Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

msT « min 1984. MÁRCIUS 21., SZERDA A BDB a Sportcsarnokban Örömünnepet tartott hétfőn este a Budapest Sportcsarnokban a Benkó Dixieland Band. Több mint tízezer néző előtt — a tavaszi fesztivál keretében — vendégeket is fogadtak: Ernies Wilkins szaxofonost, Harry „Sweets” Edison trombitást, s a képünkön is látható, eddig nálunk kevésbé ismert fekete éne­kesnőt. Rosay-t. Műsorukban örökzöld számok éppúgy felcsen­dültek, mint új utakat jelző törekvések. A BDB fellépése im­már másodszor a Sportcsarnokban azt jelzi, hogy világhírű tag­jai itthon is otthonra találtak. Trencsényl Zoltán felvétele Hangverseny Szentendrén Tavaszi muzsika Mérsékelt teljesítmény Fiatal szólisták mutatkoz­tak be a Szentendrei Kamara­zenekar tavaszi hangverse­nyén az elmúlt hét szombat­ján. A program merész ívű­nek tűnt már az ismerkedés első pillanatában. Felvetette azt, hogy vajon bírja-e az együttes azt a rendkívüli szel­lemi igénybevételt, amit a Bach-. Haydn- és a két Mo- zart-mű megformálása jelent. A hangzó anyag megtanulásá­nak igényességéről nem érde­mes beszélni, mert az végül is alapkövetelmény, nélküle aligha lehet bármiféle pro­dukcióra vállalkozni. A kezdeti vérmes reménye­ket lehűtötte a bevezetőül fel­hangzott második Branden­burgi verseny. A szólisták (trombita: Kovács György, hegedű: Kómár Judit, fuvola: Kaisinger Rita, oboa: Varga Dóra) formán kívül játszot­tak, tele gikszereklkel és szín­telenül. A zenekar is szét­esett. ez különösen a zárla­toknál volt bántó. Ez a mű még korai az együttesnek, vagy legalábbis érési időre van szükség ahhoz, hogy pó­diumképes legyen. Az estet Déri György, a Haydn-gordonka verseny (C- dúr) szólistája tette emléke­zetessé. Rendkívül szimpa­tikus a kiállása, zenei értel­mezése. Határozott, virtuóz muzsikus (a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola első­évese). A versenyműből a harmadik tétel könnyed, ele­gáns megfogalmazása tetszett. A második tétel bensőséges lí­rája is maradéktalanul érvé­nyesült. Az első tétel kicsit kapkodó indítása után meg­nyugodott. ezt követően egye­nesen ívelt a darab megfor­málása. Mozart A-dur zongoraver­senyének (K. 414) első tételét Oberfrank Péter, a Bartók Béla Zeneművészeti Szákkö­zépiskola végzős növendéke tolmácsolta. Emlékezve egy korábbi Chopin-interpretáció- jára, ezúttal sápadtabbnak tűnt. A kelleténél izgatottabb volt. nem tudott összemele­gedni az őt kísérő együttessel. Képességeit azonban így is megismerhették azok. akik először hallották: az ígéretes tehetségek sorába tartozik. Befejezésként Mozart A-dur hegedűversenye (K. 219) hang­zott el, Schuster Andrea, a Zeneakadémia másodéves nö­vendéke előadásában. Szén dallamokat játszott, van hangja, frazeálása elsőrangú, a tolmácsolás azonban egye­netlen volt Egy-egy tételen belül nehezen jött létre az egységes ív. Legjobban itt is az utolsó tétel volt megoldott, figyelmet keltő. A kamarazenekar igyeke­zett, technikai felkészültségét azonban meghaladták az el­hangzott művék. Most már csak az a kérdés, hogy a to­vábblépés szempontjából mi ér többet: egy pompásan elő­adott Vivaldi-mű, avagy egy kételyeket szülő Bach- és Mo- zart-darab? A válaszadás el­sősorban rájuk, valamint ve­zetőjükre, Fenyő Gáborra tartozik. M Zs. Ünnepeinkről — kötetlenül Históriánk diákszemmel