Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
Javítják az erőgépeket A* őszi mezőgazdasági munkák befejezése óta folyamatosan javítják az erő- és talajművelő gépeket a monori Kossuth Tsz műhelyében. Szükség is van a munkák gyors befejezésére, mert a közelgő tavasz miatt meg kell kezdeni a talaj-előkészítést. Bokros István mezőgazdasági gépszerelő egy MTZ kuplungszerkezetét javítja Hancsovszki János felvétele Levelesládánkból Kellemeseit telnek napjaik Gyakran járunk látogatóba a monori öregek napközi otthonába, ahol mindig örömmel és szívesen fogadnak bennünket. Legutóbb a Vöröszkereszt bényei alapszervezetének titkárával jártunk ott, s ismét szép környezetben, kellemesen töltik napjaikat. Ezúttal batyúsbálra készültek, Bihariné, az otthon vezetője két munkatársával együtt sütötte a finomságokat. Minket is szívesen kínáltak. Láttuk, tapasztaljuk: úgy gondoskodnak a rájuk bízottakról, hogy szebben, emberségesebben nem is lehetne. Fáradságos munkájukhoz szeretnék további sikereket kívánni. Olasz Józsefné Monor A vasutas nyugdíjasklub rendezésében fórumot tartanak a, nyugdíjról március 19- én, hétfőn 17 órakor Monoron, a művelődési központban. A klub vendége Csesznek Józsefné, a MÁV nyugdíjhivatal munkatársa. Sándor, József, Benedek... A hó még zsákban sem jó Olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy tavaly egy helytörténeti vonatkozású sorozatot indítottunk a gyöm- rői Baksa László gyűjtései nyomán. Régi népi időjóslásokat szedett csokorba egy-egy hónapra vonatkozóan, persze inkább csak játékos kedvvel, hogyha van valakinek türelme hozzá, hát lesse a sok-sok generáción át megfigyelt, olykor elképzelt jelenségeket, hogy mennyire illenek rá a valós időjárás-változásra? Ezúttal márciusról szólnak a jóslások. Márciusban, azaz Böjtmás vagy tavaszelő havában a néphit azt tartja: március Síén, amilyen Franciska napja, olyan lesz az egész hónap. Március 10: a negyven vértanú napja. Ha fagy fogadja, fagyni fog még negyven napig. Március 12.: Ha Gergely e napon megrázza hófehér szakállát, még sokáig hóra számíthatunk. Gergely napja ritka ha jó, hideg, szeles, sokszor van hó. Március 18— 19—21: Sándor, József, Benedek, zsákban hoz majd meleget. Március 19: Ha József napján derül, a bőség hozzánk beül. Ha József napján fúj a szél, hetekig eltarthat. Márciusról általában: ha január meleg volt, március hideg. A márciusi hó még akkor sem jó, ha zsákban viszik körösz- tül a határon, mert a hóesés ártalmas a veteménynek ebben a hónapban. Száraz március szép májust jövendöl. Éj-nap egyénkor szélvészek termékeny esztendőre mutatnak. Ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves, Pünkösd hava híves: bő bor, búza lészen. Ha a nap és hold kertében rendkívül nagy eső következik. Mennyi harmat húsvét előtt, annyi fagy lészen húsvét után .. . Nos, hogy e jóslásokból mi válik be, az idén? Majd meglátjuk ... A. L. A. QF?1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ■U XXVI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1984. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK Csak látszólagos a csendesség A villámsebes tűk villognak öreg épület vastag falakkal. Hang, nesz nem szűrődik keresztül. Pedig eleven élet, tempós munka folyik az ódon falak mögött. A gyömrői HÉ- LlOS Ruhaipari Szövetkezet sülysápi varrodai részlegét rejti a csendes épület. A tágas udvar felől benyitva az előtérbe még mindig alig hallani „valamit”. A következő vastag, tömör faajtó mögött hirtelen megelevenedett a levegő a beszédhangoktól, elektromotorok zúgásától, ahogy benyitunk. Bugy Jánosáé, a szalagvezető éppen készülődött valahová, természetesen maradt, hiszen elsőkézből tőle kívántuk megtudni a lényeges dolgokat a varrodáról. Elmondta, hogy 1981. január 1-től dolgozik ez a részleg. Gyermekkabátokat készítenek változó fazonban, olyan 500 és ezer darabos tételekben. Jelenleg tizenhármán vannak varrónők, egyben ez is az összlétszám. r Áthelyezéssel — Készterméket állítunk elő a gyömrői központból ide szállított kiszabott anyagokból — magyaráz a szalagvezető. — És tudják, hogy hová kerül kezük munkája? — Természetesen tudjuk. Papíron megkapjuk, hogy mondjuk Miskolcra, vagy Debrecenbe kerülnek az itt megvarrott kész ruhák. De előbb Gyömrőre szállítják, ott a meó minősíti, s onnan küldik tovább a megrendelőkhöz. — Tehát viszonylag rövid úton jut el a portéka a vásárlóhoz. Ez önmagában is szigorúbb minőségi követelményeket feltételez. — Szakmunkások és betanítottak fele-fele arányban dolgoznak nálunk. Ugyanis többen a budapesti Április 4. Ruházati Szövetkezettől jöttünk át szakmával és folyamatos munkaviszonnyal. Szociális és egyéb körülményeink jók, remek a hangulat a varrodában, de erről a többiek is hasonlóképpen vélekednek — adja át a szót a brigádvezető Jandó Gézánénak. ö elmondta magáról, hogy nyolcadik éve dolgozója a gyömrői szövetkezetnek, s mindjárt az elején itt volt, mint a részleg egyik alapítója. Szintén az Április 4. Ruházati Szövetkezettől jött át folyamatos munkaviszonnyal. Tavaly lett törzsgárdatag, s vele együtt többen is, akiknek már megvolt az ötéves munkaviszonyuk. A brigádszellemet nagyon jónak tartotta, amit bizonyít az is, hogy a társadalmi munkákban valamennyien részt vesznek. Mindkét óvodát patronálják: függönyöket, babaruhákat, törülközőket szegnek, törlőruhákat varrnak. Házon belül is kiegyensúlyozott a munkatársi kapcsolat, szívesen mennek együtt ^utóbusz-kirándulásokra, színházba, a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Tárgyi feltételeikről elmondta, hogy jó körülmények között dolgoznak, helyben étkeznek, mert a VISZÉK gépkocsija elhozza nekik a vendéglőből az ebédet. Másokat is megszólaltattunk, így Vzseka Pálnét, aki 1980. óta dolgozik a szövetkezetnek. Azelőtt a Fővárosi Ruhaipari Vállalatnál kereste a kenyerét, de a gyes után két gyermek mellett jobban megfelelt a helyi munkaalkalom. És most már ott tart, hogy anyagiakban kezdi utolérni magát előző munkahelyéhez viszonyítva. S amikor rákérdezünk, határozottan vágja rá, hogy a munkanélküliségtől itt nincs félnivalója. S meg nem állja szó nélkül, hogy a szövetkezettől most kapott SZOT-be- utalót Balatonberénybe, s látszik rajta, előre örül a nagy élménynek, a pihenésnek.., Betanulási idő Az úri születésű Barna Jánosáé a legfiatalabb munka- viszonnyal bírók közé tartozik. Január 18. óta dolgozik a varrodában. Azelőtt Budapesten dolgozott a Telefongyárban, s nyomtatott áramkörökkel foglalkozott. Az ugyan érdekesebb munka volt, de kétéves kisfiúk mellett jobb helyben dolgozni. Még a háromhónapos betanulási időben van, de szeretné megszerezni a szakmát is. Férje fővárosba bejáró, évtizedes egy helyben eltöltött munkaviszonnyal. Polacsek Jánosné tavaly december óta dolgozik a részlegben, korábban a főváMindig történik valami. Ha az ember csak fél szemmel figyel is — de miért figyelne fél szemmel, amikor a legérdekesebb téma maga az élet, utcán, közértben, iskolában, járdaszélen — a megírni valók tömege kínálgatja magát. Itt van például a monori rendelőintézet vasárnapi ügyeiete, az udvariasan útbaigazító portással, s a zordon felirattal, hogy szombaton és vasárnap csak sürgős segítséget igénylő esetekben keressük az ügyeletet. Aki a folyosón üldögél, annak sürgős, a szemek lázasak, a hangok csikorognak. a hörgők zörögnek. Aztán jön egy férfi, s a szürke várakozásba berebben a kedély. Mindenki kap egészségügyi tanácsot. Megtudjuk a hagymatea receptjét, meg, hogy — ez igaz is — fűben-fában az orvosság. Esetleg másban is, mivelhogy tanácsadónk a fronton már nem tudott beszélni a hörghuruttól, rázta a köhögés, a század nem tudott aludni, ha rázendített, és akkor egy öregasszony elhozta neki a csodagyógyszert: a fűszerezett anyátejet. Másfél decitől harmadnapra felgyógyult! Ámulunk, bámulunk, gyógyulunk — már ha a nevetés valóban gyógyít... Én következem az alkalmi tanácsadás soros alanyaként. Mellém érve a férfi egy jó harminccentis, súlyos franciakulcsot húz elő a kabátjából. Ahhoz képest, hogy nem is én vagyok a beteg, súlyos bajt konstatálhatott — gondolom megszeppenve. De mint kiderül, ezzel fűtéscsöveket gyógyított, ahhoz is ért. Mégis, mit kereshet ily tudással felvértezve akkor a rendelőben? — Az asszony begörcsölt — legyint... Szó nélkül is tudjuk: nem hagyta magát gyógyítani. ü Hétfőn reggel kopog a postás a szerkesztőségben, a szomszédból hozta át a csomagot gyalog, kifizetjük a szállítási díjat, a „kocsipénzt”, na, mindegy. Mi van a Ve- csésről érkezett csomagban? Harminc deka kenyér és egy levél, ami így szól: „Ezt a kenyeret március 6-án Vecsésen, a sorompói boltban vettem, tehát a vecsési pékek sütötték, amiért meg kéne aranyozni a körmüket. És volt képük rátenni, hogy házike- nyér jellegű. Kisnyugdíjas vagyok, nagyoszeretem a kenyeret. de hát ezt nem lehet megenni!" A kenyér több napos, de még mindig galacsinokat lehet gyúrni belőle. Hívom a vecsési kenyérgyár vezetőjét, s a telefonon át érzem hangjában az őszinte sajnálatot, s az értetlenséget. Éppen a múlt héten jártak náluk a minő- ségellenőrök — mondja — és mindent rendben találtak, ezt a pontszámok is bizonyítják. Tavaly egész évben olyan pontszámokat értek el egyébként, amely csak a nagyon jól dolgozó sütőüzemeknek jut. Nem érti ezt az esetet, nem érti — mentegetőzik kétségbeesetten és udvariasan, kéri a panaszos címét, kimegy, feltétlenül tisztázni szeretné a dolgot. Ez a fajta hozzáállás oly ritkaság, hogy az egyszeri kenyérügyet rögtön megbocsátanám. Hozzá is teszem gyorsan, 10-én, szombaton négy liter savanyú tejet vittem haza a Forrás Áruházból A monori sütőüzem kiflijét aznap ehetetlenre kiszárították. Ismerősöm biztonsági okokból hazavitt ugyancsak a Forrás Áruházból származó tartós teje olyan sűrűre összement az originál csomagolásban, hogy ki sem lehetett önteni. De ki fog ezért elnézést kérni? Koblencz Zsuzsa rosban mértékszabóságban csinálta ugyanezt a szakmát. Állítja, itt helyben sokkal jobb a hangulat is, a pénz is. ö szakmunkás. Egy kislányuk van, férje Pesten autószerelő. Pálóczi Lászlóné szintén nem régen kezdett, szeptember 23-án. ö az egyetlen „bejáró”, Tápiószecsőn lakik. Befelé jövet viszi az óvodába a gyereket, férje munkából menet viszi haza, aki otthon fűrésztelepen dolgozik. Bizonygatja, jól érzi magát ebben a közösségben. Kereskedői szakmáját hagyta oda a könnyebb munkáért... Bővítés Aztán újra a szalagvezető Bugy Jánosné vette át a szót. Sorolta a jó kapcsolatok bizonyítékát a tanáccsal, a szövetkezeti és községi pártszervezettel, s nagyszerű hírrel is szolgált, amikor a bővítés került szóba, ugyanis 13-14 fővel gyarapítják idén a varroda létszámát. A helyiség már megvan a szomszédban. Ma még kerékpárok várakoznak benne gazdáikra, de a nyáron már ott is villámsebes tűket villogtat majd az ablakokon betűző napsugár... Aszódi László Antal Sorjázás után PedáSgtsmi Milliónyi fröccsöntött gumiipari terméket sorjáznak, csomagolnak a Taurus p éteri részlegében dolgozó lányok és asszonyok. Két műszakban összesen harmincán találnak munkát. Sándor Józsefné a kerékpárok pedáljára kerülő gumit csomagolja. Hancsovszki János felvétele Ma Elmarad az est A monori művelődési központban ma estére tervezett Vámosi—Záray est technikai okok miatt elmarad. A jegyek a március 26-án, 19 órakor kezdődő Nézz rám és énekeljünk című Kordaestre érvényesek vagy a művelődési központban visszaválthatók. Kézilabda Tízéves a szakosztály Tíz éve működik Úriban a női kézilabda-szakosztály. Kevesen emlékeznek már a kezdeti nehéz évekre, a sáros, agyagos pályára, amelyen elindult a rendszeres munka. Sportolási lehetőséghez jutottak az általános iskolát elhagyó lányok, a tehetséges fiatalok lépésről lépésre haladtak feljebb a ranglétrán. 1977-ben már járási harmadikok, majd másodikok és végre bajnokok lettek. Ez a megyei II. osztályt jelentette, ahol komolyan számolni kellett velük. 1983-ban a 3. hely a megyei I. osztályba való felkerülést , hozta meg számukra. A jubileumi évet a megyei élvonalban ünnepelhetik. A jelenlegi játékosgárda átlagéletkora 17 év, ami a jövőre nézve is biztató. Sikereiket és fennmaradásukat a rendszeres és folyamatos utánpótlás-nevelésnek köszönhetik. Az úttörők között is mindig a legjobbak közé tartoztak, a tehetségeket nem hagyják elkallódni. Az elmúlt tíz évben sok nehézséggel kellett megküzdenie a vezetésnek, ezek közül a legnagyobb a létesítmény hiánya, amely a jó pályát jelenti. Ez saját erőből sajnos nem megy. Helyzetük alig javult, mindig átmeneti jellegű segítséget kaptak a gazdasági vezetőktől. Az agyagos pályát nagy nehezen fekete salakos váltotta fel. amely már akkor egészségtelen volt. 1979-ben a pálya 7 centiméteres bitumen borítást kapott, amelyen rendszeresen rendezték a járási úttörőolimpiai döntőket. És a jelen: 1984-ben Űri nem rendezheti a döntőt, mert a pálya állapota nagyon rossz, balesetveszélyes, az idő kikezdte. Százhatvanezer forint lenne a felújítása. Az egészséges testedzéshez is pénz keli, ezt pedig a szakosztály nem tudja megteremteni. A tanács: és gazdasági egységek segítsége szükséges hozzá. Esy minőségi sportot képviselő közösség gondjában nagyobb segítséget kellene, hogy kapjon a község vezetésétől, hiszen e pálya biztosítja az általános iskola testnevelési óráinak színterét is. Háromszázharminc gyermeket oktatni balesetveszélyes pályán mégsem egészséges De térjünk vissza a versenysporthoz: a kivívott élvonalbeli szereplés lehetőségével élni kell. De hol? Gyömrőn, Tápiószecsőn' vagy Monoron, mert alkalmas pálya a közelben ott található, utazás, pályabérleti díj nehezítené a gazdálkodást. Vagv abba lehet hagyni, de a gond akkor is gond marad. Az általános iskolai sportolást segítő létesítmény továbbra is balesetveszélyes. Talán mégiscsak meg kellene keresni a megoldást ... Szikszai István A nap kulturális programja Gyomron, 14 órától: a furulya szakkör foglalkozása, az úttörőházban, 9-től és 14-től: a színjátszó; 16-tól: a báb és asztalitenisz szakkör foglalkozása. Mentién, 13-tól: a könyvtár nyitvatartása, 15-től: tánckör, 16-tól: az amatőr filmalkotók körének foglalkozása, 17-től: aerobic, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele. Monoron, 9-től: szűrhímző tanfolyam, 17-től: német nyelv; 18-tól: számítógépes tanfolyam, 20-tól: Vámosi János és Záray Márta Nekünk találkozni kellett című műsora. A belépődíj 50 forint. - Pilisen, 15.30-tól: a Csepp II. irodalmi színpad próbája, 19-től: a sakk szakkör foglalkozása. A moziban, ifjúsági előadáson: A leleményes nyuszi, 17-től és 19-től: Klute. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Abteszlszpok Fiiban, fában és a zacskóban?
