Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
GÖDÖLLŐI Dornap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 63. SZÄM 1984. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK Dányban szakszerű a művelés, telepítés Vágják az edit, del a nyárfás Erdőjárásra indultunk a minap a budapesti erdőfelügyelőség gödöllői osztályvezetőjével, Németh Gáborral és Körmendi Jenő felügyelővel. Vendéglátóink már vártak Dány- ban, s elmondták: a hó elment. nyugodtan vághatunk az erdőnek. Első utunkat Kóka felé tettük. Varjak ezrei szállták fel gépkocsink elől. szinte elsötétítették az eget. Az akácos bal oldalán haladtunk. Szilárdi László, a dádyi Magvető Termelőszövetkezet erdészeti ágazatvezetője kalauzolt. Megtudtuk tőle, hogy a huszonegy hektárból tizenhárom magról vetett, a többi sarjaztatott. Valaha itt szőlők és gyümölcsösök voltak, de elhagyták a gazdák. elhanyagoltságukon az erdőtelepítés segített. Száradva szétrobban A rügyfakadás előtt jólesik a fenyvesre nézni, amelyben mindig zöldellnek a fák. Az akácos után egy ilyen, hároméves telepítésű állományt tekintettünk meg. Az ősszel vadriasztó vegyszerrel kezelt kis fák többsége átvészelte a telet. A helyenként futóhomokban álló fenyvesben kevés pótlásra lesz szükség. UAZ gépkocsink — melyet Kovács Sándor kormányzott — már az erdei utak mély sarával birkózott, amikor eljutottunk a 74. számú erdészeti pontra. Az ott dolgozó munkacsapat három hektárnyi nyárfásban a végkitermelést végezte. A zümmögő motorfűrészek nyomában egymás után dőltek a magasra nőtt fák. Sietni kell ezzel a munkával, nem lehet késlekedni,, mert kezdődik a növények vegetációja. Aztán könnyen reped. sőt valósággal szétrobban a száradó fa. Kiss János fogatos lóval hú- zatott közelítő kerékpárral végzi az összehordást. A brigád követi és gyorsan rakodnak fel is, le is. Heten egész évben együtt dolgoznak. Erdőt telepítenek, ápolják, gondozzák, tisztítják, gyérítik a növekedő állományt s a vágásra ítélt fákat ledöntik lábukról. Oláh István gépkezelő hat évet dolgozott állami erdőikben. hatodik esztendeje munkálkodik a szövetkezetben. Évente négyezer köbméter fát vágnak ki, ’S dolgoznak fel szállításra alkalmas állapotba. Érdekes - módon megcsappant a kereslet a fa iránt, különösen a nyárfa becsülete csökkent. Néhány éve még arról beszéltek, hogy a papírgyárak minden mennyiséget megvásárolnak belőle, ma már egészen más hangok hallatszanak. Két Szilárdival jártuk az erdőt. Az ágazatvezető édesapja is erdész, Bedő-díjasként ment nyugdíjba, örül, ha tud segíteni. A fiatalabb Szilárdi Egerben tanult, onnan jött Dányba, s immár nyolcadik esztendeje dolgozik a szövetkezetben. Mivel nem akarnak sokat mesélni magukról, hát folytattuk a beszélgetést a rengetegről. Prémiumrendszerben A gazdaságnak 1026 hektár erdeje van. Évente 16 hektárt vágnak ki. s ugyanennyit telepítenek. Szigorú szabályok' ügyelnek a szakszerű erdőgazdálkodásra. Az erdészet dolga a magbeszerzés, az ültetés, a csemetenevelés, az anyag- és gépbeszerzés s a fakitermelés, szállítás, értékesítés. Hajtani kell, prémiumrendszerben dolgoznak. Elpanaszolták, hogy évről évre rendszeresen visszatérnek a gondatlanságból szárRakodik a dányi brigád. mazó erdőtüzek. Tavaly egy négyhektáros fiatal akácos vált a tűz martalékává Dány határában. Az aszályos évek nemcsak azért veszélyesek, mert könnyebben lobban lángra az erdő. A csapadékhiányt is megsinylik a fák. Eöyre több helyen Néhány szám arról, mit nevelnek a dányi erdőkben. Kétmillió akácot, 600 ezer fenyőfát, 200 ezer egyéb lombost, nyárt, juhart, tölgyet s százezer cserjét. A fel nem használt csemetéket mindig átveszi a Tápióbicskei Erdészeti Társaság, s jut belőle az ország bármely szegletébe. Erdőjárásunk végén Németh Gábor így összegezte véleményét: Lelkiismeretes munkát végeznek Dányban. Jó irányító Szilárdi László, s külön öröm, hogy mind több gazdaságban találni igazi szakembereket. Csiba József Ä nap programja Gödöllő, művelődési központ: I. világháborús katonaemlékek, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Kerepestarcsa, Szilasmentl Tsz: Igaz Lajos parasztfestő kiállítása, megtekinthető 9—16 óráig. Aszód, Üj Tükör klub: FIN megnyitó ünnepség — koszorúzás, fáklyás felvonulás, filmvetítés. Aszód. Petőfi kollégium: Jubileumi emlékülés. dr. Kerényi Ferenc, a Magvar Színházi Intézet igazgatója: Aszód szerepe Petőfi életútjában. Bihari József Pest megyei múzeumigazgató: A 25 éves Petőfi Múzeum, 14 órakor. A Galga mente című új állandó kiállítás megnyitása a múzeum előtti téren. A kiállítást megnyitja: Nagy Sándor- né, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, 16 órakor. Gödöllő, zeneiskola: Kresz Albert lemezborítói, kiállítás, megtekinthető reggel 8-tól este 8-ig. Ikl&d, óvoda: Gyermekeink korszerű táplálkozása, kiállítás. A pohár — Olcsóbban adják a poharat — közölte az üzem egyik női vezetője, akihez hivatalos voltam, s éppen egy kis csomag kibontásában találtam irodájában. — Maga már vett is, mondtam dicsérőleg. — A, dehogy, ez a nőnapi ajándék, ebből gondolom. Hozzátette még, hogy tavaly és előtte mi volt olcsóbb, amiből nőnapra vettek jó pár darabot az üzemben. Indulat nélkül beszélt az esetről, mint aki tisztában van az ilyesmivel megbízott emberek gondjaival, lévén maga is gazdasági szakember. Nem is tett hozzá semmit, eltette a kis csomagot, s rögtön a tárgyra tértünk. Magam aztán, mikor eljöttem, tovább meditáltam. Eszembe jutottak a kellemetlen percek, amikor sehogysem tudtam kitalálni, mit is vegyek ajándékba karácsonykor, húsvétkor, nőnapon. Tudom, gond az ajándékozás mindenkinek, nőnek, férfinak egyaránt. Ezért kapnak a férfiak nagyon sokszor nyakkendőt, zoknit, borotvakelléket, a nők virágot, vagy valamilyen szépítőszert. Végül oda lyukadtam ki, nem is olyan baj ez, hiszen ki tud mindig eredeti ötlettel előállni. Nem baj, ha különben is teszünk valamit azért, hogy a másik jól érezze magát. A hétköznapokon, ahogyan nőnapon ugyancsak hangoztatni szoktuk. Egyébként megnéztem, valóban le volt értékelve a pohár. k. p. Kerti szerszám, szerelvény Veresegyházon és a környékén is népszerű a Gödöllő és Vidéke Áfész mezőgazdasági-műszaki kisáruháza, amelyben a ház körüli munkákhoz ugyanúgy kaphatók szerszámok, mint barkácsoláshoz, szerelési munkákhoz Hancsovszki János felvétele Más nevében Próbavásárlás gyakrabban Tüntessék fel az érvényes árat A galgamácsai falugyűlésen elhangzott, hogy a helybeliek Püspökhatvanból,, Örbottyán- ból és Erdőkertesről is hoznak kenyeret, s járnak arra maszek pékek is. A túrái Galga- vidéke Áfésznek nyolc egysége van a három községben — Galgamácsán, Váckisújfalun és Vácegresen. Bevételi tervük 35 millió 390 ezer forint volt, Kell a jó könyv Olvasók vetélkedője Olvasóvetélkedőt rendeznek a felszabadulás negyvenedik évfordulójának tiszteletére a városi Juhász Gyula könyvtár, a népfront- és a szakmaközi bizottság, valamint az ikladi Ipari Műszergyár szervezésében, amelyen háromhárom tagú csapatok vehetnek részt. A két legjobb továbbjut a megyei versenyre. A gödöllői vetélkedőt május 15- én tartják a városi könyvtárban. A megyék legjobbjai ősszel a televízióban mérik össze tudásukat. A benevező csapatok tagjai a következő művek elolvasásával készülhetnek a versenyre: Ajtmatov Az évszázadnál hosszabb ez a nap, Csehov Szakadékban, llf-Petrov Tizenkét szék, Okutdzsava Szegény Avroszinov, Trifonov Hely és idő. Az első négy könyvet az Európa, az ötödikét a Magvető Könyvkiadó jelentette meg. A könyvek megtalálhatók a szakszervezeti, a községi, illetve a városi könyvtárakban. A helyi vetélkedő győztesei és helyezettjei iparművészeti tárgyat, illetve értékes könyv- utalványt kapnak. Jelentkezni március 31-ig lehet. Bővebb felvilágosítást a Juhász Gyula könyvtár munkatársa, Bann Éva ad az érdeklődőknek. Telefon: 131. ezt négymillióval túlteljesítették. A legjobb eredményről az 1502. számú élelmiszerbolt, az 1506. számú vas-műszaki üzlet és a Tüzép-telep adhatott számot. Tervük 3,7 millió, 11,5 millió, illetve 7,5 millió forint bevétel volt. Az év végéig 4,1 milliót forgalmazott az élelmiszerbolt, 13,5 milliót a vasműszaki üzlet és 9,2 milliót az építőanyagtelep. A lakók elpanaszolták, hogy az egyik élelmiszerüzletben gyakran tévednek a dolgozók, s többet számolnak, mint amennyibe kerülnek a megvásárolt termékek. Kérték, hogy minden árucikken tüntessék fel az érvényes fogyasztói árat, a blokkot pedig nyomják a vevők kezébe. A szövetkezet illetékese elmondta. hogy ezentúl gyakrabban tartanak próbavásárlást. Jó lenne, ha rögtön bejelentenék a panaszt, de nem úgy, hogy mint megtörtént, más nevében fordulnak az áfészhez. A kérdéses üzlet egyébként nincsen blokkadásra kötelezve, de ha a vásárló kéri, adni kell. Gaudini Kupa Válogatottak Gödöllőn Bcizcngofó meredély Agyagot vájó csákányok nyoma A domonyi Heggyel való ismerkedésem egy iskolai kirándulással kezdődött. Az természetes, hogy a hegy jelen esetben túlzás, de a rajta található tüdőszaggató, meredek dűlőutak megizzasztják a Galga mente lankáihoz szokott turistákat. Zsellérek szőleje A Hegy tetejére a természetes vízmosást követő Agyagosi út vezet. Nevéhez méltóan esős időben kötésig dagasztható a sár. Az út bal oldalán három-négy méter mélységű vízmosta szakadék van. A legnagyobb nyári szárazság idején is nedves az alja. Az első kaptatót elhagyva, három fűzfa állja utunkat. Valaha Mikus János bácsi ültette el azokat karó gyanánt, hogy vesszőket közéjük fonva, a fentről lezúduló agyagos iszap ne öntse el földjét. Tőlük jobbra nyílik a Jegyző út. A század elején a falu jegyzőjének a földje volt itt. Azóta ragadt rá ez a név. Vele szemben egy másik földút ágazik el. a Hegyi út. Egykor sűrű. összefüggő akácerdőben kanyargóit egészen a domb túlsó oldalán át a Pesti útig. Ma már csak kisebb foltjai találhatók itt. Nem természeti katasztrófa, hanem a fejsze végzett vele. Rajta is maradt a neve. Irtás. Mivel az irtás talaja homokos, ezért megpróbálkoztak borszőlő telepítésével. Ma már összefüggő szőlősorok bizonyítják, nem volt hiábavaló munka. A telepítés kezdetekor az uraság csekély pénzért átengedte a falu szegényeinek ezt a területet, mivel nem tudott mit kezdeni vele. Rajta is ragadt a Zsellér-szőlők név. Természetesen azóta már többször is újratelepítették a szőlőket, sőt újabb területeket is kapcsoltak hozzá. Ezt Üj szőlők névvel jelölték. Pincék birodalma Az Űj szőlőkkel szemben, az Agyagosi út másik oldalán egy százötven éves vadkörtefa áll. Ez arról nevezetes, hogy mielőtt a hosszú és meredek partnak indultak a lovas szekerek. itt pihentek egy kicsit. A fentről jövő szekerek kikötött kerekeit viszont itt oldották ki. Szokássá vált a földekre igyekezve, s onnan hazafelé tartva e fa alatt pihenni és beszélgetni egy kicsit. Manapság. amikor az autó és a kis- traktor dívik, szerencsére ez a szokás megmaradt. A körtefa után az út hosz- szan és meredeken emelkedik. A tető közelében összeszűkül és szakadékézerűen fel magasodik. Ez már a pincék birodalma. Szinte lépésenként találhatunk egy-egy beomlott bejáratú pincét. Akinek jó szeme van, vagy éppen van nála elemlámpa, némelyikbe bevilágítva megláthatja az agyagvájó csákányok nyomait is. A pincék méreteiből következtethet. hogy a Hegy régen sem volt hálátlan a gondos szőlőgazdáknak. Finom borok Idős domonyi emberek elmondása szerint nem volt olyan család, amelynek ne lett volna itt pincéje. Természetesen a borral, krumplival, zöldséggel teli pincéket közösen megfizetett őrrel vigyázták. A felületes szemlélő csak az út két oldalán — a szem magasságában — venné észre a pincéket. Hihetetlen, de három sorban, egymás felett a meredek partoldal rostasze- rűen át van lyuggatva. Az egykori bejáratokhoz vezető fél méter széles ösvényt látva az embert elfogja a borzongás, hogyan közlekedtek itt néha pityókásan is. Meghökkentő méretű pince is van itt. A második világháborúig az uraságé volt. Itt-ott még meg lehet találni a kitég- lázott boltív egy-egy darabját. Bár a bejárat, és még egy jó darab beomlott, a maradék is vagy húsz méter hosszú és nyolc méter széles. A pincék felett van a Hegy gerince. Pompás kilátás nyílik észak felé. a Galga völgyére. Akadálytalanul siklik a szem Gal- gamácsától a párában kéklő Mátráig. A déli oldalt Pincék aljának és Ugrásnak nevezik. Kedvező fekvésük miatt, itt termelik a domonyiak a legfinomabb boraikat. A meredély aljában csillámuk a Broti-tó, vagy közismertebb nevén a Domonyvöl- gyi-tó. Már több mint egy évtizede, hogy a sebes folyású Egres-patak vizét felduzzasz- tották. Halakat telepítettek bele. és most a sporthorgászok pihenését szolgálja. A hagyomány szerint a tó helyén valamikor a domonyi asszonyok áztatták a kendert. A patak vízimalmokat is hajtott. Sajnos. ezeknek ma már látható nyoma sincsen. Árvalányhaj A nyugati partját Feketének nevezik. Nevét állítólag a sűrűn növő tölgyektől kapta. Ma már ez a tölgyerdő is alaposan megfogyatkozott, de még mindig következtetni enged a régvolt időkre. Az erdőszél és a tó között szabadon tenyészik a lila szalmavirág és az árvalányhaj ... K. I. Cs. Egyetemen felépült a korszerű, hatszáz személyes sport- csarnok. Az egyetemi sportkör, a GEAC kebelén belül pedig NB I-es szakosztállyá verekedte fel magát a vívócsapat. A vidéki egyesületek közül csak az ózdi és az egri klubnak van NB I-es gárdája! A tavaszi szünetre időzített sporteseményen a francia, az olasz, a román és a magyar válogatott küzd a babérokért. Az egész napos versenyről a Magyar Televízió felvételt készít, és a tervek szerint be- játssza azt a másnapi budapesti A-kategóriás Világ Kupa viadal közvetítésébe. Ezt az Intervízió és az Euróvízió is átveszi, a tévé segítségével Gödöllő így a világ elé lép. A Gaudini Kupára Gödöllőn a sportfelügyelöségen lehet — már csak korlátozott számban — jegyet váltani. A diákoknak 16, a felnőtteknek 30 forintba kerül a belépő. Az iskolák és a vállalatok előrendeléssel fordulhatnak a sportfelügyelőséghez. A verseny délelőtt, fél tizenegykor kezdődik — előtte megnyitó lesz — s a kora esti órákban fejeződik be. A csapatok két páston mérkőznek, de egy harmadik is fel lesz állítva, a biztonság kedvéért. — Mozi— Aranytojás. Színes, magyar mesefilmsorozat. Csak 4 óira- kor! Dühöngő Bika. Amerikai film. 6' és 8 órakor! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! \ ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) i Ki tudja, minek a jutalma, de április 6-án Gödöllőn rendezik a Gaudini Kupa nemzetközi vívóversenyt. Lehet, döntöttek. Az Agrártudományi