nézve £ Ilyenkor tavasz táján elő­kerülnek olyan fogalmak, ^amelyeket talán a kclleté- ^ nél ritkábban használunk. ^ Forradalmi elődök, szabad- í ság, hazaszeretet... A mai tizen-huszonévesek nem- ^ igen gondolnak ezekre. Ügy ^tartják, nekik már nincs ^szükségük olyan jelszavak­éra, mint szabadság, cgyen- £ Iőség, testvériség, hiszen ^ szocialista társadalomban félnek. Hazaszeretetük, ma- ^ gyarságtudatuk is akkor támad föl Igazán, ha kül- ^ földön járnak, vagy ha va- ^ lamifélo nemzetközi sport- ^ sikert ér el egy magyar, j; Ilyenkor mindenki nemzeti á büszkeségtől dagadozik. Egy nap — Szerencsés nép vagyunk mi — mondja Geröcze Zoltán, a nagykátai Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola IV. c. osztá­lyos tanulója. A kikelet, a megújulás egyúttal tavaszi nemzeti ünnepeink sorozata is. Az utóbbi években szá­momra úgy tűnik, hogy ezek a történelmi évfordulók egyre inkább valóságos nagyságuk­ban élnek. Jómagam például végiggondolom mindazt, amit tanultam, olvastam a korról, s gyakran annyira beleélem ma­gam, hogy úgy érzem, részese vagyok az akkori események­nek. Ezekben a hónapokban még a hétköznapokon is ér­ződik dátumaink jelentősége. Március 15.. március 21., áp­rilis 4---- Szorosan követik egy mást az ünnepek a nap­tárban. A diák számára — már csak a tanítási szünet m'fltt is — az első a legkedve­sebb. Heimann Győző ugyancsak a IV. c.-be jár. Azt mondja, neki az egész magyar történe­lemből a reformkor tetszik a legjobban. Gérőcza Zolival egyetértésben vallja, hogy március 15. volt históriánk legforradalmibb robbanása, amikor szinte a szó szoros ér­telmében láncainkból törtünk ki. — Egy nap erejéig szeret­tünk volna beleilleszkedni ab­ba a korba. Ezért mentünk el a budapesti Múzeumkertbe, a Pilvax kávéházba és fejeztük be az élmények sorát a Bánk bán megtekintésével — kap­csolódik a beszélgetésbe a gim­názium KISZ-titkára. a II. d-s Juhász Zsuzsa. — Az az igaz­ság. hogy március idusáról, az akkori eseményekről sokat tu­dunk. Nemcsak azért, mert ez a fiata’ok ünnepe, s talán íav illik, hanem azért is. mert hi­hetetlenül szén, gazdag és ol­vasmányos az irodalma. A forradalmat fiatalok szervez­ték. s akkor egész Európa ránk figyelt Az út — Március 21-ről valóban kevesebbet tudunk. Inkább csak azt, amit a történelem tanít a 133 dicsőséges napról, s arról, milyen sokat tettek a gyerekekért, meg mik vol­tak bukásának okai — magya­rázza Kúriák Veronika, aki másodikos és tanulmányai so­rán még nem jutott el a Ta­nácsköztársaságig. — Amit is­merek. az viszont tíz éve. mióta iskolába járok, az una­lomig ugyanaz. Minden esz­tendőben azonos módon em­lékeznek meg a felnőtt szóno­kok az eseményekről —. s ml tagadás, már unjuk egy ki­csit. — Ha legalább regényeket, elbeszéléseket olvashatnánk erről a korról! — ábrándozik Kármán Hajnalka. — Hiába van róla minden részle' ki­terjedő tanulmánysorozat, szakmunka, az ember tizenhat éves korában hamarabb elol­vas olyan műveket, mint pél­dául A kőszívű ember fiai. — Én szívesen böngészem a tanulmányköteteket — szól közbe Gerőcze Zoli. — Sokat forgattam a francia forrada­lom történetét és utánanéztem a Tanácsköztársaságról írot­taknak is. Azt hiszem, ez az utóbbi az emberi humanitás gyönyörű példája volt. Amit Kun Béláék tettek ez alatt a néhány hónap alatt, az mai szemmel ugyancsak rendkívül jelentős. Fölidéződik