Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

I9S4. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK &ßULam A tűzszerészek áldozatos munkájóré! volt szó Tetszhalottként rejtőié gyilkosok Negyven évvel a háború után is kísért az embertelen múlt Az asztal szélén zöldre fes­tett nyeles gránát, mellette rozsdás, viharvert kis tölcsér. Ez utóbbi a dunaharaszti tra­gédia szomorú mementója, a tűzszerészek találták a rob­banás helyszínén, a harckocsi­elhárító gránát alkatrésze volt. Ilyen és hasonló kiállítási tárgyak sorakoztak az asztalon tegnap a magyar néphadsereg tűzszerészeinek munkáját il­lusztráló' sajtótájékoztatón. Bár ezt az eseményt hóna­pokkal ezelőtt tervezték erre az időpontra, mégis a március 12-i dunaharaszti gyermek­tragédia adott szomorú aktua­litást a bemutatónak. Csaknem négy évtizeddel a háború befejezése után, a har­madik generáció soraiból is szinte minden évben áldozato­kat követel a múlt. Ezek az esetek mélységesen megrázzák az egész társadalmat, s ilyen­kor fokozottabb figyelemmel fordulunk a tűzszerész kato­nák veszélyes munkája felé. Pedig — s erről beszélt be­vezetőjében Darányi Miklós vezérőrnagy, a magyar nép­hadsereg hátországvédelmi pa­rancsnoka — az aknakereső és tűzszerész katonák munkája 1944 vége óta, azaz csaknem negyven éve folyik hazánk területén. Az első magyar ak­nakutató szakaszok 1945 szep­temberében alakultak, s az­óta több millió lőszert, s több ezer tonna egyéb robbanó­anyagot gyűjtöttek össze és hatástalanítottak. Veszélyes munkájuk teljesítése közben ötszázhetvenen áldozták éle­tüket és több százan válfaj: rokkanttá, természetesen ja­varészük 1945 és 1947 között, hiszen a települések, mezőgaz­dasági területek nagyarányú megtisztítása is ezekben az években zajlott. ~ A tűzszerész zászlóalj jár­őrei kimennek, ha valahon­nan robbanószerkezethez vagy gyanús tárgyhoz hívják őket. Nem mosolyogták meg né­hány éve azokat a bejelentő­ket sem, akik egy aknának vélt tejeskannafedélhez riasz­tották őket. Igyekeznek ' min­den bejelentéshez gyorsan odaérni, hiszen adott esetben emberéletről lehet szó.. Érdemes megjegyezni a tűz­szerészek telefonszámát: 680- 766. A beérkező riasztásokat három kategóriába — sürgős, három napon belüli, illetve 30 napon belüli — sorolják a Alapkövetelmény a gazdaságosság Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ütése helyzet veszélyessége szerint. Természetesen azonnal indul­nak, ha emberélet, különösen, ha gyermekek forognak ve­szélyben. így volt ez a március 12-i tragédia napján is. Ek­kor nemcsak Dunaharaszti- ból, hanem Lovasberényből is érkezett bejelentés: gyerme­kek ugyanolyan gránátot ta­láltak, mint amely a két du­naharaszti iskolás életét kiol­totta. . Láng László őrnagy, a tűz­szerész zászlóalj parancsnoka hangsúlyozta, a rozsdás, el­öregedett robbanószerkezetek sokszor veszélyesebbek, mint új korukban, hiszen a leg­kisebb mozdításra is robban­kezdett. Vagy 15-en voltak az őrszobában, Szemere is lőtt feléjük, csupán azárt, hogy ne merjenek kijönni a ikatanák. Előre megbeszélték: magyar katonát nem bántanak, de csendőrt és — ha beavatkoz­nak — németet igen. — A lövöldözésnek csakha­mar megvolt az első áldozata — folytatja a tizenkettedik halálraítélt —, egy öreg szerb, aki a lányával együtt volt a börtönben. Közben meghal­lotta a lövöldözést, az egyik őrmester, a pisztolyához ka­pott, én pedig leütöttem. Ez alatt a többiek már kinyitot­ták a kappt, mentek kifelé. Egyik fogolytársam támogat­ta Pákei törzsőrmestert, akit egy pisztolygolyó megsebesí­tett az arcán. Bevittük a konyhába, elvettem a piszto­lyát, majd, amikor hallottam, hogy katonák tódulnak befelé, visszaadtam az üres pisztolyt, leültem a törzsőrmester mel­lé és váriam a sorsom betel­jesülését ... Március 22-től április else­jéig zajlott a sátoraljaújhelyi tragédia. Ez alatt 62 szabadul­ni akaró rab esett el a börtönben, környékén, és a közeli hegyekben. Sokan meg­sebesültök. Az utolsó három szökevényt április 6-án. a statáriális hadbírósági tár­gyalás harmadik napján fog­ták el. A kitörés nem sikerült. El­ve vagy holtan, mindenkit vissza vittek a börtönbe. Ki­szálltak a kassai katonai el­hárítótisztek. napokon át üt­legelték, kínozták a foglyokat. Aztán, hetek múltán kezdő­dött a tárgyalás. Nyolc fiatalkorú ügyét el­különítették, átadták a rendes bíróságnak. Néhányan úgy menekültek meg, hogy a tárgyalás idején még kórház­ban voltak. — Tizenhárom halálos íté­letet mondtak ki — emléke­zik Szemete Imre —, ebből egyet visszavontak, mart ki­derült, hogy az egyik szerb fiú még fiatalkorú. S a hosz- szú indokolás végén olvasta a bíró: „Ezt az ítéletet a kassai hadtestparancsnok úr aláírá­sával ellátta és jogerőre emel­te azzal a záradékkal, hogy Szemere Imrének megkegyel­mez, a halálos ítéletet tíz évi börtönbüntetésre változtatja át”. A felszabadulás után Spoll- ner főhadnagy, őrségparancs­nokot a népbíróság elítélte. Pákei törzsőrmester — a volt foglyok közbenjárására — nyugdíjat és néhány hold föl­dét kapott. De akkor még ez távolinak látszott. Dühöngött a fasiszta terror. Az ítélet kihirdetése utáni napon egymás után hur­colták a bitó alá a tizenegy hőst. Volt. aki jelszót kiál­tott, mások énekelve tették meg utolsó lépteiket, Benya Antal délvidéki főiskolai hall­gató az Internacionálét fü­tyülve várta a haléit. Hősök voltak. Emlékeznünk kell rájuk most, mártírhalá­luk 40. évfordulóján is. Várkonyi Endre hatnak. Ezért, ha például gyermekeknél találnak ilyéS' mit, nem a lőszert kell elven ni tőlük, hanem őket elvinni a szerkezet közeléből, őrizni, biztosítani a helyszínt és hív­ni a katonákat. Gyálon a gyakorlatban is ízelítőt kaptak az újságírók a tűzszerészek embert próbáló veszélyes munkájáról. Rögtön­zött kiállításon, kis homok­dombokon sorakoztak a kft zelmúltban talált és még nem hatástalanított bombák, ak­nák, gránátok. A 250 kilós amerikai bomba tőlünk vagy háromszáz méternyire és há romméteres mélységben rob­bant. Ez a felszínen egykilo- méteres körzetben szórta vol­na a repeszeket, ha véletlenül robban fel. A dunaharaszti tragédia után többszörösére emelkedett a tűzszerészekhez érkező be­jelentések száma. Ügy tűnik, egy időre ismét a {igyelem középpontjába kerülnek a föld mélyében tetszhalottként rejlő gyilkos szerkezetek. Ahhoz azonban, hogy ne szedjen újabb áldozatokat negyven év elmúltával a háború, széle­sebb körű felvilágosító mun­ka kell. A család, az iskola, az egész társadalom feladata ez. M. K. Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület megtárgyalta a megyében működő tanácsi vállalatok és költségvetési üzemek tavalyi tevékenységéről beterjesztett jelentést. Az irányítók fokozott figyelnie kísérje az alacsony hatékonyságú üzemeket Amint a jelentés megálla­pította, a tanácsi ipar tava­lyi termelési értéke megha­ladta a négy és fél milliárd forintot, mely az előző évinél csaknem 8 százalékkal maga­sabb. Legdinamikusabban a PE- MÜ, a PEFÉM és a Pest me­gyei Nyomda Vállalat növel­te termelési értékét. Ezeknél a vállalatoknál az árbevétel is az átlagot meghaladóan emel­kedett. A jelenlegi nehezebb gazdasági körülmények között ezt úgy tudták elérni, hogy átgondoltan, rugalmasan gaz­dálkodtak, kihasználták a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­ben, a kooperációban, illet­ve a nyereséges szolgáltatás fejlesztésében rejlő tartaléko­kat. A tanácsi iparra Pest me­gyében általában nem jellem­ző a külpiacra termelés. Em­lítésre méltó azonban, a PEV- DI mely termékeinek 40 száza­lékát értékesíti KGST és tőkés országokban, s a PEMÜ, mely az export mellett mint­egy 200 milliós értékben ter­mel importhelyettesítő áru­cikkeket. Néhány vállalatnál gondok is jelentkeztek. A Monori Ke­fe- és Játékgyár például fej­lesztési alap hiánnyal zárta a tavalyi esztendőt. A piackuta­tás elmaradt a termeléstől a játékgyártásban, a nagykőrösi télén kapacitásának jelentős része kihasználatlan, egy mű­szakban üzemel. Ugyanakkor a vállalat mintegy 10 milliós nyereségre tett szert a kefe­gyártás révén. Szó esett a testületi ülésen arról is, mi­lyen segítséget kaphatnak a monoriak a kilábaláshoz. Le­hetőségként került szóba, hogy a PEMÜ s a PEVDI fejleszté­si alap hitelt nyújthat szá­múkra, keresve egyúttal az üzemmel a kooperációs lehető­ségeket. Ugyancsak a gondok sorá­ban említették a sütőipari vállalatokat. Egyiküket, az Észak-Pest megyeit alacsony hatékonyságúnak minősítették, annak ellenére, hogy az elmúlt évben megháromszorozták nyereségüket. A vitában részt­vevők arra is rámutattak, hogy a sütőipari vállalatokat sújtja az alacsonyabb árfekvé­sű termékek gyártási kötele­zettsége, illetve a növekvő munkaerőhiány. A kimoz­dulást a holtpontról épp az eredményezte legtöbbjüknél, hogy növelték a kenyérfélék és a töltelékes áruk választé­kát, átgondoltabban szervez­ték a termelést. Megtorpant az építőipar ko­rábbi években tapasztalt fej­lődése, mely mindenekelőtt a beruházási igények jelentős csökkenéséből származik. Ahogy az ülésen említették, megrendelőben ma sincs hiány, a kivitelezők azonban nem válogathatnak úgy, mint évekkel ezelőtt. Jellemző, hogy a Dél-Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat árbe­vétele csaknem 14, termelési értéke pedig csaknem 15 szá­zalékkal maradt el az 1982. évitől. Sok az ellentmondás a bel­kereskedelmi ágazatban. Az élelmiszer szakmát továbbra is nyomasztja a növekvő lét­számhiány, ami az üzletek zárva tartásával, az árbevétel visszaesésével jár, s eseten­ként az ellátásban is zökkenő­ket okoz. A vegyesipar-cikk kereskedelemben átlag feletti árbevételnövekedést hozott a szerződéses üzemeltetés és a nagykereskedelmi tevékeny­ség, s ugyancsak kiemelkedő a szerződéses üzletek forgal­mának növekedése a vendég­látásban. A Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalatnál az egységek 60 százaléka sorol­ható ebbe a kategóriába, s ta­valy mintegy 35 százalékkal növekedett a vállalat nyeresé­ge. Még úgy is. hogy fokozot­tan igényesek az egyezség be­Országgyűlési bizottságok tárgyalták Téma a traumatológia AZ országgyűlés külügyi bi­zottsága szerdán Gyenes And­rás elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke — Nagy János külügyi ál­lamtitkár tartott tájékoztatót a nemzetközi helyzet és a ma­gyar külpolitika időszerű kér­déseiről. A vitában felszólalt tizen­egy képviselő, köztük Réget Antal (Pest megye, 25. vk.). Másfél milliárd forintos költséggel nemhogy újjá — de szinte újra épül —, mégpedig a kor majd minden követel­ményeinek megfelelően — az Országos Traumatológiai In­tézet, melyet mintegy hét esz­tendeje ürítettek ki .— hang­zott el az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottságá­nak ugyancsak tegnap az in­tézetben tartott ülésén. A képviselők — dr. Pesta László­nak, a bizottság elnökének vezetésével — megvitatták a traumatológiai ellátás jelenle­gi helyzetéről készített egész­ségügyi minisztériumi előter­jesztést és — természetesen — részletes tájékoztatást kaptak az intézet építkezéséről. A tanácskozás során hét képviselő nyilvánított véle­ményt. Közöttük volt dr. Vá mos Marietta (Pest m. 5. vk ), valamint dr. Göbl Gábor, az Országos Mentőszolgálat fő­igazgató-helyettese és dr. Var­ró János, a Fővárosi Tanács egészségügyi főosztályvezető- helyettese. tartásának ellenőrzésekor: er­re utal. hogy tavaly 25 egy­ség vezetőjével bontották föl a szerződést. A szolgáltató vállalatok eredményeiben is nagy a szó­ródás. Fejlődésük elmarad az ada­gostól. A városgazdálkodási vállalatokat például hosszabb távon visszaveti a tái'fűtés gaz.daságtalansá"a. Űj színt hozott a gazdaság; életbe tavaly az AFIT és a GELKA telephelyeiből alakult önálló kisvállalatok megjele­nése. Kezdetben jelentős gon­dokkal küszködtek a forgóalap hiány miatt. Rövidesen azm- ban megtalálták az új hely­zetnek megfelelő lehetősége­ket, módszereket, s a koráb­ban veszteséges üzemek túlju­tottak a nehézségeken. Egye­dül a gödöllői autójavítók küzdenek nehézségekkel, illet­ve az elektromos karbantar­tók az alkatrészellátás prob­lémáival. Kirívó viszont a kis­vállalatoknál az alacsony át­lagbérszint, ami még akkor sem tartható, ha az általuk nyújtott szolgáltatások az úgy­nevezett borravalós tevékeny­ség körébe tartoznak. A költségvetési üzemekről szólva a testület megállapítot­ta, hogy ezek a szervezetek mindenekelőtt a települések kommunális ellátását hivatot­tak megoldani, s ennek rová­sára nem törekedhetnek külső, nagyobb nyereséget hozó meg­bízások vállalására. E terüle­ten is gondot, jelent, hogy ta­valy veszteséges lett a fóti és a dunaharaszti, s ezt éppen, hoev csak elkerülte a monori. Ezért is született többi között olyan határozat, hogy a jövő­ben a tanácsok fokozottabb figyelmet fordítsanak a prob­lémákkal küszködő alacsony hatékonyságú üzemekre, előz­zék meg azok veszteségessé válását. Egyúttal pedig töre- kad1en“k mindenütt a gazda­ságosság helyreállítására, az ezt szolgáló feltételek megte­remtésére. Nagy érdeklődés, több ezer felszólaló a jól előkészített, népes falugyűléseken Ugyancsak a tegnapi ülés napirendjén szerepelt az el­múlt hónapokban megyeszerte megrendezett falu- és réteg­gyűlések tapasztalatairól adott tájékoztató. Megállapították többi között, hogy a tanácsok és a Hazafias Népfront szervei szinte valamennyi településen gondosan előkészítették e fó­rumokat. Az időpontok meg­hirdetésekor figyelembe vették a helyi sajátosságokat, sok he­lyen tartották hét végén az összejöveteleket. Dabason és Cegléden például á lakóterü­letekről és az üzemekből már előzetesen összegyűjtötték az embereket leginkább foglal­koztató kérdéseket. A 217 fa­lugyűlés és rétegtaiálkozó több mint felén ott voltak a megyei szervek képviselői, bekapcso­lódtak a fórumok munkájába az országgyűlési képviselők és a megyei tanácstagok. Az alapos előkészítés nyo­mán az előző évinél lényege­sen nagyobb volt az érdeklő­dés: 50-60 ezren jelenlek meg a tanácskozásokon. Az aktivi­tás is nagy volt, mintegy 4 ezer felszólaló mondta el vé­leményét, javaslatát, döntő többségében közérdekű ügyek­ben. A hozzászólások többsé­ge út- és járdaépítéssel, a ke­reskedelmi ellátással és a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos problémákat vetett fel. Szóvá tették továbbá az évek óta húzódó helyi feladatok megol­dásának meggyorsítását, mely­hez társadalmi munka és anyagi eszközök felajánlása mellett nagyobb támogatást igényeltek a helyi és a me­gyei irányító szervektől A fel­vetésekre az esetek többségé­ben a helyszínen konkrét vá­laszt adtak az illetékesek. S ez jó visszhangot váltott ki a la­kosság körében, Az összejöve­telek őszinte légköre aláhúzta, hogy a nyílt város- illetve községpolitika, mellett a szű­kösebb anyagi lehetőségek el­lenére is biztosiiható a tele­püléseken a fejlődés, a lakos­ság cselekvő részvétele a kö­zös célok elérésében. Lényeges követelmény tehát, hogy a fel­vetett problémákat az illeté­kesek körültekintően megvizs­gálják, intézkedéseket, hozza­nak, s erről tájékoztassák a la­kosságot. Kedvezőbb szervezeti feltételeket teremtettek az igényesebb, színvonalasabb árellenőrzéshez A tegnapi ülésen fogadta el a végrehajtó bizottság a ta­nácsi árhatósági és árellenőr­zési tevékenység megosztásáról szóló ' előterjesztést. A döntés lényege, hogy az ipari osztály keretében nyolc tagú központi árcsoportot hoznak létre a kü­lönböző osztályokon dolgozó szakemberek átcsoportosításá­val. Az intézkedés célja, az egyre növekvő jelentőségű ár­ellenőrzések hatékonyságának fokozása. Az átszervezés a ke­reskedelmi felügyelet hatáskö­rét, valamint az ágazati szak- igazgatási szervek hatáskörébe utalt ármegállapítási feladatok ellátását nem érinti, A központi árcsoporl ellen­őrzési hatáskörébe 531 gazdál­kodó egység, továbbá a helyi tanácsok ármunkájának irá­nyítása tartozik. Az ellenőrzé­sek kívánatos gyakoriságát — a gazdálkodók nagy száma mialt — külső szakértők bevo­násával kívánják elérni. Mészáros János Iiaévanméteres földoszlopot lövellt a kétszázötven kilogrammos bomba , Barcza Zsolt felvétele Beszédes számok: 72 szerve­zet, ebből 45 vállalat és 27 költségvetési üzem, 28 ezer foglalkoztatott, 18 milliárdos árbevétel, milliárdnyi nagy- ságrendő nyereség. Mindezek mutatják a tanácsi vállalatok jelentőségét a megye gazdasá­gi életében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents