjelent cikkel kapcsolatosan szeretnék néhány tévedést tisztázni. 1961—62 táján a Rolling Stones együttes még a világ számára nem létezett. Legfeljebb a közvetlen szomszédaik ismerhették őket. Az együttesnek nem volt soha világslágere a „Fiatal szerelmesek' dala”, ugyanis azt a Shadows, illetve a Spot- nick együttes vitte sikerre és ez köztudottan gitárszám. Következésképpen nem énekelhette „pöszén” Kucsera László. Monoron az Ezüstcsillag együttes csak Haár László együttesének felbomlása után játszott rendszeresen. Egyébként a zenekarának neve is volt: Zenith 5 és a zenekar 1986-ig majdnem minden szombat, vasárnap játszott a monori művelődési házban, szinte mindig telt ház előtt. A felbomlás a honvédségi beve nulás miatt történt. Nem igaz, hogy az Ezüstcsi! lag volt; a legnépszerűbb, mei Monoron a Zenith 5 együttí vitte a legtöbb bevételt a mi velődési otthon részére, de se kát játszott Gombán, Bényé-i Péteriben, Nyáregyházán, P lisen, Vecsésen is. Az Ezüs csillag Üllőn játszott — o valóban népszerű volt — 19C után, amikor a Zenith 5 má nem létezett. Elképzelhet' hogy Monoron is, de ákkc már Florida néven. Téves az az informácii hogy Kucsera László Ham mond orgonáját „nyűtte ugyanis egyszerű Matador ti pusú oi’gonája volt. Egy Ham monjl orgona mai ára is kt 100—200 ezer forint. Az ak kori időkben lagfejlebb a Ma gyár Rádió stúdiójában lebe tett ilyen. Magyar Kálmán az egykori Zenith 5 szólógitárosa Köszönetét mondunk mindazo nak a rokonoknak, ismerősökne szomszédoknak, akik szeretett í leségem, édesanyánk és ricág anyánk, icl. Vladár Isívánné tem tésén. Monoron részt vettek, sírj ra koszorút, virágot helyeztek részvétüket nyilvánították. Gy szoló család. Köszönetét mondunk mindazo nak a rokonoknak, jó barátokna munkatársaknak, szomszédokne ismerősöknek, akik drága jó éde anyánk, özv. Mátyás Ferertcné 1 metésén, Monoron részt vettek, sí jára koszorút, virágot helyezte fájdalmunkon enyhíteni igyeke tek. A gyászoló család. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