mindez Ady és József Attila költésze­tében is, persze áttételesen, bizonyos sz;mbólumrendszeren keresztül. A bukás után Hor- thyák semmiféle eszköztő' s"m riadtak vissza, csak hogy ki­töröljék az emberek emlékeze­téből ezt a bizonyos 133 napot. Meglehetős sikerrel tették. Éppen ezért tartanám célsze­rűnek, ha irodalmi életünk többet merítene ebből a kor­szakból, a meglevő jó alkotá­sokat pedig jobban kellene a tanulók között népszerűsíteni. Szó szót követ, s a modern alkotások kapcsán eljutunk a mai fiatalok kedvenc rockda­rabjához, az István, a király­hoz. Egyértelmű rajongással beszélnek róla. Éveikhez illő nyíltsággal szóinak meghatott­ságukról. könnyeikről, a zene, a tartalom ébresztette érzel­meikről. S végül az egyetértő megállapítás: ez a zenemű ko­runk Bánk bánia. Kérdem, nem érzik-e túlzásnak, s a vá­lasz tagadó. Ügy gondolják, a rockopera megtalálta a szí­vükhöz vezető utat, s talán más történelmi sorsfordulókat is meg lehetne ezen a módon szerettetni Hittel Továbblépünk. Április 4-ről már összetettebb a kép. A ne­gyedikes Vigh Teri rögtön le­szögezi: valamennyien tudják, mit nyert ez az ország, ez a nép a felszabadulással. Gerő­cze Zoli oedig azt fej*egeti. hogy 1945. április 4. és az MKP 1943-as győzelme között éles különbséget kellene ten­NEMCSAK a rádió, de hallgatósága is vesztese lehet majdan, ha hétfőnként műsort sugároz a televízió. A képi konkurrencia sokakat foszthat meg olyan izgalmas rádiós es­téktől, mint amilyen a két nappal ezelőtti volt. És nálunk? — címmel in­dult útjára Egyed László so­kat ígérő új sorozata, mely el­ső adásában a számítógép al­kalmazásának világméretű terjedésével és hazai alkalma­zásának helyzetével foglalko­zott. Igaz, hasonló összeállítá­sokkal nap mint nap, minden tömegkommunikációs eszköz­nél találkoztunk. Egyed László és az őt segítő külföldi tudó­sítók mégis frissen, a korábbi sablonokat feledve tudtak a témához nyúlni. Az eddigi mű­sorok általában vagy a kér­dés technikai oldalával, vagy közgazdasági tartalmával fog­lalkoztak. Ez az összeállítás azonban nemcsak ezt a kettőt tudta színesen vegyíteni, de a dolog nem kevésbé fontos em­beri oldalához is tudott adalé­kul szolgálni. Mindenekelőtt azzal, hogy aem ijesztett el ettől a ma Rádiófigyelő! már nem is olyan új, s keze­lését tekintve nem is olyan bonyolult technikai eszköztől. Ellenkezőleg, éppen azt bizo­nyította, minél hamarabb ér­demes megbarátkoznunk vele. Szimpatikus volt, hogy nem szajkózta a számítástechnikai elmaradottság miatti keserve­ket, hanem arra figyelmezte­tett. hogy a mi — bizony nem világszínvonalú — hírközlési rendszerünk is képes lenne egy országos számítógépes adatbank információit eljut­tatni az érdeklődőkhöz. S egy ilyen rendszer kiépítésének már itt sincs különösebb tech­nikai akadálya. TIZENKÉT TANŰ VALLO­MÁS. Hazánk negyven évvel ezelőtti német megszállása nem csak a kerek évforduló kapcsán foglakoztatja a törté­nészeket, izgatja a közvéle­ményt. Az 1944. március 19-i dátum sorsforduló időpontja a magyar történelemnek. Ettől a naptól kezdve már senki előtt nem maradhatott kétséges az uralkodó osztály nemzetellenessége, politikai csődje. E napok dokumentu­mait — a Bokor Péter műso­rában elhangzottakat is — már többször hallottuk, még­is, a mostani szerkesztésben mindez még világosabban ke­rült napvilágra. Bizonyította, hogy a negy­ven évvel ezelőtti nap volt az a pillanat, amikor a rendőr­tiszt megértette, hogy most nem üldöznie, hanem figyel­meztetnie kell politikai ellen­lábasát, a kommunista szí­nészt. A nyugalmazott honvéd ezredes menedéket nyújtott a bujkálóknak. A baloldali kép­viselő pisztollyal lőtt az őt le­tartóztatni akaró megszállók­ra. Ez volt az a pillanat... HÉTFŐN ESTE... Egy fia­tal színésznő 1944. március 19-én elindult a hídon Budá­ról Pestre. A rakparton meg­látta a dübörgő német tanko­kat. Sarkonfordult, s a felsza­badulásig többet nem lépett színpadra. E történet nem az előző do­kumentumműsor folytatása, csak véletlen (?) adalék hoz­zá. Negyven év után most mondta el először a nyugdíjas színésznő, speiztakarítás után, kötögetés közben. Hogy miért éppen most? Mert most kér­dezték meg tőle, emlékszik-e rá, történt-e vele valami kü lönös azon a március 19-i na­pon. A beszélgetés a Hétfőn este Pesten és Budán című vidám zenés összeállításban hangzott el. Akit most megkérdeztek: Tolnai Klári. S a szerencsés ember, aki nek eszébe jutott ez a legjobb­kor elhangzó kérdés: Horváth János. Csulák András ni, hiszen volt eey átmeneti, koalíciós korszak, amely ugyan nem volt látványos, de oiyan eredmények vannak mögötte, hogy mindenképpen indokolt volna arról is megemlékezni. A gyerekek gondolatai erről az időszakról már sokkal és­szerűbbek, érződik rajtuk a személyes élmény varázsa. Azé a személyes élményé, amelyet szüleiktől, nagyszüleiből kap­tak. Juhász Zsuzsa a háború hétköznapjairól, az emberek mindennapos félelmeiről be­szél. Heimann Győző Solohov regényeit, novelláit említi. — Van valami, ami gyakran ébreszt bennem nosztalgiát, holott az a valami akkor volt. amikor még nem is éltem — meditál hangosan Gerőcze Zo­li. — Az emberek 1945 és 1950 között nagyon őszinték voltak, töretlen hittel és lelke­sedéssel dolgoztak egy nép lé­téért, fennmaradásáért. Tisz­teljük őket és hálásak va­gyunk azoknak a felnőtteknek, akik ezt az országot nekünk fölépítették. Szeretném, ha a miénk lehetne az ő hitük, lel­kesedésük. Az említett tiszte­let megilleti forradalmi elő­deinket is. Azért kellene mind többet tennünk, hogy rájuk emlékező ünnepeink ne csak a hagyományok őrzésén alapul­janak, hanem töltődjenek meg mai, minél valóságosabb tar­talommal. Körmendi Zsuzsa Értelmiség és forradalom Értelmiség és forradalom címmel a Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulóla alkalmából jelentette meg a Kossuth Kiadó József Farkas tanulmánykötetét. A könyv szerzője az 1918—19-es magyar forradalmak korszakának is­mert kutatója. A Tanácsköztársaság egysé­ges és korszerűen megalapo­zott művelődési politikáját, sajtóéletét és irodalmát első­sorban a progresszív magyar értelmiség és a szocialista for­radalom találkozásából követ­kező eredmények és sajátossá­gok szemszögéből vizsgálja könyvében a kutató. Gazdagon dokumentálja, bizonyítja az értelmiség aktív részvételét a Tanácsköztársaság kultúrpoli­tikai koncepciójának kidolgo­zásában és a gyakorlati meg­valósításban. 1919 kultúrpolitikájának sa­játosan magyar modell-jelle- gét felrajzolva, egyebek között elemzi a Tanácshatalom ok­tatáspolitikáját és intézmény- rendszerét. A művészetoolitika eredményeiről. elveiről és irányzatairól is külön fejezet­ben szól. Értékeli a tömegkul­túra és a népművelés sajátos­ságait. s foglalkozik az Ú1 tí­pusú sajtó kialakításával. Gór­cső alá veszi az irodalompoli­tika és az írószervezetek hely­zetét. Ismerteti a legfontosabb kultúr-művelődésnolitikai in­tézkedéseket és folyamatokat is. de mindenekelőtt elvi meg­alapozásuk bemutatására tö­rekszik a korabeli nemzetközi munkásmozgalom kulturális elképzeléseinek kontextusá­ban. Kossuth Lajos-emlékkiállítás Fotók, bélyegek, érmék Emlékkiállítás nyílt kedden Kossuth Lajos halálának 90. évfordulója alkalmából a váci Madách Imre Művelődési Köz­pontban. A tárlaton eredeti Kossuth-emlékeket. fotókópiá­kat, igen gazdag filatéliai és numizmatikai anyagot tekint­hetnek meg az érdeklődők. Március 25-ig alkalmi postahi­vatal is működik a művelődési központban: Kossuth-bélyege- ket, illetve eméklapokat árusít és emlékbélyegzőt használ. MOZIMŰSOR MÁRCIUS 22-TÖL 28-1Q ASONY 22: Matinéiét 23—25: Diihön-Ó bika* 25: Szerény Dzsoni és Ami­ka (ílu.) 20— 27: Encr és vér* BUDAÖRS 22—25: Tű a szénakazalban** 2G—27: Futásod véget ér* 27: Misi Mókus kalandjai (du.) CEGLÉD, Szabadság 22—25: Forróvérű kísértet 26—28: Bizonyítási eljárás CEGLÉD, Kamaraterem 22—23: Vámirvatal 25: Patakfia és a nap ídu.) 26: A szép fogolynő* (este) DADAS 22—26: E. T. 22: A szép fogolynő* (este) DUNAHARASZTI 22— 23: Te, rongyos élet* 21— 25: SzeHd motorosok** 26—27: Bombanő** DUNAKESZ?, Vörös Csillag 22— 25: Vámpír négy keréken 21— 25: Az aranyrablók üldöző­ié (du.) 23— 27: Egy zsaru bőréért* DUNAKESZI, József Attila 22: Hét merész kaszkadőr 25: Blöff 25: A csoda vége* 28: A lator** ÉRD 22 —23: Futásod véget ér* 25: Felhőjáték* 25— 27: Dutyi dili FŐT 23— 23: Szeretők* 24— 25: A Birodalom visszavág 25— 27: Cicák és titkárnők GÖDÖLLŐ 22— 25: A XX. század kalózai <du.) Kisvárosi fojtogató** (este) 26— 23: Konvoj* GYAL 22— 23: Telitalálat 24—25: Tűzharc* 23— 27: Szeretők* KEREP-STARCSA 22—23: Spagetti-ház* 24— 27: ^--a^urájok és bandi ták** 25: R’ki Tiki-Tévi (du.) MONOR 22—23: A csoda vége* li—25: Koménykalan és Krumn’iorr (du.) 2091. Ürodüsszeia I—II (este) 26- 27: Düliönp.ő bika* 28: A szép fogolynő* (este) NAGYKÁTA 22—25: Kína szindróma* 26—27: Könnyű testi sértés 27: Csak egyszer szeretünk (este) NAGYKŐRÖS, Arany Jánsj 22—25: Tfntin és a cápák tava (du.) Bizonyítási eljárás* (es­te) 26—23: Forróvérű kísértet NAGYKŐRÖS, Stúdióim»! 22—25: Ener és vér* 23: Valaki kopogott* (este) 24—25: Pa ci Manci frizurája (du.) 26—28: Szerelem nélkül* PILI'VOROSVAR 22—23: Blöff 25: Ellopták Jupiter fenekét 26: Telitalálat POMAZ 22—23: Cicák és titkárnők 24—25: Spagetti-ház* 26: Tű a szénakazalban** RÁCKEVE 22—23: Szelíd motorosok** 24—25: Dutyi-dili 26—27: Te. rongyos élet* SZENTENDRE 22—25: A taerlftl csata* (du.) Konvoj* (este) 26—28: ,7e"f>smcdve a porondon (du.) Kisváros) fojtogató** (este) SZ!SET*7ENTMIKIÓS 22—23: Dutyi-dili 24—25: Kofák Budapesten (du.) Te, rongyos élet* (este) 26—27: SzeMd motorosok** TAPIÓSZELE 22—27: Köppvű testi sértés 24—25: Szerbiem receptre 26: Kfp.r szindróma* VÁC, K. ltűr 22—23: A seriff és az Idegenek 24—25: Szuperzsaru 26—23: Álmodozás (du.) Vámnfr négy keréken* (este) VÁC, Mcdcch Imre 23: Fehér (elefonok*** 28: Fokhasvma és ananász VECSÉS 23: Felhőjáték* 24—25: Szarva cs ka man ócska ídu.) Futásod véget ér* (este) 26-28: Spagetti-ház* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents