Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

Javítják az erőgépeket A* őszi mezőgazdasági munkák befejezése óta folyamatosan javítják az erő- és talajművelő gépeket a monori Kossuth Tsz műhelyében. Szükség is van a munkák gyors befejezésére, mert a közelgő tavasz miatt meg kell kezdeni a talaj-előkészí­tést. Bokros István mezőgazdasági gépszerelő egy MTZ kup­lungszerkezetét javítja Hancsovszki János felvétele Levelesládánkból Kellemeseit telnek napjaik Gyakran járunk látogatóba a monori öregek napközi ott­honába, ahol mindig örömmel és szívesen fogadnak bennün­ket. Legutóbb a Vöröszkereszt bényei alapszervezetének tit­kárával jártunk ott, s ismét szép környezetben, kellemesen töltik napjaikat. Ezúttal batyúsbálra készül­tek, Bihariné, az otthon veze­tője két munkatársával együtt sütötte a finomságokat. Min­ket is szívesen kínáltak. Lát­tuk, tapasztaljuk: úgy gondos­kodnak a rájuk bízottakról, hogy szebben, emberségeseb­ben nem is lehetne. Fáradságos munkájukhoz szeretnék további sikereket kí­vánni. Olasz Józsefné Monor A vasutas nyugdíjasklub rendezésében fórumot tarta­nak a, nyugdíjról március 19- én, hétfőn 17 órakor Monoron, a művelődési központban. A klub vendége Csesznek József­né, a MÁV nyugdíjhivatal munkatársa. Sándor, József, Benedek... A hó még zsákban sem jó Olvasóink bizonyára emlé­keznek rá, hogy tavaly egy helytörténeti vonatkozású so­rozatot indítottunk a gyöm- rői Baksa László gyűjtései nyomán. Régi népi időjósláso­kat szedett csokorba egy-egy hónapra vonatkozóan, persze inkább csak játékos kedvvel, hogyha van valakinek türelme hozzá, hát lesse a sok-sok ge­neráción át megfigyelt, olykor elképzelt jelenségeket, hogy mennyire illenek rá a valós időjárás-változásra? Ezúttal márciusról szólnak a jóslások. Márciusban, azaz Böjtmás vagy tavaszelő havában a néphit azt tartja: március Sí­én, amilyen Franciska napja, olyan lesz az egész hónap. Március 10: a negyven vérta­nú napja. Ha fagy fogadja, fagyni fog még negyven na­pig. Március 12.: Ha Gergely e napon megrázza hófehér szakállát, még sokáig hóra számíthatunk. Gergely napja ritka ha jó, hideg, szeles, sokszor van hó. Március 18— 19—21: Sándor, József, Bene­dek, zsákban hoz majd mele­get. Március 19: Ha József napján derül, a bőség hozzánk beül. Ha József napján fúj a szél, hetekig eltarthat. Már­ciusról általában: ha január meleg volt, március hideg. A márciusi hó még akkor sem jó, ha zsákban viszik körösz- tül a határon, mert a hóesés ártalmas a veteménynek eb­ben a hónapban. Száraz már­cius szép májust jövendöl. Éj-nap egyénkor szélvészek termékeny esztendőre mutat­nak. Ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves, Pünkösd hava híves: bő bor, búza lészen. Ha a nap és hold kertében rendkívül nagy eső következik. Mennyi harmat húsvét előtt, annyi fagy lé­szen húsvét után .. . Nos, hogy e jóslásokból mi válik be, az idén? Majd meglát­juk ... A. L. A. QF?1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ■U XXVI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1984. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK Csak látszólagos a csendesség A villámsebes tűk villognak öreg épület vastag falakkal. Hang, nesz nem szűrődik ke­resztül. Pedig eleven élet, tem­pós munka folyik az ódon fa­lak mögött. A gyömrői HÉ- LlOS Ruhaipari Szövetkezet sülysápi varrodai részlegét rejti a csendes épület. A tágas udvar felől benyit­va az előtérbe még mindig alig hallani „valamit”. A kö­vetkező vastag, tömör faajtó mögött hirtelen megelevene­dett a levegő a beszédhangok­tól, elektromotorok zúgásától, ahogy benyitunk. Bugy Já­nosáé, a szalagvezető éppen készülődött valahová, termé­szetesen maradt, hiszen első­kézből tőle kívántuk megtud­ni a lényeges dolgokat a var­rodáról. Elmondta, hogy 1981. január 1-től dolgozik ez a részleg. Gyermekkabátokat ké­szítenek változó fazonban, olyan 500 és ezer darabos té­telekben. Jelenleg tizenhár­mán vannak varrónők, egy­ben ez is az összlétszám. r Áthelyezéssel — Készterméket állítunk elő a gyömrői központból ide szállított kiszabott anyagokból — magyaráz a szalagvezető. — És tudják, hogy hová ke­rül kezük munkája? — Természetesen tudjuk. Papíron megkapjuk, hogy mondjuk Miskolcra, vagy Deb­recenbe kerülnek az itt meg­varrott kész ruhák. De előbb Gyömrőre szállítják, ott a meó minősíti, s onnan küldik tovább a megrendelőkhöz. — Tehát viszonylag rövid úton jut el a portéka a vá­sárlóhoz. Ez önmagában is szigorúbb minőségi követel­ményeket feltételez. — Szakmunkások és beta­nítottak fele-fele arányban dolgoznak nálunk. Ugyanis többen a budapesti Április 4. Ruházati Szövetkezettől jöt­tünk át szakmával és folyama­tos munkaviszonnyal. Szociá­lis és egyéb körülményeink jók, remek a hangulat a var­rodában, de erről a többiek is hasonlóképpen vélekednek — adja át a szót a brigádve­zető Jandó Gézánénak. ö elmondta magáról, hogy nyolcadik éve dolgozója a gyömrői szövetkezetnek, s mindjárt az elején itt volt, mint a részleg egyik alapító­ja. Szintén az Április 4. Ru­házati Szövetkezettől jött át folyamatos munkaviszonnyal. Tavaly lett törzsgárdatag, s vele együtt többen is, akik­nek már megvolt az ötéves munkaviszonyuk. A brigád­szellemet nagyon jónak tartot­ta, amit bizonyít az is, hogy a társadalmi munkákban va­lamennyien részt vesznek. Mindkét óvodát patronálják: függönyöket, babaruhákat, tö­rülközőket szegnek, törlőruhá­kat varrnak. Házon belül is kiegyensú­lyozott a munkatársi kapcso­lat, szívesen mennek együtt ^utóbusz-kirándulásokra, szín­házba, a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Tárgyi feltételeikről elmondta, hogy jó körülmé­nyek között dolgoznak, hely­ben étkeznek, mert a VISZÉK gépkocsija elhozza nekik a vendéglőből az ebédet. Másokat is megszólaltattunk, így Vzseka Pálnét, aki 1980. óta dolgozik a szövetkezetnek. Azelőtt a Fővárosi Ruhaipari Vállalatnál kereste a kenye­rét, de a gyes után két gyer­mek mellett jobban megfelelt a helyi munkaalkalom. És most már ott tart, hogy anya­giakban kezdi utolérni magát előző munkahelyéhez viszo­nyítva. S amikor rákérde­zünk, határozottan vágja rá, hogy a munkanélküliségtől itt nincs félnivalója. S meg nem állja szó nélkül, hogy a szövet­kezettől most kapott SZOT-be- utalót Balatonberénybe, s lát­szik rajta, előre örül a nagy élménynek, a pihenésnek.., Betanulási idő Az úri születésű Barna Já­nosáé a legfiatalabb munka- viszonnyal bírók közé tarto­zik. Január 18. óta dolgozik a varrodában. Azelőtt Budapes­ten dolgozott a Telefongyár­ban, s nyomtatott áramkörök­kel foglalkozott. Az ugyan ér­dekesebb munka volt, de két­éves kisfiúk mellett jobb helyben dolgozni. Még a há­romhónapos betanulási időben van, de szeretné megszerez­ni a szakmát is. Férje fővá­rosba bejáró, évtizedes egy helyben eltöltött munkavi­szonnyal. Polacsek Jánosné tavaly de­cember óta dolgozik a rész­legben, korábban a fővá­Mindig történik valami. Ha az ember csak fél szemmel figyel is — de miért figyelne fél szemmel, amikor a legér­dekesebb téma maga az élet, utcán, közértben, iskolában, járdaszélen — a megírni valók tömege kínálgatja magát. Itt van például a monori rendelőintézet vasárnapi ügyeiete, az udvariasan útba­igazító portással, s a zordon felirattal, hogy szombaton és vasárnap csak sürgős segít­séget igénylő esetekben keres­sük az ügyeletet. Aki a folyo­són üldögél, annak sürgős, a szemek lázasak, a hangok csi­korognak. a hörgők zörögnek. Aztán jön egy férfi, s a szür­ke várakozásba berebben a kedély. Mindenki kap egész­ségügyi tanácsot. Megtud­juk a hagymatea receptjét, meg, hogy — ez igaz is — fűben-fában az orvosság. Eset­leg másban is, mivelhogy ta­nácsadónk a fronton már nem tudott beszélni a hörghuruttól, rázta a köhögés, a század nem tudott aludni, ha rázendített, és akkor egy öregasszony el­hozta neki a csodagyógyszert: a fűszerezett anyátejet. Más­fél decitől harmadnapra fel­gyógyult! Ámulunk, bámulunk, gyógyu­lunk — már ha a nevetés valóban gyógyít... Én követ­kezem az alkalmi tanácsadás soros alanyaként. Mellém ér­ve a férfi egy jó harminccen­tis, súlyos franciakulcsot húz elő a kabátjából. Ahhoz ké­pest, hogy nem is én vagyok a beteg, súlyos bajt konstatál­hatott — gondolom megszep­penve. De mint kiderül, ezzel fűtéscsöveket gyógyított, ah­hoz is ért. Mégis, mit keres­het ily tudással felvértezve akkor a rendelőben? — Az asszony begörcsölt — legyint... Szó nélkül is tudjuk: nem hagyta magát gyógyítani. ü Hétfőn reggel kopog a pos­tás a szerkesztőségben, a szomszédból hozta át a cso­magot gyalog, kifizetjük a szállítási díjat, a „kocsipénzt”, na, mindegy. Mi van a Ve- csésről érkezett csomagban? Harminc deka kenyér és egy levél, ami így szól: „Ezt a kenyeret március 6-án Vecsésen, a sorompói boltban vettem, tehát a vecsési pékek sütötték, amiért meg kéne aranyozni a körmüket. És volt képük rátenni, hogy házike- nyér jellegű. Kisnyugdíjas va­gyok, nagyoszeretem a ke­nyeret. de hát ezt nem lehet megenni!" A kenyér több napos, de még mindig galacsinokat le­het gyúrni belőle. Hívom a vecsési kenyérgyár vezetőjét, s a telefonon át érzem hang­jában az őszinte sajnálatot, s az értetlenséget. Éppen a múlt héten jártak náluk a minő- ségellenőrök — mondja — és mindent rendben találtak, ezt a pontszámok is bizonyítják. Tavaly egész évben olyan pontszámokat értek el egyéb­ként, amely csak a nagyon jól dolgozó sütőüzemeknek jut. Nem érti ezt az esetet, nem érti — mentegetőzik két­ségbeesetten és udvariasan, kéri a panaszos címét, kimegy, feltétlenül tisztázni szeretné a dolgot. Ez a fajta hozzáállás oly ritkaság, hogy az egyszeri kenyérügyet rögtön megbo­csátanám. Hozzá is teszem gyorsan, 10-én, szombaton négy liter savanyú tejet vit­tem haza a Forrás Áruházból A monori sütőüzem kiflijét aznap ehetetlenre kiszárítot­ták. Ismerősöm biztonsági okokból hazavitt ugyancsak a Forrás Áruházból származó tartós teje olyan sűrűre össze­ment az originál csomagolás­ban, hogy ki sem lehetett ön­teni. De ki fog ezért elnézést kérni? Koblencz Zsuzsa rosban mértékszabóságban csi­nálta ugyanezt a szakmát. Állítja, itt helyben sokkal jobb a hangulat is, a pénz is. ö szakmunkás. Egy kislányuk van, férje Pesten autószerelő. Pálóczi Lászlóné szintén nem régen kezdett, szeptember 23-án. ö az egyetlen „bejá­ró”, Tápiószecsőn lakik. Be­felé jövet viszi az óvodába a gyereket, férje munkából me­net viszi haza, aki otthon fűrésztelepen dolgozik. Bi­zonygatja, jól érzi magát eb­ben a közösségben. Kereske­dői szakmáját hagyta oda a könnyebb munkáért... Bővítés Aztán újra a szalagvezető Bugy Jánosné vette át a szót. Sorolta a jó kapcsolatok bi­zonyítékát a tanáccsal, a szö­vetkezeti és községi pártszer­vezettel, s nagyszerű hírrel is szolgált, amikor a bővítés ke­rült szóba, ugyanis 13-14 fővel gyarapítják idén a varroda létszámát. A helyiség már megvan a szomszédban. Ma még kerékpárok várakoznak benne gazdáikra, de a nyáron már ott is villámsebes tűket villogtat majd az ablakokon betűző napsugár... Aszódi László Antal Sorjázás után PedáSgtsmi Milliónyi fröccsöntött gumi­ipari terméket sorjáznak, cso­magolnak a Taurus p éteri részlegében dolgozó lányok és asszonyok. Két műszakban összesen harmincán találnak munkát. Sándor Józsefné a kerékpárok pedáljára kerülő gumit csomagolja. Hancsovszki János felvétele Ma Elmarad az est A monori művelődési köz­pontban ma estére tervezett Vámosi—Záray est technikai okok miatt elmarad. A jegyek a március 26-án, 19 órakor kezdődő Nézz rám és énekeljünk című Korda­estre érvényesek vagy a mű­velődési központban vissza­válthatók. Kézilabda Tízéves a szakosztály Tíz éve működik Úriban a női kézilabda-szakosztály. Ke­vesen emlékeznek már a kez­deti nehéz évekre, a sáros, agyagos pályára, amelyen el­indult a rendszeres munka. Sportolási lehetőséghez jutot­tak az általános iskolát elha­gyó lányok, a tehetséges fia­talok lépésről lépésre haladtak feljebb a ranglétrán. 1977-ben már járási harma­dikok, majd másodikok és végre bajnokok lettek. Ez a megyei II. osztályt jelentette, ahol komolyan számolni kel­lett velük. 1983-ban a 3. hely a megyei I. osztályba való fel­kerülést , hozta meg számukra. A jubileumi évet a megyei él­vonalban ünnepelhetik. A jelenlegi játékosgárda át­lagéletkora 17 év, ami a jö­vőre nézve is biztató. Sikerei­ket és fennmaradásukat a rendszeres és folyamatos után­pótlás-nevelésnek köszönhetik. Az úttörők között is mindig a legjobbak közé tartoztak, a tehetségeket nem hagyják el­kallódni. Az elmúlt tíz évben sok ne­hézséggel kellett megküzdenie a vezetésnek, ezek közül a leg­nagyobb a létesítmény hiánya, amely a jó pályát jelenti. Ez saját erőből sajnos nem megy. Helyzetük alig javult, mindig átmeneti jellegű segítséget kaptak a gazdasági vezetőktől. Az agyagos pályát nagy nehe­zen fekete salakos váltotta fel. amely már akkor egészségte­len volt. 1979-ben a pálya 7 centiméteres bitumen borítást kapott, amelyen rendszeresen rendezték a járási úttörő­olimpiai döntőket. És a jelen: 1984-ben Űri nem rendezheti a döntőt, mert a pálya állapota nagyon rossz, balesetveszélyes, az idő ki­kezdte. Százhatvanezer forint lenne a felújítása. Az egészsé­ges testedzéshez is pénz keli, ezt pedig a szakosztály nem tudja megteremteni. A tanács: és gazdasági egységek segítsé­ge szükséges hozzá. Esy minő­ségi sportot képviselő közös­ség gondjában nagyobb segít­séget kellene, hogy kapjon a község vezetésétől, hiszen e pálya biztosítja az általános iskola testnevelési óráinak színterét is. Háromszázhar­minc gyermeket oktatni bal­esetveszélyes pályán mégsem egészséges De térjünk vissza a ver­senysporthoz: a kivívott élvo­nalbeli szereplés lehetőségével élni kell. De hol? Gyömrőn, Tápiószecsőn' vagy Monoron, mert alkalmas pálya a közel­ben ott található, utazás, pá­lyabérleti díj nehezítené a gazdálkodást. Vagv abba lehet hagyni, de a gond akkor is gond marad. Az általános is­kolai sportolást segítő létesít­mény továbbra is balesetve­szélyes. Talán mégiscsak meg kellene keresni a megol­dást ... Szikszai István A nap kulturális programja Gyomron, 14 órától: a furu­lya szakkör foglalkozása, az úttörőházban, 9-től és 14-től: a színjátszó; 16-tól: a báb és asztalitenisz szakkör foglalko­zása. Mentién, 13-tól: a könyvtár nyitvatartása, 15-től: tánckör, 16-tól: az amatőr filmalkotók körének foglalkozása, 17-től: aerobic, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele. Monoron, 9-től: szűrhímző tanfolyam, 17-től: német nyelv; 18-tól: számítógépes tanfolyam, 20-tól: Vámosi Já­nos és Záray Márta Nekünk találkozni kellett című műso­ra. A belépődíj 50 forint. - Pilisen, 15.30-tól: a Csepp II. irodalmi színpad próbája, 19-től: a sakk szakkör foglal­kozása. A moziban, ifjúsági előadáson: A leleményes nyu­szi, 17-től és 19-től: Klute. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Abteszlszpok Fiiban, fában és a zacskóban?

Next

/
Thumbnails
Contents